LOL... A Mars atlagos tavolsaga a Naptol kerekitve 230 millio km, a Fold atlagos tavolsaga a Naptol 150 millio km. Ez azt jelenti, hogy a Mars kb 1.53-szer messzebb van a Naptol, mint a Fold. Az intenzitas negyzetesen aranylik a tavolsagtol, tehat az atlagos beeso feny erossege a Marson kb. 2.3-szer kisebb, mint a Foldon. Ha ehhez meg hozzaveszed, hogy a Phoenix valami 70 fokos szelessegen tartozkodik, akkor kijon, hogy kb. 6.8-szor kevesebb fenyt kap, mint egy ugyanolyan napelem a Foldon. Na most tegyuk hozza, hogy a marsi legkor nagyon sok port tartalmaz es rengeteg fenyt elnyel (ezert is olyan rozsaszines a szine)... a legkor nemhogy segit, de meg ront is a helyzeten. Szoval legkozelebb pistike88, ha okos akarsz lenni, talan tanuld meg a szamokat es az alapmuveleteket. Csak hogy felvilagositsalak: -50-90 fokon, _nagyon_ eros sugarzasban, _nagyon_ keves energiabol kell gazdalkodni, es ha hiszed ha nem, a mai csucstechnologia erre kepes. Szerintem te meg egy lego hazat sem tudnal osszerakni. Arrol nem is beszelve, hogy hany kepeslap szintu kepet kuldott vissza mar a Phoenix... Senki nem titkol semmit, nyugodj meg. Tobb szaz ember dolgozik az urkozpontban es amint az informacio lejon az urszondarol, maris nyilvanossagra hozzak, nekik is pont ez az erdekuk, kulonben nem kapnak penzt a kovetkezo urszondara.
Igen, hozod az sg formát! Ha elolvasod a hozzászólásomat, akkor látod, hogy egy szóval sem emlegettem a légköri vizet.A prak..keres szolárpaneleddel dõreség összehasonlítani a szonda paneljeit, valószínûleg sokkal jobb hatásfokúak, és a ritka légkör még többet segít. De, ha van energiája fúrni, kamerázni,forgolódni, az egész rendszert mûködtetni, meg ráadásul leküldeni az eredményeket nekünk, akkor nehogy már ne maradjon arra, hogy pár miligramm mintát melegítsen.Ha már hülye példák mellett kardoskodsz, akkor próbáld ki egy ceruzaelem+tized mm vastag rézdrót rövidrezárását, és meglepõdsz... Nem az a lényeg, hogy én, vagy Te meg tudnánk-e csinálni /valószínûleg feltételesen igen/, hanem az, hogy adott embercsoport, számunkra eszméletlen mennyiségû pénzbõl, szinte korlátlan humán erõforrással csak eddig jut! Tuti vannak már komolyabb vizsgálati eredmények, amit nem kötnek az orrunkra.
Jut eszembe, én már készen állok az áldozatokra is: ha kell kínai nõt is feleségül veszek. :-))
A németek is annyit totojáztak a II.vgh. idején, hogy a szibériai hideg betett nekik. Ma már nem probléma olyan hidraulikaolajat csinálni, amely bírja a -35 fokot. Persze, a legjobb, ha nincs is szükség hidraulikaolajra. Majd a kínaiak... (Amúgy nagyon jönnek felfelé, és az indiaiakkal szemben nekem szimpik is. Épp most csetteltem eggyel. :-)
1. Azokról a napokról jelen ismereteink alapján úgy gondoljuk, hogy nincs ott élet, de nem TUDJUK. Tudásunk alapján az ESÉLYE elenyészõ. 2. A Marsról jelen ismereteink alapján úgy gondoljuk, hogy nem teljesen lehetetlen valamifajta vírus, baktérium szintû élet rajta vagy korábbi ilyen életnek a maradványai. De ezt sem TUDJUK. Ezt VIZSGÁLJA és amíg bizonyítékot nem találunk rá, addig is az ESÉLYÉT próbáljuk felmérni. 3. Ami itt a Földön könnyûnek tûnik, az ott egész más. Ahol most a Phoenix van, ott jó esetben van -30 fok. Ilyen hõmérséklet mellet már a Földön is jóval kevesebb dolog tûnik könnyûnek. És ott ez a legjobb eset. És ez akkor még csak a hõmérséklet. E mellé még jön a távolság, az, hogy nincs ember a gép mellé és a gépek lehetõségei is behatároltak méretük okán is.
Na már megint hozzák az SG-fórumozók a szokásosat Figyelj b@zdmeg, csinálj! Aztán ha tényleg olyan eszméletlenül jó vagy, csak a megfelelõ fórumokon kell bemutatnod a találmányod, és ha elismerten mûködik, hidd el, majd azt is fel fogják küldeni egy marsküldetésnél. Mellesleg nem arról van szó, hogy található-e víz a Mars légkörében, hanem hogy vízjég található-e, és ha igen naggyából mennyi. Ezt pedig úgy állapítják meg hogy felmelegítenek egy mintát és a párolgó részecskéket vizsgálják. És ha már ilyen okos vagy, akkor biztos lesz arra is javaslatod hogy a két napelemtáblával hogyan lehetne felmelegíteni egy marék fagypont alatti hõmérsékletû földet. Nekünk a kertben van jó pár solarlámpánk, szerintem a napelemtábláik területe több is mint a Phoenixé, és mit ne mondjak maximum hangulatvilágításnak jók, ráadásul ott a sarkvidékek közelében kb. tizedannyi napfény éri a szondát, mint itt a kertünkben.
Ráadásul az egész, /sajtóhírek szerint/ arra megy ki, hogy van-e víz a Marson! Vazzeg, itthon a konyhában, meg a garázsban összedobok egy erre alkalmas ezköszt, ami agy gramm homokból is kimutatná! Ne etessenek már 5-6 milliárd embert...
Aha! Már megint szó szerint kell mindent érteni..... Tudod, én nem pár porszemre vagyok kíváncsi, meg nem attól akarok elélvezni, hogy a másik két szonda meddig bírja, hanem valós eredményeket akarok! Csupán pénz kérdése, és ezeket bármelyik magyar, vagy nem magyar szakállas gépészmérnök-programozó páros/trió-etc./összehozná! Ha szaros színképelemzés útján megmondják, hogy egy százezer csillió fényév távolságban létezõ/volt/ csillag exobolygója nem alkalmas az életre, mert..... akkor mit szarakodnak egy csillgközi mércével igen közeli kis égitesttel? Megnondom: a: vagy már tudják mivan ott, és ebbõl keresik a legjobb lelõhelyet, b: valóban annyira dilettánsak, hogy csak ennyire futja/ezt nem hiszem/
Tehát ebbõl van elegem, a nagy semmibõl, meg az életlen porszemekbõl!
túristaképekért felküldeni lett volna pénzkidobás csináltak már elég képet eddig,sztereot,mindenfélét, ennek most nem képeslap alapanyag szerzés a feladata
Igazi felvételeket akarok, színes, szagos, valódi fénytartományban készült képeket! Nem kell a humbug: infravörös, ultraibolya, rádiófrekvenciás tartományban készült szarokról! Azt akarom látni, amit látnék a szememmel, ha odamennék!!
Na, ezért érdemes volt dollármilliókat kidobni! Gyerekek: képesek vagyunk más bolygókra elektronikus/digitális eszközöket eljuttatni, és ennyivel kiszúrják a szemünket! Pár porszem , vagy akármi egy homályos fényképen!!! Ez a bárhol készülhetett! Hihetetlen naivitással, és dilettantizmussal párosul az egész, ha csak ennyi a végeredmény!
üzemanyag feldolgozó egység, vagy vmi hasonló - gondolom
Egyébként most olvasom, hogy a Phoenix még nem is a RAD750-essel, hanem RAD6000-essel van szerelve. Ez max. 33 Mhz-es és mintegy 35 MIPS-es. 96-ban az ilyenek 2-3 százezer dollárért keltek el. De a RAD750-es is 2001-ben mutatkozott be, az utódját 2007-re tervezték. Láthatólag az egy picit más piac, mint a PC, ha hatévente mutatnak be új procit.
MRO‘s main computer is a 133 MHz, 10.4 million transistor, 32-bit, RAD750 processor. This processor is a radiation-hardened version of a PowerPC 750 or G3 processor with a specially-built motherboard. The RAD750 is a successor to the RAD6000. This processor may seem underpowered in comparison to a modern PC or Mac processor, but it is extremely reliable, resilient, and can function in solar flare-ravaged deep space.[42] The operating system software is VxWorks and has extensive fault protection protocols and monitoring.[43]
Data is stored in a 160 Gb (20 GB) flash memory module consisting of over 700 memory chips, each with a 256 Mbit capacity. This memory capacity is not actually that large considering the amount of data to be acquired; for example, a single image from the HiRISE camera can be as large as 28 Gb.
http://en.wikipedia.org/wiki/RAD750
The RAD750 is a radiation-hardened single board computer, based on IBM's PowerPC 750. The successor of the RAD6000, the RAD750 is manufactured by BAE Systems. It is intended for use in high radiation environments such as experienced on board satellites and spacecraft. The RAD750 was released for purchase in 2001; a successor was planned for 2007.
The CPU has 10.4 million CMOS transistors, nearly ten times more than its predecessor. It is manufactured using 250 nm photolithography and has a die area of 130 mm². It has a core clock of 133–166 MHz and can process at up to 300 MIPS, or greater with an extended L2 cache. Its packaging and logic functions are completely compatible with the standard PowerPC 750.
The CPU itself can withstand 2,000 grays and temperature ranges between –55 °C and 125 °C. The standard RAD750 single-board system (CPU and motherboard) can withstand 1,000 grays and temperature ranges between –55 °C and 70 °C and requires at most 5 watts of power.
The RAD750 system has a price tag in excess of US$200,000; the high price is mainly due to the radiation hardening manufacturing process, stringent quality control requirements (MIL-spec), and the small quantity manufactured (integrated circuit manufacturing is optimized for large volume).
There are as of fall 2007 about 10 spacecraft in operation using RAD750 computers.
The Mars Reconnaissance Orbiter spacecraft has a RAD750 on board.
Two RAD750 computers power the WorldView-1 satellite which will provide for high-resolution imaging of Earth. It is a part of the National Geospatial-Intelligence Agency's NextVire programme.
By 2010 there will be about 150 satellites run by a multitude of operators in space using RAD750 computers.
"Aszmondod ezt kellene felküldeni az ûrbe, mint mindenkori állandó alkalmazásban lévõ gépészt?"
Egyelõre én Gyurcsány bát lõném ki az ûrbe, fürdõgatyában. Persze, nem egyedül, hogy ne unatkozzon. :-)
Ezt a kis bogarat amúgy egy ruszki-muszka tudományos lapról koppintottam, azt akarták vele illusztrálni, hogy a US 5gon elkezdte kis harci nanobogarak kifejlesztését. Hát, gondoltam, akkor megmutatom nektek is a bogarat. Másként szólva, beleteszem a szemetekbe. Mert a medvét, azt már láttuk. :-)
Aszmondod ezt kellene felküldeni az ûrbe, mint mindenkori állandó alkalmazásban lévõ gépészt? Hát nem tudom, nagyon furcsán néz ki, és nem tudom hogy meg lehetne e benne bízni. Úgyértem mivan akkor ha direktbe szabotálja az ûrküldetéseket és tönkre tesz mindent. Láttam én már ilyent a lost in space ben, ott nem szép dolgokat akart csinálni az emberekkel. És különben is, mivan akkor ha egy ilyen az ûrterroristák kezébe kerül?
Ha az Apollo-13 személyzete vagy, vizeletgyûjtõ zacsikból, ragasztószalagból, kartonlapokból és szögletes CO2-szûrõbõl raksz össze kerek csatlakozású szûrõt.
Ha Space Shuttle a szállítóeszköz, jó kis ûrséta keretén belül vagdoshatod a fölös tömítõanyagot a hõvédõ csempék közül.
Ha nem jól lát a Hubble, kapsz egy véka korrekciós lencsét v. tükrõt, oszt' legózd össze.
A Miren meg külön gondnok bácsi kellett volna az utolsó idõkben.
"Ha szoftveres a hiba, idelent elemzik, milyen körülmények esetén akadt ki a régi program, megírják és tesztelik az újat, majd föltöltik a gépezetre."
És az ûreszközök igen jelentõs része ezen mûvelet eredményeként szokott végleg elveszni :D
Egyébként az ilyen "nagyenergiájú részecske becsapódása" által okozott hibákat általában meglehetõsen brute-force módon szokták megoldani: a hiba érzékelésekor újraindul az egész gép. Ez persze azt jelenti, hogy az összes kapott parancsot, meg begyûjtött adatot elfelejti (ugyebár nem lehet tudni, mi sérült) ezért eltart egy darabig, mire a földrõl ismét visszaállítják, hogy folytassa a korábbi dolgait. Ez történt most is.
"vajon mien ramok vannak benne? ddr? ddr3? ddr8? esetleg még valami öreg edo?"
Tekintve, hogy a processzor 133 MHz-en üzemel, sok értelme nem lenne ddr-ekkel szórakozni...
Háááát.... Tekintve az eszközök igen drága voltát, a küldetések több éves hosszát, valamint az építõk és üzemeltetõk sokszáz munkaévét, nevezzük inkább a tervezetten beépített redundanciák felhasználásának :)
Ha szoftveres a hiba, idelent elemzik, milyen körülmények esetén akadt ki a régi program, megírják és tesztelik az újat, majd föltöltik a gépezetre. Erre már elég rég óta alkalmasak az ûreszközök vezérlései.
Ha van tartalék egység, bekapcsolják azt. Jó öreg kikapcs-pihentet-bekapcs módszer. Ha van tartalék tápegység, meg lehet próbálni átkapcsolni, hátha alul- v. túlfesz miatt volt a gebasz.
Valamelyik pozícionáló hajtómû megadja magát: -ha mindhárom tengely körüli elfordításhoz van külön hajtómû, a hibás hajtómû helyett a másik két irányú fúvókákkal végeznek több elforgatást, lásd Blockout :)
Mechanikus egység hibája esetén pár ötlet: -talán csak a hõtágulás miatt deformálódott valami, megpróbálhatják az egész eszközt úgy forgatni, h az illetõ rész árnyékba vagy épp napfénybe kerülve újra mozdítható legyen. -felszíni jármû egy kereke beragad és nem mozdul: a többi kerék hajtását módosítják
Informatika és tudomány
