Connecticut egyetlen atomerőműve, a Millstone gazdaságilag nehéz helyzetbe került és az idő előtti bezárása reális lehetőségként merült fel, ám az állam mentőövet dobott számára. Engedélyezték ugyanis, hogy részt vegyen egy olyan aukción, amely a megújuló energiák támogatására szolgál. Az aukció erdeményeképpen a következő 10 évben a Millstone termelésének a felét fogják megvásárolni az energiaszolgáltatók egy a piacinál magasabb áron. Ironikus, hogy egy atomerőmű ugyanabból a kalapból kap támogatást, mint a megújulók.
“The selection of this diverse portfolio of zero-carbon resources ensures that Connecticut is doing its part to address climate change. We agreed with PURA that the Millstone nuclear facility is at risk of early retirement and created an evaluation framework that let us compare the costs of retaining the resource with the cost of replacing it over time with a variety of renewable resources. We remain committed to keeping this valuable zero-carbon resource, provided that it is affordable, as we work towards long-term replacement through smart investments in offshore wind and solar paired with grid-scale storage. At the same time, we believe ratepayers deserve, and can get, a more competitive price for Millstone’s output.”
Ohioban a First Energy Solution atomerőműveinek bezárását helyezte kilátásba, ha nem kapnak állami segítséget. A héten az ohioi törvényhozás évi 150 millió dollár támogatást biztosított 2021-től a két érintett atomerőmű javára.
Sziasztok!
Tanulmányi kutatást végzek és ehhez szükségem lenne néhány adatra a Csernobili balesettel kapcsolatban. A Tv sorozat alapján a reaktort vízzel kellet hűteni, mert ha nem jut víz a reaktorba leolvad a zóna, ehhez kellett kinyitni a szelepeket. Kérdésem, hogy nagyságrendileg hány fokos lehet a zóna alapesetben, és mekkora hőmérséklet kell a leolvadáshoz. Nem fontos pontos adat, az is megfelelő, ha egy körülbelüli számot kapok.
Köszönöm a segítséget. Szép napot. Gergő
Anatolij Chomchoev, 1988-ban a csernobili atomerőmű speciális övezetének operatív csoportjának vezérkari főnöke. Joy g.ford. link Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.08.20. 14:06:46
Egy nukleáris erőmű, védőruhában dolgozó alkalmazottai a reaktorban végzett javítások során, 1954.
Nem is tudtam, hogy az emberi százlábú régen az atomiparban dolgozott. :)
Viccet félretéve érdekes design. Mi lehetett a lényege? Mert pl oxigénpalackok/csövek más akkor is voltak, szóval nem lett volna szükség erre a légsátoros megoldásra... Utoljára szerkesztette: Prof William, 2019.09.20. 09:17:40
Végleg bezárt Fukushima Daini. Ez nem az a fukushimai erőmű, hanem egy másik, 12 km-rel távolabb. 4,4 GW volt a kapacitása, de 2011 óta nem termelt, sőt nem is merült fel az újraindítása.
Nem úgy, mint a Genkai 2-es reaktora (559 MW), ami egyébként éppen karbantartás miatt állt 2011-ben. Itt volt némi huzavona az újraindítás körül, végül 8 év után a tulajdonos úgy döntött, hogy már nem kér engedélyt a további működésre.
És ezzel mit akarsz bizonyítani? Hogy ma szemmel elavult BWR (forralóvizes) reaktorokat állítanak le, amiknél a papírozás miatt nem vállalják az egész felesleges huzavonát? Mert az ugye megvan, hogy minden japán erőmű túlélte az emberi történelem során mért no.1. földrengést és semmi baja nem lett...?
Nem kicsit irritáló az a teljesen agyatlan propagandád, ahogy tolod a napenergiát anélkül, hogy egyetlen sort is írnál arról, hogy ezekkel a drága szarokkal hogyan tervezel zsinóráramot termelni. Szépen fejjel rohansz a falnak.
Valahol egészen elképesztő, hogy az emberiségnek megvan a tudása ahhoz, hogy civilizációs léptékben korlátlan, olcsó és kompakt módon termeljen áramot, de ehelyett totális ökörségekbe basszák el a pénzt, mert azzal lehet választást nyerni.
A német "zöld fordulatra" elbaszott pénz töredéklből 75% német nuki termelés lehetne, ahogy a francia és csatlakozhatna ahhoz az elit klubhoz Németország, aminek kb. három ország a tagja. Svédország, Franciaország és Norvégia, ahol átlagosan 50gCO2/kWh alatt állítanak elő áramot úgy, hogy fejlett országokról van szó iparral.
De nem. Helyett meg a szén és gáz égetése, intermittens instabil források telepítése méregdrágán.
Ha így is lenne, a sötétzöldek miatt lekéstünk erről, mert szerintük az atomenergiánál nincs rosszabb. Pedig akár tíz évenként egy Csernobil vagy Fukusima is elfogadható ár lenne a túlélésért. Persze tudom, szar ügy a rák, és többen halnának meg benne, de így is vannak elegen (sokan saját hibájukból, mert bagóztak stb). Az élet viszont virágzik a csernobili "zónában" is. A fúziós energia talán megmentene minket, ha sikerülne megcsinálni (csak hát az mindig húsz évre van a jövőben, már ötven éve)
...a német társadalom hatalmas többsége ma is támogatja az atomstopot, még ha ez rövid távon nehezen is összeegyeztethető a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről szóló klímacélokkal, amelyek szintén nagyon népszerűek az országban.
Természetesen ez az "egyik nézőpont", meg "forráskritikával kell illetni", jadda-jadda, és nem is vágnám ide ilyen blazírtan, ha nem lett volna mindez már jó előre megmondva, hogy így lesz.
Egy atomerőmű leállítása életciklus vége előtt SOHA nem tud hasznot hozni. Ez kb. olyan, mintha egy jól működő autót 10 éves korában árokba löknél.
Hol van értelme? Úgy, hogy a LEGOLCSÓBB zsinóráram termelő? Ma a német áramár a kisfogyasztónak 30-31 ecent/kWh. Ez haverok közt is 100 Ft. Ma a 37 Ft/kWh áramszámládból az áramdíj 16 Ft/kWh. Paks 11-ért adja fel a grirdre. Ennél olcsóbban termel.
Budapestet honnan látják el villamos energiával? Azt látom, hogy van pár erőmű Bp-en, de az elég?
Ez nem értelmezhető. Mivel az áramhálózat az olyan, mint az ivóvíz hálózat. Több betáp pontja van. Bp fogyasztása messze meghaladja az város területén levő erőműveként.
Alaptvetően ez az urán 238-t is megeszi, ami az urán 98%-99%-a, azaz a cikkben is írt 50-100 szoros szorzót lehet mondani.
Magában egyébként nem is nagyon új téma, a korai reaktorokban is ment ez, ott elsősorban hogy plutoniumot gyártson a bombákhoz, ezesetben meg az is üzemanyag lesz.
Azt nemtom, de jól hangzik. Engem az is érdekelne, hogy mennyire rentábilis ez az egész üzemanyagciklus zárása.
Semmi própaganda nincs ebben, sajnos a 80-s évek eseményei azt hozták, hogy 1990 és 2010 között érdemben nem történt semmi a nukleáris vonalon, és utána is csak páran és lassan kezdtek el foglalkozni vele. Amiket most kihoznak, azt már a müködő friss civil reaktorokban lehetne, ha a sötétzöldek nem nyomultak volna, és nem álltunk volna le az atomerőművek terjedésével a világ egészén. Ha ugyanezen sötétzöldek nincsenek, akkor mára kis túlézással egyetlen szénerőműre sem volna szükség, olajasokra sem, és csak gyors gázosok lennének szükség esetére. Ez a CO2 kibocsátás 30% a világon, ennyit buktunk a sötétzöldek okoskodásával, és akkor nem számultunk azzal, hogy mennyi jelenleg fosszilis égetésen alapuló fogyasztás lehetne ekkor szintén elektromos, akkor könnyen 50% CO2 kibocsátást nyertünk volna meg, nem a következő 10-20-30 évben, hanem, mostanra.
Igazad van, nem volt jó a szóhasználat. Nem propaganda, hanem reklám, erre utal a Roszatom címke is a cikk alján. Mondjuk abból a jobbik fajta mert még ismeretterjesztő funkciót is ellát. :)
Nagyjából így van. Franciaország kb. 25 év alatt maga mögött hagyta a fosszilis termelést és elvan. Ha a világ összes fejlett országa meglépte volna ezt, akkor ma sanszosan nem lenne klímahiszti.
A hulladékról. Ez a videó egy része. Jelentéktelen térfogatra, de tömegre is. Az atomenergiában olyan kiaknázatlan potenciál van, hogy ha ma élne az összes nagy tudós a 60-as évekből üvöltve fogná a fejét, hogy mekkora balfasz az emberiség. Megvan a nyertes lottószelvény, de csesztünk beváltani.
Helyette kb. olyan "megoldássokkal" próbálkoznak, mintha finggal próbálnád meg a generátort hajtani. Kb. ilyen arányban áll egymással a szélenergia az atomenergiához képest.
Ez az USA hulladék mennyisége. És ennél is kevesebbet termelne zárt ciklusban a jövő erőművei. Ha a sok sötétzöld és politkai populizmus nem blokkolta volna ezt. Meg a Th alapú vonalat, amit 50+ év után vesznek elő. Majdnem a teljes kutatási anyagot bedarálták, amikor kb. 15 éve digitalizálták azokat és pár emberhez került, akik nem hagyták elveszni.
Ez ma az emberiség színvonala a sötétzöldeknek hála.
Paks 2 tesoja Nem valami biztató, hogy ha azt a választ adják, hogy tudnak a problémáról, mert a szentpétervárinál is volt ilyen eset és mégsem tettek ellene semmit, hogy ne történjen meg újra. Így arra sincs semmi garancia, hogy nálunk sem lesz. Mert gondolom nem tervezték újra.
Transzformátor tűzből, robbanásból valószínűleg nem ez volt az első és az utolsó sem. Sajna az egy olyan eszköz ami 24/7-ben üzemel és így előfordul, hogy idő előtt megfárad. Atomerőműhöz annyi köze van, hogy mellé telepítik mivel az ott termelt áramot feltranszformálja nagyfeszültségre, hogy az gazdaságosan "szállítható" legyen. Ha bedöglik "felrobban" az erőmű biztonságát nem befolyásolja, csak épp nem tud termelni a hálózatra nélküle, így leszabályozza magát addig amíg ki nem cserélik.
A cikk címe kb olyan, mintha azt mondanák, hogy a "Repvez házában robbanás történt" aztán csak a kertvégében tüzelted a gallyakat és benne maradt egy sprés flakon.
Ez a transzformátor még nem ment 1 hónapot sem, mivel egy új reaktor beinditása volt. akkor hogy fog 40-50 évig ? Azzal nincs is probléma , hogy valami meghibásodhat, de amiről tudják, hogy valami probléma volt már vele és mit kell a kajavitásához tenni akkor a következőben már úgy tervezem meg, hogy azt a részt megerősítem vagy kiküszöbölöm a meghibásodást.
És igen , nem a reaktor volt a gond, de ugye a katasztrófák is a sok kis lényegtelen események láncolatából keletkezik. ahogy Csernobilnál sem csak egy okozott gondot.
Igen értem az aggodalmat, de valószínűleg megy az egymásra mutogatás, miszerint a gyártó mutogat az erőműre, hogy túlterhelte, az erőmű a gyártóra, hogy hibás a termék. Anyagilag nem mindegy, mert egy ilyen méretű transzformátor, súlyos milliókba kerülhet + mindkét félnek kellemetlen presztízsveszteséget okoz ha kiderül ki a hibás.
Csak találgatok A transzformátor telep nem tudom bene van-e az "Orosz Paks II. csomagban", kértük vagy adják vele . . . tippre van annyi rugalmasság a szerződésben, hogy mi azt mondjuk, kösz nem, mi majd az eddig bevált xy típust szereljük.
nem tudom, mennyire kell integrálva lennie, de simán el tudom képzelni, hogyha nem azt teszik bele amit a ruszkik akarnak akkor mondhatják, hogy akkor nem válalunk érte felelöséget, ha mondjuk egy ujabb nyugati tipust akarnak bele vagy ha meg a régi paksi félét akkor meg megvan a hátárnya, hogy miért is egy 40-50 éves technologiát pakoljunk bele egy ujj épitménybe.
Az erőmű maximális teljesítményét ismerik ahhoz méretezik a transzformátorokat, pl ha jól látom Paks-nál 5 db van kékkel jelöltem, a piros kör a trafó telep, ha úgy vesszük az erőmű része, de nincs szorosan integrálva magyarán nem az erőmű épületében van hanem attól több száz méterre.
Amit nem tudok, hogy van-e előírás esetleg a redundanciára, magyarán ha +1db-ot beszerelnek és probléma adódik valamelyik transzformátorral, akkor átváltanak a készenlétire és akkor nincs kiesés a szolgáltatásban.