Az autoipari vilagvalsag lehet hogy jot tesz az Infinia tipusu stirligmotorok gyartasanak:
Because Infinia could use current auto technology with little upgrade, they believe they can cut costs considerably and deliver cheap, clean power to their customers. Infinia’s goal is to produce 100,000 Infinia Solar Systems in 2010 at a price of $15,000 each.
For such goals to be reached, Infinia will need some large scale manufacturing capacity. Fortunately, their Stirling-based design is relatively simple and easy to mass produce, especially for the auto industry, which already has the technology and equipment to do the job.
A nemeteknek is van mar sorozatgyartott stirlingjuk. Pelettes verzio mar letezik. 2011-tol tervezik a solar verziot gyartani.
http://www.sunmachine.com/english/produkte.htm
Mondjuk, akkor meg este vagy kora reggel mivel zuhanyzol? A boilernek áram kell. Tehát így a hasznosabb, ha egy részével áramot (vagy a manapság divatos hidrogént, ami tovább csökkenti a hatékonyságot, mert árammal hozzuk létre és a hatásfok sem 100%) termelünk, amit bármire felhasználhatunk. Napközben meg ha kell a meleg víz, akkor elvezetjük.
Valóban, kell egy szabályozó mechanizmus is, ami miatt többet fogyasztana a rendszer. De talán a szabályozás nem csökkenti annyival a hatékonyságot, mint amennyivel növeli.
Elég bunyolutnak tûnik :) Kellene csövezni szelepezni rendesen kellene... Az biztos, hogy egyedi lenne. Szerintem akkor is egyszerûbb és hatékonyabb egy parabolával megoldani. A meleg vízet meg el kell zuhanyozni :)
Polarka! Ez is egy megoldás természetesen, de stirling motor elvonja a hõt aa víztõl vagyis a lehûti azt, így az már fûtésre, zuhanyozásra mosásra nem alkalmas hõmérsékletû. A másik probléma még ezzel, napkollektorok által melegített vízzel üzemelteted a motort, akkor már alapból minimum 20%-al kevesebb energiát nyerhetsz, mert a napkollektor hatásfoka sem 100% -csak 80%. (Így itt már el is buksz 20%-ot) Vagyis már csak a 80%nyi hõnek tudod a 33%-át hasznosítani.. Érdemes külön kezelni a kettõt, mert így jobb hatásfokon kapunk áramot, és a víz is meleg marad.
"A napkollektorok hatásfoka tényleg 60-80% de ezek "csak" víz, vagy levegõ (egyéb) melegítésre alkalmasak- áram ebbõl nem lesz (Attól függetlenül kollektort mindenkinek). Az erõmûvi stirlingek generátorral 30% -os hatásfokkal képesek a !hõbõl elektromos áramot elõállítani. " Ezt most nem értem. Napkollektorral vizet felmelegítik, aztán stirling generátorhoz vezetik és kész nem?
A stirling motorokat a napkollektorokkal, és napelemmekkel vagy szélerõmûvekkel nem nagyon érdemes egy lapon említeni. A kisérleti napelemek tényleg elérik az 50%-ot is, azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy ez már nanotechnológia a köbön. Amit a boltban olcsóért megvehetsz az jó ha eléri a 10 %-ot... A napkollektorok hatásfoka tényleg 60-80% de ezek "csak" víz, vagy levegõ (egyéb) melegítésre alkalmasak- áram ebbõl nem lesz (Attól függetlenül kollektort mindenkinek). Az erõmûvi stirlingek generátorral 30% -os hatásfokkal képesek a !hõbõl elektromos áramot elõállítani.
A szélerõmaû megint egy más terület, de gyanítom 3 millióból már a napsitling is kijön tokkal vonóval.
Az is igaz, hogy a 30-40%-os stirlingek ára iszonyatos. Elvileg ennyit tud egy benzin vagy egy dieselmotor is... csak azt felejtik el hozzátenni ilyenkor az okosok, hogy a Forma1-rõl és a PD -TDI -rõl beszélnek.
A Wankel megint egy teljesen más dolog. Ha wankel lenne az integrált áramkör, akkor egy normál 15- 20%-os hatásfokú stirling lenne a szög.
A stirlingek tényleg iszonyatos áron mozognak, de ez nem a bonyolultságuknak köszönhetõ. Sorozatgyártásban nem lennének drágábbak mint egy roszhatásfokú (20%) lowtech ottomotoré. (Pl: Tecsó fûnyíró, rotációs kapa stb...) Az árat az ismeretlensége és a "céh" szerû gyártás emeli ilyen magasra. Ha a "Tecsó" bízna meg egy gyártót akkor fûnyíró áron vehetnénk 1kW-s 15%-os stirling motorokat, és mellé ugyanennyiért a Tecsõ tükörparabolát... na mega generátort....
És ezt mág túlzásnak sem érzem...
A szelet ennel a tipusnal megoldottak, ugy van meretezve a konstrukcio. 162km/h -as szelet meg karosodas nelkul attveszeli, 5cm-es jegesedest es 1kN/m^2-es hoterhelest is kibir. Reszleteket last itt: http://www.infiniacorp.com/applications/solar/infinia_ISS_spec_sheet.pdf
Teljesitmenyeben egy csaladi haz kiszolgalasara van tervezve. A legnagyobb problema az araban van szerintem.
A 10GHz természetesen a frekvencia, nem a hullámhossz, mielõtt ebbe kötne bele vki...
A mûholdas adások vételénél ~10GHz-es hullámhosszról beszélünk, ami lambda = 3cm-t jelent. Még szép, hogy az apró lyukacsos fémháló visszaveri ezeket, és képes a vevõfejre fókuszálni.
Ehhez képest a látható fény jellemzõje lambda = 400-700 nanométer, míg az infravörös sugárzás a 750nm - 1mm hullámhosszú tartományba esik. Verd vissza 'perforált fémmel'...
Tudod ha a szél belekapaszkodik egy anyagba annak mindegy, hogy mekkora lyukakat fúrsz rá.. (láttál már ruhát száradni?? az sem fényes futó felület a szél mégis belekap...)
Valami olyan megoldás kellene rá, mint a nagy parabola antennáknál (igaz csak amerika, ázsia felé terjedtek el) , hogy egy darabból állnak, hanem perforáltak, persze olyan méretû lyukakkal, hogy az adott hullámhossz szempontjából az TÖMÖRnek látszik: Viszont sokkal kevésbé tud a szél belekapaszkodni.
"a hatasfoka 80% korul van" Ha csak az optikai veszteséget számoljuk. Kis számolási segédlet.
"600-700 W/m2" Nyári, déli napsütésben derült, tiszta égbolt esetén eléri és meghaladhatja az 1000 W/m^2-t. (Egy napkollektorokkal foglalkozó magyar cég tervezési segédletébõl.)
Egy kis kozelebbi info hogy kepben legyunk :
- Egykristályos szilícium (Si) napelemek: drágák, de hatékonyak. A legkorszerûbb panelek hatásfoka 18%, laboratóriumi körülmények között 25%, az elméleti határ 31%.
- Polikristályos Si napelemek
- Amorf szilícium napelemek: olcsóbbak
- Fém – félvezetõ – fémszerkezetek: festékanyagokkal érzékenyített félvezetõ-oxidok. A hatásfokuk kevesebb, mint 10%. Példa: kadmium-tellurid és a réz-indium-tellurid napelemek
- Adalékolt amorf félvezetõ napelemek
- Szerves anyagokból (polimerekbõl) készült napelemek: olcsók, de hatásfokuk csak 2-5%.
A napsugárzás koncentrálásával (többfotonos technológia; vagyis apró lencsék alkalmazása) a hatásfok 66%-ra növelhetõ.
A 66%-hoz koncentrálás kell es az szerintem csak laboratoriumi hatasfok
kísérletekben már 50%-ot elérték, nagyon fasza, remélem javul is :) Sõt az amcsi katonaság is mögötte áll a fejlesztésnek, szóval csak nem fogják aláásni a terveket.
Ami lol az a gépkocsik hatásfoka. Ha jól tudom olyan 10%... :S
Ami a meretet illeti egy kozepes gyumolcsfa helyet foglalna el.
A jegeso, viharos szel a napelemeket is erinti, mert ha ki akarod hasznalni oket akkor nekik is kell forgato mechanizmus mert ha csak siman a tetore csavarozod max 1-2 orat megy max. teljesitmenyen.
A napelemek hatásfoka jelenleg (2007 nyara) 6-14% közötti, a legkorszerûbb – polikristályos – napelemek 20%-os hatásfoka már csúcsnak számít. Az áttörést itt is a nanotechnológiától remélik.
Es szerintem a 20%-os hatasfoku napelemekbol 20000$-ert nem raksz ossze 3.5kW-ot, az olcsobbakbol biztos de a felulet 2x akkora mint a solar tukornel es azt megforgatni erosebb kostrukcioval kell a szelrol nem is beszelve.
Napkollektor. 600-700 W/m2 ez igy igaz, a hatasfoka 80% korul van. Csak egy a bokkeno hogy ez ho es nem elektromos hatasfok. Tehat a kollektorod 600-700W/m2 hoenergiat tud tovabittani a pincedben levo hotarolodba.
240W negyzetmeterenkent, 4m atmeroju tukorrel az 12m^2 -> 2.5kW. Kell meg egy 10-15 kWh kapacitasu akublokk buffernek es ejjelre meg a borusabb napokra is marad. Vegszukseg eseten visszakapcsolod a villanyorat.
Vigyazz a szeleromuvel mert csak akkor termel ha fuj a szel, es a 2KW-ot is csak akkor adja le mikor a szamara optimalis a szelerosseg. Igaz hogy ez Solar Stirlig is csak akkor termel ha sut a nap :), DE szerintem nalunk tobbszor van idealis napsutes (foleg hogy globalis felmelegedes van) mint idealis szelfuvas.
Amugy szerintem idealis megoldas egy szelkerek + Solarstirling + a tetore par vakumcsoves napkollektor + a pincebe par ezer literes hotarolo + 10-15 kWh kapacitasu akumlatorblokk, hogy ez mennyibe kerul most, hat NAGYON draga. De elmondhatod magadrol hogy szuperzold vagy, nem kell senkitol se villany se gaz.
20 000$ en sem vennem meg, ha majd 5000$ lessz eldontom hogy mit veszek :) szelkerek, naptanyer vagy napcella.
Azért tegyük hozzá, hogy ez egy négyzetméter csak. Tehát ha több négyzetméternyi terület hõenergiáját tudja felhasználni, akkor már kW szintû elektromos energiát tud termelni. Viszont ez elég méretes parabolatükröket is jelentene az udvaron, amelyeket ráadásul nem ártana óvni az idõjárás viszontagságaitól is (egy ekkora szerkezetbe pl. könnyen belekaphat a szél például, vagy a tükörben kárt tehet a jégesõ).
"energiabesugárzás október elején még tiszta, napos idõben sem több kb. 700-800 Wattnál. Ebbõl a kollektorok négyzetméterenként kb. 80-85%-ot hasznosítanak hõként, s ha ebbõl levesszük az esetleges szigetelési problémák miatt fellépõ veszteséget is, úgy kalkulálhatunk, hogy a kollektorok teljesítménye kb. 600-700 W/m2."
Mint említettem, a kérdés a hatásfok és a költség. Még a Skylab utáni nagy amerikai ûrállomás (késõbbi nevén Freedom, ami végül az ISS-é alakult) esetében voltak felmérések, hogy melyik technológia lenne nyertes, egy idõben, az 1980-as évek közepén pedig vegyesen alkalmaztak volna 37,5kW-os napelemeket és 50kW-os thermodinamikus generátorokat. Végül az 1980-as évek végén úgy döntöttek, hogy a napelemek megbízhatóbbak, és kiforrottabbak, ezért a tisztán napelemes megoldás mellett döntöttek.
Itt van két fantáziarajz 1986-ból, az akkori tervekrõl. A thermodinamikus generátorok parabolatükrei az állomás konzoljainak végére kerültek volna:
Olcsóbban is kijön elvileg. Ami gond, hogy be kell jelenteni + elvileg kellene egy "tervet tartanod", hogy mennyi energiát termelsz és fizetni kell utána, ha nem sikerül "betartani", meg hasonlók :S
Amíg egy 3,5kW elektromos teljesítményû napfény-stirling naperõmû ~20.000$, addig a napelem valóban versenyképes (így hirtelen 20.000$-os árért 5kW-os napelemet találtam), sõt, talán egy kicsivel olcsóbb megoldás is. A napelem elõnye, hogy nincs mozgó alkatrésze, tehát nem tud elromlani, ugyanakkor elöregedhet idõvel. A kérdés, hogy melyik technológia tudja lejjebb szorítani az árakat a közeljövõben.
nem beszélve arról, hogy ahogy a képen látom ezeket a napsütésgyûjtõket mindig a nap felé kell fordítani. a forgatómechanizmus mennyi energiát vesz le?
Azt még megértem, hogy Kaliforniában, Texasban, esetleg Spanyolországban megéri a dolog, no de itthon? Õszintén szólva nem tudom, hogy a 3,5kW-os elektromos teljesítményhez milyen napsütés kell, de ha csak azt veszed, hogy egy átlag háztartás mennyi energiát fogyaszt, akkor sem hiszem, hogy megtérülõ befektetésnek jó lenne kis hazánkban.
Nemá, naperõmûvekben is? Alig tudják hasznosítani a fotonokat és aztán ezt még mozgásenergiába meg onnan megint elektromosság (gondolom meghajtanak vele generátort)
Hát kurva értelmes, mondhatom.
Erre találták ki a jobbnál jobb (és egyre jobb) fotovoltaikus cuccokat.
Hat 15 ev alatt 20 000 ora mukodes az egesszen elfogadhato, az evente 1300 ora. Ha mondjuk 200 napsuteses nap van evente akkor atlag 6.5 orat mukodik naponta, persze telen kevesebbet nyaron meg tobbet, ha borult az eg akkor meg nem kell mennie.
A fejlesztesnel pedig tenyleg csak a penz szamit. Mert az Otto es a Diesel motoroknal beleolnek mondjuk 10 millio $-t egy uj tipus fejlesztesebe de abbol eladnak 1 millio darabot, egy Wankel vagy egy Stirlingnel ennyit nem tudnak fejlesztesre aldozni vagy ha igen 10-20-szor dragabb lessz a motor es nem kell senkinek.
Most kezdik majd amerikaban a kicsi olcso solar stirlinget gyartasat, a parameterei 3.5kW elektromos teljesitmeny 24% hatasfokkal. Az ara 20000$ ami egy mai uj auto aranak felel meg de bizom benne hogy 3-5 even belul ez lemegy mondjuk 5000$-ra annyiert mar en is megvennem es felaldoznam egy gyumolcsfa helyet a kertben.
a fogyasztás az egyik a másik meg ha jól tudom 25.000 kmként kell hogy újrarázzák, és azt csak a gyárban csinálják, szóval el kell küldeni a motrot japánban...
A Mazdán kívûl ki használ Wankel motort az autóiparban? Senki. A fogyasztása pedig összevetve a konkurens márkákkal általánosságban nem túl jó (a 192 Le-s változat vegyes fogyasztása 10,1 l/100km, a nehezebb, 170 lovas 6-os Mazdáé két literrel kisebb, de még a jóval nehezebb BMW 525-ös limuzinnak is 8 liter alatt van). De ez már erõsen offtopic...
Most azért, mert valamennyivel drágább egy motor elõállítási költsége, nehogy már azért ne legyen elterjedve :S Nézzétek meg a Mazda RX8-at, 2x ~600 cc a motor, ha jól tudom és eléggé odaver egy jó kis sport motornak. Meg nem is valami nagy a fogyasztás. Van azért pár kocsi, amiben ezt használják.
A Wankel motornak is megvannak a saját kis elõnyei (a kialakítása miatt sokkal simábban jár, nincs szükség kiegyensúlyozásra, kompaktra lehet építeni, ezért pl. repülõgépmotornak gyártották az oroszok is egy ideig), de ahhoz, hogy versenyképes legyen, többet kellene áldozni a fejlesztésére. Az otto-motorokra többet áldoztak, tehát kiforrottabb technológia lett minden hátrányával együtt is.
A Stirling-motorokat használják naperõmûvekben is, ahogy az elsõ hsz. linkjében is olvasható, bár az érdekes kérdés, hogy jó 15 év alatt miért csak ~20.000 órát mûködtek ezek (ez 833 nap, vagyis cirka 2,3 év, ez még a napos idõszakok arányával is nehezen magyarázható).
Wankel motor tudomásom szerint csak az elõállítási költségek miatt nem terjedt el. Annyival nem jobb, takarékosabb, hogy megérje átállni.
Egyébként nekem nem szimpatikus ez a technológia, túl sok minden szükséges az üzemeltetéséhez, ami a mai világban nem túl népszerû. Egyszerû, könnyen beszerezhetõ, megújuló energia a jövõ szvsz.
Én a svéd tengeralattjárókon alkalmazott Stirling AIP-eket (Levegõfüggetlen meghajtás) ismerem, de az elég speciális alkalmazási terület. A konkurensek mind más-más megoldáshoz folyamodtak (a németek hidrogén-oxigén üzemanyagcellát, a franciák zárt rendszerû gázturbinát), tehát legalábbis ebbõl a szempontból a technológia nem helyezhetõ a többi fölé.
A Stirling mini-erõmûveknél én a hatásfokot látom kevésnek, 30%-os hatásfokot a diesel-motorok is nyújtanak, sõt, a diesel-elektromos meghajtású hajók esetén inkább 40% felett van ez az érték. A Stirling-engine.de szerint anyagi problémák vannak fejlesztés terén, és továbbra sincs piacra dobott Stirling-generátor.
Hiába ígéretes a technológia, kicsit olyasminek látom, mint a Wankel-motorokat. Számtalan technológiai elõnyük van, mégsem képesek versenyre kelni a folyamatos fejlesztésekkel élvonalban tartott Otto-motorokkal. A speciális alkalmazási területek, mint az ûrbéli generátor jóknak tûnnek, csak vajon elég megbízhatóra lehet-e gyártani õket. Ott a pár ezer órás karbantartási ciklus nem igazán lenne elég.
Off:
Ha valakinek nincs értelmes mondanivalója (Shifter, n3whous3), akkor minek szól hozzá a egy topicban? JAG1, te pedig moderáld magad, ezt a hangnemet nem tûröm el a tudományos fórumban.
Azert akar az ember beszeni ilyen "spec" dolgokrol mert erdekli a tema es olyan emberek tarsasagat keresi akiknek szinten hasonlo az erdeklodesi kore. Gondoltam az SG-nek eleg nagy felhasznaloi bazisa van hogy talaljak ilyen embereket es egy probat meger ha nyitok egy ilyen temat. Azt almomban sem gondoltam volna hogy egy Stirling abrarol valakinek a penisz jut eszebe :D , fecskendo/olajozo vagy valami de pont penis!
Egy kis bevezetésként mi a véleményetek a CHP (combined heat and power) rendszerekrõl. Lényegében ezek egy kis házi erõmûvek melyek hõt és elekromosságot is termelnek. Az uzemanyagut földgáz, PB gáz vagy növényi olaj esetleg biodiesel.
A másik érdekeség a kandalóval (cserépkályhával) a kéménybe távozó hõt hasznosító Stirling megoldás.
sg színvonal alapján biztos komoly eszmecsere lesz :|
Aki nem tudja mi az a Stirling motor ITT és ITT olvashat róla.
A Napfény fûtésû Stirling motorokról és más Stirling-technológiával kapcsolatos megoldásokról szeretnék itt eszmecserét folytatni.