Feldmár András egyik elõadása jut az eszembe az iq mizériáról:
"Ha én hazamennék, befeküdnék az ágyamba, beszarnék, és ott feküdnék a szaromba, fogadjunk, hogy egy héten belül, ha ezt folytatom (-oda is pisálok), akkor kórházba fognak vinni, és egy, két, három, négy, öt pszichiáter alá fogja írni, hogy a diagnózisom skizofrénia. Ilyen könnyû skizofrénné válni. Te is megteheted. Ha egy karriert akarsz, mint skizofréniás, így is elkezdheted, de van más módszer is. Ez az egyik leggyorsabb módszer. Mindenki lehet skizofréniás!"
A tudományos kutatás intelligenciával kapcsolatos ismeretei
Richard Herrnstein és Charles Murray The Bell Curve címû könyvének a megjelenése óta számos kommentátor olyan véleménynek adott hangot az emberi intelligenciával kapcsolatban, amely nem felel meg a jelenleg rendelkezésre álló tudományos adatoknak. Ugyanakkor a média által diszkreditált bizonyos következtetések valójában a tudományos világ szilárd támogatását élvezik. Az alábbi nyilatkozat olyan konklúziókat tartalmaz, amelyek az intelligenciát tanulmányozó kutatók többségi véleményét tükrözik, és különösen azokét, akik az egyének és csoportok közötti intelligenciakülönbségek természetével, eredetével és gyakorlati következményeivel foglalkoznak.
1. Az intelligencia egy nagyon általános mentális képesség, amely a gondolkodásnak, az elõrelátásnak, a problémamegoldásnak, az elvont módon való gondolkodásnak, az összetett eszmék megértésének, a gyors tanulásnak és a tapasztalatokból való tanulságok levonásának a képességét foglalja magába és nem korlátozódik egy könyv elolvasásának, egy minimális iskolai képzés megszerzésének vagy tesztek kitûnõ módon történõ megoldásának a képességére. Inkább a bennünket körülvevõ világ megértésének a szélesebb és mélyebb képességet tükrözi – a történések „felfogását”, a „dolgok értelmének” megértését, a tennivaló „magunk számára való elképzelését”.
2. Az ilyen módon meghatározott intelligencia mérhetõ és az intelligenciatesztek megfelelõen mérik. Ezek a tesztek a pszichológiai tesztek közé tartoznak, amelyek ma a legjobbak, a kidolgozásukat lehetõvé tévõ technikák szempontjából éppúgy, mint érvényességük és megbízhatóságuk tekintetében. Nem mérik viszont (és nem is ezért találták ki õket) a kreativitást, a jellemet, a személyiséget és az egyének között létezõ más, fontos különbségeket.
3. Noha különbözõ típusú intelligenciatesztek léteznek, mind ugyanazt az intelligenciát mérik. Egyesek számokhoz vagy szavakhoz folyamodnak, tehát egy sajátos kulturális poggyászt követelnek meg (mint a szókincs), mások viszont csak rajzokat vagy formákat használnak, és csupán néhány egyszerû és egyetemes fogalom (sok/kevés, nyitott/zárt, magas/alacsony) ismeretét kérik.
4. Az emberek IQ-juk szerinti megoszlása, a legmagasabbtól a legalacsonyabbig, korrekten bemutatható egy haranggörbe által, amelyet a statisztikai zsargonban „normális görbének” neveznek. Az egyének többsége az átlag körül helyezkedik el, amely megfelel a 100-as IQ-nak. Közülük kevesen nagyon kiváló vagy nagyon gyönge eredményeket érnek el: az amerikaiak kb. 3 százalékának 130-at meghaladó az IQ-ja (õket tekintik általában „zseniknek”), miközben majdnem ugyanilyen arányban vannak azok, akiknek 70 alatti az IQ-juk (a 70-75-ös IQ-t általában a mentális retardáltság jelének tekintik).
5. Az intelligenciatesztek nem tartalmaznak kulturális elfogultságot az amerikai feketék és az Egyesült Államok más angol nyelvû etnikai kisebbségeinek tagjaival szemben. Az IQ-pontarányok viszont egyenlõ prediktív értékkel rendelkeznek minden amerikai számára, fajra vagy társadalmi osztályra való tekintet nélkül.
6. Az intelligenciában szerepet játszó agyi mechanizmusok még kevéssé ismertek. A mai kutatás a neuronok közötti transzmiszszió sebességét, az agy glükózfelvételét és elektromos aktivitását vizsgálja.
7. Valamennyi IQ-szinten megtalálhatók minden etnikai és faji csoport tagjai. Az egyes csoportokra jellemzõ haranggörbék nagymértékben átfedik egymást, de a csoportok gyakran különböznek a görbe azon helye tekintetében, ahol tagjaik a legnagyobb számban találhatók. Egyes csoportok (mint a zsidók vagy az ázsiaiak) görbéi magasabban koncentrálódnak, mint általában a fehéreké. Bizonyos más csoportok (mint a feketék és a hispánok) görbéi alacsonyabban koncentrálódnak, mint a nem spanyol nyelvû fehéreké.
8. A fehérek számára a haranggörbe majdnem a 100-zal egyenlõ IQ-szinten koncentrálódik, az amerikai feketék számára 85 körül. A különbözõ spanyol nyelvû alcsoportok tagjai számára a központ egy köztes pozíciót foglal el a feketékhez és a fehérekhez viszonyítva. Kevéssé végleges adatokkal rendelkezünk annak pontos meghatározásához, hogy a 100 fölött milyen szinten helyezkedik el a görbe központja a zsidók és az ázsiaiak számára.
9. Az IQ erõsen kapcsolódik – valószínûleg jobban, mint bármely más elkülönülten mérhetõ emberi vonás – számos fontos társadalmi, gazdasági, oktatási és foglalkozási természetû eredményhez. Az IQ és az egyének életszínvonala és munkateljesítmény-szintje közötti kölcsönhatás nagyon erõs a létezés bizonyos területein (oktatás, katonai kiképzés), mérsékelt, de határozott más területeken (társadalmi verseny), szerény, de valóságos ismét más területeken (törvénytisztelet). Amit tehát az IQ mér, bármi is legyen az, nagy gyakorlati és társadalmi fontossággal bír.
10. A magas IQ elõnyt jelent a életben, mert gyakorlatilag minden tevékenység gondolkodást és döntéshozatalt követel. Az átlagosnál alacsonyabb IQ viszont gyakran hátrányt jelent, különösen a hátrányos helyzetû környezetben. Természetesen a magas IQ nem jelent nagyobb garanciát a sikerre, mint ahogy az átlagosnál alacsonyabb IQ sem garantálja a kudarcot. Számos kivétel van, de társadalmunkban a siker feltételei nagymértékben azoknak kedveznek, akiknek magasabb az IQ-juk.
11. A magas IQ birtoklásának tényébõl származó gyakorlati elõnyök együtt növekednek az életfeltételek összetettebbé válásával. Például általában magas IQ szükséges a nem rutinszerû, nagyon komplex munkában való jó eredmények eléréséhez (vezetõi, szervezési munka). Jelentõs elõnyt képvisel a mérsékelten bonyolult (kézmûvesi, egyházi, rendõri) állás betöltésénél is, viszont kisebb elõnyt jelent egy olyan álláshoz, ahol csak rutinproblémák megoldása és egyszerû döntések meghozatala merül fel (nem szakmunka).
12. Az intelligenciabeli különbségek persze nem az egyedüli számításba veendõ tényezõk az oktatás és képzés terén elért eredmények magyarázatához vagy egy magasan kvalifikált munka gyakorlásához (ezt egyébként soha senki nem is állította), de gyakran az intelligencia számít leginkább. Amikor az egyéneket már intelligenciájuk függvényében kiválasztották, tehát alig különböznek egymástól az IQ-juk tekintetében, ahogy ez gyakran megtörténik az egyetemeken (vagy a szakképzés keretében), a teljesítményt befolyásoló egyéb tényezõk hozzá képest nagyobb fontosságot nyernek.
13. Bizonyos személyes vonások, az egyéni tehetségek, a fizikai képességek, a gyakorlat stb. fontosak, és néha lényegesek számos hivatás gyakorlásában a siker eléréséhez, de ezeknek egyik célról vagy helyzetrõl egy másikra való alkalmazásának vagy „átvitelének” a lehetõsége korlátozottabbnak tûnik (vagy ismeretlen marad). Egyes kutatók ezeket a személyiségjegyeket az „intelligencia” más formáinak tekintik.
14. Az egyének közötti intelligenciabeli különbségeket egyszerre magyarázzák környezeti és genetikai különbségek. Az átörökíthetõségi becslések (a 0-tól 1-ig tartó skálán) 0,4 és 0,8 között változnak, a többségük tehát azt jelzi, hogy a genetikai tényezõk fontosabb szerepet játszanak az egyéni IQ-különbségek meghatározásában, mint a környezet. (Átörökíthetõségnek hívjuk a fenotípus és genotípus közötti korrelációs négyzetet.) Ha a környezeti feltételek egyformává válnának mindenki számára, az átörökíthetõség 100 százalékon állandósulna, mert minden fennmaradó IQ-különbség szükségképpen genetikai eredetû lenne.
15. Genetikai és környezeti okok miatt ugyanazon család tagjai is hajlamosak lényegesen (átlag 12 ponttal) eltérõ IQ-t birtokolni. Genetikailag azért különböznek egymástól, mert a biológiai testvérek mindkét szülõjükkel pontosan génjeik felében osztoznak, és mert egymással átlagosan a génjeik felében osztoznak. Azért is különbözik az IQ-juk, mert ugyanazon a családon belül különbözõ környezeti tapasztalatra tesznek szert.
16. Noha az IQ nagymértékben örökölhetõ lehet, ez nem jelenti azt, hogy a környezetnek nincs rá hatása. Az egyének nem születnek fix és változtathatatlan intelligenciaszinttel (ezt egyébként soha senki nem is állította). Általánosságban azonban az IQ fokozatosan állandósul a gyermekkorban, és késõbb csak nagyon kevéssé módosul.
17. Noha a környezet fontos szerepet játszik az IQ-különbségek meghatározásában, még nem tudjuk, hogyan kellene hatást gyakorolni rá a közepesnél alacsonyabb IQ állandó növelése érdekében. Bizonyos ígéretesnek mutatkozó legutóbbi próbálkozások továbbra is széles körû tudományos vita tárgyát képezik.
18. A genetikai tényezõknek köszönhetõ különbségek nem szükségképpen orvosolhatatlanok (ahogyan ezt a cukorbetegség vagy a rossz látás példája mutatja). A környezetnek köszönhetõ különbségek nem szükségképpen orvosolhatók (ahogyan ezt a sérülések, a mérgezések, az orvosi kezelés hiánya és bizonyos betegségek mutatják). Bizonyos mértékben egyaránt megelõzés tárgyát képezhetik.
19. Nincsenek meggyõzõ adatok arra vonatkozóan, hogy a különbözõ etnikai és faji csoportok IQ-görbéi folyamatosan konvergálnának. Az utóbbi években végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az iskolai eredményekben az árok egy kissé tovább mélyült bizonyos fajok, bizonyos korosztályok, bizonyos tantárgyak és bizonyos teljesítményszintek tekintetében, ezek az adatok azonban túlságosan is heterogének ahhoz, hogy maguknak az IQ-szinteknek az általános változását tükrözzék.
20. Az IQ-görbék etnikai vagy faji különbségei lényegében ugyanazok a fiatalok elemi iskolai kezdésekor, mint amikor befejezik a felsõfokú tanulmányaikat. Minthogy azonban a legkiválóbb fiatalok gyorsabban tanulnak a többieknél, ugyanezek az IQ-különbségek egyre növekvõ ismeretbeli egyenlõtlenségbe torkollnak az iskoláztatás folyamán. Ahogyan azt az Egyesült Államokban végzett széles körû vizsgálatok mindig bizonyítják, a tizenhét éves feketék által matematikából, tudományokból és olvasásból felmutatott eredmények a tizenhárom éves fehérek által elért átlageredményekhez közelítenek, miközben a spanyol nyelvûek köztük helyezkednek el.
21. A feketék között alapvetõen ugyanazon okok miatt vannak intelligenciabeli különbségek, mint a fehérek (és mint az ázsiaiak vagy a hispánok) között. Genetikai és környezeti tényezõk ebben egyaránt közrejátszanak.
22. Nincs döntõ válasz arra a kérdésre, hogy vajon az IQ-görbék miért különböznek az etnikai és faji csoportok szerint. A csoportok közötti IQ-különbségek okai eltérõek lehetnek azoktól, amelyek az egyének közötti különbségeket magyarázzák (akár fehérek, feketék vagy ázsiaiak). Hamis azt állítani, amint azt sokan teszik, hogy bizonyos népességekben ugyanazon ok miatt vannak a többieknél nagyobb arányban magas (vagy alacsony) IQ-jú egyének, mint amiért egy adott népességen belül egyeseknek magasabb az IQ-juk, másoknak meg alacsonyabb. A szakértõk nagy része azt gondolja, hogy a környezet fontos szerepet játszik az IQ-görbék közötti eltérésben, de genetikai tényezõk is közrejátszhatnak.
23. Az etnikai és faji intelligenciakülönbségek kevésbé markánsak, de mégis lényegesek az ugyanolyan társadalmi-gazdasági feltételek között élõ egyének esetében. A jómódú családokból származó fekete egyetemisták például tendenciaszerûen jobb eredményeket érnek el, mint a szegény családokból származó feketék, de általában nem érnek el jobb eredményeket, mint a szegény családokból származó fehérek.
24. Majdnem minden önmagát feketének tartó amerikainak vannak fehér felmenõi (20 százalékos középarányban), és az önmagukat fehéreknek, hispánoknak stb. tekintõk közül sokaknak kevert eredetû õseik. Mivel az intelligenciavizsgálatok arra támaszkodnak, ahogyan az egyének önmagukat elkülönült faji kategóriákba sorolják, miként általában a társadalomtudományokban szokás, következtetéseik a biológiai és társadalmi jellegzetességeknek a csoportok közötti bizonyos kevéssé világos keveredését is tükrözik (amit soha senki nem vont kétségbe).
25. A kutatási eredmények nem írnak elõ és nem tiltanak meg semmiféle különleges társadalompolitikát, mert sohasem határozhatják meg, hogy melyek legyenek a céljaink. Abban viszont segíthetnek bennünket, hogy felmérjük a siker valószínûségét és eme célok eléréséhez használt különbözõ eszközök marginális következményeit.
Richard D. Arvey (Minnesotai Egyetem), Thomas J. Bouchard Jr. (M. E.), John B. Carroll (Észak-Karolinai Egyetem), Raymond B. Cattell (Hawaii Egyetem), David B. Cohen (Texasi Egyetem), René V. Dawis (M. E.), Douglas K. Detterman (C.W.R. Egyetem), Marvin Dunnette (M. E.), Hans J. Eysenck (Londoni Egyetem), Jack Feldman (Georgiai Technológiai Intézet), Edwin A. Fleishman (George Mason Egyetem), Grover C. Gilmore (C.W.R. Egyetem), Robert A. Gordon (John Hopkins Egyetem), Linda S. Gottfredson (Delaware-i Egyetem), Robert L. Greene (C.W.R. Egyetem), Richard G. Haier (Kaliforniai Egyetem), Garrett Hardin (Berkeley), Robert Hogan (Tulsai Egyetem), Joseph M. Horn (T. E.), Lloyd G. Humphreys (Illinoisi Egyetem), John E. Hunter (Michigani Állami Egyetem), Seymour W. Itzkoff (Smith Fõiskola), Douglas N. Jackson (Nyugat-Ontariói Egyetem), James J. Jenkins (Dél-Floridai Egyetem), Arthur R. Jensen (Berkeley), Alan S. Kaufman (Alabamai Egyetem), Nadeen L. Kaufman (Kaliforniai Hivatásos Pszichológiai Iskola), Timothy Z. Keith (Alfred Egyetem), Nadine Lambert (Berkeley), John C. Loehlin (T. E.), David Lubinski (Iowai Állami Egyetem), David T. Lykken (M. E.), Richard Lynn (Ulsteri Egyetem), Paul E. Meehl (M. E.), R. Travis Osborne (Georgiai Egyetem), Robert Perloff (Pittsburghi Egyetem), Robert Plomin (Londoni Pszichiátriai Intézet), Cecil R. Reynolds (Texas A and M Egyetem), David C. Rowe (Arizonai Egyetem), J. Philippe Rushton (Ny-O. E.), Vincent Sarich (Berkeley), Sandra Scarr (Virginiai Egyetem), Frank L. Schmidt (Iowai Egyetem), Lyle F. Schoenfeld (Texas A and M Egyetem), James C. Sharf (George Washington Egyetem), Herman Spitz (New Jersey), Julian C. Stanley (J.H. E.), Del Thiessen (T. E.), Lee A. Thomson (C.W.R. Egyetem), Robert M. Thorndike (Western Washington Egyetem), Philipp Anthony Vernon (Ny-O. E.), Lee Willerman (T. E.), azaz 52 amerikai, kanadai és angol egyetemi tanár és tudományos kutató.
Hát persze,ez is mind a mi hibánk.Ha bünõznek szegény rasszizmus által kirekesztett fekák és cigók az csak a mi hibánk.Mert nem toleráljuk eléggé õket?Mert nincs egyenlõség!Oh már hallom a liberálisok sírását,minden a mi hibánk!
ez csak annyit jelent, hogy szub-szaharai felmenõik is voltak(ami afrikában azért nem olyan meglepõ:). Ez lehet 1% és lehet 20% is, de ettõl még semmiképen sem voltak feketék, mint ahogy a mostani maghreb térség lakói sem azok.
Azt gondolom, a Ponyvaregény végi példabeszéd az igazságról, hogy az erõsek nem akarják szétverni a gyengék fejét, mert most éppen olyanjuk van - de bármikor megtehetnék - szerintem EZ az, ami minket, embereket a legjobban jellemez.
Az ember ember marad és ezt akkor lehet a legtisztábban látni, amikor jól megrugdossák szegény genetikust a kísérleti alanyai.
Én is kulcsrazárom az ajtót, ha a lépcsõházban ordítoznak a "jómunkásemberek".
Nem az emberekkel van a gond, hanem a szocializált emberekben felgyülemlett agresszióval.
50 éven belül jelentõs Afrikai civilizációk leletei is fel fognak majd tûnni az õserdõk mélyérõl?
A kontinens már rég teljesen fel lett térképezve és maguknak az afrikaiaknak is komoly érdekük fûzõdne egy ilyen felfedezéshez de mégsem találtak eddig õk sem semmit.
Esetleg a Kongó környékén van még pár eddig nem igazán felderített völgy ahol körbe lehetne nézni, persze elég kicsi az esély hogy egy magas rendû afrikai civilizáció leletei pont a kontinens leg-lakhatatlanabb részébõl kerülnének elõ.
Jahh persze.. és hol voltak az Óriási indián birodalmak mikor Cortezék megérkeztek Amerikába? Sehol mert szétszabdalták egymást.
Szerintem valószínûsíthetõen néhány 50 éven belül jelentõs Afrikai civilizációk leletei is fel fognak majd tûnni az õserdõk mélyérõl. Kíváncsi vagyok, hogy a nagy "A Négerek butábbak genetikusan" véleménnyel bíró emberek hova lesznek majd akkor... (már elõre látom "hamisítják a történelmet már megint. ez nem igaz, nem úgy volt hisz a 19. században már nemvoltak sehol mikor mi FEHÉREK odaértünk".
Blood typing and DNA sampling on ancient Egyptian mummies is scant; however, blood typing of dynastic mummies found ABO frequencies to be most similar to Northern Haratin populations, while DNA extraction (namely from the 12th dynasty) indicates multiple lines of descent, including sub-Saharan Africa, while the other lineages were not identified, but may be African in origin as well (wikipedia)
Jólvan menjél egy "White power" tüntetésre inkább. Kezd felfordulni a gyomrom attól amilyen természetes számodra, hogy te része vagy az uralkodó rétegnek a bõrszíned miatt.
neked is a törikönyveket ajánlom vagy legalább a wikipédiát.
URL=http://en.wikipedia.org/wiki/Scramble_for_Africa]Scramble for Africa
Afrika 90% nem volt gyarmat a 19. századig. Addig gondolom prosperáltak és úgy általában igen fejlettek voltak, de oda ment a szemét fehár ember és lerombolta a magas szinvonalú egyetemeiket és a kontinens amnézia állapotába süllyedt.
"Ha nincs oktatás, ha nincs gazdaság, ha aki odamegy csak azt látja, hogy hogyan lehet nyomorban tartani egy egész réteget akkor mi köze ehhez a genetikának??"
Miért nincs náluk iskola? Nálunk miért van? Ázsiában miért van? Dél-Amerikában miért van?
Talán azért mert a drága fehérek odamennek és mindent felvásárolnak? És mindent olcsón fel tudnak vásárolni mivel nincs oktatás így egy cosmó ember buta mint a föld. Aki meg nem buta az vezeti õket a halálba különbözõ idióta ideológia mentén, mint az ilyen szarrágó elmélet is amit próbálsz itt áterõltetni.
Ha nincs oktatás, ha nincs gazdaság, ha aki odamegy csak azt látja, hogy hogyan lehet nyomorban tartani egy egész réteget akkor mi köze ehhez a genetikának??
Elárulnád? Hogyan legyen egy országból vagy egy rasszból fejlesztõ nagyhatalom, tudósokkal rendelkezõ nagyhatalom, ha amint felépítenek egy iskolát azt valaki lerombolja. Ez nem genetika. ez tudatlanság. ahogya rasszizmus is az. csak nem midnenki látja be.
"Egyébként pár ezer éve a feketék lakta egyiptom volt "
ajánlom Egyiptom történetének áttanulmányozását;) Ezt csak valami lökött afrocentrista próbálta bizonygatni, de komolytalan. Olyan mintha Obamát megválasztanák elnõknek és ezért háromezer év múlva az amerikai vívmányokat a feketéknek tulajdonítanák, ami nem lehetne távolabb az igazságtól.
Egyébként pár ezer éve a feketék lakta egyiptom volt a világ kulturálisan és tudományilag legfejlettebb része, az azóta eltelt idõ viszont igen kevés ahhoz, hogy genetikailag "elbutuljon" egy rassz.
Bocs, de az egytelen fejlett Afrikai országban 45 éven át a fajgyûlölet volt a hivatalos álláspont. Mégis melyik Afrikában lévõ oktatási intézményben lévõ feketékrõl beszélünk? valszeg körüméneyikhez képest kimagaslóan teljesítenek. menj oda és meglátjuk, hogy te kimagasló fehér ember hogyab teljesítenél.
Errõl beszéltem. Az Afrikai feketék esetén az állandó háborúk és népírtások során nem sok iskolát építettek. A meglévõket is inkább csak szétlõtték.
Bár gondolom te sem kaphatnál nagyobb ajándékot mint egy Fehér csuklyát.
Az evolúciós visszaugrás azért nem ennyire egyértelmû, mert ugye az intelligencia növése csak egy fejlõdési (vagy inkább változási) irány, de ezer más tényezõ is befolyásolja a faj túlélõképességét.
Roony: Te azt állítod, ha egy négert olyan szülõk nevelnék, mint téged, vagy engem, akkor is -felnõve nagyobb eséllyel lesz bûnözõ, vagy valami más módon deviáns (bõrszínen kívül:))?
Kérdés hogy ez genetikai eredetû különbségekre vagy épp pont a hátrányos megkülönböztetésre vezethetõ vissza?
Ha az utóbbira akkor róka fogta csuka.
Egy hosszú kísérlet során venni kéne 200 különbözõ rasszba tartozó gyereket és ugyanúgy nevelni õket. napirendben nevelõkkel mindenben. és megnézni, hogy 20 éves korukra milyen különbségek lesznek. de csak akkor érvényes a kísérlet ha minden ugyanúgy zajlik mind a 200 alany esetében. Ennek az esélye kicsi így amíg ilyen kísérleti környezet nem építhetõ fel addig a kérdés fennmarad. mi okozza a magatartásbeli és életviteli különbségeket? a genetikai vagy a kultúrális szociális hatás?
legyen így! Akkor a társadalom krémjén kívûl is azonos eredményeknek kellene születnie, de nem! Vagy legalább az egyetemeken, de ott is megvan ez a -15-20%-os hátrányuk.
Azon logika alapján, hogy az átlag feletti teljesítményt elérõk általában nem a rassz átlagra ráhúzható szociális és anyagi környezetbõl kerülnek ki, hanem más közegbõl. Ha a környezet hatását is vizsgálnánk akkor sokkal pontosabb képet kaphatnánk a genetikai tényezõk eredménytbefolyásoló hatásairól.
"Én már láttam négert is meg cigányt is aki intelligensebb volt egyes fehér embereknél."
az lenne fura, ha ez nem így lenne. Azt viszont be kellene látni, hogy ha a gyengébb és az erõsebb csoportot összekeverjük, akkor pár ezer évet visszaugrunk az evolucióban.
" Itt pedig megint oda jutunk, hogy nincs normális meghatározásunk az intelligencia fogalmára, se eszközünk a mérésére.
Szerintem a rendelkezésünkre álló tesztek elég megbízhatóak. Ezt a materialista társadalmat a tudosók viszik elõre, náluk a tesztek mind átlag feletti eredményt mutatnak.
A rasszizmus legnagyobb hibája, hogy rasszokra vonatkozó átlagok alapján jusztifikálja saját igazát holott az egyéni teljesítmények rendre megcáfolják állításaikat melyek a rasszra jellemzõ társadalmi környezet hatásának fontosságát mutatják.
Én már láttam négert is meg cigányt is aki intelligensebb volt egyes fehér embereknél. Innentõl látható, hogy a faji megkülönböztetéssel nem lehet diszjunkt intelligenciaosztályokba sorolni az emberiséget (még akkor sem, ha elfogadjuk, hogy az átlagintelligencia ezekben a rasszokban alacsonyabb). Ha tehát az alacsony intelligenciára vezetjük vissza a társadalomellenes viselkedési formákat, akkor intelligencia alapján kellene "szûrni" az embereket ezek visszaszorításához. Itt pedig megint oda jutunk, hogy nincs normális meghatározásunk az intelligencia fogalmára, se eszközünk a mérésére.
"Ahhan. Kolumbia mond valamit? Vagy esetleg Peru? "
Peru 15% fehér, Kolumbia 20%... Azt se felejtsd el, hogy Dél-Amerikában egészen mást jelentenek ezek a kategóriák. Az argentín, uruguayi és brazíl fehérek 80% "rendelkezik" színes(fõleg amerindián) génekkel. Még valami?
"Az meg hogy az IQ népcsoportfüggõ lenne szerintem hülyeség. az IQ elsõsorban iskola és környezetfüggõ. Hacsak nem ezen kimutatást 6 éveseken végezték."
nézz át másik topikba. Be lett linkelve egy tucat cikk ami az ellenkezõjét bizonyítja.
a bûnözés valószínûleg azért jelenik meg náluk, mert nem tudnak alkalmazkodni a változó környezethez és itt van jelentõsége az intelligenciának. Amíg nem szakították ki õket a törzsi közösségbõl, addig ez nem volt probléma.
A Svédekazért egészségesebbek, mert a keresetük 40%-át egészségügyre fordítják és alapvetõen környezetvédõen építették ki a gazdaságukat. ergó aznem szennyez annyira mint EU szívében és így kevesebb járulékos megbetegedést okoz.
ez a vérfrissítés a multkultik legelcsépeltebb érve, amit utolsónak dobnak be. A másik ilyen, amikor az IQ teszteket eredményét semmisnek nyílvánítják.
Olyan lett ez az egész mint egy vallás(nyugaton már államvallás), ahol az emberek a hitüket minden áron meg akarják tartani.
A másik topikban már írtam, hogy a svédek is belterjesek és mégis egészségesebbek mint a kevert magyarság, de ugyanez igaz japánokra is. Az európai génkészlet mindössze 7 õsanyára vezethetõ...
persze, persze...Az ázsiak és a fehérek bármilyen szegények, nem fognak bûnözésen alapuló társadalmat létrehozni. Csak meg kell nézni a nyugati világban élõ kínai közösségeket vagy a világ midnen pontjába szétrajzott fehéreket!
A feketék és a cigányok viszont mindenhol vezetnek a bûnözési statisztikákban és még egy párhuzamos közösséget sem tudnak létrehozni.
Ha megnüzzék ezeknek a népcsoportoknak az intellgencia szintjén akkor egy olyan összefüggés rajzolódik ki, amit nem lehet figyelmen kívûl hagyni.
Az ipari forradalom idején azt jósolták, hogy a huszadik században elég lesz átlag 2 órát dolgozni, a gépesítés miatt. Ehhez képest messze nem itt tartunk. Nagyon-nagyon távol vagyunk attól, hogy olcsóbb legyen a gépi munkaerõ, mint az emberi. Ráadásul a túlnépesedés sem effelé mutat, hiszen attól is csak olcsóbb lesz az emberi munka.
Érdekes amit mondassz mert más elv szerint közelítjük meg az emberiséget és az embert magát. Ha az emberiséget vesszük akkor nagy elõny a diverzitás lévén különbözõ hatásokra másképp reagálunk hála a diverzitásnak éppen ezértegy azonos betegség sem tudja teljes egészében kiírtaniaz egész fajt lévén nem vagyunk ugyanolyanok.
Az egyén túlélését viszont az biztosítja a legjobban ha minden rassz keveredik, hisz akkor minden pozitív hatás bekerülhet egy emberbe. Ahogy ezzel együtt fenn áll a veszélye annak, hogy minden negatív hatás együtt jöjjön elõ. Szóval az sem jó ha keveredünk és az sem ha nem:)
Az elõbb lemaradt hogy ebben a kommentben magad ellen beszélsz, ahogy írod is az emberiség egyik legnagyobb elõnye a diverzitás, pont ez a diverzitás tûnik el a rasszok keveredésével.
A "vérfrissítés" elsõsorban a gyarmatokat érinti és nem az anyaországot, száz keleti közül is simán ki lehet választani hogy melyik japán és melyik nem, egyáltalán nem jellemzõ rájuk hogy más népekkel keverednének.
Ha már szóba került ez a vérfrissítéses dolog (ami úgy hülyeség ahogy van szvsz) akkor megjegyezném hogy Japánban több mint 120millióan élnek, Róma idejében az egész bolygó lakossága volt kb 120millió szal Japán sokminden de nem belterjes, már egy pár (tíz)ezres populáció is mentesül a belterjességekkel járó negatív hatások alól.
Lehet jót tenne. Egyébként meg az esetek 90%-ban nem a genetika a felelõs a bûnözésért (amit anno az amerikaiak a négerek esetében is próbáltak bizonygatni a déli államokban) Hanem az anyagi helyzet az iskolázatlanság és a szocializáció teljes nélkülözése és a bezárkózás. Egyszerûen ha valakit bûnözõnek tartanak gyerekkorátol akkor az is lesz. Ilyen egyszerû.
Recesszivitás és domináns gén fogalmát ismered-e? mert amíg ezekkel nem jössz tisztába és azzal, hogyhogyan mûködik a genetika addig csak falra hányt hülyeség amit beszélsz. Elõbb mélyedj el kicsit a mikrobiológiában és utána beszéljünk megint errõl.
DE IGENIS VANNAK TUDHATÓ GENETIKAI BETEGSÉGEK,legalább annyit hogy az ilyen beteg gének ne öröklõdjenek!Aztán ha mégis vállalnak akkor,Utána meg majd a gyerek kérdezi hogy mivel érdemelte ki az élettõl a sok genetikai betegséget..PEDIG AZ EGÉSZ A SZÜLEIKEN MÚLOTT!jah és még valami nemcsak a szerencsén múlik ha 2 ember ugyanazt a genetikai hibát hordozza és úgy lex gyerekük..nos több mint valóxinû örökli a gyerek..xóval ha elõbb utóbb mindenkiben meg lesz a lappangó génhiba?
Egyébként van egy vicc a képességlapú genetikai párosításokról
Einstein találkozik egy buta de szép szõke bombázóval aki azt mondja: - Albert képzelje el milyen gyereket szülhetnék az ön eszével és az én szépségemmel. Einstein válasza: - Kedvesem képzelje el ha a maga eszét és az én küllememet örökli.
szevasz magyarországon épp "túlnépesedés" kellene, mert nem lesz ki fizesse a nyugdíjad :S
Vannak lappangó módon öröklõdõ betegségek, mint a vérzékenység, hogy a legiskolásabb példánál maradjak. Akkor mit kéne csinálni szerinted? Bevizsgálnának mindenkit és csak engedéllyel gyárthatna gyereket? Egy domináns-recesszív öröklõdésmenetnél benne van, az, hogy nem tudod mit dob a gép. Talán ez az egész szépsége.
Istenem, már bocs de amirõl beszélsz az pont az eugenetika. Azaz a genetikai összetétel manipulációja.
Tök mindegy, hogy a spirálba nyúlsz bele, vagy éppen szabályozod azt, hogy ki kitõl szül gyereket. Az emberiség egyik legnagyobb elõnye a diverzitás. Az ilyen csökött gondolkodás miatt alakulnak ki a belterjes klánok melyek az élõhelyükön kívül máshol életképtelenek lesznek mert nincsennek felkészülve az ottani hatásokra. Rengeteg olyan betegség van amire bizonyos földrészen élõ emberek érzékenyebbek mint a máshol élõk. Ez pont azért van mert nem keverednek.,
Jahh és pont az ilyen "idegengyûlöletnek" hála alakulnak ki a begyöpösödött belterjes közösségek.
Ne ismerkedj külsõssel. ne legyél mással. Aztán hosszútávon szépen besûrûsödnek a hibák és a génetikai eredetû betegségek mindenapossá válnak, mert túlképp mindenki mindenkinek a rokona és nincs vérfrissülés. Ezért voltak õrültek egy idõ után a fáraók is mert csak egymástól születtek kölkeik családon belül.
Tanulj egy kis mikrobiológiát és megérted mirõl beszélek.
Sõt ha azt veszed alapul az egész emberiség vérfertõzésbõl születik (fõleg ha 2-3000 éves vérvonalakat vizsgálgatunk elég nagy áthallás lehet2. 3. unokatestvérek között.)
BTW: mit is nevezünk vérfertõzésnek? Például teszem azt hogyan akarnak megmenteni egy kihalás elõtt álló fajt ha van pl 2 hím 2 nõstény? elõbb utóbb vérfertõzés és belterjesség indul meg a klánban.
Azzal, hogy minnél távolabbi rokontól lesz utód csak az esélyét csökkentjük a genetikai hibának. Kiszûrni száz százalékra lehetetlen.
Nem szabad belenyúlni a természet rendjébe,nem játszhatunk Istent.A lehetõ legegyszerûbb mód az ha alapjában vigyázz az ember a géneire.Hogy értem ezt?Nagyon durva lesz:pl egy génhibás embernek nem lesz a társa és nem fog tõle gyerekeket szülni.MERT A BETEG GÉNEK TOVÁBB ÖRÖKLÖDNEK.Akármit is képzel az emberiség,de nem tudja magát kivonni a természet törvényei alól,tehát az evolúció érvényes rá.A magyar népnek is vigyáznia kellene,hogy a "fejlett viselkedéssel és kivételes tehetségû" cigányokkal ne álljanak öxe,úgyanúgy vonatkozik az négerekre is mint a cigókra.
na erre csak annyit tudok mondani, hogy asszem a semmelweis egyetem végzette gy felmérést (nem mernék rá megesküdni, hogy õk, leheet, rosszul emlékszem) hogy a magyaroszági cigánypopuláció 40.50%a vérfertõzésbõl születik.
Szerintem még nem elég kiforrott a genetika a durva méretû emberi génállomány megváltoztatására. Eddig nem ismert "rejtett" hibákat programoznának be, az hatalmas bajokat okozna késõbbiekben. Másrészt, valamit tenni kell az emberiség túlnépesedésére orvosságként. És talán a genetika ad rá gyógyírt. Mindenképp érdemes vele foglalkozni, kutakodni, de mindenképpen nagy óvatossággal kezelni.. Ez a jövõ, de nem szeretném ha ezután minden gyerek svarcenegger, meg sylvia saint másai lennének..
"a tanult emberek nem vállalnak gyereket, a lentebb lévõk pedig sokat. Hova vezet ez?"
Oda, ahol most tartunk. A jelenlegi társadalmunkban ugyanis hatalmas buta "jómunkásember" tömegekre van szükség, kimagasló egyéniségekbõl meg elég az a kevés is. Úgyhogy ha csak nem akarunk valami utópisztikus társadalmat felépíteni, ahol a három diplomás kutatómérnök is beáll hétfõn és szerdán utcát söpörni vagy targoncát kezelni (merthogy valakinek azt is el kell végezni), akkor nincs ok ezen a gyakorlaton változtatni.
inkább szerintem lehet az a rész, ami kapcsolódik a csoport kulturához, (tehát modellünkben sztochasztikusnak vehetõ) ezáltal népekhez és ezért lehet könnyedén leegyszerûsíteni teljes genetikai determinációra, mégha az nem is helyes modell
Meg ugye mi van akkor, ha magának az intelligenciának a kihasználása, vagy a kihasználására való hajlandóság is további génekhez van kötve? Vannak még ilyen furmányos és érdekes kérdések..