uwu, hiszen téged csak ezért kedvelhetlek... De ez itt az atomenergia topik, és van itt végre valaki, akit ha kérdeznek, tud is reá válaszolni. Titeket nem érdekel semmi, hogy csak hûje, személyeskedésekre jut belõletek? Nosza, egy értelmes kérdést tegyetek fel! Például, hogy hogyan rögzitik a kazetta kosarat, hány tonna súlyú, biztos, hogy a szabályozó kazetták nem akadhatnak el a nagyobb oldalirányú P gyorsulás miatt? (Ettûl csak eszetekbe jut valami, de nem ám az). Sajnos, így nem vehetlek komolyan titeket.
Justin. Ahhoz, hogy kérdéseket tehessek fel, ezer kérdésem lenne elõtte, amelyek közül nyilván sok felesleges. Nem várhatom el, hogy mindre te válaszolj. Ez látszólag értelmetlenné teszi, hogy kérdéseket tegyek egyáltalán fel. Amire ti nagyokat bólintotok, mondván, hogy végre megértetted, ne avatkozz bele a nagyok nagydógába.
Az átlag ember (aki azért ma már nem is olyan képzetlen) teljesen elveszíti azt a lehetõséget, hogy megértse, észlelje, és észrevételezze az egyes technikai, és tudományos tévelygéseket, amellyel láthatólag a legtudományosabb tudományok is tele vannak. Hát még a technika, ami anyagi érdekeltséggel még inkább terhelt. Mi lenne, ha szeretnék megismerkedni a felrobbant reaktor terveivel? A karbantartási jegyzõkönyveivel? Ha valaki kritizálni meri a nagy technológiát, itt mindenki rámordul- te hülye vagy! Ez még a kisebb baj, a rosszabb, ha azt mondják rá, hogy zseni.
Aki az erõmûvet tervezi, az se hüje, és nem is zseni, meg aki érdeklõdik iránta, az se. Beszélgetni lehet róla, anélkül is, hogy Molniebalage, vagy te Justin, lekicsinylõ megjegyzést tegyél fel. Miért vagytok úgy oda, ha egy ilyen esemény után valaki bizalmatlan? Mert hátha tényleg nem volt jó a kazettakiosztás? Vagy néhány szabályozó kazette elakadt az oldalirányú rengés miatt, ami nagyobb gyorsulású volt, mint a pneumatikáé? Ha pont akkor emelkedtek, amikor Japán két méterrel arrébb csúszott? 6 db reaktorból ez kettõnél miért nem fordulhatott elõ? És nem fordulhat elõ a jövõben is, ha csak egy apró, szinte ingyenes változtatás nem történik?
(Csak idézen nem kell magam. A líbai események és a nukláris katasztrófa igazán megmozgatta a magyar nettársadalom trolljait.)
Ha csak 30 másodpercet rásznnál, akkor kiderítenéd, hogy ki vagyok. Láthatólag még erre sem vagy képes.
Az adatlapomon minden adat valós - nem bújok az anonimitás mögé, mint a fórumtrolok, lásd TE - a nickem mindenhol ugyanaz és nem nehéz kitalálni a valódi nevemet, ami egyébként ott van az adatlapon... Kép is van rólam.
Annyit segítek, hogy Szigetszentmiklóson tudommal legalább két Molnár Balázs van.
Nem. Csak legalább nem kell kétszer gépelnem. Meg azt mutatja, ami írtam. Az sg-t elárasztották a trollok. Nagyon nagy szerencséje van a sok trollnak, hogy nem vagyok modi. Én már régen vaskézzel tettem volna rendet. Ez valaha egy tudományos oldal volt. Most már átment "a semmihez sem értek, de fikázásban és konteóban jó vagyok oldalba". Kár érte.
Már vagy harmadszor említem, hogy mi történhet akkor, ha a kazette kosár alsó kivágása a szabályozó kazettákkal súrlódik, mert épp akkor reng a föld? Vagy beleakad az üzemi kazetták áramlási réseibe, amelyek esetleg szintén bóklászanak? Senki se válaszolt erre. Te viszont észre se vetted, hiszen nincs antennád, csak önmagadra. Furcsák vagytok ti itt néhányan... Én már szinte zseniknek gondollak titeket, ami pedig itt nagy szégyen...
Eddig azt gondoltam, hogy a fórum ezen részén értelmes eszmecserét lehet folytatni, de tévedtem. Vagy kéne ide egy házigazda, aki moderál vagy be kéne zárni az egészet az ilyen idióták miatt. Egyáltalán minek böfögsz bele, ha semmi értelmeset nem tudsz írni?
Tulajdonképpen elõször azért szóltam be neki, mert ide írt egy állítást minden indok nélkül (de legalább még témába vágott), majd személyeskedett. Amúgy honnan is ismerõs? De szerintem fejezzük be ezt a parttalan vitát, mert a topik nem errõl szól. Amúgy, hogy ON is legyek lassan körvonalazódik, hogy mi is lesz ez a stressz teszt: "Az Európában található atomerõmûvekre vonatkozó átfogó kockázati és biztonsági értékelés („stressz teszt”). Az Európai Unió tagállamainak és az Európai Bizottság felkérésére az ENSREG és az egyéb illetékes szervek a japán események fényében kidolgozzák az eredetileg bankszektorban alkalmazott stressz teszt részleteit, és ebben a rendelkezésre álló szakértelemre (pl. WENRA ) támaszkodnak, illetve figyelembe veszik azokat a tanulságokat, amelyek a balesetbõl lesznek levonhatók. Mivel minden nukleáris létesítmény más sajátosságokkal rendelkezik, meg kell határozni azokat a lehetséges kritériumokat, amelyek ennek az értékelésnek az alapját képezhetik. A kritériumok elõzetes listája a következõ: 1. Az atomerõmû telephelyének szeizmikus elemzése 2. A lehetséges árvizek hatásának elemzése 3. A hûtõrendszer mûszaki tervezése és paraméterei 4. A tartalék rendszerek mûszaki tervezése és paraméterei 5. Az atomerõmûvek korának hatása 6. Az atomreaktorok típusa 7. Rendkívüli eseményekkel (pl. terrorizmus) szembeni védettség"
Justin Szerintem ki kell egészíteni alapkutatásokkal, pld. áramlástanban, és a hötanban is. Hogy extrém körülmények között nem történhet, és stabilizálódhat valami olyan jelenség, ami a fûtõfelület hõátadását elemi módon megváltoztatja? Nem kell túl sokáig, csak annyi ideig, ameddig egy pálca szét nem olvad. Azt hiszem, az áramlástanból, és a hõtanból már túl magabiztosak vagyunk, lerágott csontnak véljük. Csernobilnál is a magfizikai hatásokat kerestük, talán mivel az kellõen homályos? A dolgok pedig sokkal egyszerübbek: beakadt a cipzár, mikor hirtelen megállt a vonat, azért esett le a gatya, és nem a titokzatos bióritmus miatt! És legközelebb is leesik majd, ha cipzárcsere helyett hashajtót szedünk! Vagyis a jó diagnosztika a legfontosabb! Annak pedig nincsenek meg a feltételei szerintem.
Most utoljára megpróbálom a lehetetlent, értelmezni amit írtál (aztán feladom): A pálcák addig nem olvadnak szét amíg a hûtõközeg biztosított. Az erõmû úgy van megtervezve, hogy rengeteg helyrõl lehet vízbetáplálást biztosítani a reaktorba, üzemzavari helyzetekben is. Ezek termohidraulikai (amely magában foglal magfizikai, hõtani és áramlástani elemzéseket is) számításokkal igazoltak. Extrém körülményre nem terveznek reaktort. Csernobil nem tudom hogy jön ide, de ott alapvetõen a grafit égése jelentette a problémát. A hasonlatot nem értem. A diagnosztika feltételeinek hiányát én nem tudom értelmezni. A mérések "hiányát" pedig azzal lehet indokolni, hogy minden egyes reaktortartályban elhelyezett mérõkészülék, a fedélen való áthatásokon keresztül gyengítené a tartály szilárdságát és ezáltal könnyebben sérülne.
Aki a továbbiakban a topicba csak provokál és a másikkal foglalkozik, azt további figyelmeztetés nélkül kivágom. Ugyanígy teszek azokkal, akik áltudományos magyarázatokat és konyhafizikát akarnak belemagyarázni sokkal magasabb szintre.
Csernobilnál is a magfizikai hatásokat kerestük, talán mivel az kellõen homályos?
Itt egy példa az áltudományos / konyhafizikás kitételre.
Csernobil esetében semmiféle magfizikai hatásokat nem kerestek. A hûtõrendszer tápszivattyújának energiaellátására kerestek megoldást, hogy az áramhiány esetében a diesel-generátorok mûködésbe lépéséig valahogy tovább tudják ellátni elektromos árammal a tápszivattyút. A tesztnél a gõzturbinák tehetetlenségét akarták felhasználni arra, hogy elektromos áramot termeljenek a kiesõ idõben. Ez a szekunder kört érinti, a gõzturbinák ebben a körben foglalnak helyet. A tápszivattyúk a primer körben vannak, ám a teszt feladata ezek táplálása volt. Tehát semmiféle magfizikai hatást nem kerestek. Egy mûszaki vészhelyzetet imitáltak, és erre vonatkozott a teszt.
"Itt egy példa az áltudományos / konyhafizikás kitételre." Elismerem, remek példát hoztál fel, de tõled többet várnék, mint a reaktorkör elmérgesedése, amivel maqyarázták, a szivattyút csak elsõ hibaként említve.
Én meg itt a fórumon a tudományos antiszelekció példáit figyelem meg. Nem élvezem, de úgy gondolom, kell tennem ellene valamit! Mi a véleményed, ne beszéljünk inkább a buborékos- hártyás forrás feltételeirõl? Az mondjuk nem olyan klassz, mint a T-34-es, vagy egy korszerûsített kalasnyikov, amihez látom nagyon értesz, de 2-3 nagyságrendi különbséget okozhat a hõátadásában. Nagyon szívesen beszélgettem volna veled, miért zuhannak oly gyorsan az ûrhajók az árapály miatt, de te elfordultál, az nem érdekel. Ha téged csak a technika érdekel, ne szólj bele abba, ami mást érdekel- legalább is ilyen tónusban. Ha meg tied a fórum- tegyél lépéseket, jogod van rá.
Justin.
Pont arról írok, amikor a pálcák hûtése nem biztosított megfelelõen. Most már kell, hogy levelezzek veled, de kevésbé élvezem.
Azt értsd már meg, hogy a pálcák szárazra kerülése egy súlyos üzemzavarnak számít, amire NEM terveznek erõmûvet. Azért nem, mert annyira ritkán fordul elõ ilyen eset, hogy (csúnyán szólva) nem éri meg. Én legalább azt értem amirõl tanultam és amit csinálok, de hogy Te mit és hol tanultál és mit csinálsz az rejtély, ilyen hozzászólások után.
Justin Légyszi, milyen külsõ felülete van a pálcáknak, ami a vizzel érintkezik? Szép sima, talán polirozott is? Ennek ugyanis szerepe van a kritikus hõáram szempontjából. A kritikus hõáram a hártyás forrás kezdete, amikor nagyságrendekkel csökken a hõátadási tényezõ, uszkve nõ a maghõmérséklet. Továbbá a maradó hõleadás mitõl olyan, rendellenes nagy, hogy 80 MW, ahogy valaki irta? Ezek olyan dolgok, amelyek jelentõsen befolyásolják a sokféle promlémát.
Ma olvastam hogy most emiatt akarják kerülni az atomenergiát pedig nem is értem mire számítottak hisz mindenki tudta hogy Japánban állandóak a kisebb nagyobb földrengések, inkább építéskor kellett volna erre jobban odafigyelni, de hogy ezért atomerõmûveket bezáratni szerintem nevetséges... Atomenergia nélkül akkora energiaválságba kerülnénk amibõl nincs kiút!
Egy pillanatra: - Az energetika: a gazdaság hatóereje. - A doping: a sportolóé. Lehet, hogy megfelelõ doppinggal 100 alatt lehetne futni a 8-at. Aki meg nem szedi, hát az magára vessen- lemarad. Van kiút, de csak olyan, amibe nincs olyan széles beút. Hiszen ha olyan széles beútat választunk, amelyik a végsõkig kihasznál mindent, atomerõmûvet, és embert is, akkor kényelmesen bemehetünk, de kifelé ha kell, már nem férünk el.
Nagyon- nagyon köszönöm. Majd jelentkezem, ha elolvastam, azonban az eltart egy ideig, mert angolul csak szerénykedem, és nem serénykedem. Viszont van egy 30 éves õsrégi jegyzetem, amiben a qkr/q1kr- p/pkr görbe látszódik. A g1kr az 1 báron a víz kritikus hõárama, a kritikus, hogy akkor kezdõfdik a hártyás gõzképzõdés. Elég nagynak tûnik: ~1,2 MW/m2. Azonban a hõteljesítmény se kicsi: ~1200 MW lehet.
Ha tudnám a pálcák külsõ átmérõjét, felületét, hõvezetési tényezõjét, kiképzését, akkor próbálhatnék véleményt mondani. Különösen érdekes lehet földrengéskor, amikor a kosárban, a kazetták között nemcsak a gravitációs gyorsulás, de egy egész más irányú alakul ki, pillanatonként változva. Néha szinte merõklleges a pálcákra. De privát levélben írnám inkább, mert azért itt néha szégyenkezem magam miatt. Pont olyan butaságokat kérdezek, és írok, mint a többiek.
Csak annyi észrevétele lenne, hogy amit te konzekvensen "hártyás gõzképzõdés"-nek nevezel, azt filmforrásnak (is) szokták nevezni, mivel egy adott hõterhelés esetén a gõzbuborékok összefüggõ gõzpárnává (filmmé) állnak össze a fûtõ felületen. Azt is célszerû figyelembe venni itt a konkrét esetben, hogy a nyomás nem 1 bar, hanem jóval több.
Csak egyetlen Re^2/Gr kritériumot kellett volna Csernobilben kiszámítaniuk, hogy tudják, hogy meddig lehet elmenni a kísérletben. Egy ponton megfordult ugyanis az áramlás a csõköteg elemei egy részében. Akkortól nem ereszkedtek le a grafit rudak. Az atomreaktor adott feltételek között állandó hõáramú hõcserélõ. Ezt a kritériumot, ahogyan figyelem, sehol nem is okítják. Pedig mindenütt elõállhat. És minden hõcserélõ gépkönyvénak mindkét ágán a része kellene, hogy legyen.
Cseronbilban tökmindegy, hogy milyen lett volna a teljes hõátbocsátási tényezõ, aminek egyik része a buborékos vagy másmilyen forrás. Mikor a rektor teljesítémnye megszaladt a xenonmérgezés lefutása után, akkor te oda tehettél volna a meglevõ rendszerrel akármennyi vizet, akkor is elftort volna a víz.
Csak egyetlen Re^2/Gr kritériumot kellett volna Csernobilben kiszámítaniuk, hogy tudják, hogy meddig lehet elmenni a kísérletben.
A kísérletet nem az eredetileg eltervezett módon hajtották végre, és nem az eredetileg meghatározott körülmények között. Innentõl kezdve remélem megérted miért kételkedem abban, hogy kísérlet tervezetében egyetlen számítás megléte megakadályozhatta volna a katasztrófát. :)
Errõl van szó. Két egyetemet végeztem, áramlástanból is vizsgáztam, és egyiken se hallottam, hogy mérnököket képeztek volna erre. Vagy hogy bármely hõcserélõn mûszaki paraméterként fel lenne ez tüntetve. Pedig elsõrendû biztonságtechnikai kritérium! Ha errõl annak idején tudtak volna, mert laborkisérleteken, vagy jegyzetekben látták volna, akkor nem lett volna baj. Csakhogy a technika továbblépett: ma már folyamatszabályozással mindent megoldhatónak tartanak.
A frászt- a valóság ügyet se vett rá: pont az egyidejü kényszer és szabadáramlás ilyen! Növelheted a térfogatáramot, vagy a hõmérsékeltet, a hõleadás meg csökken, nem nõ, és megfordítva. Emellett nem folyamatosan, hanem diszkrét oda vissza ugrásokkal. Persze nem értitek, így azt mondjátok, rosszul fogalmazok. Ezt nem én találtam fel, (Eckert, Szokovisin, stb.) óriási irodalma van. Én csak egy területével foglalkoztam, és elképedtem. Ezért legalább itt próbáltam elmondani, ahol összegyült mondjuk 5 ember, akit egyáltalán valami érdekel. És akiket ezért tisztelek, akkor is ha folyamatot akarnak irányítani, alig ismerve azt.
Miért fordítanám meg? A reaktor az üzemi hûtésre volt méretezve és nem annak sokezer %-ra. Te tehetsz oda akármilyen felületet, ami növeli a hõátadás hatékonyságát, az kevés. Nagyságrendi változás a hõelvezetési képességben ettõl nem lesz. Pont.
Egyébként nem gondolod, hogy egy gigantikus hõcserélõ hõátadása - mert a reaktor lényegében az - nem volt modellezve, számolva? Mit gondolsz mi alapján számolták a keringtetett folyadékot? Mi alapján választottak és méreteztek szivattyút? Mi alapján tervezték az erõmûvet? Hasukra ütöttek és gondoltak egy számra és méretre?
A hõátadás nagyon jól tudom, hogy milyen fõbb paraméterektõl függ.
Az áramlásnak van mennyiségi és minõségi jellege is. A minõségi vátozás az alapvetõen Re szám függõ.
Alapvetõen több hasonlósági szám aránya határozza meg, hogy mi történik egy hõcserélõben, a számok aránya ezen hatások dimenziótlan voltát írja le, hogy ezeket össze lehessen hasonlítani. Régen ahhoz is kellettek, hogy a differenciálegyenletek megoldásai egyszerûek legyenek. Lényegében egyszer valaki megoldotta a nagyon bonyá egyenleteket. A hasonlósági számok a peremfeltételeket és kezdeti feltételeket definiálják. Ma már ez talán nem annyira fontos, hiszen célszoftverekkel méretezik az ilyen fõ berendezéseket numerikus szimulációval.
Innen: "I repeat, there was and will *not* be any significant release of radioactivity from the damaged Japanese reactors," wrote Massachusetts Institute of Technology professor Dr. Joseph Oehmen on March 13. "By 'significant' I mean a level of radiation of more than what you would receive on -- say -- a long distance flight, or drinking a glass of beer that comes from certain areas with high levels of natural background radiation." So begins a recent U.S. business sector article titled You Can Stop Worrying About A Radiation Disaster in Japan -- Here's Why, published four days after the earthquake struck in Japan. It has already proved false.
A tények azt támasztják alá azt, amirõl írtam itt és idéztem be példákat itt: a kormányok és a gazdasági szereplõk süketelnek.
Remek. Egy ember tévedett = mindenki tévedett.
A signifacant level mellett nem látok számot. Ide mindenki azt képzel, amit akar...
Az ott dolgozókon kívül senkit nem ér akkora többletdózis, mint egy röntgenfelvétel alatt.
Kérdõjelet akartam írni a = jeles mondat után. A hamgsúly mindvégig azon volt eddig, hogy bármennyire is elfajul a helyzet, akkor is erõsen lokális a probléma. Tényleg nehéz felfogni, hogyha nincs tûz és nincs lebegni képes erõsen radioaktív szemcse akkor nehezen terjed a sugárzás...
Én azt is elfogadom, hogy téged egy konkrét kérdés foglalkoztat csak, de kérlek ne hagyd figyelmen kívül azt, hogy én mirõl beszélek, azaz ahogy azt #374-ben írtam: a kormányok és a gazdasági szereplõk süketelnek.
Vagy ha tényleg olyasmit akarsz leírni, aminek nincs köze ahhoz, amirõl én írtam, akkor az érthetõség kedvéért ne használd a "válasz erre" funkciót. Köszönöm.
(Rendesek vagytok, hogy ti még szóba álltok velem. Én már alig beszélek magamba) Azért kell megfordítani, mert elõbb görbültek el a csövek, és csak azután jött a mérgelõdés.
Ez az egyidejü kényszer és szabadáramlás kritériuma. Egy olyan kritérium, amely megmondja, mikor lesz nagyobb ereje a természetes gravitációs áramlásnak, amikor káros recirkuláció léphet fel egy csõkötegben. Ami azért káros, mert brutál hõmérsékletkülönbség keletkezhet közöttük. Ha a természetes és a kényszer összetevõ azonos irányúak, szép, önszabályozott sebességprofil jön létre, kiegyenlített hõmérséklettel. Ez van, ha a melegvizet a radiátorod felsõ csonkján kapcsolod. Ha alul kapcsolod, akkor a kényszer és a természetes hatás ellentétesek, a hõcserélõben örvénylés lép fel, eltorzult sebesség, és hõmérsékletpprofillal, extrém hõátadási jelenségekkel.
Ezt sokan megtapasztalhatják, akiknek a panelbe a radiátort így szerelték. Mert a radiátor a legjobb modell ilyen áramlások elemzésére, ugyanis lineáris, a csõkötegben pedig két kiterjedésü az áramlás. Ha kiváncsi vagy, milyen áramlás lép fel egy radiátorban, megnézhetsz termoviziós felvételeket a honlapomon. Nagyon érdekes áramlási jelenség, 25-30 éve foglalkoztam vele komolyan, akkortól nem érdekel senkit. Úgy gondoltam, itt valakit érdekelhet. De egy reaktor számtalan más októl is sérülhet, azok esetleg össze is adódnak. Én viszont nem ismerem kellõképpen a reaktorokat, de úgy gondoltam, ennek kapcsán errõl is szólhatok. Mert a Csernobil szerintem emiatt kezdõdött: Nem volt elég áramlás, a természetes cirkuláció erõt vett a kényszeren, a csövek kihajlottak, a rudak fennakadtak, a reaktor és mindenki más is csak azután mérlegelõdött.
És miért görbültek el? Azért, mert olyan baromi sok hõ keletkezett, amire soha nem tervezék azt a reaktor és annak kerintetõ rendszerét. A keringtetett hûtõvízkapacitás nem volt olyan szinten beépítve, ami a névleges kapacitás mondjuk 30-szorosával megbírkózik.Miért is kellett volna...?
Még, ha lett is volna, akkor sem ért volna semmit, mert néhány másodperc alatt szökött fel a teljesímény. A Napnál is világosabb, hogy a világon nincs olyan vízrendszer ekkora méretben, aminek a MW-os szivattyúi néhány másodperc (!) alatt ezt lekövetik ezt a fajta igényt. Nem igaz, hogy ennyire basic feladat átlátása sem megy...
Tényleg ennyire nehéz? Milyen két diplomát szerzétél és hol? Miféle mérnök vagy te?
Úgy egyáltalábann kérlek mutass már olyan nagyméretû erõmûvi vagy mûszaki rendszert,ami az állandósult néveleges üzemi munkaponjától, pár másodperc alatt törénõ 3000% (!) százalékkal történõ elmozdulást lereagál. Figyelem, Cseronbil rádásul nem is errõl a pontról mozdult el...!
Az RBMK reaktor egy fos volt. Ezen nincs mit szépíteni. Kettõt találhatsz, hogy miért olyan országban épült ahol és miért olyan színvonalon ahogy...
Molniebalage, kijelentem, hogy te mondod ki a döntõ szót mindig, nem én. Ahogy mondod, úgy legyen! És ha nem lesz úgy, mert a forróvíz másképpen dönt, akkor is úgy legyen! Az áramlástanban általában felírnak néhány baromi bonyolult alapegyenletet divergencia rotációval több helyen. Azután kijelentik, hogy azt nehéz megoldani, és jöjjenek a hasonlósági egyenletek, amelyek már egy mérnöknek is ehetõk. Ez is egy ilyen hasonlósági kritérium egyenlet, aminek még neve sincs, de aki ismeri, használja azért.
Könyörögöm, az egész világ máshogy méretez erõmûvet mint ahogy a te hagymázas gondolataidban van. Nem velem vitatkozol. Azokkal, akik erõmûveket terveznek..
Így is van. Azokkal szeretnék vitatkozni, nem veled! Mert téged tudós barátomnak tekintelek, akikbõl itt az egész országban csak öt-hat van. Kivel beszélgethetnék, ha ti se lennétek? A lényeg, nem terveztem atomerõmûvet, nem értek hozzá. Ezzel az áramlással foglalkoztam, ismerem a hatását. Amúgy, ha úgy hozta volna a sors, hogy terveznem kéne, biztos másképpen terveztem volna. És ha van valami, amitõl igazán félnetek lehetne akkor az ez. De szerencsétekre 0 a valószínûsége.
Amúgy, ha úgy hozta volna a sors, hogy terveznem kéne, biztos másképpen terveztem volna.
Szerinted miért is nem épült máshol ilyen fos erõmû? Mert tudták, hogy vannak kezelhetetlen állapotai. Pontosan ezért küzdött ellene kõkeményen a USA-ban a "reaktorok atyja". Szegény operátorok gyakorlatilg "ögyilkosságba" hajszolták a reaktort, mert nem is tudták, hogy mit csinálnak pontosan...
Egyetértek veled, de azért árnyalnám, az ügyet, mint mások a fagylajtot. Mert a képzésen nem okítják, nem vizsgálják, neve sincs igazán. Mert a mûszaki gyakorlatban nincs jelen ez a jelenség. Persze nem tudhatom- lehet, hogy ma már igen. És amirõl nincs tudomás, az mintha nem is létezne. Azt nem lehet diagnosztizálni se. Inkább bejódozzák.
Ezért feszengek, és emeltem fel a klaviatúrámat én.
Mert ha van egy alulról kapcsolt radiátor, és tudom, hogy mennyi víz folyik át rajta, milyen hõfokú a víz, és a szoba levegõje, ismerem is a szerkezetét, többnyire kitudnám elõre számolni, mekkora része lesz meleg, és mekkora hideg. Olyan bûvészmutatvány ez, amit mérések nélkül nem igen tudnak, de senkit sem érdekel! Akkor se, ha ráfizetnek. Mert nemcsak törést, de hõtechnikai eltérést is okoz.
idézet "Megnyomja a „nagy piros gomb”-ot. A vészleállító rudak egy része beszorul..." Ez csernobilrõl szól, még a durranás elõtt. Igaz, már elõtte is elmérgesedett. De ha a rudak lefékezték volna, akkor talán nem lett volna robbanás. Azt pedig ki számolta meg, hogy hány rúd eshetett le? Justin linkjén megnézheted, hogy néz ki egy kiégett pálca. Csõ is nézhet ki ugyanúgy. A mellett pedig nem eshetne le a grafitrúd. Oké, ne legyen ez az oka, de biztos, hogy hozzájárult. Ez az áramlási forma pedig így is nagyon érdekes, mert számtalan formája van, és szerintem a tornádók, és a ciklonok is ide tartoznak.
Most sem értelek. Te úgy gondolod, hogy reaktorokat nem tervezik meg...?
Igaz, arra utaltam, hogy egy jelenséget esetleg nem vesznek figyelembe a tervezésnél, vagy késõbb, az üzemeltetésnél. De hogy ne tervezzék meg az erõmûvet, arra soha! Nem, ezt sehol nem irtam, ilyet ne is mondj- ezt bárki tanúsíthatja, és romlik a hitelességed. Most egy havária helyzetrõl beszélünk, amit szerintem nem terveztek meg. Szerinted igen?
Egy gázkazánt egy pillanat alatt el lehet zárni. Problémásabb egy szilárdtüzelésü kazán, de az is egy idõ után csak leáll. Az atomerõmû ennél többet tud: ha akarja, le se áll. Azt tehát még jobban kell megtervezni.
Eddig errõl nem beszéltünk a nyomott vizes reaktorokról, amelyekben U csöves hõcserélõ látható. Ami megbízhatóbb, mert sokkal jobban kompenzálja a hõtágulást. Továbbá mert külön tartályban van, nem zavarja a fûtõelem kazettákat és a rudakat. Emellett bórsavval is szabályozható a mûködése, és önszabályozó is. Mindez sokkal átgondoltabb, és megbízhatóbb.
És el is juttotál oda, hogy miért rossz a méretezési elv amit erõltettél, ami amúgy is lehetetlen. Azért, mert felesleges. Mert más 2. generációs reaktorokat nem tudsz olyan állapotban vinni, mint a fostalicska RBMK-t. Fizikai törvények gátolják meg. Cseronbilban aért kell erõlködni egy kicsit, hogy az RBMK azért elszálljon.
Egyébként nem értem, hogy mi köze van a hõtágulásnak ahhoz, hogy mi volt Csernobilban. Nincs olyan mûszaki szerkezet, ami az eredeti hõterhelés 30-szorosát elviseli. Gonoldk bele, pár sec. elég volt ahhoz, hogy az ott levõ nagy tömegõ anyag megoldvadjon és eldeformálódjon a csatorna. Édesmindegy, hogy milyen alakú ott bármi is egy ilyen estben.
Bocs, de a nyomottvizes reaktorokról eddig nem beszéltünk, azért nem merült fel. A Wiki szerint felsõpontos (fütött) gõzpárnás nyomástartása van, szivattyúval a reaktor elõtt. Erre egész más kérdéseket tehetnék fel, ha ismerném a sémát.
Ami pedig a második kérdésedet illeti, már nem erõltetem a tízsszer mondott választ. Hogy már mielõtt megfutott, nem mentek le a grafitrudak. Miért? És az a válasz erre, hogy a nem egyforma hûtéstõl kihajoltak a csövek, mert csõkötegfalba, vagy osztócsõbe voltak fogva, táguláskompenzátor nélkül. Úgyhogy, ez a válasz kezdettõl. Nincs ezen mit nem értened. Nézd meg Justin linkjén a pálcákat, olyanok voltak a csövek is, "S" alakúak. Ugyanez U csõ esetén nem olyan veszélyes. Persze függ a csõköteg irányától is...
Én egyébként örülök a jó kérdéseknek, mert az a jó válasz alapja. A baj az, ha nem teszik fel, nem figyelnek, vagy nem, vagy rosszul válaszolják meg.
Nincs olyan kompenzátor amik kibírná azt, hogy szimplán elolvad az egész. A kompenzátor hõtágulást kompenzál és nem azt, hogy a benne lévõ anyag elolvad, mert - most csak mondok két számot - 450 fok helyett 4500 fokos...
Figyuzz. Nem azt irtam, hogy kompenzátort kell beletenni, hanem azt, hogy nem volt ott. Egyébként az U csõ is kompenzátor, és mégsem olvad el, csak 1500 oC-on. No. De egyébként egyetértek veled, csak te mész el mellettem, mintegy szándékosan? Keresed a vitát? Én állok elébe, láthatod! Folytasd tehát.
Összevissza írkálsz. Alapvetõen folyamatosan mintha azon lovagolnál, hogy nincsenek megterveze a reaktorok. Azátán nekiállsz összehasonlítani radiátort reaktorral. Összefüggéstelen az egész, ami csinálsz. Kicsit olyan, mint amikor egy skizofrén magával beszélget.
Nem gondolnám, hogy skizofrén vagy, ahogyan írod, különben is eddig tegezõdtünk. De ha van ilyen problémád, utánanézek a neten, mert akkor segítségre szorulsz. No viszlát!
Érdekessé és olvasottá tettem a topikodat. Az fáj, hogy odaillõ kérdéseket tettem fel, és olyan válaszokat is mondtam, amíg te azt handabandázod, mintha azt állitottam volna, hogy nem tervezik meg az erõmûveket? Végül mirõl gondoltál beszélgetni ebben a topikban? Mondd el, én elfogadom a szabályaid! Vagy csak topiknyitó versenyre gondoltál? Abban úgyis te vezetsz.
Ez volt a hónap vicce. Figyelem, április 1-e közeleg, addig lehet még gyúrni. Mentem aludni.
Volna pár kérdésem, jobb topikot nem találtam. - Egy kg U-235 mennyire veszélyes? Mondjuk, ha egy napig melletem lenne az asztalon elpatkolnék? - Van valami összefüggés a felezési idõ, és a sugárzás erõssége/veszélyessége között? - Hallottam olyat, hogy mikor megcsinálták az elsõ atombombát, a tudósok féltek, hogy felgyújtya az eget. Ezt mégis hogyan? Mi éghetõ ott? Kösz!
1. Ennyire. A kezedben tarhatod minimális védõfelszereléssel.
2. Ez a bomlási sortól és anyagtól függ. Egy adot kezõdpontban adott tömeg mellett elkezdõdik a hasadás, mindenféle hasadványtermékek keletkeznek. Ha magas a felezési ideje az anyagnak, akkor jellemzõen nagyon alacsony aktivitása van. Ha kicsi, akkor magas. Attól föggen, hogy a anyagban mikor milyen anyag van, attól függ az aktivitása.