Ha az USA tényleg akart volna háborút leparkol két hordozó és elsüllyesztik Kubát.
Ez jó. :)
Ha atommal játszana.. Akkor délrõl a RoK, USA brigád, a másik oldalról meg Kína ugrana rá igen hirtelen. ÉK fenyegetõzik hogy mutassa a jómunkásembereknek odahaza hogy mennyire erõs és a vezetõ mindent tud. És nekik azért rossz, mert a többieknek jó :)
Azért nem vágták még szájba õket mert nem erõltetik magukat túl a határon. Persze, néha kommandóznak, meg lõdöznek, de messze az "ingerküszöb" alatt. Otthon meg a tévében gondolom úgy van hogy visszaverték a rohadt kapitalistákokat akik állandóan támadnak :)
Olyan mint kuba. Fidel mindig bejelenti hogy a disznó öböl , az igen, akkor megállitották a rohadt amerikai impirilistákokat. A nép meg ámul. Ha az USA tényleg akart volna háborút leparkol két hordozó és elsüllyesztik kubát :) A tálalás a lényeg :)
És ha rendelkezik atommal, szerintem van olyan õrült, hogy be is vesse azokat.
Elég gyenge lábakon álló érv.
1. Ha ÉK valaha támad akkor megkopasztani menne a csirkét délre. Mi értelme levágni a csirkét?
2. Miért atomozná meg Japánt? Talán még be sem avatkozna anélkül. Tudtommal eddig egy NK rakéta sem mûködött jól... A robbanófej mebízhatóságáról még akkor szó sem volt.
3. Az új AEGIS cirkálók már képesek ABM elhárításra. Kis mennyiésggel talán meg tudnak bírkózni, márpedig itt errõl van szó.
A következményeket pedig nem kell ecsetelnem, mindenkinek a fantáziájára bízom.
Igen. Észak-Korea el lesz taposva, mint egy bogár. Csak közben milliók halnának meg és kapnál egy olyan lerombolt országot, mint a náci Németország volt 1945-ben.
Most is rakétákkal kísérleteznek állítólag. A japánok már a légvédelmi elhárító rakétákat is üzembe helyezték Tokió mellett, nehogy egy is becsapódjon merõ véletlenségbõl. És ha rendelkezik atommal, szerintem van olyan õrült, hogy be is vesse azokat. A következményeket pedig nem kell ecsetelnem, mindenkinek a fantáziájára bízom.
A másik amin ellamentál az ember, hogy valami úton módon egyesül a két Korea. Az NSZK kis híján belerokkant abba a csõdtömegbe amit át kellett vennie és még 20 év után is keleti része németországnak más, mint a nyugati.
Akkor képzeljük el ezt Koreával. Dél-Korea egy vérbeli XXI. századi ország. ÉK egy 50-es évek végi szinten levõ ország csak éppen döglõdõ gazdasággal.
Valószínûbb egy olyan mint az elsõnél volt, jön az ENSZ, felháborodik, az USA követeli hogy vágják szájba az agresszort a többi BT-s ország meg vagy támogatja vagy csendben üldögél és nézelõdik. Mindenkinek nyûg a kedves vezetõ meg a brigádja. Sõt ha véletlenül megszûnnének lehetne támogatást nyújtani óccsóé nekik :)
A NATO nem valószínû. Miért venne rész a konfliktusban az egész NATO. RoK nem NATO tag. USAF + US NAVY tuti beszállna. A japán erõk talán vadászõrjáratokat adnának, ha szükség van rá. Az északi légierõ állapotát figyelembevéve erre nem nagyon van szükség szerintem. Arra jó, hogy csapásmérõ kapacitást szabadítson fel a RokAF-ban vagy jenkiknél.
Én is. Kellemetlen kolonc neki már csak Észak-Korea. Semmiféle érdeke nincs abban, hogy háborúban egy agresszort támogasson aki - igaz, hogy nagy vérontás után - de ki lenne porolova és amúgy is egy gazdasági szarkupac...
Az északiak erejét gondolom csak Kína adhatná megint.Mert Észak Koreának alig van bevétele,embargók sújtotta elmaradott állam.A Taepodong rakétáit nem hiszem hogy bevetné hisz akkor a Nato egyszerûen eltörölné a föld színérõl.De ha Kína mögé állna mint az 1.Koreai háborúban az már kemény lenne.Bár nem vagyok tisztában a Kínai hadsereg potenciáljával,van egyáltalán atomfehyverük?Az biztos hogy a gyártási technológiájuk egyre fejlettebb és övék a legnagyobb létszámú hadsereg.
Ugyanezt megtette az U-Bootok (vagy valami hasonló címû) könyvében is.Ott egész fejezeteket vett át a Tengerek szürke farkasai-ból-szó szerint ráadásul úgy hogy lábjegyzetben nem is jelölte!Olvasás közben azonnal rájöttem hogy ismerõsek a sorok.Felnyitottam P.H. Freyer könyvét és lám a szöveg szó szerint egyezett.Csodálkoztam is hogy az ilyesmit nem szokták feljelenteni?A Koreai háborús könyvben azért van lábjegyzet már másoláskor.
Földi Pál olyan hihetetlenül sokoldalú, hogy gyakorlatilag az elmúlt 500 év összes fontos hadtörténeti eseményérõl sikerült már könyvet írnia, kezdve a Legyõzhetetlen Armadától a Napóleoni háborúkon át a Szpecnaz erõkig. És ami még hihetetlenebb, ezt az ötvenvalahány könyvet mind több éves elmélyült kutatómunka elõzte meg. Földi Pál immáron több, mint 160 éve kutatja a történelmet.
Annak volt valós alapja. Több alagutat is fúrtak. Minden kiszúrták és berobbantották. Kíváncsi lennék, hogy szerencsétlen halt meg odalent kedves Kim család miatt. Hogy pusztulna már el az a tetû...
Valóban, részben ezért is nem erõltetik a dolgot... Ha megindulnának az északiak ki kéne üríteni Szöult legalább részben, nem is beszélve arról ha valami trükkel át tudnának jutni a DMZ-n. Megállitaná õket a déli usa nátó szövetség, de rohadt sok áldozat lenne, és nem csak katonák.
Hogy mi taglózott le. A háború kezdõ szakasza iszonyatos mészárszék lenne mindkét oldalon. Aztán a folytatás is valószínûleg. Valószínûleg régen is és ma is az egyik lenagyobb erõösszpontosítás a DMZ mentén van.
Egy háborúban egy kb. magyarországnyi terület felett gépek százai repkednének. Nagyon kemény állapotok lennének ott egy full scale háborúban. Hála istennek ez egyelõre még nagy visszatartó erõ.
Én Földitõl nem láttam repülõ anyahajókról írott könyveket, inkább Zichermantól. Abba viszont nem néztem bele. Megnézem még a netes listákat, lehet, hogy ott említik. Na, meg van a 20. századi hadtörténet sorozat is, a keményfedeles példányokkal. Azok se rossz könyvek egyébként.
Egyszer kezembe vettem Simon Pearson könyvét( Totális háború 2006-ban), mely egy elképzelt jövõbeli konfliktussorozatot akar láttatni. Amit a 2. koreai háborúról írt, az teljesen letaglózott.
Én azóta nem kedvelem túlzottan mióta egy pár "kiollózott" dologra bukkantam talán a "luftwaffe" c könyvében. Szép szép, meg a lényeg is ugyan az, de ne legyen mán kopipaszte :) (hozzáteszem hogy a "II. Világháború repülõgépei" könyvbõl volt az "idézet")
Földi Pál és nem rossz könyvek? Repülõgép anyahajókról (!) írt asszem egy olyan borzalmas könyvet, hogy majd lefordultam a székrõl. Pedig csak 5-6 oldalba és pár képaláríásba olvastam bele. Volt valami harkocsis is. Dettó ugyanaz. A Blikk szintû "könyvírás" amit õ csinál...
Földi P.nem ír rossz könyveket szerintem,a forrásai általában történelmi szakkönyvek-folyóiratok stb.De az igaz hogy kommunistaellenes érzelemkitörésektõl csak úgy hemzsegnek a könyvei,biztos sokat bánthatták a komcsik.Most olvastam a Koreai háborús könyvét,Truman elnököt nagyon magasztalja,Rooseveltet meg kommunistabarátként mutatja be.A végén azt írja hogy az USA elfelejtette mára a Koreai háború erkölcsi tapasztalatait.Nem egészen értem milyen erkölcsi tapasztalat vonható le egy háborúból?
A Földi féle könyveket kerülni, mint a tûz, szakmai hibáktól hemzseg, egy jó része pedig valószínûleg (ill. pár dolog bizonyítottan) fantazmagória.
Zicherman sokkal jobb könyveket ír, nála ritkán lehet belekötni abba, amit ír, ha igen, azok sem igazán durva dolgok, egy picit olykor elfogult talán, de még elfogadható szinten. Ha a téma érdekel, akkor inkább az õ könyveit ajánlom.
A Szpecnaz egyébként nehezen megfogható valami, hiszen nem egy különálló alakultról van szó (mint a Delta vagy a SAS), hanem az összes szovjet/orosz különleges erõt így hívták. Gyakorlatilag minden szovjet hadtestnek volt saját Szpecnaz ereje, de ezen túl voltak speciális, célirányos Szpecnaz erõk is (például a speciális búváregységek).
Ez megint inkább a két oldal különbözõ szemléletét tükrözi, a nyugati rendszer mindig különálló egységként szerette használni a speciális erõket, függetlenként, amelyet ott vetnek be, ahol akarnak. A szovjet doktrína viszont olyan volt, amely egy nagyobb katonai erõ részeként kezelte õket, akik az adott katonai erõnek nyújtottak segítséget úgy, ahogy épp kellett.
én is olvastam földi könyvét, de láthatóan hazugságokkal van teli, fõleg a személyes élmények részénél, a politikai részt, ami arról szól, hogy az idegenszívû proletárbolsevik emberevõ horda, inkább átlapoztam.
zichermannak van még az orosz ejtõernyõs alakulatokról könyve, abban esik pár szó a szpecnaz egykét akciójáról afganisztánban, meg pár cikket láttam a neten...
de most rémlik egy olyan könyvcím, hogy orosz különleges alakulatok, csak nem tudom, hol láttam.
Akkor ajánlhatnál pár könyvet, mert én csak Földi könyvét ismerem ebben a témában. A Discovery World-ön láttam egyszer egy dok.filmet a szervezetrõl, de nem vagyok biztos abban, hogy a valós arcát mutatta. Ja, és nem szpecnaznak, hanem szpeknaznak ejtették, holott, ha csak kicsit is utánanéztek volna a rövidítésnek, valószínûleg nem követik el ezt az apró hibát.
könyvek megjelentek róla, belsõ információt nem hinném, hogy sokan tudnának hiteleset mo-n. jól mûködik a maszkirovka
"az oroszok soha nem olyan erõsek, és soha nem olyan gyengék, mint amilyennek tûnnek"
Úgy látom, a topik halódik egy kissé. Frissítésül: ki mennyit tud a szovjet különleges erõk, a Szpecnaz tevékenységérõl, létérõl?
nem voltak kötelezve arra, hogy minden egyes dolgot megfogadjanak, amit mondtak nekik. ráadásul nem hiszem, hogy a szovjetek tehetnek arról, hogy a tehetségtelen katonai vezetõk mit baltáztak el.
sõt, néha a politika is beleszólt, lásd egyiptomnál, a direkt defenzív viselkedés erõltetésénél.
Kik is képezték ki az irakiakat? Szovjet tanácsadók. Kikaptak. Pedig volt már háborús tapasztalat is.
Az arab izraeli háborúkban az arabokat kik képezték és mi alapján? Kikaptak. Érdekes egybeesések.
'73 elég sikeres volt az elején, de csak az elején. '82-ben voltak sikerek Szu-17 gépekkel, csak az ár volt nagy. Hazafelé menet a gépek nagy részét azért sikerült lelõni. Meg ott ugye a határ is nagyon közel van.
Azt, hogy az iraki légierõ miért volt olyan béna amilyen mai napig nem értem. Miért nem emelték fel az elsõ éjszaka majdenm az összes harcképes gépet? Alsó hangon 100 gépet simán fel lehetett volna zavarni. Miért nem tették? Akkor zûrzavarban lett volna esély a sikerre.
A szaúdi terülterõl való támadás az hogyan releváns a légi háborúban? Nem értem. Tudták, hogy ott vannak a gépek. Nem volt titok.
Irak sok okból nem igazán tekinthetõ komoly esetnek. Elõször is alapvetõen elcseszett védelmi stratégia. Nem számoltak a Szaudi területrõl érkezõ támadással. Ennek része mûholdas felderítés és felderítõgépek alkalmazásának a teljes hiánya. Szinte nulla volt az elektronikai hadviselés terén a képességük, amire azért a szovjetek ügyeltek, még Magyarországnak is voltak Mi-8PP helikopterei. Továbbá a normális vezetés hiányát bizonyítja, hogy egyetlen összehangolt Iraki légi hadmûvelet sem történt. Egyetlen egy sem. Ellenben jelentõs mennyiségû gépük nemes egyszerûséggel átmenekült Iránba, az elsõ komolyabb támadás hírére.
Pozitívumként egyedül az iraki MiG-25-ösök két szép megmozdulása volt ott, amelyek még ilyen helyzetben is csúnyán otthagyták az F-15-ösöket, és mindent, amit azok ki tudtak rájuk lõni.
Én nem építenék várat abból, amit a NATO az iraki és a szerbiai légi harcokban tapasztalt. Ezek nem hasonlíthatóak össze a szovjet éra csúcsával.
Levedlett? Miben volt levedlett az õ SA-2/3/6 rendszerük? Nekünk is az volt. Irak tudommal rendelkezett még MIM-23 Hawk-kal és egyéb nyugati eredetû légvédelmi rendszerekkel is limitált mennyiségben.
a vsz-nél kicsit más taktikában gondolkodtak, mint az usafnál, gondolom.
az ods számomra nem világít meg semmit, levedlett orosz technikákat kaptak, a kezelõszemélyzet meg elhagyta az amúgy is exportminõségû harckocsikat, kacsavadászat...
Ettõl függetelnül bizos értek el volna sikerekat a szovjet csapásmérõ gépek is, csak az ODS rávilágí a két technikai szint közötti különbségekre. A repült óráket miért nem vetted számításba? Mikor volt rendszeres a VSZ légierõkben a 30-50 méteren való döngetés éjszaka?
nyugatnak szerinted nem lettek volna hasonló problémái?
Ott "kicsivel" nagyobb az infrastruktúra sûrûsége. Nézd meg a térképeket. Ebbõl is látszik, hogy melyik gazdasági rendszer mire volt képest. Hány Duna híd épült itt 1950 óta? Nem újáépített, új!
Nagy hatótávolságú szovjet csapásmõrõ gép csak a Szu-24 volt. Az okozhatott volna gondo. Csak éppen a NATO-nak elég decens AWACS flottája volt és az F-15C elsõrorban ilyen gépekre vadászott volna és a képessége is megvolt hozzá. Lásd. 130 km-rõl észlet MiG-23.
Túloldalt ehhez képest milyen csapásmérõk voltak? F-111 (nem túl sok, de LGB-vel nem is kell sok), F-4E, A-6E és A-7E gépek is elég decens távolságra elmentek. Ehhez jönnek még a Tornado-k. Az F-16A is, ha megelkégedett két nagy vagy hat darabb kisebb tökkel és két-három póttartály vitt. Az egyik gépen ECM konténer fedezi az egész köteléket. Az csak légiharcrakétát visz mondjuk magával. Mivel a fedélezeti rendszerük igyen modern volt a (CCIP üzzemód nagy szám volt a '70-as évek végén) alacsonyan való repülésnél is jó esély volt a találatra. Lásd Oszirak. Asszem egy kivételével az összes talált. (Vagy az összes, csak egy nem robbant fel?)
a nyugatnak szerinted nem lettek volna hasonló problémái? az itt állomásozó szovjet csapatok légvédelmi képességeit, ahogy láttam, nem is vetted számba.
Leírtam. Nem tûnt fel? Irak. Nem éppen egy gyenge légvédelmû ország volt. Csak, hogy fogalmat kapja a légvédelem nagyságáról. 67 (!!) nagy hatótávolságú felderítõ radar volt Irak területén. Egy Mo.-nél négyszer nagyobb és nagyrészt teljesen sík országban ez iszonyatos sûrûség. Mennyi is volt itthon?
Magyarországon konrétan az infrastruktúra nagy része a totálisan védtelen kategória volt. Bp. a repterek és egyes laktanyák voltak védve. A vasúti hidak és csomópontok fontos közúti hidak védelmére nem sok erõ volt és ezek száma erõsen limitált volt. Az egész Dunán volt 4-5 híd (Bp-n két vasúti, jól is védettek a város körkörös légvédelme miatt, Dunaföldvár és asszem Mohács). Ha azoknak annyi, akkor over. Még ha hidankét 2-3 gépet elvesztenek akkor is megérte. A vasúti szállítás gyakorlatilag le van nullázva... Akkor Mo. két fele ketté lett volna vágva. A pontonhidak teljesítménye az kevés és vasútnál is kokrétan fejbõl egy tartalák átkelõt ismerek. Az Dunavecsétõl nem messze volt. Nagyon régen évente egyszer mindig összerakták gyakorlásképpen. Viszon mivel közel van Földvárhoz így egy hullám támadhatta volna mindkettõt.
1989-ben is itthon a két (vagy egy?) szovjet MiG-29 ezredet leszámítva nyugati szemmel nem volt komoly vadászlégierõ. A MiG-21bisz és kevés MiG-23 még úgy ahogy. Az összes PF és MF az kuka. Semmi. Egy modernebb F-16A/C, F-4E, F-15 és a US NAVY gépeinek nem jelentettek volna komoly problémát. Márpedig azok is jártak volna erre. Ehhez jöttek volna még az olasz Tornadok és a görög gépek is egy hagyományos háborúban.
anno molni felvetette, hogy úgy se tudtak volna az oroszok megfelelõ logisztikát találni az elõrenyomulásukhoz.
nos, apám irányította anno a szovjetek kivonulásának vasúti részét egy megyeszékhelyen. harckocsis vonatot két óra alatt megpakoltak, lõszerszállító kocsikat meg kb 10-15 perc alatt meg lehetett pakolni, ha volt elég katona.
Pont errol szolt a Tom Hanks Charlie Wilson's War cimu filmje :)
Alapvetõ eltérés volt, hogy nem volt olyan szomszéd, amely nyíltan baráti lett volna (mint Vietnam esetén Kína), illetve nem lehet összemérni a két "ország" hátterét sem. Észak-Vietnam egy elég erõs központi hatalommal bírt, Afganisztánban azonban hadurak és kisebb-nagyobb fegyveres csoportok voltak. Észak-Vietnam egy erõs katonai / politikai hatalommal bírt a területén, így nem volt probléma a támogatása. Afganisztánban nem volt ilyen, a CIA-nak úgy kellett vadásznia a hadurakra és fegyveres csoportokra, amelyeket támogatni akart. Egyszerûen nem lett volna hol felállítani egy komolyabb légvédelmi üteget, ahogy értelme sem lett volna Afgán harckocsizókat kiképezni, és nyílt konfliktusra kiképezni, felszerelni õket. A gerilla hadviseléshez meg nem szükséges légierõ, páncélos erõ és hasonló dolgok.
Továbbá az USA nagyon ki akart maradni a témából, ezért például õk is AK-kat szereztek be, és az elsõ idõkben nagyon ügyeltek arra, hogy lehetõleg még véletlenül se legyen amerikai eredetû fegyver vagy ellátmány az Afgánok ellátmánya között. Ez 1985 után változott meg igazán, mikor Reagen nyíltan állást foglalt az Afgánok mellett.
Ezek 1 év alatti adatok? Mert emlékeim szerit vietnámba havi (!) 30 ezer tonna ment 1970-es években. Kõolajtól kezdve a Kaláig minden. Egy év alatt 10'000 tonna az napi 27. Ezt csak 50 ezer felkelõvel számolva napi fél kiló! Khöm. Ez vicckategória szerintem. Még a 87 ezer sem nagy szám. '73 Yom Kippúr, 100'000 tonna szovjet szállítás kevsebb, mint 2 hét alatt. Jó, ez szélsõséges példa, de mutatja az segítség nagyságát.
A vadászgépek alatt a ráfordítás nagyságát és szintjét értem. Egy F-16 árából hány Stinger jött ki? Sok. Ugyanezt el lehet képzelni MiG-21 gépre fajlagosítva is.
Vietnámiak részben a kor csúcstechnikáját kapták meg. A Stinger is az volt, na de milyen mennyiségben kapták? Ja, és "csak" egy "koszos" kis MANPAD. Vietnám ezerszám kapott SA-2 rakétákat és komplett ütegeket. És ez csak egy apróság. Mindenféle nyersanyaggal is pupmálva voltak.
Szóval nagyon kíváncs lennék, ha olyan support lett volna, mint a szovjetek vietnámija akkor mi lett volna a vége. Bár politikailag az neccesebb lett volna. Mondjuk, ha a SZU nem csinált ebbõl problémát akkor semmi joga nem lett volna az asztalt verni, ha hirtelen M60 menetoszlopok rontanak rá az övéikre. Mert a vietnámi harckocsik nem a földbõl nõttek ki. (Tudom ez utópisztikus amit írok).
Afganisztán nem Korea ilyen szempontból. Sose volt erõs központosított hatalom, noha a szovjetek szerettek volna egy ilyet kiépíteni. A gond akkor is az volt, hogy a helyi hadurakkal kellett folyton lepaktálni, akik meg teljes nyugalommal képesek voltak mindkét oldal pénzét és támogatását elfogadni.
Ha a CIA nem segíti az Afgánokat, akkor a szovjetek valószínûleg sikeresen kiépíthették volna a központi hatalmat. Az más kérdés, hogy ezt nem tehették meg. Utólagosan sok kritika érte az USA-t az Afgán beavatkozás miatt, de a hidegháború egyik "szépsége" az volt, hogy senki sem azt nézte, hogy mit csinál az alkalmai szövetségese, hanem azt, hogy ki ellen harcol. Lehetett beteges gyerekmegrontó, tömeggyilkos vagy szimplán hibbant, ha az adott oldal borsot törhetett a támogatásával a másik oldalnak, akkor minden további nélkül megtették. Ennek nagyon sok Dél-Amerikai és Afrikai civil is kárát látta, nem csak az Ázsiaiak...
A helyzet az, hogy nagyon is összemérhetõ a kettõ. A kezdetben, 1983-ban, a CIA mintegy 10.000 tonnányi fegyvert és lõszert juttatott el az Afgán felkelõkhöz, plusz jelentõs pénzösszeget, hogy megszerezze a támogatást a Pakisztáni háttérhez is. A csúcs 1987-ben volt, ekkor hozzávetõleg 87.000 tonnányi fegyvert és felszerelést szállítottak le. 1985-tõl a CIA mûholdképeket osztott meg a helyszínen lévõ tanácsadóival, és ezek alapján dolgozták ki a rajtaütéseket.
Az, hogy látványosabb eszközök nem került oda (vadászgépek és harckocsik), még nem jelenti azt, hogy az USA kevésbé segítette az Afgánokat. Az Afgánok nem tudták volna rendesen használni a vadászgépeket, nem voltak megfelelõ alapképzettséggel bíró pilótáik és szakembereik. Nem voltak normális reptereik. Továbbá feltehetõen az amerikaiak tisztában voltak vele, hogy ha lettek volna is, a jelentõs szovjet fölény miatt vica-versa történik a Vietnami háború, tehát sokszoros gyõzelem/veszteség arányt könyvelhettek volna csak el. Mindezt pedig magas költségek mellett, tehát sok pénzért cserébe kis haszon. Ezért döntöttek az olcsóbb, egyszerûbb és az adott körülményekhez jobban megfelelõ MANPADS és AAA gépágyúk mellett.
Ezen lehet csámcsogni. A hasonlóság inkább a célokban volt,egy bábkormány fenntartása külsõ erõkkel. Dél Vietnamot meg az amerikaiak támogatták és inkább az bukott el mint az USA. Afganisztánban is ez történt szerintem.Nem a szovjetek buktak hanem a bábkormány.
Afganisztán kapcsán eszembe jutott valami. Vietnámban a jenkik bukát a játékot összesszégéban a Linebacker II sikere ellenére is. Viszon milyen iszonyatos szojvet támagoatással? Több ezer rakéta, vadászgépek, tankok, szállítmányok stb.
Így ez érthetõ is. Viszont az fura, hogy szinte mindenkinek az van a fejében, hogy a kis Vietnám hogy lenyomta a jenkiket. Nem fura ez egy kicsit?
Akkor nézzük fordítva. Afganisztán szokták a Szovjetunió Vietámjaként emlegetni. Bár érteném miért... Hasonlóságok vannak, de azért nézzük már meg a támogatás nagyságát. Egyszerûen nem találom az a pontot ahol a vietnámi hátszelet össze lehetne mérni az afgánok hátszelével. Alsó hangon nagyságrendi különbségek vannak. Vagy talán kettõ is... Vagy csak elkerülte valami a figyelmemet?
Miért távolították el? Nos, elsõ sorban hatalomvágyból, másod sorban pedig azért, mert túlságosan is reformer volt, aki ráadásul szerette, ha körülötte forog a világ és õ van a középpontban. :)
Brezsnyev magának akarta az párt- és az országvezetését. Plusz sok tyúkszemre lépett rá a belsõ reformokkal, amelyek nagyon jó kis táptalajt képeztek a leváltására. Ehhez azonban indok is kellett, és az egyik fõ indok a Kubai rakétaválság volt, amelybõl külsõ szemlélõként a szovjetek kerültek ki vesztesen. Az 1956-os Magyar népfelkelés és szabadságharc is bizonyos fokig köthetõ hozzá, ugyanis Hruscsov a hatalomra lépésekor elkötelezte magát a de-Sztálinizálás mellett, vagyis a Sztálini rezsim rémtetteit a háta mögött akarta hagyni. Ez volt egy jel például a magyar forradalmároknak, hogy véget ért a keménykezû szovjet felülrõl való vezetés. De tévedésben voltak, mert csak enyhülésrõl, és nem megszûnésrõl volt szó (igaz, hogy ekkor Bulganyin vezette a szovjetuniót, de Hruscsov volt az egyik, aki de-Sztálinizációt kitalálta).
Hozzáteszem, a de-Sztálinizáció valóban nagy elõrelépés volt a Szovjet nép számára, ugyanakkor bizonyos szintig elõrevetített káros változásokat is. Az egyik ilyen az egymással vetélkedõ fõkonstruktõrök egymással való harca, ami igencsak károsan érintette a szovjet ûrprogramot Korljev halála után (Koroljev maga is egy erõs, széthúzást meg nem tûrõ egyéniség volt, õ fogta össze a különféle tervezõirodákat és oldotta fel a vetélkedéseket közöttük). Utódja Misin és az egyik meghatározó fõmérnök, Cselomej például nem volt hajlandó leülni egymással egy asztalhoz, sõt, egyáltalán semmiféle együttmûködésre nem voltak hajlandóak, ez pedig finoman szólva megnehezítette a szovjet ûrprogram mûködtetését. Egy másik orosz fõmérnök Tszibin (ha jól írom, angolban Tsybin-ként írják) írta az eset után, hogy ha Berija és Sztálin még élne, akkor elképzelhetetlen lenne ilyesmi. Tapasztalatból beszélt, ugyanis korábban õ sem jött ki Cselomejel, mire Sztálin a következõt találta mondani: "Ha két kommunista nem tud együttmûködni, akkor az egyikük ellenség. Nekem nincs idõm eldönteni, hogy melyikük az. Ezért kapnak 20 percet, döntsék el maguk." Ezután Tszibin és Cselomej úgy dolgozott együtt, mint két jó barát... :)
Az alapváltozattól csekély eltérést mutat, amely csak a feladatkörbõl ered. Az "S" betû kírérõvadászt jelent, a bombázók légi fedezetét biztosította.
MIG-15SV Fagot A:
Ez a változat az elõzõ továbbmódosítása nagy magasságú kísérõvadásszá.
MIG-15SU Fagot A:
Jelentõs változtatás, hogy az addigi gépágyúk helyett 2 db 23 mm-es NR-23-as gépágyú került beépítésre, az orrfutógondola-ajtók mellett helyezték el egy-egy negyméretû "bölcsõben".
MIG-15bisz Fagot B:
Továbbfejlesztették a hajtómûvét (Klimov VK-1), és az elektronikáját. A belsõ tüzelõanyagkapacitást 1250 literrõl, 1410 literre növelték. 1950-ben állt szolgálatba.
MIG-15T:
Speciális változat, gépágyúi helyére csörlõt szereltek, célgépvontatáshoz.
MIG-15bisz-F:
Felderítõ változat. A belsõ gépágyúk helyére AFA-1M és AFP-21KT kamerákat szereltek, míg a külsõ NR-23-as gépágyút meghagyták.
MIG-15Pbisz SP-1:
A MIG-15bisz olyan kísérleti változata, amelyet lokátorral láttak el. A "Korsun" radar számára az orr-rész tetejére szereltek egy nagy kúpot. Elõször 1950-ben emelkedett a magasba.
MIG-15Pbisz SP-5:
Az SP-1-es átalakított válozata. Más rendszerû lokátort szereltek bele. Az "Izumrud" (Smaragd) jellegzetessége, hogy két antennát helyeztek el, a felderítõ lokátor antennája az orr-rész tetején található, míg a célkövetõ-befogó antenna a szívócsatorna közepén egy gömbben. Ez az orrkiképzés és antenna olyannyirabevált, hogy a MIG-17PF/PFU és PM típusokon változatlanul megmaradt.
Fegyverzet:
2 db 23 mm-es NS-23 vagy NR-23, és 1 db 37 mm-es N-37 gépágyúk.
Technikai adatok: MIG-15bisz
Fesztáv: 10,98 m
Hossz: 11,02 m
Magasság: 3,30 m
Szerkezeti tömeg: 3 676 kg
Felszállótömeg: 5 566 kg
Max. sebesség: 1 040 km/h (0,85 M)
Hatótávolság: 1 330 km
Szolgálati csúcsmagasság: 16,0 km
Hajtómû fajtája: gázturbinás sugárhajtómû
Típusa: Klimov VK-1A
Száma: 1
Tolóereje: 26,47 kN (2700 kp)
Személyzet: 1 fõ
emberek... haldoklik a topik
Szebb? A zombifilmek öreg zombijai jutnak róla eszembe. Hruscsov szerintem Kubába bukott bele.
Jut eszembe.. Hruscsov elvtársat miért távolitották el az elvtársak a hatalomból? Mondjuk Brezsnyev elvtárs kétségtelenül szebb volt :) Fõleg a tévében mutatott jól ahogy integet a tribünön :)
A tv tökéletes arra ha képeket vagy filmeket akarsz nézni.Cifu módszert tudok ajánlani : Hang le és király :) Hányszor, még "komoly" sorozatoknál is van az hogy pl beszélnek a Hellcatról, és Wildcat van a filmen vagy forditva. Mondjuk még kicsit elnézem mert hasonlitanak úgy pofára, de a Hellcatot gyakran keverik a Corsairrel is. Ha Ju87 van a képen mindenképpen kell a sziréna alá :) Sõt ha más és éppen zuhan akkor is. Épp a minap vigyorogtam, amikor arról beszéltek hogy a bátor szpitfájörök jól legyõzték a messzereket, a guncam felvételen meg éppen egy hurrikánt szegecsel valaki. :)
Atommal hadifoglyokat? Na ne, ez még viccnek is rossz! Tekintve, hogy egy mûködõ fegyverig nem jutottak el. Eszerint az infókat netrõl vagy könyvbõl kell beszerezni, a tv totál alkalmatlan erre.
semennyire. a viasat historyn olyan dokfilm ment, ami szerint a németek atombombával öltek meg 500 hadifoglyot.
Nem pont a megsemmisítésre gondolok, inkább a megbénításra. Arra, hogy a szervezetet elszigetelik, az infószerzést lehetetlenné teszik. Bár lehet, hogy az elszigetelés nem igazán a legjobb kifejezés erre. Viszont a mentalitásukat ismerve a gyilkolászást sem tartom kizártnak. Na jó, ez talán túlzás részemrõl.
Ausztriát hegyek veszik körül...? Te szerintem akkor ott nem nagyon lehettél, max. Tirol tartományra igaz, vagy kevered Svájccal.
Ezt nem vágom. Egy szervezetet hogyan semmisítesz meg? Megölnek mindenkit a M.I 6. székházban?
Hát, nem is tudom, ha a KGB minden erejével a brit titkosszolgálat felmorzsolására koncentrál, lett volna-e esély a megtörésre. Kérdés: Viasat History és Explorer csatik mennyire megbízhatóak?
De azóta sem sikerült senkinek. Mondjuk legkevésbé a makacs angol ellenállás miatt.
Ki mondta ezt? Az szovjetek átrobogtak volna csak rajtuk vagy késõbb megint megszállják õket, ha õk gyõznek. A NATO nem védte volna meg õket. Miért is tette volna? Erõforrás pazarlás a nagy semmire.
Milyen rakétás dandárok? Mert max. atomfegyverekkel. Ja, és nézd már meg, hogy NSZK-ban hol volt a repterek zöme. A NSZK - Hollandia - Belgium határ mellett. Miért is? Nagy távolság = védelem. Milyen harcászati rakéta lõ el oda olyan pontossággal, hogy valóban el is találjon valamit nem nukleáris vagy vegyi fejjel?
Hol voltak az NDK és szovjet repterek? Határ mellett igen közel. Ebbõl is lehet látni, hogy ki milyen háborúra készült... Akkor lehet találgatni, hogy egy nagyságrenddel fejlettebb NATO légierõnek mennyibe került volna szétkapni azokat. A háború elsõ óráiban. Éjszaka a NATO ereje megkérdõjelezhetetlen volt, de nappal is igen domináns volt a fölény. Mikor repkedett az szovjeteknél rutinszerûen 30-40 méteren csapásmérõ bevetéseket évi 80-100 repórával? Max. a Szu-24 gépek. Abból meg nem volt olyan sok... Ha már látszik a konfliktus elkerülhetelensége akkor meg a NATO éjszaka kezdte volna.
Precíziós csapásmérõ képesség, stb. meg smafu?
Ausztria elfogalalása mire lett volna jó a Szovjeteknek? Nézd már meg, hogy mindenhonnan hegyek veszik õket körül. Csak az idióta megy be oda. Egy konvencionális fegyverekkel vívott háborúban a NATO nem ment volna oda, csak ha már leverte a SZU támadását. Semmi oka és érdekes sem fûzõdõtt volna hozzá.
az az angol makacs ellenállás kimerül abban, hogy van körülöttük egy tócsa, ami megnehezíti a lerohanásukat. ha szárazföldön lennének, õk is ugyanolyan lepkesúlyúak lettek volna, mint a többiek.
És gondolom a NATO tankok szárnyakat növesztettek volna, és elrepültek volna az ezer kilométer távolságban levõ frontvonalra.
Írtam már. Több fegyver volt itt, mint hozzá ember. Mozgósítás esetén csak embert kellett áthozni cuccot csak késõbb, ha már az eredetibõl kevés van.
Avagy a hajók egybõl a lengyel-német síkságon kötöttek volna ki?
Miért is kellene e legyel síkságon? Az NDK az mi ott közte és az NSZ között? Atyaistanen? Melyik a nagyobb távolság? Moszkva - NDK határ vagy Rotterdam - NDK határ? Hol sûrûbb a közlekedési hálózat? Eh...
Sõt, egybõl az Alpok oldaláik mentek volna hordozókisérettel, hogykirakodhassanak - Ausztriában.
Ausztirában? 1955 óta semleges. Sebaj...
Ráadásul a Nato az pillanatok alatt szétkapott volna bármit megelõzés képpen (hidakat fõleg), míg a szovjetek biztos nézték volna addig is a gyévocskák táncát a helyi mûvelõdési központokban, és eszükbe se jutott volna hasonlóképpen kiütni mondjuk a rajnai hidakat. (Bár, ha a hajók úgyis az Alpok lankáin kötöttek volna ki, akkor tényleg nem sokat tehettek volna.)
Az ODS alatt mire volt képes a szovjet bázisú és kiképzéû légvédelmi rendszer? Pedig elvileg harcot is látott egy részük...
Ébredj fel, és nézd a világot a másik oldaláról is! Az, hogy teljesen egysíkúan az amerikaiak a királyok, és mindenki már nulla elven gondolkodsz, még nem baj, csak elfelejted a másik oldal sík hülyének nézését megindokoln
Nem sík hülye, de ha az szovjet légierõ éjszaka egy vicc a NATO-hoz képest akkor nincs mit magyarázni.
Nemrég vettem ki a Christopher Andrew ls Vaszilij Mitrohin által megírt könyvet, a Mitrohin-archívumot, mely a KGB hidegháború elõtti és alatti tevékenységérõl ír. Kíváncsi vagyok, mi újat tudhatok meg errõl a szervezetrõl.
Mint tudjuk, Angliát egyetlen hatalom sem tudta meghódítani. Sem Napóleon Franciaországa, sem Hitler. Valszeg a makacs szovjetek terjeszkedési vágyának bicskája is beletörik az angolok makacs ellenállásába.
És gondolom a NATO tankok szárnyakat növesztettek volna, és elrepültek volna az ezer kilométer távolságban levõ frontvonalra. Avagy a hajók egybõl a lengyel-német síkságon kötöttek volna ki? Sõt, egybõl az Alpok oldaláik mentek volna hordozókisérettel, hogy kirakodhassanak - Ausztriában.
Ráadásul a Nato az pillanatok alatt szétkapott volna bármit megelõzés képpen (hidakat fõleg), míg a szovjetek biztos nézték volna addig is a gyévocskák táncát a helyi mûvelõdési központokban, és eszükbe se jutott volna hasonlóképpen kiütni mondjuk a rajnai hidakat. (Bár, ha a hajók úgyis az Alpok lankáin kötöttek volna ki, akkor tényleg nem sokat tehettek volna.)
Ébredj fel, és nézd a világot a másik oldaláról is! Az, hogy teljesen egysíkúan az amerikaiak a királyok, és mindenki már nulla elven gondolkodsz, még nem baj, csak elfelejted a másik oldal sík hülyének nézését megindokolni is.