A technológiák terén nem szívesen vitatkoznék, elég, ha megnézed, melyik, mennyire keresztezi egy vízszintesen repülõ madár útját. Függõleges tengelyû a deflektoros, és a napenergián alapuló változat is!
Azok a "nagy barna réti madarak" pont azért ülnek a forgó rotor túloldalán, mivel rájöttek, hogy így nem kell már vadászniuk se. Ellenben a költözõ madarak sajnos nem látják a vonulási útjukba épített forgó akadályokat (Nem tudják megszokni, itt csak át szeretnének kelni).
a függõleges tengelyûek még jobban darálják a madarakat. (pl a sima szélerõmû lapátjai max 40et fordulnak percenként, utána leáll, tehát a madárnak hátszéllel nagyobb esélye van átrepülni a két lapát közt, mintha egy függõleges tengelyûn akarna átjutni) direkt linkeltem lejjebb egy pdf-et, valószínûleg nem hazudik benne a riportalany, hogy a légkábelek és egyéb objektumok több áldozatot szednek madár téren, mint a szélerõmûvek. nem csak a pdf-ben van leírva, hanem én is láttam hogy azok a nagy barna réti madarak ott ülnek fenn a forgó rotor túloldalán és nézelõdnek. egyszóval, ha megszokják a madarak, hogy az a nagy forgó valami gázos tud lenni, akkor semmi probléma. ki kell világítani és akkor az eltévedt vándormadarak sem mennek neki éjjel.
Örvendetes, de az elavult technológiájú, madárdaraboló, vízszintes helyett szívesebben látnék már függõleges tengelyû szélerõmûveket. Ha már... Gondolom a gyártó (tudtommal) Dán cég nem hat a döntéshozókra semmilyen módon...
Ezt én mind tudom. Más is leírta, hogy ebben semmi új nincs...
egy komoly, 60 méter magas szélerõmûnél azért ezek nagyon is alapfunkciók. ezek más igényekhez vannak szabva, mint a telek végébe kiállított 6kilowattos kis tornyok. itt van például a Kulcs község határában lévõ nem mai szélerõmû (2001-es). már abban is benne voltak ezek, pedig az volt az országban az elsõ, ami valóban országos hálózatba termel.
úgyhogy nem tudom, hogy mi lehet a belsõ szabályzó rendszer:) a fent linkelt honlapon van egy ilyen is: "A hálózati frekvenciának megfelelõ áramot a szélerõmû mellett elhelyezett trafóház transzformálja 20 kV-os feszültségre. Az így elõállított villamos energia földkábeleken keresztül kerül a Dédász hálózatába. A kulcsi szélerõmû nem képes mûködésre, ha a középfeszültségû 20 kV-os hálózatban áramkimaradás van, ha nincs középfeszültségû hálózat, akkor a szélerõmû nem kap információt arról, hogy milyen minõségû villamos energiát állítson elõ, ezért leáll." tehát itt sem belsõleg kell szabályozni, hanem alkalmazkodnia kell a rendszerhez. végül is mindegy, a lényeg hogy szélerõmûveket építenek. :)
szintén a fenti oldalon találtam egy pdf-et, érdemes elolvasni.
Sokan azt mondják hogy tájidegen, ez részben igaz, ahogy minden amit az ember csinál. Személy szerint engem is lenyûgöz, a települések közelében nem kéne ilyen mondvacsinált indokokkal ellenkezni. A szélerõmû amúgy is egy jelkép hogy lehet harmóniában élni a természettel, az a település aki belevágott, igen is büszke lehet rá!
Te kérdezted. Egyébként nem alapfunkció. Több variáns létezik függõleges vagy vízszintes tengellyel, mechanikus vagy elektromos szabályozással, sebességre vagy nyomatékra kihegyezve. És nem kóclás hanem kócolás.
A szélsebesség szerint állítja a lapátok állásszögét és irányát, hogy mindig a lehetõ legtöbb szélenergiát alakítsa villamos energiává, vigyázva arra, hogy egy erõsebb szél ne kócolja össze a tollakat.
"hogy immár döntõen olyan szélerõmûvek épülnek idehaza is, amelyeknek saját belsõ szabályozó rendszerük van, ami a gazdaságos üzemeltetés egyik fontos feltétele."
ezt kifejtené valaki hozzáértõ, hogy mit kell belsõ szabályozni?
En szinte minden nap ilyen szeleromufarmok mellett megyek el. Mindig lenyugoznek azzal, hogy tavolrol olyan kicsik, de ha a kozelukbe er, rajon az ember, hogy micsoda eszmeletlen nagyok!
Nem csak hogy takarékosak, hanem valami eszméletlen látványosak:O volt szerencsém az m1-esen menni, és valami félelmetes, ahogy hatalmas méretükkel közelednek az ember felé
Informatika és tudomány
