..bár (szerencsére) ma még senkit sem láttam a jelenlévők közül..
addig (míg többet erről nem tudok) felidézek egy 20 évvel ezelőtti pesti házibulit, amin ugyanennyire beállítottam
A másnappal kezdem..átlibbentem a legjobb haveromhoz a buli utáni reggel (amiről szintén filmszakadás van a fejemben még ma is) aki azonmód amint meglátott, egy jól irányzott balegyenessel üdvözölt..
(megjegyzem, ezt leszámítva az életben soha egy hangos szó nem volt köztünk)..
Kérdem, ez meg mi volt?
Ő meg válasz helyett, elráncigált a buli helyszínére, útközben felvázolta mi történt.
Nagy vonalakban egy haver haverjának az eljegyzési házibulija volt (a Bonanza Banzay baráti énekes körtáncig még tiszta is a kép)
ahol én bezárkóztam cirka fél órára a menyasszonnyal a kamrába, ahol csak ki tudja mi történhetett..
én biztosan nem, a menyasszony esküdözött, hogy semmi..a vőlegény meg fel akarta bontani az eljegyzést..
Mindenki bőgött, vagy kiabált (leginkább velem) én meg nem győztem mentegetőzni és azt sem tudtam, mit is mondjak, hiszen azt sem tudtam ki is a menyasszony
Végül persze helyreállt a rend: a surmó vőlegény megcsalta az arát pár napon belül az exével, és felbontotta az eljegyzést,
a menyasszonynak új udvarlója akadt, akivel ma boldog házasságban élnek és 3 szép gyerekük is van.
A volt haver is megbocsájtott valamennyire, de azóta ő is megnősült (és ismerve Zef házibulis ismerkedési szokásait) az esküvői bulira már nem hívott meg.
Mondjuk én sem őt az enyémre, de ez már más kérdés..és egy másik sztori..