rohadt életbe, pedig már úgy beleéltem magam, hogy nem kell végigszenvedtem nyolc órát a suliban :_CCCCCCCccc
Mielõtt beindítják azért elmegyek és meggyónok...sosem lehet tudni.
"nincs elképzelhetõ veszély". De olyan van, amit még elképzelni sem tudunk! :S Itt 17 TeV-ról van szó, azaz 10 Terra Elektron Volt térerõ. Egy atombombánál 0,3MeV keletkezik nagyjából. Na errõl ennyit, hogy nem veszélyes. Ki tudja ez az elképzelhetetlen energia mivé alakul......:S
Hi, A szobros példa tökéletes. El kell gondolkodni rajta és meg kell érteni. Az hogy valami létezik-e, vagy sem az nagyban függ a megfigyelõtõl. Hogy létezett-e elektron mielõtt felfedezték, ill ha senki sem figyeli meg az adott elektront, akkor létezik-e? Itt azt kell megérteni, hogy a "létezés" mint fogalom értelmetlen az elektronra nézve. Amikor megfigyelem az elektont, akkor határozottan létezik, amikor nem... nos akkor nem arról van szó, hogy nem létezik, ekkor a "létezés" szót nem lehet az elektronra használni. Ezt kell megérteni.
in the dollars of that day, 1900. Yet Stan Lebergott's estimates in the Historycal Staistics of the United States are that the average annual earnings of an employee in America in 1905 were $490 dollars
The Flyer cost less than a thousand dollars to construct
Az Alain Aspec féle kísérleteket nézzük akkor nem létezik részecske, hullámcsomag, kvark, bozon, foton, stb. Mindig van egy elmélet vagy kísérlet ami ellentmond mindenféle egyetemes törvénynek. Alapvetõen mindannyian csak filozofálgatunk még a tudósok is, és csak azt látjuk amit látni akarunk!
" A felgyorsított protonoknak akkora mozgási energiájuk lesz, mint egy repülõ szúnyogé, csak sokkalta kisebb tömegen. "
LOL micsoda veszélyben vagyunk..
Persze lehet, hogy ez az energia egyetlen superstabil részecskébe koncetrálódhat. Ekkor a legrosszabb ami történhet, hogy kiszabadul a gyûrûböl. Ha ki tudott szabadulni, akkor nagy az áthatoló képessége, emiatt veszélytelen lesz, és elhagyja a Földet. Ha hamar elnyelõdik, akkor valaminek nekiütközve hamar lebomlik majd klasszikus részecskékké.
Tetszik amiket írsz, a legtöbb dologgal egyetértek. De az idõ iránya csak a jövõ fele mutat.
A multiuniverzumok feltételezése felesleges, mert van egyszerûbb megoldás is. A részecske hullámcsomagját alkotó síkhullámok mindegyike megfelel egy-egy múltbeli történetnek, ahogy a Feynman-féle pályaintegrálos módszer is dolgozik. Ezeknek nincs szükségük külön világokra, a mi világunkban 'léteznek', csupán kioltják egymást, emiatt nem detektálhatóak semmiképp /lásd Fine-féle menekülési út/.
A hullámcsomaghoz sokféle különbözõ frekvencia kell. Ezt leginkább a magas hõmérsékletû anyag tudja produkálni, mivel az összetevõinek a belsõ mozgása miatt Doppler-eltolódás szenved a kisugárzott energia. Ha nagyon alacsony a hõmérséklet, akkor a sugárzás kezd monokromatikussá válni, emiatt kezd elveszõdni a részecske jelleg, lásd szupravezetésnél az elektronok.
Jó, de ha a foton csak a jéghegy csúcsa (vagy inkább csak az a pont, ahol a jéghegy éppen érintkezik egy másikkal), akkor ezt az egészet én inkább jéghegynek, vagyis inkább Északi sarknak nevezem. :)
Hát izé, a foton alatt egy részecskét értettem, ami amúgy egy egységnyi energiacsomag, ugyebár. Ha viszont a világ egy nagy egybefüggõ "hullám", azt miért kellene fotonnak hívni?
Aha, szórakoztam ilyenekkel (pontosabbana megvolt a célja a dolognak), még jópár éve.
Ha csak 1-1 pillanatra jön létre adott helyen egy ilyen amplitútó-csúcs, aztán el is enyészik, akkor szerintem eléggé látszólagos dolog. De mindenképpen csak a felszíne valami mélyebb dolognak.
Foglalkozz ezzel a kérdéssel, az internet olyan információmennyiséget ad a kezed alá, amirõl egy kutató 10 éve csak álmodhatott.
Kicsit igazad van, meg nem is. A foton felírható, modellezhetõ mint síkhullámokból álló hullámcsomag. Próbáltál más valaha összeadni síkhullámokat? Csak sin függvény kell hozzá, amibõl kicsit eltérõ frekvenciájú hullámokat rajzolsz fel. Nagyon érdekes, amikor látod, hogy az egész X tengely mentén hullámzó síkhullámokat összeadva csak egy kis térrészben marad számottevõ amplitudó, miközben te tudod, hogy a hullánok amiket összeadtál, azok mindenhol nagy amplitudójúak voltak. Ilyenmi lehet a foton hullámcsomagját alkotó síkhullámok, lehet hogy az egész teret egyenletesen töltik ki. De az összegük csak egy ponton ad nagy amplitudót. Ezt akkor sem nevezném látszatnak, hiszen a síkhullámok összeadása után már csak a hullámcsomag a valós, a 'valós' hullámok kioltották egymást.
" Továbbá az elektron nem az a hullámfüggvény. A függvény csak azt írja le, hogy mekkora a valószínûsége, hogy itt van vagy ott. A dobókocka lehetséges értékeit is egy eloszlásfüggvény írja le, mégsem "hullámzik" a kocka."
A hullámfüggvény által adott valószínûséget óriási hiba összekeverni a dobókockára számolt valószínûséggel.
Hogy egyértelmû legyen, idézek Feynmantól.-
" Ha egy esemény többféle -egymást kizáró- módon játszódhat le, akkor annak valószínûségi amplitudója a valamennyi módra külön kiszámított valószínûségi amplitudók összegével egyenlõ. Ebben interferencia van jelen. Ha olyan kisérletet végzünk, amellyel megállapítható, hogy a lehetséges módok közül melyik játszódott le a valóságban, akkor az események valószínûsége egyenlõ a lehetséges módok valószínûségének összegével. Ilyenkor megszünik az inteerferencia. Az ember még most is szeretné tudni, hogy mi van emögött? Milyen szerkezet mûködik emögött a törvény mögött? De senki nem talált mögötte semmiféle szerkezetet. Senki nem tud annál többet megmagyarázni, amennyit az imént megmagyaráztunk. Senki nem fog a helyzet ennél mélyebb ábrázolásával szolgálni. "
Az utolsó mondatában remélem tévedett.
A második bekezdés azt a valószínûséget írja le, amit mi is ismerünk.
Az elsõ bekezdés több mint érdekes. Egymást kizáró események valószínûségének interferenciájáról ír. Erre ha valaki nekem mutat egy hétköznapi példát, akkor tud valamit. Ez tipikusan a két réses interferencia kisérlet. Ha megnézzük hogy az elektron melyik résen ment át, akkor nincs interferencia, ha nem nézzük, akkor olyan, mintha mind két résen át ment volna, és interferálna ezeknek a valószínûségi amplitudója. Nem a valószínûségük, mert az már ennek az amplitudónak a négyzete. A hullámfüggvény amplitudója lehet negatív. A hétköznapi valószínûség számításban ilyen nincs.
Hát pedig valami ilyesmi a helyzet. Felfogható úgy, hogy tulajdonképpen egyetlen elektron létezik a világon, amit hol itt, hol ott találunk meg. Érdekes, de ez egyébként összefügg az idõ irányával is: a Feynmann-diagramok szerint a pozitron egy idõben visszafelé mozgó elektron, tehát ha ugyanannyi pozitron lenne, mint elektron, akkor akár magyarázhatnánk az anyagot egy, a Világegyetem idõbeli peremeirõl oda-vissza pattogó magányos részecske nyomának is. De ez már csak spekuláció, több sebbõl vérzik. Az idõben visszafelé mozgás azonban nem jelenti a kauzalitás sérülését, mert a kvantummechanika képletei idõirányra nézve invariánsak.
A hullámkép mellett viszont az szól, hogy ha van két elektronunk, és berakjuk õket két dobozba random választva, akkor a lehetséges esetek száma 3 és nem 4, mint billiárdgolyók esetében lenne. Azaz nem különböztethetõ meg az az eset, hogy az elsõ elektront az elsõ dobozba, a másodikat a másodikba raktuk, attól, amikor fordított sorrendben pakoltuk be õket. Ez a különbség talán marginálisnak tûnik, de nagyon fontos a fizikában, ahol a dobozok különbözõ energiaszinteket képviselnek és ha ki akarnánk számolni egy energiaszint betöltésének valószínûségét, a klasszikus részecskékre (ahol mind a 4 esetet megkülönböztetjük) más képletet kellene használni, de az hibás eredményt ad (a klasszikus neve Maxwell-Boltzmann eloszlás, a kvantumosé Fermi-Dirac és Bose-Einstein a kétféle típusú kvantumrészecskére).
Ez a különbség észbontó, de jobban érthetõ, ha az elektron azonos a hullámfüggvénnyel, mert a két kritikus esetben a függvény teljesen megegyezik, nem lehet különbséget tenni köztük. Ha csak simán golyók lennének az elektronok, akkor lehetne címkézni is õket.
"Mi van, ha az elektronok-protonok-kvarkok-mezonok-bozonok-kvarkok, és így tovább, egészen addig nem jobban létezõ dolgok, mint az emberfej a kockában, amíg létre nem hozzuk (és meg nem figyeljük) õket."
És mi van, ha ezek valójában sem elõtte, sem utána nem léteznek, csak látszólag? Arra gondolok, hogy én pl. a kétréses kísérlet eredményét úgy értelmezem, hogy a fény alapvetõen hullámként (nem is akármilyen hullámként ugye) létezik, és a "foton" nem más, mint az a pont, ahol valamilyen tényezõk hatására elõször jön létre valamilyen kapcsolat ezen hullám, és az érzékelõ lemez "anyaga" között, és a kvantumosság okán itt adódik át az a bizonyos egységnyi energiacsomag. Szóval igazából nincs is olyan, hogy foton. Ehhez hasonlóan talán más sincs, csak a látszólagos létük összetettebb folyamat v. szabályrendszer eredménye. (Ha kutató lennék, ezekkel a kérdésekkel foglalkoznék.)
"Egyébként is, a filozófusok szemmel láthatóan egyáltalán nem értik, hogy a valószínûségi eloszlásfüggvény mit jelent. Nem azért "került oda" az elektron, mert ott akartuk mérni. Továbbá az elektron nem az a hullámfüggvény. A függvény csak azt írja le, hogy mekkora a valószínûsége, hogy itt van vagy ott. A dobókocka lehetséges értékeit is egy eloszlásfüggvény írja le, mégsem "hullámzik" a kocka."
Ezzel végülis mit akarsz mondani? Hogy az elektron igenis folyamatosan létezik, mint kis golyócska, és a hullámfüggvény csak azt írja le, hova hol milyen valószínûséggel kerül? Hát, szerintem ez a nézet rég óta nem tartható!
Sosem produkáltam fényesen kvantummechanikából, úgyhogy elhiszem amit írsz, csak két dolgot szeretnék leszögezni: 1. kvarkok léteznek, akármi is a valódi természetük, nem mi képzeljük õket oda 2. tudtommal pont az sérti az okságot, ha idõben visszafelé is mutathatnak oksági kapcsolatok. Így ugyanis körkörös oksági kapcsolatokat lehet kialakítani, pl. Fry a Futuramaból, aki a saját nagyapja, ebbõl a szokásos paradoxonok jönnek elõ.
Õööö majdnem! Igen így is lehet nézni a dolgokat, de mivel a kvantumok a hullámjellegük miatt pl. interferálnak és egyetlen ilyen qvantum is képes erre, ettõl kezdve nem lehet azt mondani, hogy belövök egy kis gombócot a protonba, és az a szóráskép alapján 3 másik gombócról jön vissza. A kvantumok hullámjellegét ennek következményeit illetve feltételezett okait nem lehet figyelmen kívül hagyni. Igen az elektron mint részecske, amikor mint részecske beleütközik a kvarkba, akkor részecske szerûen viselkedik. De ezen kívül még hullámként is, ami azt jelenti, hogy a konkrét ütközés pillanatában valóban olyan mintha kicsiny golyók összekoccannának, de amíg eddig az eseményik eljutnak addig egyáltalán nem kicsiny golyókként viselkednek!!!! Szal nem eldöntött a kérdés, hogy maga az esemény az, ami kicsiny golyóvá teszi az elektront/kvarkot, de egyébként nem az. Vagy általában még is csak kicsiny golyó, de a részecskéket körülvevõ környezet (maga a vákuum) olyan, hogy extra hullámtulajdonsággal ruházza fel õket.
Igen a multiverzum teória csak egy fajta értelmezése a hullámfüggvénynek a sok közül, fizikai tartalmat próbál adni annak, amit kényelmi okokból csak elvont matematikai struktúrának tekíntünk. A fizika azonban valahogy mindíg úgy alakult, hogy a kénytelen kelletlen bevezetett matematika kiegészítõ segéd eljárások elõbb utóbb konkrét fizikai tartalmat kaptak, pl maga a kvantum is ilyen.
A dobókocka az egy makrofizikai objektum, amirõl meg beszélünk az nem az, pont azért mert nem hullámzik, a kvantumok meg igen!
A kauzalitással kapcsolatban (is) félreérthetõ voltam. Úgy akartam érteni, hogy a kvantumfizika nem ellentétes a kauzalitással, hanem kibõvíti az idõ iránya nem egyirányú, így az oksági kapcsolatok sem csak a múltbóla jövõbe mutathatnak, hanem fordítva is. Vagy ha a hullámfüggvény teljességét, mint egy valós multiverzumot értelmezzük, akkor párhuzamos idõsíkok is oksági kapcsolatban állnak a mi általunk meghatározott adott pillanatban, adott állapotot felvevõ kvantummal.
Ezt írtam #82-ben: Tudomásom szerint az elektronnak nincs (nem ismert) belsõ szerkezete. Hol hallottál/olvastál errõl az "állítólag" dologról?
A #146-os hozzászólásomban a proton belsõ szerkezetérõl írok, három kvark alkotja. Az elektronnak továbbra sem tudok belsõ szerkezetérõl. Ugye nincs dyslexiád?
Ugye nincs tudathasadásod? Olvasd már el, amit írtál a #82-ben!
A szobor szerintem nem jó példa. A protonokra lõtt elektronok három ponton szóródnak, ezt nem odaképzeljük. Háromig mindenki egy kézen is el tud számolni. Az emberek kvarkoknak nevezték el õket, a marslakók mondjuk ungabungának nevezik, de a három szórócentrum léte tény, az is, hogy kettõ közölük 2/3 pozitív töltésû (u kvarkok) egyik pedig -1/3 töltésû (d kvark).
Bárhol bárki megismételheti a kísérletet, három ponton szóródó nyalábot fog kapni, ez annyira biztos minthogy newton almája lefelé esik, és nem felfelé. Nem azért esett le az alma, mert Newton azt akarta. Attól mert valamirõl nem tudunk, vagy buták vagyunk hozzá, attól még létezik, nem kell mindjárt letagadni mindent. Inkább meg kéne próbálni megérteni.
Másrészt a kvantummechanika alapvetõen egy párhuzamos idõsikok alkotta multiverzumot ír le. Ez nem igaz, a multiverzum modell egy értelmezése a kvantummechanika eredményeinek, és nem az egyetlen. Semmi bizonyíték nincs rá egyelõre.
Egyébként is, a filozófusok szemmel láthatóan egyáltalán nem értik, hogy a valószínûségi eloszlásfüggvény mit jelent. Nem azért "került oda" az elektron, mert ott akartuk mérni. Továbbá az elektron nem az a hullámfüggvény. A függvény csak azt írja le, hogy mekkora a valószínûsége, hogy itt van vagy ott. A dobókocka lehetséges értékeit is egy eloszlásfüggvény írja le, mégsem "hullámzik" a kocka.
Ez egy tipikus példája annak, amikor összekeverik a valóságot, és a leíró modellt. Az hogy a papírhajó úszik, még nem jelenti azt, hogy minden ami úszik papírból van.
A kauzalitás szent tehenét viszont a makrofizika nem meri lemészárolni, pedig a kvantummechanika már megtette. Ez aztán végképp nem igaz. Minden ismert kvantummechanikai folyamat tiszteletben tartja az okságot.
"Az elmúlt évmilliárdok alatt a természet körülbelül egymilliónyi LHC kísérletnek megfelelõ ütközést generált a Földön - és a bolygó még mindig létezik" - összegez a CERN elméleti tudósai által kiadott jelentés. "Nincs semmilyen alapja az LHC által esetlegesen elõállított új részecskékkel vagy anyagformákkal kapcsolatos aggályoknak" - teszik hozzá."
Másrészt a kvantummechanika alapvetõen egy párhuzamos idõsikok alkotta multiverzumot ír le. Ha azt mondod, hogy a valószínûségek az érzékelés/döntéskor válnak valósággá az is igaz, de lehet, hogy az még inkább, hogy a képzetes valószínûségi tengely valójában a kvantumok más idõsíkokban történõ viselkedését, megjelenését jelenti. Egy ilyen rendszerben lehetõség van az akár idõben történõ visszautazésra, meg mindenre. A rendszer szempontjából viszont látszólagosan mindíg érvényesül a kauzalitás, mert a rendszer szempontjából nem csak a valósnak elfogadott, a multból a jövõbe mutató oksági folyamatok a meghatározóak, hanem az az identitás, amit a multiverzumban elfoglalt helye jelent, és amit a számunkra jövõben lejátszódó események is befolyásolnak. Az agy viszont az identitást egy a multban gyökerezõ kauzalitási folyamatra fordítja. Nem azért mert ez a valóság, hanem mert ebben hiszünk.
A kauzalitás szent tehenét viszont a makrofizika nem meri lemészárolni, pedig a kvantummechanika már megtette.
Na most létezik már ez a RHIC is, és ott sem történt hatalmas nagy katasztrófa, csak akkor is elõtte minden "világvége" elõrejelzséek voltak. Jól mondom, nem? Most akkor miért lenne baj ezzel?
Meg ezek a mikroszkopikus fekete lyukak sem hiszem, hogy túlzottan veszélyesek lennének... - már ha kialakulnak egyáltalán.
kétszer írtam a kvarkok-at. Úgy látszik hülyülök.
NEXUS6, erre van egy szép példabeszéd John Gribbin valamelyik könyvében: Adott egy márványkocka. Tömör, egyetlen repedés sincs rajta. És akkor jön valaki, és azt mondja, ebben a kockában egy emberi fej van. Nyilvánvaló képtelenség. Erre õ fog egy vésõt, meg egy kalapácsot, és kiderül róla hogy szobrász. És szépen levési a felesleges részeket a kockáról, és a munkája végeredményeként ott áll elöttünk az emberi fej. Persze a példa sántít, hiszen a fej továbbra is márványból van. De talán érthetõ a párhuzam. Mert ugyebár a koppenhágai értelmezés szerint semmi sem létezik, amíg meg nem figyeljük.(erõsen leegyszerûsítve) Mi van, ha az elektronok-protonok-kvarkok-mezonok-bozonok-kvarkok, és így tovább, egészen addig nem jobban létezõ dolgok, mint az emberfej a kockában, amíg létre nem hozzuk (és meg nem figyeljük) õket. Persze mondhatjuk, hogy egy atomot sokkal egyszerûbb elektronra és protonra bontani, mint bármi másra. De ezt eredményezheti az is, hogy csak ezekhez van "vésõnk"...
Hát igen, minden kicsi esztétikai érzékkel is megáldott emberke drukkol, hogy az ugynevezett standard modell valahogy végre beégjen, hogy vulgárisan fejezzen ki magam. Ha így nézzük akkor viszont a legnagyobb ciki az lenne, hogy hiába építették meg, nem találnak semmi egetrengetõt.
Mondjuk ettõl nem kell félni, mert valamelyik kísérleti fizikus szavaival élve egy ilyen részecskegyorsítóban végzett ütköztetés kb olyan mint amikor egy szemeteskukát feldöntenek. A detektorokból jövõ infók hosszas feldolgozása után tudják csak megmondani, hogy a sok micsodában benne volt-e valami bigmeknek is a maradványa vagy azért még egy kukát fel kell borítani. Másrészt nem tudom mennyt javult a helyzet, de egyszerûen olyan rengeteg info jön ki az ütköztetés során a detektorokból, hogy eleve szelektálni kell ahhoz, hogy a mai számítás technikai képességünkkel is feldolgozzuk. Szal ha innen nézzük, hogy építünk egy bazi gépet a standard modellre alapozva, detektorokat, feldolgozó rendszert szintén a satndard modellre alapozva, akkor a legnagyobb ciki, az lenne, hogy egyszerûen semmi ujjat nem látnánk. Elõször lehet hogy azt mondanák, hogy nem elég nagy az energia, és már kezdenék is építeni a mégnagyobb ketyerét. De mi van ha csak azt látjuk, amit látni akarunk!?
Tudom, hogy a megfelelõ emberek, megfelelõen le fognak hurrogni! Az LHC kísérletek legnagyobb mozgató rugója a standard modell foltozgatása, mert több sebbõl vérzik, mint Bruce Willis a Die Hard 4-ben. Itt elsõsorban az õsrobbanás elméletét akarják igazolni, mert ha feltételezet egzotikus részecskéket létrehozzák akkor feltételezhetik, hogy volt nagy bumm! A fizikára eddig jellemzõ volt, hogy egy valós jelenséget próbáltak a tudomány segítségével megérteni. Most az a érzésem, hogy a módszert megfordítva egy nem feltétlenül helyes elmélet igazolására megpróbálják létrehozni azt a fizikai állapotot amibe mûködik a standard modell! A vadász fordítva lõ a puskájával és csodálkozik, hogy szétlõtte a vállát. Csak a mögötte lévõk éljék túl a vadászatot! Az is lehetséges, hogy mûködik az egész és semmi gond nem lesz (remélem)! Emlékszem azt mondták az õsrobbanás elméletére, hogy a kezdetekkel van a legnagyobb probléma, mert nem tudják miért robbant fel, lehet , hogy Svájcban az LHC indította be univerzumunk megszületését!
Jó, csak nincs olyan, hogy "A" tudósok. Van sok emberke különbözõ elméletekkel, meg vannak olyan elméletek, amik nagyjából jelenleg elfogadottnak tekínthetõk, de errõl is mindenki mást gondol. És azért vannak olyan tudományos fokozattal rendelkezõ emberkék (szal tudósok) akik meg kb olyasmit mondanak amit én is leírtam. Ezt a berendezést pont azért kellett megcsinálni, mert ezt az "energia szintet" még nem ismerjük és valszeg fogunk találni olyan jelenségeket, amik a jelenlegi általánosan elfogadott elméletekbõl nem következnek, ezáltal sikerül kiválasztani azt az elméletet, ami a jelenlegi standard modell hiányosságait is befotozza.
Persze ezek az emberek sem akarnak meghalni, de a szakemberek is hibáznak néha, lásd Csernobil. Ott nem egyszerûen felrobbant az erõmû, hanem egy olyan kísérletet/gyakorlatot hajtottak végre, ami az erõmû nem normál üzemének felel meg, de elvileg nem szabadott volna akkor sem ilyennek történnie. De még is megtörtént emberi és technikai hibák sorozatán keresztül.
Azért sztem nem kéne megfeledkezni arról, hogy ez csak egy szimuláció :P Itt minden sokkal kisebb lesz a valóságosnál. Másrészt meg ez mégiscsak a tudósok dolga. Csak nem gondoljátok, hogy õk ezeken nem elmélkedtek, vizsgálódtak hosszasan? Õk sem akarnak meghalni...
Mondjuk azért itt nem a Halálcsillag energiasugaráról van szó;) Ugyan az történne ilyen esetben, mintha a céltárgyba csapódik be, max mint egy kisebb robbanótöltet, vagy mondjuk egy gépágyú lövedék. Legalább is az eddigi tapasztalatok szerint.
A gond inkább az, hogy nem tudjuk mi az amit eredményez ez az egész, a feketelyuk létrejötténél sokkal veszélyesebb, ha a vákuum kerül instabil állapotba. Az õsrobbanás idején ugyanis volt egy felfúvódásnak nevezett folyamat, ami gyak a vákuumból nyerte az energiáját. Bizonyos elméletek szerint a vákuumnak ez el is vitte az energiájának nagy részét, más elméletek szerint viszont a vákuum hasznosítható energiatartalma ma is olyan mintha 1 liter térfogatba a Föld teljes tömegét benyomnánk, de ez nem a teljes energia tartalom, az még ennél is jóval nagyobb lehet. Vagy is gyakorlatilag egy feketelyukban élünk! Az anyag normál körülmények közöt dinamikus egyensúlyban van ezzel a hatalmas energiával, de bizonyos körülmények egyszerûen kiszakíthatják a téridõ szövetét. A legrosszabb esetben nemhogy a Föld semmisül meg, hanem egy egész új bébiuniverzum jön létre hatalmas robbanás közepette!;DDD
Mi van a részecskék vámkezelésével? Hm? Ha a részecske kilép a svájci oldalon, de vissza már nem jön, mert megsemmisült a francia oldalon, akkor ki és hogy fog utána fizetni vámot? (Jó tudom, EUR.1-et adnának hozzá, tehát 0%-ról vitázok, de akkor is!)
Engem csak ez az egy aggaszt egy kicsit: "The LHC is a machine of extreme hot and cold. When two beams of protons collide, they will generate temperatures more than 100 000 times hotter than the heart of the Sun" Ami 15,7millió c x 100.000... Így már érthetõ, hogy hogy is mennek vissza az ösrobbanáshoz :)
Ha valamiért megsérül a gyûrû, akkor ez a szuperforró plazma fénysebesség haladva igen csak érdekes dolgokat produkálhat :)
No problem, te majd mindent és mindenkit szépen a helyére teszel. Hiszen már mindent tudsz.
Úgy látom, te azt sem tudod, kinek mit írsz (én ugyanis nem bvalek2 vagyok), és olvasni sem szeretsz túl figyelmesen, legalábbis azokat a hozzászólásokat, amikre reagálsz. Ezek után így leoltani másokat nem kis pofátlanság.
Igaz, bvalek2 kicsit pongyolán hivatkozott a marxizmusra, miközben marxizmus-leninizmust kellett volna írnia (vagy röviden leninizmust). Ugyanis Lenin tette hozzá többek között ezt a marxizmus általa adaptált változatához:
"The party must then use the powers of government to educate the proletariat, so as to remove the various modes of false consciousness the bourgeois have instilled in them in order to make them more docile and easier to exploit economically, such as religion and nationalism." (link)
Ennek legjobb eszköze a a helyette hasonlóan elvakulttá tevõen fejekbe vert materializmus és racionalizmus volt.
Nem is véletlenül választották ezeket. Már a marxizmusban is megvolt erre az alap:
"a belief that people's consciousness of the conditions of their lives reflects the dominant ideology which is in turn shaped by material conditions and relations of production"
Ugye, az - anyagi - lét határozza meg a tudatot...
És sajnos ez a baj. Hogy nem érdekli az embereket, hogy hol élnek. A legtobb ember sztem azt se tudja, h a nap is csillag meg ilyen alapveto dolgokat. Fontos, h megismerjuk azt aol élunk.
csak az a nem mind1, mire mennyit költenek. Ehelyett a frankó kis ojjektum helyett biztos lehetett volna hasznosabb kutatásokat pénzelni, mert valljuk meg õszintén, azért a legtöbb embert se nagyon izgatja az univerum rejtélye.
Igen ez így van, a hisztéria az egyik, a másik meg az, hogy az LHC-t pont azért hozták létre mert nem ismerjük az anyag-energia-tér ezen tartományát, pont azzal a céllal, hogy kicsiny feketelyukakat, meg mindenféle eddig ismeretlen részecskét létrehozzanak. Ráadásul ugye azért ismeretlenek, mert a jelenlegi matematikai/fizikai elméleti apparátussal nem megjósolhatók. Aztán azt mondani, hogy semmi veszély, bármire is hivatkozzanak, az azért nekem olyan sajtószóvivõi fogás.
Mondjuk a Föld vagy az élet megsemmisülésében én sem hiszek, az azért szerintem lehetséges, hogy valami nem várt "nem lineáris reakció" tönkreteheti a berendezést. Az hogy az anyag/tér az általunk ismert tartományban stabilnak mondható, nem azt jelenti, hogy más energiaszinten is az.
Köszi tanultam 3 évig. Mondom a XIX. szd-i filozófusokhoz, meg társadalomtudósokhoz képest nagyon jó. Lenin egy diktátor volt Sztálinnal együtt szal pont az ellenkezõjét csinálták annak, amit Marx meg Engels akart. Sajna a tömegeket nagyon jó lehetett hülyíteni az ilyen propagandával amit õk csináltak az eredeti elméletbõl. Ajánlom Orwell Állatfarmját.
Épp ez benne a hihetetlen. Áldjuk az Internetet, a tömeges kommunikáció forradalmáról beszélünk, és mégis, az egész egy tömeghisztériába torkolló hülye-gyülekezetté válik, ha nem vigyázunk rá. Abban meg, hogy sok ember HISZI, hogy ért dolgokhoz, teljesen egyetértek... ugye, dez?
Attól még, hogy van amikor olyan, az nem azt jelenti, hogy az is.
A kvantummechanika jelenlegi modelljei perturbáció számítás nevû matematikai eljáráson alapulnak, kis különbség kis változást eredményeznek. Csakhogy a dinamikus nem lineáris rendszerekre (káosz rendszerekre) az ellenkezõje a jellemzõ: kis különbségek, nagy változásokat okozhatnak. Mellesleg a szuperhúr elméletek nem tartalmazzák a perturbációszámítás módszerét, a kiszámíthatóságuk is ezért olyan mint a káoszrendszereké. Csak maximális pontossággal kimért paraméterek alapján tudjuk majd kiválasztani azt a lehetséges modellt, ami a mi univerzumunkat is jellemzi. Másrészt ha a világ ezen a szinten gyakorlatilag egy dinamikus nem lineáris rendszer és az egyensúlya mondhatni látszlagos, akkor bárki bármennyit is eszküszik a nem létezõ nobeldíjára bizony most készülünk elkövetni egy olyan kísérletet, mint pl egy éve amikor pár önkéntesnek az állatkísérletek után az immunrendszerüket szuperstimuláló anyagokat adtak be. Õk úgyan éppen hogy túlélték ki tudja milyen egészségkárosodással, de pl a gyógyszergyártó cég azóta csõdbe is ment meg ilyenek. De hogy frappánsabb legyek: vajon miért nem ismertek a robbanóanyagokkal nem sikeresen kísérletezõ feltalálók nevei?
A múzeumok éjszakáján megnéztünk egy plakátkiállítást, ott volt egy valami "reális gazdasági program" vagy mifene nevû párt választási plakátja, szépen a karikatúrára fel voltak sorolva, hogy mi az ami a kisember vállát nyomja: gázdíj, ilyen adó olyan adó, az autó fenntartása, lakáshozjutás stb. Az év 1922! Hát mi a fene változott itt 100 év alatt? Ja hát volt 1-2 háború, meg gengszterváltás de kb a gondok is uazok meg a vezetõk is. Sajna Orwel 1984-e sem volt soha annyira aktuális, mint manapság.
Fejlõdés? Kac-kac, még azt sem hiszem el, hogy tényleg járt ember a holdon!
errõl ennyit. na megyek nagy szõrõs fekete lyukakat is nézek má'
a fekete lyuk mérete reciproka míg ideje fordítottja a fehér lyukénak
fehér lyuk : ("nagy bumm") az antianyag kilépése egy inverz téridõbõl, melynek ideje és mérete megközelítõleg exponenciálisan változik.
fekete lyuk : a téridõ csücske, melynek határán megfordul a téridõ, egyben egy független dimenzió, melyben minden más dimenzió találkozik. A végtelen univerzum végtelen dimnziói közül a 4-es számú végtelen idejû és méretû téridõ nevû dimenzióban élünk.
Én nem akarok kötözködni veled, de azért elég abszurd egy lábas forró vízhez hasonlítani az univerzumot formáló erõket! A lábosból elpárolgó víz kölcsönhatásba lép a levegõ molekuláival, és ezzel változást idéz elõ a környezetébe ha nem is olyan látványos, de hatás mechanizmusa van!
"Na már most ha józan paraszti ésszel belegondolok, akkor nem lesz ez egy kicsit veszélyes, hogy olyan részecskéket engedünk be a mai fizikai valóságunkba amik már nagyon régen átalakultak mássá?" Nem, mert olyan, mint a fortyogó víz: ha leveszed a tûzrõl, akkor megszûnnek a a buborékok.
Azért a Blikk fórum törzsközönségébõl ne extrapoláljunk a népesség egészére vonatkozólag. :) Szerintem ilyen államvezetési alapszabály, hogy a túl sok értelmes ember nem nyerõ (túlzottan a körmükre néznek a vezetõknek, és nem csak hümmögnek egy sort azon, amit látnak). :P
Háát nem tudom.. Szerintem eyek a félelmek teljesen alaptalanok... Mindent bekebelezõ "egzotikus" részecskék.. Meg pár "amerikai" tudós "eztet" mondja. Nevetséges... Persze a net errõl is szól.. Teljes a szabadság, és mint tudjuk a hülyeség nagy úr. Az emberek nagy része szereti az ilyen híreket. Ezt hívom blikk effektusnak.. Persze, ha kicsit jobban utánanéznének, akkor kiderülne, hogy a természetben sokkal nagyobb energiájú folyamatok vesznek körbe minket.. Gondoljatok csak a kozmikus sugárzásra. Onnan olyan energiára gyorsított részecskék érkeznek nap mint nap ami kb. szemléletesen egy hangya tömege(lhc) és a bálna(kozmikus sugárzás) tömege közötti arányban áll.. és ez fent áll azóta amióta a világegyetem létezik... A blikk legújabb szösszenete is jó volt: Tigris tank a föld alatt! Meg annak idején Józsi bácsi vontatta lovakkal. namármost kimentek a valódi szakértõk és nem találtak semmit.. De a "nép" napokig csámcsogott rajta. Persze e helyett ha vette volna a fáradságot és utánanéz kiderült volna, hogy ilyen 60 tonnás monstrumot annak idején nem hogy lovakkal, de a legnagyobb német mûszaki mentõ 18 tonnás FAMO-val is 3 darab együttesen tudott elvontatni.. Nem értem én ezt.. sokszor a valóság ha normálisan, közérthetõen le lenne írva, legalább olyan érdekes lenne, mint ez a sok "mesterségesen" kitalált "parasztvakírás"!
Informatika és tudomány
Ha a részecske kilép a svájci oldalon, de vissza már nem jön, mert megsemmisült a francia oldalon, akkor ki és hogy fog utána fizetni vámot? (Jó tudom, EUR.1-et adnának hozzá, tehát 0%-ról vitázok, de akkor is!)
