Ha elakadsz és elég sokszor meghalsz, kapsz egy felajánlást, hogy válaszd "Way of the Coward"-ot (a Gyávák Útját), így átugorhatsz a következõ szintre...
összesen 12 Achievement van, 200 pontért, de a többsége csak olyan kamu jutalompont... pl.: fel kell robbantani 10 tudóst, végig kell nézni (~szenvedni) a készítõk listáját...stb..
de ad 10 pontot ha békén hagyod a tudósokat... érdemes ezzel élni az 1-1 pályán...
ezek szerint... nagyon keveset tudtam játszani, én hülye úgy voltam vele, h na jó , evvel a xarral is játszok egy kicsit... de már az elsõ pálya végén ment rá az unlock... meg is bántam, h miért csak tegnap este hirtelen felindulásból töltöttem le, pedig mióta kint van.....
a kedvencem amikor mint az #1 hsz. egyik képén úgy megy mint egy repülõ ... XD
jézusom ilyeneket még csinálnak?? :D régen szerettem ezeket az idétlen ügyességi játékokat, de ma már egy ilyen a startlap játékokon is elférne.
én tegnap kezdtem el vele játszani, eddig kicsit ellene voltam, h biztos ez egy olyan kis hülye ugrálós játék, és az is, de a hangulata, valami fantasztikus...
és mint a leírásban, tényleg , néha szívesen szétbaxtam volna az egész xboxot, mert csak egy hajszál választott el a továbbjutástól, aztán újra, nekiestem, és újra, és újra.... s csak meglett...;)
a 800 m$ pontot bõven megéri, hosszú idõk óta ez a legjobb arcade játék...
Splosion Man, egy rosszul sikerült kísérlet végeredménye, kinek legfõbb (egyetlen) képessége az, hogy bármikor képes magát felrobbantani. A projectnek lett egy kis mellékhatása, hõsünk ugyanis folyamatos koffein-rush hatása alatt áll, tessék a hat éves öcsikébe belenyomni három doboz energiaitalt illetve ugyanennyi kávét és már láthatjuk is, mit jelent ez. Természetesen hõsünk rosszul tûri, hogy innentõl életét egy jól lezárt laborban kellene töltenie, ezért inkább megszökik (képletesen szólva, igazából kirobbantja magát), majd segítségünkkel kell ötven pályán keresztül a szabad levegõ felé menekülnie. Az ötven pálya pedig igazán emberes kihívást fog jelenteni. Szerencsére a játék irányítása tökéletes és egyszerû – sõt, tökéletesen egyszerû, hiszen az összes gombnak ugyanaz a funkciója: felrobbantja hõsünket. Ennyi, nincs semmi túlkomplikálva , gyakorlatilag bárki megfogja a kontrollert az nagyjából fél percen belül érteni fogja, mit-hova-merre-hogyan. Egyetlen megkötés van: hõsünknek három robbanás után kis energiát kell gyûjteni, szilárd talajon ez egy pillanat alatt megvan, falakon csúszva lefelé kicsit több idõ. A pályákon tehát ezt a képességet kell kihasználni, mindenhol van egy logikai / ügyességi feladvány, melyet pusztán robbantással lehet megoldani. Míg a The Maw igazából egy rendkívül könnyed játék volt, itt bizony már az elsõ fejezet közepén vért fogunk néhol izzadni. A készítõk tökéletesen keverték a gondolkodós részeket az olyan helyzetekkel, mikor szinte emberfeletti reflexek és a másodperc törtrésze alatt meghozott döntések jelentik a továbbjutást. Ez pedig néha a jól ismert és sokak által utált “trial and error” hozzáállást igényli, azaz próbálkozni kell újra és újra. Volt olyan pillanat, mikor a TV közepébe vágtam volna az irányítót, azonban mikor sikerült az olyan sikerélmény volt, amit csak kevés játék képes adni – gyakorlatilag akkora lökés, ami azonnal továbbviszi az embert a következõ pályára, csak hogy kezdõdhessen újra a szívatás. Ha pedig mind az ötven pálya megvolt, akkor jöhet az extra kihívás: a fõellenfelek kivételével minden pályán van egy torta, melyet be lehet gyûjteni, illetve van egy cél idõ, amire lehet hajtani. Csakis mazochistáknak ajánlott. Ha pedig ezeket is letudná valaki, akkor ideje összeszedni a havert, ugyanis a Splosion Man szintúgy 50 pályát kínál online vagy helyi coop módban! És ezek nem az egyjátékos mód pályái, mindegyik teljesen új, és mindegyik úgy van beállítva, hogy tökéletes együttmûködéssel lehet csak sikerünk. Ilyenkor ugyanis az egyik játékos robbanása tud lökést adni a másik játékosnak is, így együtt kell mûködni, különben már az elsõ pályán sem tudunk túljutni. Ebben a játékmódban egyébként be lett építve egy visszaszámláló, egy gombnyomásra a játék háromról visszaszámol, így tudunk “ugrásokat” idõzíteni. Oh, míg el nem felejtem, torták itt is vannak…
Informatika és tudomány
