Az Eiffel-torony egy példa volt, hány milliót soroljak még? Ismered a példa fogalmát, ugye? Egy jól jellemezhetõ konkrét eseten mutatom meg az általánosságokat.
Alapvetõ emberi tulajdonság, hogy vonzódunk a gecinagy építményekhez. Régen is így volt. Ez tény.
Bizony, az emberiség léte értelmetlen. Az élet értelmetlen. Vagy helyesebb kifejezés az öncélú. Azért rakták ezeket oda, hogy ott legyen egy olyan. Hogy örülhessenek nekik van kilométeres majmuk rajzolva, meg piramisuk, meg Szent Péter bazilikájuk, meg kölni dómuk, meg parlamentépületük, meg pálmafa alakú szigetük, meg többszáz méter magas felhõkarcolójuk, meg több kilométer szabad nyílású hídjuk.
Nem értem, mi olyan kurva meglepõ azon, hogy semmire nem jó nagy izéket szeret az ember építeni, amióta világ a világ. Nem értem, hogy ezek köré a cuccok köré minek kell idióta fantáziálást költeni. Miért nem elég az, amit _tudunk_ róla?
Emlékszem, még te mondtad nekem, hogy sértõnek érzed az emberiség iránt amikor hatalmas kövek mozgatásáról írtam. Nos ezt most nem érzed sértõnek az emberiség iránt, hogy az egész történelmünkre ráfogod, hogy "értelmetlen"? A hogyan és miért kérdés még mindig ott van, de látom nem értetted meg. Perszehogy meg lehetett csinálni valahogy (a mai építészeti és egyéb ismeretekkel legalábbis), hiszen ott vannak. Az más kérdés, hogy az állatábrázolásokon kívüli geometriai ábrázolásokkal mit akartak mutatni. Úgy tûnik, mintha elõször a különféle geometriai alakzatok lettek volna ott és csak utánnuk rajzolták volna rájuk, melléjük az állatokat.
És innen is. Hogy itt engedhetik a moderátorok ezt?
Na, a Nazca-fennsíkon élõ indiánoknak párezer éve meg a kilométeres rajzok készítése volt a mániájuk.
Egyébként igen, tisztában vagyok az Eiffel-torony építésének a körülményeivel. Pont erre céloztam, hogy az is egy tökértelmetlen monument, csak az kevésbé rejtélyes, mert név szerint tudjuk, kinek a munkája, és hogy hogyan és mi célból épült. És ez a cél kb pont ugyanannyira értelmetlen, mint az isteneknek rajzolgatni, meg halottnak piramist építeni. Azon mégsem lepõdtök meg. Csak ott megy a nagy mesemondás, ahová a hiányos információk közé még be lehet préselni a faszságot.
"Eiffel a tornyát mégis minek? De tényleg, Eiffel-torony mire jó, most úgy õszintén?" Hogy a franciák az 1889-es világkiállításon be tudják mutatni, mennyire fasza gyerekek. Egyúttal így tisztelegjenek az 1789-es forradalom 100. évfordulójának tiszteletére. Megy az 1800-as évek végén az építészeknek ez volt a mániájuk.
Mellesleg így utólag a Franciaországba tévedõ turisták nagy százaléka biztos meg akarja nézni - belépti díjként meg el lehet kérni egy csomó pénzt.
Na persze, tipikus: ha koppantok a "hogyan" kérdéssel, akkor jön a "miért".
Na, azt nem tudjuk.
Szerintem olyanok találták ki, hogy "rajzoljunk majmot a hegyre!", mint amilyenek ti vagytok. Ha majd lejönnek a fényes izérõl az istenek, akkor lássák, hogy milyen faszák vagyunk. Ennyi lehet a nagy rejtély. Párezer év technikai fejlõdés semmit nem változtatott a dolgokon, ti még ma is nekiállnátok faszt rajzolni hogy az ufók lássák.
De ezt most halál komolyan mondom, hogy a miért kérdésre csak szimplán magadba kell nézni. Pont olyan hívõ alkatok csinálták/csináltatták ezeket a dolgokat (tök feleslegesen), mint amilyenek ti vagytok. Elképzeltek valami szépet, aztán kibaszottul kurvasok melót beleraktak unalmukban, meg mert jobb dolguk nem volt. Mi ezen már megint olyan rettentõen meglepõ?
Michelangelo miért építette a Szent-Péter bazilikát? Eiffel a tornyát mégis minek? De tényleg, Eiffel-torony mire jó, most úgy õszintén? Nem érzitek, mennyire idétlen ez a kérdés?
CSAK. Hogy megmutassák (maguknak, szomszédjaiknak, utódaiknak), hogy képesek voltak rá. Ez tényleg olyan hihetetlen? Csak mert az egész történelem errõl szól, ha esetleg nem vettétek volna észre...
Részben rátapintottatok a lényegre. _Miért_ csináltak kilométer nagyságrendû állatábrázolásokat és külömbözõ tisztázatlan geometriai alakzatokat, amiket méretüknél fogva nem láthattak. Továbbá miért rajzolták az egyes ábrákat olyan helyekre, ahol nemhogy a földrõl, de még a levegõbõl is alig lehet fölismerni. _Hogyan_ keletkeztek a "levágott" tetejû hegyek. Továbbá az is érdekes számomra (ahogy észrevettem), hogy míg az "egyszerûbb" állatábrázolások, amik nem mutatnak szimmetriát vagy egyéb pontosságot, a sima területeken vannak, míg a "bonyolultabbak", amik szimmetrikusak, és valamilyen geometriai alakzatot ábrázolnak, hegyoldalalkon és egyéb külömbözõ egyenetlenségeken keresztül is vezetnek. Ezekre várom a kultúrált véleményeteket. (jah, hogy ne keressem a logikát, az más...)
Nézzetek utána kicsit a geodéziánek, azon belül a kitûzésnek. Nem kell fölülrõl látni, mégis meg lehet csinálni. Hosszúságot csak tudtak mérni. Derékszöget kötél segítségével lehet állítani, nem kell semilyen mûszer, mégis megoldható merõleges kitûzéssel.
Nem mondom hogy könnyû, ez óriási teljesítmény. De nem azért mert annyira bonyolult, hanem azért mert kurva sok meló. Sok ember sokáig csinálja. Érted már?
Min gondolkodjak? Én ezt meg tudnám csinálni, probléma nélkül.
"El akarsz készíteni egy több kilométer méretû ábrát, ami mellesleg szinte tökéletesen szimmetrikus kell, hogy legyen."
Tökmindegy, milyen és mekkora alakot akarsz rajzolni, a módszer ugyanaz. Sõt, szimmetrikusat még egyszerûbb is, mert nem kell minden pontot kiszámolni, elég a felét, aztán csak fel kell rajzolni ugyanazt a másik oldalra.
Felõlem hihetsz hõlégballonban, nem is elképzelhetetlen dolog, de csak a dolog megnézéséhez kell. Az elõállításához nem szükséges.
Nem, újabban jobb dolgom is van, mint tökfeleslegesen próbálni belétek egy kis értelmet verni.
Arról nem tehetek, hogy a földméréshez sem értesz. Lehetséges, nem is nagy wasistdas amit ott látunk. Erre nem csak hogy nem tudok, nem is lehet mit mondani. Az, hogy te képtelen vagy felfogni, hogy 100% kõkorszaki módszerrel ezt teljesen nyugodtan elõ lehet állítani, azzal nem tudok mit kezdeni, csak elmondani, 100adszor is, hogy ebben bizony semmi rendkívüli nincs, legfeljebb az elhatározás ténye, meg a kitartás.
De közelítsük meg a te oldaladról: Mi a faszom szüksége van egy leszálló ufónak egy rajzolt majomra?
Mert én legalább elmondom, hogy ez bizony semmi extra. Nem lehet látni a földrõl, de a módszer ugyanaz, mint amikor a földmérõ a disznóóladnak készít zsinórállást, csak az egész sokkal nagyobb. Képzeld, a térképészethez sem kellett repülõgép, pedig azt sem látni a földrõl. Ugye nem azt akarod mondani, hogy a repülõgép feltalálása elõtt készült összes térkép a földönkívüliek mûve?
Te meg belinkeled századszor is ugyanazt, és NEM MONDASZ SEMMIT, csak hogy szerinted hihetetlen. Alternatívád nincs rá, csak futod a köröket a szájtáti hitetlenkedéssel. Hát bakker, akkor ne hidd el. De akkor cserébe ezért hülyének vagy nézve. Ez ilyen.
Ugyanez, csak sokkal több ponttal. Pap bácsi #830-on begyakoroltatja a kis geodétáit, és mire egy #816-ra kerül a sor, megy minden, mint a karikacsapás.
Tényleg inkább a miért a kérdés. Meg hogy láthatták-e saját szemükkel a mûveket. A hõlégballon kicsit meredek ötlet, egy kötött sárkány kevésbé. Más kérdés, van-e hiteles írásos nyoma ilyen holmiknak.
Gondolkodj, te hogyan csinálnád meg? Vannak egyszerûbb eszközeid, kötelek, karók, botok, amikkel megcsinálhatod. Na meg pár ezer fõ embered hozzá. El akarsz készíteni egy több kilométer méretû ábrát, ami mellesleg szinte tökéletesen szimmetrikus kell, hogy legyen. Egyébként, asszem találtak ilyen sziklába vájt lyukakat a nazca-fennsíkon, melynek korom volt az alján, meg néhány nazca sírban is találhatóak cserepek, rajta hõlégballon-, meg sárkányrepülõs szerû ábrákkal, és elõkerült egy-két igen erõs szövet is a sírokból. Egy pár csávó összetákolt egy kezdetleges hõlégballont olyan eszközökkel, amiket akkor használhattak, és repült. Szerintem ez a megoldás.
Most viccelsz? Egyenesek, merõlegesek, körök. A lehetõ legöngólabb példa a bonyolultságra. Pár ember egy karókkal kitûzött alapvonal végeibõl egyszerû szögmérõ holmikkal mérve, zászlókkal kommunikálva le tudja/tudta vezényelni a többi pont kitûzését. Onnantól kezdve meg kubikos meló.
Vegyük ezt semmisnek és inkább hozd fel példának az állatos figurákat. Az mondjuk módszerekben ugyanez...
Az egyetlen ember, aki jobb ha magába száll, vagy nem is szól hozzá, az te vagy. Az elmúlt cirka 11 oldalon, tõled, mint a nagy szkeptikustól, aki mindent tud, annyit lehetett hallani, hogy "ez mese", "ez hülyeség", vagy jobbik esetben "biztos valahogy megcsinálták", és az ezek közti részt személyeskedéssel töltötted ki. Az utolsó néhány témához hozzá se szóltál, gondolom nemtudtál mit. És még én vagyok egyszerû elme.
"Ja, persze"-mi mást mondjak, ha egyszerûen el van intézve, hogy mindegy, mekkora, mindegy hogy nem látni a földfelszínrõl, stb...
Szállj már magadba, ember, és nézd már végig, mi a legerõsebb érved az elmúlt oldalon! Kb annyi, hogy "ja persze", meg hogy "nem hiszem". Annyit sikerült összehoznod pl Nazca témában, hogy azokat a vonalakat _nehéz_ megcsinálni, és te képtelen vagy elképzelni, hogy azt emberek csinálták segítség nélkül. Kizárt dolog, mert nem tudod?
Lehet, hogy én Polgár Jenõre emlékeztetlek, te meg engem arra az ostoba kancigányra, aki Jenõtõl kapja a segílykét. (Ejj de magas labda volt ez...)
Jajbazmeg, mikor juttok el végre addig, hogy a történelem nem arról szól, hogy melyik mese a szimpatikusabb? Ez a világhódító õsmagyarkodás annyira de annyira szánalmas, hogy az már fáj. Kicsit mondjuk rontja a képet, hogy ez a csúcsminõségû nép egy ekkora hulladék fos országot tudott csak összehozni a 21. századra.
Hát nemtom, de szerintem is elég...hm...egyszerû elmére vall a "húbazmeg ez mekkoraaaaaaaa, ez nem leheeeeeeet" jellegû szájtátó hitetlenkedés...
Azokat a hegyeket megskapolta valami. A rajzok is érdekesek, de még érdekesebb az a hiányzó sok hegycsúcs amibõl még morzsák sem maradtak. Vannak akik vad-fénygömb állatok által történõ "legelés" eredményérõl beszélének. Szerinted?
Szerintem azért csinálták mert menõ, és lehet, hogy azt hitték, hogy az istenek az égben laknak. Mivel ott az a nagy fényes izé, este meg a többi sok fényes izé -figyelembe véve, hogy nem tudták mi az- elég esélyes, hogy ilyesmikre gondoltak.
Szerinted ha kitûznek egy épületet, honnan tudják, hogy az oldalai párhuzamosak-e és a sarkok merõleegesek-e? Ugye nem gondolod, hogy meg kell nézni felülrõl?
Pofon egyszerû elkészíteni, kéremszépen! Fõleg hogy csak 2006-ban fedezték föl, mert a földrõl nem lehet látni, csak a levegõbõl.
Nagyon szabályosak. Persze, ha elég magasra nõsz, akkor még lehet hogy látod is, mit csinálsz... A Tíz kilométer hosszú nyílegyenes, talaj egyenetlenségeken, hegyoldalakon keresztül vezetõ vonalaknak is egyszerû a készítési módjuk. A levágott hegytetõrõl már ne is beszéljünk.
Látom nem érted. Nem azt mondtam, hogy ki építette, arra akartam felhívni a figyelmet, hogy milyen kétes bizonyítékra alapozva jelentik ki az egyiptológusok, hogy Khufu építette a piramist. Néhány Khufunál öregebb egyiptomi és nem egyiptomi, régészek által mesének titulált iratban megemlítik a piramisokat és a szfinxet is. Persze nem kötelezõ tájékozódni. Csak tudod úgy elég nehéz "vitatkozni", hogy míg én ismerem mindkét "fél" álláspontját, addig te vakul ragaszkodsz a az egyikhez, és fogalmad sincs a másikról. Ezt nem sértésnek szántam.
Azért ostobaság, mert akik Kolumbusz elõtt átkeltek azok hajós népek voltak. Voltak hajóik .A magyaroknak nem voltak hajóik.
Na meg, ismerem a történelmet. És nem rémlik olyan belõle, hogy a magyarok el lovagoltak az Atlanti óceánig, ahol hajót ácsoltak, és elvitorláztak Nyugatra, mert úgy sincs jobb dolguk...
Nem állítják, hanem tudják. Egyiptomban egyiptomiak éltek, milyen meglepõ. Az egyiptomi piramisokat meg, nahát az egyiptomiak építették.
Nem az UFO-k, vagy az Atlantisziak, vagy más efféle sületlenség.
Nem akarok sértõ lenni, de ennek a ,,nem tudjuk kik építették a piramisokat" annyi értelme van mint a ,,nem is volt Holdra szállás" kezdetû ostobaságnak.
Tudjuk kik építették. Pont, gyerünk tovább.
Legfeljebb a módszer nem ismert elõttünk, teljesen, jelenleg.
"Én, a magam részérõl sokkal rejtélyesebbnek tartom a Nasca-vonalakat, http://anthropologynet.files.wordpress.com/2007/07/nasca-lines-bird.jpg mert azoknak a céljára épkézláb elmélet sincs, és valóban csak elég magasról nyújtják a kívánt látványt, és, (ha jól tudom) a közelben nincs olyan magaslati pont, ahonnan látni lehetne a dolgot."
Igen, a Nazca fensík, akármennyire is erõltetik a régészek és történészek az ellenkezõjét, egy nagy rejtély. A külömbözõ több tíz kilométer hosszú nyílegyenes vonalak, amik nem mellesleg keresztülvezetnek minden földi egyenetlenségen csak haggyám ahoz képest, amit a hegyekkel mûveltek a készítõk! Egész hegytetõket mintha levágták volna, és helyükben most valamiféle egyenes vonalak (számunkra) össze-visszaságnak tûnõ sokasága van... Talán õsi gabonakörök?
"Kõgolyók... Javítsatok ki, ha tévedek, de a föld legnagyobb mesterséges objektuma is harcászati céllal készült. Kínai nagy falnak hívják, és a barbár hordák távol tartására készült, sok-sok év alatt. Ha azt, volt türelme megépíteni "pár" embernek, hogy biztonságban legyen, akkor néhány, völgyekben talált kõgolyóbisnak simán lehetett a célja hasonló. És, ugye a dolog természetébõl fakadóan, minél nagyobb, anál nagyobb kárt képes okozni az ellenfélnek, és minél kerekebb, annál könnyebb mozgásra bírni, vész esetén, és annál tovább képes ellátni a feladatát..."
Nem értesz (engem, mivel _szerintem_ nem voltak fegyverek). Több helyen is olvastam a kõgolyókról, és sehol se említik lehetséges fegyverként. Ráadásul ha egy ilyen fegyvert használtak volna mondjuk a spanyol betolakodók vagy akár egymás ellen, akkor szerintem feljegyzésnek is kéne lennie egy ilyen fegyverrõl. De ilyesmirõl szó sincs. Arról van szó, hogy több _száz_ (és nem pár) ilyen kõgolyót találtak már _szerte a Földön_. A keletkezésük még úgy ahogy megmagyarázható (a szerszámok elkészítése is majdnem olyan nehzé volt, mint maga a kõ kifaragása...), de azt, hogy mire használhatták, senki se tudja. Több száz ilyen szinte tökéletes kõgolyót találtak, és nem szerte szét, össze-vissza, hanem külömbözõ alakzatokban. Szóval errõl ennyit.
"Már hogyne tudnák hogy ki építette az egyiptomi piramisokat...az egyiptomiak építették...lehet hogy te nem tudod, de mindenki más tudja...ez nem olyan nagy titok vagy rejtély..."
Ugyan már, ugyan már, ne nézz tiszta hülyének... Nagyon jól tudom, mit állítanak a régészek. De vajon azt is tudod, hogy honnan veszik azt, hogy a piramisokat Kheopsz (Khufu) építette? Ezt már egyszer egy korábbi hsz.-emben leírtam és linkeltem is egy oldalt ezzel kapcsolatban (706. hsz.).
Jah, Tyrkerrõl már olvastam én is korábban, de a leletrõl konkrétan még nem. Vmelyik híresebb viking (asszem Eirik Raud) fiának a nevelõje volt. Azt írták, h vikingül tyrkernek a magyarokat nevezték és valszeg magyar volt. Egyébként a legenda szerint egy növényt/gyümölcsöt találtak Marklandon, azt ismerte fel Tyrker, mert az õ népénél termett olyan növény.
Bár nem értem ebbõl egyeseknek hogyan következik, h a magyarok elhajóztak akkoriban Amerikába... Mert egy magyar keveredett közéjük, abból egyenesen ez következne!?
Jah, nekem mindig gyanús volt a dolog.... Ez a kelet felõl idelovagoltunk téma sántít. Szerintem Árpád vezér eleve indián volt. Az amerikai kontinensen született, egyik reggel gondolt egyet, beugrott a vízbe, átúszta az óceánt, majd mikor partot ért, lóra pattant, és idelovagolt, a kárpát-medencébe. Ironizálást félretéve, könnyen megeshetett, hogy a Viking hajókra felkerült valami módon egy õsmagyar, akár úgy, hogy elrabolták, mikor keletebbre jöttek a kelleténél, akár a magyar ment messzebb nyugatra, és simán csak csatlakozott hozzájuk, nincs itt semmi rejtély... A többi meg ami a cikkben van, puszta véletlen, és spekuláció. Egyik említett dolog sem szignifikáns, így messze menõ következtetéseket levonni ostobaság belõlük.
Kõgolyók... Javítsatok ki, ha tévedek, de a föld legnagyobb mesterséges objektuma is harcászati céllal készült. Kínai nagy falnak hívják, és a barbár hordák távol tartására készült, sok-sok év alatt. Ha azt, volt türelme megépíteni "pár" embernek, hogy biztonságban legyen, akkor néhány, völgyekben talált kõgolyóbisnak simán lehetett a célja hasonló. És, ugye a dolog természetébõl fakadóan, minél nagyobb, anál nagyobb kárt képes okozni az ellenfélnek, és minél kerekebb, annál könnyebb mozgásra bírni, vész esetén, és annál tovább képes ellátni a feladatát...
Én, a magam részérõl sokkal rejtélyesebbnek tartom a Nasca-vonalakat, http://anthropologynet.files.wordpress.com/2007/07/nasca-lines-bird.jpg mert azoknak a céljára épkézláb elmélet sincs, és valóban csak elég magasról nyújtják a kívánt látványt, és, (ha jól tudom) a közelben nincs olyan magaslati pont, ahonnan látni lehetne a dolgot. Vagy ott van Stonhenge...
Na ezek, tényleg érdekes dolgok, és bár tippek vannak a keletkezésükre, céljukra, úgy tûnik, elég messze járunk még a valóságtól...
miért ragasztod rá egybõl, hogy ostobaság? nem kolumbusz volt az elsõ, aki átkelt az óceánon... Ha a vikingeknek könnyen ment, akkor a magyaroknak mért ne? Én soha nem hittem, hogy a magyarok egyszerû lovasíjász nomádok voltak, akik mindössze annyit tettek évszázadokon át, hogy vándoroltak lóháton erre-arra. naivitás lenne azt hinni, hogy egy írástudó, erõs népnek ez minden képessége.
Már hogyne tudnák hogy ki építette az egyiptomi piramisokat...az egyiptomiak építették...lehet hogy te nem tudod, de mindenki más tudja...ez nem olyan nagy titok vagy rejtély...
És igen...addig amíg nincs meg, hogy melyik kultúra építette a boszniai ,,piramisokat" amíg nem lesz más nyoma ennek a piramis építõ népnek amíg nem lesznek konkrét bizonyítékok...addig csak humbug az egész.
Érdekes...ezek a nagy piramis feltárók egy csomó kínos kérdésre nem tudnak felelni...
Aha...teljesen ostobaság. Mégis hogy kerültek oda magyarok? Átúsztattak lovastul az Atlanti óceánon? Vagy, végig trappoltak Szibérián, és a Bering tengeren mentek át, majd végig Alaszkán?
"elég bonyolult volt ahoz, hogy holmi dombokról legurigatott fegyvernek használják..."
Ezt csípem, a találgatás létjogosultságát nem megkérdõjelezõ, de logikusan negáló meglátás. Így kell ezt csinálni kérem!
Hát, hiányosság, de nem tudok angolul, csak kicsit az pedig kevés volt ahhoz, hogy ilyen cikket olvasgassak. Egyébként el se hinnéd, hogy milyen bonyolult és költséges dolgokra voltak a történelem folyamán hajlandóak az emberek hol támadó, hol védekezõ célzattal...
Már csak a golyók elkészítéséhez szükséges eszközök elkészítése is (ha a linkelt oldalon lévõ magyarázatot nézzük, miszerint egy tökéletes félkör alakú fadarabban forgatták amíg tökéletes nem lett maga a golyó) elég bonyolult volt ahoz, hogy holmi dombokról legurigatott fegyvernek használják... Mellesleg feljegyzés se találtak eddig ilyenrõl... Szerintem a fegyvernek való felhasználást kizárhatjuk (amennyire mi ezt több ezer év távlatából megtehetjük).
Ja persze, meg ahol ma áll egy tölgyfa ott pár ezer éve is állt egy tölgyfa. Ha visszaolvasod nem lett kizárva, hogy természetes képzõdmények. Beszélgetünk. Poénkodunk, komolykodunk. Jól vagyunk. És te?
Persze, és mindenütt szétszórták õket az erdõkben, hegyekben, tengerparton hogyha épp arra jár egy katapult, akkor legyen mivel lövöldöznie. Másrészt én úgy emlékszem, nem voltak olyan igényesek, hogy kõgolyókkal lõjjenek, hanem max csak kicsit megmunkált kövekkel.
Azt olvastam, hogy gránit, granodiorit. A korukat sem tudják meghatározni, valamelyiket 60 millió évesre (ezek valószínûleg a természetesek, bár kitudja :P), valamelyiket Kr.e 4000-re, valamelyiket Kr.e. 1000-re valamelyikeket meg a kr.u. elsõ 1500 évbe datálják...
Pár info a Costa Rica-i kõgolyókról. Pár lehetséges építési módot is felvetnek. Némely kõgolyó szinte tökéletes gömb alakú, a maximális kerülethiba egy 6 láb, 7 hüvelyk átmérõjû gömbnél csak 0,5 hüvelyk, vagy 0,2%.