A gáznál is van veszteség (a szállításhoz a gáz egy részét égetik el gázturbinás turboszivattyúkban, és itt sok ezer km-es távolságról érkezik a nyersanyag), a takarékosság pedig értelemszerûen sok mindent takar, így a jobb hõszigetelést is. Ez viszont megint akkor lesz égetõ, ha felmennek a fûtésárak...
Nagyobb a vesztesége az áramnak a szállítás alatt, mint a gázinfrastruktúra fajlagos fenntartási költsége szerintem. Igazából nehéz õket összehasonlítani, 1ftbõl ugye ma messze a gáz hoz ki többet, de ha fogy, ez gyorsan változhat :)
Az igazi ugye napkollektor + geotermikus energiával felturbózott elektromos fûtés (ahol ugye 1kwh beletett villamosenergiából kb 3-3,5 kwh fûtési energiát lehet kihozni).
Emellett nem árt rágyúrni a passzív ház koncepcióra, hogy ne a kertet fûtsük. A paneleket meg lebontani és beszántani :)
Franc se tudja, mindenesetre az elõzõ félév óta olcsó amerikai pénz fújja rendesen az új lufit...
Gáz a fûtéshez hatékony, elektromossággal fûteni pedig nagyon pazarló.
Ebben nem vagyok 100%-ig biztos, az elektromos hálózat alapból kiépített és szükséges, a gáz esetén a fogyasztóhoz való eljutás költségeivel is számolni kell (kiépítés, karbantartás). A gáz esetén az elfogyás rémképével mindig számolni kell, áramot termelni számtalan módon lehet.
Gáz a fûtéshez hatékony, elektromossággal fûteni pedig nagyon pazarló. Ha az áramtermelésbõl kikerül a gáz, és csak fûtésre van használva az már siker szerintem.
Megújulókhoz pedig a legfontosabb nagyberuházás az valami puffer. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy számottevõen is valós alternatívák lehessenek.
Meg felszámolni az olyan nonszensz dolgokat, hogy pl állami támogatás gáztüzelésû erõmû mûködtetéséhez, ami mind a mai napig jelen van itthon több helyen is...
Apró probléma, hogy az utóbbi idõben mind civil, mint üzemi szinten mindenki ráállt földgázra, mert olcsó volt.
Itt megoldást hosszú távon csak az elektromos fûtés jelenthet, és elsõ sorban az atomenergia, másod sorban az újrahasznosítható energiák, harmadrészt pedig a fogyasztást ott is le kell szorítani. Utóbbira pedig a "legjobb" mód az, ha megemelkednek az árak...
Európának egy lehetõsége van. Lszorítani a gázfelhasználást a minimálisra... esetleg még a deep sea-beli kutatások de az is csak elodázza a problémát..
Jah, és nem vagyok benne biztos, ha mi (európa) elkezdünk árversenyezni kínával, akkor mi nyerünk... Ruszkik meg nem hiszem, hogy túl szívbajosak lennének arra engedni a gázt, amerrõl több dollár folyik.
Elsõ cikk: Az eurozóna attól, hogy a görögök esetleg kiszállnak nem esik szét. (bár ennek kicsi az esélye hisz a görög gazdaságra nézve még katasztrofálisabb lenne mintha megszorítanak)
Második cikk: Szokásos torzítás: kisebb bankok akik nem tehetik meg, hogy nagy kintlévõségeket ütemezzenek át mert különben csõdbe mennek, inkább eladnák áron alul csak céltartalékot tudjanak rá képezni és mehessenek tovább a saját ügymenetükben. NA ez a nagy türelemvesztés. Ha majd a Dubaiba fektetõ nagybankok mint a Citi a BOFA a HBOS, RBS, L'oyds úgy gondolja, hogy eladja a papírjait akkor lesz gond.
A privatizáció nem csak elvont fogalom, hanem valóságos fenyegetés, amellyel nap mint nap szembenéznek. Epizódokból építkezõ dokumentumfilmjében Florian Opitz a privatizáció - amelyet gyakran olyan intézmények kényszerítenek ki mint a Világbank vagy a Nemzetközi Monetáris Alap - egyes embereket érintõ következményeit vizsgálja a föld különbözõ pontjain. Az egymásba kapcsolódó történeteket a privatizációkért felelõs "másik oldal" megszólalásai és olyan szakértõk kommentárjai ellenpontozzák mint a Nobel-díjas Joseph Stiglitz, aki átállt a vesztesek oldalára.
A film 2055-ben egy pusztulásra ítélt világban játszódik. "Miért nem mentettük meg otthonunkat, a Földet, ameddig még lehetett?" - teszi fel a kérdést a fõszereplõ, egy idõs történész számára már archív, 2008-as filmfelvételeket nézegetése közben. Az archív felvételeken olyan, ma élõ húsvér személyek története elevenedik meg, akik bár a világ különbözõ pontjain élnek, mégis ugyanúgy szenvednek a klímaváltozás globális hatásaitól. A hülyeség korát szeptember 22-én a világ több mint negyvenöt országában egyszerre mutatják be.
Várható volt. Ugyanis HA Dubai bedõl akkor Abu Dhabi is szarban lesz onnan is menekülni fognak a befektetõk. Ezt már megtették februárban egyszer.. kérdés, hogy ennek mi lesz az ára késõbb.
A gáztelepeik is kimerülõben vannak, míg említettem, ami kitermelhetõ ott, annak a nagyrésze már ki lett termelve. Az 1980-as évektõl, sõt, már talán az 1970-es évek végétõl a gazdaságukat egyre inkább a szolgáltatások felé fordultak, aféle pénzügyi, szórakoztató és pihenõ központ akart lenni, és ez mûködött is. Az 1980-as években jól prosperáltak, mint aféle Arab Svájc, csak jött az elsõ Öböl-háború, pontosabban Kuvait Iraki lerohanása, és a külföldi tõke elmenekült a veszélyesnek igérkezõ vidékrõl. Kuvait pénze mentette meg, mivel õk vittek rengeteg pénzt oda, amíg Kuvaitot újra nem építik, az 1990-es évektõl már nem csak arab pénz kezdett beáramlani, hanem számtalan más ország cégei is itt telepedtek le, ha az Arab világban akartak valamit szolgáltatni. Márpedig az araboknál szolgáltatni jó üzlet, hiszen a környéken akad azért még jópár tehetõs ország, és nekik tehetõs fogyasztó polgárai. A Samsungtól kezdve az GE-ig mindenki megtalálható Dubajban, a Plazma TV-ktõl kezdve a mûholdas telefonig minden kapható arrafelé is, a regionális központok meg ott vannak Dubajban. A pénz forgott, de a jelek szerint túl nagyot akartak harapni, és túl ambiciózus terveket szõttek...
Úgy tûnik az lesz. Ez azért nagyon durva, egy állami vállalat, amelynek a hiteleit nem garantálja az állam?! Ilyesmirõl még nem hallottam, hiszen a tulajdonos az állam, értelemszerûnek hat, hogy a garanciákat is neki kell biztosítania.
Gondolom most milyen jó kedvûek lehetnek a Dubai Worldnak hiteleket folyósító nagy bankok vezetõi. :) Egy ideig valószínûleg nem fognak hitelt kapni az arab álmodozók. :)
Aligha hiszem, hogy Dubaj ennyivel megússza... Valószínûleg még jó ideig emlegetni fogják az esetet, mint a túlzott befektetõi optimizmus egyik mesterpéldája. :)
Tõlem távol állnak a pénzügyi szerzõdések mélységei, de úgy kötni szerzõdést, hogy feltételezésekre építkeznek egy több milliárdos hitelgarancia terén, nos, nekem egy kicsit vadnak tûnik. :)
Amúgy ha jól tudom, a többi emirátus annyira nem rajong a magát kissé mindig függetlennek gondoló Dubajért, lehet ez is belejátszik most abba, hogy nem dobnak neki mentõövet?
Mivel az UAE része Abu Dhabi és Dubai is ezért a hitelezõk okkal gondoltak arra, hogy a másik tagállam majd megmenti õket. (év elején már adott dubainak A-D egy 10 milliárdos kölcsönt.)
1.: Dubaj az 1980-as években a kereskedelemre kezdte helyezni a hangsúlyt. Az 1990-es Öböl-háború csaknem kétvállra fektette az Emirátust, mert a külföldi tõke teljesen kivonult. Azt 1990-es években újra fellendült, köszönhetõen elõször a Kuvaiti, majd késõbb a többi Arab-öböl menti befektetõknek, akik számára a népes és viszonylag fejlett Emirátus egyfajta arab Monaco lett. 2.: Erre az arab Monaco életérzésre játszottak rá azóta is, ezért kezdtek el nagyfokú beruházásokat, hogy turisztikai látványosság legyen és üzleti befektetések célpontja. Õk maguk keresték a hiteleket, hogy mindenkin túltegyenek (itt épül a világ legmagasabb épülete (Burzs Dubai), és további két, még magasabb épület tervezése kezdõdött meg a 2000-es évek közepén, ott van a mesterséges Pálma-félsziget, vagy a hétcsillagos Burzs Al-Arab szálloda). A külföldi befektetõk ezekben az ingatlanokban nagy üzleteket láttak, de már 2007-ben kezdõdtek a problémák, amikor a harmadik pálma-félsziget, illetve az "Univerzum-szigetek" építése félbeszakadt, mivel a vártnál sokkal kisebb volt az érdeklõdés a már kész Pálma-félszigeti telkek és a "Világ-szigetekre". Ezeket az az állami cég felügyelte, amely most a pénzügyi nehézségekkel küszködik. Szóval ez még 2007-ben kezdõdött, a pénzügyi válság azonban végképpen betett nekik - vagy eleve túl optimistán álltak ahhoz, hogy mennyire lesznek kelendõek ezek az ingatlanok. A mihez tartás végett ugyanez a cég, a Nakheel a Burzs Dubaj-nál jóval magasabb, legalább 1400 méteres felhõkarcsolót is tervezett, a Nakheel Tornyot. Szóval ennyire jártak a földön... 3.: Nem kényszerítette a hitelekre senki õket. Ez ugyanaz az eset, amikor valaki vesz egy autót hitelre, úgy, hogy a havi 50.000 törlesztõrészletet eleve úgy kalkulálja, hogy mennyivel jobban fog keresni fél év múlva. Itt nem a hitelezõk vonultak ki, õk valószínûleg ha tudtak is a dologról, nem pattogtak igazán, hiszen súlyos pénzeket invesztáltak be, tehát ha vissza akarják kapni a pénzüket, akkor bizony arra jelenleg nincs jó esélyük. 4.: Szerintem Bucser téved abban, hogy az Olajbevételek nyújthatnak fedezetet a hitelekre, mint írtam, Dubaj olajkitermelése nem valami jelentõs, ráadásul folyamatosan csökken (az 1990-es években kétszer akkora volt, mint most), optimista becslések szerint legfeljebb 20, pesszimista becslések szerint 10 éven belül végleg kiapadhatnak a források. Ebbõl nagyon meggazdagodni nem fognak, ugyan nem láttam arról elemzést, hogy mekkora a hitelállomány, de a Nakheel durván 60 milliárdos ingatlanbefektetésének szerintem a nagy része hitelre alapul...
Hát az már tényleg nem sok. Így most benne vannak a szarban nyakig. Senki nem kíváncsi arra amit felépítettek, így õk is újabb áldozatai lesznek az növekvõ adósság feneketlen mélységének.
Amíg volt olajuk, tudták fizetni a hiteleket, így azok akik hiteleztek, gyakorlatilag megszerezhették az olajat tõlük. Most már hagyják õket elsüllyedni. Ez is mutatja, hogy milyen az, amikor egy véges rendszerben egy vég nélkül növekvõ részhalmaz egyre növekszik. Idõ kérdése és felzabálja a teljes rendszert. Márpedig az adósság egy ilyen részeleme a világrendszerünknek. A kamatok által az adósságok a végtelenségig képesek növekedni, amit egy idõ után már nem tud kielégíteni a föld, és az emberek munkabíró képessége, még akkor sem, ha nap mint nap találnak fel újabb eszközöket a termelés hatékonyabbá tételéhez.
Ugye tudsz róla, hogy Dubaj olajkitermelése sehol sincs, a legtöbb hajdani olajmezõ kimerült még az 1980-as években. Nem véletlen, hogy az emirátus úgy döntött kereskedelemre és turizmusra építik a gazdaságot. Jelenleg Dubaj olajbevételei a teljes bevételeinek mindössze 5%-át teszi ki, durván napi 200.000 hordó olajat termelnek mindössze ki...
Én még arra is gondolok, hogy ezt a dubai lufit szándékosan erõltették ki a nyugati, és nemzetközi kapcsolatok, hogy majd az íj módon lekötött régiónak a nyersanyagait, olajat elszipkázhassák. Úgy értem, ha dubait eladósítják az egekbe szökõ kamatokkal, akkor a dubai csak annyit tehet, hogy oda adja az olaját, vagy azzal ekvivalens az olajbevételeit.
Azért mert állami konglomerátumról volt szó. És a dubai állam olajbevételei fedezetet nyújtottak a konglomerátum tartozásaira. (lásd itthon MÁV és MAlév mindenki tömi õket pénzzel még ha vesztességesek is mint a bûn, hisz az állam úgyis fizetni fog.)
Meg is lepett mindenkit a piacon, hogy az állam nem kiegyenlítette a számlát, hanem moratóriumot kért. Azaz nem tartja magát a vállalt kezességhez...
Szerintem ez rettenetesen rossz stratégia, mert ha dubainak innentõl nemzetközi forrásokra lesz szüksége biztos lehet benne, hogy csak nagyon drágán fog kapni bármit is. (dacára az olajnak) ÉS a projectek amiket elindítottak biza nem megvalósíthatóak külsõ forrás nélkül...
Dubaj államcsõdjének lehetséges jeleire estek egy picit a tõzsdék. A neves európai bankok meg zuhantak velük (Deutche Bank 6%-ot), köszönhetõen annak, hogy õk fektettek jelentõs összegeket a Dubaji ingatlan buisnessbe, ami lehet, hamarosan kártyavárként dõl össze... :S
TakyL az Audinál dolgozik karbantartó mérnökként, mesélt érdekeseket. :D
Ettõl függetlenül persze kicsit érdekes kérdés az állami támogatás dolga, hiszen a VW konszern igazából, köszöni, de jól van (lásd még Porsche felvásárlása).
"Itthon ha jól tudom nagyrészt gyártás folyik és nem kutatás"
Ezt azért nem jelenteném ki.. (érdemes megnézni, hogy az Audi mennyivel támogathatta pl a széchenyi istván egyetemet idén, hogy saját dedikált róluk szóló tanszéket kapnak?
Valamint valóban rémísztõen magas az FDI arányunk, csak megkérdezném, hogyha a multik nem hoznak ide pénzt fejleszteni és építeni akkor kik fognak??? Mert nem a "bennszülöttek" akik itt laknak és megélni alig tudnak...
És vicces, hogy PONT azzal a Széles Gáborral példálózól aki magyar tõkébõl tönkrevágta és szétlopta az Ikaruszt. Ki volt a károsabb az õ tevékenysége vagy az, hogy az AUDI idehozott egy rakat lóvét meg zöldmezõs beruházást. ÉS IGÉNYT teremtett a mérnökökre itthon, meg a jó szakmunkásokra.
Jól vannak, jelenleg. Itthon ha jól tudom nagyrészt gyártás folyik és nem kutatás, ha pedig nem úgy jönnek a számok, ahogy kellene, akkor egyértelmû, hogy elõször az elõbbit építik le. Hatalmas bevételt jelent valóban (gondolom 2008-as adat a 6%) az adókkal együtt, épp ezért rémisztõ, hogy mennyire ingatag.
Egyre több az olyan vélemény, hogy nem túl bölcs dolog ekkora mértékben a multi tõkére támaszkodni.
A "túlfújt autóiparba" azért kell pénzt pumpálni, mert pl az Audi VW Mercedes a váság ellenére köszöni jól van. Abba én is pumpálnám a pénzt miután a GDP-nk 6 %-át adják és gondold el milyen SZJA bevételt és ÁFA bevételt generál az AUDI az állam részére. Az a 15 milliárd ehhez képes lófütty. nem beszélve arról, hogy az autóipar a hadiipar mellett az egyik vezetõ K+F generáló ágazat. komplexitásában nem sok hozzáfogható vanezért az innovációs hajlandósága a legmagasabb és szívja fel a képzett munkaerõt.
Mindemellett a KKV-k célzott támogatását jónak tartanám ha lenne. (pl foglalkoztasson 8 embert és fizesse 5 után a járulékot ha akar foglalkoztatni. Már csak az SZJA miatt is megérheti ez a megoldás.)
Aha... Szal ez a "nálunk szar, de ettõl nálatok még szarabb" helyzet áll fenn? :D
Mert akkor versenyképessé válna az exportjuk.
Kína azért ilyen írtózatosan versenyképes az exportpiacokon, mert a Jüan alulértékelt. Ha felértékelik akkor kínaában elkezdene növekedni az import és csökkenni az export. Persze Kína hülye lenne ezt tenni....
Az USA értékelje le magát ha exportálni akar... (politikai öngyilkosság)
Akkor lehet, hogy rosszul emlékeztem, és az amerikai jegybankelnök nem azért könyörgött a kínaiaknak, hogy leértékelje a Jüant, hanem pont azért, hogy felértélkelje?
Az infláció klasszikus értelemben a money supply növekedését jelenti és nem a pénzromlást.
Másrészrõl kínai nem ül rá a dollárjára, hanem befekteti amcsi treasury-be amibõl újabb dollárok lesznek meg olajat és földgázt vesz belõle, meg a saját gazdaságélénkítõ programját folytatja.. (mint már többször írtam: nem a semmiért cserébe nyomják a dollárt, hanem treasury-ért cserébe). Ebbõl újabb amcsi dollár lesz amibõl újabb kínai árut vesznek. A hatalmas trade surplus annak köszöhetõ, hogy gyengén van tartva a Jüan. Nem a jüant kell leértékelni, hanem a dollárt vagy felértékelni a jüant. Egyébként nagyjából jól érzed a helyzetet.
A világgazdaság szempontjából mindkettõ egészséges lenne. A gond az hogy akkor Kína bedõlne, mert a rengeteg beruházásba ölt hitel is bedõlne és kipukkanna a kínai beruházási lufi.
Hm... Nagyon nem értek ezekhez a dolgokhoz (sem :D). Azt tudom, hogy az infláció pénzromlást jelent, a pénz értékének romlását. De mit is jelent ez valójában? Semmi nem állandó egy ország gazdaságában, nehéz viszonyítani bármihez is. Se a megtermelt javak mennyisége, se ezen javak értéke, se a forgalomban lévõ pénz mennyisége, nincs semmi stabil pont amihez viszonyítani lehetne ezeket a dolgokat.
Szal ez a Jüanos-dolláros dolog... Tehát Kína okádja magából az exportálandó javakat. Ezt megveszik a világ többi lakói, és (áttételesen) dollárban fizetnek érte Kínának (innentõl a világ többi lakóját amcsinak hívom, az egyszerûség kedvéért). Kína viszont nem vásárol más országoktól semmit a kaszírozott dollárokért, hanem önmaga számára termel meg mindent. Vagyis a kínai csak kínai ruhában jár és kínai kenyeret eszik, viszont az amcsi jár kínai ruhában is és eszik kínai kenyeret is. Jól értem?
Ezek alapján Kínában egyre több dollár halmozódik fel. Ez mit is jelent? A Kínában dekkoló dollárok az amcsi gazdaságból vonják ki a tõkét, ez két lehetõséget ad az amcsiknak: vagy tûrik, és elõbb-utóbb elfogy a fizetõeszközük, vagy nyomtatnak dollárokat pótlandólag, ezzel viszont növelik az országuk gazdaságában az inflációt.
De mi is az az infláció valójában? Akkor nõ az infláció, ha az adott ország gazdasági termelése nincs összhangban a forgalomban lévõ pénz mennyiségével, elmarad mögötte. Ergo ugyanahhoz a pénzmennyiséghez egyre kevesebb megtermelt jóság tartozik, vagyis egységnyi jóságra egyre több pénzegység jut, ergo ugyanannyi jóságért egyre többet kell fizetni. Nekem mint fogyasztónak két lehetõségem van: vagy többet dolgozok hogy több pénzem legyen, vagy lejjebb adom az igényeimet és kevesebbet fogyasztok.
Térjünk vissza ismét a jüan-dollár dologra: mivel Kína kivonja a dollárt a forgalomból, vagyis nem vásárol érte semmit hanem felhalmozza, ezért az amcsiknál egyre kevesebb dollár lesz forgalomban. Ez viszont a dollár erõsödését eredményezi, hiszen az amcsik által megtermelt javak mögött egyre kevesebb dollár áll, vagyis deflálódik a dollár. Másképp, egy dollárért egyre több jüant kell adni. Ergo Kína közvetlenül nem a jüant gyengíti, hanem a dollárt erõsíti. Így viszont a nála lévõ, felhalmozódó dollár értékét is növeli, vagyis nemcsak abból nõ a tõkéje, hogy egyre több dollárja van, hanem abból is, hogy ez a dollár egységnyi értéke egyre többet is ér, jól következtetek?
nana... Az inflának semmi köze a a devizák közötti átváltáshoz. A klasszikus money supplynak már inkább de az sem az "értékromlásként" értékelt infláció (ebben a kontextusban már nem nagyon használják az infláció kifejezést)
Úgy lehet magasan tartani egy deviza értékét, ha folyamatosan felvásárolod a mi kis egypólusú világunkban tartalékvalutaként jelenlévõ dollárt. Egyébként Kína nem magasan hanem alacsonyan tartja a mesterségesen a Jüant, hogy az exportja ne dögöljön meg. (azaz nem vesz a nála lévõ dolláron semmit de abból folyamatosan hoz haza. míg õ nyomja otthon a Jüant addig a világban egyre kevesebb dollár lesz így annak a Jüanhoz képesti értéke felmegy ergó a jüan pedig le. Így lesz a Jüan undervalued.)
Hogyan lehet egy ország pénzének értékét mesterségesen magasan tartani?
Az inflációs értékkel. Ha nem értékeli le a Jüant Kína, akkor a dollár-jüan árfolyam emelkedik, tehát egy dollárért több jüant kell adni. Ez ugyanakkor bizonyos szintig rontja Kína export képességét, hiszen a Kínából érkezõ, dollárban kifizetett termékek ára megnõ...
Tegnap késõ éjjel volt az M2-n ha valaki nézte. A riporternõ eléggé butácska volt néha... látta valaki? Amúgy emlegette, hogy adatai megegyeznek a Nemzetközi Energia Ügynökség adataival, miszerint hogy még mindig nõ az olaj után a kereslet, és csökken a kínálat. Bevallom nem néztem utána mélyebben, de nekem ez alapján nem az esik le...
Egyébként durva, hogy mekkora az emberek érdektelensége ezzel kapcsolatban. Egyedül az elborultabbak kezdenek rákapni, hogy kifacsarják Hetesi mondanivalóját a saját szájízük szerint. (Lásd elsõ hozzászólás youtube-on: "Tiszta és igaz beszéd! Csak egy megoldás van:a nemzeti radikalizmus!")
Én csak elvétve olvasgattam bele az ottani peak oil topikba, most szembesültem vele, hogy hirtelen bezárták. Tudod, hogy miért, mi volt ez az emlegetett "off"?
Menj orvoshoz. A spekulánsok még mindig nem képesek fundamentális hibákat okozni a rendszerben. Maximum kihasználni azokat és felerõsíteni a hatásukat.
Max rövidtávon eltéríteni tudják a folyamatokat, de nagyon vigyázniuk kell a reboundal, mert lehet elviszi õket a korrekció (és minden hasznukat)
Informatika és tudomány
