Ti hogyan értékelitek a holnap befejezõdõ kétezres, avagy nullanullás évek évtizedét?
Én sosem fogom elfelejteni, mekkora csoda volt, amikor elõször lett otthon is internet-hozzáférésem. Hihetetlen volt, hogy akár a világ túlsó felérõl, másodpercenként 30-40 kilobites sebességgel (az elméleti maximum 56 volt, de azt sosem sikerült elérni, bár akkor ez volt a legkisebb gondunk) száguldanak felém mindenféle 256 színû tartalmak, és hogy a nógrád megyei kis falucskában, a szobámban ülve, a saját 14 collos CRT monitoromon olvasgathatom akár a The New York Times-t. Pedig mindez ebben az évtizedben volt, 2000 tavaszán, amikor a Matáv végre mindenki számára megfizethetõ internet-elõfizetést kínált: havi 8500 Ft-ért annyit neteztél este 6 és reggel 7 között, amennyit csak akartál. Végre nem a suliból kellett 3 darab floppy lemezre darabolva, egyesével hazaszállítani a frissen megszerzett MP3-akat, izgulva, hogy a buszon ülve esetleg megadja magát az egyik lemez és használhatatlanná válik a fájl. Ebben az évtizedben már az sem volt elképzelhetetlen, hogy akár egy teljes zenei albumhoz hozzájussak az Internet (szigorúan nagybetûvel!) jóvoltából, ha éjjelre bekapcsolva hagyom a gépet - feltéve persze, hogy nem szakadt meg az éjszaka közepén a Napster-kapcsolat azzal a felhasználóval, akitõl épp töltök, mert akkor másnap este 6-kor kezdhettem az elejérõl, mivel folytatni a megszakadt letöltést az elsõ Napster-verziókban még nem lehetett.
Ugyan hallottunk róla, hogy valahol a távoli Amerikában már többszáz kilobites sebességû mûholdas, ADSL és más technológiájú internet-hozzáférésekkel kísérletezgetnek, sõt, Japánban már valami 3G nevû vezetéknélküli rendszert építenek, amely a betárcsázós modemes internet sebességének többszörösét tudja - amit nehezen hittünk el, csak mosolyogtunk rajta hogy olyan úgysem létezik, és különben is, elég nagy csoda a betárcsázós net is, boldogan szörföltünk a világhálón, illetve száguldoztunk az információs szupersztrádán (sic!) a Windows 98-hoz adott 4-es Internet Explorerrel (az XP-tõl nagyon sokáig ódzkodtunk brutális hardverigénye miatt: Pentium 233 MHz vagy gyorsabb processzor - 300 MHz javasolt -, legalább 64 MB memória - 128 MB javasolt -, legalább 1,5 GB rendelkezésre álló merevlemez-terület... Ezekben az idõkben 300-366 körüli Celeronok uralták a piacot, jellemzõen 32-64 mega memóriával - 128 csak az igazán gazdagoknak volt akkoriban - és 2-4 gigás merevlemezekkel)
Ha épp nem a gép elõtt ültünk, akkor filmeket néztünk VHS kazettáról a CRT tévén, ha meg kimozdultunk otthonról, filmes fényképezõgéppel örökítettük meg a családi kirándulás vagy a balatoni nyaralás nagy pillanatait. Az évtized elején többnyire vezetékes telefonon tartottuk a kapcsolatot szeretteinkkel, hiszen az akkori - jellemzõen monokróm kijelzõs - mobiltelefonok és a szolgáltatók percdíjai megfizethetetlenek voltak. A villamoson kazettás sétálómagnó szolgáltatta a háttérzenét, ha meg autóba ültünk, többnyire papír alapú térkép segítségével találtuk meg úticélunkat. Mindez ugyanebben az évtizedben, amely most, néhány nap múlva véget ér... Egészen hihetetlen belegondolni, hogy mennyi minden változott a világban ezalatt a 10 év alatt, szinte minden eszközünk lecserélõdött digitálisra - anélkül, hogy feltûnt volna. Ma, ha egy barátom az MP3 lejátszós mobiltelefonjából kivett memóriakártyát belehelyezi az USB-s olvasóba, azt rádugja az LCD tévére (megállítva a HD minõségû film wifi kapcsolaton keresztül történõ lejátszását) hogy a rákapcsolt házimozi-hangrendszeren hallgassa azokat a számokat amiket útközben szokott a telefonon, én pedig mindezt lefotózom az egyik ismert webáruházban vásárolt digitális tükörreflexes fényképezõgépemmel, hogy aztán DVD-re írjam, vagy szélessávú mobilinternet-hozzáférésem segítségével feltöltsem a Flickerre a képeket és Facebookon átküldjem a linket, senki nem lepõdik meg. A most véget érõ évtized elején viszont ez az egész mûveletsor elképzelhetetlen lett volna, hiszen egyáltalán nem léteztek (vagy megfizethetetlenek voltak) ezek a ma teljesen hétköznapinak számító eszközök. Tegye fel a kezét az, akinek a felsorolt eszközök legalább a felével nem rendelkezik...
És kíváncsi lennék arra is, hogy kinek van, illetve ki használ még VHS videót, kazettás magnót, CRT monitort, analóg fényképezõgépet, nem színes kijelzõs mobiltelefont... Készítettem egy felmérést, akinek van rá 10 perce légyszi töltse ki, a következõ évtized (a félreértések elkerülése végett: nálam ez 2010 január, tudom, lehet vitázni hogy nem is most van hanem csak jövõre, de most vegyük a 2000-2009 közötti "nullanullás évek" intervallumát) elsõ napjaiban közzéteszem az eredményt.
10 év múlva ugyanígy fogunk röhögni a mai topp cuccokon... bár az én képzelõ erõmmel addigra már mind ezekbõl 1etlen telefon marad meg azt mind benne lesz, fizetni is lehet vele és még személyinek is megfelel. Ma már 1csomó szart kell magunkal vinnünk pedig elég lenne azt az 1et. meg az óvszert :)
hát amikor én általánosba jártam, azt se tudtuk mi az a mobil, most meg az alsós kölykök is fullos telefonokkal járkálnak, meg mp4 lejátszó...
Én nehezen tudom elképzelni, hogy hova lehet ezt még fejleszteni. Ugyanolyan nehéz, mint 10 évvel ezelõtt azon gondolkodni, hogy van-e jobb dolog, mint az 56k modem. Aztán tessék, eltelt a 10 év, és el nem tudod képzelni hogy azt használd.
10-15 éves kedvenc játékaimmal ma a PDA-telefonon játszom, amely bár egy 5 éves modell, teljesítményben megegyezik a 10 éves asztali számítógépemmel. 5 év alatt egy 5 kilós eszközbõl egy 20 dekás kis kütyü lett, a mai PDA-k, smarphone-ok pedig már rá is dupláztak teljesítményben. Ha ez így megy tovább, 10 év múlva a négyeshatoson ülve Crysis-szel fogom elütni az idõt...
amúgy a technikai változásokon kívül az emberek és generációk is gyökeresen változnak meg. 9 éve még gyerek voltam, és most elnézve a mai gyerekeket, én örülök h abban az idõben lehettem gyerek, ahol nem számítógép elött nõttünk fel, ahol nem mobillal játszottunk az általánosban, ahol nem kapta el a gyerekeket is ez az idétlen divatnak megfelelni akarás 8-10-12 évesen is akár. esõben, fagyban is játszottunk és nem msn elött b*sztuk anyánkat.
és közben akikkel felnõttem is megváltoztak, akikkel pár éve mindennap lógtam ma már nem köszönnek, de azért örülök h megmaradtak 10-15 éves barátságok is.
#7 én 2000-ben 11 éves voltam és talán 15éves koromra lett az, hogy lent a pályán ment a foci vagy elmentünk tekerni valamerre,vagy csak lógtunk és beszélgettünk(lakótelepen mindig találni valami ismerõs emberkét, akivel ellehet hülyülni), csajoztunk, aztán ha hazamentünk akkor talán gépeztünk kicsit, de szerves része volt már az életünknek a PC (amikor nyáron megpusztultunk a melegbe, de a bányatóra se mentünk ki, a strand meg ugye drága xD akkor végképp jól jött), de mára 20-on túl már talán egy két emberrel ha tartom én is szorosan a kapcsolatot, a többivel meg évente ha találkozok párszor (elköltöztek, etc), de online mindig beszélgetünk, vagy szintén csak elmegyünk egymás mellett. És sajnos(?) manapság már elengedhetetlen, hogy ha hazajövök akkor ne az legyen az elsõ a kajálás közbe, hogy bekapcsolom ezt a fémhalmazt és nyüstöljem (persze ha nem vagyok itthon akkor máshol is használom... :/), amíg nem jön valamelyik haver, hogy mennyünk valamerre. Sajnos 9 év kellett ahhoz, hogy az emberek többségébõl függõt csináljon (kevésbé vagy nagyon) ez a technikai fejlõdés. És igen. A mai fiatalok (hova beszélek, hisz még az vagyok hál'isten) már ebbe nõnek fel és õk már 8 éves korukban többet tudnak a számítógépekrõl((játékokról.........), telefonokról etc. mint arról hogy a focilabda az pattog vagy gurul.
én amikor megkaptam a kis penti2-es gépemet akk azért az nagy dolog volt, hozzámjárt jópár haver játszani DE nekem soha nem volt akkor annyira fontos, hogyha azt mondták, menjek focizni vagy csavarogni, ne kapcsoljam ki az anyjába és ne húzzak el :) pedig akk már rendesen hóditott a computer függõség.
most bazki a 4 éves unoka öcsém lejön hozzánk, és szó nélkül oda ül a gép elé és játszik, ÚGY!!!! h írni nem tud, nem ismeri a betûket de bill.-en akármit beír :O wtf????? és sajnos nevelés kérdése is, mert én csapnám le a gép elõl, de én sajnos rájöttem h én vok lemaradva hello :/
na igen... ugyan így unokaöcsém, 7 éves és jön hogy csinálna egy karaktert ebben meg ebben az MMO-ban. Mondom neki hogy haver angolul tudni kéne, de elõször mindenképp megtanulni a magyart is elég faszán. Erre: "akkor benyomok valami tuti lövöldözõset" . Kérdezem még tõle nagyonmúltkor, amikor jó idõ volt, hogy nem megyünk le focizni? Úgyis rég fociztam: "Elõbb játszunk valamit gyorsan hálózatba aztán mehetünk" . Oké. Gondolhatjátok mennyit mentünk le együtt. Õ Játszott én meg leléptem. :)
ijjj.... Hát nem azért, de anyám a mai napig leszól, ha nem dolgozom a gépen hanem játszom (miért nem dolgozol inkább?; haladtál valamit a munkával, vagy egész nap játszol? .... meg hasonlóak) miközben õ ugyan úgy blogot olvas, iwiw, facebook, msn meg a többi ökörség nyomja nagyon lassan 50(!) évesen.
Én gyerek már elég rég voltam, úgy 20 éve... De már nekem is a gyerekkorom része volt a számítógép, a 6. szülinapomra kaptam meg a Commodore 64-et, az elsõ PC-t pedig 12 évesen. Szóval már a most 30 körüli generáció is úgy nõtt fel hogy a számítógép teljesen természetes dolog - és szerintem nekünk, a 70-80-as évek fordulója környékén születetteknek a legjobb, mert mi végigjárhattuk a fejlõdés útját és ezért tudjuk értékelni az új dolgokat - a mai gyerekek készen kapják a legmodernebb csúcstechnológiát, és nem tudják értékelni hogy az mekkora dolog, teljesen természetes számukra... És vagdossák az ereiket meg depressziósak 15 évesen. Jó, persze, ez kicsit így sarkított, de azért egészen elképesztõ hogy mennyire nincsenek tisztában a dolgok értékével és szerencsés helyzetükkel.
Ha már net, ezt most találtam Internet traffic - In 1993, total Internet traffic amounted to approx. 100 TB for the year. As of June 2008, Cisco Systems estimated Internet traffic at 160 TB/s (which assuming to be statistically constant comes to 5 zettabytes for the year).
Egyébként olyan 10 éves korunk körül mi is sokat kockultunk, nekem volt gépem (sc fõleg, meg mk :D) másnak meg playstation (fifa,nfs), de az is olyan volt h toltuk 1 órát aztán mentünk focizni, kidobózni, szotyizni, szánkozni, ami épp volt.
igen a jó öreg MMO, a 21. század cyber betegsége :D tucatnyi embert ismerek, akik maguktól szívják el az életet az ilyen szutyok játékok miatt. akiknek a barátság, reggel 8tól d.u. 3ig tart, mert ahogy hazaérnek már tolják is azt a szart, akik nem buliznak, nem isznak, nincs bnõjük, mert szabadidejük nagy részét ölik bele a játékba.
és bocsi ha most megsértek egy kockát, de mi a faszt lehet napi 6-8 órában azzal a szarral tölteni? oké h játék és kikapcsol, én is játszom, de nem többet 1-1,5 óránál, sõt már akk is unom(megjegyzem heti 2-3 napot játszok csak mikor nagyon unalom van)
Én egy idõben játszottam a WOW-val, és sosem tudtam megérteni hogy hogyan lehet annyira rákattanni. Unalmasabb estéimen 1-2 órát elvoltam vele, de egy fél év után teljesen leszoktam. Elõször még jó volt, a csodás vidék felfedezésének élménye, de rövid idõ alatt unalmassá vált a vaddisznókergetés.
Ha már hálós játék akkor valami jó FPS, helyi hálón, hús-vér emberekkel. Na, annak van egy fílingje, ideális arányban kevert kockulás és társasági szórakozás egyben.
Ez is elrepült vazze, még emlékszem 2001-ben a fasza kis gépre 950 MHz, Geforce2 MX 400, 256 mega ram, azzal lehetett ám kockulni, középuli, stb...
Akkoriban kihalt egy fasza stílus is, nevén nem tudom nevezni, de az akkori house és techno zene már nincs most. Még most is hallgatok akkori Tommyboy meg Budai albumokat, Ministry of sound, ja és persze Global Underground...
Így hirtelen a sok változás és fejlõdés nem látszik. Gépeken látja az ember, hogy mennyit fejlõdtek. De más irányokba nézve nem tudok megnevezni sok érdekességet. Valaki tudna összefoglalót adni pl más irányok fejlõdésérõl is? :)
Régen sokat nyomtam játékokat, 1 meg 1,5 óra elég lenne, ha nem lenne az ember mániákusan alávonva egy király történetnek, vagy játékmenetnek. Nem lehet 1 vagy 1,5 óra után még felállni egy gta 3 pl, ha akkor az újdonság ereje megfogott :D
na hogy ne a játékokról legyen csak szó, elsõ mobilom úgy 2001-2002 körül :D többszólamú volt és animált volt a menü!!! viszont nem lehetett rá csengõhangot és logot kérni ami akkor nagy dolog volt :D asszem ezért is cseréltem le egy nokiára utána(hozzáteszem nagy hiba volt)
Hú, te ekkora menõ voltál akkoriban? :)))) Én 2001-ben egy GH198-as Ericsonnal kezdtem. Na jó, ez a teló már akkor is ciki volt... Még SMS-t sem tudott küldeni, csak fogadni. De akkoriban úgy örültem neki mint majom a farkának :)
2003-ban jutottam elõször saját internet kapcsolathoz. 384kbps ADSL vezetékes telefonhoz (13000ft/hó). Ma már 6mbit/s-es mobilinternet kapcsolatom van, ami sebességben már most is idejétmúlt, de mobilitásban ver mindenféle netszolgáltatást :).
Mobilinternet a 2000-es évek elején GSM Adat/fax modemes kapcsolat 14.4kbps
Napjainkban HSDPA/HSUPA kapcsolat 7.2mbit/s letöltés 5.76mbit/s feltöltés
3110? Na, nekem ez 2002-ben lett meg :) Imádtam ezt a telót.
De az évtized elsõ felének legnagyobb durranása szerintem a 3210. Emlékszem, hogy irigyeltem a haveromat aki meg tudta venni amint lement 20.000 Ft-ra az ára (30-ról) olyan 2001 környékén :)
Húú ez nagyon jó téma. Mi is a társaságunkal néha beszélgetünk ilyen dolgokról pár sör mellett. Mint a nagy öregek (24-25 éve átlagéletkorral :DDD ). Bennem nagyon kettõs érzést fejt ki ez a nagy technikai fejlõdés. Egyrészt szeretem, mert jó, megkönnyíti az életet. Énis hasonló pályát választottam, webfejlesztõ vagyok. Igaz mi a technikai fejlõdéshez nem járulunk hozzá, csak annak segítségével termeljük a felhasználók számára a termékeket (honlapokat). Szóval a fejlõdés tetszik, jó dolog.
Viszont a másik oldal ami elszomorít, hogy a társadalmi kapcsolatok rováságra megy. Sõt nagyon sok dolog elveszti a varázsát. Például szerintem pár éven belül (jópár év a sok szabvány és társai miatt) a TV szolgáltatás egyfajta Youtube jellegû dolog lesz, ahol kötelezõen eléd tolnak minden blokk elött egy kis reklámot, de te választod ki mikor és mit nézel (nyilván a észszerûség határain belül). Ez nagyon kényelmes az biztos, viszont elveszik a varázs. Nincs meg az, hogy este jó film lesz a tévében, barátnõvel összbújtok, várjátok, felkészültök rá. Vagy mint régen (amibõl én már kimaradtam) amikor csak kevés családnak volt TV-je és a szomszédok, barátok átmentek TV-zni. Komplett kis tárasági esemény lehetett ez akkoriban. Ezek elmúltak. Csak a kockulás maradt....
úgy egyáltalán az emberi kapcsolatfelvétel, kapcsolatok is romlanak ezek miatt, az Internet miatt. Fura tendenciák vannak mostanában...
Nincs meg az, hogy este jó film lesz a tévében, barátnõvel összbújtok, várjátok, felkészültök rá
Nálunk ez már az évtized közepe óta (amióta megabitesnél gyorsabb net van itthon) megszûnt. Párocskám is tudja kezelni a torrentet, van hogy õ tölti az estére való filmet, máskor én. Összebújni ugyanúgy össze tudunk akkor is, ha HD-t nézünk az analóg, mára már teljesen értékválságba süllyedõ tévék celebes szarjai és más értelmetlenségek helyett.
Manapság mindenki 8-10-12 órákat dolgozik, van hogy váltott mûszakban a házastársak, na annál rosszabb nincs, én évekig csináltam. És muszáj, mert sajnos sokan képtelenek lennének megélni másképp. És emiatt van az, hogy a szülõk, nagyszülõk felkeresésére már nem igazán jut energiája az embereknek, marad a skype.
Ami viszont a másik oldalon hatalmas dolog, ismerek családot ahol az egyik gyerek Londonban, a másik Amszterdamban, a szülõk Budapesten. Nekik például a Skype nagyon nagy segítség, 10 éve még esetleg horror pénzekért tudtak volna pár percet beszélni, ma meg ingyen videotelefonálgatnak egymásnak amikor csak kedvük tartja.
De, kétségkívül. Tech ember vagyok, programozó és utálom, mikor a játékokat felhozzák, mint morálisan gonosz dolgokat, amik elrontják az embert. De az Internet befolyásával egyet értek. Elég látnom, hogy mik történnek körülöttem, miket olvasok, látok a világban, ami ezzel kapcsolatos. Tönkreteszi a normális kapcsolattartást, mert ez könnyebb, kényelmesebb. Vannak elõnyei is, bizonyos rétegek kicsit jobban magukra találnak, ha neten keresztül fejezik ki magukat és nem "személyesen" és ez erõsíti aztán a gondolkodásukat. Bátrabbak lesznek késõbb. De úgy nagy általánosságba véve szerintem romlik az egész. Egy rakás olyan dolog van, ami kezd kikopni a fiatalok életébõl, ha nem is erõsen, de szépen lassan. És emiatt.
Az nincs, viszont találtam a retro mappámban egy screenshotot. Egyszer sikerült kicsikarni 50(!!!) kilobites sebességet az egycsatornás ISDN-bõl és egy brutális, 20 megánál is nagyobb fájl alig több mint 1 óra 10 perc alatt lejött. Szóhoz sem jutottam a döbbenettõl, egybõl print screen, hogy ilyen nincs is :))) 020315_speed_Wow!!!.jpg nevet adtam neki akkor :)))
Szerintem akivel a net miatt nem tartja valaki a kapcsolatot, az talán nem is olyan fontos.
Én tudom helyén kezelni az internetet. A személyes találkozás helyett nem kezdek el skype-olni, viszont a bosszantóan körülményes postai levelezés és a drága telefon helyett tökéletes alternatíva. És nagyon sok jó IRL ismerõst, új munkahelyet és új lehetõségeket köszönhetek az internetes munkásságomnak az elmúlt pár évbõl, részben a webkettes közösségi tartalommegosztás által. Úgyhogy sajnos nem tudok a netre nem úgy tekinteni, mint az a valami ami lényegesen jobbá teszi az életet.
Tudod milyen jó levelezõprogi volt az akkoriban? :)))
Nem kellett hozzá netelõfizetés, csak egy modem, eleinte csak ezt tudtam használni - aztán megkedveltem és nagyon sokáig megmaradt a netes idõkben is (egyedül a saját domainen futó levelezés és a gmail megjelenése tudták kiütni a nyeregbõl a DPG-t)
Ezzel a celebes felvetéssel egyetértek. A "nagy" kereskedelmi tévék borzalmas mûsorokat kínálnak. Átlag hivatalai munkaidõben dolgozó hazaér munkából. Nézhet máuniká sót, aztán egy kis hiradó nehogy lemaradjon a friss napi hírekrõl. Majd jönnek a sztárpletykákkal foglalkozó mûsorok. Kis barátok közt, majd vmi celebes mûsor :) Ez tényleg kiváló.
Gyönyörû kép... :P Bennem is szép emlékeket hoznak fel ezek az évek. Emlékszem egyszer mikor sikerült felszabadítanom Windows ME alatt 500 mb helyet, milyen hihetetlen boldog voltam :D A vinyó összekapacítása 1,21 Gb volt.
2000- ben egy ericsson GA 628 telefonom volt, azt egy 5110 nokia követte. De a csúcs az elsõ telefonom volt kb 1998 körül: Motorola 3200: semmit nem tudott csak hívást fogadni és indítani. Ime:
Talán a legrosszabb dolog,hogy míg a régebbi korosztály ma 40-50 évesek háborús filmeken nõttek fõl amik bemutatták a háborút,ma meg csak a rambo meg a többi ilyen orbitális baromság ömlik csak ami csak a legyõzhetetlenséget mutatja azt nem ,hogy milyen dolgok állnak a háttérbe és ,hogy nincs legyõzhetetlenség.Mai fiatalok napról napra erõszakosabbak nem érdekli õket semmi csak az ,hogy a másiknak ártani lehessen, napiszar.com is egy ilyen hulladék oldal mondjuk tényleg sok a hülye is aki mindent kitesz magáról a netre... Játékok is búgócsigából Call of duty lett kirakóból stratégiai játékok :D van sok jó játék én pl rengeteget stratégiázom de sok mai fps szerintem már túlzás én például a gta rühellem mert hiába jó a történet amit elmond de legtöbbeknek csak az emberek elcsapása a lényeg.
Múltkor láttam egy kiskölköt az anyukájával kézenfogva menni. A gyerek egy csattogóslepkét húzott maga után, fejjel lefelé, csak úgy csikorgott az aszfalton :))))
hihetetlen, hogy 10 év alatt mennyit fejlõdött a technika. és még egyre gyorsabban fog fejlõdni. ha már most ilyet tudnak az emberek, már bele se merek gondolni, hogy mi lesz még 10-20 éve után. persze ha addigra nem fog elpusztulni a föld.
+fav
mint mindennek az internetnek is vannak hátrányai. de sokkal kényelmesebbé tette az életünket. Pár éve még a könyvtárba jártunk ha kellett vmi, nem egyszer órákig kerestünk vmit. most pedig beírod keresõbe és máris 100cikket kapsz kézhez.
Az évtized elején a kedvenc keresõink a suliban az Altavizsla, és a Heuréka voltak. :) Google még nem volt sehol.
A suli könyvtárában volt egy gép, meg egy régi matekterembe raktak hatot. Órák után rohantunk netezni, nehogy elfoglalják az összes gépet. Így is hárman-négyen ültünk egynél. Mindenki irigyelte a magasabb évfolyamokat, mert lehetett jelentkezni net-terem felügyelõnek, vagyis egyedül felvehette a teremkulcsot, járt neki egy gép amíg felügyelt, és bárkit kiküldhetett, ha úgy látta jónak. :))
2003 dec 30-án kötötték be a netet, tisztán emlékszem rá, 384/64-es net havi 9990-ért, úgy örültem neki, mint majom a farkának :D
mikor nekünk volt netünk kb. 2004-5 körül (már nem emlékszem pontosan) akkor az osztályomba csak nekünk volt max 1 embernek még. most már nincs olyan ember akinek ne lenne az osztályba internetje.
Nekem 2000-ben lett netem, másodikos gimnazista koromban. Sajnos én pont olyan osztályba jártam, ahol rajtam kívül senkit nem izgatott igazán a dolog, emlékszem amikor a suliba is bekötötték a netet, mindenki ugyanúgy passziánszozott tovább ha a tanár nem volt ott... :)
Jó volt az a "mindenkiNET" csomag, este 6 és reggel 7 között lehetett használni, és az akkor micsoda óccsóság volt hogy "potom" 8500 Ft-ért "korlátlan" net. Este 6 elõtt valami 500 forintra jött volna ki egy óra percdíjjal, úgyhogy napközben tabu volt a net, mindig ott várt az egész család fél 6 után hogy kezdhessük használni :))) Reggel 7 elõtt meg lehetett izgulni hogy fejezõdjön be az aktuális letöltés, mert 7-kor bármi van, le kell lõni a kapcsolatot...
Én 2000-ben vettem elsõ telómat és nagyon meg voltam vele elégedve, habár csak sms-re és hívásfogadásra volt jó leginkább. Ilyen volt: Panasonic GD70 BÚÉK Mindenkinek!
nekem is volt egy, nagyon szerettem, mai napig megvan a fiókomban mûködõképes állapotban.
Ez pont így van. Ki és mit akar ma filmet a TV-ben nézni? Max. HBO-n. A tematikus csatornákon van néha esetleg valam érdekes, de kereskedelmin csak a 226-jára adott filmek ugyanúgy. Ha tényleg jó filmet adnak, az 10 évesnél régebbi és éjfél után...
Az utóbbi 3-4 évben indult a Youtube, a Google maps, gmail, docs, a Facebook és más olyan internetes szolgáltatások, amelyek manapság meghatározóak és nehezen tudnánk elképzelni nélkülük a mindennapokat.
De ugyanezen idõszak terméke a többmagos processzor normál desktop környezetben, a blu-ray, a LED tévé és az OLED kijelzõtechnika... És még hány dolog lehet, ami nincs is, de 10 év múlva hétköznapivá válik.
Nos telefonok körében énis beleszólok... 2002 vége felé az elsõ telefonom egy Siemens A50 volt. Istenem azóta a Siemens mint telefonmárka már meg is szûnt 2004 körül egy Siemens CX65 2006-tól egy Sony Ericsson K610i Majd idén Szeptembertõl egy iPhone 3GS
Az elmúlt tíz év. Tíz éve még egy ócska Orion típusú TV-nk volt, színes volt persze, meg egy SANYO videó, mindkettõ közel 18 éves. Számítógépem nem volt, internet sem. Számítógépet csak informatika órán láttunk, a csúcs azokon is a Win 95 volt, a futurisztikus technológia meg a win98 volt, hiába , a miénk egy szegény ált. iskola volt. DVD lejátszó? Emlékszem álmodoztam arról, egyszer majd az lesz nálunk is, azt fogjuk nézni. Mobiltelefon? Ugyan, az szinte sci-fi volt.
Aztán a SANYO beadta kulcsot, lett JVC házimozi, ami azóta tönkre is ment, lett két középkategóriás TV, lett számítógép, úgy 2003 környékén amit azóta csak egyszer cseréltem, és a monitor még mindig a régi! Lett mobil, elõször simens c35, majd Nokia 3310-es, aztán most van valami széthúzható Samsung, színes , meg fényképez, de nem is használom ezeket az extra funkciókat, ráadásul nem is került többe mint anno a Siemens c35! Érdekes, hogy mennyire vágytam anno egy jobb mobilra. Most már nem. Nem kell új, csak akkor ha a mostani tönkre megy, akkor veszek valami olcsóbbat, amire épp telik. Nem izgat. MP3 lejátszóm van, de nem valami nagy szám, azért vettem mert pár éve újságot hordtam ki, és kellet közbe valami zene. Digitális fényképezõ van, az is csak egy közepes, de én szeretek fényképezgetni, szóval ezt kihasználom azért, van értelme hogy vettünk, nem csak porosodik a polcon.
Sokat fejlõdött a technika az biztos.
Ha a filmekre gondolok, 90-es évek eleje, ki emlékszik még a hang alá mondásos százszor átmásolt filmekre? Kommandó, Ragadozó, ilyesmi, és egy hang darálta a szöveget néha-néha. Ma meg? Tíz nyelv van a DVD lemezen a filmhez. Meg az is érdekes, eleinte mennyi filmet letöltöttem, ócska mozis verzióban is. Ma már, nem tudnám mozisban megnézni. Igényesebb lettem?
A PC-s játékok, anno a Red Alert 2 hihetetlen élmény volt. Bizonyos játékok hosszú napokra lekötöttek. Ma? Nagyon ritka az olyan játék amit egy óra ! után nem unok meg. Hiába érek rá, akkor sem játszom többet napi egy óránál, és azt sem egybe, még egy óra alatt is szüneteket tartok. Tíz játékból, nyolcnál csak fintorgok, hiába csili-vili, áh...De azért még akad egy-két jó darab.
Az életben meg, az elmúlt tíz évben felnõttem, tanultam, dolgoztam, most munkát keresek, megtapasztaltam a felnõtt lét örömeit ,és szarságait.
A TV-ben megismertük olyan dolgokat mint a ValóVilág, Majka, celebek, Gyõzike, Mónika. Pedig nem is olyan rég, még csak egy-két TV volt , aztán jöttek olyanok mint SZÍV TV, TV3, nem tudom ki emlékszik ezekre, de a TV3 volt az ami elhozott olyan sorozatokat mint a Rém Rendes család.
Az igénytelenség egyre nagyobb , és egyre népszerûbb. De azért olyan mûsorok is keletkezet amik igen is jók, mint pár TV sorozat, és született jó pár igényes film is, bár itt is a hihetetlen látvány lett a fontos. Régen, a gumiba bújt ember játszotta a szörnyet, ma meg? Számítógéppel mindent elénk varázsolnak, csak közben kiveszett sok filmbõl az, amitõl egy film jó. A zene szintén hasonló utakat járt be, meg jöttek az emo-sok meg a tököm tudja kicsodák. Ilyenek az én gyerek koromban nem voltak. Elterjedt az internet, ami egy új internetes kultúrát jelent, a maga szokásaival, íratlan törvényeivel.
Sok minden természetes lett, ami tíz éve nem volt az, mint a sok TV-adó, az internet, a PC, az új divatirányzatok, hogy valahogy a fiatalság sokkal elõbb kezd el felnõni, és vadulni, mint anno én, pedig én is csak 22 éves múltam, még se értem már meg pár évvel fiatalabbakat.
Sokat fordult a világ az elmúlt 10 évben szerintem.
Ezekhez viszont semmi technológiai áttörés nem tartozik. A meglevõ dolgokra alapoz. Nagyobb sávszél lett ettõl életképes a youtube. A stream videó viszont alapvetõen szerintem a legnagyobb erõforráspazarlás.
1995-2000 és 2000-2005 köztt a hardverek sokkal durvábbak lettek. 2006-tól mai napig olcsóbbak letettek, de olyan atomnagy fejlõdés nincs hardverétren.
Hozzák ki a sok iPhoe és egyéb kütyüt, aminek gyakrlati haszna nem nagyon van. A Userek túlnyomó része még a telefonjának funkicóit sem használja ki.
Hát ez az évtized a technológia fejlõdésen kívül nem sok jót hozott, a vidám kilencvenes éveket egy borús szürke depresszív 2000-es évtized váltotta fel, én így látom. Annyira hosszú a lista hogy nem is kezdem el sorolni , de ha belegondoltok és tényleg a technikát kizárjátok, mi az ami fejlõdött vagy jobb lett? Vagy ami emlékezetes dolog volt ,de nem a szörnyûsége miatt? Én sajnos nem tudok ilyet mondani így hirtelen , bár ha megerõltetném magam lehet tudnék.
Okádnom kell a 2000-es évektõl. A kilencvenes évek végén valami olyan punnyadás indult el a világban, ami azóta is tart. Remélem ez ebben az évtizedben véget ér.
Ha most így hirtelen kell valamit találni aminek köze nincs a technikához, az a fapados repülõjáratok megjelenése az évtized elsõ felében. Ma szerencsés esetben a párommal együtt 40.000 Ft-ból megvan oda-vissza Párizs. Szerintem ez nagy dolog.
iPhone-ban épp az a lényeg, hogy az okostelefon funkciókat olyan kezelhetõséggel dobta meg, hogy még egy óvodás is képes használni. Így nagyrészt az is tudja minden funkcióját használni, aki nem UTP kábellel a seggében született.
Akármennyire meglepõ, sok ilyen ember van, ezért lett ekkora sikere.
Hiába van meg egy funkció, ha nehezen kezelhetõ a kutya nem fogja használni a geek-eken kívül.
A kütyüknek pedig van gyakorlati haszna, csak ésszel kell használni. Persze ennek a fejlõdésnek ára van, nem is kicsi...
Nekem eddig csak 2telefonom volt eddig. 2004-ben egy Siemens A55:
Most 2009-ben egy LG KU990i Viewty:
Nekem most van a 3. 2002 vége óta. Két Siemens és egy Nokia most. A mostanimak még a gyártóját sem tudtam, meg kellett néznem. Kb. ennyire érdekel. A mostani is használt és az elõzõ is. A összeset csak azért cseréltem le, mert tönkrementek.
Informatika és tudomány
