És az ezt pótoló mennyiség amíg leszivárog és megfelelõ minõségû lesz az egy lassabb folyamat mint a kivétel. De hagyjuk is mert nem vagyok vízügyi szakember.
"Ha ez így lenne, akkor évente 7%-al csökkenne a a magyarországi vízkészlet. "
Vicces vagy. Nem, a megállapításod helytelen. "Csak" a kimenõ több valamivel mint a bejövõ, a készleteink /föld alatt/ más nagyságrendet képviselnek. Vedd figyelembe, hogy a kutakból, zárórétegekbõl kitermelt víz is elõbb utóbb folyókon keresztül elhagy minket, más nem Szentkirályos palackok formájában az arab félszigetre. :)
Amúgymeg valszeg nem igaz, h 100% bejövõbõl 107% megy ki. Minden ország/háztartás/ember/sejt "átfolyó rendszer" kell hogy legyen, különben ott "forrás" vagy "nyelõ" van -> nincs egyensúly, azaz az adott rendszer nem üzemelne évezredek/évmilliók alatt ugyanabban az "üzemállapotban", nem lenne "stabil".
Ha mindig 100Ft-ot kapsz és 107Ft-ot fizetsz ki és más forrásod nincs, akármennyi is a tartalékod, elõbb utóbb Fedél nélkül-t fogsz árulni...
Ha ez így lenne, akkor évente 7%-al csökkenne a a magyarországi vízkészlet. Az pedig azt jelenti, pár év alatt teljesen elfogyna a magyarországi vízkészlet. Sõt, már nagyon rég el kellet volna fogynia.
Lehet már nincs is vizünk, és én az elõbb nem is fürödtem?
Részben csak. Mivel egy elemzés szerint a Magyarországra befolyó vizeket ha 100% -nak vesszük, akkor a kimenet /csúnya szóval/ 107%, vagyis nettó veszteség édesvízbõl. Ezt meg kell változtatni. Erre egy csati is jó lehet, hogy az országban maradó vizek mennyiségét növeljük.
Akik normál segélyt kapnak tettek is (ugyanis a segély a munkaviszony után jár, munkában töltött idõtõl függõ ideig. Konkrétan egy ha egy ember a segílyhez minimum szükséges 1 évet ledolgozza 120k-s fizetéssel, ha utána munkanélküli lesz, még úgy is marhajól jár az állam mert segélybe az 1 év alatt befizetett adó és járulékok töredékét kapja meg, aztán vége.
Persze akik soha nem dolgoztak és még is kapnak segélyt bõrszín alapján, nekik tényleg közmunkázni kéne.
duna tisza csatorna? Faszság. A megoldás: normálisan mûködõ vasút.
És ezek után uwu munkanélküli lesz, két hét múlva meg már a román-ukrán határ mellett töri a kukoricát õrök felügyelete mellett, mint friss munkanélküli.
Nagyon emberbarát gondolat. Megengednéd, hogy egy nem börtönben lévõ, mindössze munkanélküli ember, hétvégére hazamehessen?
Nagy kegy. Lehet, hogy rosszul gondolom, de én olyan csak olyan helyen dolgoznék, ahol hétköznap is hazamehetek. Legfeljebb ha munkaidõben teszem engedély nélkül, kirúgnak, de akkor is. Én akkor akarok hazamenni, amikor csak jól esik.
minden rosszindulat nélkül: gondolom te is úgy melózol, h vasárnap este bemész, aztán a rá következõ héten péntek/szombat este meg haza egy napra... LOL - mindig bírtam a "szoci idõk katonáit", amikor azzal jönnek, h "nem is ember, aki nem volt katona" (nem rád értem, ha 30-35 között vagy, talán épp nem volt benne részed...)
Az emberbarát mozgalmak rögvest keblükre ölelnék szegény meló nélkülieket, h még azzal is sújtani akarod õket, hogy elszakítod õket az otthonuktól és fizikai munkára kényszeríted õket! (...és a szóismétlés nem zavar...)
Én már régóta mondogatom, hogy a munkaképes munkanélkülieknek sorkötelesnek kéne lenniük, mondjuk 6 hónap után. Aztán a seregben lehetne indítani egy közmunka tagozatot, ahol szorgalmasan építenék a csatornát, meg alapoznák az új atomerõmûvünket, stb. Közbe ugyanazt a pénzt kapnák mint egyébként, csak közbe valahol az országban dolgoznának. Lenne szabadság, meg hétvégén haza lehetne menni, ingyenes vonatjegy, mag hasonlók. Ezek után a bürokraták felébõl is lelkiismeret-furdalás nélkül csinálnék munkanélkülit, persze õk nem kapnák meg azt a fizetést mint amit most a semmire kapnak. A sok hájfejû léhûtõ is mehetne a cigók mellé betonozni.
"Mielõtt még sok milliárdokat kidobnánk az ablakon vagy magas vagy mély csatira, figyelembe kellene venni egy olyan lehetõséget is, hogy az eltûnt víztározók helyett élesszünk újra mesterséges tárolókat." Nem lenne jó mert kevesebbet lehet mutyizni.
Nem ez a gond. A csati táplálása természetes öntözéssel csak a mélybevágású csatorna vonalakkal történhetne. Ez annyit tesz, hogy a csati egyes szakaszai 20m-es mélységbe is belevághatna a Homokhátság laza homok szerkezetû földjébe. Ez a megoldás a hajózás szempontjából alkalmatlan lenne, mert a rakodás nagyon meg lenne nehezítve. Viszont a csatorna táplálása a Duna szabad esésével történhetne, ami talán öntözésnél hasznosítható lenne, de ez sem bizonyított. A magas vezetésû csatorna annyit tesz, hogy 10-20 zsilippel megemelik a vízszintet, ami így követi a talajszintet. Elõnye csak a hajózás szempontjából van és hogy kevesebb kubikos munkával jár. Gondolom ki lehet találni, hogy a zsilipek és szivattyú telepek miatt nem nagyon ildomos fél Bács-Kiskun megye földjeit ezzel a csatorna variánssal táplálni.
Mielõtt még sok milliárdokat kidobnánk az ablakon vagy magas vagy mély csatira, figyelembe kellene venni egy olyan lehetõséget is, hogy az eltûnt víztározók helyett élesszünk újra mesterséges tárolókat.
Másrészrõl sem a magas (hajózható) sem a mély (öntözés) bevágású csatorna vízpótló képessége nem tisztázott. Ennek a csatornának elsõsorban az öntözést kellene szolgálnia, minden másnak másodlagosnak kellene lennie. Egyszer egy tv mûsorban elhangzott, hogy a jelenlegi Duna-Tisza közi víztározók száma a 10%-át sem éri el a 20. század elejieknek. Csatorna helyett inkább azok felélesztése lenne a megoldás, hogy a talajvízszint már ne vándoroljon még jobban le és meggátoljuk az elsivatagosodást.
mindenki csak arra gondol,hogy nekünk nem éri meg,mert nem jönne vissza azalatt az idõ alatt a ráköltött pénz,amíg mi élünk. senki sem gondolt itt,hogy a fiainknak,unokáinknak,dédunokáinknak már esetleg jó lesz,és addigra bõven visszajön az ára.és ez is egy lépés lenne,hogy Magyarország mezõgazdasága újra fellendüljön.
persze akkor lenne értelme ennek a csatorna megépítésének,ha egy olyan kormány vinné végig,amelyik nem nyúlja le a pénzt. egyébként meg tegnap hallottam,hogy kezdünk egyre tudatosabban magyar termékeket vásárolni,ez jó hír,és csak így tovább,és megint lehetnénk komoly exportõrök,ha nagy mennyiségben tudnánk jó élelmiszereket elõállítani,de ehhez öntözni is kell. na meg a hajózás is egy jó pénzszerzési forrás,meg a turizmust elõsegítené,gondoljatok bele,mennyi túrista elmenne egy ilyen Duna-Tisza hajókázásra. na meg persze én is elmennék,feltéve ha nem horribilis összegeket kérnének el egy ilyen hajótúráért.
jah, már látom a képet magam elõtt:
A kiáradt Tisza/Duna/bármelyik magyar "áradós folyó" gátjára pakolt homokzsákokon állnak a szomorú sorsú magyarok és onnan nézik az augusztus 20-i tûzijátékot; a petárdák fényei tükrözõdnek a földeket, lakásokat elöntött folyóvízen...
Mellesleg baromság ilyesmit felhozni mert lenne mit fejleszteni az országban ezen kívül(fejezzék be a 4-es metrót pl,fejlesszék a közutakat,tele van az ország járhatatlan utakkal.Fektessék a MÁV-ba a pénzt,állítólag ott is kell vonalakat fejleszteni-minek hát ez a barom ötlet?),ha ez 300 évig nem volt fontos most ne legyen már az.Amúgy biztos hogy csak parasztvakítás.
Beneveznék a projektbe mint alválalkozó, 20 millió Ft ért vettem ezeket a szerszámokat, számla van ->
Ejjj, lemaradtam - épp ba..tatni akartam a bandát, h hogy lehetnek ennyire vakok, h nem néznek utána, hogy ez(??? biztos, hogy ez?) már meg van épülve, de basszus, akkor mit is akarnak megépíteni???
Másrészrõl, van itt valami, ami mellett meg én lakom, azt speciel nem tudom, h elmegy-e a Tiszáig, de annak is ez a neve...:
meg van ez már csak kicsit elcsúszott :D báris tõletek nekem itt van közelben :D link
Szerintem remek ötlet. Nagyon kéne. Sõt, ássunk csatornát a Dunától az Amazonasig! Mekkora jó lenne már! Pesten beleülnék egy ladikba, és lemennék az Amazonasig!
Jaja, öröm az ilyeneket olvasni, Pistikéék megmondják hogy mi a frankó(tisztelet a kivételnek).
De sok politológiai, történelmi, hidrológiai és szociológiai szakértõ van az SG-n, egyszerûen hihetetlen.
Csak nehogy az legyen, hogy húdejó lesz, aztán nem lesz semmi, de az építési költségeket ki fizetjük (true story). Vagy úgy járunk mint a Kis-Balatonnal, amit jópénzért (milliárd talán) lecsapoltunk, aztán utána vissza lett töltve, mert nem szûrt :)
On Nyert! :D bazeg en el se hiszem, hogy egyaltalan valaki nincs tisztaban azzal, hogy hova megy a penz es miert :D (nem rad gondolok, hanem akinek a valaszt adtad)... hihetetlen :|
miert pont az mszp -nek jutott eszebe.. otletem sincs :DDDD
Nagyon helyes ötlet, bár ott van a fõ baj, hogy az országnak azon a részein ahol van rendes kiépített csatornahálózat ott sincs karbantartva, meg általában irreálisan magas vízkivételi díjat kérnek a használatáért. Így aztán állandóan nyakunkon a belvíz, akinek a földjére nem jut annak még van esélye hogy nyáron az aszály teszi tönkre a termést.
Hajózásilag nem sok értelmét látom. Bár helyes lenne a hajózás fejlesztése, a belföldi teherszállítás vasúton is döglõdik, célszerûbb lenne elõször azt rendbe rakni.
ne csak írj, olvass is! nem sokkal korábban idézve is volt, de a linkelt cikkek közül is több leírja, h miért lenne jó. annyira könnyû ilyen dolgokkal csak úgy dobálózni, h "soha a büdös életbe nem térülne meg", stb. alapvetõen NEM csak a hajózásról van szó. tényleg legalább olvasd el, ha mást nem is, csak amik idézve és linkelve vannak (persze ezen túl is utána lehetne nézni...).
igazából azt akarom ezzel kifejezni hogy teljesen felesleges dolog lenne, soha a büdös életbe nem térülne meg a dolog, nem vagyunk mi akkora hajós nemzet hogy megérje nekünk több 100 milliárd ft ot beleölni egy ilyen dologba, lehetne akár egészségügyet is fejleszteni belõle mondjuk vagy úthálózatot fejleszteni.
Várjunk csak, elõbb, kérjünk szakvéleményt úgy 5 miliárdért nem ? Pályázat után az 526. alválalkozó megcsinálhatja éhbérért, amit amúgysem fognak megkapni
Egy érdekes hozzászólás a témában:
"Éppen tudnék név szerint úgy tucatnyi hajót felsorolni, amelyeknek körbe kellett császkálni az elmúlt egy évben, de nyilván ez nem az az igény, amirõl kérdezel. Viszont vannak -ma már elég nagy hajóparkkal rendelkezõ - hajóstársaságok, amelyeknek a Tiszán és a Dunán is vannak egységeik, ezek mozgatása egyik folyóról a másikra elég körülményes . Távlatilag persze inkább az a jelentõsége egy ilyen tervnek, hogy a csatornával a Tisza is bekapcsolható lenne a DMR (Duna-Majna-Rajna csatorna) vízrendszerébe, Szolnokról Rotterdamig átrakás nélkül juthatna el az áru. A Dunán jelenleg is járnak ún."csatornahajók", ezek az 1200 tonna körüli, 80-110m hosszú hajók (önmaguktól mozgásra képesek- önjárók), át tudnának járni. Szállítási igény van, elég, ha csak arra gondolok, mennyi kamion közlekedik a 4-es, 3-as utakon. Az idegenforgalomról nem is beszélve- jelenleg egy, (az is francia!!!!) hajóstársaság közlekedtet luxus kabinos hajót a Tiszára, azonban most már ötödik éve minden útján full kihasználtsággal. Nyilván, rövidebb úton, a kerülõ költségeit megspórolva valószínûleg többen gondolnák úgy, hogy érdemes a nyugati (fõleg ausztrál (!), amerikai, belga, holland, stb) utasaikat a Tisza szépségeivel megismertetni."
támogatom az ötletet.
mondjuk az mszp-tõl viccesen hangzik, 8 évük lett volna rá.
"Tehát a Duna-Tisza Csatorna tervezését, a szóba jöhetõ változatok összehasonlítását azonnal meg kell kezdeni, hogy röviddel ezután megindulhasson a kiviteli tervek elkészítése. (A tervezésnek ezt az elõrelátó módját nevezem távlati tervezésnek.) A Duna-Tisza Csatorna létesítésének célja: a Tisza-völgy, a Körös-völgy, továbbá a Duna-Tisza hátság felszíni vízellátása és talajvizeinek dúsítása, a mezõgazdaság, ivó- és ipari vízellátás, az egészségügy és környezetvédelem (arborétumok és élõhelyek) táplálása, a Duna és Tisza közötti hajózás, továbbá a vízienergia-termelés érdekében. Hangsúlyoznom kell, hogy a Hátság talajvizeinek szabályozását a Duna-Tisza Csatorna semmiféle változatával sem lehet közvetlenül elérni; ezt a célt csak valamilyen felszíni vízrávezetéssel (pl. öntözéssel) lehet megvalósítani. Ezért a Hátság vízellátására szivattyútelepeket kell építeni. Ezeknek a helye és vízszállítása (m3/s), egyfelõl a vízigények helyétõl és nagyságától, másfelõl a Duna-Tisza Csatorna vonalvezetésétõl függ. A szivattyútelepek teljesítményét (kW) pedig az szabja, hogy a vízkivételek közvetlenül a Dunából vagy a csatornából, esetleg mindkettõbõl történnek. A Duna-Tisza Csatorna alapvetõ paraméterei: – a dunai és tiszai torkolati helyek; – a csatorna magassági helyzete (magas-vezetésû vagy mélybevágású vezetés) – a csatorna vízszállítása (m3/s) – a vízszállítás esetleges változtatása a dunai vízhozamok és más tényezõk, pl. az évszakok szerint, vagy a vízigények függvényében; – a vízszállítás megosztása a Hátság számára és a Tisza-Körös-vidék vízpótlására – a csatorna keresztszelvénye. "
persze ebben a topikban még a hortobágyi józsibá is hagyná magát korrumpálni, mondjuk a 9 lyukú hidat pár zsidó juhért...!
"A Duna-Tisza között fekvõ területen csaknem 800 ezren laknak, sokan közülük a mezõgazdaságból élnek s a környezetük mikroklímájának megváltozása következtében napi kenyérkeresetük kerülhet veszélybe.
Legnagyobb gond, hogy itt az elmúlt 100 évben évi 80 milliméterrel kevesebb csapadék hull, mint korábban, a talajvízszint méterekkel lejjebb húzódott, beavatkozásra van szükség, mert ellenkezõ esetben százezrek lesznek kénytelenek jobb adottságú lakóhelyre költözni"
Informatika és tudomány
