Na ez a tipikus irracionális, szimbolikus, idióta, buta gondolkozás, amit tûzzel-vassal írtani kéne a világból. Az csak egy darab föld egy nagy csomó albánnal.
Sajnos ez még el fog húzódni egy darabig az biztos (balhék, zavargások). Majd, ha kiadják a hivatalos nyilatkozatokat az államok (elismerik-e koszovót vagy sem), akkor szvsz lesz még fennforgás.
Csupa olyan nevet soroltál fel, akik olyan korból származnak, ahol még nem létezett az a szó, hogy nemzet. Csak az számított, hogy hovatartozónak érzik magukat, de pl Hunyadi több mint félig magyar volt, Zrínyi Miklós is. Petõfi idején jött be a nemzet, mint fogalom, de õ pont,hogy származása ellenére is echte magyarnak tartotta magát, és ez akkoriban teljesen elfogadott volt, nem úgy mint most, hogy a prolik pusztán név alapján leszûrik valakirõl, hogy nem magyar.
Én értem, amit mondasz, pusztán csak kiegészítettem.
...de még mindig nem értem miért írjátok nekem ezeket? :) Hol állítottam az ellenkezõjét? :) A hozzászólásom lényege nem ez volt, és nem is erre vonatkozott... :)
...ja és ICramnak akkor is eszébe kéne, hogy jussanak az általa leírtak, amikor épp mondjuk egy kép alapján burkoltan (vagy nem is annyira burkoltan) mocskol egy nem magyar nemzetiségûnek kinézõ embert, aki éppenséggel lehet, hogy magyarnak érzi magát... :)))
Én abban hiszek, hogy mindenki az aminek vallja magát (vallási nemzetiségi és manapság már nemi tekintetben is). Függetlenül a papíroktól. Ez csak egy ilyen zárójeles hozzászólás volt :)
Pl. nemzetiség szempontjából éppenséggel pont az számít, hogy honnan jött és kik a szülei... :) ...és lehet még sokféle szempontból vizsgálni a kérdést...(pl. állampolgárság stb...) ...de szerintem nem nekem kéne magyaráznod az okosságokat vagy pedig már megint nem olvastad el tüzetesen a hozzászólásomat...(esetleg nem sikerült tökéletesen értelmezni...) :)))
Igazad van, lehet elhamarkodtam és én csak örülök, ha megvan benned :) Tegyünk pontot a végére. Nagyrészt egyet értek veled, hogy leginkább elõre nézzünk és ne vissza. Inkább tegyünk a dolgokért, mint várjuk a sültgalambot a szánkba. Ez tiszta sor. A gondolatvilágunk mégis különbözik ezek szerint. Teljesen magánügyed, hogy tetszik-e himnusz vagy sem. Én csak nemtetszésemet fejeztem ki. Azzal sem értek egyet ,hogy a "magyarok mentalitása" és a himnuszunk között egyenesági következtetéseket vezessünk le. Ennyi.
Én sok külföldivel beszéltem, és a magyar Himnuszt sokkal különlegesebbnek tartják, mint a legtöbb más ország himnuszát. Internacionálénak sokkal populárisabb a dallama, ezért több embernek bejön, mint könnyed dallam. Nyilván több embenrek tetszik egy "popzene", mint egy kicsit nehezebben emészthetõ dallam, de ez nem jelenti azt, hogy szar. Max te nem tudod értékelni.
Nem attól lesz valaki magyar, hogy honnan jött, kik a szülei, hanem attól, hogy melyik kultúrát érzi sajátjának. Az itt felsoroltak mind magyarnak érezték magukat ilyen vagy olyan okból.
Amúgy megkérdezném a magyarkodó emberkéktõl, hogy azon kívül, hogy "kokárdáznak" és alkalmanként melldöngetve himnuszt énekelnek stb. valójában mit is tettek eddig a magyarságért, magyar nyelvért, magyar emberekért???
Szvsz pont nem a fent említett dolgoktól lesz nagy magyar valaki...mellesleg pedig nem egy nagy magyar valójában nem is magyar nemzetiségû volt, pl: Zrínyiék, Hunyadiak, Petõfi stb. stb...
Akkor egy kis alázatra (gyengébbek kedvéért ez nem egyenlõ pl. a megalázással, ez pozitív tulajdonság) tanítana, ami látszólag hiányzik belõled ^^
épp az ,hogy neki nem olyan a mentalitása ,hogy sírjunk meg bánkodjunk a múlt miatt meg már megbünhõdtük a múltat , isten szánj meg minket kérlek stb! hanem ,hogy elõre ország népe gyõzelem vááár :D
Na, és amúgy neked milyen a mentalitásod, mint embernek? Könnyû mondani: milyen az emberek mentalitása...csak épp ne feledjük, hogy te is egy vagy ezek közül az emberek közül... :)
Az internacionálénak amúgy ezerszer jobb a dallama, igen.
Egyébként ha elmennék ebbõl az országból, az nem a tré himnusz miatt lenne, azt pont leszarom. Sokkal inkább azért, mert az embereknek pont olyan a mentalitása, mint a himnuszunknak.
"Megbûnhõdte már e nép A múltat s jövendõt!"
És? Akkor mi van? Szerintetek a jóisten kiállít egy biankócsekket csak a mi kedvünkért, hogy innetõl már csak jó történhessen velünk? Egyébként pont leszarom, mennyit szenvedett "a magyar nép" a történelem során, velem speciel inkább jó dolgok történtek életem eddigi 26 évében (pláne ha azt nézem, mennyi embernek sokkal szarabb a sora az egész világban), úgyhogy nem fog sírni a szám 50-100-200 éves "sérelmek" miatt. Ha holnap történik velem valami rossz, azt is inkább megpróbálom elfelejteni, vagy jóra fordítani, mert a múlton túl sokat rágódni nem érdemes, amíg nem jelenik meg Christopher Lloyd a házad elõtt egy DeLoreannel...
Himnuszt megvédeném, mert bánt ha valaki bántja. Nincs szebb és nem is kell. 2 sorában minden benne van:
"Megbûnhõdte már e nép A múltat s jövendõt!" (hmm, mindez Trianon elõtt volt)
Az okosabb ember pedig tudja is értelmezni. (Mellesleg ateista vagyok.) Akinek meg nem sikerül az nem is fog hiányozni.
Témához: Én nem ismerném el Koszovó függetlenségét.
Himnusz télleg nem egy nagy valami , nem bejövõs számomra! én is azt tervezem ,hogy elhúzok 1-2 éven belül! de azt sosem fogom elfelejteni ,hogy Magyar vagyok!
"Ezt a himnusz témát nagyon unom, a miénknél trébbet még nem hallottam"
"El lehet menni Magyarországról.... itt lehet bennünket hagyni. Tessék, lehet menni..." Gondolom az internacionálé jobban tetszett
Aha, találd ki hogy mi van még nekem? Egy szaros konzolból rájösz hogy én jól élek mi? Nagyon szeretek játszani és havi fizetéseimbõl aprólékosan összegyûjtöttem rá a lóvét. Rákötöttem utána a leszakadt hangszórós 1996-os 55 centis Grundigra. szekrény hiányában a parkettán van a konzol. kéne egy új ágy is de a ps3 fontosabb volt. De ismerek valakit aki vett zsír új mercit és garázs sincs. Nem mintha a háza nem egy putri lenne.... Ki mire költi azt a kis összeget amit összekapart ugye?
Kár hogy kihagytam és nem írtam be ide hogy a magyar elõszeretettel okol másokat. Igen felelõsség alól könnyû kibújni, úgy vélem mindannyian tehetünk errõl ami itt folyik, ehhez kevés pár embert okolni. Jómagam kollektív bûntudatot nem a holocaust véget érzek, hanem a saját országom sorsa miatt. Nemzetiséget váltani, ezt mondanom kicsit dúrvára sikeredett, de azért el húzok innen és elfelejtem múltamat és hogy ki voltam. Másra vágyok, nem erre....
Ezt a himnusz témát nagyon unom, a miénknél trébbet még nem hallottam. Mondjuk jellemzõ a magyar mentalitásra, de én speciel nem fogok egy olyan istenhez rinyálni némi alamizsnáért, akiben nem is hiszek. Amit el akarok érni, azért teszek, és megdolgozok érte, nem valami felsõ hatalomtól várom, hogy megkönyörüljön rajtam.
Hogyan fogsz nemzetiséget váltani? Újraszületsz vagy, hogy? :))) Mellesleg kíváncsi lennék valójában mennyi az "eredeti magyar" benned?! :) (...de ha 160 centis vágottszemû vagy, akkor nem szóltam... :PPP)
Bocs, hogy kinevetlek, de "az a jópár ***ög a parlamentben,azok tehetnek róla" mondaton csak azt tudok. Azért ez nem ilyen egyszerû, és nem 15-20 éve kezdõdött. -.-
egy kicsit OFF,de ezt muszály: 1.hidd el,én is divatosan öltözködöm,és próbálok is úgy viselkedni DE március 15.-én engem nem érdekel hogy ciki vagy nem ciki,én felveszem a kokárdát,és ÉNEKLEM a Himnuszt 2.a jóIsten ideteremtett,és hiddel,én sem tudom elfogadni azt ami ebben az országban van,de errõl nem te,nem én,és nem is a magyar ember tehet,hanem az a jópár ***ög a parlamentben,azok tehetnek róla! csak ennyit akartam mondani
Én is épp most igyekszek nemzetiséget váltani mert itthon a biztos pusztulás és nyomor várna rám. Persze nem igazán emiatt húzok el, elsõdleges ok hogy svábok és külföldi telepesek vásárolnak fel mindent és kissemiznek az otthonomból. Zs*dók irányítják az országot és õk tanítják gyermekeinket a rosszra. Belénk nevelnek egy bizonyos ideológiát, életmódot, itthon már csak a pénz és a külsõdlegesség dominál ergo kocsi, ruha, trend, házak, ingatlan, ismeretség. Magyarországon van egy bizonyos "kör", na most te bent vagy kint állsz. Az utcán zombik sétálnak és ha hozzájuk szólsz, akkor téged néznek hülyének. Itthon mindenki mindenkit hülyének néz. Csak a saját érdek számít. Mindenki mindenkit becsap és kihasznál. Nem tudok egy embert akinek ne lenne hátsó szándéka. Még az egyértelmû dolgok is köntörfalazva vannak.... Komolyan az utcán nem merek végig menni és máár kés van a hátamban. Ciki a hazaszeretet, ciki a kokárda, ciki a himnusz, utoljára is egy cigánnyal énekeltem himnuszt mert a magyarok csak tátogtak vagy bambán idegesen néztek elõre... persze itt pesten nem is várhatom hogy egy hórihorgas fürtös együtt érezzen velem, vagy talán a nagytöbbségbe tudható 3 méter magas lófejü tejfelszõkék. A város ahol a lekisebb cipõ 43-as...
Ellopott magyar területeket nem kell félteniük, mi még adnánk is nekik kárpótlásul hogy koszovót elvesztették. Adjuk oda Szegedet... nem tudok egy nemzetet se akik ilyen sunyi semmire se való meghunyászkodók lenénnek mint mi, és még finoman szóltam, (kivétel a magyar hazafi nacionalisták kik miután megunják a tüntetést hazamennek, vagy netán csak éhesek vagy hugyálniuk kell)
emlékesztek a koreai háborúra?itt is kezd olyan lenni mint ott,USA-Orosz harc,csak kicsiben,szerbiát támogatja Oroszország,Koszovót meg az USA,és ha tovább folytatják a szerbek a vandalizmust,akkor elõfordluhat,hogy az oroszok is küldenek katonákat szerbiába,és kezdõdik a harc....de bár ne történne semmi :(:(
...és akkor mellé még "megsúgom" azt is, hogy egyetlen egy magyar Nobel-díjasunk van, aki 100%-osan magyarországi munkáért kapta a Nobel-díját, Szentgyörgyi. Ehhez is fûznél kommentárokat?
Itt Temerinben nagyon nyugi van. 1 feliratot nem láttam, jó, hogy normális emberekkel vagyok körülvéve :) A suliban sem lehetett tapasztalni semmit, úgy veszem észre nem nagyon érdekeli a fiatalokat érdekelne a véleményük, de nem igazán etikus ezt feszegetni szerintem...
Persze, hogy kéne!
Ahogy joebacsi megfogalmazta:
"az ország szuveneritását végsõ soron mégis csak a hadsereg biztosítja, akármennyire is ultrafelvilágosult b*szottmodern világban élünk..."
(attól még egy hadsereg jól jönne, mert ha lesz itt vmi komolyabb természeti katasztrófa akkor lehetõleg ne a román Vasgárda vonuljon be "segíteni"... barátilag...
Az egy dolog, hogy NATO tagállam vagyunk, az meg egy másik dolog, hogy a szerzõdésben vállalt kötelezettségeinket nem vállaljuk, és ezért inkább harcoló alakulatokat küldenek Afganisztánba, az meg egy harmadik dolog, hogy ha itt a környéken vki elkezdene hepajkodni, akkor semmi esély nem lenne arra, hogy túléljük. Nem azért mert nincs hadsereg, csupán azért mert átjáróház a terület ahol az ország fekszik.
nem azzal van a gond, hogy ezek ellen a nagyhatalmak ellen nem tudunk mit tenni, hanem hogyha megbuzzan valamelyik hevesebb szomszéd, és kitalálja, hogy mondjuk baranya õsi szláv/albán/román/tót (slota-ból ugye ezt is ki lehet nézni :)) föld, azellen se tudnánk mit tenni...persze nato meg minden, de mire megmozdulnának, már rég átgyalogoltak a fél országon, és akkorra lehet úgy lesznek a nyugatiak vele, hogy baranya új gazdáinak szebb a szeme vagy akármi, és jól szentesítik, mint anno trianont :)
az ország szuveneritását végsõ soron mégis csak a hadsereg biztosítja, akármennyire is ultrafelvilágosult b*szottmodern világban élünk...
Hogy védenéd meg magad két, összesen két és fél milliárdos országtól? Most akkor kezdjünk el toborozni, meg mindenki adja oda a fizetése 90%-át hadiadónak, hátha tudunk venni pár leselejtezett F16-ost, vagy mégis mit szeretnél???
A kormány és az õ nyakkendõs bûnözõi termelik ki a "csõcseléket". Ahol nincs rend ott elõbb-utóbb létrejönnek ezel a csopotok, mi majd rendet teszünk felkiálltással. Mivel annyi eszük nincs vagy merszük nincs, hogy a politikusoknak menjenek, így marad az eszetlen zúzás.
Egy évszázad után újra a nagyhatalmi vetélkedés színtere a Balkán. Oroszország nem nézi jó szemmel a Nyugat befolyásának növekedését.
Oroszország nukleáris rakétákkal felszerelt támaszpontokat akar telepíteni a Balkánra: az egyiket Szerbiába, a másikat Bosznia szerb részére, a horvát határ közelébe - értesült a Slobodna Dalmacija nevû horvát lap. Nem lehet tudni, mennyire igaz a hír, az viszont biztos, hogy Tomiszlav Nikolics, a szerbiai elnökválasztást február 3-án elveszítõ szélsõséges jelölt decemberben arról beszélt, hogy Belgrád azt fogja kérni Moszkvától: Koszovó függetlensége esetén telepítsen katonai bázist Szerbiába. Két hete Moszkvában beszédet mondott Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a NATO bõvül és Oroszország határaihoz közeledik. "Felszámoltuk támaszpontjainkat Kubában és Vietnamban. Mit kaptunk cserébe? Új amerikai bázisokat Romániában és Bulgáriában" - méltatlankodott. Putyint ugyan meghívták az április 2-án Bukarestben kezdõdõ NATO-csúcstalálkozóra, de az orosz elnök aligha megy el, hiszen ott döntés születhet a NATO balkáni bõvítésérõl. Erre pedig nem adhatja áldását a jelenlétével. A román fõvárosban Horvátország minden bizonnyal meghívást kap a katonai szervezetbe, Albánia és Macedónia pedig közelebb kerül majd a NATO-tagsághoz.
Közben az EU az Egyesült Államokkal egyetértésben segíti Koszovó függetlenségét, olyannyira, hogy a múlt hónapban lemondani kényszerült a szlovén külügyminisztérium politikai igazgatója, Mitja Drobnic. Kiszivárgott ugyanis egy dokumentum, mely szerint az amerikai külügy egyik államtitkár-helyettese azt javasolta Drobnicnak, hogy Szlovénia az elsõ EU-tagországok között ismerje el Koszovó függetlenségét. A Moszkva felújult birodalmi törekvéseit rossz szemmel nézõ Nyugat annyira pártolja a függetlenséget, hogy az sem zavarja, amire Milorad Dodik boszniai szerb miniszterelnök figyelmeztetett: Koszovóval egy virtigli iszlám állam jön létre Európában. Oroszország katonai bázisokkal tarthatja meg pozícióit a Balkánon.
Az idõ sürgeti a moszkvai vezetõket, mert már a hagyományosan oroszbarát Szerbia is az "ingadozó államok" közé tartozik; azon országok közé, amelyekben a Nyugat és Oroszország érdekei nyíltan ütköznek egymással. (ez is 7ivalasz)
Egy Nagy-Albánia elmélet:
A Balkán Express
Aligha lehet véletlen, hogy a koszovói albánok múlt vasárnapra idõzítették függetlenségük kikiáltását. Február 15-e ugyanis a szerb államiság ünnepe. Ekkor emlékeznek meg a gyertyaszentelõnapi alkotmányról, Szerbia 1835-ben elfogadott elsõ alaptörvényérõl. A koszovói albánok bevárták a szerb elnökválasztás második fordulóját, de most már elfogyott a türelem, és a politikai bosszú sem állt távol az idõzítéstõl. Az albánok e lépéssel többek közt elégtételt akartak venni Szlobodan Milosevics 1989-ben, Koszovóban, a rigómezei csata 600. évfordulóján elmondott beszédéért.
A néhai jugoszláv elnök az ottani nagygyûlésen jelentette ki elõször, hogy Jugoszláviát etnikai törésvonalak veszélye fenyegeti. Milosevics az etnikai konfliktusokra nem a korábban megszokott szocialista közhelyekkel reagált, miszerint "jól van, elvtársak, Belgrádból is látjuk a problémákat, és majd megoldjuk õket". Az elnök kijelentette, hogy többet nem fogják engedni, hogy helyi albán rendõrök szerbeket gumibotozzanak. A szónoklat páratlan népszerûséget adott a politikusnak, õ lett a szerb nacionalizmus motorja, célja pedig az volt, hogy a Jugoszlávia területén szétszórt szerbeket egy tagköztársaságban egyesítse.
Ennek egyik legfõbb akadálya a kilencven százalékban albánok lakta, kétmilliós Koszovó volt, mely területet a szerbek nemzetük bölcsõjének tekintették. A jugoszláv elnök ezért - a Vajdasággal egyetemben - felfüggesztette Koszovó autonóm státusát. Pedig a szerbek gyakorlatilag már rég elveszítették Koszovót, éppen az 1389-es rigómezei csatában, amikor az oszmán seregek döntõ vereséget mértek a szerb csapatokra, majd kiszorították az ortodox szlávokat, hogy helyükre a muszlim hitre áttért albánok költözzenek. Az albánok az oszmán birodalom leghûségesebb és legkegyetlenebb harcosai voltak. A szultán sokszor vetette be õket a helyi konfliktusokban, mert biztos lehetett benne, hogy utolsó csepp vérükig küzdenek majd. Ezért cserébe viszonylagos önállóságot élveztek.
Bár Koszovó többször is Szerbia része volt, mindig önrendelkezéssel bírt. Tito szocialista Jugoszláviájában a Balkán legnyomorúságosabb bugyrában lévõ terület lakói közutálatnak örvendtek, ugyanis a belgrádi költségvetés elvonta a tagköztársaságok bevételének nagy részét, és az újraosztásnál a fejletlenebb területeket részesítette elõnyben. Koszovó így a támogatásoknak köszönhetõen néhány százezres nyomorúságos tartományból kétmilliós, az önállóságot is kiharcolni képes területté vált. Persze ehhez az kellett, hogy a legutóbbi délszláv háborúban, 1999-ben Milosevics tevékenysége kiprovokálja a NATO légi csapásait, melyekkel kihátrálásra kényszerítették Koszovóból a népirtó szerb csapatokat.
Koszovó a történelmi gyökerek miatt a szerbek szívügye, miközben az albánok szemében a függetlenség a Nagy-Albániához vezetõ út elsõ lépése. A koszovóiak már döntöttek is az új állam jelképeirõl. Zászlaja ugyan más, mint a szomszédos anyaországé, de a vörös alapon szárnyaló fekete sast nemzeti szimbólumnak tekintik. Albánia neve ugyanis az ország saját nyelvén - Shqiperia - azt jelenti: a sasok földje. De vajon melyik Albániát hívják így, a régit vagy az újat? Az albánok szerint mindkettõt, s Tirana már be is jelentette, hogy elsõnek kívánja elismerni a független Koszovót. Mindez vészjósló. Az albánok ugyanis már a XIX. században kidolgozták nemzetállam-koncepciójukat, sokkal elõbb, mint ahogy ezt a Balkán többi népe megtette.
Ha pedig a térségben terveket szövögettek már Nagy-Horvátországról és Nagy-Szerbiáról, akkor nincs itt az ideje Nagy-Albánia megvalósításának is? - teszik fel a kérdést az albánok. A BBC egyik munkatársát meg is hívták az egyik albán rádió ezzel kapcsolatos vitamûsorába. Az újságíró döbbenten tapasztalta, hogy olyan témák merültek fel, mint Koszovó és Albánia egyesülése, vagy mint a tömbben élõ, de hat részre - Albánia, Koszovó, Dél-Szerbia, Macedónia, Montenegró, Görögország - szabdalt albán nemzet egy államban való egyesítése. "Koszóvónak ugyanaz a történelmi gyökere, mint a miénk, ugyanazt a nyelvet beszélik, Miért ne élhetnénk egy országban?" - mondta az egyik hozzászóló.
Még ennél is súlyosabb, hogy az albán külügyminiszter, Besnik Mustafaj 2006-ban kijelentette: ha Koszovót megosztják, Albánia nem szavatolhatja Macedónia határait. Az albán-macedón határ kérdése 2001-ben is felmerült - véresen és komolyan, ugyanis az albánok szabályos felkelést szerveztek a szkopjei kormány ellen, és "átjárhatóvá" tették a közös határt.
Az albán etnikumot elválasztó országhatárok egyébként - a görög-albán határt leszámítva - csak jelképesen léteznek. Jellemzõ a közállapotokra, hogy a macedón fõvárostól délre szélsõséges albán fegyveresek 2003-ban hat hónapra elfoglalták Kondovo falut, és önálló közigazgatást vezettek be, az Albániával északon szomszédos Montenegróban az albánok pedig felvonták az albán zászlót a tengerparti Ulcinjban. (Az ott élõ ötvenezer albán szavazata döntött 2006-ban azon a népszavazáson, amelyen a Szerbiától való elszakadásról határoztak.)
A határain átnyúló Albánia mára valósággá vált. Amikor 2001-ben a macedóniai albánok a központi kormánnyal a kisebbségek jogait védõ új nemzetiségi törvényrõl tárgyaltak, a vita hevében az ország lakosságának 30 százalékát képviselõ albán delegáció vezetõje ezt találta mondani: amikor a törvénytervezet szövegét megfogalmazzák, gondoljanak arra, hogy ez néhány év múlva önökre fog vonatkozni. (HetiVálasz)
Informatika és tudomány
