Na, süllyedünk? Nincs több kérdés, beszámoló, tapasztalat...? :-)
Akkor neked is jutott tapasztalat bõven. Nálunk nem volt semmi cukor,csoki,édesség,csak gyümölcs,kóla se volt,csak nagy ritkán ilyen gépi fos.Egyedül ha vidámparkba mentünk,akkor kapott minden gyerek 7 dollárt és azt vehetett amit akart.Persze volt egy édességes,telezabálták magukat,visszaúton már nyüzsögtek mint az állat:) Le kellett adniuk az édességet és elrakták nekik,hogy ne legyen tele a kabin egerekkel.
Ne is mond az autókat,itt is voltak durvaságok.Szoktam nézelõdni ez ebaymotorson,kb egy nyár alatt annyi pénzt össze lehet szedni,hogy legyen egy fasza autód.De mégse becsülik meg,tehát voltak akiknek használt kocsijuk volt,de kb szemetesnek használták.Más világ.Mondjuk annyi a használt autó,hogy nem is érdekli õket,mert van másik.
Nálunk is volt két hétig Burn Camp, ahol égési sérült gyerekek jöttek. Jó fejek voltak, csak kár, hogy a két hét az õ esetükben semmire nem elég, mert a második hét közepére oldódtak fel annyira, hogy már szóltak hozzánk, néztek ránk. Addig alig-alig mertek bármit csinálni, mikor a közelünkben voltak.
Volt egy kislány, aki úgy égett meg szinte teljes testén (az arcán nem), hogy a szülei valami drogügyletbe keveredtek nem túl kedves emberekkel, akik rájuk gyújtották a házat. A szülei bennégtek (meg is érdemelték), õ meg túlélte, de megégve. Hihetetlen, mik vannak...
Amúgy én amikor pingpongoztam a gyerekekkel, mindig maximumot nyújtottam, nem engedtem õket nyerni, de volt pár counselor is, aki beszállt és õk sem. Nem is tudott, csak egy-két gyerek megverni, de nagyon élvezték a játékot, nem balhéztak, csak néha volt egypár szabály-vita, amikor hozzám fordultak. Na ilyenkor szépen megmondtam nekik, hogy a versenyszabályok szerint mi hogy van. Utána ennek megfelelõen eldöntötték, hogy mi legyen.
Mondom, õk teljesen normálisak voltak. Meg a burn campes gyerekek is. Nálunk nem volt túl sok ilyen elkényeztetett "helikopteres" gyerek. Ott a $4000 az nem pénz még átlagos keresetû szülõknek is. Na, az elit táborokban lehetett egypár díszpéldány, de ott gondolom nem is $4000 két hét, hanem min. a duplája. Plusz költõpénz.
Volt egy kisbolt a táborban, ahol úgy lehetett vásárolni, hogy nem fizettél, hanem ha staff tag voltál, akkor felírták és levonták a fizudból, ha meg gyerek, akkor felírták és a szülõ mikor elvitte õket, fizette. Hát mondanom se kell, hogy mindennap ott lógtak a bolt elõtt eszegetve a jégkrémeket, cukrokat, csokikat, hogy majd anyu jön és kifizeti. Megtanul az ilyen gyerek bánni a pénzzel? Nem, de nem is kell, mert a bankok maguktól fogják küldeni nekik az ezüst-arany-platinakártyákat, ahogy az egyre nagyobb hitelkereteket is kimerítik. Az USA egy ilyen világ.
Az meg alap, hogy az összes amerikai staff-tagnak autója volt, nem is akármilyen. Volt, akinek 17 évesen volt olyan sport-toyotája, hogy csak néztem. Ott ez így megy.
Idén rendes melón voltam,ilyen vidámparkos cuccokat,légvárakat,körhintákat vittünk ki fesztiválokra,bulikra. Egyszer voltunk zsidó táborban,gyönyörû helyen volt,viszont mint kiderült ide fogyatékos gyerekek jártak.De ne olyan fogyatékosokat képzeljetek,akik csak pl nem tudnak járni,vagy beszélni rendesen,durva kimondani de torzszülött gyerekek voltak.Volt akinek olyan volt a feje,mint egy lufi,emberre legkevésbé se hasonlított.Borzalmas volt lenyomni az 5 órás eventet.Viszont mind a tábor vezetõi,mind a gyerekek nagyon hálásak voltak.
Pénz:hát itt ahol voltam ha jól emlékszem 2000 dollár körül volt a 2 hét,és ha még a gyerek lovagolni,meg más spéci dolgokat csinálni is akartak,akkor 4000-5000 dollár körül volt.Volt olyan gyerek,aki többet volt mint 2 hét,sõt volt aki egész nyáron ott volt.Kb bedobják a szülök a gyereket,hogy addig se a tv elõtt üljön.Itt rendes ételeket kap,amiket potom pénzbõl kihoz a tábor,lát állatokat,sportol.Beszélgettem egy 15 éves csajjal,kérdeztem tõle,hogy miért nem inkább strandon tölti a nyarat a barátnõivel.Azt mondta,neki a táboron kívül nincsenek nagyon barátai,megy a klikkesedés a sulikban.Pedig egy nagyon kedves,aranyos lány volt,érett,nem is értem hogy nem fogadták be.Igaz szeretett focizni,ami nem annyira lányos,de én bírtam nagyon. Sok gyereket basztatnak a suliban,itt a táborban meg barátokra talál. Volt egy kislány,Raven igazi kis ördögfióka volt,ahogy ránéztél láttad hogy ahogy nézelõdik valami rosszaságon töri a fejét,de mindenki imádta nagyon.Minden nap külön szertartás volt felrakni a buszra,mindig hisztizett.Szegénynek meghaltak a szülei,vagy elhagyták már nem emlékszem,aztán a bátyja meg a barátnõje nevelte,de aztán meghalt a bátyja is és ott maradt a barátnõjének.Az állam fizette be egész nyárra a táborba.Szomorú volt nagyon.
Sok gyerek amiket mesélt a szüleirõl,volt akit beraktak a táborba,amíg a szüleik Hawaiin nyaraltak.Amúgy is kb abból áll a szülõknek,hogy addig is le van tudva a gyerek.Nem verik meg õket soha,gazdag kölykök,azt hiszik lehet nekik mindent,te ugye nem ütheted meg,kezét se szoríthatod meg és nem sokan,de vannak akik tudják is ezt és kihasználják rendesen.Ilyenkor jött jól a magyar nyelv,hogy kiadjam magamból a dühöt:)
De a legrosszabb az volt,hogy hagyni kellett nyerni õket.Tehát én megértem,hogy kisgyerekeket hagyni kell,de akkor is van egy határ.Én nem tudtam elfogadni,hogy minden játékban azt hírdették,hogy csak nyertesek vannak.Nem lehetett mindig pontra játszani,mert voltak apuci kis angyalkái,akik addig élvezték a játékot,amígy ment nekik,de aztán hisztiztek,sírtak.Én meg mondtam akkor ne játsszál és állj félre.Hagytam hogy kisírja magát és utána visszajött.De sok másik counselor azonnal odament és megvigasztalta. Amikor kicsi voltam és lementünk focizni,volt hogy vesztettünk,istenem ez van nem lehet mindig nyerni.De itt ez ment végig,ami szerintem a lehetõ legrosszabb egy gyereknél,ha nem szokik hozzá,hogy nem lehet mindig nyerni.
Mikor hozták a gyerekeket,akkor olyan autókkal jöttek,hogy csak néztünk.Még a csomagtartó is automata volt.Biztos hogy magán táborokban más a helyzet,most nyáron is volt olyan fõnök,aki emberként kezelt minket,sõt rendelt pizzát nekünk is,volt pia is ingyen,kaptunk borravalót.
Ezek amiket leírtunk többnyire a kulturális háttérbõl adódnak,szal ezeken nem kell kiakadni.
Azért ez nem semmi, amit leírtatok. Van egy másik oldal, nem akarom reklámozni, ott is elég sokan fórumoznak, és végig olvastam mind a nem tom hány száz bejegyzést és végülis szinte mindenhol a hosszú meló , amit negatívumként hoztak föl. Meg hallottam, hogy egy magán táborba inkább kezelnek senkiként mint egy szoc. hátrányos helyzetû táborban. Ahova én megyek az egy zsidó tábor, bár nem jelöltem vallási tábort. Nem tudom, hogy itt mennyire jelenhetnek meg ilyen dolgok, amiket írtatok:P De azon kiakadtam, hogy mennyibe is fáj ez egy szülõnek, ha nyárra oda küldi a kölykét:O
Mondjuk itt is volt egy angol csajszi,mikor megjött nagyon aranyos,kedves volt,ahogy elkezdett haverkodni a felsõbb amcsi csaj réteggel,egybõl megváltozott,nem köszönt,akikkel jóban volt,azokat is hanyagolta.Ilyen ez.
uhh,mondjuk nálunk is voltak feszültségek a többiek között,én ha nagyon szar kedvem volt,akkor magamban lerendeztem és igyekeztem nem másokra kivetni.Sok múlik a társaságon.
Hárman voltunk, de a harmadik is "átalakult", egy hónap után már õ se értette, mi bajunk van...
Ja értem.Hát úgy nehéz lehetett kibírni,magyarok hányan voltatok?Mi összesen 16-an,2-t ismertem már a tábor elõtt,többit ott ismertem meg.Azóta is összejárunk mindannyian.
Na, pont azt mondom, hogy nálunk még a britek, a dánok, a finnek és egyik másik nemzet fiai/lányai SEM voltak barátságosak. SENKI. EGY olyan ember SEM volt, akire azt mondanám, igazán odafigyelt ránk. SENKI. NULLA. ZÉRÓ.
Igen erre nem árt felkészülni,hogy nem vesznek emberszámba.Ez amúgy is jellemzõ a kinti munkákra/munkáltatókra,nem csak a táborira.Counselorként én is kb reggel 8 tól este 8 ig dolgoztam,persze volt közben szünetem. Általában egy másik sráccal ketten voltunk beosztva egy kabinra,ha õ szabadnapos volt,akkor én aludtam a gyerkõcökkel az nap,meg én kajáltattam õket,vittem õket campfire-re,esti játékokhoz. Amúgy itt is baromi hideg volt,azt hittük california meleg,de mivel kint voltunk az erdõben,elsõ hónapban kb két hálózsákban,meg rajta egy pokróc,aludtam.Aztán utána hozzászoktam és már nem fáztam.
Én jól összehaverkodtam az amcsikkal,velük mentem mindig day offra,ilyenkor esti vacsi,aztán szállásbérlés,piálás,nézni hogy vágják magukat taccsra,majd a csajok hogy kotyognak ki mindent,kezdve attól hogy lenyelik e vagy sem,aztán akkor ki kivel smárol,stb:)Aki látta már az amerikai pite valamelyik részét,az egybõl el is tudja képzelni.Ugyanaz kb.
Ezt a kétarcúságot aláírom én is,táborban felveszik a másik énjüket.Engem azért basztattak a tábor vezetõi,mert képtelen voltam reggeltõl estig,minden nap mosolyogni.Amcsiknak megy,de ha megfigyeled akkor odafordul mosolyog,elfordul fapofa.Nagyon tudják ezt,fõleg amikor volt kabinfotózás,akkor lehetett röhögni a sok mûmosolyon.Nekünk magyaroknak furcsa ez a nagy táborimádat,meg a sok értelmetlen hülye szabály,de nekik természetes.Sokan azok közül,akik táborban melóznak,gyerekként is ott voltak. Legjobb példa:volt egy csaj,középiskolában pom pom lány volt értitek?:).Szóval az õ nagymamája volt tán a tábor alapítója,vagy valami családi vonal volt közte és a tábor között.Kb minden nyarat ott töltött,táborban ránéztél egy kis,aranyos,csinos csajszi volt,példás counselor,de szabadnapokon mindig mással smárolt,akkor nagyon leitta magát mindig.Õk így dolgozták fel a tábort,így pihenték ki,a végére amúgy rajtuk is kijön a sok szar. Sajnos nekem nem sikerült becserkészni,pedig volt hogy meg is masszírozott,ölelgetett,de volt egy határ,amin a csajok nem léptek át velünk,külföldiekkel.Igaz nem próbálkoztam úgy be,de érzékelhetõ volt néha a távolság.Legdurvább az,hogy amint vége volt a szabadnapnak,percre pontosan visszaálltak,nem beszéltek az elõzõ napi részegségrõl,akkor ki kivel smárolt,semmirõl.Mintha meg sem történt volna.
Akkor ebben a táborban volt még olyan,hogy pl lány counselorokkal nem ölelkezhettünk szembõl,csak oldalról,mert hogy mégis mit képzelnek majd a gyerekek.Természetesen puszi,összeborulás,smár semmi sem történhetett a gyerekekre való tekintettel.Az hogy megmondani nekik,hogy nekünk szabad,nektek nem áh.Ezek a gyerekek amúgy is elég labilisek,tehát van hogy a legnagyobb szájú gyerek este összevizeli magát,akkor rémálmaik vannak,ilyet hogy pornó nem néznek,még a 12-14 évesek sem.Volt is ebbõl bajom,hogy ebéd után volt ilyen lazulás,mindenki visszatért a kabinokba.Vittem egy újságot,mozifilmekrõl volt szó benne.Utolsó oldalon szexhirdetések voltak,egy percre kimentem,azonnal rámozdultak az újságra és beköptek a másik counselornak,hogy mit néztem.Nem az hogy kussban lettek volna és élvezik,hogy mihez jutottak.Azért persze voltak olyan gyerkõcök,akikkel nagyon összebarátkoztam és mikor elmentek nagyon hiányoztak.Volt,hogy elsírták magukat mikor elbúcsúztunk.Arra is felhívták a figyelmet,hogy vigyázni kell,mert a gyerekek mindent kikotyognak magukról,a családjukról.Neked nem szabad a magánéletedrõl beszélni,kérdezgetik mindig,hogy van e barátnõd stb. Akkor zuhanyozni se lehetett bármikor,csak este,mert nehogy meglássanak a gyerekek.Olyat se lehetett,hogy elmentél wc-re és teszem azt bent volt egy gyerek,akkor jobb ha kimész és megvárod,hogy végezzen.Azt hiszik,hogy mindenki õket nézi,egymás elõtt is nagyon szégyenlõsek és nehogy bajba kerülj,mert az életben nem magyarázod ki.
Akkor volt hogy baromi kevés volt a kaja nekem,egész nap teniszt oktattam,rohangáltam a 30 fokban,éhes voltam,de nem kaptam több kaját mint a gyerekek.Az az elv volt,hogy mindenki egyenlõ,plusz a gyerekekért vagyunk mi.Itt két részre volt osztva a tábor,volt egy day camp(ide reggel jöttek a gyerekek busszal,majd délután hazamentek)illetve vot a másik,ahol ott is aludtak 2 hétig. A day camp sokkal lazább volt,ott meg volt mondva a gyerekeknek,hogy mi azért ehetünk többször,mert felnõttek vagyunk,azért lehet nekünk ezt meg azt,mert felnõttek vagyunk.
Srácokkal nem volt bajom,nem mondom hogy mindenkivel haverságba voltam,de többséggel igen.Volt ír,meg angol is,velük persze jobban megértettük egymást,tekintve hogy õk is rühellték a hülyeségeket.Kivéve az angolt,a briteket az elsõ napokban kínszenvedés volt megérteni.
Akkor nem egyszer volt,hogy be kellett mennem az irodába beszélni a vezetõkkel,hogy nem jól végzem a munkám,nem mosolygok,az látszik rajtam,hogy elegem van.Ezek kb abban merülnek ki,hogy leülnek veled,magyaráznak,ekkor már helyén volt az angolom rendesen,de nem volt értelme magyarázkodni,mert bunkóságnak vették.Tehát ha elkezdtem mondani,akkor az jött le nekik,hogy bunkózóm.Lehet más volt a hanglejtésem és félreértették.De amúgy se érdekli õket a magyarázat,õk amit mondanak az úgy van.Álszentséghez hozzá kell szokni.
De ettõl függetlenül semmi pénzért nem cserélném le azt a nyaram,nem hiszem hogy valaha is lesz ilyen jó nyaram.Megérte lenyelni mindent.
Nekünk ilyet nem írtak, de néha azért így volt. De ez persze társaságfüggõ is, nálunk az assistant cookok besegítettek néha azzal, hogy azokat a tányérokat, amiket ki kellett rakni az asztalokra és már volt bennük valami, amit õk tettek bele, azokat kivitték és kirakták. Aztán késõbb tudtam meg, hogy ez eleve is az õ feladatuk volt. Viszont az ismerõsöm, aki meg ugyanabban a táborban volt, csak õ meg a lánytáborban, az õ cookjaik meg nem csinálták ezt meg. Szóval ez is a szerencsén múlik.
A legrosszabb élmény számomra a napi 10-12 óra munka volt, egyértelmûen. Meg az is, bár ez valószínûleg ebben a táborban volt csak így (New Yorkban ezt már nem tapasztaltuk), hogy senki nem volt velünk barátságos a staffból, csak néhány gyerekkel tudtunk "összehaverkodni". Én pl. a szabadidõm nagy részét azzal töltöttem, hogy pingpongoztam a kissrácokkal, mert a staff-tagokkal még beszélgetni se nagyon lehetett. Próbáltam érdeklõdni, témákat felhozni, vagy vártam volna esetleg pár amerikaitól, hogy érdekelje már õket, hogy Magyarország hol van, stb. De nem. A függetlenség napján megkérdezték, hogy mióta független Magyarország. Megmondtam. És ennyi, semmi több kérdés. Pont.
A munkára visszatérve: nem vagyok ellene a munkának, de mi segíteni jöttünk és nem rabszolgamunkát végezni. Mert sokszor úgy is bántak velünk. Az évfolyamtársam, akivel kimentünk, õ volt az egyetlen lány, aki lányként végezte a kitchen assistang munkát. Volt egy fiú kollégája, de azt inkább hagyjuk is. Nem csinált a srác konkrétan semmit, néha könyörögni kellett neki hogy mozduljon már meg. Az évfolyamtársam meg lelkiismeretesen csinált mindent, és tönkre is ment a csuklója. Rendeltek neki ilyen kéz-sínt, és továbbra is dolgoztatták. És alig egy-két ember volt, aki megkérdezte, hogy mi történt a kezével... És õk is csak bólogattak, hogy hát igen, a munka... Ilyeneken fel tudja magát az ember húzni rendesen. Nekem is lett egyébként egészségügyi problémám hasonlóból, de azt most nem részletezném.
Kb mindenkivel rabszolgaként bántak, aki nem counselor volt... Az istállós csapat tudna errõl mesélni, aki a lovakat gondozta... Úgyhogy nem, nálunk nem volt úgy, hogy mindenki csinál mindent. Egypár értelmesebb ember volt, aki néha-néha odajött, hogy na látom el vagytok havazva és segítek, de ez a három hónap alatt összesen háromszor fordult elõ. Nem szignifikáns, nagyon ki kellett fogni.
Csak egy rövid sztori, ha már itt tartunk: egyik nap pakolom ki a dolgokat az asztalokra ebéd elõtt, erre odajön az egyik táborozó srác, hogy õ segít ha kell. Eleve nem értettem, hogy miért nem megy a többiekkel, mert mindig volt nekik valami program, szóval nem tudtam, miért lézeng itt. Azt mondtam neki, hogy mi ezért vagyunk itt a staff-ban, hogy ezt megcsináljuk, és higgye el, hogy bírjuk. Azt mondtam neki, hogy ha segíteni akarsz, akkor - ha tényleg nincs mit csinálnod, akkor maradj itt, szívesen beszélgetek veled. És tényleg beszélgettünk vagy fél órát, miközben én dolgoztam.
Azért volt ez az epizód különösen fontos, mert itt legalább valaki emberszámba vett és nem csak azért akart segíteni, hogy jófejnek tûnjön mások elõtt. Mert azt tapasztaltam, hogy MINDEN staff-tag (nem csak az amerikaiak, ebben a táborban mindenki meghülyült!!!), csak jópofizott. Ezért nem mondanám azt, hogy az amerikaiak hülyék, csak a tábor hatása volt. Valami átok lehet, vagy mi :-)
A legjobb élmény a táborban az volt, hogy a szabadidõnket (azt a keveset) gyönyörû környezetben tölthettük el. Hegyek, egy kis tó, lovak, stb. Csak kicsit hideg volt, még júniusban is hó esett :-) Ja, és megtanultam automata váltós autót vezetni. Csak ebbe is belekeveredik végülis az a negatívum, hogy amikor szabadidõnk volt, akkor inkább visszavonultunk a kabinjainkba pihenni, mert egyszerûen lépni nem tudtunk egy-egy 12 órás nap után. Úgyhogy alig-alig tudtuk kiélvezni a hegyeket. Nem is sikerült... :-(
Annyit még megjegyeznék, hogy semmiképp ne ijedjetek meg attól, hogy én ilyeneket mesélek, én máig azt állítom, hogy ezen a táboron valami átok ül, mert ennyi borzasztó ember nem gyûlhet egyszerûen össze egy helyre, ehhez valami átokra vagy valami extrémen ritka bolygóegyüttállásra van szükség. Szóval ez talán az esetek 5-10%-a lehet, így 90% esélyetek van egy király nyárra!
Neked személyesen kívánom, hogy a konyhai kisegítõ MAXIMUM 8 óra munka legyen egy nap... Annyival én is abszolút kiegyeztem volna. Ja, és tanácsként: próbáld meg az elején megfogni a dolgokat: ha valami nem tetszik (munkatársad hozzáállása, munkarend, vagy észreveszel valamit, amit jobban, gyorsabban lehetne csinálni), ne habozz megemlíteni az elején! Mi ott szúrtuk el, hogy sajnos nem cselekedtünk elég gyorsan és rámenõsen. Angoltudásod nem baj, ha alapszintû, csak add elõ magad határozottan. De remélem hogy nem lesz erre azért szükséged!
én is konyhai kisegítõ leszek a Seneca Lake Camp-nél, ha nem gondolják meg magukta :P
Neked mi az ami nagyon szar volt a munkában és ami a legjobb élmény a tábor alatt? Nekem azt írták mailban, hogy náluk mindenki segít mindenben, nincs külön, hogy ki mit csinál. Nálatok is igy volt?
Pontos összeget nem nagyon tudok mondani,mert nem emlékszem rá. Azt mondanám,hogy kint kérdezd meg az amcsikat,mit ajánlanak.Sokat alszanak motelekben,szal tudják a dörgést:) Amúgy meg megnézel többet és ahol olcsóbb,oda mész.
Autó:szintén,mi San Jose-ban béreltük az autót a reptérnél.Nem ott ahol eredetileg lett volna,mert ott nem ment a bankkártyám.Egyszer lehúzta a nõ,elfelejtettem a limitet a kártyámon,hazaszóltam,megemelték de utána már nem tudta lehúzni.
Egy másiknál béreltünk,ha jól emlékszem 1300 dollár körül volt,ez egy nagy,7 személyes minivan volt,5-en voltunk,kb full extras,sok csomagunk volt és semmi másba nem fértünk be. Ez azért is volt ennyi,mert eleve reptéren volt,máshol valszeg olcsóbb lett volna,valamint mert Las Vegasban raktuk le az autót,nem ott ahol felvettük.
Én Colorado államban voltam egy táborban tavaly nyáron, összesen $1350-t keresve. A munka nem tetszett, mert alig volt naponta pár óra szabadidõnk, és heti csak egy nap volt szabad.
A CL-programról annyit tudok elmondani, hogy nagyon ki kell fogni a tábort, mert van, aki más táborban, ugyanabban a munkakörben 4 órát dolgozott naponta... Szóval én csak annyit mondok, hogy se kitchen assistant, se assistant cook ne legyél a Cheley Colorado Camps-ben :-)
Csak a szállás részére tudok reflektálni a legutóbb felmerült kérdésnél: mi $30/éjszakáért foglaltunk szobát New Yorkban (a tábor után), Harlem szélén (három háztömbnyire a szélétõl, két háztömbnyire a metrótól, kicsit fura, de nem veszélyes környék, a keleti 116. utcában). Ezért tulajdonképpen egy félig-meddig lepusztult, de legalább tisztán tartott vendégház jellegû létesítményben tudtunk lenni. De ugyebár úgyis egész nap járkálsz, ha Amerikában vagy, úgyis csak alszol, tehát csak az ágy minõsége a lényeg, ha már el tudsz benne aludni, akkor nyert ügyed van :-)
Bármi egyéb kérdésre szívesen válaszolok én is!
Köszi a hasznos infókat! Tapasztalatod szerint mi az az ár a szállásnál, autóbérlésnél, ami még reális az ottani viszonyokhoz képest?
Szállás:vagy amit davos írt,vagy motelek.Mi rendszerint super8 motelekben szálltunk meg(ezekbõl rengeteg van),5-en voltunk,kivettünk egy 4 fõs szobát,két nagy franciággyal,tv,kishûtõ,internet,fürdõszoba,törölközõk,légkondi. Egyszer aludtunk mi is ilyen youth hostelben,nem volt vele baj,de ha csajokkal mész,akkor nekik lehet hogy nem fog megfelelni,plusz elõfordulhatnak lopások,tehát olyat hogy lerakod a cuccot a szobában és elmész ide-oda,olyat nem tanácsos. Akkor egy két napra megfelelhetnek a különbözõ inn-ek,travelodge,holiday Inn stb.Ezekrõl vannak képek is,tábor utáni szállás után szerintem tanácsos legalább pár napot motelban tölteni,hogy visszatérj a civilizációba:)
Vannak olyan hostelek,ahol mindenféle nemzetiségû emberekkel összeakadhatsz,backpackers hostelek,ezek kb ilyen hátizsákos ottalvósok.Itt mindenki máskor érkezik,ha olyanokat fogsz ki szobatársnak,akik ki be mászkálnak,az nem tesz jó az alvásodnak,pláne ha másnap vezetned kell.
Autóbérlésnél körbe kell nézni,benzin az nem drága.Vannak olyan autókölcsönzõk,ahol 25 év a minimum,a többségben nem kell 25-nek lenni,viszont fizetned kell pluszba,ha nem vagy elég idõs.Extra sofõrért is kell fizetni,tehát ha ketten akarjátok majd vezetni a bérelt autót,akkor a másodiknak kell fizetnie.Ez is változhat államtól függõen.2 sofõr legalább legyen és max 3 óránként váltsátok egymást,igaz hogy többnyire autópályák,meg full egyenes fõutakon fogtok menni,de jobban letud fárasztani,mint egy kanyargós,szerpentines út,ahol lassan kell menni és figyelni mindenre. Sebességet szigorúan tartsátok be,vannak beépített radarok is,valahol fentrõl is mérnek,helikopterbõl stb.A rendõr csak akkor állít meg,ha valami gyanús,gyorsan hajtottál,csak úgy ok nélkül nem állít meg.Ha megállít,ne szálljatok ki a kocsiból,kezed tartsd a kormányon,ne hadonássz és tisztelettel beszélj a rendõrrel. Mindenképp kérdezzétek meg,hogy mit fedez az alap biztosítás a bérelt kocsin,nehogy bebukjátok. Olyan ne vezessen,aki nem jogosult rá,tehát azon a pár dolláron ne spóroljatok,hogy inkább egy csak hivatalos sofõr,mert ha megfognak,akkor lecsukhatnak.Nemzetközi jogsi legyen,fénymásolatot csináljatok útlevélrõl,jogsirõl,mindenrõl,ha esetleg elveszne,akkor könnyebb dolgotok lesz.Nemzetközi diák sem hülyeség,mert nem sok helyen van diákkedvezmény. Las Vegasban egy-egy szállodában is megszállhattok,nem sokkal drágábbak,mert ott nem a szálláson fogják meg a pénzt:)
Étel:Wallmart,Safewayekben amik olyasmit ott,mint nálunk a tesco lehet venni menüket,friss grillcsirke,sültkrumpli,csirkeszárnyak menüben,nagy üdítõvel.Ezek nagyon finomak és nem kerülnek sokba.Akkor ott vannak még a kisebb pizzériák,ahol állva lehet fogyasztani,azok is jó áron vannak,meg persze a sok gyorsétterem.
Repjegyek:neten foglalás,államon belül érdemes megnézni a különbözõ amerikai légitársaságokat,ezek nem drágák.
Utazgatás:azt majd ott megtervezitek,ha meglesz a társaság.Lehet buszozni is,vonatozni,ezekrõl én nem tudok sokat,mert kb 2x buszoztam. A helyi tömegközlekedés nem minden városban,államban van úgy kiépítve,mint nálunk.Kint mindenkinek van autója,nem kell meglepõdni ha hajléktalanok,részegek vannak a helyi buszokon,ott tényleg csak a szegényebbek járnak busszal.De ez állam és város függõ. Célszerû pl googlemapson megtervezni mindent,gpst vagy vigyetek ki,vagy kint vegyetek,persze lehet térképezni,csak figyelni kell,mert ha elrontod a lehajtót,akkor 15-20 perceket is kavaroghatsz mire megtalálod a visszautat.Tegyetek félre benzinre,mindenki beledob valamennyit,aztán ami megmarad,azt meg a végén szétosztjátok.Elõfordulhat hogy fizetni kell autópályán,hidaknál. A kinti vezetéstõl nem kell tartani,általában beengednek,californiában kedvesek az emberek,csak úgy rád köszönnek utcán is ismeretlenek,vagy a boltban,mûködik a cipzár elv ha több sáv egyesül,toleránsabbak mint itthon.Persze kivételek akadnak.
És a végére még valami:rengeteget fogod hallani a how are you,what's up,hasonló kérdéseket mikor összefutsz valakivel.Ezek csak ilyen általános odaböffentések,nem érdekli õket egy hosszú kimerítõ válasz.Ezek ilyen mizu,megvagy? stb kérdések.Rövid válasz aztán visszakérdezel ugyanazzal:)
Kb ennyi jutott eszembe kapásból:)
Utazás -> repülõ: neten foglalsz akárhova szállás: hostelworld.com kaját meg veszel a helyi cba-ba
A szálláson sokan lehet spórolni mivel ha többen mentek (meg akár ha kettesben) érdemes studenthostelt foglalni ahol ágyakat veszel csak ki.Valaki fél ettõl a megoldástól,lopás, nemalvás,stb.
Én már jelentkeztem a Camp Leadershez, minden papírom kész, már elhelyezhetõ vagyok, szerintem sincs már nagyon hely, idén össz. 600 ember mehet ki velük. Ami engem érdekelne az az utazás része, hogy merre voltatok, hogy szerveztétek meg, mivel utazgattatok, szállást hol mennyiért tudtatok szerezni, min lehet spórolni, stb? Elõre is köszi!
Ja azt leírom még egyszer,hogy ez elsõsorban nem a pénzkeresésrõl szól.Ahogy vass17 is írta,a lényeg az hogy olyan helyeket tudsz megnézni,amit késõbb nagyon nehéz.A munka nem vészes,fel kell venni a tempót és megy majd minden. Én is a jó társaság miatt bírtam ki,nem volt rossz,csak volt pár dolog ami idegtépõ volt.De ez egy felsõbb rétegnek volt a tábora,vannak táborok amik lazábbak sokkal.
Ezt is aláírom,hogy minél hamarabb kezdje el aki akar menni a jelentkezést,mert annál elõbb találnak neki tábort,lehet hogy jobbat is kap.Addig körbenézhet mi van a környéken stb.
A pénzrõl:én sem hoztam haza semmit sem,vettem magamnak napszemüveg,ruhákat,ajándékokat az Alcatrazról,mp3 lejátszót,akkor ugye ott volt a kocsibérlés.De még így is megéri.
Szerintem nincs értelme hazahozni az összes pénzt és inkább nem utazni.Pláne hogy a 9 hét alatt úgy összehaverkodsz emberekkel,hogy akár életre szóló barátságokat köthetsz,arról nem is beszélve,hogy ha már a nyári szünetedben dolgoztál,akkor megérdemled a pihenést.
Jelentkezel,kitöltesz papírokat,nekem kellett erkölcsi bizonyítvány,felmérik az interjún hogy áll az angolod,de az nem vészes.Ha pl konyhára,takarítani mész,akkor kb mindenkit felvesznek.Utána vagy õk keresnek neked melót,vagy lesz majd egy ilyen camp fair ahol lesz pár tábor képviselõ,akiknél lehet jelentkezni és ott eldönti felvesz e vagy sem.Mindenkit elhelyeznek,tehát ha ezen a börzén nem találsz tábort,akkor sem kell elkeseredni.Én szerencsés voltam,mert helyileg a legjobb táborba kerültem,viszont ez ilyen elitebb tábor volt gazdagabb gyerkõcöknek,több szabály volt mint máshol.De nem volt vészes.
Ja igen ez mint írtam ccusanal megy így,máshol nem tudom hogy megy. Nem reklámozni akarom õket,de azóta voltam velük egy másik programon is és az is jó volt.Van olyan program is,hogy rendes munkahelyre tudsz jelentkezni.Ilyenkor több szabadidõd van,de kaját,szállást neked kell fizetni abból amit megkeresel.Valamint a repjegyet is te fizeted magadnak.Viszont többet is tudsz keresni,ha nagyon szerencsés vagy és jó melót találsz.De az is elõfordulhat,hogy még azt sem keresed vissza,amit beleöltél. A tábornál ha eseteg kirúgnak,akkor ugrik a vízumod,tehát ha olyat csinálsz,hogy pl cigizel a táborban vagy hasonlók,olyat csinálsz ami rossz példa a gyerekeknek,akkor kirúgnak és haza kell utaznod.A másik programban ha nem tetszik a meló,akkor válthatsz.Én elsõ körben a táborit mondanám mindenkinek,de ha jó melót találsz/találnak neked,akkor a másik még jobban is kijöhet,mert magad ura leszel és lesz szabadidõ munka után.És tudsz ide-oda menni este.Táborban van takarodó,nem hagyhatod el a tábort,csak szabadnapon,vagy pl ha vidámparkba mentek.De oda csak akkor mehetsz,ha gyerekfelügyelõnek jelentkezel.
Ha van még kérdés,akkor válaszolok. Segítenek,elmagyaráznak mindent,úgyhogy én mindenképp ajánlom õket.Bár most emelkedett a díj,lehet másokkal jobban jársz.
Nappali jogviszony kell hozzá egy felsõoktatási intézményben, ezenkívül nem sok minden, illetve némi angoltudást is felmérnek, de az minimális, éppen csak értés szintjén. Pontos infot nem tudok, de mivel évrõl évre többen jelentkeznek, ezért az a gyanúm, hogy viszonylag korán kell(ett) idén jelentkezni, sõt már lehet hogy be is telt a keret, tavaly például még lehetett áprilisban is.
Egyébként én is voltam tavaly nyáron, de mi konyhai munkát végeztünk. Elég sokat kellett dolgozni, mivel nagyon jó volt a társaság, ezért kibírható volt a munkaidõ is, sõt a végén már sajnáltuk, hogy vége. Természetesen az utazás része a legjobb, bejártuk a keleti és a nyugati part egy részét is (New York, Philadelphia, Las Vegas, San francisco, vancouver), tulajdonképpen mindent, amit meg akartam nézni. A fizetés nem volt túl sok, visszatérõként (2.évben) kb a dupláját lehet megkeresni, szóval pénzt nem nagyon lehet hazahozni elsõ alkalommal, sõt még ráfizetéses, de életem legjobb nyara volt:))
Én tavaly voltam kint egész nyáron egy amerikai táborban,California államon belül,Soquel-ben,San Francisco-tól nem messze. A tábori melót úgy kell elképzelni,hogy kb reggeltõl estig együtt vagy gyerekekkel,különbözõ sportokat tanítanak nekik,elviszitek õket vidámparkba,strandra. Én csak tanítottam õket,vannak a cabin counserolok,akik egy kabinban alszanak a gyerekekkel,illetve reggeli,ebéd,vacsinál is együtt vannak velük. Kell hozzájuk türelem,de semmivel sem rosszabbak a kinti gyerekek,mint az itthoniak.Sõt,kint úgy tekintenek rád,mint egy felnõttre,ami azért is volt fura nekem,mert annyival nem voltam náluk idõsebb.Hallgatnak rád,érdekli õket honnan jöttél,milyen nyelvet beszélsz.Sok amerikai gyerekfelügyelõvel össze lehet haverkodni,szabadnapokon jól jön,mert nekik van saját autójuk és így eltudsz menni velük sok helyre.
Én amikor voltam,akkor nagyon jó áron volt,igaz másik céggel voltam,ccusaval,300 euróból megvolt a Budapest-New York,New York-San Jose oda-vissza repjegyem.Erre jött még rá a vízum díja. Reptéren vártak rám és elvittek a táborba. Fizetést 1400 dollárt kaptam,ami nem annyira sok,de mivel a szállást,a kaját fizetik neked,így ha nem költesz szabadnapokon,akkor elhozhatod az egészet. A legjobb az az egész programban,hogy utána még majd egy hónapig maradhatsz utazgatni,én tábor után más magyarokkal nagyon sok helyre eljutottam,San Franciscotol kezdve(Alcatraz,GG híd),LA(Beverly Hills,Hollywood,Venice Beach),San Diego,Grand Canyon,66-os út egy része,voltam Montereyben is(Itt van egyébként a Forest Gumpból ismerõs BubbaGump étterem),San Diego,Las Vegas,Hoover-gát,Monument Valley,Reno,Carsson City,Lake Tahoe.Mindezt autóval sikerült egy hét alatt megnézni. Életem legszebb nyara volt.
Míg diák az ember,addig érdemes mindenképp kimenni,mert így könnyen megkapod a vízumot,belekóstolhatsz a kinti életbe,és garantáltan maradandó élményekkel térsz vissza. Arról nem is beszélve,hogy ha már családod lesz,akkor nem biztos hogy ilyen helyekre eltudsz jutni.
Camp Leaders: egy szervezet, amin keresztül rengeteg diák mehet a világ minden tájáról az USA-ba gyermektáborokba dolgozni. A cél: kultúracsere, nyelvtudás fejlesztése, pénzkereset, és szabad utazgatás az USA-n belül a munka végeztével. Szerintem nagyszerû lehetõség! És én is kíváncsi vagyok a programban már részt vettek tapasztalataira, véleményére, tippjeikre!
az egész kicsit olyan, mint a moszkvai béketáborok, ahol mindenféle kis komcsi összegyûlt propaganda célokból....ehh..
ok,
akkor csinálj magadnak egy weboldalt és csinálj saját fórumot, ott annak lesz majd csak helye, akinek te engeded, itt viszont bárki hozzászólhat... szerintem elnézted a házszámot a mentalitásoddal
bocs, hogy nem vagyok olyan tapasztalt fórumalkotó professzor, mint ti. a "Camp Leaders-szel kapcsolatos tapasztalatokat, tanácsokat, észrevételeket várunk" szerintem egyértelmû, ill. a ott a link is.
te aztán belevaló gyerek lehetsz!!!!
na várjad csak a tapasztalatokat, már úton vannak!
Informatika és tudomány
