azt kellet volna irnom: telepites utan minimalis koltsegbol fenntarthato. hiba volt, hogy az "ingyen" szot hasznaltam. megkovetlek. de ez szamomra azt jelenti, hogy ingyen. nem csak szamomra.
pont ezt probaltam mondani, es meg annyian. kis leptekben (szolo epuletek,kisebb telepulesek) nap- szel- es vizenergia, nagy mertekben pedig (varosok, ipari letesitmenyek, stb.), nuklearis. mi nem tiszta? a legjobb az egeszben, hogy tudom, mert tapasztaltam, hogy mukodik. es nincs ingyen. csak tiszta, biztonsagos, es akkor jarhatnank autoval meg nagyon sokaig, mert pont nem erdekelne senkit az a l.f.nyi emisszio, amit a vilag osszes autoja kibocsajt. ennyi.
És mi az a gyakorlati probléma, amirõl nekik hallgatniuk kell ? :D Hogy az óceán közepén nem fúj a szél, vagy csak elenyészõen fúj a szél ? Hagyjukmár.. mellesleg jó kis képleteket gugliztál, csak az a baj hogy itt nem sokan értik, én se.
Ingyen? Bárkit? A világ lakosságának nagy része aki megengedheti ezeket nem éppen napsütésben gazdas helyen lakik. A szél és nap - ahogy már írtam - szerintem ott jó, hol nincs hálózat. Ipari léptékben vicc az egész...
a gugli sem gondolja komolyan ezeket a terveket, abban biztos vagyok. viszont az ilyen projectekbol lehet profitalni. valamennyit biztos segit. mindenesetre jobb, mint hasznalt mosogepeket gyujteni es felhasznalni. Tovabbra is azt mondom, hajra gugli. legalabb megprobaljak. ahogy mi magunk is tennenk, ha lenne annyi eszunk, es tehetsegunk, mint nekik van. csak nincs. marad a fikazas. hiaba, na, maradunk, akik voltunk. irigyek az eredmenyre, mert magunk nem tudtuk elerni. tipikus "dogoljon meg a szomszed tehene" effektus. az eleje ota figyelem a guglit es le a kalappal.
jo, de kit erdekel, ha csak egy onfenntarto (mondjuk egy haz) rendszerrol beszelunk? hidd el, hogy egy kis szelkerek, es nehany napelem fedezi egy haztartas energiaszuksegletet. nem kerek kepleteket, mert ezer ilyet latok mukodni. aki egy varost akar ellatni ezekkel, az pedig nem normalis. mint, ahogy. pl egy lakotelep sem az. igaz, vagy nem?
szeleromuvet oda kell epiteni, ahol mindig eros szel van. naperomuvet pedig oda, ahol sok a napsutes. a szeleromunel maradva azonban kernem, ne telepitsek a hazam kozelebe, mert nagyon hangos. lattam egy-ket olyat, amelyik 40 meter koruli lapatokkal dolgozik, es a teljes magassaga tobb, mint szaz meter. nem szeretnek mellette lakni, mert hangos. ez van. szerintem is az atom a megoldas, amig nem lesz jobb (lesz). viszont, ha szolo haztartasokra gondolunk elszorva, akkor nem ketseges a nap- es a szeleromu gyozelme. mert kepes ingyen ellatni barkit elektromos energiaval. ha meg egy patak is folydogal a foldemen, akkor az elozo kettore csak elvetve van szukseg. aki meg varosokban akar lakni, annak telleg sokkal jobb az atom. mindent a megfelelo idoben es helyen kell alkalmazni, akkor nem lesz gond. bar igazabol most sincs.
környezetvédelmi meg a tipikus "segítsük meg a rákosokat" címû színdaraboknak hatalmas adókedvezményei vannak... Gondolj bele Google mennyi adót fizet mekkora áramszámlák miatt.
Megj.: A multik NEM azért nem fizetnek adót mert 5 évente nevet változtatnak, ez a csak a mutatóban van.(most nem megyek bele ennek a jogi hátterébe) A lényeg, hogy csináljanak vmi környezetvédelmit, valami jót a társadalomnak, valamit a rákosokért, vakokért meg ki tudja milyen betegekért, és akkor nem kell adót fizetni.
Élõ példa erre: Tesco öco programja most indult be és nyomják (nálunk legalábbis) az egyetemen mint az állat.
BTW Ez amúgy nagyon okos kezdeményezés... kevés az energiaforrás nagyon. Másik meg Atomenergia nagyon kezelhetõ dolog(hulladék téren) so én mellette is vagyok!
Lehet, hogy félreértett valamit, de abba igaza van, hogy a szélsebességgel 3-dik hatványos arányos nagyjából a szélkerékrõl levehetõ teljesítmény. A légcsavar sugárelmélet levezetésének megfordításával levezetetõ a dolog...
Az elõzõ hozzászlás technikai része korrekt. Az NWO és konetós rész az nem. A napenergia ipaari szinten egy vicc, nekem mindig az fog maradni. Ott jó, ahol sokat süt a Nap és nagyon drága lenne hálózatra csatlakozni, vagy lehetetlen.
Figyu, az atom az egyetlen erõmû, ahol az elhasznált fûtõelem és esetlegesen káros anyag ott marad, ahol volt. A reaktorban. A fosszilis erõmûvek meg okádják ki a légkörbe azt, amit...
Mellesleg a jövõ erõmûvei számára a mai hulladék hasadóanyag az már üzemanyag lehet. Mellesleg hol volt az urán? A föld alatt. Akkor vissza is lehet oda vinni, ellenõrzött körülmények között...
Ami a google mérnökeit illeti: nem vonom kétségbe a témával foglalkozó mérnökök hozzáértését. Csupán azt vonom kétségbe, hogy az ilyen (enyhén presztizs-szagú) mega-beruházások tényleg mérnöki döntések következményei-e. Nagyon ilyen politikai jófiú-akarok-lenni-valami-háttérhatlami-akarnok-szemében szaga van ennek a szélerõmû dolognak.
Természetesen a megújuló energiák között is akad olyan, amely el tudná látni az emberiséget: ez a napenergia. Ehhez azonban komoly fejlesztés szükséges. Meg kell oldani, hogy a napelem cellák: -- hatásfoka növekedjen, legalább 50%-ra, -- élettartama legalább 20-30 évre, -- elõállításuk a jelenleginek apró töredéke legyen, -- távoli országok energiarendszereit össze kellene kötni, hogy az idõjárási kilengések hatásai kisímuljanak, -- meg kellene oldani a nyáron megtermelt energia egy részének eltárolását a téli idõszakra is, -- és persze le kellene gyártani több millió km2 napelemet és telepíteni, a folyamatos tisztántartásukról gondoskodni, a sötétzöldek ellenállását felszámolni, stb...
Az az elképesztõ, hogy a kiégett fûtõelemek problémáját hozzák fel még mindig. Már sokszor és sokan leírták (-tuk) de mintha valami sötét kukába potyognának a szavaink. Megpróbálom nagyon röviden összefoglalni.
A JELENLEGI atomerõmûvek sajnos, kizárólag az U-235 izotópot használják, amely a teljes uránnak csupán 0,7%-a. A többi az urán 238-as tömegszámú izotópja, amely termikus neutronökkal nem hasítható (1 neutron befogását követõen átalakul Np-239 majd Pu-239 atommaggá. Az utóbbi már a legkiválóbb hasadóanyag)
Továbbá a jelenlegi alapelven mûködõ atomreaktorok a Th-232 izotópot sem tudják hasznosítnai, amibõl pedig 2-3-szor több van a Földön, mint uránból.
Jelenleg kisérleti stádiumban vannak (vajon meddig még???) a szaporító gyorsreaktorok, amelyek fel tudnák használni az U-238-at, a Th-232-t és a kiégett fûtõelemeket is (ezekben százszor több energia van még, mint amennyit kinyertek belõlük). Ezek a reaktorok -- eltérõen a mostaniaktól -- nem termelnének nagy mennyiségû, nagyon hosszú felezési idejû radioaktív anyagokat. Kis mennyiségben igen, de az kémiaio elválasztás után magában a reaktorban (pontosabban a mag körül elhelyezve) a neutronsugárzással elbontható. Ezáltal a kiégett fûtõelemek mai, súlyos problémája megoldódna.
Ezenkívül megoldódna az energiaprobléma is. Miért? Jelenleg az az uránérc (ez kb. 15 éves adat) termelhetõ ki gazdaságosan, amelynek U3O8 tartalma eléri a 0,25%-ot. Természetesen ez az adat változik az idõk folyamán, pl. az energiaárak növekedése, vagy a reaktorok gazdaságosságának növekedése csökkenti ezt a %-adatot.
Ha az uránból kitermelhetõ energia hirtelen 140-szresére nõne (ennyiszer több a teljes uránmennyiség a benne levõ U-235 izotópnál), és ha ráadásul nem kellene a nagyon energiaigényes és drága izotópdúsítással kezdeni az üzemanyagciklust, akkor nem a fenti 0,25% U3O8 környékén lenne a gazdaságos kitermelhetõségi határ, hanem annak a 300-ad része környékén, vagyis 8 gramm/tonna környékén.
Ezáltal a nagyon kis koncentrációjú, de a jelenleginél sok-sok nagyságrenddel több urán is hozzáférhetõvé válna. Ha ehhez a majdnem 3-szor annyi tóriumot is hozzávesszük, akkor megsaccolható, hogy egy 8 milliárdos lélekszámû emberiség valamennyi tagja a jelenlegi nyugat-Európai életminõségnek egy ÉSSZERÛEN takarékos verzióját mondhatná magáénak, sok millió éven keresztül!
Mindenkinek lehetne egy megfelelõen hõszigetelt és télen rendesen fûtött házikója, fürödhetne melegvízben minden nap, lenne elegendõ energia a gazdaság mûködtetéséhez (például az esõvíz összegyûjtéséhez ahol van elegendõ esõ és a tengervíz sótalanításához ott, ahol nincs esõ), minden családnak legetne egy normális, takarékos autója, lehetne mosógépe, tiszta ruhája, egészséges lakókörnyezete, családja, életcéljai, álmai, tervei, nyaralása, nyugdíja, stb...stb... És persze ne feledkezzünk el a fúzióról sem, mégha a hígplazmás módszerrel b...ák is el az idõt jelenleg a mainstream fúziós kutatási intézmények (kivéve a NLL-t)
És azt se feledjük el, hogy nem csupán az energiáról van szó. Azok az ásványok, amelyek (óóóóriási tömegben vannak) tartalmaznak néhány ppm uránt és tóriumot, nos ezek tartalmaznak még sok más értékes anyagot is (wolfram, molibdén, króm, nikkel, stb... ld. a periódusos rendszer nagy részét) Ezek az anyagok is egyre drágábbak lesznek a jövõben, ahogy a mai, koncentráltabb források fogynak. Elõállításukhoz egyre több energia kell majd, mint ahogy a ma közönségesnek számító ivóvíz is egyre problémásabb és energiaigényesebb lesz a jövõben.
És mindeközben -- hála a sötétzöldeknek -- egyre kevesebb, drágább és esetlegesebb (megbízhatatlanabb) energiafajtákat preferál az emberiségnek dirigáló rongyhatalom. A fosszilis energiaforrások lassú kimerülésével (és a Föld oxigénkészlete sem korlátlan, mégha most a CO2-vel nyavajognak is) a világ gazdaságát át kell állítani elektromos energiára. (pl. a kohászatot is, meg a közlekedést, meg a lakások fûtését) Ehhez óóóóriási gazdasági erõ szükséges.
A sötétzöld tömeggyilkosokkal paktáló rongyhatalom pont egy válságidõszakban gyengíti a gazdaságokat, amikor a legnagyobb szükség lenne erre a megingathatatlan gazdasági erõre és a mögötte álló politikai (tömeges, a középosztály által magáévá tett) elszántságra és támogatottságra. (a középosztály egyre durvábban folyó megsemmisítésérõl, álmainak, vágyaionak, céljainak eltiprásáról most hadd ne írjak, mert túl messzire vezetne.)
Ha én egy idegen ûrlény lennék, és az enne a feladatom, hogy az emberiséget apránként, szépen lassan rávegyem saját önkéntes elpusztítására, akkor pntosan így csinálnám! Ez csak egy észrevétel, semmi több.
aztán az elhasznált bûzrudacskákat meg majd a kukába dobjuk az atomerõbûbõl, ugye? Vagy ássuk el a kiskertben a rózsák alá? höhöhö...
halgatyó: biztosan neked van igazad, mert nekem lövésem sincs a témához, te meg képleteket is tudsz, de azért lehet, hogy a google mérnökei is tudnak valamit, nemde? Vagy szerinted is csak úgy találomra teszik le valahol a turbinákat az óceán közepén, azt vagy fúj a szél, vagy így jártak? :)
Ez se semmi: "...hogy egyes partszakaszokon a környezetvédõk támadják a szélturbinák telepítését..."
Ami ezeket a "környezetvédõket" (vagy micsodákat) meg hasonló destruktív nihilista bandák tiltakozását illeti: ez jól mutatja azt, ami már régóta sejthetõ: ezek csak addig támogatják a "megújuló" energiatermelési módokat, amíg az egyetlen használható alternatívát, az atomenergiát kell gyalázni, megsemmisíteni, az egyetlen -- ma ismert -- energiatermelési módot, amely alkalmas lenne a fosszilis energiahordozókkal történõ szakításra.
Az összes szélerõmûrõl szóló hírnek ugyanazok a gyenge pontjai: a hazug adatok! Mert az elhallgatás is a hazugság egy formája.
Minden erõmûnek van egy névleges maximális teljesítménye és van egy tényleges, egész évre átlagolt teljesítménye. Az eddigi erõmûveknél megszoktuk, hogy a kettõ nem tér el lényegesen. Egy leegyszerûsített példa: legyen egy hõerõmû névleges teljesítménye 600 MW. És legyen minden évben 1 azaz 1 hónap állásidõ karbantartás, javítás céljából. Vagyis az erõmû évente 11 hónapot dolgozik, 1 hónapot áll. Ez esetben a TÉNYLEGES, egész évre átlagolt teljesítménye 550 MW lesz. (1/12-eddel kevesebb, mint a névleges.)
De mi a helyzet a szélerõmûvekkel? Képzeljünk el a szélirányra merõleges 1 m2 felületet, amelyen v sebességgel áramlik keresztül a levegõ. Ekkor -- feltéve, hogy a levegõ sûrûsége 1,3 kg/m3 -- ezen az 1 m2 felületen keresztüláramló teljesítmény 0,65*v^3 (kiírva: nulla-egész-hatvanöt-ször-vé-a-köbön) Ennek valahány százalékát tudja hasznosítani a szélturbina. Ha ez a kihasználási tényezõ 10%, akkor a levehetõ teljesítmény egy A felületû szélturbináról A*0,65*0,1*v^3
Például: egy 50m átmérõjû szélkerék felülete 25^2*pi azaz kb. 2000 m2. Ha a szél 20m/s sebességgel fúj, és HA az elõbbi 10% szélkihasználási tényezõt tételezzük fel, akkor a levehetõ teljesítmény 1,6 MW.
Itt két dolgot látni kell:
1.) Ez az 1,6 MW nem valami sok, ha egy 50m átmérõjû (tehát legalább 80m magas tornyon elhelyezett) szélerõmû beruházási költségeihez viszonyítjuk.
2.) Ha a szél csak 5 m/s sebességgel fúj, akkor a lejövõ teljesítmény -- lévén a szélsebesség KÖBÉVEL (!!!) arányos, csupán 1/64 -ed része lesz az elõbbinek, ami majdnem nulla a névleges teljesítményhez képest!
A szélerõmû mechanikai szerkezetét és a generátor teljesítményét valamilyen maximális szélsebességre (valahol 20-30 m/s körül) tervezik. A beépített anyagok és berendezések árát ez határozza meg. Ha ehhez képest csak pár százalék teljesítményen megy a rendszer, az bizony elképesztõen gazdaságtalan az eddigi erõmûveknél megszokott fogalmaink szerint.
A szélerõmûvekrõl szóló hírek gyakorlatilag dicshimnuszok, tirádák, "angyalok kara" meg hasonlók. A gyakorlati problémákról hallgatnak mint a sír.
Informatika és tudomány
