Most akarok belevágni, akinek van már tapasztalata az ossza meg velünk))
Leírás a shvong.hu-ról:
Ez a leggyorsabban növõ fafajta. Naponta 3-3,5 cm-t képes nõni, úgy hosszra mint tömegre. Hozama az elsõ év után kb.8-10 t/hektár/év, míg a 3.év után már 40-60t/ha/év. Magas talajvizû vagy árvizes területen naponta egy kifejlett növény kb.15-20 liter vizet képes naponta elpárologtatni. Kedvezõ tulajdonsága, hogy évente képes hektáronként 20-30 tonna szennyvíziszapot is feldolgozni, hasznosítani. Betegségekkel szemben ellenálló. A vadak nem kedvelik acetil alkohol tartalma miatt. A kinemesített fûz jó mézelõ növény. Termesztésének talaj és éghajlati igénye: A mérsékelt és hideg éghajlati övezetekben mindenütt elõfordul. Jól tûrik az eltérõ hõmérsékletû viszonyokat. Az utóbbi években egyre nagyobb területeket ültetnek be vele Lengyelországban, Magyarországon, Szlovéniában. Az utóbbi három év tapasztalatai azt mutatják, hogy az energiafûz igen jól tûri a homokos száraz talajt és a magas hõmérsékletet is. Az energiafûz képes igen kedvezõtlen talajon pl. külszíni bányák meddõhányóin mint rekultivációs növény fejlõdni. Természetesen lassabb tempóban mint más ún.normál talajon. Gyökérzete mélyre hatoló, ami lehetõséget ad a rossz minõségû talajokban való növekedésre is. Óriási szerepe van a humuszképzésben. Az energiafûz ültetése és agrotechnikája: Szaporítása kb. 20 cm-es dugványok telepítésével történik. Ültetés elõtt a dugványokat 24-48 órán át vízben kell áztatni, igy egyrészt felveszi a környezet hõmérsékletét, másrészt annyi nedvességet szív fel, hogy az ültetés után néhány napot nedvesség nélkül is átvészel. Az ültetés kora tavasszal történik, kézi vagy gépi erõvel, a talaj szántása, boronálása után. A sortávolság 75-100 cm, míg a tõtávolság 40-50 cm. Így hektáronként 14.000 db dugványra van szükség. Az ültetést követõen 2-3 hét eltelte után megjelennek a friss, fiatal hajtások. Amennyiben ebben az idõben elegendõ nedvesség volt a talajban, vagy öntözéssel nedvességet kaptak a növények, úgy megeredése majdnem 100%-os. Növényvédelem – növényápolás: Az elsõ évben különösen fontos a gyomoktól való védelem. Kétszer kell a területet gyomirtózni. Az energiafûz hozama : Az elsõ év után a fûzet vissza kell vágni 5-10 cm-re a talaj felett, melynek az a célja, hogy meginduljon a bokrosodás.Kisebb területeken a betakarításhoz kaszát vagy robbanómotoros fûrészt, nagyobb területeken megfelelõ adapterrel ellátott betakarító gépet alkalmazunk. A betakarított vesszõk nem igényelnek speciális fedett raktározást. Az energiafûz hasznosítása : Elsõsorban energetikai célokra nemesítették ki. A növény magas szalicil alkohol tartalma miatt igen magas fûtõértékkel rendelkezik kb.4900 kcal/ kg. A fûtés költsége legfeljebb a koksznak 50, a gáznak 30, a fûtõolajnak pedig 20 százaléka. Felhasználásának egyéb területei: papíripar, bútor- és épületfaipar, építõipar (ideiglenes utak építésénél, folyó- és patakpartok védelmére stb.), gyógyszeripar. Az energiafûz energetikai felhasználása : A világ hagyományos energiaforrásainak fokozatos kimerülése és az energieköltségek folyamatos növekedése miatt kiemelkedõ jelentõséget kap az alternativ energiaforrások felderítése és hasznosítása. Az EU-ban számos kultúrnövény termesztése mennyiségileg szabályozott, míg ezt a növényfajtát korlátozások nélkül – sõt támogatások mellett – lehet termeszteni. Az energiafûz termesztésének egyéb elõnyei: Betakarítása november és február között. Alkalmassá teheti a térségi foglalkoztatás szintjének növelését, az alacsony szakképzettségû emberek tömeges foglalkoztatását. Környezetkímélõ módon válthatja ki kisebb vagy akár nagyobb települések teljes körû fûtési energiával történõ ellátását. Alkalmas kistelepülések és állattartó telepek szennyvíztisztítására. Értékes forrása lehet a „méh legelõknek.”Bizonyítható, hogy az energiafûz termesztése kedvezõbb, mint a repce termesztése. Széles körben felhasználható, rendkivül gazdaságosan elõállítható olyan növény, amely értékes új alternatívát jelent a mezõgazdaságban és az alternatív energia felhasználás területén.
Több fajta van, vannak hazai namesítésû még fajább fajták. EU támogatást lehet rá kapni, közel a felét állják a mintegy félmilliós költségnek, amibe a hetáronkénti telepítése kerül. 2-3 éven belül már kitermelhetõ és utána 25-30 évig csak a betakarítása kerül komolyabb kiadásba.
miben égeted el? mert ehhez egy fél tonnás bálás kazán is kicsi; nemde?
Simán felapírtják betakaírtáskor és rögtön tüzelhetõ vegyestüzelésû kazánban. Odakint közösen oldják meg kisebb települések/falvak esetén közös kazánnal.
én tavaly ültettem 300-at, kíváncsi vagyok, hogy most, hogy fog megindulni, mert egy év alatt megnõtt kb 3-4 méter magasra, és nincs olyan az átmérõje mint a csuklómnak. (ahogy az elsõ képen látszik) kíváncsi vagyok rá, hogy idén mennyit fog nõni.
egyébként idén, újjabb 500-at szeretnék ültetni...
a témához: én azt hallottam, hogy az egy éves fák között be kell ültetni, tök-el, vagy lucernával, mert ez hamar kiveszi a talajból a Nitrogént, és ezek pótolják azt.
van már rá specko kazán is, meg csak azért apritják fel mert az erõmûben igy kell,de hazai használatra sima rönkfaként tüzelhetsz vele ha hagyod megnõni.Meg valahol olvastam hogy csak a hajtásokat szedik folyamatosan és azt aprítják.
Az ilyen típusú növények mennyire terhelik a környezetet? Elvégre rettentõ gyorsan nõ, amihez rengeteg vízre, szén-dioxidra és napfényre van szüksége, nem? Vagy ezt a gyors növekedést úgy éri el, hogy hatékonyabban hasznosítja az erõforrásokat, mint a többi fa fajta?
Van több fajtája, asszem olyan 5-6, különbözõ talajtípusra,környezetre
Van aki nálunk a szennyvíz,ülepítõ tisztítására használja csak. "...Amikor még nem volt nálunk zárt rendszerû csatorna, mi is fûzfával víztelenítettük az emésztõt. Praktikus, olcsó, és nagyon jól is néz ki...."
amúgy a mostani belvizes, szerintem több évig nem mûvelhetõ földterületek kihasználására gondoltam..fõleg, mint tudható itt a viharsarki enyhén szólva is katasztrofális helyzetben(((
egy db-ot sztem nem lehet rendelni...azthiszem, hogy 50-esével lehet...egyébként talán 25 ft-ba kerül belõle egy tõ, vagyis én tavaly annyiért vettem, és remélem most se lesz több, most 500-at fogok ültetni, jövõhéten akarom megrendelni.
lehet egy tövet is akkor 528 pénz, 1000db=15ezerhuf,azaz 15 forint darabja. de olvastam 22forintért is azt nem to'm hány darabos kivitel
tuja.hu, itt lehet 1darabot is))
van egy üres telkem, de ott se áram, se víz. mennyire kell ezeket locsolni? mert nagyon szöget ütött a fejembe a dolog, pláne ha itthon is el tudfom tüzelni a kis reaktoromban...
hát, én tavaly amíg kicsik voltak, majdnem minden nap locsoltam...de, hogy mennyire bírják ha nem locsolják azt nemtudom. vegyél abból a fajtából, ameik szárazságtûrõ, és akkor szerintem nem lesz gond.
nekem inkább az okoz fejfájást hogy akadályozzam meg hogy az a barna bõrû emberfajta ki ne vágja suttyomban akiknek tudjuk semmi se szent. Ismerõsöm akácosával egy ékszaka alatt végeztek((
"..A kenderfûznek vagy kosárfûznek nevezett növény elõnye, hogy naponta több mint három centimétert növekszik. A székelyföldi gazdák energiafûz-termése iránt a brassói és a közeli bodzafordulói hõközpont is érdeklõdik.
Az Új Magyar Szó címû bukaresti napilap írásából kiderül, hogy az egyik kézdiszentkereszti (Poian) gazda, Domokos Árpád az idén áprilisban hektáronként 14 ezer, húsz centiméteres dugványt ültetett az energiafûzbõl. A termelõ szerint olyan növényrõl van szó, amely felválthatja a környéken hagyományos krumplit és búzát. A dugványok kézi és gépi kapálással és mûtrágyázással négy hónap alatt háromméteresre nõttek meg. Domokos Árpád számításai szerint évente hektáronkénti ezer eurós nyereség érhetõ el fûzültetvényén.
A 30 évig élõ fûz terményét a kukoricához hasonlóan gyûjtik be, megõrlik, és azt követõen kerülhet a kazánokba tüzelõanyagként. A növény elõnye az is, hogy alig egyszázalékos a szén-dioxid-kibocsátása égéskor, és a keletkezett hamut az ültetvényeken trágyázásra lehet használni. ..."
Apósnak pest határában van egy kis darabka, semmire nem használt földje. Megfogok mondjuk 100 tövet, elültetem azt hagyom hadd gondozza a természet... mûködhet? :)
Szántás, kapálás tuti nem, vizet esetleg kaphatnak ha olyan ordenáré nagy a szárazság... :)
Torockón a pópák kiraktak egy feszületet a falu végére. Valaki éjszaka kidöntötte. Felállították megint. Kidöntötték ismét. Ekkor felálították, és egy halálfejet rajzoltak rá. A feszület áll azóta is... Szóval lehet, hogy hatásos lehet.
nem kell beugrani a médiában közzétett megvágott videóknak, a belvizes területek nem olyanok ahogy ezt bemutatják, csak éppen igy több pénz sajtolható ki a térségnek a kormánytól)) A vizenyõs területeken és belvizes részeken sem kell hajóval közlekedni))pusztán arról van szó hogy minden évben az elsõ pár hónabban vizes a terület - de ez teljesen természetes folyamat - de aztán hamar felszárad, fõleg ha köv. évtõl az energiafûz is besegít))
Amúgy vki látott már élõben családi házas környezetben aprítékkkazánt üzemelni?
Ha nem is fogom megtermelni magamnak após földjén a üzelõanyagot, a neten olvasgatva massziv költségcsökkenést regélnek (1 m3 gáz ~ 2.5 kg apríték, az apríték jelenleg 20HUF/kg, a gáz meg 130/m3), de a gyakorlati megvalósítás érdekelne...
Pl mekkora helyet foglal el 2-3 tonna apríték, milyen adagolók vannak (esténként kell e tankolni), hogyan juthatok hozzá az aprítékhoz (hozzák zsákban mint régen a németbrikettet). Jó lenne olyan emberekkel találkozni, akik élõben is használnak ilyet, nemcsak a gyártókra/kivitelezõkre hagyatkozni.
csak azért írtam mert saját magad ellen beszéltél ha belvíz miatt nem mûvelhetõ a terület akkor energiaerdõt se lehet bele tenni mert annak is van bõven gépi munkaigénye fõleg nagy területen
az igaz hogy sokszor túlvan lihegve a belvíz meg sok helyen oda is haszon növényt tesznek ami belvíz veszélyes terület majd jön a sírás hogy elvitt mindent a víz mikor oda max legelõt, erdõt szabadott volna telepíteni (persze mindenki azt csinál amit akar) de ha víz alatt van a területem és kiszárad utána már mind1 mit rakok oda azt majd a piac eldönti, gyengébb minõségû, esetleg olyan árteres terültekre ahol csak nagyon sok csapadékkor van víz érdemes tenni energia erdõt nagy mennyiségben
...plusz mindenfele látom hogy a kapzsi gazdák évek óta beszántják az árkokat, csak hogy két mázsával több legyen a termés, aztán most közmunka keretén belül csinálják újra a csatornázást - magyarul mi fizetjük meg szokás szerint egy-két ember mohóságát.
Olyat is tudok aki azért temette be a háza elõtt az árkot hogy a kutyája a szépen nyírt gyepre tudjon kakkintani, aztán most meg panaszkodik fûnek-fának, meg járja az önkormányzatot,ahol veri az asztalt hogy azonnal ássanak neki árkot.
na, megjött az 50db dugványom... itthonra is teszek, hogy lássam mit csinál, meg a telken is elültetjük...
korrekt volt a Silvanus.
na bakter, épp azért léptem fel hogy elmeséljem egy hete pont 50 darabot én is elraktam, olyan kis 20 centis darabkák voltak, rügyek csúccsal felfelé (azért irom mert én nem persze, kis butus nem tudtam) Közéje tök kerül akkor meg bab (nitrát pótlás meg gazelnyomás végett) Maradék helyet telinyomtam karórépával, mert savanyítva nagyon megszerettem míg a dunántúlon éltem, ott úgy készítik mint mifelénk a vecsési káposztát))
már itt-ott megpattantak a rügyek, remélem sok vesszõ megfogja))
jövõre yamsz gyökeret akarok rakni mert az több kilósra is megnõ, olyan mint a krumpli,de szárítva lisztnek is darálható!
nekem már naggyából kezdenek bújkálni, kedden lesz 3 hete, hogy elültettem. most Salix Alba Express-t ültettem, tavaly viszont nem...elvileg most ez sokkal gyorsabban fog nõni mint a tavalyi :) majd elválik...
És mit csináltok velük õsszel? Van vmi aprítógépetek?
egyik haveromnak van szecskázója, õ ültetett már 1500at, de azzal csak a felesleges oldalhajtásokat daraboljuk ösze, mert az enyémet is õ szokta. a fát azt hagyni kell 3-4 évig nõni, és ha igaz, akkor lesz belõle 6-8 méter magas és 15-25 cm átmérõjû fa... én már nagyon sokat olvasgattam róla...jelenleg nekem 525 fa van elültetve...ennek a fele tavalyi és a fele ideji ültetés... nagyon remélem, hogy 2 év múlva már az elsõ felével tüzelni fogok.
És van vmi spéci berendezésed a tüzeléshez? Aprítékkazán adagolóval vagy vmi ilyesmi?
Ha a termelésbe még nem is ugranék bele, simán beállítanék egy ilyen kazánt itthonra ha valóban lehet 20.000 / tonna áron venni aprítékot is nincs az üzemeltetéssel sokkal több macera (adagolás, kormolás).
Sok cég honlapját megnéztem, csábítóak is a leírások, de olyan emberrel még nem tudtam beszélni, akinek van ilyen rendszere és NEM forgalmazó... :)
hogyne lenne...egy vegyes tüzelésû öntvény kazán... teszek rá pár darab fát, a tetjére pedig lapáttal górom az apírítékot. nincs külön erre szakosított kazánom meg ilyenek, de ígyis nagyon jól ég rajta.
nekem fekvõ nagy kazánom van, kényelmesen lehet vele nyomulni, mondjuk van huzatszabályzóm... az adagolót errefelé azok használják akik maggal fûtenek, vagy pellettel...
az oldal hajtásokat mikor kell leszedni következõ tavasszal? mert tulajdonképp azokat akarom majd tovább ültetni jövõre. illetve minden évben hagyjak rajta plusz ágat hogy ha egyik 3 éves lesz ami levágok, akkor a következõ 2éves, a harmadik meg 1 éves, és igy minden éveben lesz vágni való?
én már 4-5 hónapos korában a fának lemetszettem az oldalhajtásokat, mert akkor nem tud a fõ ág megvastagodni (legalábbis ezt írták róla) dehát, ahogy gondolod, megis lehet hagyni szerintem, csak akkor lassabban fog nõni.
Csicsóka és bodza is jó erre a célra,mindkettõ gyorsan nõ és egyéb haszna is van, festékanyag,takarmányozás. Igy ezekbõl is ültettem a kertben egy-egy sort,majd jövõre meglátom hogy nõ.
ezzel a kettövel csak annyi a gond, hogy ha netán nem jön be a dolog, szinte lehetetlen kiirtani...
ja,bár régebben volt csicsókám,de eltünt,lehet túl kiszedtem,mert sütve nagyon szeretem...bodza is van régóta csak össze-vissza nõtt,most rendeztem)) bodzaszörp meg ilyeneket csináltam,virágja meg rántva finom))
hát mivel egész áprilisban nem volt esõ, szerényen öntöztem õket,de a bodza vagy 100X jobban nõ, igaz sokkal több kis hajtáson))
közben a "három nõvér" mintájára minden fa alatt bab és tök van)) illetve saját komló ültetvény kukoricasör készítéshez. Meghagytam az alkörmöst is mert fiatal leveleibõl klafa fõzelék van)) most megyek egy ásóval a patakhoz mert olvastam hogy 600forint volt kiloja a tormának a piacon,jövõre ezt se kelljen venni..(virágja szintén fõzelék, sütve meg máj ize van)
25bõl 10 maradt meg, talán a szárazság, pedig hébe-hóba locsoltam, vagy nem gyökeredzett meg jól.
nekem az ideibõl 500ból kb 10 nem kelt ki, és amik kikeltek, azokból 2 kiment...
....szóval hát mind kiszáradt. A bodza és akác/ecetfa viszont szépen nõtt, így ezeknél maradok, a surjást kivágtam, a kicsik maradtak 3 év múlva ismét lehet vágni. Rengeteg ág meg gally maradt, ház nagyságú kupac, és remek ötletnek vettem egy aprító gépet. Most csak 26ezer és 4centiset viszi.... Mellékesnek amire nem is gondoltam, sok kukoricacsõ lett, meg sok dísz tök, így ezzel is tüzelek DDD,...meg szintén sok karórépa maradt ami nem fogyott el fõzeléknek meg savanyúságnak, mivel két hónapja ott áll szépen összefonnyadt, és remek tüzelõ lett ebbõl is a szárazabb fa mellé.
Így valószínû jövõre még több kukoricát vetek, meg szintén tök és karórépa is marad.
Üdv! Szeretnék venni néhány energia füzet, tudnátok mondani olyan helyet ahol kapható? vagy más ilyesfajta növényt ami gyorsan nõ és fûtésre használható?:)
sztem nagy kamu,nem véletlneül mindeki csak eladni akar))
én maradtam a akác-bodza-ecetfa kombonál, három nagyságban hagyom így most már minden évben lehet vágni..melléje megy a csicsokaszár mint gyujtos megszáradva
ennyi... ami nekem megnõtt több mint két év alatt, az is csuklónyi, de annyit locsoltam, hogy ihaj. ami kevesebbet kapott, kiszáradt. ha nagyban csinálnám, akkora locsolási költségem lenne, hogy abból fûthetnék gázzal...
elmondom ám neked, hogy konkrétan a vízpartra ültetve a hajtás volt hogy kókadozott... csak rendszeres locsolással tudtam életben tartani>>>vízparton.
tehát szép ésjó ez, meg alternatív megoldás, de egyszerûen így ebben a formában majdnem annyit kell belefeccelni, mint amennyit spórolni akarsz vele. én két év alatt rájöttem, hogy az okosan kezelt akácossal ez a bohóckodás sosem fog versenyezni... még jó hogy azzal nem hagytam fel. ugyanaz mint az energiafû. itt okoskodták ki mellettem kb. 5km-re. nagy dérrel durral beharangozták mekkora óriási lehetõség ez, milyen jó, milyen zöld, milyen fasza. aztán rájöttek, hogy nem egészen úgy van az, de nem OFFolok...
én most bambusszal kisérletezem,meg csicsokaszárral,meg ilyen vastagszáru növényekkel de brikettnek elég macerás csinálni, valojában kellene ilyen galyaprito meg préselõ de mire megvenném megint ott lennék hogy akkor ezen a pénzen fát veszek
préselés nélkül meg gyorsan elég ha kiszárad (pl: alkörmös szára,kukoricacsuhéj,napraforgoszelezék),meg inkább kazánba lenne jo igy csak
Értem, és akkor mit ajánlanál helyette? Bár vettem 50 darabot, el is ültettem, majd kiderül mi lesz belõle, nem volt nagy befektetés szóval ha kipusztul sem megyek csõdbe, jövõre császárfával szeretnék próbálkozni, meg szemezek most az akáccal is, csak abból nem tudom melyik fajta lenne a jó...:S
amit lejjebb irtam, nem akarlak eltántoritani de a császárfás dolgok is fel vannak fujva
hiddel itt nálunk gyors növésben a bodza-akácfa-ecetfa trion kivül mást nem találsz (tüzelj kukorica csõvel esetleg)
Nem igazán tudok kukorica csövet honnan szerezni, egyébként rengeteg akác nõtt eddig a kertben csak mindig levagdostam, de jövõre meghagyom, had nõjenek. Az ecetfának mely részét használod tüzelésre?
hát legalább csutkát böngésszé.az van mindehol....
ecetfának az egészét használom, vagy mire gondoltál?
én ugy csinálom hogy 3 féle magasságu-éves fa van a kertben így minden évben lehet valamennyit kivágni
lejjebb olvastad? irtunk a rakétakályhárol meg a tömegkályhárol, igazán ezekkel lehetne takarékoskodni
én ugy csinálom hogy csináltattam rácsot és éjszaka mikor lefekszem berakom a rácsot a kályhába és erre rakok száraz fát és ez elizzik egész reggelig nem kell éjszaka a kályhára rakni nagy hidegben sem