920 USD/kWe telepítés és 0 üzemeltetési költség és 13 HUF profit mellett a megtérülésed kb. 20 év. Csak közeben fizetni kéne a kiegyenlítésért és áramért, amit akkor vásárolsz, amikor a szarod nem termel semmit. Akkor is átveszik továbbra az áramodat, amikor éppen nem kéne senkinek.
Nem értettél meg semmit az alap matekból sem. Egy mezei troll vagy.
Látom nem érted. Feltételezünk bizonyos profitot és megnézzük mi a helyzet. Ennyi.
Te leírtál ilyet, hogy "így kijön az áram ára 12-13 Ft/kWh-ra". Még felfelé is kerekítettem, mert a végfogyasztói áram ára nem ennyi, de én vette ezt PROFITNAK a te telepítési áraddal. Ha ennyi lenne a profit és 920 USD/kWe áron raknád le és 0 (NULLA!) üzemeltetési költség van, akkor is 20 év alatt vagy a beruházási költségnél. Ennyi idő alatt egy 3%-os államkötvény is 80%-ot hoz. (1,03^20).
Ebbe befektetni teljesen értelmetlen. Csak pénzügyi átverésekkel jön ki ebből legfeljebb jól pár ember...
Nem értem, hogy hova erőlködsz. Akkora fos ez az egész technológia, hogy sehol nem látni azt, hogy mitől lenne ennek bármiféle poztív hatása piaci alapon. Ha 0 HUF termelési költséget veszel és 11 HUF-ért adod fel, mint ma a Paks I akkor is miféle megtérülés jön ki.
Peresze, hogy van benne minimális buli annak, aki éves elszámolással nem fizet számlát, amíg a teremlése kisebb, mint a fogyasztása. Mert ez esetben a végfogyasztói ár a profit. De ez hol piaci alapú úgy, hogy kötelező átvétel van? Sehol.
Ilyen kurva egyszerű dolgokat képtelen vagy megérteni és fosod propagandát és csűröd csavarod. Nem véletlenül van 100% korreláció a nap+szél alkalmazása esetén az áremelkedésben. Mert a számok ezt mondják. Ez a valóság öregem. Nehéz elfogadni? IJ bazdmeg.
Nem, még mindig nem értem, a 13 Ft-os költség - ami egyébként TARTALMAZZA a karbantartást is, mivel a beruházási költség csak önmagába kb 10-11 Ft-os árat adna - hogyan alakult át 13 Ft-os profittá. Ez valami mágikus matek, amit addig hajlítgatsz, amíg valami neked kedvező eredmény nem jön ki? Mert ha a költséghez (13 Ft) hozzáadsz 13 Ft profitot/megtakarítást, akkor 26 Ft-os lakossági áramár lenne. De én nem ennyit fizetek, hanem 37,5 Ft-ot. És akkor a megtakarítás/profit valójában 24 - 25 Ft/kWh. Ami viszont évente kb 26 000 Ft/kWp, míg a beruházás 920*284= 261 000 Ft, és ez 10 éves megtérülés.
A következő kérdésem: a hitelből épülő rendszernél mit tekintünk megtérülésnek? Megtérülése a tőkének van, az a banké, neki akkor térül meg, amikor a hitelt visszafizették kamatostól. De nekem, mint beruházónak mikor térül meg a rendszerem? Amikor lejárt a hitel? Ha a havi hiteltörlesztés kevesebb, mint az egyébként fizetendő villanyszámla, akkor már az első hónapban megtérült? Hogy van ez?
Agyfaszt kapok tőled. Te most mozgó átlagárat vagy mit akarsz számolni. Össze-vissza kevered a modelleket...
Te hajlítgatsz...
Én szándékosan a legprimitívebb és a napenergia felé KURVÁRA LEJTŐ modellt tettem, ahol TOTÁLISAN elvérzik az atomerőművel szemben.
A költsége a termelésnek az építés után a naperőműnek NULLA a modelleben. Érted. 0. Ez a népmese kategória. Mégis ilyen a modell. És így adja ki a lenti számokat.
A hitelből felépülő rendszernél értelemszerűen a teljes hitelköltség visszafizetési összege után térül meg a rendszer.
A probléma ott van, hogy ha a kezdeti beruházási költséget veted össze mással, ami már 1 év után profitot termel, lásd államkötvény. Beteszel pénzt és 1 év múlva van hozama. A naperőműved a táblázatban látható profittal számolva ezt a pontot éri el itthon Paks II eladási áramarával és 0 karbantartással kb. valahol 25-30 év alatt, de inkább több, mert ugyebár degradációt sem vettem...
Paks 11 HUF/kWh áron ad el most áramot, te fizetsz érte 37-et, de nem a kettő között vannak egyéb szereplők, ÁFA, stb. A saját kiserőműves kiegyenlítéses bohóckodásod az kb. 10 év alatt valóban megtérül, ha soha nem kell foglalkozni vele, soha nem megy tönkre és nincs degradáció. Ami nem igaz... Meg persze kötelező átvétel van és a piac többi szereplője fizeti ki azt, hogy tőled kötelezőbe átvegyék.
Nem mozgó átlagárat számolok, hanem összes ráfordítás osztva összes megtermelt energiával.
Ha hitelből építünk, akkor nincs mit betenni államkötvénybe, így értelmetlen a kötvényekkel összehasonlítani. Arra nem adnak hitelt, hogy kötvényeket vegyél, a szabadfelhasználású hitelnél meg nem adja ki a matek. Azzal lehetne összehasonlítani, hogy pékséget nyitsz a kölcsönből. Az meg vagy bejön vagy nem. Meg ugye annak sincs értelme, hogy megtérülési időt számoljunk, mert a futamidő adott.
A harmadik kérdésem: nálad mi számít bele abba a költségbe, amire úgy hivatkozol, hogy a piac többi szereplője fizeti ki a napenergia miatt?
Azt alapvető összefüggést vizsgáljuk meg, hogy hogy mit jelent a load factor azzal a megközelítéssel, a Pakssal azonos energiamennyiséget akarunk termelni vagy azt, hogy azonos beépített kapacitást tesznek a hálózatba. Két "szélsőértéket" vizsgálunk meg.
A opció, napelemmel ugyanannyi áramot szeretnének termelni, mint Paks2 atomerőművel:
A 0,92 vs 0,12 load factor következménye, hogy ezzel arányosan több napelemet kell letenni azonos megtermelt áramhoz. 0,92/0,12 = Ez 7,66-szor több napelem. 7,66*2,4GWe = 18,4 GWe (!) beépített névleges teljesítmény.
A fentiek következménye az, hogy mi a frászt csinál a rendszer, amikor 15-18 GWe kimenet lesz egy országosan felhőmentes nyári napon, ha nem kapják ki a rendszerből az erőműveket? Ilyen ingadozásokkal és túltermelésekkel nem lehet mit kezdeni.
Aztán naplementekor pár óra alatt esik 18GW-ról 0-ra a teljesítmény. Ekkor mi veszi át a termelést ilyen gradienssel? Tehát még azonos energiamennyiség mellett is szénnel/lignittel és gázerőművekkel kéne belépni. Sokkal. A klímavédelem meg kap egy pofont.
Egyesek azt regélik itt, hogy le lehet kapcsolni az erőműveket. Az viszont meg miféle megtérülést fog hozni, ha ezeket össze-vissza kell be-kikapcsolgatni, már ha lehet. Melyiket fogják kikapni...? Úgy, hogy a kötelező átvétel esetén is 20+ év megtérülések jönnek ki 0,12 load factor mellett degradáció nélkül. Ha majd lekapcsolgatni kell, akkor ez még szarabb lesz.
A németeknél nem a csúcsigény kb. 3-szorosa van betéve, hanem inkább 1:1 és már ez is szinte kezelhetetlenné teszi egyes helyzetekben a hálózatot. Lásd kényszerexport
Ok, és télen mi lesz, amikor ezek 1-5% outputot tudnak sokszor, Még a 18 GWe helyett 1 GW-ot sem ad a rendszer. Azt is csak mondjuk délben felhős napon...
Az első pont további következménye az, hogy 7,66-szor többet kell letenni. Tehát hiába kerül (álmodozva) mondjuk 1100 USD/kWe- a PV erőmű, akkor azonos árammennyiséghez - PV degradáció nélkül - 8420 USD telepítési költség jön ki azonos éves energiamenyiséghez. Ez drágább, mint a világ legdrágább, első, maga nemében egyedülálló új francia atomerőmű, nemhogy Paks 2. Ebben az árban még mindig nincs benne az, hogy amikor éjszaka nem süt a Nap és télen, amikor hetekre 0 output van, akkor mi fog termelni...
A fenti rendszerek élettartama nem 60+ év.
B opció, ugyanakkora beépített kapacitás telepítése, mint Paks 2 teljesítménye:
A 0,92 vs 0,12 load factor következménye, hogy a termelt áram mennyisége csak 7,66-szor kevesebb, mint atomerőművel.
Az igaz, hogy hurráoptimista esetben mondjuk 1100 USD/kWe az ára a telepítésnek, csak rohadtul nem váltja ki Paks 2-őt.
A 0,12 load factor következménye, hogy az idő 88%-ban más termel, ami itthon fosszilis erőművet jelent. A klímavédelem kap egy kurvanagy pofont. Ez olyan, mintha 2400 MWe fosszilis erőmű 0,88 load factorral üzemelne. Érdemes lenne kiszámolni, hogy ez mennyi földgázt jelent..
Tehát 2 400 000 kW * 8760 *0,88 = 18 501 120 000 kWh, ennyi áramot termelne gázerőmű.Csak ez a villamos teljesítmény, van hatásfok is. Ez legyen mondjuk igen optimistán 40%. Tehát a szükséges hőmennyiség fűtőértékre nézve (18 501 120 000 kWh)/0,4 = 46 252 800 000 kWh
A földgáz LHV-t igen megengedően 35 MJ/Nm3-nek veszem, de ezt át kell konvertálni kWh-ba, ami 9,72 kWh/Nm3.
46 252 800 000 kWh/ 9,72 kWh/Nm3 = 4 760 000 000 Ebből az jön ki, hogy évi cirka 4,8 mrd Nm3 gázt égetnének el évente. Ez kb. cirka 620 ezer m3/h gázfogyasztást jelent pluszban. Ej...
Lent táblázatban.
Viszonyításképpen a téli csúcsfogyasztás 76M Nm3/nap, ami kb. 3,1M Nm3/óra. Nyáron ennek asszem talán a fele/harmada, tehát az erőművek gázfogyasztása elég durván mérhető lenne az összfogyasztáshoz.
A fenti rendszerek élettartama nem 60+ év. Nincs sehol annak a költsége, hogy a sok gázerőmű mennyiből épül és mennyiért termel majd.
Az ökölszámok alapján az jön ki, hogy
1. Az "A" opció üzemelhetetlen, pusztán a PV erőművek sokkal többe kerülnek és még itt is kell gázzal bohóckodni.
2. A "B" opció üzemeltethető, lehet ezt is csinálni, ekkor kapjuk a német szerű eredményeket. A klímavédelem kap egy kurvanagy pofont, cserébe ez is drága lenne.
3. A németek az "A" és "B" között vannak, mert ott a csúcsfogyasztáshoz mérhető a szél+nap beépített teljesítménye. Ez itthon kb. 6GWe telepítését jelentené. A fenti "A" opció az 18GWe, a "B" opció az csak 2,4 GWe.
Ezek után mennyire kell vaknak, süketnek, butának és valóságot tagadónak lenni? Hányszor és hányféle modellel és úton mutassa be az ember az ökobarmoknak, hogy húzzanak a francba a viccerőműveikkel?
Tegyék le otthon háztetőre, legyen rá 0 dotáció és ennyi. Csinálják, ha akarják, de nem Paks 2 helyett és nem az én és más adóforintjaiból legyenek paraziták a hálózaton.
Csupán 2%-ot tudott emelkedni a napenergia -Trump védővámjainak köszönhetően - azonban a teljes energiatermelés visszaesése miatt így is 2,28%-ra tudta növelni a részarányát, mely továbbra is az atomenergia 12%-a.
2018 végén így nézett ki a teljes energiamix, mellette szögletes zárójelben a 2017-es arányok:
Hőerőművek: 62,92% [62,39%] Vízerőművek: 6,92% [7,38%] Atomerőművek: 19,16% [19,8%] Szél és egyéb megújulók: 8,71% [8,51%] Napenergia: 2,28% [1,9%]
Mi történt 2018-ban?
- Nyertesek: földgáz, szél és nap - Vesztesek: víz, atom és szén - A napenergia aránya 1,9%-ról 2,28%-ra nött úgy, hogy januárban vámot vetettek ki a kínai napelemekre.
Mit várok 2019-től?
A napenergiában újra beindul a növekedés, kb 25%-ra emelkedve, és az aránya megközelíti a 3%-ot.
És már itt is vannak a januári adatok, a növekedés kezd visszatérni:
Januárban 11% növekedés és a teljes áramtermelés visszaesése mellett 2,3%-ra nőtt napenergia. A növekedés motorjai januárban New York, Texas és Florida voltak.
Látom továbbra is fullba tolod. A kötelező átvétel miatt, ha a gridbe basznak új naperőművet, akkor minden más aránya persze, hogy csökken, mert a KÖTELEZŐ átvételnek ez hatása. Másnak kell kevesebbet termelnie akkor is, ha olcsóbban tudna...
2018-ban 52%-os növekedés mellett 5,04%-on zárta az évet.
Chile:
32%-os növekedéssel 6,61%-on zárta az évet.
Magyarország:
73%-os növekedés mellett 2,05%-on zárta az évet.
Egy kicsit beszéljünk még Magyarországról, amey Európa egyik legerősebb növekedését hozta össze. A Facebook Napelem használók fóruma nevú csoportja december 31-én 3440 taggal rendelkezett, most három hónappal később kevés híján 5000 tagja van, ami 45%-os növekedés. Az ilyen óriási az érdeklődés további erős növekedést vetít előre. 2018-ban 30-ról 40 ezerre nőtt a háztartási méretű kiserőművek száma, lassan minden valamire való faluban lesz néhány, az emberek mindenfelé egyre többet fognak látni, ami még többeknek hozza meg a kedvét a telepítéshez. Hógolyó effektus. A magyarországi napenergiára fényes jövő vár. Napfényes jövő.
Amerikában még a lakosok számára sincs minden államban kötelező átvételi ár, nemhogy kötelező átvétel, az erőműveknek meg alig néhány helyen. Pl. az említett Texasban nincs. Floridában maguk a szolgáltatók a legnagyobb napelem telepítők. Elég vicces, hogy pl. a Duke Energy kötelezően átveszi saját magától az áramot.
Ilyen eretnekségeket írnak lentebb:
"Solar projects, such as the Perry and Osceola facilities, enable the company to efficiently bring the greatest amount of renewable energy on line for customers in the most economical way. "
A drága áram (egy szintig) jó, mivel energiatakarékosságra ösztönöz. Ezt már lejjebb kifejtettem. Más országokban is emelni kellene az áram árát széndioxid adó formájában, akkor nem nőne így a kibocsátás. A szabályozhatatlanság nem igaz, nap mint nap szokták szabályozni. De erről is volt már szó legalább részben.
Januárban 21%, majd februárban újabb 35% emelkedéssel 2,75%-os arányt ért el a napenergia, amely immár egy teljes 12 hónapos periódusban is megelőzte az atomenenergiát, elérve annak 103%-át.
Ezzel Japán után India a második olyan ország, ahol a napenergia mértéke meghaladja az atomenergiáét. Vajon melyik lesz a harmadik ország a sorban? Hollandia mellett szólnak érvek, hiszen ott egy 30%-40%-os növekedés már elég is lehetne a fordulathoz.
Lekapcsoltatott atomerőművek mellett könnyű. Visszakapcsolnak csak 1 db atomerőművet Japánban és sehol nem lesz a napenergia nemhogy, ha majd az összeset.
A drága áram (egy szintig) jó, mivel energiatakarékosságra ösztönöz. Nem. Szolgáltatás és termék áremelésre te hülyegyerek. Mindenki azért használ áramot, mert kell neki valamire. Nincs értelmezhető spróolás. Ez az egyik legnagyobb ökobalfasz duma.
Jómagam csak olvasgattam a topikot jóideje, okkal, de mostanra az én agyam is ledobta az ékszíjat. Tehát a napenergia remek, mert olcsóbb, mint bármi. ...de ha nem olcsóbb, akkor pont attól jó, mert drága. Ezen felül környezetbarát módon termel, tehát jó, mert nem kell vele spórolni. Ha azonban drágán termel, akkor remek, mert spórolni jó. M-hm.
Az egyetlen stabil statisztikai adat pedig, aminek alá kéne támasztania, hogy mekkora fasza dolog is ez, az az, hogy a részaránya, a beépített teljesítmény stb. növekszik. Heet, a tököm tudja, ha az elhízottak részaránya is növekszik a lakosságon belül, én azért nem vagyok annyira bizakodó, mondjuk így. De ez a szép a számokban. Örülni mindig lehet nekik.
Annyit tennék hozzá, hogy a BME félvez. laborjában még a néhai egyik V épületben, ha jól emlékszem, pakoltam össze napelemet a saját két csecse kezem közreműködésével, bár a szuvenír-wafer már atomjaira tört sajnos - nem a zsigeri konzervativizmus beszél belőlem olyankor tehát, amikor úgy vagyok vele, az a "környezetbarát" legfeljebb annak néz ki, amikor már fel van biggyesztve a tetőre...
Egy naperőművet a világ legegyszerűbb dolga leszabályozni: ha túl sok, lekapcsol az inverter. Tegyél mellé tárolót és már le és felfelé is tudod szabályozni. Akár éjszaka is.
Remek. És a sok agyontámogatott erőmű közül melyiket fogod lekapcsolni? Ki lesz az egyenlők közt az egyenlőbb? Tehát az alapból szar megtérülésű erőművek között kinek mondod azt, hogy akkor az idő mondjuk 10-20-30 vagy még magasabb %-ban lekapcsolod?
Mondom, te meg nem értett zseni, ha Paks II helyett akarsz ekvivalens áramot, akkor lesz olyan pillanat az elképzelt fostos hálózatodban, hogy 6GW igény mellett 18GW lesz. Nyáron szinte minden nap 6-12 GWe-től kell megszabadulni lekapcsolással.
Az megvan, hogy ezzel ugrásfüggvényeket viszel e a gridbe....?
Bohócnak jó vagy. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.04.04. 12:50:45
Atzt tudtad, hogy amikor áramszünet van, akkor a hálózatra kötött napelemes rendszereknek kötelező lekapcsolniuk, különben a szerelőket megrázná az áram? És azt tudtad, hogy amikor felszerelnek egy napelemes rendszert a tetőre, akkor még heteket kell várni arra, hogy az áramszolgáltató bekösse a hálózatba? És mégsem égnek ki a picsába. Helyette inkább felfújódnak mint egy lufi és kidurrannak. Na és azt tudtad, hogy 2018-ban a lengyel import aránya a német áramfogyasztás 0,003%-át tette ki. És hogy 2019-ben még nem volt lengyel import?
Jelen pillanatban Lo. felé 700 MWe export és a német termelés 25GW. Ez most 3%. Teljesen átlagos nap van. Ez nem sok, de a 0,003% az egésze más. Van egy olyan érzésem, hogy még a % és arányok sem mennek.
Még, ha a 3% is igaz lenne....
...senkit nem érdekel, ha a mennyiség kicsi, ha a gridet összeomlasztó csúcsokat ezzel simítják ki, tehát a lengyel grid a német biztonsági szelepe és tartalék generátora is egyben.
Én nem mondtam hogy károsodik öregem. Miért egem faggatsz...?
Én eleve azt kérdeztem meg, te zseni, hogy az alapból nem nagyon megtérülő, drágán termelő erőművedet, ha még le is kapcsolgatod, akkor attól hol lesz jobb a helyzet...?
Azért téged faggatlak, mert neked talán elhiszi rebekakocsis, hogy nem pukkad ki a napra csak úgy kitett napelem. Bár végülis nem az én bajom, ha ő ebben a tudatban akar élni :D
Irreleváns műszaki faktor. Legfeljebb biztonsági mechanizmus. Bár akkor magyarázd már meg, hogy a németek miért kényszerexportot csinálnak rendszeresen, amikor megszalad a szél+nap ahelyett, hogy kivennék a naperőműveket...?
Mi van? Ha az áramkör nyitott (nincs terhelés), akkor nem folyik áram, feszültséget mérhetünk rajta műszerrel. Ahogy egy aksi esetén is. A PV cella nem tud "túltöltődni", legalábbis elég rossz lenne, ha tudna. Öregedni persze öregszik.
Itt van gif-ben a jelenlegi állás érdemes megnézni, hogy mekkora tartalék van szén és gáz erőművekből és azt is jól látni ahogy a szén és a gáz erőművek teljesítményét szabályozzák a megújulok végett gif
Igen, ez a rögvalóság. Kb. ez az online térkép és az EU-s áramárak elég annak cáfolásához, hogy a németek mekkora baromságot csináltak és mennyire erős a zöld ökopropi...
Csak nem sikerült kinyögnöd, hogy nem károsodik. Pedig te is tudod. Na vajon miért exportálnak? Segítek. Két dolog miatt. Az egyik az, hogy van egy kitűzött politikai céljuk, miszerint X%-ot ell kell érnie a megújulóknak. Ha lekapcsolgatják őket, akkor ez a cél sérülhet, tehát elöször mindig fosszilis erőműveket kellene lekapcsolni. Ez gáznál még működik is, de egy szénerőművet ki-be kapcsolgatni már nem olyan egyszerű, mint exportálni. A másik az, hogy ha még van is aki fizet érte, akkor miért kapcsolnák le ahelyett, hogy eladják?
Ezekben az esetekben a hálózat tudja kezelni az exportot--->nincs probléma. Ha viszont olyan helyzet áll elő, amit a hálózat nem tudna kezelni--->curtailment. Lásd #479 -es hozzászólásomban lévő grafikont.
Et voilá, a német hálózat a mai napig nem omlott össze, és nem is fog, hiába várják a doom&gloomerek.
Ez az árcsökkenés nem jöhetett volna létre, ha a német, amerikai és kínai kormányok nem öntik bele a pénzt a szektorba. Magától ugyanis nem fog csökkenni az ár. Azt, hogy most a magyar paraszt elérhető áron tud napelemet tenni a tanyájára, hogy legyen neki delej, meg kellene köszönnie a németeknek (amerikaiaknak és kínaiaknak). De csak mocskolódásra futja. „Hülye németek, a kurva anyjukat”. Kb ennyi telik tőled is.
A franciák mit tettek azért, hogy világszerte olcsó legyen az atomerőművek építése? Például építettek egy atomerőművet Olkiluotoban a Finneknek 3 milliárd euróért, ami nekik eddig 8,5 milliárd euróba került. Az Areva ettől úgy megrogyott, hogy 4,5 milliárd euró támogatást kellett gyorsan hozzávágni francia adófizetői pénzből. Persze erről nem nagyon beszéltek, csak odáig láttok, hogy milyen olcsó az a finn atomerőmű. Hát csak 3 milliárdba került!
Fantasztikus módja ez a közpénzek elköltésének. -A finnek nem boldogok felhőtlenül, mert 10 éves csúszásban van a projekt -A franciák pláne nem boldogok, mert rámegy a gatyájuk -Egy diszkont áron épített erőmű hatás globálisan kimutathatatlan, annyi pénzük meg nincs, hogy százával építsék őket
Így ezzel globálisan nem vagyunk kisegítve. Ettől az ausztrálok, a világ egyik legnagyobb szénégetői nem fognak kevesebb szenet elégetni. Szerencsére nem rajtuk múlik, a németek (ameriakai és kínaiak) le tudták annyira szorítani a napelemek költségét, hogy tavaly már 5%-ot hasított ki magának és évente 50%-ot nő az áranya. Ami azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb szén fogyott. Erről ki is posztoltam a stasztikát, csak tudni kéne értelmezni.
Senkit nem érdekel az, hogy mennyit csökkent 1980 üta. 2008 után kezdték igazán tömegesen tenni le ezeket a szarokat és így is drága. Az összes megelőző időszak azt mutatja, hogy akkor annyira drága volt, hogy PR okokból felrakták a Fehér Házra és kb. ennyi. Használta az űrhajózás és mondjuk kutatóállomások. Nem a grid...
Az egész kommented azért lol, mert te és sok ökör folyamatosan Paks II-őt akarjátok kiváltani, aminek semmi köze ahhoz, hogy mennyibe kerül a panel...
A szénégetés csökkenése csak egészen addig maradna igaz, ha a barom németek és a sok ököbarom nem akarná az atomenergiát elutasítani. Így az eredmény ismert... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.04.05. 17:12:24
És szerinted a grafikonon meddig van az időskála? Azt mondod, hogy 2008 után kezdték tömegesen letenni. Na mit látsz 2008 után? Esetleg azt, hogy az a fekete vonal lefelé konyul?
És az egyik hozzászólás a lenti képekhez: Képzeld el egy olaj vagy atomerőműnél, mert nem képes megérteni, hogy az utóbbi szinte észre sem venné, az előbbi meg legrosszabb esetben pár kisebb sérülést szenved el, nem pedig a telep felét lehet cserélni.
Egy hihetetlen tudású szakember óriási felfedezést tett:
and then a miracle happened...
Januárban a Hawaiian Electric Company - Hawai legnagyobb energiaszolgáltatója 7 db solar + storage PPA-t (power purchase agreement) nyújtott be az állam szabályozó hatóságának jóváhagyásra, melyekből 6-ot engedélyeztek is márciusbam. Hurrá, kezdődhet az építkezés!
A PPA-k alapján 247 MW napelempark és 988 MWh tárolókapacitás fog épülni 2022-ig, azaz minden kW-ra 4 kWh tárolás jut, más szóval 4 órányi tárolókapacitás.
"Na de a az éjszaka 8-10 órán át tart, ez nem elég!" - mondaná az egyszeri paraszt. Csakhogy az X óra tárolókapacitás nem ezt jelenti. Hawaion 1 kW napelem évi átlag 1600-1800 kWh áramot képes megtermelni, ami napi átlag 4,4-4,9 kWh, vagyis a napi átlagtermelés 80-90%-át képes igény szerint allokálni napon belül. Képes az igényekre gyorsan reagálni, vagyis csúcserőmű, képes az esti csúcsidőszakban energiát szolgáltatni, tehát menetrendtartó erőmű is.
Napenergia éjszaka? Mégis süt a nap éjjel?
Ezek szerint akkor....
... nem igaz, hogy kötelező átvétel van, hiszen PPA-k alapján történik az értékesítés, ... nem igaz, hogy a napenergia szabályozhatatlan, ... nem igaz, hogy naperőművek nem tudnak kiváltani egy fosszilis erőműveteket, ... nem igaz, hogy grid szintű tárolás nem megoldott, és a láthatáron sincs a megoldás, vagy akkor valakinek nagyon szűk a láthatára.
Igen propaganda.
1. Mert akkor mi van, ha másnap reggel már felhős az idő? Ja, akkor pápá, 0 output. 2. Vagy előzőleg is az volt? Ja, akkor éjszaka nincs töltés az akksikban. 3. A termelés továbbra is szabályozhatatlan, ahogy az akksik töltése is, de te ezzel szemben pofátlanul behaluzod / behazudod azt, hogy ez szabályozást jelent. 4. Ja, a rendszer árát meg derogált leírni. Megnézném hogy röhögjek egy szép nagyot.
Olyannyira félelmetesen ostoba vagy, hogy arra szavak nincsenek. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.06.26. 16:49:36
Nem tudom melyik lehet az a sváci egyetemi tanulmány melyet H.Barna is említett, de egy ilyet találtam.
Ez a teljes tanulmány 1/5-e, ha jól láttam a többi rész is ott van. Energy Return on Energy Invested (ERoEI) for photovoltaic solar systems in regions of moderate insolation Pages 336-344 - link
Árakra 10 cent/kWh környékét lehet találni, amit némi keregélés után megkapjuk, hogy fogyasztói ár (USA átag 8 cent), csakhogy ez önköltségi (azaz az üzemeltető nem keres rajta semmit, mert állami cég beruházása állami cégnek:) Plusz azért kapkodnak, mert még érvényes a föderális (országos) támogatás rá, ami mind a fogyasztónak mind a telepítőnek kedvezményt ad (enélkül nem lenne ennyi az ár), azaz szokás szerint nem piaci feladvány, ráadásul hol is, az egyenlítőn egy szigeten, ahova az eddig használt olajat szállítani kellett.
Na persze a teljes folyamat majd három év múlva lesz (ha lesz), addig csak bejelntés és országos támogatás felarkolása történik meg. A tárolás kérdése persze szépnek látszik, csakhogy mennyi is ez? 75% a jelenlegi teljes tárolási kapacitásnak az USA területén, innen a tényleges működés bizony igen kétséges. És igencsak érdekelne egy gWH-s akksi ökolábnyoma, mondjuk 50 év olajerőmővel összevetne:P
És hogy megválaszoljam magamat: Ólom akkumlátor esetében közel 250 kg/kWh CO2 egyenértékaz előállátási lábnyom, lítium esetében csak 170 kg/kWh. Az alacsony hatásfokú szénerőművek mintegy 1000 g/kWh-val termelnek, olaj esetében ez már csak 800 g/kWh, átlagos foszilis csomag esetében 700 g/kWh a gyakorlati érték, nukleáris esetében pedig 50 g/kWh. Mivel a napelemes móka esetében szintén 50(-100) g/kWh az érték, így szénről váltva is 200 feletti teljes ciklust kell letudni, mielőtt behozzuk a kezdeti szennyezést, fosszilis üzmeról váltva már 300-400 ciklust kellene kitermelni. Ha a magyar értékkel számolunk, akkor meg valahol 1500-2000 teljes ciuklusnál tartunk (és nem a franciákat hoztam még:) Azaz nagyon nem tiszta a folyamat, még akkor sem, ha papíron tud a rendszer 5000-10000 ciklust (kérdés, hogy ebből mennyi a tlejes ciklus, és mennyi az, hogy a felhő miatt átment töltésből fogyasztásba, ami bizony az élettartomnál pont ugyanolyan, mintha fél éjszaka termelne a hálózatra az akksi. Illetve persze 100% hatásfokkal számoltunk, mind töltéskor, mind visszanyeréskor.
Azaz így válik az intermittens napenergiából egy folyamatosan rendelkezésre álló forrás, amely a reggeli és az esti csúcsidőszakban is képes áramot szolgáltatni. Mindezt olcsóbban, mint az államban működő fosszilis erőművek.
Hát ezt is meg kellett érnünk!
Azt magyarázd meg, hogy 1,5 esős és felhős nap után (arrafelé az simán előfordul), mitől is lesz állandó és nem intermittens forrás ez a vacak? Mert addigra töltés semmi nem marad bennük és termelni sem termelnek értelmezhető mennyiséget.
Ezen felül miben releváns egy 20. szélességi körön levő trópusi sziget a 47. szélességi körön fekvő kontinentális éghajlatú országnál?
Tehát ismét hazudsz, 4 óra tárolókapacitás, talán hallottál már róla, nyolc óra alvás jár a másik kétszer nyolc órához, kicsit szebben az este nevű ritka jelenség, amikor nem süt a nap, átlag 12 órát tart, ebből négyet tartalékolni pont harmada a kellő mennyiségnek, így válik a zöld rémálmod élő emberek rémálmává. Ha ezt megtoldjuk egy-két nap esőzéssel (épp most volt a nyár közepéán két nap folyamatos eső), akkor a szükséges tárolókapacitás 4 óra helyett (ami normál üzemben sem elég), 48+ órává, ami pont tizszerese a szükségesnek. de nem baj, álmodjál csak.
ja, és az árhoz hozzá tartozik, hogy az olajerőmőveket nehézkeds ellátni egy szigeten, ahol nincs olaj, így persze drága, ha nuleáris alapon mentek volna, akkor 3-4 cent lenne, és körberöhögnék a zöld szarod, és még az éjszakától sem kellene tartaniük. (És ha olyan vulkánkitörés lesz, ami veszélyezteti az erőmővet, akkor már mindegy.)
Lehet jobban jártak volna ha az Izlandiakkal kooperálnak, és geotermikus energiát fogják be a vellany gyártásba, ha már "tele vannak" vulkánokkal, mert így csak kidobnak az ablakon egy valag pénzt és eljátsszák az esélyt egy jobb lehetőség elől. Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.06.27. 11:54:04
Van olyan ország, ahol a napenergia a saját lábán is meg tud állni, mint kiegészítő áramtermelés? Legnagyobb problémát a raktározásban látom, meg az ingadozó termelésben de azért gondolom van olyan éghajlatú terület, ahol felmerülhet, mint opció. Nyilván a lépték is kérdés, meg, hogy mit akarunk kezdeni vele.
Az opció rész elsősorban két kjérdésben merül fel, mi a cél és mi a hajlandóság. Ha nem érdekes a költség (végtelen hajlandóság) és a cél, hogy csökkentsük a CO2 kibocsátást, akkor mindehol, ahol van némi szén(fosszilis)erőmű, ott alkalmazható, csak az ár a kérdés.
ha ennél reálisabb helyzetról beszélünk, akkor ahol a fosszilis energiahordozók problémásak (nincs és a szállításuk is drága -> szigetek) ott lehet használni, és akár gazdaságos is lehet, nagy kérdés, hogy gazdaságosság mellett környezetgazdaságos is? Mit értek ezalatt. Olcsóbb a napelem, mint az állandóan szállítás igényes szén vagy olaj, csakhogy ha megvan a szén vagyy olajerőmű, akkor annka a környezeti költségét már részben kifizettük (kész az erőmű), ha nem használjuk, akkor ezt a költséget egyszerűen elpazaroltuk. Még rosszabb, ha kész atomerőműról szavazunk utólag, hogy akkor sohasem állítjuk üzembe, hiszen annak a környezeti költsége dönmtő részben az építéskor keletkezik, használatkor elenyésző ez, ebből következik, hogy ilyesmire nem kerülhet sor ott, ahol értelmes emberek hoznak jó döntéseket.
Legfeljebb az arab olajállamoknál, ahol belefér a drágább ár, de hosszútávon megérni spórolni a gáz és olaj használaton. Apró hiba, hogy a világ fejlett ipari államai alapvetően a 35 szélességi körtől északra vannak. Ott a napsütés igen hamar harmatossá válik, alacsony load factor, hónapokig 0 közeli termelés néhány kis csúccsal.
Trópusi szigeteknél lehet még, ahol a munszun / hurrikán már nincs, mert oda mindent szállítani kell. De itt is csak egy pontig érdemes tolni. Csak ahol meg hurrikán van, ott sok szerencsét olyan szélfarmot építeni olcsón, ahol kvázi alacsonyan siklószámú "szárnyprofiloknak" kell földön maradni 200-300 km/h-s szélnél... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.06.27. 14:12:54
"...minden kW-ra 4 kWh tárolás jut, más szóval 4 órányi tárolókapacitás. Na de a az éjszaka 8-10 órán át tart, ez nem elég!" - mondaná az egyszeri paraszt."
Írtam még az eredeti, #563 -as hozzászólásomban, és tessék:
"4 óra tárolókapacitás, talán hallottál már róla, nyolc óra alvás jár a másik kétszer nyolc órához, kicsit szebben az este nevű ritka jelenség, amikor nem süt a nap, átlag 12 órát tart, ebből négyet tartalékolni pont harmada a kellő mennyiségnek"
Volt akinek sikerült megugrani a feladatot, pl molnibalage-nak. És hát volt akinek nem.
Szóval akkor fussunk neki még egyszer.
Mit jelent az, hogy 4 óra tárolókapacitás? Azt hogy 4 órára elég az áram? Nem. Különben is azt hogy határozzuk meg, hogy mennyi áram kell 4 órára? Más az igény nappal, más este, más hétvégén, stb
Helyette azt jelenti, hogy 1 kWp napelem mellett van 4 kWh tároló, azaz 4 kilowatt-óra, vagyis 4 órán keresztül tudja felvenni a csúcsteljesítményt. Ezért hívják 4 órányi tárolásnak. És mivel tudjuk, hogy1 kWp 4,4-4,9 kWh között termel egy nap, így azt is tudjuk, hogy a napi termelés 80-90%-a elraktározható. És akkor éjszaka is van napáram. Akár egész éjszaka is.
Aki ezek után sem érti, azon nem tudok segíteni.
Lássuk kis faszkalap, számolni tudsz vagy csak böfögöd a baromságod?
Mennyi áram kell x időre: megnézzük a fogyasztást, messze nem olyan változó, mint azt képzeled (nálunk a csúcs és a minimum közt nincs kétszeres szorzó), a célterületen ez mintegy 1100 MW csúcs, legyen kényelmes számítás kedvéért 1 GW a csúcsigény, 0,5 GW a minimum. Ekkor az 1 GW-s tároló az pont egy órára elég, a jellemzően 8-12 nappalból (nem gond, akkor süt a napocska), és talán 2 órára a jellemzően 8-12 órás estéből, azaz a légkondi éjfélre már leáll, vagy inkább hamarabb.
Persze van olyan fasz, aki azt hozza, hogy ha napközben a telep 4 kWh-t termel, akkor elég 4 kWh tároló, hogy egész este legyen napáram, hiszen a napközben fogyasztás az nulla a balfaszka szerint, ahogy az sem zavarja, hogy nappal sem tudja a nappali fogyasztást kiszolgálni, mert szerencsétlen nem tud számolni.
250 kW csúcsteljesítmény a tervezet rendszer, amihez van 1 GWh tároló. Az 1 GW csúcsigény és 0,5 Gw minimum igény lineáris eloszlás esetén 24*0,75 GWh igényt jelent, azaz 18 GWh-t, azaz a tervezett napelemrendszerből 18 darab kellene. Kár, hogy ez már most is megduplázza az USA teljes tároló kapacitását. A célzott 2040-s teljesen zöld koncepcióhoz évente kéne egyilyen rendszer. Nos ezt 2022-re tervezik üzembeállítani, végülis 3 év alatt 2 év lemaradás nem vészes. De a baromka öröl, hiszen ha tároljuk a nappali termést, akkor az este elég, kár hogy a nappali termés sem nappal, sem este nem elég, csak a baromka nem tud sázmolni, csak böfögni.
Kamuka Barna, az Audi Hungária Járműmérnöki karának a Belsőégésű Motorok és Járműhajtások Tanszék docense. Nagyon igyekezett a kenyéradó gazdája kedvében járni, és mit ad Isten, a dízel jött ki nyertesen minden összehasonlításból. Utoljára talán a Nagy Imre per kimenetele lehetett ennyire kétséges. Annyira védte a mundér becsületét, hogy becsúszott jó pár kummantás.
Csak kettőt emelnék, ki, amit fejből is rögtön tudok cáfolni:
Kummantás 1, 58. perctől:
"Konkrét tapasztalatunk van, hogy az Elon Musk ausztrál akkumulátortelepe, amit azért állítottak oda több száz millió dollárért, hogy ha esetleg nem fúj a szél, akkor kiegyenlítse a hálózatot, mert az a tartomány erősen a szélenergiára alapozta az energiaellátását. És aztán eljött az a pillanat, hogy elállt a szél, és azakkumulátortelep kb 8 másodpercig fedezte a tartomány elektromos energia ellátását."
Nem Musk telepe, hanem a Neoené, nem több száz millióba került, hanem 60 millióba, vagy ausztrál dollárban 90-be. Nem azért építették, hogy ha nem fúj a szél, akkor arról menjen az állam, hanem frekvenciaszabályozást végez. Fizikailag nem is tudná ellátni az államot, mert a maximális teljesítménye 100 MW, miközben az igény 1300 MW és 2600 MW között szokott mozogni. Tehát az a kijelentés, hogy 8 másodpercig fedezte az állam ellátását fizikailag nem történhetett meg. Egy-egy kieső generátor helyét szokta átvenni, amíg valamelyik másik generátort be nem indítják. Ha most erre azt mondaná, hogy csak rosszul fejezte ki magát és az arányokat akarta érzékeltetni (muhaha), akkor se 8 másodpercig lenne elég, hanem percekig.
Kummantás 2, 1:08-tól:
"Németország...az utóbbi 10 évben egyetlen grammal nem csökkent a co2 emissziója, és az elektromos áram hivatalos emissziója is mindössze 10%-kal csökkent ebben az időszakban"
2008-as CO2 emisszió: 976 Mt, a 2018-as: 866 Mt. Egyetlen grammal sem, igaz?
Az elektromos áram emissziója 2008-ban: 368 Mt, 2018-ban: 299 Mt Nem tudom, Kamuka milyen matematikát használ, de nekem ez 19%-os csökkenés.
Ezek után el tudom képzelni, hogy a többi száma mennyire akkurátus. Ha én lennék molnibalage most biztosan azt mondanám, hogy pofáncsapnám egy péklapáttal. De hát nem én vagyok.
LOL bazdmeg. Nov 14-15-16 átlagban 25kWh-t termelt egy 10 kW-os rendszer. Az 0,096 load factor a 20 szélességi körön. A többi nap átlaga 0,14. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.06.27. 20:31:04
És mindezt 11 centért, amit egy PPA keretében értékesítenek, tehát megint csak sehol sincs kötelező átvét.
Így néz ki a sziget májusi energiamixe:
30% fölött van a napenergia, és van áram egész nap. Meg nem omlott össze a hálózat, amivel itt riogatnak állandóan. És ugye itt nincs ám export-import, nem lehet azt mondani, hogy a franciák meg a lengyelek balanszolnak nekik.
És most jön a jó rész:
“Now that the Lawai project is online, as much as 40 percent of our evening peak power will be supplied by stored solar energy”
Este is van napáram. Egy csudálatos világban élünk!
Ez a paksi atomáram laza majdnem háromszorosa, mert ez 31 HUF/kWh. Paks 11,5 HUF/kWh. És nem kell tárolgatni semmit és valóban megbízható, mert nem az akksitól és időjárástól függ, hogy van-e áram.
Továbbra sem értem, hogy a 47. szélességi körön levő erőmű értékei miben releváns a 47. körön levő Magyarországnál. Itthon minimum feleannyi a load factor, tehát alsó hangon kétszer többe kerülne az áram. Vastaps, csak éppen itt télen hetekig néha nem süt a Nap. Semmit.
Segít neked valaki, vagy magadtól vagy ennyire kőhülye?
Jöjjenek az első negyedév statisztikái, kezdésnek pedig Kína:
2019 első negyedévében 26% növekedést ért el a napenergia, melynek aránya 2,61%-ra nőtt az év végi 2,54%-ról. Noha jó néhány új atomerőmű megkezdte a termelését az elmúlt évben, de a napenergia így is tartani tudta a 60%-os arányát.
Hőerőművek: 68,6% (-0,5%p) Vízerőművek: 17,6% (0%p) Atomerőművek: 4,4% (+0,2%p) Szél és egyéb megújulók: 6,8% (+0,2%p) Napenergia: 2,61% (+0,1%p)
Mint láthatjuk, a fosszilis erőművek szerepe egyre csökken, hamarosan a 2/3-ot sem fogja elérni.
Egyesült Államok:
A februári 2%-os növekedést követően márciusban már 18%-os növekedésnek örvendhettünk, a negyedév végére a napenergia aránya így 2,33%-ra nőtt, és az atomenergiának a 12%-át érte el.
Az energiamix (zárójelben a változás):
Hőerőművek: 63,43% (+0,5%p) Vízerőművek: 6,81% (-0,1%p) Atomerőművek: 19,11% (0%p) Szél és egyéb megújulók: 8,31% (-0,4%p) Napenergia: 2,33% (0%p)
Itt viszont azt láthatjuk, hogy a fosszilis erőművek törtek előre a szélenergia rovására.
India:
Márciusban 30%-kal növekedett a napenergia, melynek aránya így 2,82%-ra nőtt a februári 2,75%-ról, és az atomenergiát 5%-kal haladta meg.
Az energiamix (zárójelben a változás):
Hőerőművek: 78,18% (-0,4%p) Vízerőművek: 9.89% (+0,2%p) Atomerőművek: 2,68% (-0,1%p) Szél és egyéb megújulók: 6,43% (+0,1%p) Napenergia: 2,82% (+0,2%p)
Indiában is csökken a fosszilis erőművek részaránya, jelentős részbe a naperőművek miatt.
A három ország összesített átlaga pedig 2,54% az év végi 2,36% után. Szép volt, de fog ez még jobban is menni.
Egy fantasztikus 308%-os növekedés után 2,5%-os arány, és ezzel a napenergia megelőzte a szélenergiát. Jöhet a biomassza.
Az OECD egésze pedig:
32%-os növekedéssel 3,14%-os arányt produkált.
A tabella
Minden ország esetén a legfrissebb rendelkezésre álló adat alapján.
10% fölötti országok klubja
Honduras Jemen
5% fölötti országok klubja
Chile Mauritánia Japán Luxemburg Németország Olaszország Görögország
Új belépők:
Ausztrália Belgium
3% fölötti országok klubja
Egyesült Királyság Dánia Spanyolország
Új belépő:
Hollandia
Az országok listája, ahol a napenergia megelőzi az atomenergiát:
Japán India
És az új belépő:
Hollandia
"2008-as CO2 emisszió: 976 Mt, a 2018-as: 866 Mt."
Miért nem az Energiewende kezdetének 2011-es adatával hasonlítod össze? Vagy ha már nagyon nagy számot akarsz, miért nem az 1990-essel?
Aztán az is érdekelne, hogy a németek, miért döntöttek a sokkal szennyezőbb szén mellett? Ha megtartják az atomot addig, amíg már a saját lábán képes állni a megújuló, akkor sokkal szebb számokat tudtak volna elérni. 28 év kellett nekik 31%-os csökkentéshez és ha a célértékeket tartani akarják, akkor ~22-24% körüli csökkenést kell elérni 11-12 év alatt? Az, hogy fog menni ilyen eszetlenül? Ráadásul egyre nehezebb lesz, kicsit olyan ez mint egy rugó, minél jobban nyomod össze annál nehezebb. Már így is rengeteg pénzt elszórtak eszetlenül. A szakértők szerint több ezer kilométer nagyfeszültségű kábelt kellene lefektetni, ahhoz, hogy ezt bírja a hálózat és ennek a pár százalékát sem sikerült elérni az elmúlt években. Mi van, ha jön egy újabb gazdasági válság? Nagyon kiszolgáltatják magukat egy olyan tervnek, aminek a költségei óriásiak még egy ilyen gazdaságilag erős országnak is.
Nem azt mondom, hogy rossz a cél, hanem a megvalósítás borzalmas. Van a németeknél egy központi minisztérium, ami ezt az egészet összefogja vagy különböző érdekcsoportok rugóznak a libikókán?
Az, hogy rengeteg nagyon szennyező gyártófolyamat ki van szervezve Kínába, ahol picit másabb törvények vannak, mint EU-ban, hogyan fogja a globális emissziót csökkenteni?
Erre nagyon egyszerű a válasz: az hangzott el, hogy 10 év alatt nem csökkent a Co2 emisszió, és mivel az utolsó lezárt év 2018, ezért hasonlítottam össze 2008. Ha 2011-el hasonlítom össze 2018-at, akkor is hasonló a tendencia, kb 920 Mt-ről 866 Mt-re csökkent. Csak ugye 2011-ben még tartott a válság.
Politikai okokból döntöttek így, a szavazók azt várták el a kormánytól, hogy zárja be az atomerőműveket. Igazábol ez Csernobil után kezdődött, és Fukusima után gyorsult fel. Én magam sem gondolom, hogy ez volt a racionális döntés. Egy atomerőmű akkor zárjon be, amikor veszteségessé válik és állami támogatásra szorulna.
Különböző érdekcsoportok libikókáznak. Volt például az az eset, amikor egy erdőt akartak kivágni egy lignitbánya miatt. Erre persze itt rögtön az lett a narratíva, hogy na németek erdőket akarnak kivágni hogy bezárhassák az atomerőműveket, hülye az összes. Pedig semmi ilyenről nem volt szó, egyetlen érdekcsoport volt amely ezt akarta, egy energiavállalat, miközben széleskörű társadalmi felháborodást váltott ki és 50 ezren mentek ki tüntetni a helyszínre. Végül a bíróság el is kaszálta.
Egyébként nem döntöttek a szén mellett, mert párhuzamosan épül le az atomanergia és a szénenergia használata és már döntés született a szénerőművek bezárásáról is.
A kínaiak maguk is gőzerővel állnak át a napenergiára. Ha olvasod a statisztikáimat amiket itt publikálok, láthatod, hogy Kínában is megy le a fosszilisek aránya, és megy fel a zéró emissziósoké. Már most 1/3-2/3 az arány és ez negyedévről negyedévre javul.
Azt mondta Jim Robo, a NextEra Energy Ceo-ja, hogy a 2020-as évek elejére olcsóbb lesz új megújulókat építeni, mint tovább üzemeltetni a meglévő szén és nukleáris erőműveket. Ez nem most volt, hanem másfél éve.
Vajon tényleg 3-4 cent/kWh (8-11 Ft) lesz a napenergia ára támogatás nélkül néhány éven belül? Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.06.29. 11:59:28
Ameddig a szabályozási feladatot a grid többi elemére basszák rá és itthon pl. emiatt van évi 500 millás kára pl. a Mátrai Erőműnek addig könnyen pattognak a szaros erőműveid. Pedig itthon lófasz mértékben vannak ezek. Képzeld el mi lenne a német arányok mellett...
Szóval ameddig így felszopják őket a nagy semmire, addig tolhatod a propagandádat. Kíváncsi lennék, ha nem kötelező átvétel és fix áras eladás lenne mennyi idő alatt hasalnának el ezek a szarok.
Ha a szaros 3%-os reject rate-tel jössz, a világ egyetlen országának egyetlen tagállamával akkor fogadj el egy virtuális agyalapi taslit. Jelenleg ott tartunk, hogy a német gridben van 70 GW+ szabályozhatatlan termelő és aszerint viselkedik a grid összes többi elemek, hogy éppen hajlandó-e fújni a szél és milyen az időjárást és a napsütés.
Ezzel van 7 centes adó az áramra kWh-ként + az áram termelői ára. Ezzel lett ennyire "olcsó"...
Az is mulatságos a másik topikban, hogy 40+ éves élettartam végén levő atomerőművek bezárásával jössz, de érdekes módon Fr-ben és más helyen bőven üzemelnek tovább a 30+ éves reaktorok, ahogy kell, a 2. gen PWR blokkok. Lásd Paks1. Ja, hogy ezeknél az eladási ár fele sincs a német áram árában levő adónak? A 7 cent az 22 HUF tája, Paks fele ennyiért adja el az áramot.
Az is vérostoba, ahogy te folyamatosan zsinóráram termelőt akarsz random termelővel kiváltani. Ostobaság a köbön. Annyira helyettesítő a szaros napáramod az zsinóráramnál, mint pisa a belga sör helyett. Persze, ha neked a pisa is megfelel, akkor hajrá, de nekem ne akard a szart eladni, mert pofánverlek. Szórakozz a saját zsebedre. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.06.29. 12:14:19
Most még könnyű szép számokat mutatni, de minél inkább megújulóba megy át az áramtermelés, annál inkább ki lesz szolgáltatva egy ország annak a megújulónak. Mi van ha jön egy vulkánkitörés és sokkal kevesebb áram lesz, mert a nap nem süt? Egy jégeső után, mekkora költségek lesznek? Valaminek mindig kell majd lennie, hogy kiegyensúlyozza az össze-vissza termelést. Ráadásul a nagy zöld divatnak köszönhetően ez a politikában egy nagyon jól eladható termék, ami sokszor kizárja a tudatos tervezést, mert mindig az érdekszférák mentén kell majd haladni és mivel sok országban ezzel könnyű szavazatot vásárolni, ez aligha fog ésszerűvé válni ebben az iparban.
És nem látszik a nagy áttörés, amivel mindig tele van a sajtó. Nincs csoda aksi, vízzel működő autó sorozatgyártásban, de lehetne még sorolni. Bizonyos gyártók nem is igazán akarnak elmozdulni a teljesen elektromos irányba. Utoljára szerkesztette: ToxiMaxi, 2019.06.30. 11:14:01
Ha az ember csak pusztán az energia ekvivalanciát nézi, akkor is az jön ki, hogy a napáram nem tud olcsó lenni úgy, hogy az externális problémákat is bele kell számolni.
Az atomenergia vagy a fosszilisek is stabilan tervezhetően termelnek. Paks jelenleg majdnem 0,92-es load fatrorral, de legyen akkor csak 0,91. A napenergia megy, amikor sikerült itthon úgy 0,13-mal.
Jelenleg az a tempó, hogy mindenki, aki nem szél és nap, az büntetést fizet, ha eltér a menetrendtől, a másik kettő termékét mindig átveszik akkor is, ha emiatt más erőmű a szabályozási határán túl van.
Az áram végfogyasztói árát és a termelő árat össze vissza variálja aszerint, hogy hogyan tetszik neki. Ha valóban igaz lenne a 5-7 cenetes eladási ár, akkor árulja már el, hogy mikor és hogyan térül meg egy naperőmű...?
0,14 load factor 1100 EUR/kWe (ennél sokkal, sokkal drágábban épülnek ma is naperőművek. Itthon a legutolsó nagy erőmű úgy 1500 EUR/kWe volt) 0,05 cent eladás ---------------------- Ezzel 18 év megtérülés jön ki. Csak 18 év alatt már cirka -20% a teljesítmény, lineáris romlással akkor már 20 év. Úgy, hogy 0 karbantartás és üzemeltetési költség van. NULLA. Ha az 1500-as árat nézem, akkor még 36%-kal több, bakker már 30 évnél járunk és még több teljesítmény csökkenés és meghibásodás. A világ nem látott még 20+ évig működő PV erőművet sem nagyon, nemhogy 30...
Mert a modell azzal billen helyre, hogy igen, 5 centért adja el az áramot, meg a német cirka 7 centes adó kWh-ként az már 12 cent, mert doráció az van. Ja, hogy ha 12 cent folyik be, akkor így már 7,5 év nulla karbantartással, a drágább erőművel is csak 10 év. Így persze, hogy megépítették őket. 12 cent az 38 HUF eladási ár. Na ebből lesz a végén a 30 cent körüli végfogyasztói ár.
Ilyen egyszerű modellekkel és a kirakott tényekkel látszik, hogy mekkora humbug az egész "zöld fordulat". Nincs itt semmi fordulat. Ez egy kurva drága politikai alapon menő pénzosztás. A végfogyasztónak szar, aki persze kapja a zsét az adófizetők és fogyasztók zsebéből annak biztos buli.
Apró hiba, hogy Pask 1 cirka 5,5 Ft/kWh áron termel és 11,5-ért adja el. Izé. Tehát, ha hajlandó az ország csak alig picivel drágább áramot fogyasztani, de még mindig töredékét a napáramnak, akkor is brutálisan nő a profit. Egy ilyen egyszerű modell kihozza azt, hogy nem nulla, hanem az élettartam arányosan a beruházást 20%-át kitevő üzemeltetési költséggel is a kamatos kamattal számolt beruházás megtérül cirka 22-28 év alatt attól függően, hogy 8 vagy 10 Ft-os profitot árazunk-e be, ami még mindig kb. 13-15 HUF/kWh ár. Az atomerőműveknél a 30 éves kor a "semmi különös" az 50+ évvel ezelőtti reaktor technológiáknál is. Pask 2 tervezési alapja 60 év, nem 30.
Amíg a politika határozza meg az irányt, addig hiába mutatnak mást a számok, ráadásul a marketingje borzalmasan jó a napenergiának, az atomnak meg legalább annyira rossz. Szóval ez eléggé abba az irányba mutat, hogy napenergia lesz tolva.
Csudaszép lesz látni majd a kontinens méretű blackoutot. Remélem nem metróban, kórházban vagy más helyen leszek, ahol gáz, ha elmegy az áram és a tartalék vagy beindul vagy nem...
#224 Régebben is írtam, ez egy nagy pénzes biznisz, ahogy viccesen mondják "ennél kevesebbért is öltek már embert", a pénz előtt ilyen érv, hogy load faktor nem játszik. A meglévő energetikai piacra egy újgazdag nem tud betörni, mert már fel vannak osztva a helyek. Hülyének nem hülyék, nagyon nem, csak éppen a pénz a fő motiváció, maga mögé sorol sok ész érvet.
Ötletesen kihasználták a lehetőséget, nagyon jó marketinggel, hype-al a megújulók pozitívumait az egekig tolták. Egyenlőre nagyon jó a "lapjárásuk", sok dolog a kezükre játszik, Csernobil + a sorozat, Fukusima, az átlag lakosság megítélése szerint jó dolog, így a politika is vevő rájuk sok helyen - - ők adják a zsíros megrendeléseket, építési támogatás, átvételi támogatás, ár támogatás, hőerőművek bírságolása, a megújulók rossz rendelkezésre állás miatt + szolgáltatások eladása (akkuhegyek, okosan vezérelt fogyasztók) , elektromos autók+ hozzájuk infrastruktúra, . . .bármilyen csapot nyitnak ki,dől a lé :)
Miféle "pozitívumai"? Én rohadtul nem látok semmit. Konkrétan azt is nehéz kimutatni, hogy ezek a vackok érdemben kiteremlik-e a telepítés után a CO2 lábnyomot ÉS van e valódi profitjuk.
A villamos hálózatba illesztés tisztességes minimum követelményeinek sem képesek eleget tenni....
Te vennél olyan autót, ami hol megy hol nem? Te vennél olyan autót, ahol hol működik a gáz, hol nem? Te vennél olyan autót, amiről nem tudod, hogy mikor fog mozogni és mikor fogják vontatni?
Ez kb. a a szél és napenergia. Valahol egészen elképesztőnek találom, hogy ha így nézi meg az ember, hogy mik ezek a vackok és mennyibe kerülnek akkor hogyan juthatott eszében a világnak ENNYIRE ostoba dolgot erőltetni... Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.06.30. 16:06:08