Igazából pont ez a kettõ érdekel. Ezek között vacillálok. De a gépészet mégis közelebb áll hozzám. De még nem tudom hogy lesz. Szóval melyik? Gödöllõ vagy Bánki? A Bánkin fizetnem kéne, Gödöllõn meg idéntõl állami levelezõt is indítanak, úgyhogy sztem az lenne. De mégis megkérdezem, hogy a kettõ közül melyik?
Eheh. Tudod, az az építész téma, amit úgy hazudtunk össze, hogy megvártuk, amíg lecsökkent a tananyag pót-pót-pótvizsgára 60 oldal tömény faszságról 2 megoldott ZHsorra, azt kiírtuk puskába, és kaptunk egy ötöst. :D
Ahol a jegyzetben az volt, hogy Róma HAT dombra épült, meg ilyesmi...
Hy! Az lenne a kérdésem, hogy mint településmérnök, milyen elhelyezkedési lehetõségek vannak? Mennyire könnyû/nehéz munkát találni, illetve mennyire használható ez a szakma?
Elõre is köszi!
Sziasztok.
Ha gépészmérnök, akkor hová érdemes menni? (kivéve BME) Július elejéig lehet sorrendet módosítani azért fontos. Levelezõn lenne, mert dolgoznom kell.
Szent István Egyetem Gödöllõ vagy OE Bánki kar?
És ha most a Kandón vagyok villamosmérnök, elsõ éves, levelezõn, akkor lehet a kettõt egyszerre csinálni? Vagy inkább csak egyet? De akkor melyik legyen? Igazából a gépészet jobban érdekel.
És szerintetek tényleg össze fogják vonni a szie-géket meg az oe-t a bme-vel? A heti válasz honlapján volt egy cikkben.
Köszi a válaszokat.
Egy hónap múlva térjünk vissza rá PLS Júniusban megyek az alapképzésre oszt majd kiderül
Szerintem jól csináltad, ne idegesítsd magad rajta, hogy az eredmény szar.
Nekem volt egy tartók statikája jegyzetem (nyomtatott), amiben egy bizonyos témakörben EGYETLEN jól megoldott mintafeladat sem volt. Van ilyen. Unott, mindenbe beleszaró professzor+hülye doktorandusz elég veszélyes egy kombináció...
Ha van itt SolidWorks-höz értõ ember, aki szeretne jól fizetett álláshoz jutni a nyugati alvégen, az üzenhet PÜ-ben. Papírjaidat leszarom, csak a tudás érdekel. Kizárólag komoly érdeklõdõknek válaszolok.
Elnézést az off témáért, de lassan megbolondulok egy gépész példa miatt, mert nem jön ki a lapra írt végeredmény és nagyon sürget az idõ. Elõször is levelezõs elsõ éves gépész vagyok és az alábbi feladatot kéne megoldanom: (ebben kérném a segítségeteket)
(Nekem szigma_r_max-ra 127,22MPa jön ki a 105,87MPa helyett. És nem értem, hogy miért.)
Köszönöm szépen a választ! :)
Sajnos sok helyrõl hallom ezt, hogy ennyire rossz helyzetben van az építõipar.
Személy szerint engem jobban érdekelne a szerkezet, mivel inkább áll közelebb hozzám a tervezés és a megértés, mint a leseggelés. Talpraesettségben és szervezõkészségben nincs hiány, szívesen foglalkoznék egy ilyen "pörgõs" munkával.
Egyenlõre legyek túl az elkövetkezendõ 1 héten... :D Azért él bennem a remény, hogy 6 éven belül még fog változni a helyzet ... egyre több az ember, egyre több építkezés fog folyni, remélhetõleg :) Esetleg, tudnál mondni egy kb. kereseti különbséget a tervezés és kivitelezés között? Akár csak százalékos formában is.
Az oroszon azért gondolkodom, mert tetszik is maga a nyelv, illetve remélhetõleg, mivel a korosztályomból kevesen veszik fel 2. idegen nyelvnek, talán jobban elkelhetek ezzel a nyelvtudással. Németbõl nem igazán vagyok penge, nem tanultam (sajnos) rendesen a gimiben. De egy alap tudásom azért van, amire lehetne könnyedén építkezni.
Még azt szeretném megkérdezni, hogy engem személy szerint a magasépítõ szak érdekelne, mekkora különbség van a kereslet között pl. egy magasépítõ és egy más, nem annyira népszerû szakirány között?
magasépítésnél, még a válság elõtt, h alakultak a bérek a tervezésnél és a kivitelnél? kivitel mennyivel szopásabb meló, heti hány órát kell lehúzni kb?
Alapképzés elég sok mindenkinek hasonló, nekünk is elég hasonló volt a gépészekéhez és a közlekedésmérnökökéhez. Pl több statika ZH-t írtunk együtt terméktervezõkkel, meg voltak nálunk, akik a közlekkaros matekot csinálták és ott is szigorlatoztak, mert rühellték a "mi" matekprofjainkat.
Üdv! Mondok pár dolgot az építõmérnöki szakmáról úgy általánosságban. 2007-ben végeztem BME építõmérnöki karon, azóta hídtervezésben dolgozom.
Építõmérnöki karon két fõ szakirány van, az infrastruktúra és a szerkezet. Infrastruktúra szakirány út, vasút, vízépítési létesítmények, közmûvek tervezésével, forgalomtechnikával foglalkozik. Szerkezetépítõ szakirány hidak, magas- és mélyépítési szerkezetek, vízépítési nagymûtárgyak, tervezése, geotechnika. Infrastruktúra szakirányon inkább a rajzolós és beseggelõs anyag a több, szerkezetépítõn meg inkább statikázni kell. Infrastruktúrán leginkább az út szakon, szerkezetépítõn meg a magasépítõ szakon szoktak a legtöbben diplomázni.
Munka szempontjából meg tervezés és kivitelezés közt van egy komoly törésvonal. Tervezéshez kell a szakirányú végzettség, ezt általában a munkahelyek el is várják. Majd aztán két év munkatapasztalat után be lehet lépni a kamarába és igényelni a tervezõi jogosultságot, hogy önállóan tervezhess és írhass alá. Kivitelezéshez nem annyira a szakmai felkészültség számít, hanem a talpraesettség, szervezõkészség. Nem igazán számít, mit tanultál az egyetemen, nem igazán arról van ott szó, hanem a kivitelezéssel kapcsolatos felmerülõ problémák gyors és hatékony megoldásáról. Két év tapasztalat után lehet igényelni a kamarától a felelõs mûszaki vezetõi jogosultságot, amivel már önállóan vezethetsz építkezést kompletten.
Munkahelyek szintjén... hát elég gáz a helyzet. Tervezés kényelmes meló, de nem vet fel a pénz. Kivitelben több a kess, de sokkal nagyobb a kockázat is, egyetlen elúszott munkán, elkésett kifizetésen borulhat egy kis cég. Nagyon hullámvasút a dolog. Emellett érzésem szerint jelenleg több a mérnök, mint a munka, és elég kemény verseny van tervezés és kivitelezés szinten is, nem beszélve arról, hogy az sem mindegy, milyen politikai szelek fújnak. Szóval nem egyszerû a helyzet, nagyon sok múlik a szerencsén is.
Mondjuk ez egy olyan szakma, amire amíg világ a világ, lesz kereslet, építkezni mindig kell. Sokféle különbözõ munkát lehet végezni egy építõmérnöki végzettséggel, ami amúgy nem egy rossz dolog. Külföldre is lehet menni, elismerik, sõt, értékelik ezt a diplomát külföldön is. Nyelv szinten az oroszt nem tudom, mennyire keresik, szerintem a német kicsit keresettebb, esetleg még a francia. Angolul mindenki tud, az sok elõnyt nem jelent. De ez igazából 100% cégfüggõ, hogy ki milyen országgal van üzleti kapcsolatban.
Kérdezz nyugodtan, ha kell még infó... Sok sikert az érettségihez, felvételihez!
Ha közlekedésmérnökin a jármûmérnököt jelölted meg, akkor ott szerintem számíthatsz a 400+pontra. Állítólag nagyon sokan jelölték idén(400 körülit hallottam).
Hej, mikor én felvételiztem, akkor 96 ponttal már gépész lehettél a 120 pontos rendszerben...
A közelkmérnökirõl sokat nem tudok. Anno az alapképzésük a gépész képzés ikertetvére volt, csak más tanszékek tartották a tárgyaikat, de kvázi ua. volt.
Értem. Sajnos már leadtuk a jelentkezést, lassan 2 hónapja talán. Voltam BME nyílt napon, eredeti tervem a villamosmérnöki pálya volt, ám igazából nem láttam olyan szakot, ami megfogott volna. Gépészmérnöki pálya is jó lett volna, de ott a ponthatár évek óta emelkedik, és nem biztos, hogy meglett volna a 410 fölötti pont, így inkább biztosra mentem. Második irányként a BME közelekedés mérnöki szakot jelöltem meg, arról netán van valami információd? Az építõmérnöki karhoz annyi kérdésem lenne még, hogy tervezem az orosz nyelv felvételét, hogy a környezõ országok szláv nyelveivel ne legyen gondom a jövõben, így talán értékesebb szakember lehet belõlem. Netán külföldön jobban meg tudok lenni az építõmérnöki diplomával, mint itthon? A külföldre utazás, illetve ott élés nem jelent problémát... reményeim szerint. Illetve, 4-5 év múltán is ilyenek a kilátások? Persze, az emberek nem változnak, de esélye is alig van annak, hogy rendbe jönnek a dolgok?
Szakmailag biztos szép, de a magyar építõipar múltbeli és jelenlegi helyzete nagyon hátrányosan érinti a szakmát szerintem. Iszonyatos, hogy mi zajlik ottan...
Itthon az építõipar az egyik legiknább feketegazdaságos - igen tervezési szinten is - de kivitelezésen végképp. Még most is döglõdik, legalábbis az építész ikertesó ezt mondja.
Persze a döntés a tiéd. A gépész és villamosmérnök stabilabbnak tûnik.
Sziasztok! Ebben az évben fogok érettségizni és a BME építõmérnöki kara lenne a fõ célom. Afelõl szeretnék érdeklõdni, hogy milyenek a kilátások a szakmában, illetve a késõbbiekben a szakosodásnál mely szakirányok ajánlottak? Egyelõre a magasépítészet az, ami igazán tetszene, de elgondolkoztam a menedzsment részen is, mivel könnyen tudok kommunikálni az emberekkel, jó emberismerõ vagyok és mások meggyõzése, illetve megnyerése is megyeget. Illetve szívesen foglalkozok emberekkel, de a tervezõasztali munkákat sem vetem meg. A kérdésem az lenne, hogy a menedzsment szakirány csak amolyan töltelék szak, vagy rendesen el lehet vele helyezkedni? Illetve mit látnak a szakmabeliek? Változni fog a építõipar, egyáltalán felfelé ível az ágazat? Vagy még nagyon érezhetõ, és sokáig az is marad a válság hatása?
Elõre is köszönöm a válaszokat :)
áh akkor ne törd magad. felveszem a kontaktot pár felsõbbévessel. azért köszönöm!
Mikorra kell? Egyébként nem az én szakterületem, de talán kikönyöröghetek valamit a cégtõl.
igen, van kiadva saját utcarészlet, de a tanár az órai skicceken kívül semmi konkrétat nem adott hogy hogyan is csináljuk meg. ezért szeretnék látni egy ilyet hogy hogyan is kezdjek neki. szóval valami random utca megtenné (lehetõleg valami rövid utca, tényleg csak mankó miatt) cad kompatibilis formátum meg azért kellene hogy könnyen tudjak esetleg copyzni is a sajátomhoz :)
(volt még tüzivíztározó térfogatszámítás, napi max vízhozam meg ilyen táblázatok, ezeket már megcsináltam, most jövõ héten már lehet konzultálni a rajzokat is)
ha valaki tudna nekem segíteni féléves beadandómhoz kellene közmûs 1:500 helyszínrajz egy utca(részlet)ról, hosszmetszet, valamint egy telek bekötése 1:100 vagy 1:50-ben ha valaki foglalkozik ilyesmivel és van valamilyen cad formátumban ilyenje akkor megköszönném ha küldene mindegyikbõl egyet-egyet.
Ja nem, mûszaki kémián kívül eddig nálunk is 0 volt a kémia. Csak pl az anyagismeretnek a kémiai vonatkozásaira gondolok. De Polimerekbõl is a tanár már az elsõ elõadáson elmondta hogy ne féljünk, kb 2 % lesz kémia belõle, pedig olyannak TÛNIK. De nyilván csak azért mert itt nem "csak" olajos fém gépekkel foglalkozik az ember :)
A polimeres szak mint mondtam egy kicsit jobban érdekel. Csak ez meg néha olyan hatást kelt bennem mintha valami kémikusnak tanulnék inkább, pedig a gépészet a mindenem szóval gépész munkát szeretnék végezni...
Épületgépészet eddig azt hittem hogy amúgy egy jól menõ szakma és keresett nagyon + hiány van belõlük...
Elég nehéz lesz választanom :S azért még várok válaszokat!
Ezt nem tudtam. Az tudom, hogy kedves balfasz kormányunk szépen belerúgott egy nagyot az energatikába, de fõleg a megújúlókba. Azokba, amiknek tényleg lett volna értelme...
Viszont a fröccsöntõ, és egyéb mûanyag ipar még bõven létezik, és felfelé ível tavaly év eleje óta folyamatosan, ami az építõiparról nem nagyon mondható el.
Mikor én végzés elõtt áltam (2007) akkor nagyon slágerszak volt a Polimer és vitték is a hallgatókat. A válság viszont tudtommal elég mélyen érintette a fröccsönõ ipart itthon.
Az épületgépészet is takaréklángon van az építõipar, de a hagyományos ipari beruházások visszafogása miatt.
Persze nem rövidtávon kell belõni azt, hogy mi tetszik. Válaszd azt, ami fekszik. Késõb úgyis meg kell tanulnod azt, amit nem is csináltál / tanultál még soha. Én pl. Áramlástechnikai mérnökként végeztem, de mostanában erõmûvezek...
Jelenleg a BME gépészmérnöki karán vagyok másodéves, tehát épp szakirányválasztás elõtt állok. Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem, mert 2 között vacilálok. Amihez a szívem kicsit jobban húz, az a Polimertechnika, a másik pedig az Épületgépészet. Azt tudom, hogy az épületgépészek keresettebbek, állítólag nem is olyan nehéz szak (persze nem ez a döntõ!) és a fûtés-hûtéstechnika érdekel engem. De emellett a polimertechnika is nagyon érdekel, viszont mivel ez egy speciálisabb munkakör, így nem tudom milyen lehetõségeim lennének késõbb. Jelenlegi hallgatók és dolgozó mérnököktõl kérnék egy kis útbaigazítást, elõnyök-hátrányok, hideg meleg minden jöhet ami segíthet dönteni :) Elõre is köszönöm.
Inventor Vault-tal szenvedek, nem tudom beállítani, tud valaki valamit, hogy merre induljak el? Neten sem mit se találtam hozzá...
Kérnek szakmai önéletrajzot. Amiben hazudhatsz persze, ha mersz.
A kiírás ilyen: "(az ajánlattevõ) rendelkezik...legalább 1 fõ a 104/2006. (IV.28) Korm. rendeletben elõírt névjegyzékben Th-T tervezõi jogosultsággal nyilvántartott, építõmérnöki felsõfokú végzettséggel és legalább 5 éves tervezõi gyakorlattal bíró felelõs tervezõvel (...)"
Szal az is lehet, hogy jogosultság+5 év, attól függ, hogy jogászék hogyan értelmezik a tervezõi gyakorlatot. De szerintem elég a szumma 5 év.
Régen úgy volt, hogy volt -korlátozott tervezõi jogosultság -tervezõi jogosultság -vezetõ tervezõi jogosultság
Jogharmonizáltunk az EUval, hogy ne legyen ennyi. Most csak sima tervezõi jogosultság van, két év után megadják.
Viszont annyiból meg nem sokat ér, hogy így nem azt írják a pályázatba, hogy tervezõi jogosultság kell, hanem hogy minimum 5 év tapasztalat, szal ugyanott vagyunk...
Több év tervezõi gyakorlat és referencia kell adott szakterületen belül. Hogy mennyi, azt nem tudom. A fõnököm éppen most nyomoz. 2, 3 és 5 év is felmerült.
Hali, tud valaki nekem olyan linket vagy újságot mondani, ahol az egyes gyártók közép kategóriás CNC megmunkáló központjaik vannak különbözõ szempontok szerint összehasonlítva? Például pontosság, ár, fenntartási költség, Standard/Option viszonya, vezérlõ kezelhetõsége. Annyi gyártó van mint "égen a csillag" Esetleg éves eladási statisztikák?
A "lágy ringatózásról" nekem megint Teljesen_más jut ('s Az is egyre ritkábban) az eszembe ...
Annó dacumál, még a gépelemek szóbelijén is, de akkor ott tökre véletlenül; "Csikló-csapágyat" mondtam pont akkor, amikor azt már a prof is tisztán hallotta. A 8-10 diáktársból pedig jó hangosan persze, kitört a röhögés. ...
Olvastam most az elõbb pár cikket, a "Régi venti 'felújítása' " címén; http://hup.hu/node/80939
uwu, már ne légy olyan sprõd, mint egy smirgli. Próbálj kicsit igazodni a normálhoz. Ne köss mindig belém! Hagyd, hogy elmondjam, amit gondolok, eddig soha nem lehetett. Mindig fõnökeim voltak, megmondták, hogy mit mondhatok. Te is olyasféle lehetsz. De itt nem vagy az nekem. Maradt egy kevés, azalatt beszélek, szívem szerint.
Sikerült kiválasztanod azt az esetet, aminek semmi köze a statikus szélteherhez. A hídszerkezetet megkerülõ áramlás miatti kialakuló örvénysor csapkodási frekvanciája pont a híd pálya csavaró sajátfrekvenciáját találta el. Még ez sem lett volna baj, csak a hídpálya alján nem volt a csavarás elleni rácsatartós szerkezet a csavaró igénybevétel elviselésére.
A fáradás széltehernél nem érdekes. Amelyik hatás gyakorisága olyan, hgogy féradást okozhatna, az nem elég intenzív. Amelyik hatás meg elég nagy az maeg olyan ritka, hogy nem fáraszt. A fáradás csak közvetlenül nagy igénybevételnek kitett szerkezeti elemeknél jelentkezik mint egy vasúti híd kereszttartója, egy közúti híd ortotróp pályalemeze, vagy egy darupályatartó. A szél nagyon "puha" teher, itt mással vanank problémák.
A Lánchid hogy van lehorgonyozva? Most árvíznél nem öntötte el a kamrát, ha van? A villamossineken állt a víz.
Ami képet itt láttam hajóról, épületrõl, az mind szép is volt. Akkor is, ha azt formatervezõk alkották meg. Mert bármelyik mérnök, szerkesztõ igyekszik szépet is tervezni. Anélkül, hogy tanulná. Apropó, az én szakmámban már elfogyott szinte az a minõsítés, hogy szerkesztõ, többnyire maguk a mérnökök terveznek. Talán nagy irodákban vannak még. Mikor kezdtem, volt gépirónõ, szerkesztõ, nyomda, most mindent magam csinálok. Gondolom a hídtervezésnél még vannak szerkesztõk is. Nem tudom, milyen létszámú egy hídépítõ iroda? Egyes szakágak nagyon "felaprózódtak".
Nem ismered te önmagadat se! Én tudom- sokkal okosabb vagy, mint amit mutatsz. De nem dícsérni jöttem, hanem szidalmazni! Pontosabban- nem leszek off. Én is mérnök vagyok.
Tényleg, az árapály hatását figyelembe veszitek a hidak építésénél? És ha nem, akkor hogyan? Úgy olvastam, hogy a föld görbületét New Yorkban az alapozásnál figyelembe vették!
Egész másról van szó. Csak finoman akartam rávezetni mi a nagy helyzet. Bevallom, a betontömb belseje általában úgy néz ki, hogy a kábel pászmáit legyezõszerûen széthúzzák, és egyenként lehorgonyozzák. Téged jól ismerlek, és tudom mindegy mit mondok, mert te úgyis jobban tudod, hisz saját bevallásod szerint nagyon okos vagy.
Látom igényed van az esztétikára. Majd szaladj el a NIF-be hogy ha legközelebb beruháznak, és alapozni kell, lehetõleg valami mûemléken tegyék, mert szerinted az a menõ. Biztos Michelangelo is ezt tenné.
Tudod mikor a panelembe éjfél után recsegnyi kezd a statika, és magasan áll a Hold, azt mondom (ja- és a Holdat és a Napot mindig nagybetûvel írom, mert õket tisztelem)- tehát azt mondom- ez nem kísértet, hanem az árapály, ami a Föld kérgét is deformálja néhány cm-t, a Föld-Hold rendszert meg távolítja ~40 mm-t évente. Sajnos, a gépészek világa nem statikus, hanem dinamikus, mozgásban van- mint maga az élet! De elismerem: a hidak is szépek lehetnek, mint pld. egy 6 MW-os gázmotoros blokkfütõerõmû! Mert az se statikus, és ha egyszer nem szinkronba téved, hát elindul, és átgyalogol a hídon is!.
uwu Én úgy meghatódtam, hogy itt látlak a mérnökök között!
Mert neked a mûvészek között lenne a helyed, hiszen úgy ráéreztél a betontömbre is! "Egy hídmérnök nem gondolhat ki olyan nagy rugót, amelyet egy jól méretezett vasbeton tömb nem rejt már magába"! Tudod, idõnként megjegyzem a nagyot mondásaidat, egy minigráfiához.
Mi van tónika, mi tetszik? Jöttél kupolát tervezni? Biztos nagyon otthon vagy a héjszerkezetek másodrendû modellezésében is. De ezt inkáb csak akkor beszéljük meg, ha már rájöttél miért nem esik le a hold az égrõl.