Bakker rossz topic!!!! :D Utoljára szerkesztette: Ninju, 2017.09.01. 21:22:34
Megint zöldségeket beszélsz, egyszer el kellene olvasni, amit az ember linkel. Hogy ne lehetne stabilan tartani, szabályozni? A probléma nem itt van, csak amikor az ember linkel, elmagyarázza, szokásos módon eltűnsz, és újra, meg újra előadod ugyanazt. Nem unalmas? Amúgy írtál megint az index újságírójánk vagy szerkesztőnek, hogy szerinted hülyeséget beszél? Csak mert azt is belinkelhetnéd, múltkorin is derültem jót. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.09.01. 18:08:24
Szerintem irreleváns. A fúzióval nem a teljesítménysűrűsége a baj hanem az, hogy nem tudják stabilan tartani az egészet, nemhogy szabályozni tetszőlegesen én villamos teljesítményt csinálni az egészből. Ettől persze olcsóbb lehet a termelés, ha valaha sikerül megcsinálni, de számomra elképesztő, hogy 50+ éve erre várnak sokat, mint a messiásra, mikor a klímaváltozás bomba meg ketyeg...
"hogy a szlovákoktól vennénk áramot, mivel rengeteg fölös kapacításuk lesz utána."
Még ha megvalósítható lenne is, energiabiztonság szempontok szerint, a függőség problémát jelent, főleg ha egyetlen országtól függ a másik ország. Nem jó út.
"A szélerőműveket pedig át kéne gondolni, hogy engedélyezzük, ha a kormány nem is akar ebbe beszálni legalább a magánvállalatokat ne akadályozza, akik ebbe befektetnének. "
Magyarország nem szeles ország - kiszámolták az egész ország területén(!) 500 méterenként kellene egy szélkerék. Reális nem? Másrészt tárolni kellene a megtermelt energiát. Miben tárolod? Aksiban? Kb. Mátra méretű kelne belőle, víztározóban? Ok, 1000 méter magasra kellene naponta a Balaton vizét felpumpálni. Persze van még megoldás, csak éppen nem életszerű megoldások, és az áruk sem olcsó. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.08.14. 06:24:00
Hány ország tud atomerőművet építeni? USA - Francia - Kína - Dél-Korea - Japán - Orosz. Ennyi, nincs több. Ezek közül van ami horribilis összegekért épít, van amelyik külföldre nem szállít, és van amelyikről fogalmunk sincs milyen megoldásokat tartalmaz, és van olyan szakértői ország aki volt itt Pakson (Francia) és majdnem balesetet okozott, így nem túl nagy a bizalmunk vele szemben. Az oroszt azért választották, mert piaci áron alul(!) kínált egy kölcsönt az atomerőműre. Apropó, csak kölcsönből tudnák megépíteni, mert ennyi pénz nem áll rendelkezésre az országban, ez lehet piacról finanszírozni, ami horribilis összeg, lehet IMF-től kérni, aki viszont cserébe beleszól a gazdaságba, és volt az orosz Rosszatom akiknek ez presztisvállalkozás lesz, hogy egy EU-us tagállamban megépíthet egy erőművet. Ezért adják olcsón, ez marketing. Jól jár mindenki. Apropó, az EU azért tiltakozott ennyire, mert a Franciák akarták megépíteni, ez semmi más nem volt mint gazdaság, pénzügyi adok-kapok.
1. Más nem hitelezné meg, az orosz állam megteszi ezt. 2. A csehek asszem próbálták tenderezteni és nem sikerült. 3. A szélerőművek korlátozása nagyon helyes a jelenlegi szinten, mert
ad.1 Nem drágítják feleslegesen az áram árát... ad.2. A hálózati stabilitás szempontjából ezzel kénylemesen kezelhetőkek.
4. 2,4 GWe zsinóráram importa 60-100 éves távlatban ne tervezzen senki. Aki ezt teszi őrült vagy marha. Nem tudod előrejelezni, hogy lesz-e honnan és ha igen, mennyiért. A német áram látszik a fentiek kombója... 3-szorosa a magyarnak...
Nekem az a véleményem, hogy az atomerő biztos áramellátást biztosít, tehát szükségünk van rá. Azzal már kevésbé értek egyet, hogy ezt az atomerőművet pont az oroszoknak kell megépítenie, de mivel a fűtőelemeket tőlük fogjuk vásárolni, nem bánom építsék meg. Egyébként ha bármi gond lenne, hamarosan elkészül a szlovák Mohi erőmű 3. és 4. blokkja szóval akár az is megoldás lehetne, hogy a szlovákoktól vennénk áramot, mivel rengeteg fölös kapacításuk lesz utána. A szélerőműveket pedig át kéne gondolni, hogy engedélyezzük, ha a kormány nem is akar ebbe beszálni legalább a magánvállalatokat ne akadályozza, akik ebbe befektetnének.
Index írta vagy inkább átvette, Kell-e nekünk Paks II.? - az REKK számításai szerint nem. De milyen szervezet is a RKK? Valami alapítvány. Ok. És mennyire hiteles egy alapítvány, mennyire tekinthető szakmai szervezetnek? Ráadásul valami noname alapblog.hu nevű izéről szedték a cikket, ahol valami Socrates álnevű izé (minek nevezzelek? újságírónak aligha) írta a cikket. A többi cikke is csodálatos hangvételű. Szóval érdekes állítások vannak ebben a cikkben.
Svájcban sikerült a sötétzöldeknek végül.. Bár tavaly még egy másik népszavazáson elutasítottak egy még gyorsabb atomerőmű-bezárási tervet. Azért vicces is tud lenni ez az állandó szavazgatás (ráadásul ha jól értem most a kormány szavaztatott, wtf?)
Hosszú és mivel oda vissza levelezés volt nehezen olvasható lenne, meg megpróbálom akkor, időrendben. Csillagozva a mostani kiegek, ezeket kihagytam akkor...
Az pentagonos F-35-ös írására is ragáltam korábban.
---------------------------------- 2017. május 15. 20:23 Balázs Molnár írta, <[email protected]>: Kedves Tamás!
Ebben az írásban is a végén sikerült rózsaszínre festeni a jövőképet, mikor semmi, de semmi alapja nincs.
Különösen a logaritmikus függőleges skálás diagram végtelnbe extrapolálása az, ami elég meredek. Az utolsó adatpont 2010 táján van rajta, elég lenne megnézni az azóta befejezett szélerőművek és naperőművek telepítési árait. 1600-1800 USD/kWe alá egyik sem ment, és ennél drágábbak is vannak. Ipari léptékben gyártják ezeket, nem lesznek már számottevően olcsóbbak főleg úgy, hogy minimális hatásfok növekedés is milliárd USD-s kutatásokban kerül. A szélerék pl. elméleti hatásfok 80%-át eléri ideális szélsebesség esetén. A pobléma az, hogy a szélsesbesség nem állandó tehát hiába tervezik egy munkapon optimumra a szélkerekt, az év töredékében üzemel azon.*
A fals diagram alapján alig várom már, amikor majd a szélerőmű fizet azért nekem, mert a cikk. ezzel a diagrammal kb. ezt mutatja... Az véletlenül sem fejti ki az írás, hogy a napelem pl. annyira drága volt 30 éve, hogy kb. zsebszámológépre, karórára rakták, meg kutatóintézetek tetejére és a Fehér Házra PR okból (le is állították azokat...), de elsősorban űrszondákra és űrállomásra tették fel, ahol nincs más választás. Ezért van a kezdeti igan magas ár. Lényegben kísérleti technológia volt, ipari mennyiségről szó sem volt. Egy Skoda 120L is igen drága lenne, ha összesen 20 db épült volna belőle egy gyárban vagy kézileg rakják összes az utolsó csavarig. Remélem érthető a példa. Ma már tömegtermelés van. Feltételezni a további exponenciális árcskökkenést a mese habbal kategória, főleg, hogy a 2010 óta eltel időszak befejezett projektjei alapján ennek 0 alapja van.**
Ezen felül a másik baj vele, hogy telepítési költségekre vonatkozik, arról egy árva hangot nem, hogy mennyi áramot is termelnek vele. Németországban és itthon is az összes minimálisan értelmes helyre sikerült szélkereket tenni. A Kisalföldön a szélsebesség alacsony (6-8 m/s), de legalább viszonylag állandó, mert 0,23-0,25 körüli load factor kijön, tehát egy 1 MW-os szélkerék 1 évben 8760*0,23 MWh áramot termel összesen, apró hiba, hogy igen random eloszlásban. A bibi az, hogy az atomerőmű és a többi erőmű típus is, 0,9 feletti mutatót is képes elérni. Tehát azonos telepítési pénzből a legideálisabb szélkeréknél is négyszer több áramot termel úgy, hogy telepítési költsége nem négyszeres és 20-25 év után nem kell kidobni. (Megjegyzem egyetlen szélkerék sem bírt még ki ennyit, Ausztriában az autópálya mellett a szélkerekek kb. 8-12%-a állandóan áll vagy szét van szerelve.)
Az összes fenti hátrány ellenére hogyan lehetne ez olcsóbb, mikor pont az derül ki, hogy ezzel a brutális működési (kötelező átvétel hahó...!) és pénzügyi támogatásal is buknak el szépen sorban....? Tehát még a mostani áram ár sem realitás ezekkel, ennél magasabb kell...***
Kérdem én, hogy akkor mi a francnak kell szenvedni az egésszel, mikor az erre totál feleslegesen elköltött pénzek töredékéből felhúzható egy rakás atomerőmű meg gázerőmű gyors követésre és marad tengernyi pénz pl. a Th alapú vagy akár a 3. és 4. gen. U-235/238 alapú reaktorok fejlesztéséhez?
Ezeknél az olcsóságért cserébe nincs zaj, nem főnek meg a madarak és nem kell megyényi területeket beborítani ezekkel, amit jelen állás szerint nem fog senki lebontani, hanem ott rohadnak szét, ahol hagyták őket. (Az USA-ban n+1 helyen ezt látni.). Ehhez képest az atomerőű elbontására törvényi kötelezettség van, hogy az erőmű a profitjából százmilliárdokat halmozzon fel. (Az erőmű építési költségének 2-3%-a sincs a bontás költsége, van erre konkrét példa már.)
Értelmetlen az egész és ez kb. 5 perc google és négy alapművelettel bizonyítható volt már 2006-os adatok alapján is... A szomorú az, hogy a világ ennyire ostoba a döntéshozókkal és az összes emberrel együtt, akik ennyire megvezethetőek, mert műszaki és természettudományos analfabéták...
Üdvözlettel Molnár Balázs
-----------------------------------------
From: "Mészáros, Tamás" <[email protected]> To: Balázs Molnár <[email protected]> Sent: Tuesday, May 16, 2017 10:11 AM Subject: Re: Megújuló energia
Kedves Balázs,
az első levelénél még nem sejtettem, de sajnos most már elég erősen tartok attól, hogy sajnos önre is jellemző a (magyar) (reál)(értelmiségre) egyébként széles körben megfigyelhető hozzáállása, miszerint egyfelől nem kifejezetten ügyel a nüanszokra és az egyes megfogalmazásokat nem saját kontextusukban és környezetükben, hanem az ön saját világnézeti beállítottsága mentén értelmezi, másrészt ezzel szoros összefüggésben jellemzően csak azt tudja értékelni, ami megerősíti a világnézetében, és az annak ellentmondó, esetleg árnyaló információkat kevésbé tartja hitelesnek.
Gondolok ezalatt arra, hogy abból a cikkből, ami arról szólt, hogy az atomipari cégek a tönk szélén állnak, mivel az atomipari cégek valóban a tönk szélén állnak, az volt a kifogás, hogy miért nem írok arról, hogy a megújulókkal mi van (mert nem erről szólt a cikk, és ez az atomipar bedőlése szempontjából teljesen lényegtelen); aztán a cikkről, amely arról szólt, hogy pénzügyileg mekkora hatalmas bukta az F-35, az volt a kifogás, hogy de hát faszán repül (maga sem tudja megállapítani, én sem tudom, nem is akartam a cikkben, sőt még az is szerepelt benne, hogy hivatalosan a világ legjobb gépe; viszont sok a bírálat vele szemben, ez tény, a meg az is, hogy irtózatosan drága); aztán a cikkről, amely arról szólt, hogy a megújulóipar üzleti modellje teljesen fenntarthatatlan, ha jól értem az a kifogás, hogy túl megengedő voltam velük szemben, mert linkelni merészeltem egy, a témához kapcsolódó átfogó tudományos publikációt? Hát én már nem tudom mit gondoljak, ha még a láthatóan értelmes, tanult olvasók is így viszonyulnak az újságírás-olvasáshoz. Viszont az ilyen parttalan vitákhoz sajnos nincs időm és energiám.
A következő cikkemet egyébként Dél-Korea politikai gazdaságtanáról írom, nem tudom, hogy kívánja-e előzetesen lektorálni, vagy csak utólag? Addig is pedig ajánlom figyelembe Varró Lászlónak, a Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdászának a véleményét: https://www.facebook.com/varro.laszlo/posts/1499946070026760?pnref=story
Üdvözlettel, Mészáros Tamás
---------------------------- Kedves Tamás!
Milyen nüanszokra gondol? Miféle vilánézet van abban, hogy pl. a német áram ára realitás és emelett is buknak el a cégek? Vagy az, hogy a cseheknél letett 1GWe naperőművi kapacitás a kezdetben 100 HUF/kWe feletti átvételi ár miatt akkora bukta az egész, mint ide Timbuktu...? [fejvakarás]
Nekem nincs világnézetem, mérnök vagyok a számok szerint ítélekezem. A számok meg azt mutatják, hogy a zöldnek titulált erőműveknél semmi ok nincs az optimista jövőképre és hurráoptimizmusra. Inkább azt mutatják, hogy az egész csak hype és a XXI. század elejének legnagyobb humbugja, ami tökéletesen előrelátható volt... És nem Nobel díj szintű tudás kellett hozzá, hanem néhány óra Google és a négy alapművelet... Most erre mit mondjon az ember...?
A Rosszatom egyébként a tönk szélén állna? Az ipar nem csak a Westinghouseból áll... Csak tudnám, hogy ki építi a most tucatnyi reaktort és a tervezés alatt álló cirka több tucat blokkot főleg, mert 100-as nagyságrendben terveznek 2030-ig építeni atomerőművi blokkot. USA, Fr, D-K, Oo, továbbra is pro nukleárisak...
Az F-35 pénzügyi buktája is kicsit furcsán van értelmezve. Az F-35A leutolsó batch-es rendelése hajtóművestűl és radarral kb. 100M USD. Az exporta szánt F-16V teljesítménye közelében nincs az F-35-nek és cirka 80 millió/darab és még magasabb csomag-support árral ajánlgatják. Az EF, Rafale és Gripen is ebben a sávban mozognak, képességeik egyes részterületen vannak csak az F-35A aljának közelében, de egyik sem stealth, ami alapvetően gamechanger...
Az F-35B az, ami eszementen drága és léte megkérdőjelezhető, a VTOL/STOL képesség sokak szerint értelmetlen, más megoldással is élhetett vonla a USMC, csak a nagy víz oldalán is képes a lobbi és a fegyveres erők vezetése igen anakronisztikus és ostoba döntésekre... Az F-35A ár/érték aránya páratlan a maga nemében úgy, hogy abszolút képességei az aboszlút repteljesítmény leszámítva már most agyonver mindent, pedig a gép még WIP...
Számomra az nem volt érthető, hogy az egész írás nagy része arról szólt, hogy mekkora bukta az egész, aztán a végén egy totálisan vicces diagrammal felfest valami optimista jövőképet. Apró hiba, hogy semmi alapja nincs. És sajnos a többségnek az jött le, hogy "még nem jó, de már jó lesz". A hiten kívül ezt viszont semmi nem táplálja.
Varró Lászlót ismerem, személyesen is beszéltem már vele évekkel ezelőtt egyszer, bár nem túl hosszan. Ha már így szóba hozta... Még ma is érvényes megállapítások vannak benne... https://www.youtube.com/watch?v=htuJ86e6sKk
D-K-hoz és gazdasághoz nem értek, de bennem meg van a belátás, hogy ne írjak arról és ne szóljak abba, amiről fogalmam sincs. Ellenben a katonai repülés kapcsán ajánlatom továbbra is áll. Amikor elkészül az említett írásom ajánlanám azon szerzők figyelmébe aki haditechnikai témában írnak le sokszor olyan téveszméket, hogy az ember haja kihullik tőle...
Üdvözlettel Molnár Balázs
----------------------
*Mostani kiegészítés ehhez, hogy amennyiben nem régi szélkereket cserél le az ember újra, akkor az egyre szarabb telepítési helyekkel a jobb hatásfok ellenére is kevesebb áramot terelsz a kisebb szélsebesség és szarabb load factor miatt...
** A tengerszi szélfarmok load factorja eléri a 0,4-0,5-is, apró hiba, hogy ebből a legutóbbi holland és angol parkok telepítési költsége bőven 4000 USD/kWe felett vannak.
*** A német áram ára már háromszorsa a magyarnak úgy, hogy szartak az összes kiegészítő beruházásra és az környező országok hálózatát kúrják szét...
Leveleztem a szerzővel. Igazából csak annyit róttam fel neki, hogy ennek az újabb írásnak a végkicsengése magával a cikkel és a linkelt korábbi német buktával szembemegy. Sok ezer karakterben és tényekkel kifejti, hogy miért hülyeség az egész, aztán a végén kihozza, hogy "de ez még jó lehet". Nem. Nem lehet. A 0,11-0,25 load factor kizárja ezek a szél és nap alaperőműként való használatát. Pont. Zsinóráram termelésére képtelenek. Csak annyira helyettesítő termékei ezek az atomoerőműnek, mint a lóhúgy a sörnek és a víz a benzinnek...
Az indexnél újságírók vannak, akik cikkeket írnak. Egyikük ilyen beállítottságú / tudású, a másik amolyan. Ha egy témáról cikk születik, annak van alaposabban utánajárnak, vagy felületesen közlik le (mindkettőre van példa). Megújulók témájában sem egyetlen újságíró ír, hanem több is. Ha megnézed, Mészáros sosem írt olyat, amit most pálfordulásként érzékelsz (pl. a korábbi Paks2 cikkei sem a megújulókat erőlteti, hanem érvekkel levezeti, a piac hogyan fogja beárazni a valószínűbb forgatókönyvek szerint, illetve, hogy miért nagy buli ez az oroszoknak, mert hogy nekünk nem, az már biztosnak látszik). Más újságírók viszont jobban lelkesednek a megújulókért és az ő cikkeik is lejönnek. Sőt, külső szakértők és hozzáértők is szoktak írni a témában. De nincs olyan, hogy az index csak az egyik, vagy csak a másik irány mögé áll(t) be.
Mi ez hirtelen pálfordulás? Eddig meg azon sírtak folyamatosan, hogy miért épít a Kormány Atomot és miért nem a megújulót használják, hiszen -szerintük- az a jövő.
Paksi Atomerőmű Zrt. a Kossuth rádióban. Hangtár link (60 napig visszahallgatható)
Eddig titkosított kísérleti atomrobbantások tekinthetők meg itt.
Szerintem mi örüljünk, ha azt megérjük, hogy nyugaton elkezdik ezeket felhúzni. Ha nem nő irdatlan mértékben itthon az energia igény, akkor Paks II. után az elős kiváltható erőmű ilyennel a Mátrai erőmű lehetne.
Igen azt gondoltam :), nem írtam egyértelműen, de az elhalasztás (5-10-15..év) alatt arra gondoltam, hogy addig pl Kína épít egyet-kettőt ... vagy más ország és a kísérleti, teszt üzem után a publikus verzióra már esetleg lehet, hogy mi is összetudnánk rá dobni a lét, főleg ha nem egyedül építenénk. Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.03.17. 15:14:12
Még csak 2:30-ig néztem meg a Th videót, de ott már előremutatóbb technológiáról beszélnek, mint csak a sótlanítás. https://youtu.be/2oK6Rs6yFsM?t=1h41m08s Ivóvíz se smafu, de + üzemanyag az már nagyon baba. Főleg, hogy ez egy körfolyamat mivel a co2 a vízben úgymond magától telítődik, mi emberek meg szeressük co2 pufogtatni, így csodaszép körfolyamat jöhetne létre.
Álom ON Nem tudom Paks2 meddig lehet halogatni, de jó volna inkább egy Th reaktort építeni, egy déli szomszéddal közösen. Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.03.17. 14:48:30
Az atomenergia már nem csak az energiatermelésben játszhat a jövőben szerepet, hiszen a sótalanítás területén is nagy reményeket fűznek hozzá. Az Atomenergomas videója http://atomenergiainfo.hu/galeria/az_atomenergia_elteto_vizet_ad a sótalanítás folyamatát mutatja be. (Kétféle eljárást alkalmaznak, a membrános, illetve a hagyományos lepárló eljárást. A tengervíz mindkét esetben megfelelő előkészítés után jut a sótalanítóba.) Utoljára szerkesztette: Fizikuslány, 2017.03.17. 13:59:19
Hosszú és alapos(nak tűnő) cikk a tóriumos reaktorok történetéről, használhatóságukról és kockázataikról. (Nem vagyok nukleáris tudós, hogy megítéljem, mennyire pontosak a leírtak.)
A rózsaszín felhőben úszó elektromos autósok oldalán akadtam e cikkbe "A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ugyanis úgy látja, hogy ezekre a tisztán termelő eszközökre nincs szükség, mert a tervezhetetlen áramtermelésre felkészületlen elektromos hálózatban problémát okozhatnak. " Valamilyen szinten megnyugtató, hogy van pár józanul gondolkodó is a vezetésben. A "szakértő" oldalak már rotyognak rendesen .
Nem bizonyos értelmenben, hanem TÉNYLEG lehúznak...
"Ha egyszer a választók ezt akarják, és meg akarják fizetni..." A magyar nyelv sokszor nagyon találó, pl választók akik a politikusok által felvázoltakból választhatnak, de ez nem egyenlő az emberek "akarják"-kával, szerintem. ----------------------------------------------------------------------------------- A héten voltam Bábolna felé a kb 30db szélerőműből amit láttam, 5 épp komótosan forgott, másik 5 ép gondolkozott, a többi 20 meg szervízállásban volt. (az egyik lapát a tartó oszloppal egy vonalban) Az a baj, hogy ők a leggyengébb láncszem a rendszerben hozzájuk kell igazodni a többieknek, méghozzá úgy mintha nem is lennének, mert ha ép szélcsendes napok jönnek akkor helyettesíteni kell őket. Anyagilag tehát kikel perkálni egy stabil (atom, szén. . .) rendszert ami ellát egy országot+ ezen felül a szél, nap luxus erőművek árát is, nemhogy segítenének, inkább még lehúznak bizonyos értelemben.
Ha egyszer a választók ezt akarják, és meg akarják fizetni... Odakint szinte semmi teret nem kapnak a "megújulókban" kételkedők, az átlag médiafogyasztó abban él, hogy a szél- és napenergia ellenállhatatlanul tör előre afelé, hogy feleslegessé tegye mind a fosszilis, mind az atomenergiát (lásd az olyan cikkeket, hogy "már nem is tudjuk hová tenni a sok áramot, amit a szélkerekek termeltek, ingyen is adnánk, sőt fizetnénk az átvételéért") Ha valaki kételyeit fejezné ki azt gyorsan megbélyegeznék, mint a haladás ellenségét, vagy fizetett atom- vagy olajlobbistát. Utoljára szerkesztette: fonak, 2016.09.03. 16:22:31
Nálunk is sok mindent képes elérni a politika. Kint a választók, a zöld energia szóra lesznek "nedvesek".
Azért az tegyük hozzá, hogy a lemutyizott, titkosított Paks 2 mondjuk pont egy jó politikai példa és ezzel nem a szükségességét akartam megkérdőjelezni. Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2016.09.03. 13:03:02
Jelen esetben arró van szó a németeknél, hogy évi 20-22 mrd EUR-t fizetneki ki pluszban áramköltségben a fogyasztók, hogy ez az ipar "döbörögjön". Ebből évi 4 Paks II felhúzható lenne. Abból a pénzből, amit a németek optimista becslést szerint elköltenek majd a köv 10-20 évben fél Európa stabil energiaellátása megolható lenne atomerőművekkel. Gondolj bele, fél Európa stabilan, CO2 mentesen. De nem, ennyi pénzt költenek el arra, hogy legyen egy alig stabil vicc hálózatuk 3-4-szerse áramárral.
Erre képes ma a politika és a gyök2 szavazó kombója...
Én nem a klímavédelemről beszéltem. Ha annyira fontos lenne a politikának a klímavédelem, akkor másképp nézne ki a világ. Persze szeretik lobogtatni mint érv.
Össze tetszik keverni a gazdasági haszont és lenyúlható pénzeket azzal, hogy ez valóban segíti el a klímavédelmet vagy sem. A probléma az, hogy nemhogy segít, de ront a helyzeten...
Akkor sem lesz olcsóbb a gyártási költség és egyébként nem csak Németországban gyártanak ipari méretekben szélkereket. Más ország eléri a mostani német árakat mondjuk. Ezzel sem vagyunk bentebb, ugyanúgy nincs semmiféle környezetvédelmi funkció.
Viszont ha a németek megengedhetik maguknak a nap ill. szélenergiába való pénzköltést és ennek lesz is az életemben olyan produktuma, amit hatékonyan lehet majd használni, akkor azt nem tartom az ördögtől való dolognak.
Jelenleg sok országban elég nagy politikai és társadalmi támogatottsága van. Arról persze lehet vitatkozni, hogy miért ill. min alapul ez de nekem úgy tűnik, hogy a jelenlegi belátható jövőben ezen a területen fognak elég sok pénzt elkölteni. Tehát lehülyézni ezt a szektort, ami ilyen gazdasági fontossággal bír, elég nagy naivitás. Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2016.09.03. 12:06:06
Gyártási költségekre gondoltam. Ha más országok is követik a német példát, akkor az elég nagy lökést adhat. Az EU-ban pedig a németeknek elég komoly érdekérvényesítési képességük van. Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2016.09.03. 11:56:31
Már mitől csökkene az ár...? Komolyan mondom, hogy falnak megyek ettől a lózung hajtogatástól...
1. Jelenleg kötelező átvétel van. Tehát semmiféle puffer és kiegészítő beruházásra nem kellett költeni, de az német áramár már az egekben van.
2. Ha ezek után nekállnak megépíeni az kiegészítő cuccokat és puffert, de viszont a termelt áram mennyisége nem nő - mitől is nőne...? - akkor ez hogyan lesz olcsóbb...?
A napenergia annyira drága, hogy ha holnap kétszeres hatásfokú PV celle lenne és az erőmű fele annyiba kerülne a világ legocsóbb erőművénél, akkor nem hitelből építve sem lenne a megtérülés közelében sem piaci alapon...
A szélerőműnél is kb. ezek a számok vannak, mert pl. németorszában már csak olya szar helyre lehet letenni szélkereketet, ahol a sebesség alacsony vagy a kihasználtásgi tényező vagy mindkettő...
Valahol sajnálatosnak érzem, hogy a legelemibb számításokat sem végzik el vagy mutatják be soha, mert akkor kibukna az, hogy az egészre környezetvédelem címét egy kuvra garast sem szabadna költeni. Ok, hogy az munkahelyet teremet X embernek, de azt gyakorlatilag a társadalom dobja össze abból, hogy a német áram árában nagyobb büntető adó van az egész finanszírozására, mint amennyi itthon az áram végfogyasztói ára...
Ez nem más, mint egy iparban dolgozó emberek magasabb munkanélküli segélye gyakorlatilag, mert ha ez nem lenne, akkor vagy nem dolgozonának, vagy talán máshol.
Elképesztő, hogy ezen dolgokat nem mondják ki és a többség egyszerűen nem is ismeri fel... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.09.03. 11:51:24
Merkel ezt az egészet nagyon komolyan gondolja és ez nem olyan dolog, amiből a németek egyik napról a másikra ki tudnának hátrálni pláne ekkora befektetés után. Ők megengedhetik maguknak ezt a luxust. Viszont ha bejön nekik piacvezetők lehetnek ezen a téren. Hosszú távon mindenképpen csökkennek az árak, szóval meglátjuk.
Már 2011-ben is kevésbé volt karbon semleges a német vill termelés, mint 1990-ben, az atomerőművek leállítása miatt...
Kicsit kezd olyan lenni ez Németországban, mint Amerikában a fegyverlobbi.
A németek tesznek azért valamit, hogy ne a szénerőművekkel kelljen besegíteni, amikor nincs elég megújuló áram? Mert a cikk alapján a Co2 kibocsájtás nőtt.
Dettó. Mondjuk ennak az lehet az oka, hogy céges laptopot használtam cirka 3 napig és azt leszámítva gyak. soha nem haszáltam. Totál kényelmetle a billentyűzete.
Igen, rá. Csakhogy neki a laptop mobilitása kb. annyit takar, hogy az ágyban és a nappaliban is tudja használni a gépet. Ezért felesleges laptop. Az akkor ~150e Ft-ből pedig nem lehet kihozni normálisabb laptopot plusz monitort (egeret, billentyűzetet, stb.). Viszont egy viszonylag korrekt asztali gépet két monitorral igen...
Ha lett volna értelme a laptopnak (mert máshova is elvinné, vagy valami), akkor nem vitás, hogy éljen a laptop. De az adott célra, adott környezetbe ostobaság volt. Szerintem,...
Akkor ezek szerint bennem az a tévhit élt, hogy most több áramot fogyasztunk mint régen, pedig csak a fogyasztók száma nőtt meg de a fogyasztásuk csökkent. Érdekes mert azt gondolnám, hogy az elektromos sütők, indukciós lapok, elektromos konyhagépek, mikrók és légkondik és az a sok kütyü, ami megjelent növeli a fogyasztást. Ezek szerint az akkor is és most is jelenlévő fogyasztók között, akkora teljesítménykülönbség van, hogy bőven ellensúlyozza, a több fogyasztót?! Ezek után tényleg keresek egy régi villanyszámlát mert nagyon kíváncsi vagyok erre.
A legmagasabb 1987-ben volt, 56%-al nőtt 1970-hez képest, és 1995-ben már csak 36%-al volt magasabb a lakossági fogyasztás, mint 25 évvel korábban. Szóval ha ezt nézzük, akkor elég brutális lehet a dolog, mert e szerint ma kevesebb lehet a lakossági áramfogyasztás, mint 1970-ben.
Ebben pedig nincs benne a távvezetékek, áramelosztó központok, transzformátorok hatásfokának javulása...
Jah én ezt úgy oldottam meg, hogy van szoba áramtalanító kapcsoló. Gond vele, hogy a villanyszerelőnk úgy gondolta mekkora ötlet már a fali kapcsoló egyik kapcsolójába bekötni ezt. Dupla kapcsoló van, az egyik felkapcsolja a villanyt a másik meg áramtalanít. Nem mókás mikor barátnő rossz gombot nyom meg és áramtalanít, miközben gépezek......
Meglepően sokan. A saját húgom is a lapitopiján nézi a filmeket. A nappaliban a TV-n a gyerekek lógnak általában, a hálószobában lévő TV-t meg csak esetlegesen használja. Sokszor amúgy a gyerekek tableten nézik a filmeket, OTG - USB forrásból. :P
Ezt lehet trendnek mondani, egyszerűen a kényelem mindenek felett. Nem egy és nem két esetben próbáltam rábeszélni embereket, hogy racionálisan gondolkodjanak. Ha játékra akarják használni a gépet, akkor vegyenek asztalit, egy élő példánál az volt a válasz, hogy de hát a laptopot le lehet vinni a nappaliba is. Hát legyen, fél évvel később jött a sirám, hogy hát a srác nem tud játszani az AC:Unity-vel. Mondtam neki, hogy most ezzel mit csináljak, egy 200e Ft-s (amúgy egész korrekt) gamer laptop bizony egy 100-120e Ft-s asztali gép teljesítményét tudja. Most asztali gépre gyűjt...
Egy másik esetben is próbáltam lebeszélni egy lányt laptopról, mondom neki, hogy ha tényleg a szakdolgozata miatt kell, akkor asztali gép. Jobb gépelni egy akármilyen átlagos billentyűzeten, mint a laptopok integrált billentyűzetén, az egér-tapipad témát pedig már ne is hozzuk fel. Ráadásul az adott pénzmagból lehet két monitor, vagy egy ultraszéles (21:9-es képarányú), ahol az egyik felére kirakja a forrásanyagot, mellette ott lehet nyitva a Word. Ellenérv? De hát sokkal kényelmesebb ágyban írni. Azt már ne is hozzuk fel, hogy igen komoly tényező volt a kiválasztásnál, hogy ne legyen se fekete, se fehér. Bang...
Ezt a készenlétit a "csepegő csap" esetére írtam. Ha nem figyel az ember (erősen függ az eszközöktől) szép lassan lesz annyi többletfogyasztásra, mintha pl 1 órával többet használna egy TV-t.
Ha 10 évet nézünk, akkor neked van igazad de ha 20-30 évet nézel, amikor a családnak volt 1 TV-je, 1 fagyasztó és 1 gáztűzhely, akkor jócskán növekedett az energiaéhség. Ha 1 az 1-ben, váltjuk ki a dolgokat, akkor is neked van igazad.
Ebben van igazság, ha 1-1-ben váltod ki az adott tevékenységet. Ezt nem vitatom. Ebbe már felhasználói szokások is belejátszanak.
De ahol régen pl: a testvéreknek osztozniuk kellett 1db TV, vagy PC-n ott könnyen lehet, hogy a jelenben mindenkinek van saját eszköze.
Meg régen nem tudom mennyit játszott bele a dologba a készenléti állapot. Elég sok kütyü akkor is vesz fel áramot, mikor nincs is használatban (mármint főtevékenység szerint), főleg a set boxnál vettem észre, talán a 1/3-át 1/4-ét is megkajálta a bekapcsolt állapotnak. Erre is figyelni kell. De a fogyi mérő szerint, az 5.1 hangfal is állandóan bedugott állapotba hozott pár wattot. Meg nem mondom, hogy ez most mennyire pontos adat lehetet.
Erről van szó. 1990-ben nálnuk volt 1 db TV, 1 db mosógép és 1 db porszívó, 1 db kis fagyasztó mint nagy villamos fogyasztó. 2008 táján volt 2 db számítógép, 1 db mikró, 1 db mósógép, 1 db mosogatógép, 1 db TV, 2 db fagyasztó, 1 db porszívó és légkondi is lehetett volna. Szóval lehet ,hogy fenenagy hatékonyság növelés van, de akkor is nagyobb a 2008-as egy főre eső fajlagos fogyasztás, mint 1990-ben. Úgy meg főleg, ha egy akkor 4 fős család szétköltözött úgy, hogy 2-1-1 felállás van már.
Az összes energiafogyasztás országosan csökken, ahogy a lakossági fogyasztás is, legalábbis a lent belinkelt cikk alapján.
Hogy arányosan hol és mennyivel fogyaszt egy átlagos család többet vagy kevesebbet, azon lehet elmélkedni, de érdemes belegondolni a példáidba. Ott van az 1 PC helyett laptop + tablet (azért tapasztalatom szerint ez az általános trend), na most ahogy írtam is, 10 éve egy átlag otthoni PC elég durván rossz hatásfokú (65-75%) táppal volt szerelve, olyan procival, amely nem rendelkezett dinamikus frekiváltoztatással (anno az AMD jött be a Cool'n'Quiet-el). Én írtam egy üresjárati 100W-ot, terheléses 200-250W körüli értéket. Ehhez képest egy nagy átlagos laptop fogyasztása manapság 25-85W között mozog, teljesítménytől függően, terhelés alatt (a gamer laptopokhoz is csak általában 110-120W-os tápegységet adnak, ebből lehet sejteni a fogyasztásukat). A tablet fogyasztás 5-15W, típustól és mérettől függően. Szóval akárhogy is nézem, ha valaki 10 éve a gépén nézet filmet és/vagy játszott, most meg laptopon vagy tableten, az bizony kevesebb áramfelhasználás mellett teszi ezt... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.02.19. 12:23:15
"Szóval nem, nem többet fogyasztunk, hanem az egyre inkább energiatakarékos eszközöknek hála egyre kevesebbet.
Viszont egyre több fogyasztónk is van. Szeirntem az összfogyasztás nem csökken, pláne egy nagyobb család esetében. Ahol 1 családi TV helyett, mindenkinek van TV-je a szobájában a hozzá tartozó set box-szal. 1 PC helyett van 2 db + laptop + tablet.
Persze fontos ezeknek az eszközöknek az energiatakarégosságát fejleszteni. De pont azért, mert a számuk megnövekedését kell kompenzálni.
A te 2005-ös állapotodhoz képest a havi spórolás kb.7500 Ft. Mennyit költöttél célzatosan arra, hogy csökkenjen a fogyasztás és mennyit azért, mert eleve cserélni kellett?
Anno az izzó csere volt ilyen, ott bele is nyúltam (az Ikeás energiatakarékos izzók mentek a polcra, mert 3-5 másodperc után villant csak fel a fényük...), de a végén is úgy számoltam, hogy ha 4 hagyományos izzó élettartamát hozzák az új izzók, akkor a bekerülési költség már azonos szinten mozog, innen kezdve minden megspórolt forint nyereség.
A TV, számítógép, mosógép (ennél fekete péntekes akció volt, a csereprogramból kifutottam én is) mind az avulás miatti csere, de most a hűtő is megérett a cserére. A légkondi például olyan, ahol jelentős költség lenne a csere, ezért is húzom (ahogy lent írtam, a számítógép-szobában és a hálószobában lévő légkondi cseréje esetén a korábbi 1kWh-s fogyasztás a felére eshetne - ám utánaszámolva az jött ki, hogy megtérülés valahol 20-25 év után lenne... :P).
A havi spórolás viszonylagos, azon a számlán nagyságrendileg 5 000 Ft-vel volt magasabb összeg, de ha csak ezzel is számolunk, ez 60 000 Ft egy évben. Azért ez tetemes összeg, akárhogy is nézem.
Most a hűtő esetében azt számoltam, hogy ha meg lehet bízni a hűtőkre írt adatokban, akkor havi szinten nagyságrendileg 1000-1200 forintot lehetne fogni az áramszámlán. Ez éves szinten ugye 12 000 Ft, vagyis ha csak a takarékosság miatt tenném, akkor ~13,3 év alatt térülne meg egy 160 000 Ft-s hűtő ára. Miután ekkora kiadás azért fájna csak úgy, ezért mozog elméleti síkon a dolog, de miután érdekes hangokat ad már ki, és nem is mai darab (~12 éves), ezért előbb-utóbb úgy is be kell ruházni rá.
Ami a 'lehet-e még ennél lejjebb menni' a fentiek alapján azért még igenis az, hogy lehet. légkondi csere, erősítő csere, TV csere (azonos képátlónál most már 20-30W-al kevesebbett fogyasztanak a LED TV-k). Nem, sem pénzem, sem lehetőséget ezeket lecserélni, és pusztán a kisebb fogyasztás miatt ez nem is érné meg nekem).
Nyilván van egy határ, aminél ez már persze átfordul a határon, és a további fogyasztáscsökkenés nem, vagy csak nagyon drágán megvalósítható.
De az én példámat nézve reálisnak tartom, hogy 140-150kWh környékére csökkentsem a havi fogyasztásomat, kvázi extrém beruházások nélkül, a fent említett dolgokat lecserélve. Ez pedig a tavalyi átlag 286kWh cirka fele. Ami pedig nagyon sok, akár hogy is nézem... Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.02.19. 12:13:49
Ezeket inkább már az erlölcsi és technikai elavulás miatt amúgy is cserélni kell... De csak ezért kiadni. Az áram fogyasztói árával te hogyan számolnád ki ezen megtérülést?
A te 2005-ös állapotodhoz képest a havi spórolás kb.7500 Ft. Mennyit költöttél célzatosan arra, hogy csökkenjen a fogyasztás és mennyit azért, mert eleve cserélni kellett?
Ezen felül azt se felejtsd, hogy a gépek fogyasztása egy bizonyos szint alá nem fog menni már. Ha te mostanában vettél sok ilyen új dolgot, akkor kb. te ezen a szinten vagy. Ennél kevesebb energiával mosni, világítani, stb. nemigen fogsz már...
Nézd meg a fejlett világ egy főre eső fajlagos fogyasztását és a hazait. Ordító az eltérés. Ebből egy dolog nyilvánvaló. Ha az ország fejlődni fog, akkor egyses személyes tapasztalatok ellenére is a globális egy főre eső fogyasztás nő.
No offense, azzal egyetértek, hogy az én példám nem teljesen mérvadó. A másik oldalról nézve viszont a fogyasztás csökken mindenhol, hiszen hagyományos izzót már nem is tudsz venni elviekben 60W felett, illetve az energiatakarékos izzók alkalmazása gazdaságilag is megéri (élettartam).
Szociális szférában dolgoztam három évet, ismerem a szűkös lehetőségek problémáit, és igen, például ott lehetne komoly változásokat hozni állami támogatással (például nem 10 éves számítógépeket és CRT monitorokat használni egészségügyi és szociális intézményekben, lecserélni a régi hűtőket, mosógépeket, stb.).
Az indokok kettősek, egyfelől fel kell készülni arra, hogy a Paks I. élettartama a 2030-as évek közepénél túl már nem nagyon tolható. A másik probléma (akkor) az volt, hogy az olajár, és a hozzá köthető földgáz ár elszabadult, és gazdaságossági szempontból célszerűnek tűnt a földgázzal és/vagy gázolajjal működő erőművek kiváltása. Most az olajár a porban hever, de ki tudja meddig. Szóval alapvetően a Paks II. mögött álló indokok nem alaptalanok, engem especiel a körülötte lévő titkolódzás és politikai mutyi zavar, illetve az, hogy nem látom azt a koncepciót, amire a jövőbeni energetika ésszerűen felépül (mint említettem, a fogyasztás csökkentésének minél komolyabb támogatása)...
Mert amit Cifu írt, az picit téves. Az, hogy akinek van pénze cserélni, az kevesebbet fogyaszt. Akinek viszont nem telt dolgokra és ahogy fejlődik az ipar, azzal az globáls fajlagos fogyasztás nő. Cifu egyelemes mintájából nem lehet exrapolálni globális szintre, mert nem mindenki él úgy, mint ő.
Én egyedül élek, villamos a tűzhelyem, a fűtés meg házközponti. A havi villamos fogyasztásom 80 kWh ráján van.
Otthon kallodik valahol egy fogyasztásmérő, ha megtalálom kíváncsiságból rádugom a gépre. Nekem mondjuk AMD-m van de annyira nagynak nem kellene lennie a különbségnek, bár használattól is függ.