Brit búvárrégészek tárják fel az elsüllyedt ógörög várost A feltételezések szerint az ókori város a mükénéi idõszak végén, Kr.e. 1000 körül süllyedt el, ám nem ismert, hogy mi okozhatta Pavlopetri végzetét. A lehetséges okok között a tengerszínt emelkedése, földrengés és szökõár egyaránt szerepel.
Rendben is van, mert pontosan ugyanez látható a diagramon is. Két nagy tengerszint emelkedés, pont abból az idõbõl, mikor ezek a meteoritok lehullottak.
De a jégárat messze nagyobb energiáju lehetett, mint a meteorok- az igazi kárt talán inkább az okozhatta? Csakhogy akkor már az ember szellemi képessége a maival azonos lehetett, legfeljebb ismeretei nem voltak még. Így ellenõriznem kellene, vajon ezek a meteoritok nem éppen az utolsó törmelékek voltak, amelyek a Hold keletkezése 4,5 Mrd év óta keringtek a Föld mellett, és csak akkor zuhantak le? Mert akkor elejeink láthatták is õket, ahogy keringtek, és közeledtek a légkör felsõ határához, ahol lassan felfénylettek? Ami tartós jelenség is lehetett, és mély benyomást kelthetett! Talán sok monda - pld. a titánok harca is éppen ezzel magyarázható? Mert ilyen törmelékek hullhattak a Holdba is, egyesek talán észlelhetõk voltak! Az õsi hindu, görög mondavilág nyilván nem alaptalan.
Ezekben a cikkekben csak egy becsapódásról írnak, viszont a dokumentum filmben, amit én láttam, ott nem csak egyrõl volt szó. A hosszú felvezetõ után, amiben kielemezgették, hogy nagyon nagy valószínûséggel volt valamilyen becsapódás, tovább mentek, és további bizonyítékokat mutattak be. Mélyebbre ástak, és valamivel annál is régebben hasonló üledékes rétegeket fedeztek fel, amik egy újabb becsapódást támasztottak alá, az viszont, ha jól emlékszem, valamikor 15-20 ezer évvel ezelõtt történhetett, míg az elõzõt úgy 12-13 ezer évvel ez elõttre (tehát Kr.e. 10-11 ezer évre) datálták. Ezzel meg lehetne magyarázni a robbanás szerû tengerszint változást!
Tehát a jelenlegi bizonyítékok alapján volt becsapódás, több mint valószínû, hogy valahol Észak-Amerikában.
A másik dokumentum filmben, amit már említettem, a hirtelen, vízözön szerû gleccserek és jégmezõk alatt lévõ víz kirobbanásáról és lezúdulásáról beszéltek, szintén Észak-Amerikában, és mindez szintén ebben a 12-13 ezer évvel ezelõtti idõközben történt.
Mindezekre még rátesz egy lapáttal a korai driászban kezdõdõ lehûlés, amit ugyebár nagy valószínûséggel ez a becsapódás okozott.
Szóval minden összefügg mindennel.
Ui.: Elõzõ hozzászólásomban korai driász helyett korai triászt írtam. Ez úton is javítanám.
Nagyjából 12900 évvel ezelõtt hirtelen globális méretû lehûlés kezdõdött, ami többek közt 35 különbözõ emlõs faj (köztük a mamutok is) kihalását és az ún. Clovis-kultúra végét is jelentette Észak-Amerikában. Sok elmélet született ezeknek az eseményeknek a magyarázására, de egy új felfedezés teljesen más fényben világítja meg a dolgokat. Ebbõl a korszakból származó (tehát 12-13 ezer évvel ezelõtti) üledékes kõzetekben mikroszkopikus gyémántokat fedeztek fel, amik akkor jönnek létre ha a kõzetek extrém hõnek és nyomásnak vannak kitéve, például egy kisbolygó becsapódásánál. Ez a felfedezés alátámasztja azt a nemrégiben kialakult elméletet, miszerint 12-13 ezer évvel ezelõtt egy kisbolygó becsapódás indította el a több mint 1300 évig tartó lehûlést az északi féltekén, amit korai triásznak is nevezünk. Ez a lehûlési folyamat félbeszakította a már akkor is tartó folyamatos felmelegedést. A közvetlenül ezt a lehûlést megelõzõ üledékrétegekben szokatlanul nagy mennyiségû Irídiumot is találtak, ami természetes formában nagyon ritka a Földön, viszont az ûrben található aszteroidák és üstökösök nagy mennyiségben tartalmaznak. Ha ezt összevetjük azzal a ténnyel, hogy ezek az üledék rétegek közvetlenül megelõzik a lehûlési idõszakot és több mint 35 nagytestû emlõs kihalását, erõs bizonyítékot kapunk egy kozmikus becsapódásra. De nem csak Észak-Amerikában találhatunk bizonyítékokat egy becsapódásra. Európában és Ázsiában is fellelhetõ az ebbõl az idõszakból való üledék rétegek hasonló elváltozása. A kaliforniai Channel-szigeteken masszív égés, erózió fedezhetõ fel ebbõl az idõszakból, amit drasztikus változások követtek a növényvilágban. Lehetséges, hogy a becsapódó égitest darabokra esett szét a légkörbe való belépéskor, és darabjai az óceánba vagy a jégmezõkbe csapódtak, ezért nem találtunk még eddig krátert. Ez egy olyan esemény volt, ami egy nap alatt zajlott le.
A föld belsõ hõárama ~0,05W/m^2. Ez egy év alatt ~500 W/m2év. Nem sok, de meg tud olvasztani 5 dm^3/év jeget. Azonban 100000 év alatt az 500 m3 víz, minden négyzetméter alatt! Ami 500 m magas! Vagyis képzeljetek el egy 10000x 5000 km, 2 km magas jégmezõt, amely a földhõ által felolvasztott, 500 m magas tavon áll. Nem tudtok, de én sem, mert úgy gondolom, hogy az lassan elfolyik, elszivárog. Kezdetben, és a szélein gyors ütemben, közepérõl viszont lassabban! Ott lehet, hogy egy 10-20 m magas vízkupola is kialakult, ami a széle felé lezáródott, megtartva önmagát! Kiváló "kenõréteg", ha elindul a jégmezõ.
Most képzeljétek, hogy felül meg olvad a jég, kis beltengereket alkotva. Némelyik már többszáz méter mély, és akkora, mint Magyarország régen.
Most képzeljétek, hogy félkegyelmû kisbolygó, párszáz méteres csak, éppen a jégmezõ közepén halászó jegesmedvéket vette célba, hogy puhára essen, de mellétrafált. A beltenger a velejéig, a sárga földig ketté hasadt: a fel-beltenger kapcsolatba lépett a kilométerrel lejjebb lévõ al-beltengerrel, amit a földhõ olvasztott. Eddig ebben nincs semmi különleges. Csak az, hogy 100 bar =1000000 azaz 1000 tonna erõ hatott a jégmezõ alján minden m^2 jégre. Hogy ezer tonna mennyi, azt el nem mondhatom, mert nincsen rá szó, nincsen rá fogalom. És most képzeljétek, hogy eközben ti az Atlanti óceán másik partján, Gibraltárnál, Atlantiszban éppen a vasárnapi hõsleveshez készültök, amikor nagy robaj támad, mert a nyitott ablakon egy bálna feje jelenik meg, egy jegesmedvével, és két hadonászó indiánnal a hátán! Ami teljességgel szokatlan, mert a leves után mindig rántotthús szokott jönni, savanyú uborkával. Nem csodálom, ha ezek után Atlantisz fölmondott!
Amit tréfásan írtam, sajnálatos, fizikailag megalapozott valóság lehetett, amikor az óceánok szintje 14000 éve hirtelen (lásd 4 hozzászólás) vagy 30 m-t nõtt.
Tökéletesen ugyanígy gondolom, csak sajnálom, hogy nem láttam ezeket a filmeket. Az õsi könyvek magas szintü gondolatokat rejtenek, amelyeket ma már nem, vagy félreértünk, és ezért logikánk elveti õket. Ez az, ami engem is ("racionális" elmém ellenére) elgondolkozásra, és olyan kijelentésekre késztet, amit jobb esetben csak megmosolyogtok. A meteorról nem is tudtam még, csak kérdeztem magamban: mégis mi okozhatta ezt az "égszakadás-földindulást?" Egy kisbolygó valóban lehetett az elsütõ billentyû a pisztolyon. Mert ami bekövetkezett, vagy százszor-ezerszer nagyobb lehetett, mint csak egy kisbolygó becsapódás maga! A már instabil, 1-2 km magas jéghegyek, és jég-beltengerek indultak el akkor, mindent elsöpörve! (Csak 20-30 m-is mit csinált)? És több ilyen is volt! 12000-és 14000 éve!
Mert a jelenségek, amelyeket a könyvek ismertetnek: hihetetlennek tünnek- a Nap leállt, negyven napig emelkedett az ár stb. Azonban fogalmunk sincs, mert senki nem vizsgálta még, hogy mi történik, ha egy 10^20 Joul nevû energiaátrendezõdés, ami 100 év árapályával azonos, néhány nap, vagy év, vagy évtized alatt következik be! Ez még a Földi impulzusmomentumra (forgássebességre) is számíthatóan kihatott! (Tekintettel arra, hogy az átmérõje átlagosan csökkent, gyorsulni kezdhetett, azaz lassabban lassulni...). Mert tudnod kell, hogy ha valaki felmászik a Mount Everestre, a Föld forgása parányit lelassul, amíg vissza nem jön! Ezért nem mászok én oda... :-) A tektonikus lemezek is bizonyára elmozdultak...
Na most nem régiben (úgy 1-2 hónapja) a NatGeo-n adtak egy dokumentum filmet, amiben azzal foglalkoztak, hogy mi történt az utolsó jégkorszak végén. Röviden összefoglalva arra jutottak, hogy 10 ezer évvel idõszámításunk elõtt, tehát nagyjából a jégkorszak végének kezdetekor nagy valószínûséggel egy égitest csapódhatott a Földbe. Ezt a különféle kõzetekben talált nyomokból meg a különbözõ földrétegek rendellenességeibõl állapították meg.
Egy másik dokumentum filmben, ugyan úgy a NatGeo-n arról beszéltek, hogy milyen katasztrofális, apokaliptikus hatása volt annak, amikor Észak-Amerikában a gleccserekben a hatalmas nyomás hatására nem befagyott víz hirtelen, robbanásszerûen kitört, és elmosott mindent, gyakorlatilag Amerika egész északi részét (mai Kanada és USA). És sejtem, hogy ehhez hasonló dolgok nem csak Amerikában zajlottak le, hanem szerte a Földön (Ázsia, Európa).
Szóval ha összekapcsoljuk a két dolgot, amit két különbözõ dokumentum filmben állítottak, tehát hogy körül-belül Kr.e. 10 ezer körül egy égitest csapódott a Földbe és a gleccserek és jégmezõk vizei robbanásszerûen zúdultak le a nem befagyott délebbi vidékekre, plussz számításba vesszük az Atlantiszról és más elsüllyedt kontinensekrõl szóló legendákat, na meg magukat a Vízözön történeteket, akkor egy igen érdekes és katasztrofális kimenetelû idõszakról láthatunk kialakulni egy képet.
Egyszóval könnyen lehetséges, hogy sok katasztrofális dolog véletlenszerû (?) egybeesésével egyfajta globális katasztrófa láncreakció elindulása közepette tûnt el egy õsi, fejlett emberi civilizáció, melybõl késõbb az általunk már ismert, és elsõknek nevezett civilizációk alakultak ki (valószínûleg az elpusztult kultúra képviselõinek segítésével és tudásával). Aztán ezek az idõk az évezredek során feledésbe merültek, átalakultak legendákká vagy pusztán csak szájhagyományból ismerhetjük meg õket.
Nézzétek csak a 4-es hozzászólás diagramot! 14000 évvel ezelõtt egy 30 m-es (10 mkm3), 12000 évvel ezelõtt egy 20 m-es (6 mkm3) ugrás következett be hirtelen! De ne tévesszen meg titeket a matematikai regresszió görbe, ami finomítani próbálja a hirtelen ugrást! A kísérleti pontokat nézzétek: azok szinte egy idõben vannak! Lehet csak néhány év, vagy néhány nap? És mindez már a Mohó Sapiens idejében! Atlantiszéban tehát! Szóval- ennél jobb bizonyíték nem kell arra, hogy 1-10 mkm3 olvadások lehetségesek voltak. 1000 kisbolygóütközés energia- egyenértékével.
"A 140 négyzetkilométeres jégóriás nagyjából tíz évvel ezelõtt szakadhatott le a déli-sarki jégrengetegbõl és jó ideig csak lassan úszkált a jeges kontinens körül,"
Ez tehát csak nemrég történt, és a leszakadás pillanatában azonnal ~20-100 km3-el megnövelte az óceánok víztömegét, ami ~0,1-0,3 mm szintnövekedést is jelenthetett.
Na jó, de ez így is 50-100 ezerszer kevesebb, mint az egymillió! Az elképzelhetetlen! Nem elképzelhetetlen! Mert a szárazföldek peremén, szigeteket áthidalva, vagy konzolosan több km magas jéghegyek is felnõhettek, hatalmas területeken, és olvadáskor zuty, leszakadtak. Arkhimédesz törvénye szerint pedig amint a vízbe értek, annak a szintjét még a kiálló csúcsuk is megnövelte, de azonnal. Hogy micsoda cunamit indítottak el akkor, azt a népek mondái tartalmazzák. Az Ararát persze 5000 m magas, ahhoz kisbolygó becsapódás kellene. Ám egy olyan hatalmas jégtömb se semmi, ami 2000 m-t zuhan! Annak elméleti zuhanási sebessége függõlegesen ~200 m/s Fajlagos energiája pedig csak 10000 szer kisebb, mint egy 20 km/s sebességû jégmeteorité. A tömege viszont milliószor nagyobb! Ha tehát felteszed a kérdést: mi a rosszabb: egy 1 km átmérõjû jégmeteorit 20km/s becsapódása, vagy egy 1Mkm3 tömegü jég-vízelegy elindulása 2000 m- magasról, akkor látni fogod, hogy az utobbi vagy százszor rosszabb. Egy olyan "kis" meteorittal csupán egy 100x100 km- es jéghegy zuhanása is kb. egyenértékü. Van az NG-n(?) egy kisfilm: mi lenne, ha egy vulkán összeomlana? Mekkora cunami keletkezne? Hát még az is kismiska egy ilyen földszakadás- jéginduláshoz képest! De apropó: honnan van ez a szép magyar mondás? Pares! Te bizonyára tudod?
Kedves Pares Látod, hogy ez a topik milyen lepusztult?
Pedig van benne olyan diagramm, amely a tengerszint változását mutatja 22000 é.évre(4 es hsz.) És egy olyan link, amely egy térkép, ami azt mutatja, hogy mit öntene el a tenger, ha a szintje megemelkedne +20 m-t (10 hsz.) Márpedig ha minden jég elolvadna, az 90 m-t emelkedhetne. Nincs viszont olyan térképem, hogy mennyi lehetett 100000 éve? Könnyen lehet, hogy akkor a Rajnától eltekintve (ami talán nem volt már befagyva, és Europa és Anglia között folyhatott Gibraltár felé), száraz lábbal lehetett oda átmenni. A Földközi tenger meg csupán poshadt beltenger volt, amit néhány folyó, és lefolyó táplált csak? Ezeket a térképeket szeretném látni mától 10000 évente visszafelé, legalább 200000 évig, kontinens vándorlással együtt. Az utolsó 20000 évet pedig 1000 évenként. Mert szerintem volt több olyan magas vízszintü idõszak is, amikor Szuezen keresztül az Indiai óceán közlekedett a Földközivel. Ami a 4-ik bibliai folyó lehetett. Az egyik ilyen idõszak csak 6000 éve, amikor a Földközi tenger a Boszporusznál átszakadt, és elöntötte a Fekete tengert. Hogy akkor mi történt a Csendes, vagy Atlanti óceánon, az szintén érdekes. Hiszen sok élõhely "atolokon", koráll szirteken alakult ki. Ha pedig egy korállszirtrõl hirtelen lefogy a vízszint (mikor a Boszporusznál átszakadt, több métert csökkenhetett! könnyen lehet, hogy az eltörik. Ha meg megnõ a vízszint hirtelen, akkor meg minden élõ megfullad.
Márpedig, egy hirtelen, ~1 millió km3 jégolvadás >3 m nagyságrendû hirtelen tengerszint emelkedést okozhatott. Ha pld. egy 1,0 km magas, 1000x1000 km-es jéghegy és olvadt víz megindult, akkor pont ennyi víz, és közel annyi törmelék is az ócenánba kerülhetett. Nehéz elképzelni persze egy ekkora hegyet, ami darabokra szakadva, a tetején integetõ indiánokkal átszelte néhány hét alatt az óceánt, ám nekem ez se lehetetlen. :-) Hát neked (nektek?)
Bennem is felmerült, de mivel felbomlanak, aztán kötéseket létesítenek, beépülhetnek különféle anyagokba (szerves, szervetlenbe, kristályokba). így gyakorlatilag azt kellene tudnunk, h összesen mennyi a H és O a Földön. Feltéve, h a víz formájában jelen levõkhöz képest nem elhanyagolható a mennyiség (úgy tippelem, h nem az).
"Az áram alatt lévõ alkatrész ugyanúgy néz ki, mint a nem áram alatt lévõ, csak épp a fogása más." © polarka
A fogása erõsebb...elengedni se lehet.
Inkább úgy érdemes helyettesíteni, hogy vannak olyan hidrogén meg oxigén atomok, meg molekulák amik már akkor is voltak, mikor dinoszauruszok éltek :P (ha víznél akarunk maradni, akkor hidrogén vagy oxigén) :-)
Vasszerkezete volt, talán elrozsdálódott? Az i.e. 3 században, állitólag 35 m magas volt. Szóval azért kisebb, mint a képen látható.
Láttam egy olyan ...hát féltudományos filmet, ahol a Rodoszi Kolosszus pusztulását modellezték . Az elmélet szerint a kolosszust egy katasztrófa miatt pusztult el.... méghozzá az Etna egy esetleges volt kitörése miatt. De semmi nem volt igaz...a kolosszus nem a part felé dõlt le, hanem kifelé, a tenger felé... szerintem egy nagyobb hullám a partról való visszalökõdése is ledönthette a tengerbe. Majd lemodellezték az Etna okozta vízlökést...ami a fele úton elenyészett a tengerben....
Most mégegyszer rátérnék a víz, vagyis az olvadás erejére. A jégkorszakban száznál több millió km3 nagyságrendû jég borította a szárazulatokat, 2 km vastagságig. Mondják, ~130 m óceán szint csökkenés járt vele. Mennyi helyzeti energia szabadult fel, annak olvadásakor? A tömeg: G=100.000.000.000.000.000.000 dm3, megszámolom: E+20 kg, a Föld tömegének tíz-százezred része.
A jég magassága átlag: H=1000 m A helyzeti energiája: E+23 joule. Nem kevés
Miért nem kevés? Mert kb. 1000* több, mint a Holdnak Földre gyakorolt évi árapály munkája, ami a távolságukat így is évi ~0,04 m -el növeli. (~E+19...20 Joule.) Mondjuk, történt egy olvadás, ami rövid idõ alatt, 1,3 m-el növelte az óceán szintjét (~1 millió km3). Ilyen olvadás nem is egy lehetett! Akkor annak felszabaduló energiája E+21 Joule volt, nagyságrenddel nagyobb, mint a Hold árapálya 1 év alatt! Vagyis 40 cm-el lett volna képes ellökni egy egész teleholdat, a kifli újholdat meg még tovább! Ám mi van akkor, ha ez mondjuk ráadásul egyetlen hét, egy hónap alatt következett be? Micsoda teljesítmény, impulzus társult ehhez a hatalmas energiához? Tudós barátaim. Legyünk szerények, amikor az õsi mondákat fitymáljuk. Elõbb számoljunk egy jót, alukáljunk rá, és azután örüljünk annak, hogy még van lyuk a fen...ébe is, a köldökünkön! Ne csodálkozzunk, ha még a kontinens- lemezek is összerázkódtak! Vagyis legalább gondolkozzunk el, ha egy aggastyán arról ír, hogy még a Nap is megállt az égbolton! És hogy akkor mindkét valamiért csatázó sereg különbözõ okból összecsinálta magát, azonban a tehetetlenség azt is mind egyirányba fújta!
Én azt önkritikával értettem,. amit írtam. Hogy ugyan buta vagyok, de mégis adott helyen okos lehetek. És ne hidd, hogy azért gondolom, mert öntelt vagyok. Ellenkezõleg- inkább gátlásos. Csak az néha átszakad.
Szorosan nem kapcsolódik ide - off -, a "H2O nyomkövetésérõl" jutott eszembe. De sztem érdekes példa/gondolat és legalább egy kis számolás is lesz (bár nem egzakt) a filozofálgatások közt. Ha megiszok 1 pohár vizet, abban hány H2O molekula lehet abból az esõcseppbõl, ami még anno egy dinó fejére pottyant?
Tõled függ..mert befolyásolod...befolyásolhatod a környezeted.
Szerintem csak az a világ megismerhetõ, ami zárt. És nagyon megörültem, amikor megértettem, hogy mindössze a mindent magába foglaló világegyetem a megismerhetetlen! A benne lévõ, fényzárt univerzumok mindegyike viszont megismerhetõ! Pont azért, mert azok már az isteni tudat kompatibilis tudatú teremtményei, amelyek teljesítik a megismerhetõség azon kritériumát, hogy szétválaszthatók is. Sem mi, sem az általad beképzelt rabszolgatartóink nem vagyunk képesek megismerni egy olyan világot, ami nem megismerhetõ, mert határai ismeretlenek. Rabszolgatartó ösztöneiknek engedelmeskedve azok is csupa olyan tudatos egyedeket keresnek meg, akik a teremtés szétválasztható, s így megismerhetõk, és kizsákmányolhatók. Mert hogyan zsákmányolhatnák ki a VÉGTELENT? Az rájuk se hederit, nem nyivákol, nem nyöszörög. Vagyis keresnek egy olyant, mint Te meg én. Akik a Tudatos létezés szétválasztható, tulajdonsággal, mértékkel, névvel és rendeltetéssel bíró megismerhetõ egyedei vagyunk. Egy- egy valóban zárt doboz, amelyet Teremtõ-Alkotó egyedek cselekvõ (alkotó, na- már hadd ne írjak le minden igét) szándékából, a teremtés, alkotás folyamatában egyedi tudattal jön világra. Büszkén állitom, hogy zárt, megismerhetõ "doboz" egyed vagyok, és hogy körülöttem rengeteg ilyen van, például a természetes számok. De már a négyzetgyök kettõ az nem egészen zárt, és megismerhetõ, hiszen számjegyekkel nem irhatom le. Tudom, hogy ezt legtöbben marhaságnak tartjátok. Én meg örülök, mert sohase gondoltam, hogy ilyen egyszerû okosnak lennem? Minden a környezettõl függ, nem tõlem!
A Fizika topikba írtam valamit. Nézd meg., mondj ott véleményt arról, mit csinálok a fizikával. Tényleg, kiváncsi vagyok a véleményedre. Mindig is kiváncsi voltam rá.
Nos, ha csak a H2O útját szeretnéd nyomonkövetni itt, akkor nem offolok tovább. Sok sikert hozzá (azért majd ne feledd amit mondtam: a Világot egy dobozban kutatod, amibôl azért nem látsz ki, mert a falait magadnak szabtad )
Egyébként kettõ esélyt kaptál, mindkettõt eljátszottad. Nem beszélgetni akarsz, hanem a saját elmebeteg faszságaidat terjeszteni. Ahhoz én nem kellek. Téged nem érdekel, hogy hülyeséget beszélsz, nem érdekel az sem, hogy miért nevezem a mondókádat hülyeségnek, innentõl nincs semmi alapod arra, hogy pattogj. Egy kis beképzelt mitugrász pöcs vagy, ezt a bánásmódot érdemled, amit kapsz.
Az, hogy mit ír az index, és mi a tudomány mai állása, szerintem az a kettõ eltér egymástól. Nem kell hinni annak, amit különbözõ internetes site-ok írnak le, mivel legtöbbjüknek nincs tudományos tapasztalattal alátámasztva a mondanivalója. Találkozni oltári nagy "baromságokkal" a legtöbb helyen sajnos, s a legtöbb ember nem is néz utána ezeknek, hogy valóban igazak e. Még a legismertebb online enciklopédia, a wikipédia is hibásan van szerkesztve sajnos, így mit várjon az ember egy index szintû oldaltól. Persze nem mondom, hogy nincsen igazság abban, amit ott leírnak, mert biztos van, de nem minden feltétlenül úgy van, ahogy ott le van írva. Az internet nem szentírás. Ha minden adatot és ideológiát az internetrõl tanulna az ember, vajmi keveset tudna a világról. Tehát nem mondom, hogy ne higgyünk az interneten leírtaknak, de ne bízzunk meg benne feltétlenül, fõleg nem a tudományos dolgokban, azokról szerencsésebb saját magunknak meggyõzõdni különbözõ releváns forrásokból.
Kedves Zéró. Nem tesz jót a renomédnak, ha ilyen szemmel láthatóan csúsztatsz, és csak felét állitod annak, amit én mondok. A taszító gravitáció ugyanis nem az én találmányom, az indexen megismerhetõ. Így szembe állitasz azzal, aki azt kitalálta. Ne fondorlatoskodj, mint azt a heliség kalapácsa tette Petõfi ismert versében. Ha megkérhetlek téged, és bárki mást, meg ne próbáljátok azt terjeszteni, hogy szerintem a "gravitáció tömegtaszítás"! Legyetek szívesek csakis így: "a gravitáció az tömegvonzás, és tömegtaszítás, vagyis egy zárodó, a tömegpontból induló és oda visszatérõ vektor áramkör (fluxus)." Sajnos, így ugyan túl hosszú, és elfelejtetitek, de legalább nem hivatkoztok rá rosszul.
Légyszi, mondd el a Zérónak, hogy a gravitáció nyugalmi állapotban nemcsak vonz, hanem taszít is : így van egyensúlyban. (A tömeg ugyanis gyorsulási vektor forrás és nyelõ). Ebbõl az egyensúlyából csak az zökkenti ki, ha gyorsul, kanyarodik, vagy egy másik tömegpont van közel, vagy ha valaki hülyeséget mond. Még akkor is, ha a hülyeség tömeges. Mert a tömegnek még a tömeggel szemben is tömege (bocsi- igaza) van.
A definició tréfás, persze, de az is lehet, hogy nem? Én gondolok a Naprendszer és a Hold egy másik keletkezési elméletére is (amit elvetettek régebben) a bolygók Napból történõ kiszakadása elméletére. Az általad említett ütközéses Hold keletkezés a lehetetlen "bolygó porbacsomósodási elmélet" egy szükségszeû vadhajtása, ami szembeszáll az égimechanika alapvetõ törvényeivel.
A bolygó kiszakadási elméletben viszont a Napot csak plazma állapotú óriás gázbolygók hagyhatják el, amelyek gyorsan hûlõ atmoszférájából, még az útjuk elején "kondenzálódnak ki" elõbb a szilárd, késõbb a vízjég, még késõbb pedig a metán bolygók. Az utóbbiák már távol a Naptól, fûzérként kísérik a gázbolygót az útján, és állnak pályára azok körül. Ez egy dinamikus keletkezési elmélet, már csak azért is, mert utána az árapály még jó sokat, a Földet 20-30 Milló km -el távolította õket el a Naptól. Ugyanígy minden bolygó, sõt csillag is az árapály miatt távolodik most is. A Föld pedig már kezdetben is így tartalmazott hidrogént, oxigént, miért ne? éS ahogyan hûlt, a szedimentáció révén azok kigázosodtak. Elõbb mint gáz, azután gõz, késõbb mint víz, kondenzálódtak. Vagyis a víz kezdettõl fogva itt van velünk. A Hold pedig akkor vált ki a Földbõl, amikor az éppen kikondenzálódott, és a gázbolygótól kapott kezdeti forgásimpulzusa a lehûlése következtében 1,3 órás kritikus fordulatra gyorsult. Ekkor, még olvadékként szakadt ki belõle (szinte vastag folyamként vágódott ki az ûrbe) a felszínérõl a Hold. Ezért a Hold: Földleányka, ha úgy vesszük, a Nap dédunokája. Vagyis: NAP- Gázbolygó- Föld- Hold... Ez a Naprendszer leszármazási sorrendje. Valakiknek nagyon tetszik a porkorongos "porbacsomósodás", ám az szerencsére lehetetlen. Mint mondtam, égimechanikai paradoxon. Lásd Szaturnusz övek.
A vizet agyagtartalmú aszteroidákkal magyarázzák (agyagásványokban sok a kötött víz), és valóban elég korai stádiumba feltételezik a dolgot. Annyira, hogy akkor, amikor elkezdtek ezek hullani, akkor még kevés volt a Föld tömege ahhoz, hogy légkört tartson meg.
Forrainak meg mondhatod, hogy "egyszerû fizikával át lehet gondolni", szerinte például a gravitáció taszít...
Sajnos a fõ témával kapcsolatban nem igazán tudok érdemben hozzáfûzni, az biztos hogy érdekes téma. A tengernek, vagyis magának a víznek is már egyénre is van hatása, de hogy a tengerszint változása... mármint hatása annak is biztos volt, de nem tudom, hogy érdemes-e ezt külön kérdésként felvetni.
A víz idejöttét azthiszem úgy magyarázzák, hogy egy nagyobb eltérített üstökös zápor hozta, mindenesetre arról még tényleg nincs egyértelmûen elfogadott magyarázat (ahhoz nyilván legalább kellene valami bizonyíték, hogy ilyen "rövid idõ alatt" ennyi üstökös becsapódhasson, mert a víz már a Föld elég korai stádiumában megjelent). A hold kialakulása ezzel szemben viszont elég erõsen bizonyítva van, modellek, számítások, ûrbeli megfigyelések, ráadásul gyakorlatilag másképpen nem is igazán lehetne megmagyarázni. Bolygó befogása pl. kizárt lehetõség, egyszerû fizikával át lehet gondolni, hogy hogy állhatott volna pályára ilyen pályára egy bolygó, ami olyan sebességgel jött, hogy "utolérje" a Földet :)
A definíció amúgy elég érdekes, én azért vitatkoznék vele! Hasonló tömegü bolygók azért elõfordulnak, ami még létszükséges az a légkör összetevõi, a naptól való távolság, a bolygó tengely körüli forrása és dõlésszöge, a mágneses mezõ (ami gyakorlatilag megvéd minket a napszéltõl, meg sok más dologtól!), az elosztásban segítenek szintén a földrajzi tényezõk (hegységek, óceánok).
Itt viszont arról van szó, hogyan változott a tengerszint, és annak mi a kapcsolata a kulturákkal. Mert úgy gondolom, hogy létezhettek olyan, technikailag talán nem kiemelkedõ, ám filozófiából 5-ös kultúrák, amelyek hagyományoztak ránk igazi tudást. Amelyeket, ha nem veszünk észre, elmegyünk mellettük, hogy helyettük talmi kacatokért hajoljunk le. Nem mondom, hogy off, amit írsz, én is írok ilyesmit máshová. De ebben a topikba szeretném a H2O útját nyomon követni 4,5 mrd. éven át, Gondvánával, a Becsuána - földdel, és Rákosligettel eggyütt. Hogyan jelent meg itt a Földön a víz? Igaz hogy üstökösök üstököztek a Földdel? Én ezt kevéssé hiszem, mint ahogyan azt se, hogy a Holdat egy nagy, kövér bolygó szakította ki a Földbõl. Szóval,hogyan keletkezett a Föld, a Hold? Hogy jelent meg itt a víz? Hogyan alakultak a szárazföldek, és az óceánok? Milyen kultúrák éltek rajtuk, és mióta? Csak 2 millió éve? Mikor és hol keringet a Nap, a Föld, a Hold?
Hiszen a Földünk is egy ûrhajó!
Definició: "A Föld olyan ûrjármû, amelynek tömege kellõképpen nagy ahhoz, hogy olyan légkört megtartson, amely megvédi a különféle kozmikus sugárzásoktól, légköri jelenségeivel a hõterhelést elosztja. Ezáltal az ûrhajósok rajta nem belül, hanem kívül is járhatnak, miáltal a belseje megtölthetõ jó sok forró anyaggal, hogy nagy tömege lehessen.
Egy ilyen ûrhajó, ha az energiaforrása is vele megy, nagyon hosszú ideig létezhet, ami kell is, mert a tapasztalat szerint az igazán értelmes élet kialakulásához minimum 5 mrd. év kell..."
Erre is azt tudom mondani, hogy az öt érzékszervünk az "energia" csupán 0,001%-át dikódolja, és mi ezt hisszük a világnak. Az energiát a nem ezen a szinten tartókodó entitásoknak termeljük, akik szintén nem a mi sikunkon nem "anyagi" formában léteznek.
Abban viszont egyetértek, hogy a megoldást mi magunknak kell megtalálni itt, és most, mégpedig úgy, hogy "Kyilkhor testét három szinten egyszerre döfjük át"..
Giuliana Contorto asztrofizikus véleményére is figyelhetnél, mint hogy ott keresed a megoldást, ahol kizárt megtalálni...
Valamiben azért veled is egyet tudok érteni. Abban, hogy mennyire számít az oktatás. Hihetetlenül fontos. Ha ugyanis a fake infokat táplálják az emberek fejébe, és közben az egyén az agyának csak a bal felét képes használni, teljes mértékben le van vágva a "világhálóról". Egyedül csak azt a világot képes érzékelni, ami az "energiahalmaz", vagy mindenség parányi töredéke...
Lám, én sem arról beszélek itt, hogy nincs lemeztektonika, hanem arról, hogy miatta egykor nem a Gibraltári szoros, hanem egy feltételezett keleti átjáró is táplálhatta a Földközi, és egyéb késõbbi beltengereket. Ezzel egyfelõl kiélhetem a "butáskodási" hajlamomat, másfelõl sokat tanulhatok, ha valaki belinkel vagy beír valami jót.
Hát, megmondom õszintén, ilyen rabokkal akik mi vagyunk nem sokra mennek a rabtartóink, hiszen nemhogy nem termelünk energiát, hanem inkább eléggé növeljük az entrópiát! Szerintem ha léteznének, folyamatosan zokognának miattunk, megátkozva az idõt, és helyet, hogy rabtartóinkká váltak! Inkább az a véleményem, hogyha valami itt nem jó, a természet vagy a humán tudományokban, és az életünkben, arra magunknak kell rátalálnunk, és kijavítanunk. Én ebben serénykednék.
Azt még nagy nehezen meg tudom érteni, hogy az emberek egy része elutasítja, ellenségnek, hamisnak tartja a tudományt és inkább valamilyen hithez fordul, ami segít fenntartani annak az illúzióját, hogy az élet sokkal szebb, mint aminek látszik, hogy van reinkarnáció ill. aki felügyel minket, és még sok oka lehet. Nade ilyenben hinni, miért lenne "teljesen érthetõ" - egyáltalán feltételezhetõ - ez miatt 100% hamis történelem, ráadásul ha ez lenne az igazság és képesek lennének történelmet hamisítani ennek elrejtésére, akkor gondolod, hogy pont az az ember a videóban, meg te rájöhetnél erre? Nem csodálom, hogy nem találtál igazán beszélgetõ partnert erre, ezekszerint az oktatás valamennyit mégiscsak számít, hogy az emberek nem hisznek el minden ilyesmit :D (ám én is csak egy beépített ügynök vagyok nyilván, aki megpróbálja elrejteni az ilyen titkot -.-' )
A téma több mint izgalmas. Ez a téma annyira bizzar, hogy teljesen érhetô miért 100% ban hamis a hivatalos történelem. (és sok más kapcsolódó ág) Nekem már meggyôzôdésem, hogy a Föld egy eltérített bolygó, a rabok bolygólya, ahol a rabok - bármennyire hihetetetlen is - mi vagyunk. Egy mesterségesen összeállított Naprendszerben egy hoplografikus illúzióvilágba (matrixba) zárt energia termelô és tároló rabok vagyunk.... ehhez nemigen találtam még igazán beszelgetôpartnert otthon..
..bocs, de most épp országot váltok, (nem, nem dimenziót) holnapig nem leszek
Ezt a linket Graham Hancock honlapjáról másoltam. Itt egyértelmû az utalás Marocco partjaira, és a Gibraltárra. A sok lehetséges Atlantis közül én is ezt a területet fogadnám el. http://www.originofculture.com/index.htm
Nagyon köszönöm, az angollal gyerekkorom óta küzdök, már majdnem olyan rosszul megy, mint magyarul :-). Szóval sok mindent értek, a többit a fordítás segít... Én azt gondoltam, hogy ebben a témában izgalmas léehet a geodézia és a történelem kapcsolódása.
Remélem nem haragszol, ha nem kapcsolódom be, de megragadom az alkalmat, hogy felhíjam a figyelmedet erre a videóra, ami számomra évekkel ezelôtt tanulságos volt, és többé kevésbé még mindig beleillik a jelenlegi "látásomba" (tudom, hogy nem vagy angolos, de anélkül már csak a '60 as évek szitje van)
Ez a topik részben azért is indult, mert egy másik topik azt kérdezi, hogy buták voltak e a "régiek"? És sokan mondják: butábbak mint mi! (engem kivéve, mert engemet is többen azok közé sorolnak).:-)
...azonban Atlantisz 5-7000 évvel elõbb volt...
Én is pont erre gondolok. Hogy ezek a templomok lassan süllyedtek el, mint például Máltán, ahol feltételezhetõ, hogy elõbb a tengerhez közeli Mnajdra épült meg i.e 3500-ban, majd 500 év múlva talán éppen a lassan emelkedõ tenger elõl feljebb vonultak? Csak feltevés, hogy ez nagyjából az emelkedõ tenger által a Boszporusz átömlésének (Fekete tenger), és esetleg egy "keleti indiai óceáni átjáró kialakulásának idõpontja. A Fekete tenger kialakulása egy évszázad alatt leürítette az óceánokat néhány méterrel, az átjáró megszünt, sós mocsarakat hagyva maga után. Most pedig újra emelkedik már a tengerszint. Nagyjából abban az idõben is több sumer várost is elárasztott a tenger. Ez egy külön érdekes téma, azonban atlantisz 5-70000 évvel elõbb volt. Késõbb is voltak katasztrófák, pld. a Santorini vulkán kitörése, ami szintén elsorvasztott egy civilizációt, (Kréta, ami azonban máshol tovább élt. Nyilván azért, mert már akkor se mindenki a központban élt, hanem távoli területeken is voltak telepeik, kereskedelmi és vallási központjaik. Így a fejlett kultúrájuk fennmaradhatott.
Ezt nem értem, nálam kinyilnak. A képberakásban egyébként bizonytalan vagyok. De a 46-os hozzászólásról ránavigálhatsz.(http://www.morien-institute.org/yonaguni.html). Vagy az se jön be? Ott van egy 39-perces videó errõl. Egyébként a "Mélység Titkai" (Graham Hancock) is ilyesmirõl szól.
Lehet, hogy rosszul fejeztem ki magam, hogy azt irtam, hogy országuk (nem a kulturájuk!) egy nap alatt veszett el? Vagy hogy te tudod rosszul, és esetleg a távolkeletiek nem így gondolják? Mindegy, örülök hogy bekapcsolódsz. Atlantisz nekem (is) egyik kedvencem, de itt többrõl, más helyekrõl, és aspektusokból is írok. Írd le, ahogyan te hogyan tudod, hiszen nagyon érdekel. Ám én nem azt fogom rá válaszolni, hogy valótlant írsz (habár az nem sértõ, hiszen nem szándékosan teszem azt, ha teszem is), hanem úgy válaszolok, hogy ez- szerintem jó, az meg mondjuk tévedés.
nem látszanak a képek...nem nyílnak ki ((
Nem biztos , hogy képesség kérdése volt egyes kultúráknak az életben maradáshoz.... lehet nem volt se idõ...se lehetõség a menekülésre....
Nem szeretném megzavarni a gondolatmenetedet, de így beleolvasva az utolsó mondatod számomra túlságosan valótlan, ugyanis az én információim szerint az atlantisziak építették a késôbbi (Föld felszinén) kulturákat.
A tengeri archeológia rengeteg ilyen megalitot talált, többségében 10000 éveseket. De nem tudja hozzákapcsolni a kulturákat még. Az egyik köuzülük persze lehetne az Atlantisz. Csakhogy lényeges különbség van azok között a kulturák között, amelyek képesek voltak, mert volt idejük helyet változtatni. Az Atlantisz azért különleges, mert országuk egyetlen viharos nap alatt tünt el. Menekvés, túlélés nem lehetett!
Ez is yonaguni. A vízszint szépen megemelkedett? Vagy a szárazfökd süllyedt le?
http://www.morien-institute.org/images/Yonaguni4.jpg[/IMG] Ez természetes képzõdmény?
http://www.morien-institute.org/yonaguni.html Ez egy érdekes, 40 perces video egy japán melletti tengeralatti piramisról?
"Ahol a Nap földereng Ottan Japán földe reng!" (Bocsi ezekért, írj te is szörnyûbbeket) Végül is azt akartam kihozni, hogy nem csak egy meteorhullás, de a Föld szokásos folyamatai is kihatottak az élõ fejlõdésére, ráadásul nem is oly régen. Aminek köze lehet minden népek megõrzõdött meséihez. Vagyis az emberi kulturákhoz. Mert ha a Gibraltári szoros valóban tágul, akkor az Atlantisz összeroskadása érthetõ ott. Elég ránézni a te térképeidre is. Egy kiváló pozicióju állam, amely kultúrában élenjáró volt, bizonytalan talajon építkezett.
Értem , de nem tudom. A lemezmozgások két meghatározó tényezõi, a földrengések és a vulkáni tevékenységek ábrái:
A különféle források nem egyértelmûek. Az egyértelmû mindnél, hogy a Földközi tengerbõl indul egy törésvonal az Atlanti felé. Csak abban tér el az én forrásom,hogy viszont az europai lemezt Gibraltárnál egyértelmûen távolítja, és nem közelíti Afrikához. Illetõleg egy erõs nyírás is látható rajta. (elcsúsznak) (Most nem tudok szkennelni.) Ez egy profi kutató forrása, igaz, nem a legfrissebb. Mindenesetre a Tiéd is azt mutatja, hogy Afrika elfordul. De Gibraltár meredek partjainak földmetszete is ugyanezt bizonyítja! Mert ha nyomolna Afrika, úgy az üledék úgy eltorlaszolná Afrikát, hogy nem lenne átjáró, csak egy nagy üledékes hegy! Ami bizonyára volt is. De mert most már újra távolodik, a Gibraltár, és az egész Földközi tengeri medence - mélyül szerintem, vékonyodik ott a földkéreg. Így jogosak a derülátó jóslatok, hogy Afrika nemcsak a Vörös tengernél, de a földközinél is elszakad. És mindez nem mond ellent annak, hogy valaha, még a jégkorszak elõtt (és talán az újkorban is) a Földközi tenger nem a Gibraltárnál, hanem Sueznél volt kapcsolatban az Indiai óceánnal. Bõven magasabban, mint a Boszporusz. És valahogy odakacskaringózott az Aral tóig. Ahogy Afrika az óramutató ellen fordult, lezáródott a Szuez, és megnyilt a Gibraltár. Ez pedig akár már a történelmi korok elõtt közvetlenül történhetett.
Valaki tegyen be egy földkéreg feszültség ábrát...
Ha a Google Earth fényképeit nézed Gibraltárnál, láthatod, hogy ott a partszakaszt "késsel vágták ketté". Ott szakadt le a törmelék, hogy eltömje azt, amit az +olló" nyitott.
Igen, mert azok a hegyláncok is feltorlódtak. De nem mindenütt az égig! Így nem kizárt , hogy amikor az afrikai lemez ütközött a gibraltáriaval, és az europaival, a Gibraltárnál is az üledékek feltornyosultak, talán pár száz méterre is, elzárva az Atlanti kijáratot. Ami viszont a visszafelé mozgásának kezdetekor leomlott, parányi hátságot: a gibraltári "párkányt" vagy inkább küszöböt képezve. Egy közbensõ fázisában azonban e szélsõségeknek ott egy, a tengerszinthez közeli plató alakulhatott, amelyet munkahipotézisként "Atlantiszi platónak" hívhatnánk. Platón szerint (furcsa név egybeesés) ez a plató akkora lehetett, mint M.o. régen. Feltételezhetõ, hogy még a történelem elõtti idõszakban folyamszerû tenger- csíkok kötötték össze az atlantit, és a tengert. Amelyeken az atlanti felöl irdatlan erõs áramlás lehetett a Földközi felé. És nemcsak fennt, de alagútszerûen a víz alatt is. Ezeket az alagútakat a jégkorszaki karsztvizek (esetleg felmelegedve) is táplálhatták. Általuk erodálódott az atlantiszi plato alapja. Platon leírása alapján a csatornák felett hidak íveltek, amelyek alatt vitorlások közlekredtek. A sziklafalban hajókikötõk voltak, nehogy esõ érje azokat. Nagy raktárak is. Ebbõl képzelhetõ, hogy a sziget? a terngerszint felett 25-30 m-re magasodott. Központja így a tenger által gyakorlatilag megközelíthetetlenül védett az ellenségtõl. Kivéve magát a tengert! Mert az is csak munkahipotézis, hogy valamelyik jégkorszak végi nagy áradás, amely a tengerszintet rövid idõ alatt megemelte több, mint tíz méterrel, mindez elsöprõdött, iszappá változott. Két dolog játszódhatott le egyszerere! Az Afrikai lemezbemn hatalmas elfordító feszültségek halmozódtak fel, amelyek csak elsütõ billentyûre vártak! Amihez kellõen nagy vot egy hipotetikus kanadai vízcsuszamélás, vagyis több millió m3 víz, jég, és föld beömlése 1-2 nap alatt.
Ennek a hatása a földkéregre nem elhanyagolható. ~E+19-20 joule. Több. mint az árapály energiája, ami a Holdat 40 mm-re távolítja évente a Földtõl. Amikor a hirtelen 10 m-es ugrásokat látod az 1. diagramon, ilyen összehasonlítást képzelj. Hogy az afrikai lemez ollója mondjuk 10 cm-t nyilt, amelyet üledék tömött be. De az is lehet, hogy inkább a kisebb gibraltári lemez mozdult északabbra? Mindegy: az üledékes, meggyöngült torlasz összeomlott, és elsüllyedt. ~100 km3 üledék kitömte a hézagot, iszapos, lapályos lejtõt képezve a gibraltári küszöb mindkét oldalán, és hatalmas cunamit, ami mindent letarolt...
A lemeztektonika és a jégkorszakvégi olvadás együtt intézték el Atlantiszt. "Mert oly nagy a Himalája, Azért megy sok hím föléje" ÷)
elmondanám hogy még a himaláján is találtak fosszíliákat...
Nem lehet, hogy akkor, amikor ütközött, a Gibraltárnál a tengerfenéki kõzet magasra torlódott? Olyan magasra, hogy a Földközi tengernek csak az indiai óceán felé nyílt útja csak. Most meg visszarugózik, távolodik, elfordulva, megnyitva a Gibraltárt?
Nem tagadom, problémás a fordítás. De ha valaki a Földközi tengeri halak életét vizsgálja, akkor a kulturákat legalább olyan érdekes lenne. És majd jobban belemélyedek a mélytengeri hal populáció változásába. Meg az is érdekes, hogy kerültek ide egyáltalán Indiai óceáni halfajok? Valaha bizonyára többségben voltak, azután lezáródott az indiai átjáró, és kinyilt az Atlanti? Apró mozaikok csak, de ha elegendõ információt gyûjtünk, akár csak ketten is, kialakulhat egy mozaik. Valójában így szeretnék nettezni, és nem ahogy a más topikokban. Megpróbálok körülnézni majd a paleontológiában, a kövületek között is.
Gibraltár mészkõrétege jura kori fosszíliákat ,korallokat, csigákat rejt. 175-200.000.000 éve, abból a korból, amikor az afrikai tektonikus lemez összeütközött a eurázsiai lemezzel. Találtam egy tanulmányt a Földközi-tenger mélytengeri állatok: történelmi fejlõdés, mélységmérõ variációk és földrajzi változásokról : tanulmány
Kiegészítõleg a feszültségtérekép azt mutatja, hogy az olló forgáspontja valahol a Fekete tenger keleti csücskében van. Keletre záródik, nyugatra a Földközi tenger medrében nyitódik. Ezzel magyarázhatók a Vezúv, Etna, Santorini tüzes pontok. Ebbõl eredõen a Földközi tenger üledékes kõzeteinek, süllyednie kell, Gibraltárnak nyílnia kell, hogy pótolja a hiányzó kõzetet. Valójában egy kezdõdõ Földközi tengeri árokról van szó. Aminek folyamodványa idõvel egy tengeralatti hátság lehet, mint az Atlanti, csikóhalakkal, vulkánokkal, és tengeralattjárókkal.
Mindez volt a felvezetés a témához. Indoklásul még hozzá (Birdo linkje után): "Sea levels during several previous interglacials were about 3 to as much as 20 meters higher than current sea level." Az interglaciális idõszakokban az óceánok szintje 3-20 m-el volt nagyobb, mint jelenleg". Vagyis az átjáró a Földközi, és az Indiai között akkor létezhetett. A Holt tenger is tengervíz alá került akkor. Hogyan válhatott Lót asszonya sóbálvánnyá, ha ott nem volt sós tenger korábban?) Sõt, a tengerszint éppen már a sumérek korában ismét felemelkedett, számos sumér várost elöntve (Akkor fedezték fel egyebek között a su.mértant? :-). Most is talán ilyen interglaciális idõ közeleg?
Az említett esetben óriási nyomás is lehetett a Gibraltári Atlantisz két oldala között! És ahogy nõtt a tengerszint, az is úgy növekedett! És mikor elindult az üledékes kõzet, elsodorta néhány ezer km-re pld. Máltát? Ami persze lehetetlen. De az nem, hogy Atlantisz esetleg Málta környékén volt? Van aki a Santorini vulkán kitöréséhez kapcsolja, de az nekem túl közeli idõben. Van aki meg az Északi tengernél, Hellgolandnál sejti, de az meg túl távol van helyben! Ebbõl is következik, hogy ez a téma érdekes.
Van egy térképem a Föld rugalmas feszültségeirõl, amely a lemezek mozgási irányát mutatja. E szerint, amellett, hogy Afrika keleten szétszakadni próbál, északon, és Gibraltárnál is Europától távolodik. Miután valaha meg úgy egymáshoz nyomódtak, hogy az na. És mert egymáshoz nyomódtak, a tengerfenék üledékes kõzeteit torlasztották fel egymás között. Ilyesmibõl áll Málta is. Két gránittömb között üledékes között: úttörõ szendvics. Gibraltárnál, ahol legszûkebb a hely, az üledék fel is tornyosult! Az volt a lökhárító! Talán még a Földközi tengert is elzárhatta! Lehetett olyan, hogy az beltenger volt, de olyan is, hogy csak egy jó nagy tavacska, amit a Nilus és néhány folyó táplált? Vagy hogy nem is volt más kijárata, csak az Indiai óceán felé, amire ugyebár senki se gondolna? És akkor meggondolta magát az Afrikai lemez, és abbahagyta a nyomulást Európa felé, mondván, hogy "lemezteleníti" azt. Persze kellett valaminek történnie ahhoz, hogy ezt tegye. Nem tudhatni, hogy az a hatás a föld mélyébõl indult, vagy éppen 20 milló km3 jeges áradat betoccsanása miatt? Mindegy! A Gibraltári olló nyilni kezdett, és garatként nyelte el az ott feltorlódott üledékes kõzetet, lehet, hogy az Atlantisszal együtt? Hiszen ha megnézzük a tengerfenék térképet, látszódik, hogy a tengerfenék ott átlag csak 200, min 400 m! És mindkét irányba meredeken lejt- máshol 1500 m mély! Az alját meg düledékes kõzetek képezik. Lehet, hogy a gibraltári átjáró alja telve Atlantisz romjaival? Mert az a hely: ideális! Délen elefántok, északon tehenek legelésztek! Kulcsfontosságú, védhetõ kereskedelmi központ, jobbat kivánni se lehet! Gazdasága megengedhette néhány olyan költséges tudós fenntartását is, mint Hermesz háromszor magasztos, aki nem átallott a munkájáért reggel egy féldecit, este meg tejbe grízt kérni! (én kevesebbel beérném). Persze a Platon által említett hõforrások bomlasztották, kimarták az alapközetet is...lehet, hogy barlangátjárókat létesítve az Atlanti, és a Földközi között, ahol veszettül áramlott a víz, erodálta? Máltán is találtak ilyen barlangokat, de Gibraltáron is! Szóval e történet forgatókönyve nagyon is érdekes- nekem. Mert Afrika és Europa távolodása a gibraltári üledékes torlaszt már kis elmozdulása esetén is szétzilálhatta. A gibraltári átjáró térfogata nem több, mint 100 km3. Az könnyen elporlódhatott a környezõ, iszapos tengerfenéken.
A tengervízszint vájta teraszokhoz tartozó kérdés az, hogy azok vajon mind csak kiemelkedtek, vagy a tengerszint volt magasabb akkor? Vagy hogy mennyi az, ami kiemelkedett, és mennyi, amivel a vízszint volt nagyobb? Mert ha csak 10 m-el volt nagyobb, mint most, akkor például a szuezi csatorna természetes hajózható viziút volt, valszeg az indiai óceán felé kifolyással, vagy változó irányú, apály- dagály folyással. Hiszen jó hosszú, és az egyik végét az Atlanti, a másikat meg a Csendes óceán nyaldosták csendesen! No. Ennyit az árapály és az emberi kulturálatlanság kapcsolatáról.
Nagyon köszönöm a linket. Ezek a számítások 80 m vízszint növekedést is bizonyíthatnak, ha minden jég elolvad, amivan,azután, hogy már 125 el is olvadt. Ha jól értem? Vagy nem? Nem vagyok angolos! De mindez a Mohó Sapiens idejében már! Mit tudunk mi az emberi multról, ha ilyen tengerszint ingadozások, olvadások és visszafagyások lehetnek? Valakik tudták már, hogy mit jelentenek ezek! Valakik figyelmeztették Noét, csinálj hajót öreg, és vigyél mindent magaddal! Építs piramist! Jegyezd fel az emberi tudást, Hermész, különben nem lesz rétes estére! Stb. Tehát kellõen mûveltek voltak, hogy ilyesmit elõre lássanak, vagy elõidézzenek? mikor még csak repedezett a jég, óriási csattanások voltak, hogy a neandervölgyi is a barlang ajtóhoz rohant, hogy alunni tudjon! Ezt a szituciációt nehéz elképzelni, pedig bizonnyal volt. Próbáljuk meg együtt!
A diagramhoz adj hozzá 2000 évet..."
Nagy dolog, ha valakit érdekekûl egy téma. Nekem sok témám közül az Atlantisz is az, bár ez nem csak errõl szól. Két téma: a kontinens vándorlás, és a kultúrák találkozása ez. Vagyis mindkét végébe belekaphatunk, a kultúrákba is! Lám Plas rámutaztott egy képzõdményre. Lehet hogy megalith? Olyan, mint a Platon alaprajzra az Atlantisról! Ugyebár körkörös csatornák, átjárókkal. ~90/70/50 m átmérõvel. Mondjuk: 1:10 ben?(Lemértem a Googlen). Pontos Észak -Dél tájolással. Persze nem hiszem, hogy megalit...vagy az? Az 1. diagramon láthatod, hogy a vízszint ugrásszerûen nõtt. Volt egy 30 m-es ugrása 15000 éve, egy 20 m-es ~12000 éve, egy másik 10m-es 9000 éve, és egy hasonló 6-7000 éve (az már nem látszik, az töltötte fel a Fekete tengert?) A diagramhoz adj hozzá 20000 évet!
2. Képzeld el, hogy a Kanadai 2 km magas jégmezõ lassan olvad, közepén beltenger mélyül. Rajta eltévedt zergék keresik a hegycsúcsot. Alul meg a földmeléeg lassan olvasztja, ott is gyûlik a víz. Képzeld, hogy néhány száz, vagy ezer km3 ilyen víz nekilódul, jéghegyestül, zergékkel együtt. Kanadában találtak ilyen vájt kanyonokat, és földtúrásokat. A jkéghegytörmelékbeleuszva a tengerbe azonnal megemelte annak szintjét, hiszen vitt magával törmeléket, de jegesmedvéket is, az mind tömeg! Lehet, hogy az Arktisz is így keletkezett? Szóval,ilyesmi játszódhatott le , nem is egyszer, pokoli léptékben akkor, mikor már vad indiánok, talán vikingek is táncolhattak a 80 km -rel a Gibraltár felé is rohanó jéghegyeken! (Ha már addig átvándoroltak Kanadába.) Hát ilyesmirõlis szólhat ez a topik!
Máltán persze nemcsak megalitok vannak, hanem a keresztesk, stb is hagytak nyomott. El kéne menni...Te voltál, ha jól értettem?
Informatika és tudomány
)
