Hogy hová süllyedtünk? Nembaj úgyis sokan vagyunk a földön 20 éve még csak 4 mostmár 6 milliárdan vagyunk. Valahová mennünk kell. Hát pusztuljunk!
"beszippantja a Földet" XDDD LOOOL!!!! Ekkora baromságot még életemben nem hallottam. xD
Szerintem is kár érte.A Superconducting Super Collider-ben 40 TeV-os ütközések lettek volna.A Large Hadron Collider-ben csak 14 TeV-os ütközések lesznek.Azt hiszem az adatok a protonokra vonatkoznak.
Szeretem a Wikit. Ha valaki pocskondiázni meri, lelövöm!
Íme egy érdekes anekdota:
1993-ban Nagy-Britannia tudományos ügyekért felelõs minisztere, William Waldegrave, arra kérte a fizikusokat, hogy ne sokat fecsegjenek, hanem egy oldalon válaszoljanak a következõ kérdésre: "Mi a Higgs boson, és miért kell nekünk megtalálni vagy felfedezni?"
Amúgy beindult. Egy ürge nyilatkozott a déli híradóban. Még élünk, de lehet, hogy idõ kell, amíg összejön egy fekete lyuk.
Nem a Relativistic Heavy Ion Collider amire gondoltam de megvan.A Superconducting Super Collider amire gondoltam.87.1 km lett volna a kerülete ha megépül.Az LHC kerülete csak 27 km.
Bizony ma lesz 8 kor de már 8 óra van ... és még mindég ugyan az megy a weblapon ... mikor kapcsolnak élõ képre?
ma lesz:)
Ezek szerint a Föld akkora a fekete lyukban mint egy libatoll egy jó nagy zsákban? :) Vagy jó sok libatoll...
Már lusta vagyok visszaolvasni,de talán itt volt az, h mini fekete lyuk jöhet létre... Mégis mekkora az a mini? :D Teljesen mindegy, mert a felszabaduló energiák miatt átpréselõdhetünk egy pl 1mm átmérõjû lyukon is?
há azér, mer a feketelyuk elnyeli, oszt valahun máshun meg kis**rja. mellesleg szerintem meg az emberiség történelmének sorsában (amit nem én írtam meg) úgy áll, hogy még nem akkor cseszik ki magával valami ostoba kísérlettel, amikor még én is élek.
Valaki azt magyarázza már meg a parasztnak(nekem:D), h miként lehet az, h egy fekete lyukba csak megy meg megy befele minden, és sose telik meg?
(Segítek: ha megnézi a korodat is, láthatja, hogy nem ma kezdted a "szexuális tapasztalatgyûjtést", mint esetleg õ, ha egyátalán. De úgy látom, nálad az utálat magasabb prioritáson üzemel, mint a gondolkodás. Stílszerûen: túl sok agyszövetbomlasztó szöveget olvastál mostanában.)
Mondjuk ilyen kisgömböccel nem szívesen találkoznék egy sötét sikátorban.
Na, ez egyre cifrább, ahogy beleolvasok. A wikis cikkben külön fejezet foglalkozik a közönség félelmeivel, de az RHIC-ben állítólag már létre is hoztak fekete lyukat, a létrehozó pedig .... na nem fogjátok kitalálni.... egy román fizikus volt. Már a fekete lyukakat is lopják a románok!
> Én is kíváncsi vagyok az eredményekre nem tudom, hogy a hideg fúziót elõ tudja-e segíteni valamelyik új részecske de remélem lesz valami jelentõs felfedezés
szerintem a fizika korlatos tudomany persze ha a vilagegyetemet nem tekintjuk vegtelennek.
inkabb szerintem a nagyobb problema az emberi elme befogadokepessege, mert lehet hogy az elemnk eler egy bizonyos megertest a fizika, matematika szintjen de lesz egy korlat majd amin tul mar nem tundjuk "felfogni" az esemenyeket.
ezaltal tlaan mi leszunk a tudomanyunk korlatjai es nem az hogy nem letezik egysegesebb torveny.
Egyébként.. az lenne a leg hatékonyabb ha ezeket a "felesleges adatokat" amik nem a beállított körülménybõl szárbaznak, hozzáférhetõvé tennék a neten és nem egyszerûen kidobnák.. sõtt engedtesség meg merészségem fokozván: az egész adatbázist nyilvánossá kéne tenni.. had rágódjon rajta a sok hálófüggõ sufnitudós.. kitudja, talán az új Einstein köztünk jár (fehér köpenyben egy eldugott suliszertár mélyén) és megnyitja az új egyetemes fizika kapuit ámen. v batman aki még nem látta usgyi
Na robbanunk vagy nem robbanunk, ki szurkol a robbanunknak? Én Én! Atommaghasadás.. hmm.. mégapróbb részecskéket szétbombázni.. hmm, kis meteór becsapódik földbe nagy sebességgel, nagy bumm hmm.. fénysebességgel(!) szétbombázni protonokat kiscsibéket hmm.. na lesz nagy bumm?
Nekem errõl az LHC-ról a pí cimû film jut eszembe.
Dehogy záródik!Peking az élõ példa nem nézted az olimpiát?Olyan szennyezett a levegõ, hogy megvan szabva melyik rendszámu kocsi egy héten hányszor közlekedhet...Figyelj ha egy pinát folyamatosan basznak az csak tágulni fog,ez a helyzet az ózonlyukkal is.Szóval a francba a kutatókkal.!!!
Én a világ közepét szeretném megtalálni. Nagyon sok kérdésre választ adna.
Én személy szerint várom a kísérleteket. Kíváncsi vagyok mi sül ki belõle.
Sokan piszkálják a tudósokat nem csak itt sg-n hanem úgy egyébként. De abba ezek közül senki nem gondol bele hogy reggelente beleül a kis autójába beindítja a robbanómotort, elgurul a gumiabroncsokon a boltba és ott megveszi az elektromos kemencében sült kenyeret, vesz egy nyomdagépen nyomtatott újságot, otthon leül a számítógép elé, interneten levelzik, mobilon hívja a barátnõjét vagy a sok kilóméterre lévõ szüleit.
Lehet hogy sok dolgot elcsesztek már a tudósok (akár az ózon lyuk is legyen az) de nagyon sok mindent köszönhetünk nekik amiket legtöbben csak akkor értékelnénk ha nem lennének.
Szóval csak elõre és lássuk az eredményeket.
Na akkor ezentúl menjél lóval munkába és kapcsold le a lámpádat és gyújts meg egy gyertyát. Pont az ózonlyuk a legjobb példa hogy a tudósoknak vagy a kormányoknak van-e nagyobb felelõssége mivel úgy tudom, hogy 2050 környékére bezáródik mert betiltották a CFC-k gyártását.
A te olvasatodba aki nem tudós az paraszt a szó elvont értelmébe. Ezek után te melyik csoportba tartózol talán tudós vagy? A gondolkodásod elég retaldált.
Nem tudom miért gondolod, hogy 2 milliárd év múlva lesz még ember, adigra kiöregszik a génálományunk és szépen kipusztulunk! És ettöl semilyen LHC kisérlet nem fog megmenteni bennüket.
A természettudományok mellett még a természeti népek (fõleg a vadász-gyûjtögetõk) kultúrái érdekelnek (eszkimók, busmanok, pigmeusok, hadzapik, egyéb megmaradt zsákámnyolók). Hogyan lehet a furcsa mítoszokat megérteni számunkra, lehetõleg torzítás, ferdítés nélkül? A kulturális antropológiában hallottam fenomenológiai, interpretatív, hermenutikus, szemiotikai stb. megközelítésekrõl. Azt viszont nem tudom, mennyiben ortogonálisak ezek a köznapi értelemben tudományosnak neveztt gondolkodásra képest. Sõt azt sm tudom, hogy a köznapi értelemben tudományosnak nevezett megközelítás mennyire egységes, vagy mennyire diverz, sokarcú maga is.
Láttam pár mûvet, amely ezeknek a (kontinentális filozófiából, mûvészetbõl, kulturális antropológiaból eredõ) megközelítéseknek a tudománnyal való kapcsolatát tárgyalja. A neurobiológus Jean-Pierre Changeux és a hermeneutikus filozófus Paul Ricouer beszélgetésérõl szóló A természet és a szabályok. Vagy a felthetehõleg szándékosan provokatív címû A természettudományok hermeneutikája válogatás. Olyan kevéssé jutatottam el még bennük, hogy semmit sem tudok róluk mondani.
Mérõ László szerint, ha a természet megszólalhatna, ilyesvalamit mondana:
A racionalitás éppúgy a ti [különbejáratú, saját] fogalmatok, mint az erõ vagy a sebesség. Nem az én fogalmam, bár elismerem, hogy jó fogalom: kiváló megismerõ rendszereket tudtok felépíteni a segítségével. Én nem mondok neki ellent, de ugyanakkor nem aszerint mûködöm.
Innentõl pedig olyasmit vettem ki a szavaiból, hogy más megélési módok is lehetségesek, viszont ezek meg ott deficitesek, ahol esetleg éppen a tudomány tesz jó szolgálatot. Vagyis egyetlen teljes megismerést nyújtó paradigma nincs.
(Nem tudom, az Új észjárások, vagy a Mindenki másképp egyforma címû könyvében mondta-e ezeket, és az idézet is csak emlékezet, nem pedig szó szerinti.)
Visszatérve az eredeti kérdéskörre: Ha a jövõben összeolvad (vagy legalábbis közelít) majd a biológia és a szaámítástechnika, akkor vajon * képesek-leszünk-e magunknak úgy agyakat építeni (vagy hozzáadni a sajátunkhoz), hogy olyan új módokon is megismerhessük a természetet, ahogy most nem? * elegendõek-e pusztán a racionális ismeretek, megfontolások, kísérletek stb. mindehhez? Mostani megimerõ rendszereink képesek lehetnek-e fokozatosan valami lényegesen többet teremteni valamiféle behúzási (bootstrapping) folyamat révén? * Agyunkat az evolúció teremtette, azonban az evolúció mégiscsak a ,,nagy valós világban'', ,,nyálas''-tekegõdzõ izgõ-mozgó gubancolódó molekulák vad-dinamikus-életszagú világában van jelen, így nem biztos, hogy jól modellezhetõ-szimulálható szilíciumkristályokon. A kvantumszámítógépek a gyógyszerkutatást felgyorsíthatják, mert az éppen az izgõ-mozgó-,,nyálas'' nagymolekulákat képesek jóval gyorsabban modellezni, de vajon utánozhatjuk-e rajtuk annyira az evolúciót (nyálas környezetével együtt, vagyis a VALÓSÁGgal), hogy csodálatos agyakat evolváljon nekünk (vagy legalábbis fejlesszen tovább)?
A természeti népekre visszatérve: a meséik, mítoszaik szépek, és ha eltûnnek, a meséiket nem lehet csak úgy újraírni. (Konrad Lorenz is írta, hogy kultúrát éppúgy nem lehet csak úgy elõzmények nélkül megcsinálni, mint fajt). Szerintem mûíró nem lenne képes olyanokat kitalálni, mint a vadász-gyûjtögetõk vérbõ, sokszor vaskos humorú, meglepõen szép szimbolikájú, sajátos, néha kegyetlen, az érzéseket sokszor öszintén elaboráló folklórja. Nekem a nagy, szent történelmi vallások valahogy nem jöttek be, de a vadász gyûjtögetõk kissé mechanisztikusabb-individualisztikusabb világa annál inkább: éppen jól kitölti a természettudományokkal való foglakozás órái közötti idõszakot, márcsak az azzal való (felületes?) analógia miatt is.
Azt a lehetõséget kihagytad, hogy talán a világ nem is olyan, hogy pusztán materialista-pozitivista-deduktív megközelítéssel tökéletesen megismerhetõ legyen.
Bár ez sokak számára egyenértékû azzal, hogy ilyen módon tökéletesen megismerhetõ - csak éppen végtelenül bonyolult, ezért mégsem. De akkor ez sem más, mint hittétel.
És még könnyen kiderülhet az is, hogy bizonyos aspektusai éppen hogy más módszerrel megismerhetõk.
Nem tudom a kérdésekre a választ, mert nem értettem Hawking cikkének részleteit (a hivatkozott elméletekhez szükséges elõismereteim híján).
Az én sem értettem a cikk végén, hogy miért kellene minden pontban tudni valmit az univerzum ottani állapotáról, és miért kellene arra törekedni,hogy így megjósolható legyen a jövõ. Nem értettem, miért fontos ez itt.
Én inkább valahogy úgy képzeltem, hogy egy "szupernagy" fizikai elmélet azt jelenti, hogy már a szabályait sem lehet hol eltárolni. Már csak az alapelveit sem. A matematikában vannak olyan számok, amelyek tömöríthetetlenek. A pi jól tömöríthetõ, mert egy egyszerû algoritmus teszõlegesen elõsorolja a jegyeit, de Chaitin omega száma tömöríthetetlen. A matematikában el tudok képzeni tömöríthetetlen számot, és mivel a fizikára nincs rálátásom, ezért tudatlanságom miatt egyelõre ott is el tudok képzelni valamiféle óriás elméletet, amelynek elveit sem lehet tömören megadni (még akkor sem, ha csak az alavetõ elvek érdekelnek, nem pedig valamiféle teljes leírás).
Az az érvelés viszont tetszett, hogy az óriási elmélet valami drasztkus módon visszahat az éppen által kutatott univerzumra (pl fekete lyukká omlasztja össze magát, vagy kizárja magát az univerumból).
Ha Hawking jól írta le az önhivatkozást, akkor nem hiszem, hogy a Hawking által leírt helyzet kicselezhetõ lenne úgy, hogy a szupergondolkodó saját magát is modellezné. Térjünk vissza a király és a halálraítélt analógiájára. Ott sem képes a király a halálraítélt trükkjét úgy kivédeni, hogy elõre modellezi az önellentmondó állítás hatását. A halálraítélt mondata egész egyszerûen olyan szellemesen lett megválasztva, hogy mindig éppen a fordítottja sül ki belõle, mint amibõl kiindul az ember. Ezzel nem lehet mit kezdeni: a fogoly ügyes volt, és a király, ha korrekt, megkegyelmez neki. A matematika Gödel-típusú tételeit sem lehet kicselezni: ezek a tételek valóban valami mélyet árulnak el a matematikáról (pl az, hogy tényleg kimeríthetetlen). Hilbert az életét tette fel rá, hogy axiomatizálja a metamtikát, neki tehát "nagyon rosszul jött" a Gödel-tétel, de õ sem tudott vele mit kezdeni (azon kívül, gondolom, hogy nem nagyon nem örült neki).
Bár Hawking leírásában a "pontonként tudni az univerzum hullámfüggévényét" rész jelentõsgét nem értettem, viszont magának a cikk üzenetének örültem, és kívánom, hogy igaz legyen. Bár talán csúsztatás tõlem, hogy a matematika eredményeit közvetlenül a fizikára vetítem rá, nem tehetek mást: nem nagyon tudom elképzeni, hogy a fizika véges és lezárható legyen.
Érzelmi okokból is remélem, hogy Hawkingnak legyen igaza. Az emberiséggel mi lenne, ha "vége lenne" a természettudománynak, fizikának, biológiának stb? Egyetlen végtelen dolog a matematika maradna, és, mint Neumann írta, a "külsõ", természettudományos inspiráció nélkül az is elbarokkosodnék. Formálisan lennének benne lehetõságek, de nem lenne ihlet, ami azokat kihozná belõle. Pár száz év múlva az egész embriséget tönkretenné a kutatás-felfedezés hiánya. Lehet bírálni, hog ma sem áll a kutatás-fejfedezés öröme rendelkezésre minen embernek. De ma legalábbaz elvi lehetõség megvan. Ha Hawkingnak nem lenne igaza, akkor a nagy elméletek lezárásával a puszta elvi lehetõség is örökre bezárulna az emberiség elõtt.
Tehát remélem, Nagy Egyesített Elmélet a fizikában sem lesz. Helyette, kárpótlásul, inkább az örök életet kívánom az emberiségnek (mármint az egyén örök életét). Nem lehet természetes dolog az, hogy egész életében "az Öreg titká"-t (Einstein szavaival) kutatja az ember, és épp akkor, amikor végre éppen a legérdekesebb részhez ér, rendre le kell adni a kulcsot. Csak hát természetesnek szoktuk meg, mint ahogy -- gondolom -- a középkorban a csecsemõhalandóság volt megszokott, természetes istencsapása. Az sem ártana, ha az egyén elméje képes lenne legalább a saját kora összes természettudományát átfogni.
Nagy Egyesített Elméletet viszont nem kívánok, szerintem a természet megismeréséért folytatott feszítõ közdelem mindörökre fennmarad, sõt egyre és egyre jobban elmélyül, bármikori lezárás nélkül.
Szerintem minket a kutatók meg a tudósok visznek a sírba..Bármit amit eddig feltaláltak a bolygó kárára volt.Nemhogy inkább kimennének és szednék a szemetet akkor talán nem lenne akkora ózonlyuk,amit szintén nekik köszönhetünk, hogy déltájt alig lehet kimenni mert éget megfele a nap..!
Hm erdekes.. A te velemenyed micsoda? En ugy gondolom, h Hawking gondolatai nem tukrozik a valot, sot! :) Azert ez nagykepuseg nem? De mivelhogy ez filozofia ahol nincs nagyon bizonyitva semmi, viszont az elvont de logikus gondolkodas a legfontosabb, nem pedig kepletek v bonyolult szamitasok serege mint ahogy eppen a gyakorlati kozmologiaban, igy nem biztos h akkora baromsag amit velek Hawking elleneben. Persze azert lehet h az. Szal meine meinung nach, Hawking kicsit akar tul is becsulhette a befogado (es valoszinuleg ertekelo) intelligencia fizikai meretet. Gondoljunk csak bele.. Na es ha nagy befolyasu (kornyezetere, az Univerzumra) az elobb emlitett objektum akkor mi van? Sajat magat nem tudja modellezni? Kizarjuk az egyszerusitest (ez minden modell sajatja) es a tomoritest? SzVSz, hasonlo az identitashoz. A GUT (Nagy Egyesitett Elmelet) pedig nem kell h leirja adott pillanatban az osszes pl szubatomi reszecske poziciojat es egyeb jellemzoit, hiszen ez a vilag szimulakruma lenne es azt senki nem varja az elmelettol. Ha igen, akkor folyamatosan ott kellett volna lebegnie S. W. Hawking mai gondolatanak az Elmelet keresese felett, mint Damoklesz kardja. Vagyis szinte lehetett tudni folyamatosan (a nagy valoszinuseget).. Ha jol emlexem, Istvan batyank hisz egy istenben, tehat aki mindezt a tudast -es mast is- birtokolja. Ami viszont igy paradoxon. :)
De mi van akkor, ha rájönnek, hogy az ember tudata is hatással van a körülötte található mikrokozmoszra?
Pár hónapja engem is hirtelen érdekelni kezdett, hogy vajon lehet-e a fizikában is az önhivatkozásnak olyasféle megnyilvánulása, amely jelentõségében összemérhetõ a matematika "önhivatkozó" tételeivel. Nem annyira a mikrokozmoz, mint inkább a kozmológia terén. Nem az antropikus elvvel kapcsolatos kérdésekre gondoltam, hanem egy másik kérdés kapcsán: "Vajon kimeríthetetlen a a fizika, mindig is új felfedezni, meglepõdni valót kínálva a fizikusoknak, vagy pedig egyszer le lesz zárva valami Nagy Egyesített Elmélettel."
A matematika kimeríthetetlen, sohasem lehet biztossággal lezárni?
A király maga elé vezetteti a halálraítéltet. --- Kegyelmet nem kapsz, mindössze megválaszthatod a halálod módját. Mondj egy mondatot! Ha igaz: golyó, ha hamis: kötél! Trükkökket ne is próbálkozz: én mindent tudok, tehát tetszõleges mondatodat meg tudom ítélni. Most mondd, milyen mondatot választottál? --- "Kötelet kapok".
Lehet, hogy a király a külvilágról mindent tu , de a fogoly mondata nemcsak a külvilágról szólt, hanem olyasvalamirõl is, amelyre éppen maga a mondat elhangzása is hat. Tehát a mondat részben saját magáról is szól, sõt ezt épp oly módon teszi, hogy mindenképpen elelntmondásra jutunk.
A matematika kimeríthetetlen-e, és sohasem fogy-e el a matematikusok felfedeznivalója? Ezt erõsen valószínísítik azok a tételek, melyek éppen a fentiek analógiájára, önmagukra hivatkozó állitásokról szólnak.
Vajon maga a fizika kimeríthetetlen-e? A "Nagy Egyesített Elmélet" meglesz-e, vagy mindig is lesz lényegesen új és új felfedezni való a fizikusoknak?
Többet sejthetnénk errõl a kérdésrõl, ha a fizikában is találnánk a matematika "önhivatkozó" állításaihoz hasonló jelentõségû mély elveket. Nem feltétlenül arra gondolok, hogy a Gödel-tételt szó szerinti "beemeljük" a fizikába. Elvégre matematikai tételek fizikai megjelenése sokszor eléggé érdektelen: A "2 + 3 = 5" képlet érdektelen módon fizikai tényként is felfogható: "Két fadarab meg három fadarab együtt öt fadarabot tesz ki"
Persze lehet, hogy a Gödel-tétel fizikai megfelelõje nem lenne érdektelen, de engem talán olyan fizikai elv érdekelt, amely inkább jelentõsõgében mérhetõ össze a Gödel-tétellel, nem feltétlenül szó szerint.
Erre rákeresve találtam néhány cikket, de legtöbbjükbõl szinte semmit nem értettem.
Viszont Hawking is írt éppen errõl a kérdésrõl egy cikket egy ünnepi beszéd kapcsán, így e cikk közérthetõbb.
Hawking korábban bizakodott benne, hogy nem is olyan soká Nagy Egyesített Elméletre lelünk. Késõbb már óvatosabban fogalmazott, majd még késõbb megírta a fenti cikkét. E szerint * nem lesz Nagy Egyesített Elmélet, * a fizika alapvetõen és szükségszerûen kimeríthetetlen, éppúgy, mint a matematika, * és ez nem triviális vagy érdektelen módon igaz, hanem mély fizikai elvek alapján.
Nem tudtam még kellõen elmélyedni a hozzávezetõ elõismeretekben, így csak próbáltam valamit kivenni a cikkbõl. Ha jól értem:
A fizika mindenképpen olyan hatalmas és bonyolult, hogy egy megértésére törekvõ elmének óriési sok szabályt kellene befogadnia. Ekkora információ tárolása, feldolgozása mindenképpen valamiféle agyat, információfeldolgozó harvert igényel. Ez maga is valami fizikai dolog: mindenképpen valami anyagi természetû dolog, márcsak azért is, mert az információfeldogozásnak energetikai, ermondinamikai vonatkozásai, kihatásai is vannak. Vagyis óriási energia jelenlétét kell feltételeznünk.
Ekkora mennyiségû anyag, energia a szó szoros értelmében puszta tömege miatt fekete lyukká roppanna össze. Mondhatjuk: a megismerõ elme azonnal közvetlenül kihatna éppen arra a kozmoszra, amelyet éppen megismerni igyekszik.
Eddig a fizikai elméletek "ingyen lakoztak" abban a fizikai világban, amit leírtak. Legyen szó bármilyen bonyolult elméletrõl, egyiknek sem volt hatása az általuk leírt fizikai világra, hiszen az eddigi legbonyolultabb elméletek sem voltak olyan nagyok, hogy el ne fértek volna egy könyvtárban vagy pár CD-n. Azonban ilyen nagy tétel esetén vége az ingyensörnek: a szóban forgó elképzelt óriási fizikai elmélet esetén már tekintettel kell lennünk arra, hogy maga az elmélet, a model, és az azt használó szupergondolkodó is része a kozmosznak. Nem tekinthetjük többé úgy, hogy a szupergondolkodó kívülrõl szemlélgethet az univezumot, mint kisgyerek az akváriumát. Maga a fizikai szuperelmélet tehát szükségszerûen önhivatkozó, és ezért nem is lehet teljes.
Mondott még valami mást is közvetlenül e kérdésben, de azt még ennyire sem értettem. Maga az egész kérdés azért kezdett érdekelni, mert úgy érzem, a fizikában mintha közvetlenebbül jellennék meg a bizonyítás és igazság viszonyának kérdésköre, mint a matematikában, és nekem szükségem volt a kontrasztra.
Hawking közölte, hogy csalódás érzése helyett megondolta magát, és inkább örül. Legalább sosem kell a jövõben sem unatkozniuk a fizikusoknak, sosem lesz stagnálás a szakmában.
"Úgyhogy egyenlõre hiu remény, hogy benépesíthetünk egy lakható bolygót!"
Jujj, akkor álljon le minden kutatás! Ha most nem tudjuk megcsinálni, akkor ne is kutassunk ebbe az irányba. Hátha egyszer majd magától megoldódik. Vagy megkérdezzük a parsztbácsit, hogy mi volt az a rejtélyes hiányzó dolog, õk úgyis mindent jobban tudnak.
Elõbb voltak paraszt emberek mint tudósok. Hidd el, hogy természetesnek vették, és nem kérdõjelezték meg a dolgot. A teremtésmítoszt meg a 4 elefánt egy teknõs hátán stb elméletek már valóban egyházi tudósoktól származik.
Nem a paraszt bácsi mondta, hogy lapos a föld hanem az akkori tudomány képviselõi az egyházi tudósok! A hajósok már nagyon régen tudták hogy a fold gömb formájú olyan apró megfigyelésekbõl mint, hogy a horizonton feltûnõ hajónak elõször az árbocát látták és minél közelebb ért annál többet láttak belõle! Úgyhogy gondolkodj mielõtt embereket vádolsz meg tudatlansággal!
Tulajdonképpen mindenkinek igaza van egy kicsit csak azt nem értem, hogy jön ide az elköltözés? Talán a tudósok szétcseszik a bolygót? Annak idején olyan kísérleteket végeztek, hogy egy a világtól hermetikusan elzárt területet benépesítetek állat és növényfajokkal, hogy teljesen önálok legyenek. De sajnos mindig kudarcba fulladtak a dolgok mert a növények és az állatok valami rejtélyes oknál fogva egy idõ után el kezdtek kipusztulni! Valami titokzatos alkotóelem amit a tudománynak nem sikerült felfedeznie hiányzott. Úgyhogy egyenlõre hiu remény, hogy benépesíthetünk egy lakható bolygót! Esetleg arra gondolsz, hogy majd az LHC-ben megoldják az ûrutazás legnagyobb problémáját az idõ tényezõt és így eljuthatunk egy másik bolygóra ahol van élet és benépesíthetjük! Csak azt nem tudom mit kezdünk majd a helyi vírusokkal hiszen még sajátjainkkal sem bírunk
Ugyanez a paraszt bácsi azt is tudta, hogy a Föld az lapos, mert hát ugye csak körül kell nézni! És az is egyértelmû, hogy a Nap kering a Föld körül. Aztán jöttek a hülye tudósok, akik megkérdõjelezték a nyilvánvalót...
A gondolatmeneted hibádzik, de nagyon. Amit biztosan tudunk: itt, ezen a bolygón a végtelenségig nem maradhatunk. Elköltözni meg nem lehet varázsigékkel vagy jópofasággal, hanem csakis technikával. Ezért, a túlélésért, kell a mûszaki fejlõdés. A JPÉ is ezt mondja, mert az élet fontosabb, mint a nemlét. A problémát már csak optimalizálni kell, vagyis elkerülni a mellékes károkat.
En soha nem talalgattam. ;) Mindig valoszinusegrol beszeltem. Erdekes elmelet, h a tudomanyos fejlodesnek ugyanakkora haszna van, mint sara. Hat ezt igy nemtom kiszamolni.. de talan. Ma (pillanatnyilag) magasabb az atlageletkor, nagyobb az (emberi) populacio es a kenyelmi faktorok maskent oszlanak meg (talan atlagosan jobbak), mint "anno"; vagyis a nagyobb tenyezoket figyelve (megha ily primitiven is) cafolhato a fenti allitas. Viszont kihagytuk azt, h a tarsadalmunkban nyilvanvalo minden pozitiv valtozast a technikai fejlodesen kivul vmi mas idezte elo, ill a ma tapasztalt pozitivumoknak nem lesz-e kesobb "bojtje". :)
Erre már futottunk egy kört! Szerintem hadlyuk a találgatásokat és várjuk ki a végét, és ha sikerül akkor tovább vitázhatunk a témáról, ha nem hát akkor...! A másik dolog aki leparasztozza az embereket a beollózót nem létezõ részecske elméletekkel, hogy menyire okos és érti az egész tudományos kísérlettet annak azt üzenem, hogy néha a józan paraszti ész többet ér mint 100 tudós! A paraszt bácsi szembe széllel nem pisil mert tudja hogy pisis lesz, a tudós pedig kipróbálja a hátszeles meg a szembeszeles verziót is! De a tényen nem változtat hogy tiszta húgy lesz és a parasztbácsi meg jót kiröhögi a marhát. A tudomány ép annyi problémát okoz amennyit megold ( atomerõmû = atombomba, robbanómotor = üvegházhatás, stb.)
Igy van. :) Aggodni amugy is felesleges, mert mikor mar tudjuk h telleg kene, akkor mar nem tudunk. :)
Nalunk tavoktatason a sokak altal szidott Gabor Denes Fosulin, ami telleg nem nagy szam, de volt modern fizika. Ugyanis ez a temakor nem kemia.. hanem fizikabol a quantummechanika. Emellett a tema elegge trendi es sok ember olvasgat rola. Meghat maga az LHC lassan a konyokomon jon ki, a csapbol is ez folyik.
apokalipszis, mi az? Ssak csináljanak egy kis miliméternyi fekete lyukat az elég ahogy, hogy kinyúljunk vagy egy gramnyi antianyagot, és indulhat újraí a fegyverkezési háború, CSAK az a baj hogy most már a harmadik fél nem fél használni azt(itt a harmadiknak a terroristákat nevezem)
enma a keszdetegtol elenesztem eszta dolkot enek nemlez joveke en mekmontam aszer mostszolok elore hadha kesob ma sengi nemlez it hoty ikaszat atjon negem
Azért lehet 0,5% veszély hogy történik valami komoly gond, de én is a kétkedõk táborában vagyok a tudósok is gondolják hogy nem a világ végét akarják elõ idézni!!De azért lássátok be hogy a tudósok is ismeretlen területre léptek ez a lényege a tudománynak.
:D Végre valaki, aki nem anyázik- és sértõdik meg egybõl, akinek van önkritikája, humorérzéke és saját magán is tud élcelõdni! Ritka az ilyen - fõleg a fórumokon. Minden tiszteletem!
Vicces, hogy mindenki azt hiszi, hogy ha létrejön egy fekete lyuk akkor az azonnal mindent beszippant.
A fekete lyukaknak a világûrben nem azért nagy a gravitációjuk, mert fekete lyukak, hanem azért mert több csillagnyi a tömegük.
Az itt létrejött fekete lyukaknak értelem szerûen nem lesz ilyen tömegük. A jelenlegi elmélet szerint töredékmásodperc alatt elpárolognak. Ha meg nem, akkor se igen fognak beszippantani semmit, csak ami véletlenül beléjük ütközik.
VAGY csak nekünk mondták azt hogy félbehagyták és valójában Irakig ér már, ezér kellett õket elfoglalni, hogy elvegyék Szaditól a már majdnem kész gyorsító távirányítóját. Azóta meg tovább fúrtak Kamcsatka felé és elõbb utóbb meg lesz a földkörüli gyorsítójuk, ami közel 40eKm lesz! Ha bekapcsolják, azzal gyorsítani tudják (esetleg lassítani) a Föld forgását, így zavarva meg a tõzsdét és BUMM!
Azt hiszem az USA-ban lett volna valami hasonló méretü ütköztetõ de annak az építését félbehagyták.Az amerikai mekkorának lett tervezve?Nagyobb lett volna mint a CERN-é?
"nade demokrácia van, mindenkinek lehet véleménye"
Tudományban nincs demokrácia, ez már itt bebizonyosodott.
Egy biztos. Fekete lyuk nem fog keletkezni, mert annak épp az az elve, hogy tömegvonzás van. Tömeg pedig anyag által van csak, még akkor is ha levegõrõl vagy gázról van szó. És ugyebár van egy olyan törvényünk is, hogy energia nem vész el, csak átalakul. Maximum egy szimpla atomrobbanásra lehet számítani, ami eléggé megnyugtató :-D Amúgy ennek az esélyét is kizárnám, valószínüleg nem tud annyi energia felszabadulni, hogy nagyobb robbanást idézzen elõ. Nem uránról és nem nehéz fém ütköztetésrõl van szó, ha jól tudom, márpedig ezeknek van elég esélyük nagy energia kibocsájtásra. Sõt energia kibácsájtás helyett inkább nagyobb esélyt adok az energia elnyelés lehetõségének, mivel új anyag keletkezésére lehet számítani. Kiváncsian várom a fejleményeket, szerintem nincs ok a pánikra.
Bocs ha tudálékosan hangzott, nade demokrácia van, mindenkinek lehet véleménye :)
Én is ismerem ezt. A probléma az, hogy vallást és a tudományos haladást összemosni elég veszélyes dolog szerint.
Én úgy emlékszem, hogy a legutóbbi LHC cikkben az volt, hogy ezek a folyamatok a Napban is lejátszódnak és hát azt még nem nyelték el a fekete lyukak. Én is kíváncsi vagyok az eredményekre nem tudom, hogy a hideg fúziót elõ tudja-e segíteni valamelyik új részecske de remélem lesz valami jelentõs felfedezés világvége meg nem lesz az csak azért van általában, hogy több Blikk stb. fogyjon
Aki azt a ST-s dialógust írta annak gratulálok nagyon jó meg a sok baromságnak amin jót lehetett röhögni
Informatika és tudomány
De azért lássátok be hogy a tudósok is ismeretlen területre léptek ez a lényege a tudománynak.
meg a sok baromságnak amin jót lehetett röhögni 
