nemis!!! :) Mondok konkrétat: a barátommal "elsõ körben" nem tudtunk beszélgetni, még csak õszinték sem voltunk egymáshoz. Egyszerûen nem tudtuk, hogy ki is valójában a másik. Na, ezt bírtuk egy hónapig, aztán szakítottunk is, annak rendje, s módja szerint. Két hónap múlva újra összejöttünk (ez dec. elején volt), s azóta madárcsicsergõs a kapcsolatunk, mert megbeszélünk mindent, õszinén. :)
szóval akkor legyen õszinte és beszélgessen sokat, illetve törõdjön veled....most mindenféle futtatás ellenére de akkor engem miért nem becsül meg a barátnõm?teljes mértékben õszinte vagyok hozzá, ha az nem elég törõdés hogy nap mint nap haza kísérem mint egy lovag,és suli után fel índítálom magamhoz hogy kajázzon meg és még különbözõ otthoni és magánéleti dolgokban adok segítséget neki és és ezzel együtt nem is kell mondani igen sokat beszélek vele, mellesleg mielõtt menne a fikázás nem vagyok papucs de fõzök rá, és az ágyban se lehet panasz akkor mit rontok el hogy nem kapom meg a megfelelõ tiszteletet?
Így van. És jobb esetben észbekap, hogy tulajdonképpen igencsak mázlija van veled és tán normálisabb lesz a kedvedért. Ha nem, akkor meg foglalkozni sem érdemes vele. :/
Én igencsak óvatos vagyok ilyen téren. Alapjáraton kedves vagyok és figyelmes, kenyérre lehet kenni. De ha észreveszem hogy nem kölcsönös a dolog, gyorsan abbahagyom mindkettõt. Ha valamit utálok, az az ha ki akarnak használni. Nem szeretem a másodhegedûs szerepet.
És ezt másnak is ajánlom. Nyugodtan "keményíts be" ha nem tetszik a dolgok alakulása. Inkább elõbb mint utóbb. A lényeg hogy maradj objektív, és ne hirtelen felindulásból tedd. Fõ a hideg fej!
Ilyenkor nem feltétlen a kihasználásra megy a dolog. :) Elkényeztetés tényleg, olyan jól esik a figyelem és törõdés, hogy könnyû elfelejteni, hogy ez adok-kapok, és viszonozni illik. Rá kell ilyenkor pirítani a másikra, és ha van egy kis esze és kapcsol, akkor nincs még elveszve a kapcsolat. Szerintem.
Félre ne érts, nem akartam nektek támadni. Csíplek benneteket De láttam és tapasztaltam már ezt-azt én is. Sokan szeretik kihasználni a kedvességet, figyelmességet, és nem figyelmetlenségbõl. Sok esetben úgy, hogy van egy harmadik is a képben. Én soha nem fogom hagyni hogy egy csaj a fejemre nõjön. Ha ez azzal jár, hogy idõnként magányos leszek, akkor is vállalom.
Volt egy ismerõsöm meg neki egy barátnõje. Együtt voltak. Vidámnak sosem láttam õket együtt, állandóan elégedetlenkedtek, s akár hogy probáltak egymás kedvébe tenni mégis szétmentek. Ahogy a barátom mondta: tudod leültünk megbeszélni a problémáinkat, õszintén, aztán ígyekeztünk változtatni. Az elsõ hét mindig jól ment, a második már... a harmadikra minden visszazökkent a kiindulási pontba. Végtérre be kellett látnom, hogy ennek így semmi értelme. Más az alaptermészetünk, mások a terveink, másképp gondolkodtunk az élet dolgairól, a párkapacsolatról. Hiába is vonzódunk egyébként egymáshoz.
Erre nincs bevált recept, nincs megoldóképlet. Hogy két ember mitõl passzol össze, csak az ég tudja. Én biztosan nem. Amit tehetünk, az az hogy belemegyünk a játékba, és reméljük, hogy helyes az amit teszünk. Az azért jó pont hogy leültek beszélgetni. Sokat segít. Mire ide jut egy kapcsolat, könnyen megesik hogy évek telnek el. Hogy szép emlék vagy elvesztegetett idõ lesz belõle, csak rajtunk múlik.
kedvesnek lenni, aranyosnak, érdeklõdõnek a problémáit érintõen az ismerkedési fázisban nem érdekes, mert kiáló papucs leszel. hogyha kezdetekben te vagy a (kicsit bunkó is esetleg) nagy macsó, a nõket a semmibe vevõ, akkor késõbb sokkal nagyobbat fog durrantani, ha kiderül, még lelked is van.
Már ha eljutnak a késõbbig. Engem speciel frász kitör a macskótól, késõbb már csinálhat akármit is. ^^
én is ezt vettem észre XD akivel kedves vagyok lese szar, akivel meg csomoszor bunkozom mindig megtalál, pedig azért csinálom hogy lekopjon :'DD fene se érti ezt
ha jobban belegondolsz, akkor lehet h neked is jobban felkelti az érdeklõdésed valaki, aki elérhetetlennek tûnik, mint valaki aki meg ott jön a kis aggodalmaskodó arcocskájával egyfolytában.
habár nembiztos, hogy egy lánynak elérhetetlen vki, aki azt mondja neki, hogy "úgy megdugnálak mint a lopott biciklit":D
szóval ha ez a csaj egy bonyolult ember, és nehezen nyílik meg mások elõtt, de én elkövettem mindent idáig (akinek meg nem tetszik az meg ültesse az a**ukáját villamos székre) már érzem ahogy szépen lassan de biztosan megnyílik elõttem és bocs hogy általában a nap végére mikor haza felé jövök én is kajás vagyok meg gondolom az asszony is így hát 'fõzök neked valamit' címszó alatt el bohóckodok vele a konyhában és beszélgetek is vele ezek után jót kajázunk szóval ami kell az meg van és nem rakom a segge alá aranyból szõtt lepedõvel, ezek után annyit várok hogy õszinte legyen õ is ugyan úgy mint én és ne azt lássa bennem hogy jaj oda meg vissza van tõlem, hanem azt aki vagyok....de ha nem jön be akkor jön a jól bevált szöveg 'rúgtam már fejbe nõt' és akkor ezzel el érem hogy ne legyek a kedves közönség és a bnõm számára 'PaPuCs'
Nem lehet, hogy a beszélgetésre felhozott témával van a gond? Hogy arról nem beszélgettek amirõl õ szeretne? Mert esetleg azt látja, hogy érdemben olyan kérdéshez nem tudsz hozzászólni?
A kedvesség és figyelmesség nyugodtan mehet a kezdetektõl is. Néha egy kis negálást sem sem árt beleszõni (értsd: éreztetni, hogy más is van a világon). De ha nem vagy alapból macho, nem biztos hogy erõltetni kell. Errõl mindig eszembe jutnak a zselézett hajú szobamacsók, a menõnek hitt szövegükkel.
Érteném én, ha nem pont õ lenne az, aki egyfolytában azt hagoztatja, hogy nem akar velem lenni, kapcsolatban. Mindegy, én hajlandó vagyok barátkozni is. :)
Nem veszekedtünk, szakítottunk, immár végleg. De már nem is érdekel, csak vannak fura dolgai, amit nem értek, de azt hiszem, nem is fogom érteni õket. :)
Hat erdekes dolog ez.Hajlamosak vagyunk akkor jobban ertekelni a noket ha elveszitjuk oket.Magambol kiindulva legalabbis neha keson kapok eszbe es odaadobb vagyok egy ex-el mint a kapcsolat soran.Az hogy baratkozunk ket dologra utalhat (ismet a szemelyes tapasztalat alapjan) : arra hogy vissza akar szerezni,vagy arra hogy a Te erdekeidet nezi es kisse 'megeroszakolja' magat. Most oszinten ki a fene akarna annak a kozeleben maradni akire ha ranez,osszeszorul a szive? :D Mazochk ftw.
Lehet, nem tudom. Részemrõl inkább megpróbálom távol tartani magam tõle. Szinte csak aludni járok haza, egész nap a haveroknál lógok, stb. Szerencsére ez a hétvége nyugis lesz, mert megy családlátogatni. Végre pihenhetek, és egyedül lehetek, anélkül, hogy tudnám, hogy õ ott van a szomszéd szobában. :)
Biztos, hogy ki fogtok békülni újra. Mivel egyikötök sem költözött el a lakásból, tuti, hogy éreztek még egymás iránt. Én, ha valakivel összevesznék és nem akarnék már tõle semmit, tuti, hogy nem bírnék egy helyen lakni vele.
és te milyen (szándékos) jeleket adsz neki?:P az a baj hogy most lehet hogy énis hasonló helyzetben vagyok! sokszor úgy érzem hogy csak topogunk a lánnyal (közben énis mutatom a "semleges érzelmet" kifelé -ugye ugye)
Pl, én legtöbbször azt várom el, hogy ha megkérdezem a sráctól, hogy "mit is gondolsz errõl a kapcsolatról?", akkor ne az legyen a válasz, hogy "nem tudom". Mondjon igent vagy nemet, de ne szórakozzon a nemtudommal, mert akkor én rövid úton eldöntöm, hogy ez így nekem nem pálya.
Tehát, kérdésedre a válasz: konkrétan rákérdezek a dolgokra, kertelés nélkül. Bár, szerintem ezt más lánytól ne nagyon várd el, mert én nem "átlagosan" viselkedem. Az átlagos alatt azt értem, hogy "ahogy a pasik számítanak rá". :)
Igen azért ilyen téren legyen határozott az ember.Én speciel ha úgyadódik(na)simán tudom(nám) hogy akarok e többet vagy sem.Mert saját tapasztalat hogy nemjó húzni a dolgokat mert szívás a vége.Fõleg hamár ott a konkrét,hogy akkor mi legyen?! Jó hihetelen érzékeny vagyok érzelmileg,de magabiztos is ha tudom hogy igen õ kell(ene) nekem.
"Mit is gondolsz errõl a kapcsolatról?" Ez jó. Igazi beugrató kérdés. :) Az a jó ebben, hogy a csajoknak általában halvány fogalmuk sincs hogy mit is akarnak pontosan. És általában az õszinte válasz az amit a legkevésbé szeretnének hallani. Hazugságot pedig még inkább nem. Huszonkettes csapdája... (Csak egy példa): Mit gondolok a kapcsolatról? Isteni veled a szex, de egyelõre jó nekem így ahogy van. Okos vagy, szép, kedves, de nem akarok még összeköltözni veled, annyi ideje nem vagyunk még együtt. Az lenne a legjobb ha egyelõre minden így maradna ahogy most, élvezzük egymást. Ha ezt így valaki megmondaná szemtõl szembe, azt hiszem el is vágná vele magát. Erre a kérdésre az én válaszom ez: Te mit gondolsz? :)
a "mit gondolsz errõl a kapcsolatról" kérdésre elég vicces egy igen meg egy nem is választként
amúgymeg két opció.. szerelmes az illetõ, vagy nem szerelmes.. ha szerelmes akkor egyértelmû hogy akarja a dolgot.. ha nem szerelmes akkor szintén két út van: meg akar ismerni, ill nem akar megismerni.. namost ha tudja hogy nem akar megismerni akkor egyértelmûen nem a válasz.. ha nem szerelmes attól még kedvelhet és szerethetne megismerni, annak meg idõ kell..