1. Meglevõ infrastukútárt, amiban van üzemidõ hagynak veszi. 2. Építenek új erõmûveket. 3. Ezek fosszilisek. Ja és gázosak. Tehát lehet gázvezetékeket is építeni.
A tetején már 10%-kal kisebb a nyomás és a hõmérséklet is kb. 10°C-kal alacsonyabb. A tágulási munka meg már ponthogy a környezet melegítésében játszik szerepet, tehát az már maga a hõszennyezés, amirõl te is beszéltél. Tehát ezt rosszul hoztam fel érvként a hõm. csökkenéseként. Ahogy olvasom, kb. 0,5% a hatásfoka az ilyen erõmûveknek, tehát eltekintve a menet közbeni egyéb veszteségektõl valóban szinte u.a. meleg levegõ érkezhet ki a tetején, mint ami lent volt.
Sztem ott rontottam el az elképzelésem, h úgy véltem lent megkapja az energiáját és utána már csak veszít belõle minden részecske. De üzemben ez inkább olyan mint egy stacionárius áramlás és ha felfelé lassulnának, akkor a mögöttük levõk torlódnának, ami stac helyzetben nem áll fenn. Tolnak még rajtuk, tehát inkább áramlástanilag kéne erre tekinteni.
A 2010-es fizika diákolimpián volt is ilyen napkéményes feladat, ott a Bernoulli-egyenlettel becsültek. feladat | megoldások
Alig lesz hûvösebb. Ahhoz, hogy te MW-os szélkereket forgass baromira kell sebesség. Visznot néány tized bar-os túlnyomásnál több ott tutira nem lesz. Ergo teljsen mindegy, hogy a helyi 1 atm(a) nyomásra visszatágulva mennyit expandál. Ez gyakorlatialg egy hatalmas ellenelven mûködõ ventilátor.
Sztem mire felér az a levegõ már korántsem lesz 80-90°C-os. Elvégre a részecskék kinetikus energiáját használják fel az energiatermelésre, aztán felfelé menet még a grav. potenciális energiára is kell és még ott a közel adiabatikus tágulás.
A nukleáris hulladékot inkább gránitban szeretik elhelyezni, mert a legfontosabb, hogy mindenféle lehetséges környezeti behatásra fel kell készülni. Ezek közül a földrengés a legfontosabb, a másik, hogy a kõzet ne legyen töredezett, mállott, mert akkor a talajvíz viselkedését nem lehet modellezni. A hazai kis és közepes aktivitású hulladékot Bátaapátiba tervezik lerakni, ha minden igaz, 2012-ben már megkezdik a betárolást. A hulladékot acélhordókban tárolják, a hordókat kilencessével betonba öntik, és ilyen kockákat visznek le a föld alá. Ezeket szépen egymásra stócolják, az üresen maradt részt a kitermelt gránittörmelékkel visszatömedékelik, és a legvégén, ha megtelt egy tárolókamra, akkor véglegesen lezárják. Azt is tudni kell, hogy talajvíz, vagy vízbeáramlás minden körülmények között van. Annyi a megkötés, hogy mértéke nem lehet több, mint 5 liter / perc / 10 méter bányaszakasz. A víz az alagutak természetes lejtése folytán összefolyik zsompokban, amikbõl szivattyúk emelik fel a vizet a felszínre. Közben természetesen folyamatosan mérik a víz radioaktivitását, és még sok egyéb paraméterét is. A paksi hulladék elhelyezése jelenleg nincs megoldva. A tervezett helye Boda lenne, vissza a régi uránbányába, de a kormány az erre fordítandó pénzeket inkább belenyomta a választási költségvetésébe, tehát a kivitelezés leállt. Jellemzõ, hogy éves szinten csak 100 milliós nagyságrendben költenek most Bodára, miközben az Apáti tározó majdnem 100 milliárdban van eddig. Ha minden a tervek szerint ment volna, akkor 2013-ra mûködött volna Boda is. Most 2020 inkább reális. A Bodai kõzetre jellemzõ, hogy a 10000 éves elvárással szemben milliós nagyságrendû a víz mozgási sebessége. És itt 1 mm-t kell érteni ennyi idõ alatt! Sokak szerint egyébként Bátaapáti alkalmatlan helyszín volt, ezen persze lehet vitatkozni, de abban mindenki egyetért, hogy Boda messze a legmegfelelõbb helyszín a Kárpát-medencében a nagy aktivitású hulladék tárolására. A helyiek meg már úgyis hozzászoktak a sugárzáshoz, mivel eleve volt uránbányát alakítanak ki tárolóhelynek.
Az oldal finoman szólva szûszakvû és tévképzetet kelt. Olyan, hogy kimerült, fizikailag nem létezik. Olyan van, ahogy a pillanatnyi ár mellett nem gazdaságosan kitermelhetõ. Mivel az olaj és gáz olcsó volt majd 10-15 évig a 2005 elõtt, ezért a bányák egy részét bezárták, továbbá a több tízezer nukleáris robbanófejbõl visszanyerhetõ anyag is pótolta a hiányt az urán kitermelése és finomítási ciklusban.
Ha az olaj 150-200 dollár táján lesz és megy vele a gáz és tartósan így marad, akkor bizony sok felhagyot uránbányát meg lehetne nyitni. Pl. akár a Mecsekit it. A válság elõtt más vizsgálgatták ennek gazdaságosságát, mikor 150 dollár volt az olaj ára...
Ezek az elemzések mind azon a tévképzeten alapulnak, hogy a 2. generációs reaktorokkal számolnak, tehát csak az U-235-tel. Ha az U-238 is emészthetõ a reaktornak akkor ~100-ad akkora koncentráció mellett is megéri bányászni. Tehát nemhogy kimerült bányákról beszélünk, hanem inkább arról, hogy az eddig túl hígnek ítélt lelõhelyek is bányászhatóvá válnak.
Az atomerõmû építõ kapacitás sajnos visszazuhant a már említett csernobili utóhatások miatt, a rutin is az elmúlt 20 évben. Most kezdik felszívni magukat újra azok, akik ezzel foglakoznak. Soha ennyi rekator nem állt építés alatt, mint most, pár éve száz feletti reaktor állt építés vagy engedélyezés alatt.
30-40 éve egy blokk teljesítménye volt ~400-500 MWe, ez most olyan 1200-1800, de már 2GWe feletti blokkokt is terveznek és talán már építenek is. Tehát, ha a darabszámot felszorzod a kapacitással, akkor az jön ki, hogy a régi erõmûépítési hullámhoz képes cirka 4-szer több kapacitást építenek most. Persze errõl sem beszélnek a sötétzöldek, de úgy más sem nagyon, mert nem "divat"...
Örülök kedves Balázs, hogy nem haraptad most le a fejem, ha jól viselem magam, tudunk normális hangnemben is tárgyalni. Csak azért kérdeztem ezt az uránkészletes dolgot, mert találtam itt anyagokat, amelyek szerint nincsenek akkora készletek.
Az olajhozam csúcs elérésével csökkenni kezd a kitermelés és utána nagy teher hárul az atomerõmûvekre. Szerinted mi igaz ezekbõl?
A 2. generációs atomerõmû esetén is nagyon széles skálán mozognak a becslések, mert a változók is azok. Az atomáram jelenleg cirka 30-50%-kal olcsóbb a fosszilisnál és úgy 300%-kal a szélnél teljes életciklusra vetíve úgy, hogy lényegében semmiféle támogatást nem kapnak.
A nyers urán ára 2000 óta úgy cirka tízszeresére nõt, az atomáram ára meg nõtt pár %-ot. Ergo nagyon messze van az a pont, ahol elérjük azt, hogy bizonyos uránkoncentráció alatt már ne hozzuk fel a földbõl az anayagot, még 2. generációs erõmûvekkel is, ahol csak az U-235 a hasznos. (Leszámítva az atomfegyverekben levp igen dús hasadóanyagot, de valaha abbólis reaktorban lett Pu és késõbb lett tisztítva az anyag. Viszont az újabb reaktorok képesek lesznek az U-238 hasítására is, ami durván meg százszorozza a hasadó anyag mennyiségét. Az egyszerûség kedvéért tekintsük el attól, hogy az U-235 és U-238 hasadásából nem azonos energia nyerhetõ. Ezen felül még van tórium is.
A szaporító reaktrok még ebbõl a 100-szoros mennyiségbõl is plusz hasadóanyagot nyernek, mert az elsõ ciklua bomlástermékei is üzemanyagnak használhatóak és még azok bomblásterméke is asszem reprocesszálás után tartalmaznak üzemanyagot.
A szaporító reaktorok estén még a tengervízbõl is érdemes kivonni az uránt, már a '80-as években is csináltak kísérletileg ilyet. Viszont, ha csökken az tenger urántartalma, akkor elvileg a földkéregbõl kidiffundál az urán. A probléma az, hogy ehhez egyenletesen kellene (?) kivonni a tengerbõl az uránt, hogy a diffundálás nagy felületen menjen végbe, vagy egy helyen kellene szint 0 koncentráció, hogy legyen elõrehajó erõ. Legalábbis transzportfolyamtok tárgyból még valami ilyesmi alapelv rémlik. A diffundálós rész amúgy is évmillió éves távlatban lenne probléma...
A sima U-235 készletekkel számolva is kölönbözõ modellek 80-tól 800 éves készletet hoznak ki. Attól függ, hogy ki milyen gazdasági környezettel és gazdaságosan kitermelhetõ uránkocentrációval számol. Ahogy drágább lesz minden más, az atom még inkább vonzó lesz. Alaperõmûként a megújulók nem használhatóak a vizíenergiát leszámolva, de a Földön már igen kevés kiaknázatlan kapacitás van, ami gigamega erõmûvek építéséhez és azok környezeti hatása nem csekély.
Elhelyezés? Az urán honnan jön? A föld alól. Akkor oda vissza is lehet vinni ám, mert a meddõt nem nyomják vissza. Kõsótömbökben és más stabil geológiai képzõdményekben is el lehet helyezni az anyagot. Tudtommal már adtak át ilyen tárolót. Elüvegesített rozsdamentes tartályokban és még ezen felül plusz mérnöki gátakkal elszeparálva tárolják olyan helyen, ahol a geolódiai felmérések szerint a talajvíz kiszivárgási ideje a felszínre tízezer éves nagyságrenben van. Ezen felöl folyamatos monitorizálás van érvényben gyak. mindenhol, ahol hulladékot tárolnak. Az, hogy ez mennyire biztonságos a linkem mutatja.
A Fukushimai anyagok azok még abban a fázisban voltak, ahol még a medencés pihentetés volt. Sajnos a hely konstrukciója régi és elég fejletlen volt, de talán nem ebbõl kellene extrapolálni. Ennyi erõvel lehretne érvel az autózásnál a Trabant vagy a Ford T Modell által nyújtott biztonsággal is...
Az meg bullshit duma, hogy 100 ezer évig veszélyes az anyag. Alapvetõ elvárás lenne azt megérteni, hogy ha valami nagy aktivitású, akkor nem 100 ezer év a felezési ideje. Ami nagy aktivitású, az kis felezési idejû, ezek a reaktor üzemanyagok. Aminek baromi hosszú a felezési ideje, annak aktivitása jellemzõen kicsit. Lásd az U-238-at. Semmiféle veszélyt nem jelent emberren nézve, amíg le nem nyeled, mert mérgezõ, mint minden nehézfém. Viszont az aktivitása röhejesen kicsi, a felezési ideje ~4,5 milliárd év.
Az átmeneti tárolóban néhány évig pihennek az anyagok, aztán lehet velük kezdeni valamit. Attól függ, hogy mi a cél.
Igen, a szaporító reaktorok nagyon sokáig benntartják a hasadványokat is az üzemanyag ciklusban. Sajnos még nincsenek ilyen reaktorok nagyerõûmben, de ami késik nem múlik. Szélkerekbõl sem egybõl 2 MW-osat építettek.
Egyébként a sok sötétzöld azt is elfelejti, hogy az összes radiaktív izotópos vizsgálat során felhasznált anyag az atomipar mellékterméke. Szar lenne ezek nélkül sok betegnek.
Paks estén a bevétel 25%a egy alapba kerül, ami az elbonátst fedezi. Úgy saccold meg, hogy ez mekkora összeg. Gigászi.
Én hajlandó vagyok mûvelõdni és tanulni az okosabbaktól, de szerintem ez a trágár stílus indokolatlan. Így azt is elriasztod, aki egyébként informálódni járna ide és nem szól hozzá semmihez. Vagy akinek lenne kérdése esetleg, így fel sem meri tenni. Megadtad a neved és a végzettséged, ha neked jó ez így, hogy ilyen stílusban tárgyalsz és még fel is vállalod, akkor csak csináld, mondtam, hogy nem sértõdöm meg. Nem ettem meg a tízóraidat és ezután sem fogom. Az uránkészletek nagyságáról milyen információval tudsz szolgálni? Mert ugye jelenleg van egy igény, de épülnek folyamatosan az új erõmûvek. Ez bele van e kalkulálva? És a használt fûtõelemek tárolására sem mondtál semmit, az tudtommal nincs megoldva, oké tudom, primitív vagyok és balfácán, de nem hallottam semmi komolyabbat errõl idáig. Fukusimában is ott pihentették a reaktorok fölött a használt fûtõelemeket, amik aztán szétszóródtak a robbanásban. Vagy a szaporítóreaktorokkal a használt fûtõelemek visszajuttathatók az áramtermelésbe?
Semmiféle adat nincs benne. Flémkeltésre jó. Ennyi erõvel ezt írd a szénerõmûvekhez, mert azok is radioaktív anyagot bocsátanak ki.
Mikor jutunk már el végre oda egy tudományos oldalon, hogy dózisokról, aktivitásról és már mérhetõ és megfogható dolgokról beszéülnk. Az összes ilyen "hír" egy mondat mûszaki tartalommam sem bír.
Kezd kurvára elegem lenni. Senki nem mondja, hogy nem került ki többlettdózis. Viszont senki nem halt bele és a jelek szerint egy igen szûk területet leszámítva még hosszútávú egészségügyi kockázattal sem kell számolni az eddig ismert adatok szerint.
Vagy neked van valamid, amit mi eddig nem láttunk?
Ja és az egyetemen nem a nagyképûséget, hanem a dolgok mikéntjét oktatják, de nyilván Te ebbõl kimaradtál, amit most a netrõl szedett baromságokkal igyekszel pótolni.
Már megint mi van itt... Nincs kedvem egyesével válaszolni az itt elhangzott (nagy részben) értelmetlen vagdalkozásodra. A legjobb megoldás az lenne, ha barlangba költöznél tüzet gyújtanál (így nem adod el a gyerekeid és az õ gyerekeik jövõjét) és kõbe vésed a "zsákutcába került nyugati civilizációról" szóló okfejtésedet.
Nem tudom mik itt a moderálási szabályok, de szerintem én nem mondtam olyat, amiért innen ki kéne tiltani.
Te olvasod az, amit elküldesz? Gyalzákodva állítottál be ide és alapból hülyeségeket állítva, pl. hogy nincs elég urán.
Te balfaszozol folyamatosan, kisfiamnak szólítasz, ostobának, hülyének titulálsz, pedig nem is ismered a korom, de úgy egyáltalán nem tudsz semmit.
Leszarom a korod, ha segghülye tudatlan troll vagy, és úgy állítasz be ahogy... A kor nem érdem és fokmérõ, hanem egy állapot. Semmi több.
Szerintem te nem lehetsz több 30-nál, de ahhoz képest jó nagy mellényed van.
Az adatlapomon ott az életkorom. Egyébként 28 vagyok, ha ennyire érdekel.
Tényeket állítottam, amelyek bekövetkeztek, aztán azon lehet filózni, hogy mi okból.
Jah, peszre. Szeritned tényeket. Az, hogy tévesek, az egy pillanatra se zavarjon meg a koncentrálásban.
Szaporító reaktorok, meg fúzió, meg korlátlan ingyen energia, stb, stb.
Fúzióról egy árva sort sem írta neked, de oda se neki....
Amúgy meg pontosan én szoktam írni, hogy fúzióra való alapozás blõdség, mert senki nem bizonyította be hogy tecnikailag és gazdaságosan megvalósítható -e a vele való villamosáram termelés. Az atomenergiáról tudjuk, hogy a magas beruházási költsége ellenére a bizony a legolcsóbban adja az áramot és az építés után gyakrlatilag 0 CO2 emisszióval mással összevetve.
Ehhez képest a korábban 100 ezer évre jósolt baleset helyett kapásból van 25 év alatt kettõ és még az egyéb "apróságok".
Melyik részét nem érted annak, hogy nem üzemszerû körülmények? Csernobil estén egy olyan példával élnék, hogy valaki lezuhant ey B747-tel mûrepülés közeben. Nem arra tervezék, amit ott csináltak. Azon kívül nem véletlen nem épített senki RBMK típusú reaktort csak a SZU. A SZU viszont halott, pontosan amiatt a szemlélet miatt, ami Csernobilt is okozta.
Fkushima nem sem baleset te isten csapása. A raktron nem azért szállt el, mert az operátorok öngyilkosságba vitték volna vagy mert tervezési hibás volt és normális üzem közben elszállt volna egy tecnikai hiva miatt. Ezek szerint az osziraki iraki épülõ erõmû is baleset áldozata lett ugye? Fukushimát és azt is nem méretezett külsõ behatás érte. Egyiket egy földrengés és cunami, amibõl az egyiket kibírta, holott nem is volt rá méretezve.
Az se zavarjon meg egy pillanatra sem, hogy a többi tengerparti erõmá a cunamit is kibírta.
Minden felsorolt baleset ellenére nagyságrendileg biztonságosabb az atom úgy, hogy 30-40-50 éves erõmûvekbem történt esetekrõl van szó.
Nem tudom mik itt a moderálási szabályok, de szerintem én nem mondtam olyat, amiért innen ki kéne tiltani. Te balfaszozol folyamatosan, kisfiamnak szólítasz, ostobának, hülyének titulálsz, pedig nem is ismered a korom, de úgy egyáltalán nem tudsz semmit. Aszódi Attila valamilyen szinten közszereplõ és nem azt írtam, hogy Ó lába van, vagy szeret nyitott WC ajtónál kakálni. Téged meg pláne nem támadtalak úgy, ahogy te engem, csak azzal a nézettel vitatkoztam, amit képviselsz. Szerintem te nem lehetsz több 30-nál, de ahhoz képest jó nagy mellényed van. Tényeket állítottam, amelyek bekövetkeztek, aztán azon lehet filózni, hogy mi okból. "Nem én voltam, hanem a kezem". Én nem vagyok döntési helyzetben, mérnök, fizikus sem vagyok, olyan pozícióban sem vagyok, így nem kell féltened tõlem se a boldogulásod, sem Paks jövõjét. De mondjuk, hogy ezeket fel sem veszem és csak a tényekre koncentráljunk. Amikrõl te beszélsz, azok csak a "mi lenne ha" kategóriába tartoznak. Szaporító reaktorok, meg fúzió, meg korlátlan ingyen energia, stb, stb. Kósza álmok. Ehhez képest a korábban 100 ezer évre jósolt baleset helyett kapásból van 25 év alatt kettõ és még az egyéb "apróságok". Nincs megoldva a használt fûtõanyagok elhelyezése. Nincs megoldva véglegesen se Csernobil, most itt van Fukusima is, de nem olyan rég még a Fort Calhouni erõmû dolgozói is a berosálás határán jártak, hogy mi lesz, ha betör a Missouri. Vagy az 1989-es eset Jew Yerseyben, amikor az erõs naptevékenység miatt a Salem erõmû melegedett túl áramkimaradás következtében. Egyszerûen ezek a dolgok jól mûködnek normál állapotban. És max. 10-20 évente jön egy nem normál állapot, és akkor meg széttárjuk a kezünket,mert az már nem a mi hibánk, nem láthattuk elõre. De igenis a ti hibátok is. Mert döntési helyzetben vagytok. És nemcsak rólatok van szó, ti nem magatokért vagytok, a társadalom alkalmazásában álltok. És az erõmûvek száma egyre csak nõ, a rendszerek kiterjedése és bonyolultsága nõ, nem nehéz kitalálni, hogy mindez mit jelent. Oszthatod nyugodtan az észt, nem sértõdöm meg, gyufafejû vagy még és tapasztalatlan. Olyan akit elvakít a csillogás, villogás, az 1000 méteres felhõkarcolók, a nagy mérnöki teljesítmények. Aztán majd csak azon lepõdsz meg, hogy már nincs hely a Földön, ahová el lehetne bújni, menekülni, mikor beindul az események lavinája. És amikor a mérnöki tudás is csõdöt mond majd, akkor talán kisebb lesz az a mellény és lesz egy kis alázat is.
Nem feltétlen. Az energiahatékonység növelésével nem feltétlen jár együtt a gazdasági növekedés a növekvõ áramfogyasztással. A magyar gazdaság nagy baja, hogy az energiahatékonysága gyenge.
Igazság szerint a luxus kerül sokba. Pl. itthon 20 éve hány embernek volt otthon légkondija vagy a munkahelyen? Ma lassan ott tartnuk, hogy hol nincs...
20 éve itthon az alábbi elektromos nagyfogyasztók voltak. TV, porszívó, mosógép, hûtõ / fagyasztó és ha a vízmelegítõ nem gázzal ment, akkor a bojler, de ezek szakaszos mûködésûek. Ma egy házban a 2 TV / 2 számítógép nem kirívó. Ezen felül légkondi, mikró, zenedoboz és még számtalan más dolog található meg.
A magyarországi lakások szigetelésének minõségérõl meg aztán tényleg felesleges beszélni. Gyakorlatilag pocsékoljuk a gázt, a legóvatosabb becslések szerint, ha minden ház normálisan lenne szigetelve, akkor a fûtésre használt gáz úgy 1/3-a megtakarítható lenne, de egyes vad becslések 50%-ot is le mernek írni.
Nem hiszem, hogy a diplomámmal felsõbbrendõ lennék, de anélkül is tájékozottabb vagyok nálad a jelek szerint és az átlagemberek durván 2/3-nál, de inkább többnél. Gyakorlatileg ennyi ma a természettudományosan analfabéta emberek száma itthon. Lényegében semmilyen természettudományos ismeretük nincs. Nem hiba ez, ameddig nem akarnak belszólni abba, amirõl lövésük sincs.
Szõrszálakat hasogatok? Kisifam az alapok hiányoznak nálad. Fogalmad sincs a jelek szerint a fûtõelemek és a rektorokról, ezek életciklusáról arról, hogy statisztikailag 1-3 nagyságrenddel kevesebb ember halt meg az atomenergia teljes termelési láncában, mint mondjuk a szén-, olaj vagy gáznál.
Rövidtávú olcsó haszon az, hogy évmilliókra elgenedõ hasadóanyag van? Kibaszottul könnyen vásadkosz, olyan személettel, amivel idejössz magyarázni sincs kevem. A grammar nácikat meg utálom. Ja, ki is most a szõrszálhasogató?
Ha modi lennék, te innen már repülnél kisfiam...
Mielõtt félreértenénk egymást, itt most nem is csak az atomenergiáról van szó, hanem úgy általában véve az egész zsákutcába került nyugati civilizációról. Hiszen az energiafogyasztás is alá van rendelve például a gazdasági növekedésnek. És ugye meddig lehet növekedni egy véges rendszerben? Ennek a megválaszolására nem kell Menygelejevnek lenni. Márpedig legyen akármilyen erõmû, ugyanazt a célt szolgálja, kielégíteni az egyre növekvõ igényeket. De hogy lehet valamibe egyáltalán úgy belevágni, hogy nem mérik fel a legrosszabb következményeket, mint az atomenergia esetében. Csernobil a mai napig nincs megoldva, az erõs sugárzás még a betont is kikezdi. Rövidtávú olcsó haszonért eladod a gyerekeid és az õ gyerekeik jövõjét? Sajnos ezt a gátlástalan, mindent elnyomó haladáshitet és nagyképûséget már az egyetemen belétek verik, pedig nehogy azt hidd, hogy a diplomáddal felsõbbrendû vagy. Ha folyamatosan lehülyézel és balfaszozol, akkor egyáltalán hogy lehet veled szóba állni. Te csak szõrszálakat hasogatsz itt, pedig láthatóan még a topikcímet sem tudtad helyesen kiírni. Ugyanakkor a tények makacs dolgok, Pelikán elvtárs.
Figyum, mikor élbõl lehülyézel soktízezer mérnököt, akkor az neked érvelés? Az nem ingerültség? Az nem személyeskedés? A lenti kiemelt mondat az ami? Hm...?
Szerintem, ha láthatólag lövésed sincs, akkor kérdezz és ne így gyere ide. Tudod, amilyen az adjisten, olyan a fogadjisten...
És elhiheti mindenki, hogy a következmények súlyosabbik részét nem az Aszódi Attilák viselik majd.
Miért? Õ nem ezen a világon él? Ez mi, ha nem személyesekedés. Ha...?
Hozzád hasonló érvekre immúnis balfasszal valszeg élõben is így tárgyalnék fõleg, ha ilyen belépõvel jössz.
Amúgy meg nem csak urán van, tóriumos rektort is lehetne építeni. Szaporító reaktorokkal évmilliós nagyságrendben elég hasadóanyag van csak uránnal számolva.
Bennem semmi ingerültség nincs, te viszont durván személyeskedsz, agresszív vagy. Nem tudsz érvelni és elönti a vér az agyadat, pedig gondolom diplomás ember vagy. Úgy tárgyalj velem, ahogy élõben is tennéd. Én nem téged sértegettelek, hanem elmondtam a véleményem az atomenergiáról. Hiába magyarázod a bizonyítványod, hogy demagógia, ha nem érvelsz, csak személyeskedsz, alulmaradsz. Ne légy lusta, írj csak kisregényt, hadd tanuljunk mi ostoba balfaszok belõle. Elvégre sokan olvassák gondolom ezt a fórumot. Ki beszélt itt üzemszerû mûködés közbeni elszállásról? Éppen, hogy nem normális körülmények között száll el egy erõmû és ez az, ami nincs az egyenletbe belekalkulálva. Fukusima sem normális üzem közben szállt el. A lényeg, hogy ha túlhevül a fûtõanyag, teljesen mindegy, hogy miért, akkor utána már csak a sajnálkozás marad. És elhiheti mindenki, hogy a következmények súlyosabbik részét nem az Aszódi Attilák viselik majd.
Melyik kettõre gondolsz? Hányszor kell még elmondani, hogy Csernobil nem üzemszerû mûködés közben szállt el? Egy elvben biztonságot növelõ kísérlet közben lényegében az operátorok nyírták ki a reaktrot, mert nem tudták, hogy mit csinálnak.
Fukushimát sujtó TOP5 természeti katasztrófa messze a tervezési határon túl volt. Ennek ellenére egész olcsón megúszták. Az, hogy még üzemelt a már ismeretett hozzáállás miatt volt.
Atomenergia esetében baleset esetén nincs forgatókönyv, csak a sajnálkozás
Az ilyen dumákért legszívesebbem most már pofánvágnálak...
A többi megjegyzésed is több, mint bicskanyitogató. Nekem viszonr elegem van abból, hogy idióta balfasz vagy és még a google keresõ alapfokú használata sem megy. Nem fogok 20 oldalas kisregényt írni csak a te kedvedért.
Csak azért, mert valakinek más a véleménye, még nem sötétzöld, vagy troll. Gondolom nem azért született ez a fórum sem, hogy bólogatójánosok járjanak ide. 25 év alatt volt két komoly baleset, és még azok, mik nem forognak közszájon, pl. a majaki katasztrófa, vagy a túlsikerült kísérleti atomrobbantások, az elveszített atombombák. Gondolom minden állam vágya, hogy csernobil méretû betonszarkofágokat kelljen építenie. Egy tudomány akkor tudomány, ha az elejétõl a végéig az, ha tudja, hogy vészhelyzetben mi a teendõ. Atomenergia esetében baleset esetén nincs forgatókönyv, csak a sajnálkozás. Ezeket én nem hívnám "szakembereknek". Nem hinném, hogy az atomenergia el lenne kaszálva, akkor Japán energiaellátásának javát sem atomerõmûvek fedezték volna. Ami a gyakorlatban eddig megvalósul, az az eddigi eredmény. Ez a tudományág ennyire volt képes, a többi csak szövegelés. Atomerõmûvek most is épülnek folyamatosan, csak éppen már urán nem lesz a reaktorokba.
Ha a sötétzöld hozzáállás miatt nem kaszálták el volna az atomenergiát, akkor ma olyan reaktorok állnának már tömegesen szolgálatban, ahol nem kell vészelyzetben kerinhtetõszivattyú, mert a remanens hõt a természetes cirkiláció elviszi. Mivel a beruzásáhokat elkaszálták, ezért sajnos az I és II generációs forralóvizes és nyomottvizes reaktrok élettartamhosszabítása maradt meg alternatívának.
A többi része meg simán demagóg duma. Valahogy kezd elegem lenni ebbõl, hogy folyamatosan olyanok jönnek, mint te. Hála istennek, hogy még nem volt népszavazás errõl...
Az atomerõmûvek leggyengébb pontja a folyamatos hûtés. Lényegében Paks energiájának nagy része is a Duna fûtésére fordítódik. De ha valami miatt nem lehet hûteni(társadalmi felfordulás, járvány, háború, és így tovább...), akkor aztán futás van. Vajon itt hányan jelentkeznének önkéntes munka keretében felpucolni a kiömlött féceszt? A japánok azért helyt álltak a maguk módján, de Paks esetében valószínû, hogy az Aszódi Attilák vennék fel elsõnek a nyúlcipõt, aztán majd valamely távoli országból mondanák meg itt nekünk a frankót, akiknek nem volt pénze repülõjegyre. Én megértem, hogy jó dolog az atomenergia, de látni szeretném, ahogy a mérnök és fizikus urak sorban állnak a fehér overallért és a gumicsizmáért, amikor arra kerül a sor és nem mást taszigálnak oda maguk helyett. Az atomerõmû az emberi szûklátókörûség és önzés eleven megnyilvánulása. Olcsó, rövidtávú haszon a jövõ teljes semmibevételével, felélésével. Csak én számítok, csak én, csak én... (A szöveg kétszer ilyen hosszú akart lenni, de Paks bojkottja miatt a másik fele lemaradt.)
Paks 9,5 forint / kWh áron termel áramot. Az árám eladásából befolyó bevétel 25%-a egy alapba megy, ami az elbontást fogja majd fedezni.
A szélerõmû telepítést dotálják, kötelezõ átvétel van - tehát más erõmvet rángatnak csak azok kedvéért - olyan 28-30 Ft/kWh áron termelnek. A szén és olaj olyan ~15 Ft/kWh, a gûz is már ennyi, mert sokat drágult, régen (~2007) 11-12 Ft/kWh) volt.
Ezek elbontásáról nem gondoskodik senki. Az intotai erõmû 11 év úgy rohad, ahogy ott hagyták...
Elõfordulnak genetikai hibák, nagyobb számban, mint más régiókban, de a természet és az emberek élnek, virulnak ott, ahol 66 éve ledobták a két atombombát.
Itt sajnos tévedsz. Lásd lent. Fejõdési rendellenesség nem egyenlõ genetikai torzulás.
Emberekben nem sikerült genetikai elváltozást kimutatni. A pajzsmirigy rák kockázata nõtt meg eszémletlenül Csernobil környékén.
BTW torzszülöttek voltak az atomenergia elõtt is, egyes vegyi anyagokról gyógyszerekrõl kimutatták, hogy igen súlyos magzati fejlõdési rendellenességeket okoz. Pl. simán elég, ha az anya piás...
Viszon a fejlõdési rendellenesség nem egyenlõ genetikai torzulás.
Az felejted el, hogy egyik sem normál üzem közbeni eset volt. Az egyikben gyak. öngyilkosságban hajszolták a reaktort egy elvben biztonságot növelõ kísérlet elvégzése közben. A másiknál meg minden idõk TOP5-ös természeti katasztrófája volt. Senki nem halt bele a többletdózisba, de valóban ki kellett telepíteni egyes részt.
Hozzá teszem, hogy a régi erõmû csak azért mûködõtt ilyen idõsen, mert Csernobil után a sötétzöldek elérték, hogy politikailag vállalhatatlan legyen új atomerõmû építése. Így használták tovább a régieket. Korszerûsíthetsz te egy 1. generációs forralóvizets akármeddig, akkor sem lesz olyan 2. generációs reaktor, ami természetes cirkulációval is képes elvezetni a remanens hõt. Ha ilyen lett volna F-ben, akkor mínuszos hír lett volna a földrengés utáni helyzet...
Bár ebbõl, a közvetlen károkozás szempontjából ha jól tudom a szél és naperõmûvek jelenleg elég jól állnak[/bg
Meg még azok is, amik szabadalmai fiókok mélyén pihennek.
A gond az, hogy a többi energia sem olcsóbb ebbõl a szempontból. A vízerõmûvek nagyságrendekkel nagyobb kárt okoztak mind emberi életek, mind az egyéb élõlények és életterük megváltoztatása szempontjából. http://en.wikipedia.org/wiki/Vajont_Dam http://en.wikipedia.org/wiki/Banqiao_Dam Bár ebbõl, a közvetlen károkozás szempontjából ha jól tudom a szél és naperõmûvek jelenleg elég jól állnak, de ha az elõállításukhoz gyakran használt anyagok, például ritkaföldfémek ( egy cikk, melyben megemlítik a kitermelés természeti hatásait is -> http://index.hu/tudomany/2011/08/02/igy_tartja_markaban_kina_a_hitech_ipart/ ), kõolaj, szén, vas, stb kitermelését is belevesszük, akkor itt is rengeteg, balesetek során egészségkárosodást szenvedõ, vagy elpusztuló emberrõl és állatról beszélhetünk. De ez igaz rengeteg egyéb dologra is, a számítógéptõl kezdve az autón át egészen a villanykörtéig.
Nem igazán nyugtattál meg ezekkel az adatokkal, de tény, hogy én eddig mást gondoltam errõl. De nem ejtettél szót a gazdasági számításokról. Pedig minden híradásban most ez a kulcsszó.
Nem errõl van szó, hanem arról, hogy egy olajkatasztrófát 1-15 év alatt kijavít a természet maga
Tévedés. Az Exxon Valdez katasztrófája után még a mai napig nem tért magához az életvilág a Bligh Reef zátonynál, pedig az 20 éve történt, és jelentõs erõfeszítések történtek az olajszennyezés felszámolására és az állatvilág újratelepítésére. Még most is folynak a környezeti károk elhárításai, és becslések szerint még több ezer tonnányi kõolajat kell eltávolítani a régióból.
míg egy atomkatasztrófát a természet csak százezer években mérhetõ idõ alatt képes kijavítani.
Ezt nem teljesen értem. A 100 000 éves felezési idejû radioaktív elemek nagyon-nagyon gyengén sugárzóak, ezért az élettani hatásaik is elhanyagolhatóak. Az erõsen sugárzó, igazán káros anyagok viszont néhány napostól néhány tíz éves felezési idõvel bírnak. Az, hogy az erõs hatású sugárzásnak milyen hosszú távú hatásai vannak, pontosan meghatározni nem lehet. De Hiroshimából és Nagaszakiból kiindulva azért annyira drasztikusnak nem mondanám a dolgot. Mindkét nukleáris bomba ledobásának a helyén élnek emberek. Elõfordulnak genetikai hibák, nagyobb számban, mint más régiókban, de a természet és az emberek élnek, virulnak ott, ahol 66 éve ledobták a két atombombát.
És el ne feledkezz az igazi kérdésemrõl: az új, még nem mûködõ technológiáknak miféle katasztrófáik lehetnek? Netán olyan, amit még most meg sem tudsz nevezni? Nem, mert még nincsen neve, nem ismered egyáltalán. Fel sem tételezed. Pedig minden bizonnyal fennáll a lehetõsége.
Már az elsõ nukleáris reaktor idejében ismert volt a lehetséges problémák köre. A fúzió esetén szintén ismerünk minden lehetséges forgatókönyvet. Maga a reakció elégé ismert, és a folyamatát is letesztelték: minden termonukleáris fegyverben ott van második fokozatként a triciumgáz, amelyet az elsõ fokozat gyújt be, és amely a harmadik fokozatban, az U238-ban indítja el a fissziós reakciót.
A fúziós reakció esetén maga a reakció biztonságos, mivel a reakciótérben csak korlátozott mennyiségû reakcióanyag (D, T, Li6, He3) található. Szemben az atomreaktorokkal, ahol a reaktormagban ott van a teljes üzemanyagkészlet a huzamos mûködéshez. Szóval ha valami probléma lép fel a reakció közben, akkor az üzemanyag-utánpótlás elvágásával a reakció magától kialszik.
Továbbá a fúziós reakciótér sajátosságai miatt a plazmát elektromágneses térben sûrítik össze. Ha az elektromágnesek leállnak, a plazma kitágul és lehûl (fizika), emiatt pedig megszakad a reakció.
Egyszóval magának a fúziós reaktornak a mûködése biztonságos, e téren nincsenek meglepetések.
Az egyetlen káros hatás az, hogy létrejönnek szabad neutronok a reakció folyamán, így maga a reaktortest besugározva lesz, vagyis olyan gyengén radioaktív hulladék lesz, mint mint a mostani reaktorok acél kapszulája például.
Egyébként egy apróságot hozzá tennék: a katasztrófák nem kizárólagosan az ember által létrehozottak. Egy földrengés vagy egy árvíz természeti katasztrófa, és sokszor nagyon-nagy károkat képes okozni, akár komplett szigeteket, élõvilágokat tud lenullázni. A rombolás és az építés a természetes körforgás része, tehát ezzel számolni lehet és kell.
Csak arra kell ügyelni, hogy lehetõleg minimalizáljuk a rombolást vagy kellõ mértékben építsünk is a rombolás után.
OK, legyen párszáz. És az akkor mennyibe kerül? Hogyan árasítható? Mennyibe számoljuk a torzszülötteket? Mondjuk egymillió$/darab? mert ha gazdasági számítást végzünk, akkor a megtermelt áram piaci ára és a ráfordítások hányada nem számolható ki másképp, mint valamiféle pénzegységbe. Ilyenformán a pár száz év és a pár százezer év közötti különbség elhanyagolható. Nem forintosítható egyik sem. Ebben gondolom egyetértünk.
5. What radioactive elements were emitted into the environment?
There were over 100 radioactive elements released into the atmosphere when Chernobyl’s fourth reactor exploded. Most of these were short lived and decayed (reduced in radioactivity) very quickly. Iodine, strontium and caesium were the most dangerous of the elements released, and have half-lives of 8 days, 29 years, and 30 years respectively. The isotopes Strontium-90 and Caesium-137 are therefore still present in the area to this day. While iodine is linked to thyroid cancer, Strontium can lead to leukaemia. Caesium is the element that travelled the farthest and lasts the longest. This element affects the entire body and especially can harm the liver and spleen.
Nem errõl van szó, hanem arról, hogy egy olajkatasztrófát 1-15 év alatt kijavít a természet maga, míg egy atomkatasztrófát a természet csak százezer években mérhetõ idõ alatt képes kijavítani. És el ne feledkezz az igazi kérdésemrõl: az új, még nem mûködõ technológiáknak miféle katasztrófáik lehetnek? Netán olyan, amit még most meg sem tudsz nevezni? Nem, mert még nincsen neve, nem ismered egyáltalán. Fel sem tételezed. Pedig minden bizonnyal fennáll a lehetõsége.
Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb volumenû, minél hatékonyabb egy energia-átalakítás, annál nagyobb veszélyei lehetnek. És itt a "nagyot" nem csak a pillanatnyi rombolásra kell érteni, hanem arra az idõre, amíg 0-hoz közeli állapotba kerülne az a "rendszer", amit érintett a baleset.
Ott van remark példája a Nigériai olajszennyezés kapcsán. A kõolaj vagy földgáz-tüzelésû erõmûvek költségeibe sincs beleszámolva egy Exxon Valdez szintû katasztrófa vagy a most februárban, Pennsylvániában történt földgáz-vezeték robbanás (öt halott, soktízmilliós kár). A katasztrófákkal nem számol senki, nem csak az atomenergia...
A fõ probléma, hogy a fúziós energia gazdaságossága nincs jelenleg megoldva.
Szerintem a jelenlegi atomenergiáé sincsen. Még Csernobilt sem, Fukushimát se rakták rendbe. Vajon mekkora költsége van egy valódi rendberakásnak? Olyannak, mintha ott sohasem történt volna atombaleset? Szerintem meg sem lehet csinálni. De ha ez így van, gazdaságossági számításokat sem lehet végezni. Legalább-is olyanokat nem, aminél valódi értékek jönnének ki. És akkor még az a technológia -amirõl te beszélsz- vajon miféle eddig nem ismert veszélyt tartogathat? És azt hogyan lehetne számításba venni? Biztosnak hangzik a válasz: sehogy.
Atomenergia és alternatívái:
Hangszigetelõ buborékfüggöny a tenger mélyén A német kormány azt kívánja elérni a jövõben, hogy a tenger mélyében lévõ szerkezetek és üzemek zaja ne zavarhassa meg a delfineket és a bálnákat. A tervek szerint úgynevezett „buborék köpeny” venné körül a Balti-tengerben lévõ szélmalmok szerkezeteit, hogy ne legyen a mélyben hangzavar.
30 évig tarthat a nigériai olajszennyezés megtisztítása A nigériai Ogoniland a világ egyik legszennyezettebb területe, ahol minden ragad az olajtól. Itt ötven éve nyerik a mélybõl az olajat, ám annak szabályozása és kezelése valószínûleg hanyag volt, így a terület szó szerint haldoklik a szennyezéstõl.
Csökkenthetõ a nukleáris biztonsági övezet Csökkentheti a nukleáris biztonsági övezetet a nukleáris létesítmények és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetérõl szóló kormányrendelet, ha az errõl szóló elõterjesztést elfogadja a kormány.
Az ITER remélhetõleg nem 50 év múlva lesz valóság, de az még nem fog áramot termelni. Az ITER célja a tartósan fenntartható fúziós reakció bebizonyítása, megvalósítása.
Az ITER utánra tervezett DEMO célja lesz az, hogy elektromos energiát is termelhessenek vele. Az elõzetes tervek szerint 2033-tól (ezt a dátumot akkor állapították meg, amikor az ITER még a tervek szerint 2015-ben mûködni kezdett volna).
A fõ probléma, hogy a fúziós energia gazdaságossága nincs jelenleg megoldva. A piac inkább fog pénzt fektetni egy olyan megoldásba, aminek van számolható gazdaságossági kerete, és reális esély van a rentábilis üzemeltetésre. Emiatt kell az országoknak összedobni a pénzt az ITER-re és a DEMO-ra, mert a piaci szereplõk számára anyagilag túlságosan is kockázatos...
A sötétzöldekrõl csak annyit, hogy szakmányba dobálom a szemétbe az elolvasatlan reklámokat, (sajna néha levelekkel együtt) és ugyanezt teszik a szomszédaim is. E tekintetben a reklámipar úgy látszik, tabu a részükre.
A fúziós energiáról soha senki nem bizonyította be, hogy egyáltalán mûszakila megoldató, nemhogy gazdaságosan. Az atom már most is az úgy, hogy alapvetõen 50 éves alaptechnológia a nyomottvizes. Ha csenobil miatt nem rúgnak alá indokolatlanul az atomiparnak, akkor már a 2. generációs reaktorok egy része helyett újabb lenne és talán Fukushima sem történt volna meg. A sötétzöldek elérték, hogy a jelenlegi technika balesetveszélysebb legyen, mert újak építése politikailag nem volt vállalható.
Az elsõ mondat finoman szólva zavaros. Alapvetõ befolyásoló tényezõk a következõk.
A sugárzásos hõterjedés. A levegõ - bármily hihetetlen - sugárzás elnyelõdõ képessége szinte 0. A levegõ úgy melegszik fel, hogy a sugárzás a földfelszínt és vízfelszín melegíti és utána hõátadással és hõvezetéssel a melegszik fel a levegõ. Ezért van az hogy felfele hûl a légkör, mert x óránál tovább nincs energiabevitel a felszínre. A
A levegõ rohadt szar hõvezetõ. Napi x óra energiabevitel nem melegítiheti fel adott hõmérsékeleten és magasságon a légkört egy szintnél jobban. Ráadásul a levegõ ritkul, ami még tovább rontja a pocsék hõvezetést.
A folyadék hiába jó hõvezetõ, nagy a hõkapacitása, ahogy a talajnak is. Elõször teáht a talajt kell felmelegíteni utána kezdi átad ni a hõt.
A naperõmû ebbe rondít bele, mert oda pupmál fel 90 fokos levegõt, ahol jóval alacsonyabb a levegõ hõmérséklet normál állapotban...
Egy kis érdekesség. A hõvezetés / sugázás miatt lehetséges az, hogy tiszta reggelen 5-6 fokos levegõ hõmérsékleten is az autó szélvédõje deres (3 fok táján már simán jeges, ha este hamar hûlt le a levegõ. Hogyan? A sugárzásos hõátadás kétirányú. Naplemente után az ég felõ nézõ felületekkel szemben a világûr van, lényegében 0 sugárzásos hõforrással. Mivel az ablak felszín melegebb ezért sugárzás formájában hõt veszít. A sugárzásos hõleadással így az ablak akár 0 fok alá is tud hûlni, a környezõ álló levegõ nem melegíti fel eléggé. Érdekes ugye? :)
Az nem lehet, hogy az a +40-50°C amivel melegebb levegõ száll fel, az nem mérvadó annyira, mivel a sivatagban eleve nagy a kisugárzás, lévén nincs felhõ az égen? Így nem terhelik annyira a "rendszert" mint az elsõre tûnik. Nem vagyok klimatológus fingom nincs.
Én nem vagyok sötétzöld, sõt atomenergia ellenes se. Én úgy látom, hogy az ellátás gerincét atomerõmûvekkel kéne adni ezt kiegészítve annyi "zöld" erõmûvel amennyivel csak lehet, amennyi még nem veszélyes a szabályzásra és folyamatosan fejleszteni, nem számban inkább technológiailag. Persze gondolom ezek mellé kéne egy-két gázerõmû is ami gyorsan ki-be kapcsolható, hogy követni lehessen az igényt. Az atomerõmû gondolom erre annyira nem alkalmas. Ebben nem vagyok biztos.
Ha pedig 50 év múlva már használható lenne az ITER akkor talán az még jobb.
Sötétzöldeket én sem csípem, mert mindent zsigerbõl elutasítanak, attól függetlenül, hogy értenek e hozzá avagy sem. Pl. 10-es fõút katasztrófa, de nem épülhetett elkerülõ út, mert a levegõ munkacsoport megvétózta, miszerint ki kéne vágni 20 fát. Igaz az elkerülõ mellé lehetett volna építeni +100-at, és kevesebb lenne a károsanyag-kibocsátás, mert nem tötymörögnek az autók a dugóban pest felé vagy vissza.
Nem vagyok fejlesztés ellenes. Csak éppen röhejes, hogy zöldek az általuk preferált technológia környezeti hatásait rohadul nem vizsgálják meg, de miben másba belekötnek. Nem értem, hogy mitõl gondolják azt, hogy belenyúlva egy komplex rendszerbe, aminek elõrehajtó erõ a lényege, az megmarad úgy, ahogy régen volt.
Valahol szánalmas, hogy a pöcsköszörû kibocsátású biomassza erõmûvet megfúrták Tokaj szélén, de ez ellem meg nem hadakoznak.
Ezen alapkoncepcióval épülõ naperõmúvek mûködésbõl fakadóan iszonyatos tömegû hõt küldenek fel oda, ahova nem menne semmi. Ezen változtatni alapvetõen nem tudsz. Mintha a repülõgépek (vagy ventilátor) zaját akarnád megszüntetni, fikai képtelenség. A mûködési elvük lényegébõl fakad, hogy zajosak.
A pofátlan kettõsség és gigantikus hülyeség zavar.
Am Molni miért vagy ilyen fejlesztés ellenes mérnök létedre?
Nem várj el egy gyerekcipõben járó technológiától, ötlettõl, tervtõl olyan eredményeket, teljesítményt amiket több évtizedes vagy egy évszázados mûködési/kutatási múlttal rendelkezõ berendezések, erõmûvek tudnak. Ezek még csak fejlesztések, próbálkoznak. Ha nem építed meg nem tudod milyen és hogy úgy mûködik e ahogy elvártad Statikus is kiszámolja milyen terhelést tud híd, de azért ráküldik a kamionokat, hogy tényleg így van e.
Más linkelta máshol - talán pont a gp blogn - hogy a Kaliforniában a szélerõmûvek megváltoztatták a széljárást, ezáltal az egyik hegygerinc mögött drasztikusan lecsökkentetette a csapadék mennyiséget.
Kérdezd a németeket. De szerintem ott is, mint sok helyen politikai döntés áll a háttérben. Az emberek félnek az atomtól, kb. úgy mint a repüléstõl, pedig nagyobb eséllyel van baleset kocsival, csak a repülõ látványos és egyszerre sokan halnak meg. A politikusok pedig hatalmon akarnak maradni, ez nem újdonság.
Azt nem tudom, hogy 40-50 fokos levegõ helyett a 80-90 fokos mennyivel változtatja meg jobban az áramlásokat, mint a szén, vagy gáz erõmû füstje, de majd kiderül. Gyanítom ez a kisebb rossz.
Kérdezd a sötétzöldeket, de gyanítom onnan ahonnan az "atom-sötétek" veszik, hogy ez a megoldás mindenre és minden más pénzkidobás.
"Mivel az atomot jelenleg lenyomja a "félelem-lobbi" és senki nem lát szívesen egy füstölgõ szénerõmûvet maga körül "
Akkor meg mit állítják le a németek? Olyan rövid idõ alatt szén és gáz tudja csak az atomot pótolni.
A klíma változás meg nem olyan, hogy egy helyen megváltoik, akkor máshol nem. Ha kellõen megzavarod a rendszert, akkor igen messzire is kihathat. Namármost, ha tucatszámra okádják fel ezek majd a meleg levegõt az igenis durván átrendezi a helyi áramlási viszonyokat és hõforgalmat. Ugyanez igaz a szélerõmûvekre is. Miért hiszi azt a sok sötétzöld, hogy ezek nem környezetformálók, mint a duzzasztógátak tava? Hm...?
Hát minimális, mert hát index cikk. Szerintem ipari titok még a koncepció tervezet is. :)
Nekem még ez tûnik a legjobb ötletnek a naperõmû tervek közül. Mikroklíma kapcsán, talán azt a "3 skorpiót" a sivatagban nem fogja zavarni. De még mindig ez a legkietlenebb terület a földön, azt Antarktiszt leszámítva.
Mivel az atomot jelenleg lenyomja a "félelem-lobbi" és senki nem lát szívesen egy füstölgõ szénerõmûvet maga körül jó ha ilyennel is próbálkoznak. Ha nem tolják bele a pénzt sosem kerül olyan szintre a technológia ami már hatásos, gazdaságos, tiszta, biztonságos, stb.
Eléggé szólva minámlis infó van benne. Azért szívesen elolvasnám minimum a koncepció tervét egy ilyennek. Egy ilyen projetkthez mindig hurrápotmistán állnak hozzá, ennek megfelelõen a költségvetés és a megtérülés is ehhez fogható.
BTW méz ebbõl is nagyon korlátos mennyiségû húzható fel. Ja, hadd ne ecseteljem, hogy a mikroklímát ezt mennyire befolyásolja. Na, akkor képzeld el, ha elkezdik ezeket viszonylag közel egymásmellé halmozni...
Konyhájában próbált atomot hasítani egy svéd férfi, akit letartóztattak furcsa hobbijáért.
Richard Handl szerdán mondta el az AP amerikai hírügynökségnek, hogy rádium, amerícium és urán volt nála dél-svédországi társasházi lakásában, amikor a rendõrség felbukkant és letartóztatta nukleáris anyag jogosulatlan birtoklásának vádjával.
A 31 éves Handl hónapok óta próbált otthon atomreaktort összerakni, sõt kísérleteirõl blogot is vezetett, amelyben leírta, miként hozott létre a kályhában egy kisebb leolvadást. Csak egy idõ elteltével gondolt arra, hogy talán nem legális, amit tesz. Ekkor elküldte erre vonatkozó kérdését az illetékes svéd hatósághoz, amelyik válasz helyett a rendõrséget küldte ki hozzá.
A rendõrség nem kommentálta az esetet, maga Handl azt állítja, hogy nem mértek veszélyes sugárzási szintet lakásában a rajtaütéskor.
Vegyük a napkollektort. Ha azt olyan helyen állítják fel, pl. egy nyaralóban, ahol évente a víztakarékosság címén csak 10 m3 meleg víz fogy, és kifizetnek érte 1 milkót, akkor adtak a valaminek- valamit, miközben döngetik a mellüket- mi itt környezetet takarítunk, nem látjátok? Holott azt az 1 milkót napokon belül energiára váltják, amit pedig a földbõl bányásznak ki. Ami 3000-4000 lityi benzin, nem beszélve egyéb szivattyú költségekrõl. 20 év alatt az eredmény: 200 m3 melegvíz:~800 m3 gáz. Mi ez, ha nem a környezet rombolása- MA? Természetesen minden az árviszonyoktól, és az üzemi feltételektõl függ, és lehet a napkollektor is nagyon hasznos.
Ezt elõre megmondani nem nagyon lehet, túl sok minden befolyásolja az árakat (ugyebár az áramtermelés is részben földgáz felhasználásával történik...), de ugye hozzávetõleg most egy kWh áram 46-47 forint, egy kWh-nak megfelelõ gáz pedig 10-12 forint körül van (1kWh ~ 3,6MJ). Szóval még egy jó ideig mindig a gáz lesz az olcsóbb, de igen, várhatóan növekedni fog az ára, én amúgy arra számítanék (szigorúan hasracsapás elvén), hogy úgy 2025-2030 körül érheti el a Földgáz ára kWh-ra bontva az Elektromos áramét.
Az utóbbi idõben megszaporodtak, és olcsók azok a lehetõségek, amelyek pénzt és energiát pazarolnak. Az ahhoz szükséges tõkét pedig valahol meg kell vonni. Valahol elszabadult egy ló, amit hátulról kell táplálni, hogy elszabadulhasson, mert a szája messze elõl van. Én csak úgy mondom...