"Ha új részecskéket szeretnénk felfedezni, akkor elõ kell állítanunk azokat, ezek az új részecskék pedig nagy tömegûek..." - Nem kell hozzá tudósnak lenni, hogy ez nagy hülyeség. Legalább is mint egy állítás hülyeség. Amit még fel kell találni, nem állíthatunk konkrét dolgokat, mint pl a tömeget. Az hogy több energia kell, nem jelenti azt, hogy mind a tömegre megy. Ez ilyen nesze semmi fogd meg jól. Miért nem közölnek értelmes dolgokat, emberi nyelven? Az tájékoztatás lenne. Az idézett mondatot meg annyiszor kiröhögöm, ahányszor elolvasom...
Attól még nem feltétlenül igaz valami, hogy le van írva.
Bvalek úr majd ideér és rendet tesz, de elöljáróban ajánlom figyelembe a Relativisztikus mechanika c. bekezdést: Mozgási Energia
Röviden: a fele sebesség-negyede mozgási energia a Newtoni mechanika alacsony sebességeinél igaz, fénysebességhez közelítve a függvény exponenciálisan növekszik. (Ha a függvény mégsem szexponenciális jellemzõjû, nézzétek el nekem és tudjátok be a Bordóinak.) Másik irányból megközelítve: a gyorsításba fektetett energia annál inkább a részegcseh energiáját, és annál kevésbé a sebességet növeli, minél inkább megközelítettük a fénysebességet. Valahol olvastam, ha vákuumban eleresztenénk egy fotont meg egy LHC-ben felhergelt részecskét, és egy év múlva megnéznénk, mennyire maradt le a mesterségesen gyorsított, akkor csupán 20 cm-vel volna hátrább, mint a foton. Ezt valaki megerõsíthetné, mert én mesélem fûnek-fának, amikor megkérdezik, hogy mégis, mennyire fénysebesség közeli ez a gyorsított részegcseh, de nem vagyok teljesen biztos benne, hogy igazam van. Szóval kösz elõre is.
"matematikailag ekvivalens, így nem meglepõ hogy helyesen írja le a valóságot". Erre írtam azt (példával), hogy "Attól, hogy matematikailag valami helyes, még nem feltétlenül van köze a valósághoz".
Néha érdemes olyan kisérleteket is elvégezni, amiknek az elméleti megalapozása nem létezik, vagy kérdéses. Meglepõ eredmények ugyanis ilyenekbõl szoktak kijönni.
Ha a speciális relativitás elméletet használod akkor használd az egészet, ne csak az elsõ oldalt. A speciális relativitás elméletben a sebességek nem adódnak egyszerûen össze.
Szinte kizárólagos a hangsúly a médiában a részecskegyorsítókon, amikor az anyag leg-elemibb szerkezetét kutatják. Pedig még vannak más érdekes utak is. Például kérdés, hogy a tér (pl. elektromágneses) tér linearitása (szuperpozició elve) mekkora térerõkig igaz. Ma már igen nagy teljesítményû lézerek sugarát igen kicsi foltba lehet fókuszálni, ami mega-giga térerõket jelent. Arra is kíváncsi lennék, hogy mi történne a két részecske ütközésekor keletkezett tüzes gombóccal ilyen térerõkben.
A matek mindent elbír, még akkor is, ha köze sincs a fizikai valósághoz. 100 - 400 = -300 eddig oké? 100 fok Celziusz - 400 fok Celziusz = - 300 fok Celziusz? Ugye? Attól, hogy matematikailag valami helyes, még nem feltétlenül van köze a valósághoz.
Szerencsére nem kell a speciális relativitás elméletet elfogadni ha nem tetszik. Ajánlom a lorenz elméletet. A helyzet persze itt is ugyanaz mint a heliocentrikus-geocentrikus világképek vitájánál, mindkettõ matematikailag ekvivalens, így nem meglepõ hogy helyesen írja le a valóságot.
Ennek szaladj neki még párszor, oké? harminccal: 30-cal (val-vel hasonulva). Amit te írtál: 30-al (harmincal) az eleve baromság, mert a szótõ nem harmin, hanem harminc. Ha hallgattál volna...
"De ha mindkettõ csak a fénysebesség felével menne, akkor sem kapnánk sokkal kisebb relatív sebességet" A fénysebesség közelében a nem sokkal kissebb relatív sebesség nagy energiakülönbséget jelent. A kettõ aránya: E1/E2 = sqrt((c^2 - v2^2)/(c^2 - v1^2)) (lehet javítni)
"Fele seb., fele energija."
Gondolom, mikor sebességet emlegettél, mozgási energiára gondoltál.
E = 1/2mv^2
Ha v <- v/2, tehát fele akkora sebességre 0.5m(v/2)^2 = 0.5mv^2/4 = 1/8mv^2 lesz. Tehát a mozgási energia negyedére csökken.
Ha 2 autó megy szembe 30-cal egymásnak, az olyan, mintha az egyik állna, a másik meg 60-nal belemenne. Milyen energiáról beszélsz? A relatív sebesség a lényeg! Legalábbis, ha igaz a relativitáselmélet.
Érdemes elfogadni, hogy a fizika magja hétköznapi aggyal kevésbé felfogható, a hétköznapi eseményekhez nem köthetõ, egyszerûen olyan dolgok, amik nehezen elképzehetõek, mert ilyeneket a valóságban sohasem tapasztalunk. Ilyenkor jönnek ezek az ellentmondások, emlyek feloldásához mélyebb szemlélet szükséges.
wilcox írta, és én érintve erzem magam :-) "Valamit a nagyon okosoktól kérdezek: Ha történetesen a 2 proton nem ütközik, akkor elhaladnak egymás mellett, a relatív sebességük pedig ugye nem kétszer majdnem fénysebesség, hanem csak majdnem fénysebesség (mert hogy nem lehet relatív sebesség sem nagyobb, mint fénysebesség, legalábbis ezt hazudják). "
Igen, úgy.
"De ha mindkettõ csak a fénysebesség felével menne, akkor sem kapnánk sokkal kisebb relatív sebességet, akkor meg minek kell közel fénysebességre gyorsítani? Vagy netán hibás a relativitáselmélet?"
Nem a seb. a lényeg, hanem az energija. Fele seb., fele energija.
Valamit a nagyon okosoktól kérdezek: Ha történetesen a 2 proton nem ütközik, akkor elhaladnak egymás mellett, a relatív sebességük pedig ugye nem kétszer majdnem fénysebesség, hanem csak majdnem fénysebesség (mert hogy nem lehet relatív sebesség sem nagyobb, mint fénysebesség, legalábbis ezt hazudják). De ha mindkettõ csak a fénysebesség felével menne, akkor sem kapnánk sokkal kisebb relatív sebességet, akkor meg minek kell közel fénysebességre gyorsítani? Vagy netán hibás a relativitáselmélet?
Majd este a takarítónõ letörölgeti a gombokat vízes rongyal... Arra gondoltam, ha lenne idõutazás (visszafelé) akkor szímítógépes vírus már biztos visszajött volna :)