Mondjuk hõre táguló biliárdgolyókkal játszunk. Mondjuk elkezdünk melegíteni egy golyót és az annyira kitágul, h nekiér a másik golyónak, aztán tovább tágulva nekilöki a következõ golyónak. Aztán lehûlnek és a golyók távolsága így megnõ.
vagy fogok egy dákót, és meglököm a golyókat, h szétgurulnak a szobában...
Az energiát nem kell "megtermelni" meg "bevinni" az ott van. Kérdés, mennyiszer lehet elõcsalogatni. A vízbontási folyamat mûködik, ismerõsöm küldte videón, de Naudin is bemutatta. Stan Meyer már nem él, h megmutassa, de amint találkozok a cirko-átalkítós ismerõssel, kikönyörgök tõle egy videó lehetõséget. Elõre tudom, nehéz eset lesz, de megpróbálom, hiszen a tudás az embereké. nem azért gyújtottuk meg a gyertyát, hogy aztán letakarjuk egy átlátszatlan anyaggal...
Itt arról van szó hogy Okkultist ezt energiatermelésnek hitte, holott nem az. Ez energiatárolás, a maga veszteségeivel.
A mechanikai rezgéssel ugyanúgy energiát közölsz csak éppen mozgásit. Bármilyen frekvenciájú elektromos impulzussal ugyanúgy elektromos energiát közölsz mint a Faraday módszerrel, csak a veszteségek lesznek mások. A befektetett energia egy része elmegy a gép veszteségeivel, egy része mérhetõen hõvé alakul (a termodinamika fõtétele ugyebár), a maradék fordítódhat vízbontásra.
Elégetéskor a vízbontással megnövelt energiaszintet kapjuk vissza. Ezt fordíthatjuk munkára a gép veszteségeivel.
Amit te mondasz az viszont egy másodfajú örökmozgó lesz ha az állítólagos "megtermelt" energiát visszacsatolod. Innentõl látványos a dolog...
"mikor a húzóerõ a megnyúlt vasszerkezetet megolvassza egy pillanatra a törés elõtt"
Ja, ilyen meg nem történik. Olyan történik, hogy nagy feszültségnél képlékeny alakváltozás közben az acél _kicsit_ felmelegszik, de ez a bevitt mozgási energia egy része. Meg nem olvasztja. Csak utána úgy néz ki, azért hívják képlékenyedésnek, meg az acél folyásának. Olyan, mintha folyna, de igazából végig szilárd anyag marad! (Ha meg az acél "törik", az megint másik téma, fáradás, vagy ridegtörés)
A Meyer-féle vízbontásnál ketté kell választani a dolgokat.
A rezgéssel szétválasztott oxigén és hidrogén gáz a cél. A rendszerbe (a vízbe) csak annyi plusz energiát viszünk be, h az amúgy is rezgõ atomok elég messze kerüljenek egymástól, h a kötés megszakadjon közöttük. Szétrázáskor nincs melegedés. Összeolvadáskor (mikor is a hidrogén oxidálódik) viszont nagyon melegszik, és ez a hõenergia sokszorosa a szétválasztási energiának.
Hasonló, mint a hõszivattyú. Kisebb energia befektetéssel nagyobb energiájú folyamatot váltunk ki.
Tehát nekünk nem kell pluszként belevinni a szétbontási energiát, mert a víz egy bizonyos rezgéssel könnyen szétbontható elemeire, és az elemek egyesüléskor hõt adnak le.
Míg 100% nincs eldöntve, h 1db elektron mennyi fotont tud magából kisugározni, addig nem tudhatjuk azt sem, hogy ugyanazok a hidrogén és oxigén atomok mennyiszer tudnak egyesüléskor hõt leadni, mikor is elbontáskor nem közlünk velük hõenergiát, csak rezgést.
És a szél által bevitt energia egy része itt is hõvé alakult.
Talán ki lehetne bõvíteni a topic leírását így:
Elképzelt, tervezett, megépített gépek, rakétahajtómûvel, gázturbinával, vízbontással vagy anti-gravitációval
Azt hiszed hogy ezzel energiát lehet termelni?
Nem lehet. Azzal hogy valamilyen frekvencián próbálsz egy közegbe energíát bevinni, azzal nem fogsz pluszenergiához jutni. A létrejövõ rezgõmozgás csak egy meghatározott veszteségû energiatárolásra alkalmas.
A híd esetében a híd lerombolásához szükséges energia legnagyobb részét a szél szolgáltatta. Azzal hogy a szerkezethibás tervezésének köszönhetõen a híd sajátfrekvenciáján tudta gerjeszteni a hidat, attól még ugyanúgy több energiát fektetett be, mint ami a híd lerombolásához szükséges csak valamivel jobb hatásfokkkal tette ezt.
Gimnáziumban nincs differenciálszámítás, az atomok pedig rezgõmozgást (vagy valamilyen frekvenciához köthetõ) végeznek, tehát ingának, giroszkópnak, vagy ismétlõdõ mozgást végzõ valaminek lehet tekinteni, az egyszerûség kedvéért tökéletes ingának. Arra meg már áll a rezonanciagörbe. Egy kis általános iskolai fizika: Rezgések Ezen próbálgasd, ha sikerült megérteni, lehet továbblépni. (kényszerrezgés, rugóra akasztott súly)
Diff. egyenletekkel nem tudok mit kezdeni, egy megismételhetõ kísérlettel már annál inkább.
Még mindig nincs energiamérleg. Anélkül semmit nem ér. Pont. Amíg ezt nem látom levezetve és kiszámolva addig a levegõbe beszélsz. Addig amit mutatsz az csak érdekes módja a víbontásnak és egy sajátfrekvencia mérés.
Diffegyenletek ismerete meg alapszinten szükséges, mert anélkül nagyon sokszor nem érted a folyamatot. Nem megoldani kell, hanem felismerni, hogy mi a fiziki jelentése egy diffegyenletnek.
Számtalan posztod bizonyította, hogy sokszor tényleg még a gimis fizikai ismeretekkel is hadilábon állsz.
Nem, atomokról még ne beszéljünk, az ideális inga, mint fizikai fogalomról van szó. Az meg középiskolai anyag. Voltak vele problémáid. Amíg az nem megy flottul, addig ne nagyon erõltesd az egyetemi jegyzeteket, mert nem fogod érteni...
Valami tévedés lehet (nálad) mert én egyetemi jegyzetekbõl/mérési eredményekbõl vettem, amit leírtam, persze nem egyszerû megérteni (nem is ment, látom) de nehogymár középiskolai szintre degradáld, mert ott a vízrõl és az atomok sajátfrekvenciájáról egy szó sincs. Egy elmélet szerint az atomok valójában örökmozgó giroszkópok, tehát a tengelyük köröl forognak, (miközben az elektron is kering) ebbõl lehet energiát kivenni, persze ésszel és technológiával. (az ezt tagadó elméletek nem érdekelnek, randi és társai meg mehetnek vissza a színpadra) Nem tudom levezetni a vízbontást, (ha le tudnám, akkor már készülne valami berendezés, vagy már nem élnék) de olvasom a naprakész fejlesztéseket, ha lesz valami batallózom. Diff. egyenletekkel nem tudok mit kezdeni, egy megismételhetõ kísérlettel már annál inkább. (Naudin pl. megismételte, az effektus igaz, ott van, szerencsés esetben ez nagyon jó hatásfokkal is megy, míg Faraday csak kémiai reakció, elméleti hatásfok maximuma valami 70% , a többi az hõ)
"a tökéletes inga fogalmat egy egyetemi dolgozatból vettem, amit leírtam, azokat nem én találom ki, egyetemi/utatási dokumentumokból szedem össze"
De minek, ha nem érted meg a leírtakat?
Ideális inga, egyébként. A lényege, hogy nincs neki szerkezeti csillapítása. Tehát nem lassul magától. A legfontosabb jellemzõje meg az, hogy nem létezik. Semmi sem mûködik tökéletesen ideális ingaként. Atomi szinten nem vagyok képben, de abban 100% biztos vagyok, hogy _több_ a csillapítás, mint egy makro szerkezetnél.
Egyébként ez még mindig középiskolás szint alatt van. De nem csak ez a téma, az egész topic.
Magasabb szintûnek tekinteni akkor lehetne, ha legalábbis a hibákat vetnénk egymás szemére a diffegyenlet-levezetéseinkben. Amíg a levegõbe beszélünk, egyetlen összefüggés, egyetlen szám leírása nélkül, addig ez bulvárblikk szint, még csak nem is középiskolai.
Namost az általad eddig összesen belinkeltekben 0 db hiteles mérés és 0 db hõmérsékleti adat van. Tehát nem bizonyítottál semmit.
Esetleg felírnál egy egyszerû képletet az "általad ismeret" rezonanciás vízbontási módszer hatásfokáról és energiamérlegérõl ? Esetleg összevetnéd ezt nekem a Faraday félével?
Szerintem olvass utána, a tökéletes inga fogalmat egy egyetemi dolgozatból vettem, amit leírtam, azokat nem én találom ki, egyetemi/utatási dokumentumokból szedem össze, a hõsugárzás elméleted nem nyert, ugyanis errõl van kísérlet, és a vízbontásnál (arról amelyikrõl én beszélek) NEM melegszik fel a víz, ha sok-sok wattot belenyomsz, akkor sem. (Faraday-nél igen, de az más, az kémiai reakció) Nem örökmozgó, ha egy állandóan mozgó ingát meglöksz jó ütemben, és az szétesik. (LOL, miért lenne örökmozgó?) CSAK ehhez kell egy állandóan mozgó inga, (nem linkelem harmadjára is a #742-es ábárt, ami egy REZONANCIAGÖRBE!) mint pl. a vízben a H meg az O, de itt egy másik kutatási anyag idézete: (újabb érdekesség a vízrõl)
Femtosecond Mid-IR Pump-Probe Spectroscopy of Liquid Water: Evidence for a Two-Component Structure
S. Woutersen, U. Emmerichs, H. J. Bakker
A femtosecond mid-infrared pump-probe study of the vibrational and orientational dynamics of the OH-stretching mode of HDO dissolved in D2O is presented. The orientational relaxation of the HDO molecules was observed to occur on either a very slow or a very fast time scale, with associated time constants of tau R = 13 picoseconds and tau R = 0.7 picosecond. It was observed that strongly hydrogen-bonded water molecules only relax through the slow orientational relaxation process, whereas the fast process dominates for weakly hydrogen-bonded molecules. This suggests that, with respect to orientional dynamics, two distinct molecular species exist in liquid water.
FOM-Institute for Atomic and Molecular Physics, Kruislaan 407, 1098 SJ Amsterdam, Netherlands.
Az eddigi kísérletek (amiket nyilvánvalóan nem ismersz) NEM IGAZOLJÁK az elméleted, hogy nem bomlik fel a víz, hanem a bevitt energia hõvé alakul. ( a víz bomlik, a bevitt energia egy részébõl, mert a bevitelnél hõ is keletkezik, de nem a vízben, az nem változik, tehát fel sem veszi a +energiát, csak annyit, amennyit "elhasznál", ez NEM a Faraday féle KÉMIAI effektus, ez valami más)
Az atomok nem ilyenek. Az egyik hiba ott van a feltevésben, hogy a valóságban az atomok a bemenõ energia egy részétõl sugárzással megszabadulnak. A bevitt energia egy része ugyanis hõvé alakul. Ennek mértéke az résztvevõ elemek kvantumfizikai tulajdonságaiból számítható (elektronszerkezet, pályák). A gyakorlatban nagyon kimértékû energiabeviteleknél a bevitt energia ki fog sugárzódni infravörösben. A hõmérséklet emelkedésével pedig az atomok is gyorsabban fognak rezegni, még több sugárzász fognak leadni. El kellene mélyedned kissé a termodinamikában.
Gyakorlatilag ezzel a hozzászólással saját magad cáfoltad meg az elõzõleg a vízbontásnál fantáziált örökmozgódat.
Hát ja, tökéletes ingákról sok szépet lehet elmondani, csak a valóságban olyan nem létezik. Egy tökéletes inga önmagában örökmozgó, csak szólok...
HAHAHAHAHAHA, az atomok pont ilyenek, csaxólok, hiába minden, ezt még a nagy randi sem bírja megbûvészkedni. Minden elemnek, vegyületnek van sajátfrekvenciája, (pl. a Hidrogén : 1,420,405,752 Hz) így a víznek is, a rezgõmosgásnál meg a hozzáadott lökések összeadódnak (!!!!) és egy idõ után rezonanciakatasztrófa következik, ehhez pedig nem kell csak nagyon kicsi behatás, a megfelelõ idõközönként. Remélem nemsokára a gyakorlatban is fogunk erre alapozott berendezéseket látni.
Hát ja, tökéletes ingákról sok szépet lehet elmondani, csak a valóságban olyan nem létezik. Egy tökéletes inga önmagában örökmozgó, csak szólok...
Az meg, hogy sokkal kevesebb energia kell a nem rezonáns gerjesztésnél, az nem olyan kurva nagy felfedezés, tekintve ha nem ritmusosan lökdösöd, akkor löksz rajta olyankor is, amikor éppen szemben jön. Nyilván olyankor lassítod, tehát ugyanakkora kilengés eléréséhez több energia kell. Errõl szólt az az ábra is, amit linkeltél. Egyébként ez nem jelenti azt, hogy bárhol is energia keletkezne, az inga (a tökéletes fajta) _pontosan_ annyival leng nagyobb energiával, amennyivel gerjesztetted, egy hajszálnyival sem többel.
Ez a rezgõmozgás. Méretek nem befolyásolják, tehát hiába is fantáziálsz atomi szintre örökmozgó ingát, attól az még nem válik lehetségessé.
A középiskolás szintrõl meg annyit, hogy addig, amíg azt nem éred el, teljesen felesleges magasabb szintekkel foglalkoznod. Mint a mellékelt ábra is mutatja, nem érted, amit olvasol. Egyébként ha nem tõlünk tanulgatnád a fizikát meg a kémiát, hanem valami tanintézményben, akkor ott a végén kapnál érettségit...
Elektromechanikus, és szerintem ha egy (tökéletes) ingát megfelelõ ütemben löksz meg, akkor sokkal kisebb energia kell ahhoz, hogy a kilengése növekedjen, mintha csak úgy találomra, vagy brute-force módon tennéd. Ez látszólag OU (Overunity, 100% feletti hatásfok) pedig csak az anyag tulajdonságait használja ki. (ehhez persze ismerni kell az anyag tulajdonságiat, pl. a H atom saját rezgésszámát, az O-H kötés pontos adatait, a víz valódi tulajdonságait, stb.. (szerintem ezek sem olyan régóta ismertek, és még biztos van olyan amirõl nem tudunk) Ez lenne az elve egyszerûsítve, ha tényleg lennének kutatások, akkor már régen lenne megoldás is. (szerintem már megvan, de egyelõre nem veszik elõ, még szivatják az embereket egy kicsit, csak nehogy elszámolják magukat)
Ha nem mechanikus akkor mi? Nem te bizonygattad, hogy azon az alapon van, hogy az elekotrmágneses erõk pont úgy rángatják a cuccokat, hogy ettõl nagyobb amplitúdójú rezgés miatt esik szét?
Kamovnak meg igaza van. A nagyítási görbe csak azt mutatja, hogy adott frekenciával milyen amplitúdót lehet elérni (bár az idejét nem mondja meg). Attól a bontságot szükséges energia nem változik. Bizonyos freki alatt nem fog bomlani és minél közelebb leszel a jó frekihez úgy nõ a hatásfok.
Energiamérleget még mindig nem láttam és ez még mindig nem repülés és ûr összessküvés elmélet.
Szerencsére a valóság tényleg más, NEM mechanikus rezgéssel bontják, hanem valamilyen hullámformájú ÁRAMMAL, ami egyelõre ismeretlen okból, (rezonanciakatasztrófa?) de felbontja a kötéseket. (rezonancia is benne van, persze nem az eredeti frekvenciákon, -pl. hidrogén 1,420,405,752 Hz- hanem ezeknek a alapharmonikusain, de még mindig várom a fizikusok adatait, hogy az vízben az O-H kötésnek pontosan mi is a frekvenciája, hullámhossza, vagy ezt hogyan lehet kiszámolni, mert többfélét is láttam, pl. 205nm, amit UV sugárzással kaptak)
Kérdésem. Te tudnál gyártani ilyen dokumentációt? Esetleg meg is keresheted ezen professzorokat ha akarod...
Nem az a kérdés hogy felbomlik-e, hanem az hogy adott teljesítménnyel adott idõ alatt mennyi vizet tud felbontani. Ebbõl számítható ugyanis az energiamérleg. És bizony ezen számításokat úgy kerülik a "forradalmárok" mint a tüzet.
Szabó úr igen rafinált, több külföldi akadémikus professzort is átvert. Valószínûleg ráolvasással bolondította meg a mûszereket, az aláíró professzorok azóta mind öngyilkosok lettek...
Én is azt mondom. A valóság egy kicsit más:D Furcsa olvasni, ahogy ismételgeted önmagad, (nem mûködhet, mert ugyanannyi energia kell a bontáshoz, mint a belõle kinyerhetõ, mínusz veszteségek) közben meg nézni újra és újra a berendezések mûködésérõl készült videókat....12 Volt 1-2 Amper, és a víz felbomlik. Van ez így.
A görbe azt mutatja meg hogyha rezgéssel akarunk energiát közölni a vízzel akkor azt milyen tartományban lenne érdeme közölni. A H-O kötések felbontásához ugyanannyi energiát kell kapjanak a vízmolekulák mint az elekrtomosnál, a kötési energia mennyisége ugyanis módszerfüggetlen... Az ábra segítségével maximum hatékonyságon lehet javítani azonban a berendezés veszteségei miatt a befektetett energia mindig nagyobb lesz a kötések feloldásához kellõ energiánál. Rezgéssel viszont nem bontanak vizet mert sokkal kevésbé hatékony, mint az elektromos ráadásul nehezebben kivitelezhetõ(tehát drága). Az iparban használt rezgõmotorok ugyanis nem éppen az energiahatékonyságukról híresek...
Szabadalmat bármire lehet kapni. Mûködõképességet nem vizsgál a szabadalmi hivatal.
10% kovalens kötés , 90% elektrosztatikus kötés, ez tartja össze a hidrogént meg az oxigént. A sztatikus kötést meg megfelelõ frekvanciájú/hullámformájú árammal fel lehet bontani (elég legyengíteni) amint azt a #742-ben bemutatott ábrán is látható. (rezonanciakatasztrófa) Erre van rengeteg szabadalom, Puharich, Meyer, Keeley, stb... Az elvet még senki nem írta le sajnos, mind egyedi, nem méretezhetõ megoldások voltak. (ráadásul titkolóztak is, nem is lett egyikbõl sem megvehetõ cucc, csak a brute-force vízzel mûködõ hegesztõbõl, amit Spanyol is mutogatott, de azt az oroszok meg a kínaiak gyártják, ugyanaz, mint Danni Klein féle)
Stanley Meyerrõl eddig még senki, soha, sehol nem bizonyította be, hogy átverés, deviszont már nem is él. (a gond az az volt, hogy õ sem tudta pontosan, hogy miért mûködik a cucca, és mindent levédett, szerintem egy ilyen free-energy termelõ valami csak akkor terjedhet el itt, ha valaki rájön az elvére is, hogy lehessen méretezni, és public domain-né teszi, gyárthassa bárki, bárhol, remélem összejön, mert az, hogy lehetetlen, az nem fog segíteni rajtunk, itt meg mást sem látok, csak hogy mindenki csaló, és amúgyis lehetetlen az egész)
Szerencsére minden kötésnek van frekvenciája, ezzel rezonanciája is, így ésszel kis befektetéssel nagyot lehet mozdítani, de nem brute force megoldással, hanem mindig az adott helyhez igazodva: Itt is látszik, hogy a rezonanciagörbe ott megy át rezonanciakatasztrófába, amikor a saját rezgésre megfelelõ ütemben segít rá a külsõ rezgés. Ez messze kisebb befektetést igényel, mintha brute-force szakítanád szét, csak az kell hozzá, hogy legyen rezgése az adott dolognak. (szerencsére rezgése mindennek van, a részecskéket tökéletes ingának is fel lehet fogni)
Pont olyan, mint a Gróf Spanyol-féle átverés volt. Õ is nekiállt papolni, amit a laikusok megettek. Mikor jött egy illetõ befektetési szándékkal, és elvárásokkal, hogy akkor azért õ is lássa, hogy mirõl szól a dolog (tehát képleteket, levezetést akart, vagy legalább egy mûködõképes modellt, amely bizonyítja, hogy igaz, amit állít), akkor a grófunk nekiállt herciáskodni, hogy márpedig ez nem így mûködik, adják oda a pénzt, õ meg megcsinálja. Ugye tudjuk, hogy Gróf Spanyol úgy 2005 környékén eltûnt a médiából, miután a BME is kõkeményen kikelt az átverés ellen.
Szabó is megbukott, mikor folyton az Einstein-Cartan-Evans teóriára hivatkozott, hogy a gépezete eme teóriát bizonyítja. Kb. ennyi a történet. Egy újabb átveréssel van csak dolgunk. :S
A #737 és a 738-as hozzászólásokban belinkelt dolgok szépen rímelnek arra amit modtam csak tudni kell angolul... A #738-as pontosan azt mondja amit én hogy nem csak elektromosan lehet bevinni a vízbontáshoz kellõ energiát, de attól a kötési energiát ugyanúgy be kell vinni legyen az hanghullám, hõ, mikrohullám, vagy adott frekvenciájú áram. Az alapértékeken nem változtat.
A#739-ben lévõ dolgokat akkor kellet volna megtanulnod amikor kémiaórán a felületi feszültségrõl és a nedvesítésrõl volt szó. Ugyanitt kellett volna megjegyezni hohy a víz poláris molekula amit oldószerként való alkalmazásakor figyelembe is kell venni. Ezen az elven mûködnek a mosóporok is, csökkentik a víz felületi feszültségét és magukhoz vonzzák a vízmolekulák egyik atomját. Ez szerencsére nem vízbontás, mert a robbanásbiztos mosógép drága mulatság lenne.
És azt sem tudtam (te tudtad?), hogy a víz az nem H2O, mert az csak a tankönyvekben létezik. (minden van benne, még H2O is, de sok minden más is, meg az sem mindegy, hogy 1db H2O molekula egymagában nincs, mindig többen vannak összekapcsolódva, ami egy-egy molekulán belüli tulajdonságaikat is módosítja. Ennyit a középiskolai szintrõl.
Ha el tudod olvasni a Londoni Southbank University weboldalán azt a pár oldalt, akkor rájössz, hogy ez: A vizbontás az ábrán látható vastag fehér kötések felbontása. 1db H3O ion meg 1db OH ion febontásához pont annyi energia kell mint 2 db H2O felbontásához NEM igaz, mert amikor a vízmolekulák összeállnak , akkor a következõ állapot lép fel: The hydrogen bond in water is part (about 90%) electrostatic and part (about 10%) covalent [96]d and may be approximated by bonds made up of covalent HO-H····OH2, ionic HOδ--Hδ+····Oδ-H2, and long-bonded covalent HO-··H––O+H2 parts with HO-H····OH2 being very much more in evidence than HO-··H––O+H2, where there would be expected to be much extra non-bonded repulsion. Hydrogen bonding effects all the molecular orbitals even including the inner O1s (1a1) orbital which is bound 318 kJ mol-1 (3.3 eV) less strongly in a tetrahedrally hydrogen bonded bulk liquid phase compared to the gas phase [1227]. X-ray spectroscopic probing indicates that the electron transitions between molecular orbitals (changing with the local hydrogen bonding topology) with differing such contributions may shift on a time scale of less than a femtosecond. Contributing to the strength of water's hydrogen bonding are nuclear quantum effects (zero point vibrational energy) which bias the length of the O-H covalent bond longer than its 'equilibrium' position length (as the shorter HO-H····OH2 hydrogen bonds are stronger), so also increasing the average dipole moment [554]. És így tovább.... ITT olvasható a többi. Ha van itt fizikus, akkor kiszedhetné belõle az O-H kötés adatait.
Rafinált a manus. Külsõ mágneses térbõl csatolt ki energiát, amit persze már nem mért... Aztán ügyesen válogatva betett pár oldalt egy doksiból. Ebben semmi lehetetlen nincs.
Egy sima (autóalkatrész) présgépnek is többszáz oldalas dokumentációja van, mûködési leírások, géprajzok, kapcsolási rajzok, kezelési útmutatók, minõsítések és az hozzájuk kapcsolódó mérési jegyzõkönyvek. Össze lehet válogatni bármit belõle.
A mérési jegyzõkönyveket kell ilyenkor mellékelni, amikben részletesen le van írva hogy mit mérünk, milyen módszerrel és milyen készülékkel.
És ezt nem azért kell megcsinálni mert erre élveznek emberek, hanem ezekre a megismételhetõség, az ellenõrizhetõség miatt van szükség. Ami azért kell, hogy valóban használható és biztonságos legyen amit üzembe állítunk.
értem szóval majdtalánegyszervalami kategória ez is. mondjuk lehetne magyar nyelvû is a honlap, látszik mennyire törõdnek a terjesztéssel, ellenben befektetõ az meg kellene :D
Pontosítsunk: a Szabó-féle csodaketyerét EBM-nak (Energy By Motion = energia mozgásból) nevezik. Ez a magyar cég (2006 óta nem frissült az oldala, a "blogja" is eléggé elhanyagolt) foglalkozik a kifejlesztésével.
2006 óta elvileg bárki (na jó, nem mindenki, a befektetõk) által megtekinthetõ a szerkezetet, jelenleg is befektetõket keresnek (a 2008-as mendemondák szerint van 10 MW-os prototípusuk, de egy 1,5 MW-os erõmû elkészítéséhez befektetõket keresnek). Bõvebben egy ilyesmikkel foglalkozó oldalról (az oldal olvasása közben alkohol fogyasztása javallott).
ha a hûtõt nézzük annak tényleg nagyobb a hatásfoka, de csak ha azt nézed hogy mennyi áram megy bele, és mennyi hûtést ad úgy igen nagyobb mint 1, de ha belenézel minden hülyeséget, hogy a hûtõ hátul fût, súrlódás stb, akkor nem lesz nagyobb mint 1.
és igen linkelj már be valami használhatót végre...
Te még akkor sem hinnéd el a készülék létezését, ha már a saját autód is azzal mûködne. De nem baj, kellenek az ilyen mentalitású emberek is. Legalább van kinek megmutatni, h lehetetlen nincs. :D
Most linkeljem be ide is Szabó mérnök úr készülékérõl a hitelesítési jegyzõkönyvet? Akinek elismerten 1kW bemeneti energiából 1,3 kW kimeneti energiát tud elõállítani a mágneses rezonancia generátora?
Vagy kezdjük el megint az otthoni hûtõszekrény hõszivattyúját emlegetni, aminek 2-300%-os a hatásfoka???? Vagy a nem mûködõ kavitációs vízmelegítõt? Annyira hülyék ezek az amerikaiak, h egy bizonyítottan nem mûködõképes készüléket gyártanak sorozatba igaz?
Ezeket a dogmákat próbáljátok a helyükön kezelni. Vannak olyan esetek, mikor nem érvényesek.
A középiskolai négyjegyû függvénytáblában pontosan benne van a víz disszociációja (ugyanis errõl próbálsz beszélni, csak nem ismered) és a folyadékfázis adatai. Ez nem a vízbontás, a vízmolekulák egyensúlya ugyanis állandó marad. A vizbontás az ábrán látható vastag fehér kötések felbontása. 1db H3O ion meg 1db OH ion febontásához pont annyi energia kell mint 2 db H2O felbontásához.
Meg kellene tanulnod a középiskolás kémiát, mert így csak feleslegesen vagdalkozol, gyakorlatilag sakktudás nélkül próbálsz sakkozni.
Ezért kell matekot, fizikát, kémiát tanulni. Hogy ne verhessenek át bármilyen ábrával.
Személyeskedés mellõzését kérik a moderátorok, és NEM CSAK TÕLEM!
Az ábrán látszik, hogy a rezonáló valamit elég csak kicsit meglökni (megflelelõ idõben) és egybõl sokkal nagyobb mozgása lesz, ez szerintem + energiamérlegû folyamat, csak kell hozzá egy állandóan rezgõ valami. Ez pl. a víz, ahol nemcsak a H atomok kapcsolódnak az O-hez, hanem ezek az egységek is egymáshoz, ráadásul forognak, és egymás között csereberélik ezeket az egységeket. (és a H-O kötés is felbomlik , és újra köt, igaz egy másodperc alatt 10a sokadikon alkalommal, de van frekvenciája, és ezáltal rezonanciája is)
Nem tudom milyen alapon fenyegetsz másokat, te nem vagy moderátor.
Jaj, nem is neked akartam címezni. :) (EZ a hozzászólás sem konkrétan neked szól) :)
Egyébként ezzel, amit belinkelt, meg hogy Galilei jött rá, ezzel semmi gond nincs, csak épp makroszinten érvényes. Legalábbis ott biztos, hogy érvényes. Csak épp nem vagyok benne biztos, hogy mindegy az, hogy egy magányos atomra akarjuk vonatkoztatni, vagy egy 93476943763476974367437634793796894 atomból álló fémrugóra.
Gyanítom, hogy csak szerkezetre vonatkozik, makroszinten, tehát nem ismerem az elmélet korlátait.
Na akkor világosítson már fel valaki rezgésbõl atomi szinten! :)
Mert amennyire én rezgéssel, dinamikával foglalkoztam, az mind makroszinten történt. Ezen a szinten nem esik nehezemre elképzelni egy rezgést, van egy szerkezet, aminek vannak elmozdulásai, ezek periodikusak, tehát rezeg/leng.
Atomi szinten mi rezeg mihez képest, mihez viszonítva van amplitudó, hogyan számolunk sajátfrekvenciát?
A valóság az, hogy a víz egy sokkal alacsonyabb energiájú állapot, mint amikor a hidrogén és az oxigén külön van. Ezért is léteznek vegyületek.
Amikor tüzelõanyagcellában egyesül a hidrogén meg az oxigén akkor ezt az energiakülönbözetet kapjuk meg. Ezt hívjuk exoterm folyamatnak. Az exoterm folyamatokból származó energiával hajtjuk gépeinket.
A vizbontás ennek az ellentéte. A vizhez energiát adunk. Ez endoterm folyamat. Energiát igényel a kovalens kötés felszakítása. A többit már leírtam. Sima középiskolás fizika/kémia.
Nem változtat a tényen, hogy fogalmad sincs, mirõl beszélsz...
Ha szerinted az energiamérleg csak elemekre vonatkozik, akkor gyakorlatilag azt sem sikerült felfognod, hogy mit jelent az a szó, hogy energiamérleg.
Elmesélem: befektetett energia+kinyert energia.
És szerinted ennek van hozzá köze, hogy elem, vagy molekula. Elmondanám, hogy még az is mindegy, hogy atombombát robbantasz, vagy rakott krumplit fõzöl, a folyamatnak _VAN_ energiamérlege.
Ez itt a lényeg: (rezonancia, ahol a használt közeg/elem saját rezgését felhasználva , kis energia befektetésével is nagy változást lehet elérni) (Galilei jött rá ingakísérletek közben, 400éve)
"Szerintem ez az energiamérleg, meg hasonlók "
Szerintem meg amíg ennyire nincs lövésed a dologról, addig nem kéne próbálkozni erõbõl mondani a frankót... Mer ez így olyan, mintha egy betonfalat akarnál ledönteni finggal.
Szerintem ez az energiamérleg, meg hasonlók csak az elemekre érvényesek, a vegyületekre nem, ill. az elemekre sem mindegyikre, és minden körülmények között. A vízet is lehet úgy venni, hogy egyszer abba "bement" egy csomó energia, amikor létrejött H2-bõl és O2-bõl, ill. a egyes elemek különleges tulajdonságait kihasználva már mi is tudunk + energiamérleget , pl. URÁN, SZÉN, (csak a hõt tudjuk kivenni egyelõre)de pl. az olaj/gáz is +energiamérlegû (egyelõre), pedig abból csak a H-re van szükség, a többi az felesleges. (csak oxidálni tudunk?) Tehát vaslogikával kikövetkeztetve, ha valaki rájön, hogy a O-H kötést (ami nagyrészt poláros, és kisrészben kovalens csak) hogyan lehet valamilyen trükkös módszerrel (a brute force nem megoldás) felbontani,az megoldja a következõ 1000évet. (aki szerint nem lehet sehogy, azok fáradjanak a kijárathoz) Valami rezonanciát keres mindenki, (mint amikor a híd leszakadt a menetelõ katonáktól, meg a széltõl) de elég nehéz megtalálni pl. csak az O-H kötését is, meg hozzá a hatékony módszert. (valami 205nanométert találtam, az mennyi is? 146340 THz? de láttam 142405 THz-et is, ennek a frekvenciának a törtrészével kellene valamit próbálkozni, ill. a H atom frekvencájával, ami 1420 405 751.768 Hz)
Mint ahogyan az is benne van hogy miért negatív a folyamat energiamérlege mindegyik módszernél.
A vízbontásnál a hidrogén és az oxigén közötti erõs kovalens kötés felszakításához szükséges energiát mindenképpen be kell fektetni. Az hogy ezt az energiát milyen veszteséggel (tehát milyen módszert használva) visszük be, az már technikai részletkérdés.
A hidrogén és oxigén kazánban rakétahajtómûben vagy üzemanyagcellában történõ újraegyesítésekor (pongyolán fogalmazva)ezt a kötési energiát kapjuk vissza, de már a folyamat során is van veszteség. Erre jönnek rá a további mûködtetendõ berendezések veszteségei.
A fizika már lassan ott tart hogy pár kozmológiai állandóból mindezek az atomi (ill. szubatomi) tulajdonságok levezethetõek. Ezekbõl pedig levezethetõek a kémiai reakciók.
Ha a közeljövõben találkozok vele, majd érdeklõdök. A konkrétumokkal kapcsolatban annyit mondott, h egy Négyjegyû Függvénytáblázatban (középiskolai) benne van minden info, amibõl megtervezhetõ és kivitelezhetõ a Meyer-féle vízbontó.
Személyeskedést kitiltással fogom honorálni, egyelõre én vagyok aki VÁLASZOL, a free energy-t nem én hoztam fel, csak ELFOGYTATOK, mikor kifogyott a fika, mert érdemi válaszokat nem látok! TIPIKUS, mikor már nincs érv, akkor jön a kibúvók keresése, szerintem pszichés gondok vannak a háttérben, mert vannak akik képtelenek elfogadni, hogy van olyan amit õk nem tudnak, nem tudhatnak, SÕT rosszul tudnak, stb.. Vannak akik képtelenek feldolgozni, hogy VANNAK ÖSSZEESKÜVÉSEK, és ti nem a jó végén álltok, sõt benneteket (és engem is) kihagynak belõle, pedig rendkívül fontosnak képzelitek magatokat.
Várom a válaszokat a #695-re, a linkek tartalmát is lehet kritizálni, de a fikázók kíméljenek.
Felhívom a figyelmet hogy az alábbiak kizárólag a kérdés társadalmi és személyre vonatkozó hatásairól szólnak, nem a technikai megvalósításról. Aki azt hiszi hogy az alábbi linkek bármelyikén található anyagnak az lesz a célja hogy bemutassa hogyan lehet "energiát nyerni a semmibõl", az rossz hozzászólást olvasgat. És akkor most a reakcióm maga:
Nem célom hogy bármirõl is meggyõzzelek, de ha megengeded ajánlok egy írást amelyben viszonylag részletesen ki van fejtve egy konkrét érintett által hogy hogy is van az, hogy nem tudja megvetni a lábát az aki olyasmit talál fel ami üzleti/politikai/hatalmi érdekeket sért. Az ajánlott oldalakon rengeteg szöveg van. Ezeket végigolvasni idõ és fáradtság, tudom jól. Ezért csak akkor állj neki a kérdéssel foglalkozni, ha tényleg érdekel, és hajlandó vagy kutatni kicsit. Egyszeru" válasz semmilyen kérdésre nincs, így sehol nem fogsz olyan 1 mondatos összefoglalót találni ami rávilágít arra hogy mirõl van szó. Vagy másképp fogalmazva: ha nem próbálod meg magad megérteni, hogy mirõl beszélünk, és azt várod hogy valaki meggyõzzön, akkor szerintem rosszul állsz a kérdéshez. Ha valaki mégis meggyõzni próbálna, az szintén rosszul áll a dolgokhoz. És ha sikerülni is bárkinek meggyõznie téged, akkor azzal semmivel sem kerültünk elõrébb. Mert nem olyan emberekre van szükség akik meggyõzhetõek...
Az egész Dennis-sel kapcsolatos történetet sokan sokféleképp kritizálják. A kritikusoknak ajánlom elõször a következõ oldal elolvasását, hátha pár kérdésre választ kapnak: Dennis Lee, His Critics and the "Skeptics"
Végül most kivételesen õszinte leszek és felhívom a figyelmet arra hogy: vigyázat, csapdát állítok: Az egyik írás utolsó mondatai a következõek, ami szerintem nagyon jól összefoglalja a lényeget: The reason we do not have free energy, cancer cures and the like is because not enough people care enough. It is that simple.
Azzal kapcsolatban, hogy mi történik azokkal akik azok közé tartoznak akiket a nehézségek ellenére nem hagy hidegen a téma és megpróbálnak változtatni a dolgok menetén, Frazier így fogalmaz az egyik írása végén:
Seeing countless lives wrecked by the Big Boys as they play their “rule in hell” game, while “average people” have eagerly performed most of their dirty work, was a nightmare. I engaged in some activism after the USA invaded Iraq, but it was disappointing. Finding people who can actively pursue free energy in today’s environment is virtually impossible. I have gradually emerged from my seclusion, and appeared on a radio show in March 2008. I may do other shows, but for now I am attempting to initiate a conversation that might become fruitful. I have been writing technical business documents since I resumed my career in 2003, and I may direct my improved writings skills toward editing my site, beginning with re-editing this essay in July 2008, but I am in no hurry. Today, humanity stands on the abyss’s edge, but one man can only do so much, and I am slowly learning to relinquish my expectations and accept whatever lies ahead. I seek the quiet life, but the low-level activism that I may engage in could complicate matters.
A fentiek lényege: az ember könnyen belefárad a küzdelembe, és fõleg ahogy egyre idõsebb lesz, semmi másra nem vágyik már, mint nyugodt évekre élete végéig. Ebbõl talán megérthetõ, hogy miért vannak olyan kevesen, akik egyáltalán megpróbálják az egészet. Az út nehéz. Errõl részletesebben is ír valamelyik írásában, de most nem találom hogy melyikben.
Azt azért tegyük hozzá hogy a kitiltásodat részben azért is kaptad mert elég érdekes stílusban beszéltél az emberekhez. Ez a topik pedig a repülés-ûrrepülés összeesküvésekrõl szól.
Informatika és tudomány
