de itt egy nyomástól idegen tényezõ(diffúzió) játszik közre akár csak egy hétköznapibb jelenségnél:a hajszálcsövességnél(felületi fesz.)
a diffúzió miatt van így: a gázok molekulái egyenletesen rendezetlen mozgásban vannak amely csak abszolut nulla foknál áll le tehát mindig van olyan molekula amelynek éppen az átlagnál nagyobb az energiája, ezek a hidrogénmolekulák pedig át tudnak jutni a palládiumfalon egészen 50kPa nyomáskülönbségig eközben a nitrogén továbbra is be van zárva a térfelére
Figyeljétek a következõ kíséreltet (Ramsay kísérlet):
Volt egy U alakú tartály és a közepén egy palládiumfal, amely így a tartályt két részre osztotta. Mindkét felébe azonos nyomású, mondjuk 100kPa-os gázt helyezünk, azzal a különbséggel, hogy az egyik felébe H2-t a másikba N2-t, de a nyomásuk ugyanakkora, az U alakú tartály mindkét részébe 100-100 kPa nyomás van
A palládiumfal lényege, hogy átengedi a H2-t (bizonyos T-n).
Tehát az a kérdés, hogy ezen a hõmérsékleten tartva (tegyük fel h ezen a hõmérsékleten volt a nyomás 100kPa), és ugye a V (térfogat) nem változik mi fog történni? (:
A válasz látszólag egyszerû: semmi; hiszen a fal mindkét oldala ugyanakkora nyomás hat, tehát a H2-t hiába engedi át a palládium, az ugyanakkora nyomás miatt nem tud átmenni, nem jár alacsonyabb energiával.
Azonban ez nem igaz, mert a nyomás nem így "mûködik"
A kísérlet vége, hogy abba a részbe ahol kezdetileg csak N2 volt, ott a nyomás 150 kPa, a H2-s részbe pedig csak 50 kPa; aki érti h miért, annak kezd egy helyes felfogása kialakulni a nyomsáról (;
Ha jól értem amit sugallni akarsz az az, hogy jólehet a nyomás ki fog egyenlítõdni, de ettõl még kisebb nagyobb idõtartamokra lokálisan egy szobában is lehetnek eltérõ nyomású levegõgócok, amiben a nagyobb hõmérséklet mellé nagyobb nyomás is társul.
de a képlet pont h vonatkozik a hõmérséklet változásra
ha a zárt rendszer pl a szoba és van benne akármilyen gázelegy aminek a molszáma állandó, majd elkezded a hõmérsékletet emelni a szobába, akkor a nyomás is megnõ.
persze az egyesített gáztörvény szerint a nyomáseloszlás a térben homogén, és ez igaz is végtelen idõintervallumon, merthogy a nyomás és hõmérséklet -intenzív mennyiség révén- kiegyenlítõdni törekszik.
A zárt rendszer addig zárt, amíg a nyomásállóságának a nyomásköszöbét át nem lépi a gáz nyomása. Egészen addig képes akadályt képezni a nagy nyomású gáz szétterjedésének.
A nagy hideg levegõtömegben(atmoszférában) lévõ melegebb levegõnek azért lesz nagyobb nyomása, mert a hideg levegõtömeg képez egyfajta ellenállást a széttejedésének, de nincs olyan éles határvonal, mint egy zárt üvegkockában például. Viszont itt is nõni fog a melegebb gáz nyomása.
Itt nem arra a nyomásra(légnyomásra) kell gondolni a mi erõvel a Földet nyomja a hideg levegõ, hanem amivel a meleg levegõ nyomja a hideget.
ez a nyomás mármint a meleg levegõé nyilván nagyobb mint a hideg levegõé, mert hát nem a meleglégtömeget nyomja össze a hideg hanem a meleg levegõtérfogata nõ, ahogy egyre több hideg levegõt melegítünk fel.
Zárt rendszerben.
Egy szoba, vagy egy környék idõjárása nem zárt rendszer, nem egy lezárt tartály. Ott nem igaz ez az állapotegyenlet.
Viszont ha zártnak is tekintjük a szobát, az állapotegyenlet akkor is a már kialakult állapotokra vonatkozik, nem a melegítés folyamatára. Tehát a melegítés elõtti, és az egységesen meleg állapotokra fel lehet írni, de az pont nem mond semmit arról, hogy melegítés közben a szoba közepén vagy a sarkában nagyobb-e a nyomás.
Ez az összefüggés itt most nekünk pont nem jó. Persze a megoldást én sem tudom...
azonos térfogaton a melegebb gáznak NAGYOBB a nyomása
p*V=n*R*T; V,n,R állandó tehát p arányos a T-vel; ha két p,T rendszered van és rendezed az egyenleteket ezt kapod: p1*T1=p2*T2; tehát minél nagyobb T, annál nagyobb p
Azért mert energiatöbblettel rendelkezik a hideg légtömeghez képest és "nyugtalanabb", nem érzi jól magát a számára kedvezõtlen alacsonyenergiaszinten.
A meleg levegõben a molekulák gyorsabban mozognak, ez okoz egy felfelé irányú áramlást és a hõforrás fölött elhelyezett nyomásmérõn az áramlásból adódóan nyomást kell mérni. Ez volt az én feltevésem.
elfért volna a fizika feladatok topikba is, de ha már nem, akkor egyszerûen felírod a két pontra a közeg összentalpiáját és ha az állandó a két pontban (már pedig jó közelítéssel igen), akkor kifejezed belõle a nyomáskülönbséget.
ha nem akarod ennyire tudományosan, akkor feltéve, h ugyanabban a magasságban mérjük meg a nyomást és a két helyen a levegõ TÖMEGárama ugyanakkora, akkor a meleg, felszálló légoszlopban kisebb STATIKUS nyomást lehet mérni, mint a hidegebb (feltehetõen) lefelé mozgó légoszlopban.
Azért kisebb, mert ha azonos tömegárammal áramlik a közeg a vizsgált (legyen) azonos keresztmetszeteken, akkor a meleg levegõ sebessége nagyobb kell h legyen, mert a sûrûsége kisebb.
Ha pedig nagyobb a sebessége és még melegebb is, de azonos az összentalpiája a két levegõoszlopnak, az úgy lehetséges, hogy a melegebb légoszlopban kisebb kell h legyen a nyomás.
Azért látom vannak még emberek akik unatkoznak munka közben =D
az jó :) mert én arra fogadtam, hogy a felszálló meleg levegõoszlopé lesz nagyobb kolléga meg arra, hogy nem lesz nyomáskülönbség, a szoba minden pontjában azonos
Adott egy szoba benne egy hõforrás. Kérdés a következõ: ha a hõforrást bekapcsolom, egy fölötte elhelyezett nyomásmérõn mérek-e nagyobb nyomást, vagy a szoba másik sarkában?
Informatika és tudomány
