Vajon mennyi a fénysúlyom?:) Nem tudom mennyi idõs vagy, ha fiatal akkor tárgytalan, viszont, ha idõsebb, akkor a kérdéseidre választ adtak középiskola 2. és 3. osztályában kémia és fizikaórán.. De a súly, a sûrûség és tömeg fogalmáról már általános iskolában is. Kapj elõ egy kémiakönyvet:)
Suliba egy gyerek majdnem kinyírta magát,amikor "részegen" a vonaton futkározott.Nem is tudom mi a szörnyûbb,az,hogy túlélte a 20kV-ot,vagy hogy ehhez egy vonatra kellett másznia:D
Visszatérve az eredeti kérdésre, már a 25kV-os vasúti felsõvezeték is áthúz a levegõn. Azért írják, hogy "a vezeték érintése és _megközelítése_ életveszélyes". Akik vonat tetején sülnek ropogósra, azok is nagyon messze vannak az érintéstõl, annyira senki nem hülye, hogy ahhoz nyúkáljon...
aztán meg a tömeg/térfogat nemcsak sûrûség hanem koncentráció is lehet :) mg/dm3 = mg/L = ppm (partspermillion), amit kis koncentrációjú anyagoknál használnak
Azért mert nem ismerem fel, hogy milyen animét ábrázol a kép. De ez itt abszolút offtopic hozzászólás, úgyhogy inkább hagyjuk. Habár a témaindító itt te vagy
Higany folyékony, és a sûrûsége is baromi nagy, pedig alacsony hõmérséklet kell ahhoz hogy megolvadjon. A sûrûsége nagyobb mint például az alumíniumé, ami mint tudjuk szobahõmérsékleten szilárd.
a fajsúly (azaz a sûrûség) = tömeg/térfogat (tehát a fajsúly nem a súlytól függ)
a tömeggel ellentétben maga a súly azoknak az erõknek az eredõje, amelyekkel a test a környezetére hat gyorsuló test súlya pl: G=m(g+a), ahol m a test tömege
Az anyagnak tömege van. A súly az amit a gravitáció tesz a tömeggel. Súlytalanságban eltûnik a súly, de a tömeg megmarad. Felemelhetsz egy autót fél kézzel, de az aztán menni fog felfelé folyamatosan és téged is maga után húz. Tehetetlenségrõl is biztos hallottál már.
nem kémiával foglalkozik ez a topik hanem az eddig fellet anyagokról "fémek, müanyagok és gázokal" kapcsolatos kérdéseket lehet itt felteni
Most nézem a képet részletesebben igaz a kép elég homályos :) de láttom hogy a hidrogénél is van suly érték, hogyan tudták megmérni a sulyát a hidrogének? :D
hoppá, hoppá! kémikusok gyülekezete? ebbõl nem szabad kimaradnom!
Ezért kell röhögnöm amikor néhány elcseszett filmben a rablók/akárkik félkézzel dobálják az aranyrudakat, amirõl tudjuk ugye hogy egy egyliteres kiszerelés kábé 20 kiló
ahoz legalább 10,000 voltnak kéne menie a vezetékben :D vagy nem?
#20:igazából a periodus rendszerben szereplö elemekre gondoltam :) meg amiket abból lehet alkotni, amikor irtam akkor elég fáradt voltam, de a topik kb azt jelenti
1x majd biztosan :D olyan lámpák lesznek amik a fotonokból nyerik a fényt vagy az erös, amugy amit kérdezel biztos lesz 1x mert ha képes a villám haladni a levegöben akkor megtudják ezt is oldani :)
hát nem igazán -.-, az arany fajsuja 19,3 g/cm3 és a vasé meg 7,87 g/cm3 vagy pl az aluminiumé 2,7 g/cm3 :P nem értem hogy lehet az arany sujosabb a vasnál
A lentiekhez egy kis adalék: egy szerkezeti elemet a következõ mechanikai erõk vehetik igénybe:
Húzó/Nyomó:Erõ irányára merõleges keresztmetszeten keletkezõ húzó / nyomó erõ. Hajlító: Hajlító-húzó, illetve hajlító-nyomó feszültség. Nyíró: Egymáshoz közeli keresztmetszet síkjaira ható egyenlı nagyságú, ellentétes irányú erõk nyírást idéznek elõ. Csavaró: Párhuzamos síkban azonos nagyságú, de ellentétes irányú nyomaték csavarást idéz erõ.
Ezen kívül ott van az izotróposság, vagyis az, hogy az adott anyag minden irányban azonos, vagy adott irányú erõk esetén eltérõ méretû erõket képes elviselni.
Az NGC és Disc. adókon általában a kompozit mûanyagokat szokták emlegetni, hogy az acélnál x erõsebb, miközben a tömege csak y százaléka. Nos, ez általában ott probléma, hogy a kompozit mûanyagok szakítószilárdsága valóban rendkívûl jó, de nyíró irányú erõk ellen már kevésbé - teherviselõ csavart vagy csapot ezért nem nagyon látsz mûanyagból például a tartósra tervezett szerkezeteknél.
Ehhez hozzá kell tenni, hogy az "acél" megfogalmazás esetén nem árt tisztázni, hogy egy 'sima' szénacélról vagy egy ötvözött acélról beszélünk. Az acél éppen azért népszerû, mert könnyen ötvözhetõ, tulajdonságai széles skálán változtatható az ötvözõk arányában. Van például nagyon jó szakítószilárdságú acélötvözet, van nagyon nagy felületi keménységû acélötvözet, van saválló acélötvözet, van nem mágnesezhetõ acélötvözet, rozsdamentes acélötvözet, stb.
Természetesen a kompozit mûanyagoknál is rengeteg változó van, milyen gyanta, milyen alkalmazott szálas anyagokkal erõsítve (szénszálas, üvegszálas, kevlár, stb.), hány rétegben, stb.
A szilárdság önmagában kevés ráadásul nem anizotróp tulajdonságról van szó... A merevség sem mindegy. Az NG-ben (és máshol is) sokszor szeretnek túlozni, hogy nagyon franktó mondjanak. Attól függetlenül tényleg nem gyenge szerkezetrõl van szó.
Az apache rotorlapátjainak magja rozsdamentes acél, amit üvegszál váz vesz körbe, a szárnyak hátsó éle tartós grafit-kompozit anyag, az elülsõ él meg titánium.
Láttam egy dokumentum filmet vagy az NG vagy a Discovery channelen, amiben egy apacs helikopter ösze rakását mutaták be, ott volt valami ilyesmi, hogy a propelere az apacsnak egy olyan anyagból készült ami kb olyan szilárd mint az acél de könyebb a súlya, miután ezt megtudtam rájöttem hogy nem sok mindent tudok az anyagokról, és mivel én egy nagy fizika és kémia kedvelö vagyok, úgy gondoltam megnyitom ezt a topikot. Lene is egy kérdésem, már nem emlékszem mi volt az az anyag amiböl a propeler készült, miböl készülhetet?
Informatika és tudomány
ahoz legalább 10,000 voltnak kéne menie a vezetékben :D vagy nem?