most volt a TV-ben: Napló – Szavazz a legötletesebb fûnyíróra!, gondolom az adás is megnézhetõ
közben rátaláltam a számomra tökéletes fûnyíróra, Fiskars Momentum, stabil, hátsó kerekek felett lenne a motor, akkuk, elektronika elõre dobja ki a füvet ezért nem koszolódik a ráépített cucc elsõ kerekeket pedig valahogy fordulásra képessé kell átalakítani, ára se vészes 200$
érdemes lenne Arduino-nak is nyitni egy topikot és gyûjteni, hogy miket lehet vele csinálni, hardware, programozás, stb. engem is nagyon izgat megnyitjátok?
Illetve van egy magyar klónváltozat az AVR-Duino, ami kompatibilis a régebbi változatú Arduino-lapokkal (annak ellenére, hogy az Arduino GPL licenszû, nyílt forrású, a legújabb Arduino Uno lap USB-vezérlõjét nem lehet egykönnyen klónozni, sem fizikai és sem jogi értelemben). De azért ezek is remekül használhatóak. Én nemrég szereztem be egy ilyesmi változatot.
Szenzorok, motrok/szervók, ledek, fotódiódák és hasonló alkatrészek meg bármelyik eletrotechnikai boltban beszerezhetõek (vagy szerencsésebb esetben van otthon).
:) alakulnak az ötletek elektromos kerékpár mûködésébõl ki lettem okosítva, azokhoz elég jó motorokat fejlesztettek ki, 250 Wattos ami nem húzza le nagyon az akkut állítólag (Gardena fûnyírója 400W de az a kerékre is rásegít), és egy feltöltéssel sok óráig tudnak mûködni erre fejlesztett akku-val, persze lehet feleslegesen nagy a nyomatéka ezek némelyikében van elektronika, ami érzékeli mennyi energia kell adott fordulatszám tartásához nem tudom ezen az úton érdemes-e elindulni, nem vagyok otthon az elektronikában se a mechanikában
Ez az #56-os hozzászólásomban említett cikk egyre jobban tetszik a projekt megvalóítása szempontjából. Ha maradunk a tricikli-jellegû felépítésnél, akkor a cikkben említett megoldást az alábbiak szerint kellene nagyvonalakban módosítani: * Két motor lenne: az egyik az elsõ keréknél levõ fordulást elõsegítõ szervó; a másik meg egy erõsebb, amit egy úgynevezett H-hidas motorvezérlésen keresztül hajtjuk meg az Arduino digitális (pontosabban PWM) kimenetén keresztül, ez utóbbi végezné az elõre haladást, és a hengerkéses vágómû meghajtását. * Az alapfelállásban két szenzort javasolnék: egy, a cikkben említett ultrahangosat (hogy ne menjen neki kutyának, macskának, fefújható úszómedencének, gyereknek, anyósnak - bár ez utóbbihoz lehet, hogy egy külön anyósdetektor kell, és akkor teljes sebességre kapcsolva kellene üldözõbe vennie a házi sárkányt ); és egy másik induktív szenzor, a gyepet körülölelõ fémhuzal "felismerésére". * Két áramforrás lenne: egy, a motrokat ellátó nagy akkumulátor, meg egy kisebb 9V-os blokcella, ami az Arduinonak, meg rajta keresztül a szenzoroknak ad "kakaót".
Arduino tényleg jó megoldás lehet, nyáron majd kitanulom, még sose használtam de jókat hallottam róla tricikli-jellegû felépítés is jó ötlet, stabilabb is lenne a rendszer tankszerû fordulással az a gond hogy a kerekek mozgása mûködteti a hengerkést, ezért azt nem lehet könnyen átvariálni
"van egy olyan módszer is, hogy az egész kertben vezetéket kell lefektetni, amit érzékel a fûnyíró és a mentén halad" Én azt túl körülményesnek találom - sok kábelt földbe kell fektetni, egy kerti munkálatkor felszínre kerül/elszakad, kutya kiássa. Akkor inkább csak a terület szélére/a kikerülendõ tereptárgyak köré. A mozgás meg mehet afféle "pattogó labda" módjára: elindítod egy irányba, majd ha nekimegy valaminek (és/vagy érzékeli a kanócot), elfordul egy bizonyos szöggel és megy tovább. Mondjuk annyiban lehetne még ezt finomítani, hogy kétszer (vagy többször) ugyanazon az útvonalon nem menjen végig, mert az csak energiapazarlás - ezért lenne szükséges a pozíció ismerete. Erre meg ott van a rádiós helymeghatározás (háromszögelés).
"és a fordulást és hajtást" Olyanhoz mit szólnál, ha két hátulsó kereket hajtanál egy-egy motorral, és a motorok külön-külön üzeme hozná létre az elfordulást? Mint egy tanknál?
Egy másik megoldás a tricikli-jellegû felépítés: a hátulsó motor hajtja a hátsó két kereket, így menve elõre (esetleg még meghajtja a hengerkéses vágóberendezést), az elülsõ szervó meg a fordulásért felelõs.
"vezérlést nem mikrovezérlõvel hanem mondjuk egy EEE PC-vel oldanám meg" Arduino (Processingbõl programozható, kis fogyasztású)? Beagleboard (kicsi méret, kis fogyasztás)?
ésszerûbb mondjuk egy manuális hengerkésest venni és motort+akkut rászerelni, olcsóbban kijön
kábelfektetõ gép létezik és kölcsönözhetõ, szóval ez a rész megoldva
hengerkéses, akkus fûnyíró kellene, például ez szebben nyírja a füvet mint a forgókéses, nem tépi, hanem vágja kisebb a fordulatszám, fogyasztás fele, harmada a forgókésesnek és halkabb, bár errõl nem találtam pontos decibel adatot sajnos
persze most nincs erre +100 ezer forintom és a fordulást és hajtást se tudom hogy lehetne megoldani, elvileg valami rásegítõ is be van építve
vezérlést nem mikrovezérlõvel hanem mondjuk egy EEE PC-vel oldanám meg van egy IC2 nevû protokol, nem néztem még utána, de elvileg vele a szenzorok és vezérlés adatait USB-n tudom fogadni és kiküldeni így a vezérlõ szoftvert C++-ban vagy JAVA-ban meg tudom oldani, esetleg még grafikusan is kiértékelhetem, finomíthatom
van egy õskövület nem használt fûnyíróm, azon majd nyáron talán kipróbálom a szenzorok és a kerékmozgatás dolgot illetve amitõl félek, a kanyarodás kipróbálását különbözõ sebességeken mert ugye a gép vágószélessége miatt a félkörív mérete adott
van egy olyan módszer is, hogy az egész kertben vezetéket kell lefektetni, amit érzékel a fûnyíró és a mentén halad
persze a kábel költség, és vagy valami gépesített módszerrel földbe kell helyezni, vagy faszögekkel leütni a földbe és 1-2 év után már körbenövi a fû és nem is látszik
Például a MowBot esetén alacsony feszültségû vezetékkel kell körbekeríteni a lenyírandó felületet, azt érzékeli a robot (valószínûleg indukció alapján), illetve van benne ütközésérzékelõ.
A Husqvarna Automower legnagyobb változatában meg ultrahangos "ütközésmegelõzõk" vannak.
4.)-hez: amit lehet kalibrálni is: minden alkalommal, amikor a terület széléhez ér, az a koordináta lenullázódik (vagy épp a max. értéket veszi fel) (persze ez a valóságban nem lesz ilyen egyszerû, de ez pontosabbá teheti, ha okos program van mögötte)
4. Vagy ott van ZilogR fórumozókolléga javaslata - ennek megvalósításához ott van a szimpla, mezei számítógépes egér. 5. Ha esetleg van két webkamerád, akkor fesd be a robotodat kékre, és akkor a zöld füvön el lehet különíteni. Vagy ott van a Kinect - abban távolságérzékelés is van. ;)
1. Ha van a területet körbekerítõ padka/kerítés, akkor annak nekiütközvén elfordíthatod/másik irányba irányíthatod a robotodat - mint a Szegedi Katicabogár vagy Grey Walter teknõsei esetén. 2. Ultrahang vagy infravörös fény visszaverõdésével is lehet távolságot mérni. 3. Esetleg elhelyezhetsz a kert sarkaiban rádiófrekvenciás (vagy ultrahangos, vagy infravörös) jeladókat, azoknak a jelerõsségébõl (vagy ha szinkronizáltan küldenek jelet a késleltetésükbõl) ki tudod számolni a távolságot.
Ez elég jó ötlet de ha egyszer megakad akkor onnantól baj van. Földbe ültetett kábel amit sínként használ?
nem akarok komoly mesterséges intelligenciát felhasználni pl. kamera, szenzorok ha a pozícióját mindig tudnám a robotnak, akkor a fûterület alaprajzát tudva le tudja nyírni magától a füvet ezzel elkerülöm azt hogy akadályokat keljen neki kikerülni és önálló döntést hoznia
a pozíció meghatározására milyen eszközök vannak? GPS nem elég pontos, mondjuk 10 cm hiba lehetne elfogadható
vannak optikai távolságmérõk, vagyis a kert egyes részeire lerakok jelzõket, akkor 3 db-al ha van kapcsolata, akkor már tudja a helyzetét
vagy rádiójellel? csak az tereptárgyakon visszaverõdik, vagyis ha nincs rálátás akkor false adatokat ad, vagy nem?
Ez nem csak kockulas, hanem tenyleg jo idotoltes, mint pl a robotepites. Vkinek a munkajat is segitheti. Az otlet eladhato is, hiszen oriasi igeny van ra. Valoszinuleg a jovoben 1re tobb eszkozunk lesz automatizalva. A vezerleshez eleg szinte csak a kreativitas meg vmi tenyergep, de a jo minosegu erzekelok, radarok, szervomotorok, aktuatorok sokba kerulnek.. kesobb ossze lehet kapcsolni az ontozo rendszerrel, stb.
Ipari szinten amugy mar eleg regota vannak automatizalt mezogazdasagi jarmuvek, pl veto-aratogepek.. az alap itt is a GPS, giroszkop, kamera.
"te is tolhatod" A birkára gondolsz, vagy a fûnyíróra?
Egyszer láttam egy kis piacon egy olyan játékot(egy kis autó volt aminek a tetején egy számsor volt található)és lehetett programozni.Elore hány cm/m-t menjen stb,kerult vagy 3000-4000 FT-ba.Szerintem ha ilyet beszerzel nem nehézkess "beleépiteni" az elemeket esetleg akumlátorra cseréled,a kis motort elektromos motorra stb stb.A lényeg a vezérlés és ha kicsibe meg tudták oldani annál a kis játéknál,sztem átpakkolni nagyba se nagy ördöngõség:)Báár ehez felkell mérned h hány méter,mikor forduljon stb stb,ennyi idõ alatt te is levágod D
A kabelt 1m melysegben is erzekelheti.. no problem.
kábeles megoldással az a gond hogy gyepszellõztetõt nem lehetne használni, pedig az hasznos dolog távirányítás nem rossz ötlet, bár idõ elmegy vele de a vidéki nyaralóban legalább nem lesz térdig a fû 3 hét után ehhez pedig csak egy internetes laptop kell webkamerával és az irányítást kell megoldani + önjáró fûnyíró akkus áramforrással lám, elég komplex a probléma, de azért jó a fórum hogy beszélünk ilyenekrõl :)
a kábelfektetés valóban jó, h a mentén menjen körbe egészen addig, míg az egyik fölé lerakják játszani a másfél hónapos Pistikét és beugranak a házba inni egy jó kávét, a gyerek meg hadd gügyögjön a napon...
A TV-ben eleg sok hazugsag van. A Discovery-n pl nagyon sok csusztatas van hype-olt áldokumentum stilusban, a nezettseg kedveert.
A civil GPS direkt van butitva nehany meteresre. Ezt giroszkoppal szoktak javitani. A kabel lefektetessel mi a gond? Valszeg csak 1x kell lerakni, onnantol faszasan mukodik.
A legtutibb rendszer, ha kombinalod a technologiakat, igy mind1iknek az elonyet hasznalhatod. A szoftver pedig futipust es idojarasi adatokat elemezve dont a nyiras idopontjarol, rendszeressegerol stb. Jo kis hobby lehet ilyet csinalni, ha elektromuszeresz lennek, biztos h ilyeneken tornem a fejem. ;) (Pl. tobbet nem kene porszivoznom sem..)
Mint írtam igen, a katonai GPS-ek pontosabbak, mint a polgári célra használhatók, de akkor is felesleges 4 vagy több mûhold keringési adataiból cm-es pontossággal számolgatni, ha egyszer vannak sokkal egyszerûbb módszerek. Attól meg hogy valamit látsz a Discoveryn, még nem kell elhinni, hogy az aztán a legeslegfaszább, meg minden szó szerint úgy van, ahogy mondják. Jó példa erre a Future Weapons.
esküszöm azt hittem, hogy lágszoro meg dorrungatás lesz a téma:D
Sztem elõre programozott útvonal. + egyenletlen terep miatt lánctalp
a nyílvános gps rendszerek direkt vannak ellátva zajjal. így okozva pár méteres eltérést. egyéb esetben egy mezei gps-el is lehetne katonai / terrorista mûveleteket végrehajtani.
kábel lefektetés gagyi, vannak jobb megoldások, de szerintem ár érték arányban a végeredmény nem éri meg. nem szólva a belefektetett energiáról. legközelebbi megoldás egy kamera lenne, melynek aztán a kapott képét elemzed különbözõ képfeldolgozási technikákkal, de ennek viszont a hátterét kell érteni. És ezt csak nehezíti, ha pl valahol a kert szélét virágok szegélyezik, de legnagyobb gáz a kert közepén levõ fák lehetnek. Kikerülné, de nem olyan, mintha kézzel aládugod, kétszer, háromszor, ez a gond. De ehhez az egész fûnyírót át kell építeni, fõleg mert amik eddig a közelembe kerültek, még kézzel sem lehetett olyan érzékenyen adagolni a gázt, hogy szépen, folyamatosan mozogjon.
Megnéztem és 1600$ az egyik ilyen robot.Szerintem ennyit nagyon nem ér meg.
azért mert bemész a boltba és csak olyant kapsz ami 2m-es pontossággal mûködik még léteznek pontosabbak is. Discovery vannak jó mûsorok ott kell nézni és informálódni. Vannak olyanok amik 15-20cm-es pontossággal mûködnek. Sõt...
#1: Egyébként az elsõvel mi a baj? Sztem jól végzi a dolgát bár árat nem írtál. Megépíteni olcsóbb ha pontosan tudod mit akarsz de ahhoz, hogy egy ilyent összerakj sztem több pénz kell mint ahhoz, hogy bemenj a boltba és megvedd. Ha már vettél 1-et és azt lemásolod akkor lehet, hogy olcsóbb.
Nyilván ott nem csak a GPS koordinátákat figyeli (ami valós idõben, mozgó jármûvön nem is lehet cm pontos), hanem hogy hol van a vetéssor, szántás széle, stb., és csak a terület behatárolására használja a GPS-t, hogy ne menjen át a szomszéd földjére.
Én valami kis hatótávolságú jeladókkal keríteném körbe a területet. Ha közel kerülne hozzá, tudná hogy fordulni kell. Vagy elõre programozott útvonalat adnál neki, ahhoz viszont elég pontos szervomotorok kellenének, hogy megfelelõ távolságokat menjen, pontosan forduljon, különben elkolbászolna a francba. Bár ez az egyenetlen terep miatt szerintem elég nehézkes, ilyenkor is kellenének neki valami referencia pontok.
Szerinted tényleg megéri ebbe pénzt/idõt/munkát fektetni?
Üdv!
Automata fûnyírót szeretnék építeni. Vannak ilyenek a piacon, de igen drágák és több hátrányuk is van. Ilyen a Robomower ami szenzoraival tájékozódik és szinte random mód halad.
vagy a másik amihez kábelt kell lefektetni a fûbe
nekem egyik megoldás se tetszik, inkább érzékeny GPS-ben gondolkodok, esetleg lézeres vagy rádiós határvonal kijelölésben aki még foglalkozik ilyesmivel, leírhatná az ötleteit