A túlerő nem garancia a győzelemre. Nagy Sándor pozdorjává verte az ötszörös túlerőben lévő perzsa sereget a gualgamélai csatában. A X. században, az úgynevezett "kalandozások" idején a magyar könnyűlovasság uralta Európa hadszíntereit. A csaták döntő többségét a magyarok megnyerték, de nem túlerővel, hanem stratégiával, rendkívüli harcászati tudással, amit Bölcs Leó bizánci császár részletesen ismertet a Taktika című híres hadtudományi művében.
A háromszoros túlerő determinálja a csata végkimenetelét legtöbbször. Leginkább vagy takitkai vagy technológiai különbséggel van esély csak a győzelemre ilyenkor. Utoljára szerkesztette: Atyuska, 2020.07.19. 12:32:58
"ha gyõzelemre nem is volt sok esély, szégyenletesnek semmiképpen sem nevezhetõ a vereség" - tekintettel a szultáni sereg háromszoros túlerejére."
A háromszoros túlerõ nem egyenlõ azzal, hogy a gyõzelemre nincs esély. Ez csak egy hit, egy negatív hit, egy kétely. De ha ez egy törvény lenne, akkor a pozsonyi csata és az egri vár ostroma is másképp alakult volna...
A számítógépes megoldás legfõbb erénye az, hogy a korabeli felállás és viszonyok szimulálása szerint újraharcolhatod a csatát, és megtalálva a helyes stratégiát, a megoldást, gyõzhetsz. Mohács a számítógépen sohasem befejezett és megváltoztathatatlan. A virtuális térben bármi lehetséges, a múlt (a predesztináció) megváltoztatása is.
Az egri vár elsõ ostromát szeretném látni...
Jó írás. Mondjuk, ezen a fórumon nem fogjuk megoldani a dolgokat, remélhetõleg idõvel ha helyrerázódik az ország, felzárkózunk a nyugathoz, lesz idõ és igény kijavítani a történelem könyvet hitelesen. Youtube kommenteket elolvasva okosodtam megint…
Nemhiszem hogy történész urak özönlenék el ezt a fórumot.Ami a történetirást illeti mindig is az egyik legszubjektivebb tudomány volt szándéktol és hozzáértéstöl függetlenül. De az ilyen multjában él a nemzet süketeléssel tele van a hócipõm, ideje lenne végre a jövõvel foglalkozni ahelyet hogy bolsevikozunk meg szélsõjobbozunk ,meg árpádsávozunk le föl.Kedves uram ha már lehetõsége adódott a tömegkommunikációval foglalkozni inkább olyan embereket igyekezzen bemutatni akik hiteles alternativákat próbálnak nyujtani jövõ generációi számára.
Ha valaki e-mailben akarna válaszolni a 18.számon szereplõ írásomra, a címem: Sótonyi József, [email protected]
Tisztelt Történész urak!
Erõsen kétséges, hogy a híres mohácsi csata így zajlott. Miért? Azért, mert a Magyar Tudományos Akadémia szellemiségét uraló, õsbolsevista hagyományokra építkezõ magyar történetírás hiteltelen, a józan észnek ellentmodó, amit az alábbiakkal támasztok alá.
1. A bukásában is felemelõ 1848-as szabadságharcunkat követõen a Magyar Tudományos Akadémia szellemi, erkölcsi irányítását a Habsburgok vették át. A cél az volt, hogy a hódítók megtörjék a leigázott közösség (nemzet) identitását, erkölcsi tartását. A magukat nemzetinek nevezõ, de valójában az úgynevezett "felszabadulást" követõ totalitárius rendszer bolsevik diktatúráját vazallusként szolgáló marxista történészek ugyanezt a nemzeti indentitást szétverõ ideológiát sújkolták a felnõvekvõ generációba. "Merjünk kicsik lenni!"- mondják a jelen korunk pszeudoliberális korifeusai.
A Magyar Tudományos Akadémia mûködését jelenleg is õsbolsevsták, a kommunista erkölcsi örökség hívei uralják.
2. Az 1948-as szabadságharcunk elõtt az egész civilizált világ tisztelgett, ugyanis a Habsburg uralom alatt, önálló haderõ hiányában, a hazafiasságtól vezérelt magyar társadadalom a semmibõl teremtett elõ egy csodálatos honvédséget. A néhány hónap alatt kiképzett, gyengén felszerelt honvédség pozdorjává verte az akkori Európa legerõsebb reguláris hadseregét, méghozzá annyira, hogy a magyar királynak nevezett Ferenc Jóska Habsburg császár kénytelen volt térdre rogyva, kézcsók közepette segítséget kérni Miklós cártól. A világtörténelemben példátlanul sikeres katonai teljesítmény vezéralakja Görgei tábornok volt, akit a kommunista történetírás árulónak kiáltott ki.
2. A magyar történészek szerint kataszrofális vereséggel zárult a muhi csata, miközben a mongol történelemkönyvekben vesztes csataként tartják számon az 1241-es muhi ütközetet.
3. Elolvastam a most 13 éves kislányom történelemkönyét. Óriási élmény! Ha rajtam múlna elküldeném a tankönyv íróját kukoricát kapálni, ahol megismerkedhet az arisztotelészi logika alapszabályaival, ahol nem tud kárt okozni a felnövekvõ generáció szellemi fejlõdésében. A szakmai bravúrnak nem éppen tekinthetõ tankönyv szerint a magyarok fejvesztetten menekültek az õshazából, mert a besenyõk tönkre vertek bennünket. Árpád tehát 895-ben vonult be a hozzávetõlegesen fél milliõ fõt számláló, megtépázott magyarsággal. A tankönyv következõ oldalai pedig a következõkrõl tájékoztatják a gyerekeket:
A besenyõk elõl menekülõ honfoglaló magyarság: - délen megsemmisítõ vereséget mért az egyesített bolgár-bizánci haderõre, - északon ronggyá verte a Szvatopluk által vezetett szlávokat, - 897-ben úgynevezett kalandozó hadjáratokat vezetett nyugatra, amelynek keretében a brentai csatában szétverte Berengár király elbizakodott hadait és Itáliát a magyarok adófizetõjévé tette, - az itáliai hadjáratból visszafelé jövet pedig csak úgy mellékesen elfoglalták a Dunántúlt a frankoktól.
No és kik mûvelték mindezt? A két éves csecsemõk? Ugyanis a történészeink szerint a besenyõk tönkreverték az egész magyar hadsereget, kiírtották a magyarság felét. Honnan lett mindössze két év leforgása alatt ütõképes haderõnk? Hogyan tudott a szétvert magyarság 3000 kilóméteren át menekülni ökrös szekerekkel, öregekkel, nõkkel, gyerekekkel a jól képzett besenyõ lovas hadsereg elõl? Vagy egyébként a besenyõk Krisztus köntösébe bújt jótékony szamaritánusok voltak? Miért hagytak bennünket elmenekülni a javainkkal együtt? A kijevi fejedelemség és a többi katonai hatalom a 3000 kilóméteres úton miért hagyott bennünket csak úgy átvonulni? Árpád magyarjai talán befizettek egy IBUSZ útra?
Mindezek után az úgynevezett civilizált Nyugat teljes hadereje támadást indított ellenünk, mondván vissza kell zavarni a barbár magyarokat a keleti pusztákra. 907-ben, a híres pozsonyi csatában, amit még Árpád vezetett, a magyarok nem egyszerûen gyõztek, hanem olyan megsemmisítõ vereséget mértek a pöffeszkedõ Nyugat egyesített haderejére, hogy azt követõen 500 évig, hódító szándékkal nem tette be idegen katona a lábát magyar területre.
Ezek szerint a magyar történészek teljesen hülyének nézik a gyerekeinket, elképesztõen logikátlan, megalapozatlan baromságokkal, dezinformációval traktálnak bennünket. Ami például a honfoglalást illeti, a valóság az, hogy nem tudjuk, miképp történt. Egyet azonban biztosan tudunk: úgy nem, ahogy a marxista történészek mondják, mert az egyrészt semmilyen tudományos bizonyítékkal nem támasztható alá, másrészt ellentmond a józan észnek. Szerencsére vannak történészeink, például a nagyszerû László Gyula, aki nem osztja az MTA marxista tradíciókra építkezõ "tudományos" álláspontját. László Gyula professzor úr sajnos már nem él. Jó ideje a tömmegkommunikáció területém mûködöm, mostanában a VIASAT egyik tulajdonosaként. Néhány éve forgattunk professzor úrral egy filmet, amit sajnos nem tudtunk befejezni, mert idõközben meghalt a jó öreg tudósunk.
Tisztelettel,
Sótonyi József
CSak nekem rémlik az, hogy a anno törikönyvben azt írták, hogy ott bukott el a csata, hogy a nehézlovasságot, meg a sereg nagyját szétágyúzták a törökök? Itt nem láttam ágyúkat
Távol álljon tõlem, hogy negatívan hozzászóljak a kezdeményezéshez, mert biztos sokat dolgoztak vele, ötlet sem rossz, csak így tovább! Valamikor az m1-en is volt errõl egy anyag, és ott a hozzá nem értõ riporter ájuldozott, hogy ez mekkora project. Most itt mit is látunk a videón? Aki már játszott stratégiai játékkal, vagy esetünkben a total warral, akkor és egy kicsit is jártas az informatikában & haditudományban az csak mosolyog a látottakon. Mit látunk? Ugyan azt amit eddig. Sima terepen 2 ellenfél összecsap, íjászok, lövészek elõl, gyalogság, lovasság elõl, tûzéréség hátul. Összecsapnak, lovasság üti a gyalogságot, lovasságot ütik a pikások (lándzsások), az íjászok lõnek elõre stb..
Adott az alap motor, egységekkel, terep objektumokkal, animációval. A grafikus szépen megrajzolta a magyar zászlót, meg a páncélokat, a kóder beállította a karakterek hp-ját (életerejét) és összeküldte a két ellenfelet. Hol van a stratégia, a véletlen faktor? Taktikai elemek, visszavonulás színlelése. Valami bonyolult algoritmust írtak- e a tisztelt modderek, mert ez így sajnos, csak egy total war mod. Az egységek száma is megegyezik a játékban megszokott maximális limittel, gondolom nem engedi a motor több egység egy idejû mozgatását. Gyanítom itt a 100 egység 1000 darabot mutat, hogy az arányaiban meg legyenek … Mi lett volna? Meg mondom mi lett volna, nem néztem utána a mohácsi csatának, sem a projectnek, de hogy nem volt mindenkinek csili vili páncélja és mosott ruhája akkor az biztos. Folytathatnám, láthatólag a szakértõk, történészek, a doktoránusz jól megszakértették biztos :)
..nekem nem ez jött le
Az elõadás talán legérdekesebb része a játékban rejlõ rekonstrukciós lehetõségek bemutatása volt. Itt a számítógépes játékoknak az az elõnye hasznosul, hogy bizonyos fázisokban az állás elmenthetõ, és az adott állást visszatöltve a szoftverbe valamennyi, az esetleges megoldás irányába vezetõ út egyenként végigjárható.
Az alkotók kifejezett szándéka az ilyen, "mi lett volna, ha?" típusú szituációk végigjátszása.
Ha jól értem itt nem modellezésrõl van szó, hanem történelemhû replayrõl. Nagyon nem ugyanaz a kettõ. Olyan, mintha egy épület összedõlését csak grafikailag vagy fizikailag is szimulálni akarnád. Szezon és fazon.
Jó, azért ne várjunk el tökéletességet egy 2006-os játéktól. Ráadásul viszonylag jól fut ennyi katonával is. Az én gépemen tuti 4 ezer embernél már diavetítés lenne. :)
OFF: Signódban a Fákjúál-t rajtad kívül senki nem érti de ha elõadod egy Angolnak az a minimum, hogy körbe röhög. Helyesen inkább: Fakjúól (Fákkk sincs helyette Faaakkinhell-t használj) ha nem akarsz nevetség tárgya lenni.
Informatika és tudomány
