7th uwu: "Én csak nagy betontömböket láttam, sem tudom mi van benne, akár rugók is lehetnek."
Dr. Evil. Hát felhõkarcoló építését nem egy mûvész lélekre bíznám......
Michelangelo: "Mûvész nem gondolhat ki olyan nagyot, hogy egy márványtömb ne rejtse már magába" Majd befejezte a Szent Péter Bazilikát...
Brunelleschi aranymûvesnek tanult, - õ a Firenzei dóm kupoláját alkotta meg.
Amelynek csúcsára állitólag a 14-15 éves Leonardo helyezte fel a rézgömböt, Verrocchiónak segítve. Igazán szép ez a mûvészeti- statikus összefonódás. Filozófiában meg õk voltak a kor nagyagyúi.
A hidak is nem utolsó sorban- szépek (de híd, ahogy akarod...) Én inkább afféle kalorikus lennék, azok nem e világiak?
Hát hidakba jobban otthon vagyok, ugyanis azokat tervezek. Ott nincsenek rugók az tuti. Lehorgonyzófej van, amit után tudnak húzni. De az csak rögzít, és nem csiga hanem inkább ék. Külön szerszámmal feszítik.
Nincs képem ilyesmirõl, de a csigaszerkezet pont azért van, hogy a rugóerõt is kompenzálják vele.
Hasonló szerkezeteket lehet látni függõhidaknál is, ahol a két végen lévõ betonlábazatban van ilyen szerkezet. Ott többek között vibráció csökkentésre is szolgál, hogy nem fixen betonozott a rögzítés.
Van belsõ csillapítás de mikor az mûködni kezd, már leng a szerkezet, tehát értelmetlen a kérdés.
A széllökés mint teher, egy idõben változó dolog. Nagyon sokféleképp lehet modellezni. Legújabban szélspektrumot használnak mérési eredmények alapján, nem is értek hozzá igazán. 20-30 éve egyszerû ismétlõdõ terheket vettek fel, azzal sokkal könnyebb számolni.
Meg azért ne felejtsük el, hogy általában vázszerekezetes, vagy egy rúdból álló építményekrõl beszélünk, amibe azért _annyira_ nem tud belekapni a szél, mint egy épületbe. Viszont a folyamatos hosszváltozás, még ha kis mértékû is, anyagfáradáshoz vezethet a rögzítõ kábeleknél.
A szélnyomás és szélszívás esetleges terhek aa tehercsoportosításban, a széllökés meg rendkívüli. Bár ez szabványfüggõ is, úgyhogy nem feltétlen igaz amit írtam. mindenesetre a kettõ nagyon nem ugyan az.
Köszönöm a válaszokat. Én ezek kombinációját képzeltem el. A nyúlás mértéke azért meglepett, én 2-3 centire tippeltem volna. (Számolni most lusta voltam, meg soha nem számoltam még szélterhet semmire.)
Pedig van ilyen. Rugózott csigaszerkezet húzza a kötelet, ami egyúttal lengéscsillapítóként is szolgál. Nem csak a hõtágulást, hanem a szél miatti belengést is ki tudják küszöbölni vele.
Mikor a diplomamunkámat csináltam, része volt bevezetésként egy nagyon rövid tanulmány az adótornyokról. Ezért több toronyhoz is kimentem, és mindegyik fixen le volt rögzítve. Nem tudom elképzelni, hogy tartókábelt így rögzítenének. Nem is látom értelmét, mert a széllökés nagyságrendekkel nagyobb teher a hõváltozásnál. Ha azt kibírja, márpedig ki kell bírnia, a hõingadozást röhögve viseli. Ráadásul a kábellel együtt a szerkezet is változik, így csak a ferdeségbõl adódó különbség jelentkezik.
100m-es toronynál a hõtágulás különbsége kb. 1,5cm, a széllökésbõl adódó elmozdulás meg 20 cm körül van.
Nem kikötött 100m-es toronyra kb. 30cm volt a követelmény amit nem volt szabad túllépni semmikép, ami az elfordulási korlátból adódott.
A kábelvég rögzítésnél lehet lengõsúlyt alkalmazni. Szóval nem fixen lebetonozott, hanem lóg a végükön valami súly, ami állandó feszítést biztosít a hõtágulás ellenére is. És/vagy lengéscsillapított rugózás, stb.
De ismerem akik a pannon, westel stb adótornyokat, szélerõmûveket építik, szal ha nagyon konkrét infó kell, megoldható...
Elég specifikus kérdésem lenne. A kábel rögzítéses építmények - pl. adótornyok esetén - mit kezdenek a téli / nyári hõtágulással? Milyen technikai megoldással kezelik?
Tegnapi hír szerint: "eltûnt az új-sztrádánk egy pici darabkája ..." (-eredetileg, egy rajzos-"viccnek" szántam, de; Tény! -tán, még így is érthetõ:)
infrastruktúra: fõleg úthálózat, gátak. A hidak is tartozhatnak éppen ide, de ma már ez komplex feladat. A csatorna és víz/gáz stb. se tartozik ide, magasépítõ: mondhatni úgy is... építõmérnök szki. építéstechnológiai szemszögbõl. Tehát nem az épület szerkezetét, statikai tulajdonságát, épületgépészeti cuccait tervezi, hanem az épület létrehozáshoz, karbantartásához szükséges ismeretekkel rendelkezik. Építkezéseken a holtidõcsökkentést, a szükséges gépek pl. toronydaruk telepítést végzi, felügyeli.
mi a különbség az infrastruktúraépítõ és a magasépítõ építõmérnök között?
elhelyezkedni kb. hol tudnak, valamint mi a különbség a kettõ tevékenységi köre között?
Mechatronikai és szerszámgépészeti szakirány hogy most ennek mi a tematikája nem tom. CAD/CAM/FEM biztos lesz benne, ha mázlid van termelésmenedzsment is. +ROBCAD alkalmazások és ipari automatizálás.
Utána nyomhatod az IIW programot. 180 óra 380 ezer körül, de nagyon jó, használható, fõleg ha acél és egyéb fémszerkezeteket kell tervezned.
Az elsõ amcsi atomtengón 20000 mérnök dolgozott:) volt egy baszott irodaház több 10 emeleten csak terveztek, rajzoltak és akkor ezek csak a szerkesztõk......... De jó lenne már valami igazán jó nagy projekten dolgozni, nem ilyen fusi ocó szarságokon dolgozni amiben alig van újdonság.
pl ilyen atomtengeralattjárón:)
de kezdetnek megtenné egy AIM-120C-5 egyenértékû légiharc-rakéta kifejlesztése. Molni a norvégoknak van erre épülõ légvédelmi rendszerük. Ha kifejlesztenénk ilyen rakétákat akkor kibekkelhetnénk a közepes lég.rak.rendsz beszerzését is.
Nagyon érdekes és impozáns cuccok. A hajókról semmit nem tudok, de mérnöki szemmel nagy kihívás egy ilyet, vagy egy repülõgép-hordózót vagy akár egy nagyobb rakétás cirkálót összehozni. És itt pusztán a hajótestre gondolok. Kirov osztályú rakétás romboló. hossz: 252 m. Kirov osztály
Igen, oda járok. Azt már észrevettem, hogy nehéz, de számomra nagyrészt érdekes dolgokat tanítanak, vagy ha nem érdekes, akkor legalább hasznos. Köszi!
Gépjármûmérnöki: -kevés a magyar nyelvû irodalom -rengeteg elektronikai tudás kapsz, ha akarod ha nem:) -hegesztéstechnológia, gyártástechnológiai és lemezmegmunkálási ismereteket máshonnét kell begyûjtened... -nurbsokkal dolgozó CAD alkalmazást nem nagyon tanítanak, csak a hagyományos parametrikus rendszereket Pro Engineer, Solisworks, AD Inventor (esetleg szabadon választhatóként) ezt is magadnak kell megtanulnod. -elhelyezkedési lehetõséged, nyelvtudás híján nagyon nehéz, autóiparhoz a német és angol nagyon kell -nem tudom hova akarsz menni, de Debrecenben pénzzel nagyon lehúztak, mindenféle pótdíj a tudás kreativitás másodlagos.
Ha a BME-re gondolsz, kemény. Gépész-Villanykar nehézségû. Én még az "osztatlan" közlekedésmérnöki bsc-n vagyok, de tanulunk mi minden istenbarmát. Ha érteni akarsz egy kicsit mindenhez (gépészet, villamosság, építõ, menedzsment stb) akkor gyere. Az elhelyezkedéssel sem lesz gond.
Jármûmérnöki szakról vélemény? Késõbb meg jármûgépészre mennék szakosodás gyanánt.
Köszi az eddigi válaszokat mindenkinek! Ami azt illeti, még elég nyitott vagyok a szakirányokkal kapcsolatban. De nem is baj, az egyetem, és annak minden "tisztelt" oktatója gondoskodik majd róla róla, h ne kelljen hamar döntenem...
A BME-n is félbüfészaknak titulálzák páran. Nem tudom sem megerõsíteni, sem cáfolni.
és a környezetmérnökirõl mi a véleményetek? õk mennyire tudnak elhelyezkedni (gondolom engedélyeztetésnél ellehet) a sulinkban nagyon mondják hogy még a mûszaki menedzsernél is könnyebb szak
Magam mechatronikán épp most húzok el gépészet irányába, egyrészt az érdeklõdési kör, másrészt a "keresettség" okán. Az viszont ziher, ha ismét választhatnék, megint mechán végezném el a BSc-t, attól függetlenül is, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze: onnan aztán lehet tekerni akárhova, ízlés szerint. Gépgyártástól a gépészeti modellezésig, biomechatronikától a "tényleges" mechatronikai berendezésekig, amellett meg lehet minden okosságba is belekóstolni, félvezetõtechnikába, szupravezetõkbe, optikába, kinek mi fekszik. Az, ismétlem, tény, hogy egyelõre nem keresett, de, ahogy az automatizálás és a szabályozás elõretörését elnézem a vezérlés ellenében, nem félek... :]
"Mechatronikai és szerszámgépészeti szakirány" Tapasztalatból mondom, hogy mechatronikára csak akkor menj, ha érdekel az elektronika, legalább egy kicsit a PLC stb... Szép, de nem túl keresett jelenleg... nem bejött ,
Vegyipar, Gépgyártó sláger és keresett is.
Mióta nem Jakab a szerszámgépek tanszéken a vezetõ ?
Gépgyártás asszem nagyon menõ és keresett is, de nagyon vágni kell a témát és az anyagtech.-en végzett cimbimnek sem volt semmi baja az álláskeresésnél. Én Áramlástechnikán végeztem. Nekem sem volt. (2008)
Az ME-re járok, gépészmérnöki szakon vagyok, és a majdani szakirány választással kapcsolatban érdeklõdnék, h kinek milyen tapasztalata van, melyiket érdemes, melyiket nem stb.
Nálunk ezek közül lehet választani:
Anyagtechnológia szakirány Gépgyártástechnológia szakirány Gépszerkezetek szakirány Létesítményszerelõ és üzemeltetõ szakirány Logisztikai és termelésirányítási szakirány Mechatronikai és szerszámgépészeti szakirány Vegyipari és energetikai gépész szakirány
Aha, hát akkor még azt kell eldöntened, hogy tervezés, vagy kivitelezés.
Ha kivitelezés, akkor majdnem mindegy, milyen szakirányt csinálsz, nem az fog számítani. Inkább az, hogy mennyire vagy talpraesett, hogyan oldod meg a felmerülõ problémákat.
Ha viszont tervezni akarsz, akkor azt tudom javasolni, hogy ne magasépítés felé menj, abból van a legnagyobb túlképzés. Geotechnikával vagy híddal többre mész, annál is inkább, mert egy hidas tervezési jogosultság magába foglalja mindazt, amit egy magasépítõ tervezhet (legalábbis Magyarországon, a magyar szabályozás szerint).
Építõmérnök. Azokra is járát itten a rúd. A magyar építõipar alapból egy "betg állat volt". Feketézés, körbetartozás, ki nem fizetések, stb. A válság erre rátett egy lapáttal...
Most akkor építész, vagy mérnök? Nem szívatlak, csak mesélem. Bocs, de szerintem ezt hallani fogod még párszor. Ez már szinte hagyomány, hogy szegény építészeket nem tartják mérnöknek. Cserébe õk is inkább mûvésznek tartják magukat.
Egyébként nem túl rózsás a helyzet munkaügyben....
Lett volna kérdés a constrainnal kapcsolatban, de már megoldódott. Mmásrészt otthon egy 2ghz es gépem van, és kérdés hogy a mostani 64 megás videókártya helyett egy 128 as elég lesz-e. Lehet jobban megérné egy új vasat venni, hogy tudjam otthon is használni?
Szerinted akkor a mostani fõnökök hogyan lettek azok amik? Ha most ez is van, ez nem tart örökké. Engem is 0 órás gépészmérnökként vettek fel simán csont nélkül nagyon jó fizetéssel.
Köszi a választ. Most már legalább tudom h mit kellene melózni. :) A gond csak az hogy pályakezdõt sehol nem alkalmaznak.
Hát igen, az a jogosultság, "felelõs mûszaki vezetõ", az tényleg papír+évek. Az ahhoz kell, hogy _önállóan_ vezethess építkezést, meg hogy jogszerûen hozhass döntéseket, írhass alá dolgokat.
Szal ez úgy néz ki gyakorlatban, hogy elmész egy céghez dolgozni. Ott betesznek egy ilyen jogosultsággal már rendelkezõ ember mellé, és az lesz a dolgod, hogy figyeld mit csinál, meg ha õ épp nincs ott, akkor helyettesítsd. Aztán egyre több dolgot látsz, meg egyre több dolgot bíznak rád, és elõbb-utóbb eljutsz arra a pontra, hogy már csak aláírogatni jár oda a fõnök. Ez kb pont annyi idõ, amennyit a kamara elõír jogosultsághoz szükséges gyakorlatnak. (Ez diplomával _ha_minden_igaz_, akkor már csak két év, idén januárban változott meg a dolog, eltörölték a korlátozott jogosultságokat.)
Akkor beadod a jelentkezésed a mérnöki kamarához, kikesseled az éves tagdíjat, meg a vizsgadíjat (ez egyben úgy 100eHUF jelenleg), megcsinálsz egy olyan vizsgát, ahol csak másolni kell az elõre kiadott jogi jegyzetbõl, és örülsz neki, hogy önállóan is csinálhatod a dolgot.
Ha egy cég viszont kifejezetten felelõs mûszaki vezetõt keres, akkor az pont azt jelenti, hogy _nem_ pályakezdõt, hanem már papírral és gyakorlattal rendelkezõ embert. Akkor az nem a te helyed.
Érdemes felsõbb éves arcokkal haverkodni, és amikor eljön az ideje, akkor náluk érdeklõdni, hogy van-e felvétel az õ munkahelyükön. Hatékonyabb tud lenni, mint egy állásbörze...
Oké, de ilyen állások nincsenek meghirdetve. Akkor az elsõ években mi az amit pontosan el lehetne vállalni, amit pályakezdõként meg tudok majd csinálni? Mert sajna a fõsuli gyakorlati tudást nem ad.