Szeretném simulékonyan jelezni, hogy az energetikának a közgazdasági háttere ingatag, Mert nem számol azzal, hogy a pénzügyi befektetés is energia.Ezt úgy nevezem, hogy tõke-energia egyenértékûségi elv, ami bizonyítható egyébként. Errõl is több dolgozatot írtam. És ha környezetvédelem címén pénzt pocsékolnak, az energiapocsékolás, és környezetrombolás is egyuttal. Mégpedig gyakorlatilag azonnal, egy bizonytalan megtérülés nevében. A dolog hasonlít ahhoz, amikor egy betegséget egy még nagyobbal gyógyítanak (Búbó- doktor szindróma).
Nincs valakinek valamilyen grafikonja prognosztizált gáz- és villanyárakkal úgy 30 évre elõre? Esetleg mikor várható, hogy a gáz olyan drága lesz, mint a vilany?
De. Ugyanis dotálni kell. Ergo tökmindegy, hogy eltolod vagy sem. Az nem környezetvédõ, ami nem önfenntartó.
Arra azért én is kiváncsi leszek, hogy fogják pótolni ezt az iszonyatos mennyiségû áramot. Ráadásul egy oldalága is van a dolognak: ha Fukusima a félelem oka, akkor gyakorlatilag az összes európai nukleáris reaktor problémát jelent, nem csak a Németországban lévõk. Na ezt a dilemmát hogy oldják fel? :)
Gyereket, tényleg építsünk atomerõmûvet és adjunk el áramot ezeknek a hülyéknek...
Tegnap hallottam a cseh energetiákról olyan sztorit, hogy üvölteni tudnék. Eszement állami támogatást állapítottak meg a napeneriga átvételi árára. 1000 MW naperõmûvi kapacitást hoztak össze. Nem tudják mibõl kifizetni a támogatott áramot, mert olyan árszintet lõttek be. Tehát mi van? Pont az, amiért téptem a számat. Miféle környezetvédelem az, hogy más bevételébõl támogatnak életképtelen mûszaki megoldásokat? Olyan szinten elbaszták, hogy a költségvetést elég faszán megborítja...
Nem tom, h jelenlegi árakon számoltak-e vagy az inflációt is becsülték. Egyébként a támogatásnál már az is hatékonyabb volna, ha adómentesen lehetne vásárolni a napelemeket.
Hát tény, hogy napelemet csak akkor éri meg telepíteni, ha az állam támogatja. Amúgy nagyjából nullszaldós megoldás 15 év alatt. DE: mindenki azt felejti el, hogy a jelenlegi áramárakkal számolunk. Sejtésem szerint 5 éven belül megduplázódik az áramár, és ebben még nincs benne, hogy nagy energiafelhasználó államok átállnak uránról egyéb forrásra. Amíg gáz és olaj alapú az áramtermelés, és ezek ára csak emelkedik, nem csökken, addig nem érdemes azon elmélkedni, hogy esetleg csak szinten marad az áramár. Viszont ha az állam átvállalja a kiépítés költségének 60%-át, akkor az egyénnek, állampolgárnak már megéri telepíteni, hiszen 6 éves megtérüléssel számolunk. Az, hogy ezt hogyan kezelik az MVM berkein belül, hogy miként szabályozzák a napsütéstõl függõen az erõmûvek termelését, az biztos nem egyszerû, de garantáltan megoldható jól. Ez a része jelenleg nem érint, és nem is akarok foglalkozni vele. Ha most valaki rájön, hogy a levágott fûbõl benzint lehet elõállítani, és azt az állam olyan szinten dotálja, hogy nekem bõven megéri, akkor naná, hogy belevágok majd, mégha neki nem is éri meg, és nem fog érdekelni, hogy az állam ezt mibõl fogja finanszírozni. Valszeg adókból, de az a komplett társadalomra elosztva kevésbé fog nekem fájni, mint amit az üzemanyag árán nyerek.
épp eszembe jutott, h az érdekelt volna még és nem került szóba az elõadáson, h az olyan energiatárolók, ahol vizet pumpálnak fel egy "medencébe", majd amikor szükség van rá, akkor újra áramot termelnek belõle az számszerûen mekkora veszteséget jelent ahhoz képest, mintha egybõl felhasználnák. Olyan boldogan említette, h megvan oldva a tárolás, de ezen negatívumáról nem szólt. Esetleg még a felhasználás helyének távolságától is függ.
Ezt nagyon megjegyeztem környgazd.-ból: Környezet-gazdaságtani szabályozó eszközök közül a támogatás a legkevésbé hatékony. Viszont a politikában nagy a szerepe, mert az emberek gyorsan és látványosan veszik észre, h tesz vmit a kormány az érdekükben.
A napelemeknél nemrégiben ezen elõadás során a Semilab elnöke - Pavelka Tibor - azt mondta, h teljes költségét tekintve (a napelem élettartamát is figyelembe véve) egyelõre Magyaro.-tól délre éri meg napelemet használni. Úgy rémlik egy térképet is mutat, ahol a bejövõ sugárzás teljesítményének eloszlása látható és megmutatta, h melyik sávtól éri már meg. Továbbá a Mindentudás egyetemén, amikor Mo. energetikája volt a téma, azok, akik ezzel foglalkoznak is (pl. Aszódi A.) 1értelmûen kimondták, h napelemben nem éri meg gondolkodni, egyelõre napkollektoroknak van tényleges haszna és azokkal lehet számolni a meleg víz elõállításának tekintetében. elõadás | ism.terj.film | beszélgetés
Amire ész nélkül állami támogatás jár ilyen szinten, azt én ellenzem, mert azt mutatja, hogy életképtelen. Miféle állapot az, hogy a "zöld" energia azért létezik, mert az olcsó atomáramból és olcsóbb fosszilis által termelt haszonból is finanszírozzák...?
Miért tervezhetõ? Órára, napra elõre megmondod, hogy mikor süt a Nap és mikor nem? Pont annyira tervezhetõ, mint a szél. Nagyon elkent adatok alapján, de rövidebb idõszakokra vagy középtávon nagyon nagy statisztikai kilengések is lehetnek.
Az éghajlatváltozás talán nem viseli meg annyira, mint a szelet.
A mobiltelefon gyárást nem "tömegre" vetített probléma, hanem minségre. A napelem táblgya gyártása erõsen tömegbeli is.
"És a hálózatot meg közben vissza kell terhelni és a kihasználtságot csökkented. "
Na ne akard már nekem beadni, hogy a napelemek telepítési üteme felül fogja múlni, vagy egyáltalán felül tudná múlni a növekvõ energiaigényt, mert akkor elkezdem verni a fejem a falba. Még ha minden adott is lenne, az áramtermelés rövid idõn belül alatta marad az igényeknek, tehát nem fogom csökkenteni a kihasználtságot. A napenergia meg véletlenül pont olyan energiafajta, ami még tervezhetõ és nagyjából állandó is szemben mondjuk a széllel. Tehát a visszatáplálás mértékének kiszámítása és az egyes erõmûvek teljesítményének csökkentése nem okozhat gondot.
"N+1-szer le van írva, hogy a világ napcella gyártási kapacitás köszönõviszonyban sincsa azzal, hogy burkoljuk le minden ilyennek. "
Most így 30 km-es körzetben hirtelen tudok 2 gyárat, amit most telepítenek, tehát ezután termelnek majd.
"Olyan 5-6 nagyságredet kellene növeli."
Mobiltelefon penetráció - 1990-2000. Legalább 5 nagyságrendet változott, miközben az infrastruktúrát kiépíteni eléggé költséges volt. 2000-2010 között is ugrott 1 nagyságrendet. Ha van igény, simán lesz gyártási kapacitás is. Hogy nyersanyag lesz-e hozzá, az már más kérdés.
Már jelen árakon is megéri beruházni egy magánszemélynek rá, ha van rá állami támogatás, akkor kb. 5-6 év alatt jelen árakon megtérül.
Mindemellett amondó vagyok, hogy erõmûvi oldalon csak a nukleáris erõmûnek van létjogosultsága, a többit be kell zárni, vagy át kell állítani szén, esetleg fatüzelésre. Persze a fatüzelés alapanyagának elõállítása önmagában áremelkedést okoz pl. az élelmiszereknél, tehát nem egyértelmûen támogatható.
Nem vagyok tehetetlen, meg tudnám csinálni azt, hogy napcellát raktjak a tetõre. Csak nem akarom, mert tudom, hogy ostoaság...
Az ilyen közmondásokon szoktam röhögni. Egyszerûbb ezt leírni, mint mûszakilag és gazadásgi mutattókal érvelni, hogy miért csinálunk valamit és miért nem...
Ha családi házam lesz, akkor is érdekelni fog a kérdés. Így jó? Egyébként meg mutatok neked egy másik szót, amibe nem fogsz tudni belekötni: takarékosság. A Föld lakosságának 50%-nál több városlakója is tud takarékoskodni. Vagy nem? Mert a takarékoskodás, és a kisebb függés az egy darabig kéz a kézben járnak... Elég ha arra gondolsz, hogy valszeg a családi házban a sufniban kevesebb áramot fogsz tudni elõállítani mint amire egy atomerõmû képes. És ha ez így van, akkor milyen jól fog jönni az, hogy minden elektromos készüléked takarékos, a nagyobb fogyasztókat egyszerûen likvidálod, a sütést/fõzést/fûtést/meleg vizet máshogy oldod meg, stb. Nincs olyan, hogy lehetetlen, csak olyan van, hogy tehetetlen.
Nem alternatívákról beszéltem, hanem hogy az atomerõmû is csak egy termék, és minden terméket elõállító cég spórol a költségein. És amit õk megspórolnak, azt megfizeti az, akire rá tudják verni.
De ha már szóba jöttek az alternatívák, akkor leszögezném, hogy támogatom azokat! Szerintem át lehetne alakítani a családok életmódját úgy, hogy kevésbé függjünk a központosított energiatermeléstõl. Nem függetlenedésrõl beszélek, hanem kisebb függésrõl. Ha lenne tanyám, akkor biztos jobban érdekelne a téma, de (egyelõre?) nincs.
És a hálózatot meg közben vissza kell terhelni és a kihasználtságot csökkented. Magyarán a meglevõ technika kihasználtásgát rontod = még rosszabb fajlagos áramár. Szuper...
N+1-szer le van írva, hogy a világ napcella gyártási kapacitás köszönõviszonyban sincsa azzal, hogy burkoljuk le minden ilyennek. Olyan 5-6 nagyságredet kellene növeli. Az autógyártás nõtt ennyi 1920 óta? Frászt. Fizikai képtelenség ezt megtenni, mert nyersanyag, energia és ritkaföldfémek sincsenek meg ehhez...
A te számításod nem számol azzal, hogy mennyivel rontja a többi erõmû kihasználtáságt, ergo a napcella úgy sem megtérülõ befektetés, hogy 15 évig 0 teljesítményromálás és meghibásodás van...
Hát a nukleáris energiának továbbra sincs alternatívája. Esetleg a napelem, ha minden ház tetejét beborítanák napelemekkel, akkor lehetne elegendõ áramot termeltetni. Ha mondjuk veszek egy falut, benne 500 ház, mindegyik házra 25 nm napelem, az kb. 750kWh áramtermelés napsütéses idõben / falu. Gyakorlatban biztosítani lehet a lakosok saját áramfogyasztását vele.Ha nincs felhasználás, akkor vissza lehet juttatni a hálózatba. Ha évi 2000 napsütése órával számolok, akkor ez évi 1.5 GWh, jelen áron számolva nagyjából 75 millió forint értékû áram évente. Már csak az a kérdés, hogy ki vállalja be ennek a kivitelezési költségét, ami nagyjából 1 milliárd forint, ha nincs állami támogatás. Viszont 15 év után ingyenes az áramtermelés még jópár évig.
MA reggel hallottam, hogy Japánban arra készülnek, hogy leáll az összes atomerõmû. A rádióban olyat mondtak, hogy ezzel 40 milliárd dollárnyi extra kiadás lesz, amit fûtõanyagot kell vásárolni majd. Azt hiszem, nem kell ecsetelni, hogy egy ilyen igény mit jelent majd az olajárban. Ez 100 dolláros árfolyamon számolva 400 millió hordónyi olajat jelent pluszban az eddigi igényekhez képest... Gyakorlatilag legalább 10%-kal kell növelni a kitermelést azonnal, ha ezt meglépik.
Valóban félreérthetõ, amit írtam, de ez elõfordulhat, ha rövidíteni próbál az embe. A 2 beidézett mondat pedig a végén egymást követõ bekezdésekben volt és nem 2 kilométerre egymástól, FYI.
"agricultural products, fishing, water, soil, and even human exposure" Én ezeket nem sorolnám környezeti hatásokhoz. A mezõgazd termékek kinek fontosak? a halászat kit érint? a (ivó)víz? a termõföld? és megtetézik az emberi kitétellel. Mind az embereknek ártalmas. Vhogy én nem érzem helyesnek hogy egy önkényességgel, csupán emberi szempontból, emberek érdekében megszabott határértékekrõl úgy beszéljünk, mint környezeti hatások (a környezet tágabb fogalom nálam, mint ami az embereknek hasznot termel). De mondom, ha ragaszkodsz hozzá, akkor elfogadom, h te annak nevezed. Lehet vmelyik szakmán belül is ezt értik környezeti hatásokon.
A keverésed alatt arra gondolok, h egy hsz-on belül sem döntöd el, h kikrõl beszélsz. Csak hol az egyik vonatkozásba kapsz bele, hol a másikba és egyikrõl sem mondasz semmit érdemben. Én próbáltam a munkásokra terelni a témát, hiszen õk vannak nagyobb veszélynek kitéve, így számomra elég 1értelmûnek tûnt, h õk a fõbb, fontosabb téma és ha már velük képben vagyunk, akkor a többivel valszeg már csak elboldogulunk.
Jahaj, nagyon fognak hiányozni a hozzászólásaid. Pár példa, hogy mi fog hiányozni:
"Látom nem erõsséged az értelmezés." "Van szemed, hogy láss, van füled, hogy hallják, de mégsem tanulsz." "Amen." "Nem érdekes, hogy az NWO topkion kívül minden természettudományos topikban te esel pofára és még neked áll feljebb."
Ez nem valami nagy teljesítmény...
Szóval személyeskedés helyett - amit folyton erõltetsz, de jó nem vagy benne - maradjunk a tényeknél, jó? A barátod megmagyarázza, hogy a cikk a munkásokról szól. Igen, sorolom a munkásokat, akikrõl a cikkben szó van: "fish", "water", "soil" majd "human exposure". Ezek a munkásaitok. Tudod, a problémák itt kezdõdnek, hogy ezek után még én vagyok az, aki összekever meg félreértelmez dolgokat. Ha esetleg ez még valakinek nem esett volna le, a "fish", "water", "soil" és "human exposure" összefoglaló neve pontosan a "környezeti hatások".
Majd ha ennyi leesik, akkor lesz mirõl beszélgetnünk. Addig meg duzzogj nyugodtan, és köpködj mérgedben rám. Nagyon meg vagyok hatódva tõled.
Az egyik mondat munkásokról szól, két kilométerre attól, ahol pedig a környezeti hatásokról volt szó. Te pedig azt írtad, hogy ne keverjek össze dolgokat, mert itt nincs szó környezeti hatásokról. Hol nincs szó környezeti hatásokról? A cikk a környezeti hatásokról is ír. Nem véletlen, hogy elválasztottam a cikkbõl kivett 2 idézetet (...)-al.
Ilyen az, kedves Molnibalage, mikor "pofára esek".
Esszét pedig nem te nem fogsz írni, hanem ÉN nem fogok írni. Unom már, hogy folyamatosan mindent félremagyaráztok. Ezért amíg nem arra reagáltok, amirõl az én hsz-emben szó volt, addig: "no comment".
Ugye nem várod tõlem, h sokoldalas esszét írjak, amiben kielemzem a hsz-od minden részletét, így is bõven sokat írtam. Próbáld logikusan értelmezni, ha vmin nem tudod túl tenni megad, akkor meg kérdezz hogy mégis hogyan értem/úgy értem-e hogy... vagy úgyis kibukik késõbb (jelen esetben most), ilyen egyszerû.
"It should be noted that today the government revised worker exposure from 100 milliSeverts to 250 milliSieverts. Outside contractors working on the facility refused the higher standard." Ez szted melyik munkásokról szól? "Ez alapján szervezik a munkát, ebbõl van tartózkodási idõ és kitelepítés számolva és elrendelve." Ez egyértelmûen a telephelyen kármentesítõkrõl és a környéken lakókról szól (ennél egyértelmûbben, már csak vastagon szedve szóról szóra lejegyezve lehetne), te erre reagáltál. Arról már nem tehetek, h a hsz.-ban megjegyeztél olyan dolgot is, ami nem az ott dolgozókról szól. Utána pedig azon fakadsz ki, h miért nem arra reagálok, amit mellesleg jegyzel meg. Egyébként meg, amit lényegében a munkásokra elmondtam, azt egy kis megfontolással átértelmezheted az átlagemberekre.
The Japanese government is considering revising their radiation limits on agricultural products, fishing, water, soil, and even human exposure given the increase in radiation.
Csak egyszer arra reagálnátok, ami le van írva!
A többi mondandódnak sincs több köze a valósághoz, úgyhogy no comment. Majd ha nem ferdítesz, akkor reagálok. Próbáld meg összeszedi magad, mert te azon kivételek közé tartozol, aki a tapasztalatom szerint nem arról híres, hogy mellébeszél. Bár errõl is megoszlanak a vélemények.
A hatások nagyjából ismertek, emberkísérleteket nem hagyják, hogy végezzenek, ergo tetszõleges pontossággal esélytelen a hatás meghatározása.
Megjegyzem, h amit beidéztél, az nem a környezeti hatásról, hanem a helyszínen kárelhárítást végzõ munkásokról szól. Nem szép dolog, ha keversz.
Ezen határokat az emberek önkényesen választhatják meg, a természet nem rúg seggbe senkit, aki máshogy értékeli, h mekkora károkat szenved el (legfeljebb úgy hal meg az illetõ, h azt mondogatta magában, h biztonságban van). Ráhagyás miatt volt eddig a határérték 100mSv és mivel 250mSv-ig nem sikerült kimutatni statisztikai értelemben létezõ sérüléseket, így megemelték a szintet. Ezen munkások eldolgozgatnak a határértékig, aztán többet már nem hívják õket és nem is dolgozhatnak sugárzásnak kitett helyen többet. Mondjuk az önfeláldozó embereket nem tudom, h visszatartják-e, sztem talán pont értük növelték meg az értéket. 1ébként eddig is önkéntes alapon mentek az emberek, nem?
Ettõl függetlenül, az értékek számolhatók, mérhetõk voltak eddig is és ezután is, erre utalt Molnib. Az hogy az emberekre kiszabott határértéket feljebb emelték nem változtat a számolás/mérés tényein.
Olyan, mintha egy eladó egy termék árát önkényesen feljebb emeli. Az elõállítás ktg-ei változatlanok, viszont kevesebb ember veszi meg a növelt áron, de lehet ezzel is jobban jár az eladó.
Annak meg nem látom értelmét, h minek linkelgetsz hozzá nem értõ "újságírói" cikkeket, amely cikkekben forrás sincsen megjelölve, h honnan szednek infót. Ha indítok egy oldalt és teleírom mindenféle szépen fogalmazott rémhírrel, akkor majd azokat is linkeled? Lényegtelen, h tényleg kimérem-e az adatokat vagy csak hasraütésbõl behazudok vmit? Aztán meg az egész cselekmény értelmezésére sem fáradnak, csak benyomnak a képedbe egy megdöbbentõnek ható hírt. Különben úgysem olvasná õket senki. A másik fele, h a politika felé kanyarogsz és úgy teszel, mintha ott is elvárható volna, sõt természetes kéne legyen, h egzaktul, szépen számolva, méregetve hozzanak döntést, összemosod a dolgokat.
Radiation in milk in Hawaii is now at least 2,033% above Federal drinking water safety limits. Increased radiation has been reported in the municipal drinking water of at least 14 US cities. Rainwater samples taken in San Francisco April 6 measured an increase of 18,100% above Federal standards and included measures of radioactive caesium and Tellurium-132.
On April 4, Japanese government also has requested the Japan Meteorological Society and Japanese universities not to release data from radiation measurement to avoid “public panic”. - Semmi pánik! A te jókedvedért titkolóznak és emelik fel a határértékeket! (Lásd: #420 és #419.) Hogy este nyugodtan hajthasd álomra a fejed!
So how do we deal with disaster? Austria, Germany, Canada and Australia have banned eight episodes of Matt Groening’s US anime series, The Simpsons, dealing with nuclear crisis. - Hát igen, ezek is fontos lépések... Fõ az, hogy ne hergeljük fel a közvéleményt. A fõ az, hogy az emberek álmodjanak tovább nyugodtan.
TEPCO dumped 11,500 tons of radioactive runoff into the ocean... Fish in nearby waters are now being measured at 4,000% above the Codex Alimentarius limits for Iodine-131 and 447% of Caesium-137.
...
"Szervezik a munkát" Európában is az "ismert" adatok alapján:
According to EU bylaws radiation limits may be raised during a nuclear emergency to prevent food shortages. But there is anger across Europe because this emergency order was issued while officials say there is no threat to the food.
The European Union has authorized radioactive load in foods in Japan has increased substantially. Until now, a maximum of 600 becquerels of radioactivity (cesium 134 and cesium 137) per kilogram allowed, but since last weekend for example oil or herbal suddenly 12,500 becquerels per kilogram, more than 20 times as high. The increase was recorded in Emergency Ordinance 297/2011 on March 27 and was in force.
Ehhez azért lenne kis hozzáfûznivalóm: "Ez alapján szervezik a munkát, ebbõl van tartózkodási idõ és kitelepítés számolva és elrendelve."
Innen: The Japanese government is considering revising their radiation limits on agricultural products, fishing, water, soil, and even human exposure given the increase in radiation. (...) It should be noted that today the government revised worker exposure from 100 milliSeverts to 250 milliSieverts. Outside contractors working on the facility refused the higher standard.
Tehát valami alapján, ami "ismert" folyamatosan változtatják a különféle besorolásokat. Ha azt, amit egy tény meghatároz, változtatni kell, az nem azért van, mert a tény maga változik? Azaz folyamatosan VÁLIK ISMERTTÉ a környezeti hatás mértéke? Te meg úgy fogalmazol megint, hogy itt olyasvalamirõl van szó, ami mindig is ismert volt. Nem szép tõled!
Van szemed, hogy láss, van füled, hogy hallják, de mégsem tanulsz.
Akkor segítek. A mérési eredmények és kibocsátás eddig is imert volt. Ez alapján szervezik a munkát, ebbõl van tartózkodási idõ és kitelepítés számolva és elrendelve.
Mi változott? Az, hogy most összegezték a hatsokat ahhoz, hogy egy besorolást lehessen tenni. Valahogy nem az volt a prioritás hogy kiszámolgassák, hogy akkor ez most hanyas a skálán...
Nem az áll a cikkben amit linkeltem, hogy nõtt a veszély - az általad ajánlott írás viszont ezzel a kijelentéssel nyit.
Aszódi: "Rendkívül fontos, hogy semmilyen új körülmény nincsen, nem azért sorolták át a fukusimai balesetet, mert rosszabbra fordult a helyzet, hanem most jutottak el az adatok elemzésében addig, hogy értékeljék a besorolást".
Tehát nem azt mondja, hogy nem indokolt a 7-es besorolás, hanem hogy felismertük, hogy a környezeti hatások olyan súlyosak, hogy indokolt a 7-es besorolás. Tehát szó szerint azt mondja, hogy a környezeti hatások eddig is súlyosak voltak, csak mostanra esett le a húsz fillér. Tehát aki eddig azzal hitegette magát, hogy a veszély alacsony, annak a szemében most valóban nõtt a veszély.
Today [2011-04-11], In the department of the obvious, Kyodo News is reporting that - due to extremely high radiation levels - the Japanese government is considering raising the nuclear crisis from a 5 to a 7 - the highest possible level of disaster:
The Nuclear Safety Commission of Japan released a preliminary calculation Monday saying that the crippled Fukushima Daiichi nuclear plant had been releasing up to 10,000 terabecquerels of radioactive materials per hour at some point after a massive quake and tsunami hit northeastern Japan on March 11.
The disclosure prompted the government to consider raising the accident's severity level to 7, the worst on an international scale, from the current 5, government sources said. The level 7 on the International Nuclear Event Scale has only been applied to the 1986 Chernobyl catastrophe.
azért amit ott a kezében tart az nem tiszta 235-ös urán, a nagy része 238 az pedig nehezebben hasad mint a 235. az meg hogy 1 kg mennyire veszélyes a az függ a geometriától, meg hogy van e mellette moderátor, de szerintem az 1 kilo tiszta 235 bármilyen geometriánál kritikus tömeg.
Ez a topik mindig aktuális lesz... Például ma reggel Budafokon észleltek parányi jódot, igazán semmiség. De mint kiderült, lehet hogy csupán valaki a pajzsmirigy mûtéte után belepisilt a csatornába! Aminek igazán örülök. De felmerül a kétség- ha viszont ez gyakoribbá válna, valahogyan szabályozni kellene! Nehogy véletlenül a kritikus tömeg is összegyüljön egy kórházi konyha zsirfogó aknájában, mert akkor még Ausztráliában is magyaros marhapörkölt repkedne tarhonyával (= úttörõ gombóc). És nem mindenki szereti a csípõst! Azt is jónak tartom, hogy hazánk a leghatározattabban szándékozik betartani az összes nemzetközi elõírást, amint csak azok megjelennek. De remélem, hogy amellett itthon is lesz támogatása a kutatás- fejlesztésnek, hogy mi még a fejlettebbeknél is sokkal fejlettebbek lehessünk. (Én elsõként ajánlkoznék erre.)
Mert akkor megtörténhetne az is, hogy nem egy soktízéves technológiát bõvítünk, hanem egy sokkal jobb újat létesítünk. Hiszen az atomenergetikára szükség van!
Megj.: 1. Sztem hosszabb távon már kockázatosabb lehet, még ha a közvetlen α- és β-sugárzás ellen tégelyben van vagy védõfelszerelést hordasz. Ugyanis általában az egyes bomlásoknál a termékek nem mindig stabilak és γ-sugárzással stabilizálódnak (amit a vékony tégely vagy védõruha nem fog fel). Ezen stabilizálódásokat általában nem tüntetik fel a bomlási sorokban, csupán az α- és β-bomlásokkal keletkezõ új magokat. Ezt abból gondolom (és nem tudom 100%-ra), h a Rn220 és Rn222-rõl van rendes, megbízható bomlási leírásom és azokat összehasonlítva a neten találtakkal, azokban sehol nem láttam a γ stabilizációkat feltüntetve.
Egyébként nem veszélyrõl, hanem kockázatról szoktak beszélni (ugyanis véletlenszerû jelenségrõl beszélünk). Ha a kockázat alacsony, akkor is lehetsz olyan szerencsétlen, h rákos sejtjeid alakuljanak ki.
1. Ennyire. A kezedben tarhatod minimális védõfelszereléssel.
2. Ez a bomlási sortól és anyagtól függ. Egy adot kezõdpontban adott tömeg mellett elkezdõdik a hasadás, mindenféle hasadványtermékek keletkeznek. Ha magas a felezési ideje az anyagnak, akkor jellemzõen nagyon alacsony aktivitása van. Ha kicsi, akkor magas. Attól föggen, hogy a anyagban mikor milyen anyag van, attól függ az aktivitása.
Volna pár kérdésem, jobb topikot nem találtam. - Egy kg U-235 mennyire veszélyes? Mondjuk, ha egy napig melletem lenne az asztalon elpatkolnék? - Van valami összefüggés a felezési idõ, és a sugárzás erõssége/veszélyessége között? - Hallottam olyat, hogy mikor megcsinálták az elsõ atombombát, a tudósok féltek, hogy felgyújtya az eget. Ezt mégis hogyan? Mi éghetõ ott? Kösz!
Az fáj, hogy odaillõ kérdéseket tettem fel,
Ez volt a hónap vicce. Figyelem, április 1-e közeleg, addig lehet még gyúrni. Mentem aludni.
Érdekessé és olvasottá tettem a topikodat. Az fáj, hogy odaillõ kérdéseket tettem fel, és olyan válaszokat is mondtam, amíg te azt handabandázod, mintha azt állitottam volna, hogy nem tervezik meg az erõmûveket? Végül mirõl gondoltál beszélgetni ebben a topikban? Mondd el, én elfogadom a szabályaid! Vagy csak topiknyitó versenyre gondoltál? Abban úgyis te vezetsz.
Nem gondolnám, hogy skizofrén vagy, ahogyan írod, különben is eddig tegezõdtünk. De ha van ilyen problémád, utánanézek a neten, mert akkor segítségre szorulsz. No viszlát!
Összevissza írkálsz. Alapvetõen folyamatosan mintha azon lovagolnál, hogy nincsenek megterveze a reaktorok. Azátán nekiállsz összehasonlítani radiátort reaktorral. Összefüggéstelen az egész, ami csinálsz. Kicsit olyan, mint amikor egy skizofrén magával beszélget.
Figyuzz. Nem azt irtam, hogy kompenzátort kell beletenni, hanem azt, hogy nem volt ott. Egyébként az U csõ is kompenzátor, és mégsem olvad el, csak 1500 oC-on. No. De egyébként egyetértek veled, csak te mész el mellettem, mintegy szándékosan? Keresed a vitát? Én állok elébe, láthatod! Folytasd tehát.
Nincs olyan kompenzátor amik kibírná azt, hogy szimplán elolvad az egész. A kompenzátor hõtágulást kompenzál és nem azt, hogy a benne lévõ anyag elolvad, mert - most csak mondok két számot - 450 fok helyett 4500 fokos...
Bocs, de a nyomottvizes reaktorokról eddig nem beszéltünk, azért nem merült fel. A Wiki szerint felsõpontos (fütött) gõzpárnás nyomástartása van, szivattyúval a reaktor elõtt. Erre egész más kérdéseket tehetnék fel, ha ismerném a sémát.
Ami pedig a második kérdésedet illeti, már nem erõltetem a tízsszer mondott választ. Hogy már mielõtt megfutott, nem mentek le a grafitrudak. Miért? És az a válasz erre, hogy a nem egyforma hûtéstõl kihajoltak a csövek, mert csõkötegfalba, vagy osztócsõbe voltak fogva, táguláskompenzátor nélkül. Úgyhogy, ez a válasz kezdettõl. Nincs ezen mit nem értened. Nézd meg Justin linkjén a pálcákat, olyanok voltak a csövek is, "S" alakúak. Ugyanez U csõ esetén nem olyan veszélyes. Persze függ a csõköteg irányától is...
Én egyébként örülök a jó kérdéseknek, mert az a jó válasz alapja. A baj az, ha nem teszik fel, nem figyelnek, vagy nem, vagy rosszul válaszolják meg.
És el is juttotál oda, hogy miért rossz a méretezési elv amit erõltettél, ami amúgy is lehetetlen. Azért, mert felesleges. Mert más 2. generációs reaktorokat nem tudsz olyan állapotban vinni, mint a fostalicska RBMK-t. Fizikai törvények gátolják meg. Cseronbilban aért kell erõlködni egy kicsit, hogy az RBMK azért elszálljon.
Egyébként nem értem, hogy mi köze van a hõtágulásnak ahhoz, hogy mi volt Csernobilban. Nincs olyan mûszaki szerkezet, ami az eredeti hõterhelés 30-szorosát elviseli. Gonoldk bele, pár sec. elég volt ahhoz, hogy az ott levõ nagy tömegõ anyag megoldvadjon és eldeformálódjon a csatorna. Édesmindegy, hogy milyen alakú ott bármi is egy ilyen estben.
Eddig errõl nem beszéltünk a nyomott vizes reaktorokról, amelyekben U csöves hõcserélõ látható. Ami megbízhatóbb, mert sokkal jobban kompenzálja a hõtágulást. Továbbá mert külön tartályban van, nem zavarja a fûtõelem kazettákat és a rudakat. Emellett bórsavval is szabályozható a mûködése, és önszabályozó is. Mindez sokkal átgondoltabb, és megbízhatóbb.
Igaz, arra utaltam, hogy egy jelenséget esetleg nem vesznek figyelembe a tervezésnél, vagy késõbb, az üzemeltetésnél. De hogy ne tervezzék meg az erõmûvet, arra soha! Nem, ezt sehol nem irtam, ilyet ne is mondj- ezt bárki tanúsíthatja, és romlik a hitelességed. Most egy havária helyzetrõl beszélünk, amit szerintem nem terveztek meg. Szerinted igen?
Egy gázkazánt egy pillanat alatt el lehet zárni. Problémásabb egy szilárdtüzelésü kazán, de az is egy idõ után csak leáll. Az atomerõmû ennél többet tud: ha akarja, le se áll. Azt tehát még jobban kell megtervezni.
Most sem értelek. Te úgy gondolod, hogy reaktorokat nem tervezik meg...?
idézet "Megnyomja a „nagy piros gomb”-ot. A vészleállító rudak egy része beszorul..." Ez csernobilrõl szól, még a durranás elõtt. Igaz, már elõtte is elmérgesedett. De ha a rudak lefékezték volna, akkor talán nem lett volna robbanás. Azt pedig ki számolta meg, hogy hány rúd eshetett le? Justin linkjén megnézheted, hogy néz ki egy kiégett pálca. Csõ is nézhet ki ugyanúgy. A mellett pedig nem eshetne le a grafitrúd. Oké, ne legyen ez az oka, de biztos, hogy hozzájárult. Ez az áramlási forma pedig így is nagyon érdekes, mert számtalan formája van, és szerintem a tornádók, és a ciklonok is ide tartoznak.
Egyetértek veled, de azért árnyalnám, az ügyet, mint mások a fagylajtot. Mert a képzésen nem okítják, nem vizsgálják, neve sincs igazán. Mert a mûszaki gyakorlatban nincs jelen ez a jelenség. Persze nem tudhatom- lehet, hogy ma már igen. És amirõl nincs tudomás, az mintha nem is létezne. Azt nem lehet diagnosztizálni se. Inkább bejódozzák.
Ezért feszengek, és emeltem fel a klaviatúrámat én.
Mert ha van egy alulról kapcsolt radiátor, és tudom, hogy mennyi víz folyik át rajta, milyen hõfokú a víz, és a szoba levegõje, ismerem is a szerkezetét, többnyire kitudnám elõre számolni, mekkora része lesz meleg, és mekkora hideg. Olyan bûvészmutatvány ez, amit mérések nélkül nem igen tudnak, de senkit sem érdekel! Akkor se, ha ráfizetnek. Mert nemcsak törést, de hõtechnikai eltérést is okoz.
Amúgy, ha úgy hozta volna a sors, hogy terveznem kéne, biztos másképpen terveztem volna.
Szerinted miért is nem épült máshol ilyen fos erõmû? Mert tudták, hogy vannak kezelhetetlen állapotai. Pontosan ezért küzdött ellene kõkeményen a USA-ban a "reaktorok atyja". Szegény operátorok gyakorlatilg "ögyilkosságba" hajszolták a reaktort, mert nem is tudták, hogy mit csinálnak pontosan...
Így is van. Azokkal szeretnék vitatkozni, nem veled! Mert téged tudós barátomnak tekintelek, akikbõl itt az egész országban csak öt-hat van. Kivel beszélgethetnék, ha ti se lennétek? A lényeg, nem terveztem atomerõmûvet, nem értek hozzá. Ezzel az áramlással foglalkoztam, ismerem a hatását. Amúgy, ha úgy hozta volna a sors, hogy terveznem kéne, biztos másképpen terveztem volna. És ha van valami, amitõl igazán félnetek lehetne akkor az ez. De szerencsétekre 0 a valószínûsége.
Könyörögöm, az egész világ máshogy méretez erõmûvet mint ahogy a te hagymázas gondolataidban van. Nem velem vitatkozol. Azokkal, akik erõmûveket terveznek..
Informatika és tudomány
