Ugyan energia- lobby! Pedig micsoda fejlesztések vannak, elõremutatóak! Pl. van egy 2000 -bõl való Peugeot 306- os kocsim, ami most is 6,5 litert fogyaszt százon. Ismerõseink is vettek olyat, 3-4 éve, az meg 8-litert fogyaszt, pedig szintén benzines. Egy másik meg hibridet vet, persze az 3x drágább, de tény - keveset fogyaszt. Ebbõl látható, hogy törekednek olyan stratégiára, hogy a vásárló megutálja a nagy fogyasztásút! Ami sikerült is. Hogy mégis miért az olcsóbb, rosszabbra "visszafejlesztettet" választják többen? Érthetetlen...
Az energia szolgáltatóknál csak az a gond, hogy a házilag, általunk termelt energiát kvótához kötik....ha nem tudod saját magadnak tárolni, " vagy mondjuk a szomszédokkal megosztani... akkor bizony csökkentened kell a saját termelésed.... Jut eszembe...tavaly a Paksi Atomerõmû se ment teljes " gázzal.... nem kellett annyi energia... De, hogy ez a társaság mit akarhat ?? : õk vajon mire akarnak áttérni ?.....szélerõmûre ??
Nincs igazad! Mert nézd- milyen kõnnyen jõn a pénz 1 m3 gáz- 1 peták 2 m3 gáz két peták 1kWh áram- 3 peták 2kWh áram- 6 peták! Ezzel szemben, ha van hõszivattyú, gyárat kell hozzá épiteni, egy csomó hüje mukit, meg a siró gyerekeit el kell tartani! Nincs akkora haszon belöle, hogy kûlön klinika lehessen, magas szintû kiszolgálással, és Horváthországi, vagy Thai kûlföldi nyaralóval, pedig nagyon megérdemli... A höszivattyú- nem pénz szivattyú! Money, money money, olwejz honi,.. dehát megy ez nekûnk.
"Képzeld, ha kevesebb gáz, vagy áram fogyna, milyen szar lenne!" multiknak biztos :D
Én terveztem már 800 kW-teljesítményût, 90 oC vízzel üzemel (Hûtésre). Az melegvíz abszorberek 1,4 kW 90oC melegvizzel termelnek 1,0 kW 7oC hûtõvizet. Ha a kiûzõ 500 oC füstgáázal fûtött, az arány megfordul, 0,7 kW hõvel lehet 1,0 kw hûtést elérni. A kondenzátor ehhez ~max 35 oC-on üzemel, vagyis 1,7-2,4 kW hõ van ott ilyen hõfokon. A kondenzátor melegvíz esetén max 40 oC kölehet, ezzel hõszivattyús üzemmódban lehet fûteni. Gázfûtés esetén 50-55 oC kilépõ hõmérséklet érhetõ el (Robur). Azonban a lehetõségeket nem ismerhetjük, mert az eljárás a parlagon hever. Képzeld, ha kevesebb gáz, vagy áram fogyna, milyen szar lenne!
Jó tudni, hogy van ilyen és ha mûködik is, akkor nem véletlen, hogy nem reklámozzák.
Csak ezért indítottam a topikot, mert a kompesszoros árambázisut már jól ismerik. Kell egy kis idõ, hogy jobban felvezethessem. De lehet, hogy ugyanaz a baj vele, mint a stirling motorral is. Hogy csak a fogyasztóknak lenne jó. Ami ellen legkönnyebb úgy védekezni, ha egyuttal méreg drága is. Ezért hajtogatom, és mindenben bizonyítom, még a mûvészetben is, hogy a "fogyasztóknak" is kell legyen tudatos szemlélete! Ami persze fárasztó, mert benne van a tudat, ami önképzéssel szerezhetõ. De magam is látom, hogy ez reménytelen ügy. A tudatot ugyanis egyszerûbb "megcsinálni".
Borzasztó bonyolult. A tetejét melegíted hûtõbordáját hûtöd (akár vízzel is lehet, de akár levegõvel is), és mozog.
Itt a nasa egyszerûsített cucca, hiszen minek ilyen tekerõizé ha az áramtermeléshez csak mozgás kell, úgyhogy õk egyszerûen ráraktak egy tekercset a tengelyre, köré mégegyet. Az eredmény hõbõl váltakozó áram. Innen kell egy egyenirányítót fabrikálni (otthon összehozza aki egy kicsit is ért hozzá, aztán rá egy visszatáplálós bolti inverterre.
Csupa 100- és 200 éves technika... Ezt a cuccot be egy parabola tükör fókuszpontjába, és hello. De nem lehet ilyet kapni. Lehet kapni játék stirling motort (alárakod a teát és jééé forog), meg lehet kapni hulladékégetõs strirling generátort aranyáron, de így külön egy kicsit ne. Vajon miért? Hatásfoka egy ilyennek 30-40% körüli (napelem 15% egy jobb, és rohadt drága), ez meg kicsit egyszerûbb dolog mint a félvezetõ gyártás, és hát bonyolultnak sem nevezhetõ, csak nézzük meg egy autó hengereit... amibõl nem is 1 db van 1 autóba.
Itt egy nagy cucc Ez egy háztartáshoz nagy (az életbe nem használsz el annyi energiát amennyit ez nyáron termel, és az ehhez készülõ generátort(20kw vagy mennyi) is ha jól emléxem 8 millió forintért gyártja ez a solo nevû cég csak megrendelésre (sorozatgyártás nincs) saccra 95%-os haszonkulccsal.
Szóval olyan szépen érvényesül itt is az energialobbi...
"Egyetértek: komplex eljárás kell. De mindegyik végén azért ott fityeg valamilyen primer energia is, ha nem is sok." Jaja, de nem mindegy, hogy milyen mértékben :) Például van egy ismerõsöm aki 120 négyezméteres passzív házat épített, ilyen komplett hõszivattyú rendszerrel, és átlagosan 30 ezer a teljes rezsi számlájuk. Egy ugyanekkora "sima" háznál, cirkóval minimum egy 100-as lenne a rezsi. Szóval, igen elég kényelmes ha az árakat nézzük :)
"Én azonban a hõbázisú hõszivattyúkról beszélnék, amihez jellemzõen nem kell áram, csak hõ. Gáz, napkollektor, stb. Ugyanúgy van hûtési, és hõszivattyús körfolyamata is." Olyanról amihez áram sem kell, arról én sem hallottam.. Érdekes.
A stirling motor: hõlégmotor. Láttam 20 kW-os gázkazánt 1 kW-os stirling motorral, nem rossz? (Van spilling motor is, az gõzzel üzemel, mint a gõzmozdony). Én azonban a hõbázisú hõszivattyúkról beszélnék, amihez jellemzõen nem kell áram, csak hõ. Gáz, napkollektor, stb. Ugyanúgy van hûtési, és hõszivattyús körfolyamata is.
Egyetértek: komplex eljárás kell. De mindegyik végén azért ott fityeg valamilyen primer energia is, ha nem is sok. De azért mégis sok. És amikor a megujúló sok hasznáról beszélünk, ne feledjük soha a mögöttes primer technológiák nagy költségeit sem. Mert azok is kellenek. Tehát én nem mondanám azt, hogy mostantól kezdve napkollektorral fûtõk, ne építsetek több erõmûvet, vagy gázvezetéket. Valaki meg kell, hogy fizesse a közületek állandó rendelkezésre állását is. Ezt csak úgy mondom, mert egyébként off.
Kétségkivül igaz. Csak annyit tennék hozzá, hogy a "levegõ kazán", villamos meghajtással kétszeresen is az. Mert elõbb Visontán a Heller-Forgó hûtõtornyok fûtik fel a levegõt. Majd azt a szél odafújja a házadhoz, és te a villannyal, ami meg vezetéken jön, visszaalakítod azt hõvé ismét. Valóban kényelmesebb, mintha a lignitet szállítanák és égetnék el.
"Nagyon alaposan meg kell tervezni a KOMPLETT rendszert" Így van! Akkor érdemes ezeket használni ha épít, vagy teljesen felújítja mondjuk a házát az ember. Csinálnak egy szép kis passzív házat aminek a lényege a komoly hõszigetelés, mesterséges szellõztetés (még az ablakokat sem kell kinyitni), központi hõszivattyú rendszer napkollektor kiegészítésél stb. Fasza házak az ilyenek, csak drágák még.
Tény, hogy a "földbefúrós" változata jobb hatékonyságú de jóval drágább is. A "levegõs" is a hõenergiát nyeri ki, nem csak áramot használ. Egyébként inkább -20 fok-nál szokott probléma lenni a levegõsöknél :) de olyankor is tud kinyerni energiát, csak persze nem annyit mint a meleg idõszakban. De egy passzív háznál, ahol olyan vastagok a falak mint egy "várnál" egy langyos falmelegitõ is elég lenne fûtés kiegészítésként :) Tehát ilyen házaknál, ami jól megvan tervezve egy sima levegõs rendszer is elég lehet.
Minden egyes hõszivattyú fajtának megvannak az elõnyei és a hátrányai. A levegõs elõnye a könnyû szerelés,telepítés(akár utólag).Nincs szükség szondák fúrására,kútvíz keringetésre.A készülék bekerülési és üzembe helyezési költsége a legolcsóbb. Hátránya az alacsony COP,zajos kültéri egység,esetleg kiegészítõ fûtést is igényel.
A hõszivattyúknál sosem készülékben érdemes gondolkozni hanem komplett rendszerben.Épület hõszigeteléstõl,hõleadó felületek nagyságától a gépészeten át magáig a készülékig. Nagyon alaposan meg kell tervezni a KOMPLETT rendszert és akkor bármelyik hõszivattyú tud hatékonyan,gazdaságosan dolgozni.
hát ez a levegõs hõszivattyú mekkora lol. Honnan szedi az energiát, hogy egy lakást -10 fokos külsõ hõmérséklettel +20 fokra melegítsen? Ja persze már látom 11-16 kW-os fogyasztással az áramból :D szóval ez egy hõszivattyúnak nevezett bojler :DDD
Amivel tényleg jól lehet járni, az az ásós hõszivattyú, mert az nem árammal melegít, hanem a föld hõjével, ami ingyen van :) csak a szivattyúzáshoz kell áram, meg a "hõfoksokszorozáshoz".
Amúgy ilyeneket lehet kapni... ellenben stirling generátoros házi naperõmûvet nem pedig egy "picit " jobb mindenben mint egy napelem... Néhány négyzetméteren 10 kWh áramot termelni nyáron egy napelemhez képest faék egyszerûségû cuccal...
Milenne ha körbetekrném a házamat 750kV-os távvezetékkel és az arról disszipáló hõvel fõznék levest?
bocs az elején elírtam: tehát a cirkohóz kell áram, viz, gáz. ( gáz lemaradt)
Ismered a cirkó fûtést? A cirkóhoz kell áram, viz, amit aztán egy központi "kazán" vezérli az egészet. Ezért írtam, hogy a hõszivattyú rendszer is olyan mint a cirkó, vagy ahhoz hasonló. Ugyanúgy központilag vezérel mindent, csak annyi különbséggel, hogy a gáz helyett hõenergiát használ. De emelet ugyanúgy kell neki víz és áram is, de gáz egyáltalán nem szükséges a hõszivattyús rendszerhez. Ezért is preferálják passzív házaknál, mert a passzív házak alapja, hogy minden áramról mennyen és energiatakarékosan. Elméletileg egy átlag cirkónál 40%-kal kevesebbet fogyaszt egy ilyen hószivattyús rendszer, mivel a gázért nem kell fizetni. Talán ez benne a legnagyobb elõny.
Meg áram is kell, a hõszivattyúhoz. Ezt nem említetted, vagy megleptél vele, ha van olyan, hogy nem kell áram. Az általam ismert körfolyamatban, ami hûtésre és höszivattyúzásra jó, áramot, vagy magasabb hõfokszintû hõt kell bevezetni a körfolyamatba ahhoz, hogy hûtsél, illetve alacsonyabb hõfokszinten (~40oC) többlet környezeti hõt hasznosíthassál.De valamilyen priner hõforrás mindegyikhez kell.Villamos készülékeknél COP-nek jelölik a kinyerhetõ hõ, és a bevezetett villamos energia arányát. Különféle tényezõktõl függõen COP =2,0...7,0 között vehetõ fel.
Kétségkivül, az "árambázisú" és "hõbázisú" fûtési és hûtési hõellátás saját terminológiám: a kor, (vagy a kór) hozta ki belõlem. Mert verseny indult el: a komresszoros hõszivattyúk sok helyen kiszorították már nálunk is az egyéb eljárásokat, arra is hivatkozva, hogy õk tisztábbak (mert a szemét máshol keletkezik.) Ausztriában pedig (egy konferencián nemrég rákérdeztem), csak megújulót és áramot akarnak látni a házakban. Szép törekvés, és valóban teljesítenek is.
Szóval: - Árambázisú, ha a körfolyamat árammal meghajtott eszközzel valósítható meg. (kompresszor, vagy az említett Peltier elem)
- Hõbázisú: ha a körfolyamat hõ bevezetésével valósítható meg. (abszorber, adszorber)
Ez alapvetõ különbség, mivel a primer energiaforrást, annak hatékony hasznosítását érinti.
Ha a gázt elõbb eltüzeljük erõmûben, azután az áramot a helyszinre szállítjuk, akkor ~30% hasznosul, a többi a levegõt fûti, vagy a folyókat. Amikor levegõ kazánról beszélnek, akkor mi csak arra gondolunk, hogy a hõszivattyú a levegõbõl von el, és hasznosít gõzt a lakásban! Pedig elõbb arra kéne gondolnunk, hogy azt megelõzõen meg az erõmûben a levegõt, és a folyóvizeket fûti fel! Ha láttál Heller-Forgó hûtõtornyokat- azok igazi "levegõ kazánok"! Ha ugyanazt a gázt viszont gázmotorban vagy hõszivattyúban égeted el, eleve nagy villamos hatásfok (35-45%) jelentkezik, és a hõt is hasznosíthatod. Nyáron abszorben, ez elterjedt, ezt nevezik trigenerációnak, ilyet terveztem én is. Mert a "tri" ez esetben a hõbázisú hûtést jelent. A 90oC melegvíz belép az abszorberbe, ami az elpárologtatónál 7oC hûtõvizet ad ki. Az átvett hõt ~30 oC-on a hûtõtorony viszi el.
De láttam ugyanilyen adszorberes hûtõgépet is. A továbbiakban, ha van érdeklõdés, elmagyarázom, hogy mûködnek, mi a különbség. Azt se bánnám, ha más tenné, de legalább is a kompresszorosét valaki más, kezdetben leírná. Tévedés ne essék: én is mindegyiket csak a maga helyén tartom jónak!
Kedves Aquir, mégis maradok, mert az nem egészen ez. Csak szó van benne a hõszivattyúról is. Ez viszont csak arra kihegyezett. Marad tehát a topik.
Még egyelõre az általad használt fogalmakat szokom. (Egyébként is teljesen új nekem ez a téma, de érdekel.) Az áram- vagy hõbázisú az mit jelent? Hogy milyen forrás szolgáltatja az energiát a szivattyúzáshoz? És akkor mit jelent a hõbázisú? Hivatkozol valamilyen gáztüzelésû hõszivattyúra.
Megkeresem a hõszivattyút, és ott válaszolok. remark
Igazad van, itt befejeztem. Sajna csak két oldalt lapoztam csak vissza, nem túl sûrûn érdeklõdnek a téma iránt. Pixxelt meg arra kérem, járjon utánam, még sok ízes hibát találhat.
Az árambázisú hõszivattyú mindenütt, nálunk is elterjedt gyakorlat, hûtésre, fûtésre, hõszivattyúzásra. Hogy csak a splitteket említsem. A hõbázisú jelenleg majdnem biztosan csak hûtésre szorítkozik, és csak olyan helyeken, ahol hulladék, vagy olcsó hõ van (pld. blokkfûtõerõmûvek, és csak nagyobb teljesítményekre.) Hõbázisú hõszivattyúzásról viszont nem hallottam, csak nagyon kivételesen. A Robur cégnek vannak például gáztüzelésü hõszivattyúi, néhány volt Magyarországon is. De olyanokról, amelyek melegvízfûtésüek, és hõszivattyúznak is- nem hallottam még. És ez az, amit furcsállok nagyon. Úgy tûnik, senkinek se érdeke? Arra ugyanis joggal hivatkoznak, hogy nagyon drága. Ám annak csak az az oka, hogy valahogyan nem akarozik fejleszteni, tömeggyártani, terjeszteni...Miért?
Emlékezzünk a dicsõ szaratov hûtõszekrényre, amirõl a T-34-est is mintázhatták- néhány még ma is szolgál. Vagy tudunk e arról, hogy Magyarországon folyik a szállódai abszorpciós szobahûtõszekrények gyártása- azok ugyanis zajtalanok. Igaz, árammal, vagy gázzal fûtöttek azok is. Szerintem nem mindenki örülne, ha olcsóbbak lennének. Hiszen lehetnének: az egész csak tartály + hõcserélõ, kompresszor nuku.
Fõleg passzív házaknál használják. És van már "levegõs" hõszivattyú is, aminél nem kell fúrogatni a földbe, hanem a légkondi rendszeréhez hasonlóan oldják meg a mûködését. például ez: levegõs
Ha fázunk fûteni, ha melegünk van , hûteni akarunk. Ehhez is, ahhoz is sok energiát használunk, akkor is, ha mindkettõ egyszerre kell. Nem lehetne valamit egyszerre hû...fû..tenni, ezt összehozni? De lehet! Annak eszköze a hõszivattyú. Amihez sokkal kevesebb primer energia kell, bár kétségkivül- az is kell! Jól ismerjük és használjuk is a kompresszoros, árammeghajtású hõszivattyúkat. Amelyeket a továbbiakban "villamos, vagy árambázisú hõellátásnak" hívok. Ebbe tartozik a Peltier effektus is.
Ám létezik hõbázisú fûtés-hûtés-hõszivattyúzás is, amit a továbbiakban "hõbázisunak" hívok majd. Mert többféle eszköze van: - abszorpció, ez ismertebb - adszorpció, ez most fejlesztik. Ezek már 70(90)oC meghajtó energiával is mûködhetnek, persze anál jobban, minél nagyobb a hõmérséklet. Vagyis napenergiával is lehetne hûteni, sõt- hõszivattyúzni is. Ám valahogy nem nagyon terjeszti sem a villamos, sem a gázipar. Talán nem érdekük? De nekünk sem? Mi- fogyasztók is válhatunk tudatos, lobbivá? Mert végül is mindent mi döntünk el. De a saját józan belátásunk után menve kéne tenni azt. Errõl szívesen beszélgetnék itt.