Góg és Magóg mitológiai alakok a Bibliából. Több írásban is szerepelnek, van ahol népek, van ahol démonokként írják le õket vagy területek megjelöléseként használták. A Koránban van vmi történet, h fallal elkerítették Góg és Magóg népét, ahonnan az apokalipszisig nem juthatnak ki. Talán erre a kilátástalanságra utal.
ááá szívesen állnék ott... nagyon inspirál és fennkölt lehet... azért gondoljunk csak bele... A Magyar Királyság közepe...
Egy kicsit nehezebb kérdés: honnan származik a magyar (koronázási) jogar kristálya? És ha ez megvan: Melyik dinasztia készíttette? Kis segítség, hogy mindenki tudja, mirõl van szó:
Valóban szélütésnek is nevezik a gutaütést, de eredetileg a guta szó jelentését kérdeztem a régi magyar hitvilágban. Ha nincs több tipp: A guta egy betegséget okozó démon neve, amelynek felbukkanása okozta a régi hit szerint a "szélütést".
Hát nekem fogalmam sincs. Annyi jutott csak eszembe, hogy a guta meg ezek betegséget okozó démonok nevei voltak a régi babonás hagyományok szerint....Felénk nem mondanak ilyet...a mumust hallottam, Fõbuhát még nem.
Talán nem ugyanarra gondolunk,de a Csejtei várat õ rohamozta meg és "letartóztatta" Báthory Erzsébetet,akit 600 leány meggyilkolásával és megkínzásával vádoltak ,meg majd befalazták vára egyik szobájába miután bûnösnek találták.
Gondolom az északi fele vmikor szintén külön sziget volt. Nem megoldásnak szántam, csak gondoltam 2 megvan a 3-ból. Bár a Margit-szigetet elég sokféleképpen nevezték a wikipedia szerint (is).
Fodor köznemes volt. A könyv ugyan pár helyen nem lát el elégséges információval, de ahol nincs leírva ott az y alapján gondolom, hogy nem jobbágy. És találtam még egy tisztet aki nem nemes, de szerintem róla senki se hallott:D Úgy, hogy a 3 tiszt közül 2nek kellene a neve és egyikük nevében sincs y.
Esze Tamás és Fodor László tán?
Én úgy tudom, hogy brigadéros és afelett. Szerintem ott csak 2 ember van. De van egy remek könyvem(Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai), leellenõrzöm benne.
Ez tábornokot jelent vagy a brigadéros is ideillik?
Tényleg. Na mindegy. Akkor, valami érdekeset... Ki volt a Rákóczi szabadságharc két, nem nemesi származású fõtisztje?
Nyugodtan. Még a lengyelekre és a havasalföldiekre gondoltam.
Pápai állam: IV. Jenõ, V. Miklós, III. Callixtus Velence, Genova Albánia: Szkander bég Szerbek: Brankovics György(késõbb már nem) Német-Római Birodalom: III. Konrád(nem támadt ránk:D) Karamán Emírség(?): ? Bizánc: VIII. János, XI. Konstantin Pelloponnésszoszi államocskák: Akháj fejedelemség, Moreai, Athéni Hercegség Bosnyákok szerintem ennyi, mindenkit beleírtam akiknek bajuk volt a törökökkel:D
Nah jó. Mely országok(ha lehet vezérekkel/vezetõkkel) segítették közvetve vagy közvetlenül Hunyadi török elleni háborúját? Ha valamelyik vitatható, akkor indoklással, h hogyan.
"A török íjász legendáról annyit, hogy az íjak max 150-200 métert tudnak belõni (nem célzottan, hanem maximálisan), a Boszporusz pedig valami 800 méter a legkeskenyebb részén is. "
a török legendánál ott van a KÖNNYÍTETT vesszõ is... pl.: ha nincs hegye, akkor kb -2 g könnyû fából készítik, stb.
harcu, minden íj csap :D egy ismerõsöm gyerekíjjal lõtt, és neki is véraláfutása lett... és ha figyelembe vesszük, hogy átszalad a reflexbõl kilõtt vesszõ egy vértezetlen emberen, akkor a lovasíjak annyira nem is gyengébbek, bár meg kell hagyni hogy logikus, lehet hogy Nyugat -Európában használták... egyébként ha megnézzük a magyar vagy akár hun harcmodort, számított a távolság, mert nem bonyolodtak közelharcba az ellenséggel, hanem távolról szitává lõtték az ellenséget. Litániákon német és francia szerzetesek akkor új sort iktattak a könyörgésekbe: a magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket.
1813 Lipcse a népek csatája. Valamelyik német fejedelemség katonái használták:)
Pedig eléggé visszacsap, mikor kezdtem velük ismerkedni, az alkarom tiszta véraláfutás volt, úgy megcsapkodta az íj:)
Amúgy igen, nem newtonban, hanem fontban adják manapság meg az íjak erejét, a harciíjak olyan 70-80 fontosak lehettek, és ezek már képesek voltak átütni egy lemezvértet is.
A reflexíj egyébként azért sokkal praktikusabb a hosszúíjnál, mert rövidebb, így lehet lóról is alkalmazni. Nem hátrány egy lovas nemzetnél. A mongol íjak alsó része például rövidebb, mint a felsõ, szintén praktikussági okokból. Amúgy teljesítményre a hosszú és a reflexíj kb. egyforma, kb. ugyanolyan sebességgel lövik ki a vesszõt. A lovasíjak egyébként gyengébbek, mint a gyalogosíjak, mert nem messzire, hanem sokat kellett vele lõni, kevésbé fárasztott.
A török íjász legendáról annyit, hogy az íjak max 150-200 métert tudnak belõni (nem célzottan, hanem maximálisan), a Boszporusz pedig valami 800 méter a legkeskenyebb részén is.
Én meg elõször hallottam visszacsapó íjként róla:)
Volt nemrégen - asszem a Discoveryn - egy fegyvertesztelõ mûsor. Épp íjakat teszteltek/bemutattak, 2-t választottak ki az ott levõ sok közül és hogy-hogy nem a reflex íjra úgy néztek, mint borjú az új kapura. Egy hosszú íjat és asszem egy skorpiót (jó, mondjuk ez nem íj) választottak. Aztán magasztalták a hosszú íjat, h mennyire jó, hiszen az angolok szétlõtték vele a franciákat. Mondanom sem kell, h nem néztem sokáig a mûsort.
nagyra vannak vele, és emiatt nem veszik észre, hogy van annál jobb is... a reflex olyan erõvel lövi ki a vesszõt, hogy egy vért nélküli emberen átszalad, egy lónak meg szétzúzza a koponyáját... a longbownak kell 75 kg húzóerõ, a reflexnek 25 kg. A reflex titka a visszahajlítottságban van -tehát a "D" formából "C" lesz. érdekes... nevezik visszacsapó íjnak is... ezt mos tudtam meg
Viszont érdekes, h még ma is mennyire izgulnak az angolok/amcsik a Longbowra.