Egyébként ha egy függvény alakja miatt nem kezelhetõ az adott témában, azonos átalakítással nem lehet elõrejutni. Másik formában ugyanazok a nehézségek jönnek elõ. Ha egy függvény helyett másik kell, mai bizonyos hibahatáron belül azonos eredményt ad, arra megvannak a módszerek.
teljesen rendben van, h nem vagy fizikus, és ezért nem tudsz érdemben hozzászólni. a baj akkor van, ha valaki (igen, gézoo az) szintén nem fizikus, viszont "tudományosnak lásztó maszlaggal" próbálja megvezetni az olyan nem-fizikusokat, mint te. (a fizikusokat nyilván nem tudja megvezetni).
most tekintsük félre ettõl, és nézzük mit válaszolt:
"Bekapcsolod az interferométert és meglendíted az asztalt."
nos, ez a válasz pont annyit ér, mintha csak ezt mondta volna: borotvahabot fújok az orrlikamba és felseprem a padlást. vagy: megkakiltatom a teknõsbékát és kifõzöm a spagettit. ha ezeket válaszolta volna, akkor a nem-fizikusok mindjárt azt gondolnák: sültbolond. de mivel a mondat tartalmazott egy tudományos szót (interferométer), ezért a nem-fizikusok általában erre hüledeznek, mivel nem tudják mirõl is van szó. viszont a fizikához kicsit is értõk (igen, én annak tartom magamat, sajnálom, ha nagyképûnek hangzik), elolvasva a gézoo agymenésiet nem fognak elájulni, hanem sültbolondnak fogják õt tartani.
ez a válasz : "bekapcsolom az interferométert, ..stb" egyszerûen nem mérés. a mérés egy nagyon bonyolult, összetett feladat, amit dokumentálni kell, hogy reprodukálható legyen.
tehát egyrészt: ha valaki kitalál egy elméletet (modellt), (legyen az a relativitás), akkor azt elõszöris alávetik megfigyeléseknek, hogy jó elõrejelzéseket ad e. azaz összhangban van e a megfigyelésekkel (ez eddig teljesült). egy modell éppen addig helyes, amíg meg nem figyelünk egy jelenséget, ami nincs összhangban a modellel. abban a pillanatban a modellt el kell vetni. ezeket a jelenségeket dokumentálni kell, mert ugye, ha valaki azt állítja, lemérte a fény sebességét, és az 3m/s -ra jött ki neki, senki nem fogja neki elhinni, hacsak meg nem mutatja pontosan hogy mérte, stb.. mert az ugye nem lehet h az egyik ember 3x10^8m/s-nak méri, a másik meg 3m/s-nak. na de errõl nem is beszélek többet, ez nyilvánvaló. tehát ha gezoo azt állítja, h einstein téved, akkor nyilván tud olyan megfigyelésekrol, amik ellent mondanak annak (ezt is állítja). na de ez nyilván nem elég. meg is kéne mutatni, mik ezek a mérések. ki végezte el azokat? pontosan hogy nézett ki a mérés, h reprodukálható legyen, stb.. szal amíg ezt nem teszi meg, minden erõlködése hiábavaló, a "Nem kell. Bekapcsolod az interferométert és meglendíted az asztalt" -típusú megnyilvánulás meg inkább szánalmas, mint röhejes.
másrészt: gondolod, hogy ha " Bekapcsolod az interferométert és meglendíted az asztalt " lenne a relativitselmélet cáfolata, akkor erre 100 év alatt senki nem jött volna rá, csak gezoo? azért legyen már egy kis arányérzékünk
Ennek a topicnak a címe: "Miért nincs Higgs bozonra szükség a tehetetlenség indoklásához? " Albertus a kérésemre indította, mert én új vagyok, még egy linket sem csatolhatok, topic-ot sem nyithatok.
Ha itt levezetés kerül szóba, akkor az a blogomban lévõ tehetetlenségi levezetést jelenti, azaz ezt:
Nekem ez magas. Csak azért kérdeztem, mert hátha van más is, aki nem tudja már követni, hogy melyik levezetésrõl beszéltek. Mert néha a semmibõl jönnek olyanok hogy "az a levezetés".
Én azt értem, hogy ti ilyen jól elvagytok a patthelyzettel, de nem lehetne félretenni a csatabárdot? Én kíváncsi lennék az eredményére annak amirõl itt beszélgettek. De nem vagyok fizikus (az sem), ezt mindenki tudja, így érdemben nem tudok belefolyni a vitába, esetleg megpróbálhatok eljátszani egy botvacsinált mediátort.
Szóval látod, azt válaszolta, hogy nem kell forrás, mert: "Bekapcsolod az interferométert és meglendíted az asztalt. Azonnal leolvasható a különbség." Ez azért annál több amit neked válaszolt.
Mivel nekem otthon csak kávédarálóm van, de interferométerem nincs, így max rátok tudok hagyatkozni, hogy elmagyarázzátok, hogy mit is látnék, ha meglendíteném a "meglendítendõt". (Na jó, hazudtam, mert kávédarálóm sincs. Csak a feszültséget próbálom oldani egy kis keresetlen viccelõdéssel. Elnézést.)
Az továbbra sem izgat hogy a "(gyök((c+v)/(c-v))- gyök((c-v)/(c+v)))=(2*v/c)*gyök(1+(v²/c²))" kifejezés hamis? A két oldal nem egyenlõ! És ez a legelsõ mûvelet a levezetésben! De hiányoznak még definíciók is. És mellesleg, nem a jelentésüknek megfelelõen használsz szakszavakat.
Csak hogy legalább a vitát értsem: Milyen levezetéssel kapcsolatban kéred hogy sorolják a hibákat? Ezzel?
Másik kérdésem, hogy qetuol kérdésével mi a baj? Ha összeollózom a hsz-eidet, akkor ezt a kijelentést kapom: Sokan kimérték és igazolták, hogy az ekvivalencia elv téves. Errõl van valami forrásod?
1. Nem definiáltál semmit. 2. Tájékozatlanságodra csak ellenvetéseket lehet gyártani. Vmit nem értesz, erre kitalálod, h hülyeség az egész és mindenki hülye, aki azt használja. Majd sorolod a scifi mûved részleteit. Ezek után nehéz követni, h mire reagáljak 1általán, mert olyan sok helyen tévedsz és folyamatosan ontod magadból a marhaságokat. Közben meg pl. qetoul és bárki más belekérdezésére csak lapítasz. Kezdjük talán innen szépen sorban vagy a szkeptikuson levõ nyitó hsz.-nál? Ezen topikban úgy látom sehol sem építkeztél az elejétõl, hanem már "kész eredményekkel" (amit erõs annak nevezni) jöttél, amik önmagukban semmik. Nem tudom feltûnt-e neked, de nem azért nem reagálnak az írásaidra azok, akik konyítanak a témához, mert hülyék, hanem mert kirí a szövegedbõl, h te azt hiszed, h már ismered a témát kellõen és kész kijelentéseket teszel. Amikrõl bárki, aki egy kicsit is olvasott specrelt tudhatja, h nem úgy van. Nah mármost ebbõl arra következtetnek (végeredményét tekintve nagyon is helyesen), h egyáltalán nem érdeklõdsz, ergo fölösleges is az idejüket rád pazarolni. 4. Mintha az elsõ értetlenkedésednél megálltál volna az olvasásban és ezért nem adsz magadnak lehetõséget arra, h egy témát megérts. A saját idõdet pazarlod hülyeségekre, ahelyett, h egyszer megismernél egy használt, jól mûködõ modellt és aztán kezdenéd el kritizálni. 5. Azzal meg, h másokat félreinformálsz velük és a tõlük informálódókkal baszol ki. (A Bibliában is van errõl vmi a hamis próféta és -tanok címszónál.)
Te honnan olvasol ilyen (téves) definíciókat? Lehet nem ártana egy mai középsulis fizika könyvet fellapozz, ha már azóta "elfelejtetted".
Már szerepelt itt jó pár link a helyes definícióval és leírással. Az a legszomorúbb, h még azt sem tudod, h a hõsugárzás leírására használják ezen modellt. Szted, ha csak befelé sugároz, akkor hogyan volna használható pl. a Föld energia-háztartásának legegyszerûbb modellezésére? Állításod szerint a Földet abszolút fekete testnek véve sosem adja le a bejövõ sugárzást, ráadásul a bejövõ fény a Napból valójában nem is létezne ezen modellben (igen, arra is illik a feketetest-sugárzási modell).
Hogy-hogy nem tudtad hogy abszolút fekete test alatt nem azt értik, ami nem sugároz kifelé még hõsugárzást sem? (pedig ezer1 helyen le van írva)
najó, ma éjfélig adok idõt, hogy idelinkeld az áltrelt cáfoló "kimért" adatokat. ha nem, akkor konstatálom, hogy olyen nincs is, és már megint hazudtál.
Ami azt illeti egy kurva nagy hibával kezdõdik a levezetésed. Az azonos átalakítással kapott képleted más eredményt ad mint az eredeti, ami ugye lehetetlen.
Az abszolút fekete test csak a belseje felé sugárzó, ezért abszolút fekete test a külvilág felé. "Minden fotont elnyel, de semennyit sem sugároz ki." Szól a definíciója. Hogy-hogy nem tudtad?
Még a legnagyobb hülyeségnek látszót is érdemes megnézni. A múltkor egy Elminster nick-û idióta teljesen értelmetlen hülyeséget írt, amibõl viszont levezettem a "táv valószínûség elvét" .
Azaz ha egy esemény valószínûsége egy foton kisugárzási helyének meghatározott környezetében konkrét értékû, akkor a befogási helyének ugyanekkora környezetére is érvényes ugyanezen valószínûség.
Azaz az idióta hülyeségébõl megszültem a virtuális féregjárat elvét.
Mondjuk ha úgy vesszük, lehet ám hogy minden levezetésed jó, csak mire eljut hozzánk, egy nagy elírás lesz belõle. Ez természetesen a mi hibánk, mert nekünk tudni kéne, hogy te igazából jól tudod, csak elírtad.
Tudom, cuki.. Munka közben "erre fussa".. elírások.. Lentebb megtalálod a linken a levezetést.. ne kelljen újra és újra kapkodva ideírni.. persze, hogy elírom ha hülye trollok b*szogatnak közben.
Ahelyett, hogy az energiádat egy épeszû kifogásra tartogatnád, hülyeségekkel cseszegetsz.
Cuki vagy. (2*v/c)*gyök(1+(v²/c²)) vesd össze: (2v/c)/gyök(1-(v²/c²)) Mindkettõt te írtad. Látom sunyin azért próbálsz javítani, de ez így még mindig nem jó. Mielõtt azt gondolnád, hogy idelapátolsz még pár oldalnyi elcseszett próbálkozást azonos átalakításra, szólni szeretnék, hogy én mindig idézni fogok tõled, és leírom hogy hol basztad el.
Ne is haragudj, de ha valaki a gimis elsõ osztályos anyaggal sincs tisztában, elég röhejes mikor egyenrangúként emlegeti saját magát Einsteinnel, sõt megmondja hogy hol téved....
Vagy még pontosabb legyek.. eredetileg a(gyök((c+v)/(c-v))- gyök((c-v)/(c+v))) alakból vezettük le a gyök(1+x/1-x)-gyök(1-x/1+x) alakot is.. majd ebbõl tovább rendezve a (2v/c)/gyök(1-(v²/c²)) alakot...
És amint látom, nem okos dolog félvállról levezetést idézni.. más megint elírtam az elõbb is.
Sajnálom, hogy még nem jártad ki az elsõ osztályt.. Mert ha kijártad volna akkor tudnád, hogy:
Ha x=v/c akkor gyök(1+x/1-x)-gyök(1-x/1+x)=(gyök((c+v)/(c-v))- gyök((c-v)/(c+v))) azaz nem az (gyök((c+v)/(c-v))- gyök((c-v)/(c+v))) alakból hanem az gyök(1+x/1-x)-gyök(1-x/1+x) alak átrendezésével kapjuk a 2*v/c)*gyök(1+(v²/c²)) alakot.
Nagyon ügyes vagy, de a "a k=c/2 és (gyök((c+v)/(c-v))- gyök((c-v)/(c+v)))=(2*v/c)*gyök(1+(v²/c²)) " biztosnem azonosság. A két kifejezés nem lehet azonos átalakítás eredménye. Gimnázium 1. osztály matematika.
Bocs, elírtam..nem ΔI =I* v*gyök(1+(v²/c²) ahol ß=gyök(1+(v²/c²)) hanem helyesen: ΔI =I* v*gyök(1-(v²/c²) ahol ß=gyök(1-(v²/c²)) .. Bocsánatot kérek az elírásért!
Az impulzusok relativisztikus Doppler változásainak eredõjére a
ΔI=m*v*ß alak alkalmazva több kijelentés is lehetõvé vált.
Miután a gyorsítás erõigényeként az Einstein féle erõ F = m0 * ß *a alakban az m = m0 *ß tag a tömeg m nagyságúra növekedését jelentette,
ugyanezen F = m0 * v * ß /t alakban pedig a t idõ alatti v sebesség változás a = v/t azaz behelyettesítve Einstein függvényével azonos alakú erõfüggvényt:
F = m0 * a * ß kaptunk azzal a különbséggel, hogy amíg Einsteinnél ok-indok és magyarázat nélkül a nõies "csak" a válasz a tehetetlenségre, addig az impulzusok különbözetének eredõje ok-okozati magyarázat a tehetetlenség okára.
Einstein: F=m0*ß*a Gézoo: F=m0*a*ß
A szorzási sorrend felcserélhetõségébõl következõen a két alak között csupán az indoklásban van különbség, az eredményében nincs.
Einsteinnél az m0*ß a tömeg növekedését úgy jelenti, hogy a tömeg nagyságát megváltoztató hatásnak tekinti a relatív sebességet. Én pedig az a*ß jelentéseként a gyorsulás okozta impulzus eredõ értékét változatlan m0 tömeggel értelmezem.
Einstein tömegnövekedése a gravitációra nem érvényes, mert a növekedett tömegnek nem lett nagyobb a gravitáló hatása. Mint ahogy az én függvényembõl eleve ez a kísérleti tapasztalattal egybeesõ eredmény következik.
Tehát a kísérleti tapasztalat szerint Nem helyes az F=m0*ß*a alak, helyette az F=m0*a*ß alak érvényessége mérésekkel igazolt.
Ezért javaslom az einsteini elv lecserélését az én általam levezetett impulzus különbségi elvre.
Rendben! De ha nem egyezik Téged kell kizárni. Benne vagy?
Különben is csodálom, hogy senkinek sem tûnt fel eddig Einstein energia függvényének az értelmetlensége.
Ugyanis ha az univerzumhoz viszonyítva egy m tömegû testet v sebességre gyorsítunk, akkor Einstein függvénye szerint (forrás: http://www.fourmilab.ch/etexts/einstein/specrel/www/ § 10. Dynamics of the Slowly Accelerated Electron fejezet http://www.fourmilab.ch/etexts/einstein/specrel/www/figures/img157.gif ábra )
növekszik az m tömeg energiája.
Viszont az m tömeg rendszerében ugyanez érvényes az univerzum v sebességre gyorsulása következtében az univerzum teljes tömegére.
Azaz az energia függvénye nem invariáns a transzformációra.
Pedig a relativitás alap axiómája szerint minden folyamatot leíró függvénynek invariánsnak kell lennie.
Tehát nem csak a jeltovábbítási sebesség, hanem többek között a saját energia egyenlete is ellent mond a relativitás elméletének.
Egyébként ha a számítási adatokat megfigyeled, láthatod, hogy nem lehetséges az Einstein féle tömeg növekedés..
Arról nem is szólva, hogy Einstein csak tippelt, mert 1905-1955-ig eltelt 50 év alatt egyetlen egy olyan mondatot nem írt le amellyel alátámasztaná, vagy indokolná a tehetetlenség általa feltételezett okát.
Miután az impulzusok relDoppleres különbözete csak a gyorsulásra mutatja meg az erõigény növekedését, de a tehetetlenség esetében nem feltételez "maradandó" anyag változást mint a specrel, ezzel megnyitja a lehetõséget a sokszoros fénysebességû utazás elõtt.
Alapból nagyon helyes a meglátásod. A relativitás lényege a kölcsönösség, azaz két test közül mindkettõ a másikat látja-méri éppen annyira lassultnak-rövidültnek mint õt a másik. Így valóban minden ami a relativitás szimmetrikus alapelvét megsérti, az helybõl megsérti a matematika zárt rendszerekrõl szóló alapvetõ tételét.
Hali! Bár nem nekem címezted nekem ez a véleményem. Az elõ tételnél nekem egy kicsit furcsa hogy a vonaton utazó megfigyelõ jóval késõbb látja meg a "hátsó " villámot.Mivel a szövegben az áll hogy "A"tól el "B" elé.Ez rendben.De szerintem hamarabb látja meg mint a külsõ megfigyelõ mivel a becsapódás pillanatában õ "c" vel közeledett a "B"pont felé, és "B"-tõl is "c"-vel közeledett õfelé a fény",míg a külsõ megfigyelõhöz a teljes utat be kellett járnia.Az "A"-t viszont nem is látja mivel "c"-vel távolodott tõle,így az onnan érkezõ fény soha nem jut el a szemébe, a vonat vége és a megfigyelõ közti távolság miatt.De ez csak "agyalás" mint ahogy azt említették.
Idézet,ebböl a kifejtésbõl.Nagyon hosszú ezért nem másoltam be az egészet.Akinek van kedve olvassa el. "Visszakanyarodva a beszélgetésünk elejére, azt kell mondanom, ez az egész mítosz, hogy a relativitáselmélet alapjaiban rendítette meg a térrõl és idõrõl alkotott nézeteinket, semmi más, mint egy intellektuális lufi, ami azonnal szétdurran, ha közelebbrõl szemügyre vesszük. Ha valaki továbbra is szereti a világot a jó öreg klasszikus tér és idõ fogalmainkon keresztül megragadni, ennek semmi akadálya."
Kérlek, ezt olvasd el: http://www.freeweb.hu/kvadromatika/eter/atpelm_jav.pdf
Egy kis kiegészítés.A "megoldásban" nem kakukkos óráról van szó hanem a kornak megfelelõ(1905) rugóerõ tárolós órákról.
El gondolkodtam egy dolgon,mégpedig Einstein speciális relativitás elméletén.Ha jól emlékszem kihagyta a gravitációt.A két órás változat valahogy nem jön be.Milyen óráról van szó.Ugyan is az egyenes vonalú egyenletes mozgást végzõ ûrhajón nincs gravitáció.Hogyan tudná az elméletét bizonyítani két kakukkos órával?Gyanítom hogy sehogy. A teória szerint van két óra mind a kér ûrhajón ám a két ûrhajó különbözõ sebességgel ,de egyenletesen gyorsulva mozog.A gyorsabban mozgó ûrhajón lassabban telik az idõ.Miért?
Én most beleteszem a gravitációt.A gravitáció hat az óra mechanikájára,mégpedig lassítóan mert a rugónak a gravitációs gyorsulással együtt járó súlynövekedést kell leküzdeniük miközben a rugó energiája nem változott. Tehát az elmélet már meg is bukott.Valójában nem az idõ lassult hanem csak az óra.Legalábbis én így látom.
Folytatva a tegnap általad felvetett kérdésre adandó választ, érdemes alaptételként leszögezni, hogy ha a térbeli sebesség abból fakadóan, hogy magával az ürességgel nincs ismert kölcsönhatása a fénynek sem, anyagnak sem,
(Kölcsönhatásnak nevezzük azokat a hatásokat amikor a hatás-ellenhatásban résztvevõk kölcsönösen hatnak egymásra.)
nincs megalapozható indoka sem annak, hogy miért lehetne korlátos két egymástól fizikailag független test közötti relatív sebesség.
Nincs ilyen korlát. Ezért valóban elérhetõ lehet bármekkora térbeli sebesség, akár a fény, akár a tömeggel rendelkezõ testek esetében.
Az egy teljesen más kérdés, hogy a ß mértékben a jeltovábbítási sebesség és a v relatív sebesség arányában eltorzított látvány szerint mit látnánk, ha egy test hozzánk viszonyítva fénysebességnél nagyobb sebességgel távolodna.
Miután ilyen esetre még nem készültek modellek és ezzel a modelleket korrekten elíró függvények, csak "logikusan találgatva" mondhatnánk akár azt is, hogy semmit se látnánk az ilyen testbõl. Mert gyorsabban távolodna tõlünk mint a tõle felénk közeledõ fény.. Így akármilyen furcsán hangzik még az is megeshetne, hogy a tõle felénk indított villanás fénye a mi szempontunkból nézve "hátrálna" a kisugárzója felé..
Azaz nem közeledne hozzánk, hanem távolodna tõlünk a róla kisugárzott fény.
Ez persze felvetne egy olyan lehetõséget is, amely szerint ha a fény kisugárzását még az elõtt megkezdte, hogy elhaladt volna mellettünk, akkor a fénye "nekünk hátrálva" milyen jelenségeket okozna?..
"Tehát szerintem az idõ állandó csak a mérése változik." Egy kis kiegészítés. Tehát szerintem az idõ állandó csak a mérése változik.Vagy nem létezik. Erre találtam egy leírást Itt olvashatod.
Ha jól vettem ki a szavaidat -mivel látom tetszik Aladár órája-akkor Aladár óráján lassabb ugranak illetve villannak az impulzusok.De szerintem ez nem az idõ tágulása hanem, mit ahogy te is írtad, a jeltovábbítás sebességének a korlátja.Ha találnak egy a fénynél gyorsabban mozgó "valamit" és azzal információt tudnának közölni (BIP)akkor meg szûnne ez a korlát mind addig amíg el nem érjük ennek a valaminek is a sebességét.Tehát szerintem az idõ állandó csak a mérése változik.
Nem egészen ez a probléma.. Hogy megérthesd, vegyük úgy, hogy az óra mutatója minden másodpercben amikor tovább lép, villant egyet.
Így ha a megfigyelõ tudni akarja az óra mutató állását, meg kell számlálnia a villanásokat.
Ha csak szimplán ránéz az óra számlapjára, akkor ugyanaz történik, mint a villanások megszámlálásakor.
Miután a villanás és a mutató tovább lépése egyszerre történik az óra számlapján, vagy ahogy "tudományosan" mondják, az óra rendszerében a két jel egyidejû, és az óra rendszerének ugyanazon helyérõl indul mind a két jel.
Tehát egyenértékû a mutató állásának megfigyelése és az impulzusainak megszámlálása.
Na most!
A megfigyelõ szerint, amilyen mértékben növekszik Aladár v relatív sebessége a megfigyelõhöz viszonyítva, a két villanás, valamint a mutató két lépése közötti idõ az 1/gyök(1-(v/c)²) -szeresére növekszik.
Azaz ha t a lépések=villanások közötti idõszakasz hossza Aladár óráján,
akkor a megfigyelõ szerint két lépés=villanás közötti t' idõszakasz hossza
Ezt a t --> t' hosszváltozást idõdilatációnak nevezzük. És a c jeltovábbítási sebességnek és a v relatív mozgási sebességnek az aránya okozza.
A levezetést a "fényóra" illetve "jelóra" nevû elvi eszközzel megtalálod a megadott linken.
A levezetést figyelmesen végignézve láthatod, hogy teljesen mindegy, hogy a c jeltovábbítási sebesség mekkora, az ehhez a c jeltovábbítási sebességhez viszonyított v mozgási sebesség aránya okozza a relativisztikusnak nevezett hatást.
Aladárnak ehhez semmi köze. Az csak példa volt az impulzusra. Tehát a világban mindenütt közvetítenek jeleket mûholdról .Azt tudjuk hogy ezek a jelek fénysebességgel közlekednek.A jeladó , kellõen nagy teljesítményû.(tehát akkora amekkorára szükség van.)A legegyszerûbb jel kisugárzására van tervezve mivel nem bonyolult utasításokat kell neki továbbítani hanem egy léptetõ jelet,egy BIP-et.A jel alakja tökéletes négyszög, nincs torzítás.A világûrben létezõ összes zavaró tényezõt kizárjuk.A jeladó által vezérelt két óra (mivel a jeladó mellet is van egy) tökéletesen szinkronban mûködik az ûrhajón lévõvel. Na már most, az ûrhajót elindítják, ami lassan közeledik a fénysebesség felé. Mit fog mutatni a két óra .Lesz e eltérés a kettõ között.
Gondosan válasszuk két felé arra, hogy az Aladár órája mit mutat, és arra hogy a megfigyelõk hogyan látják az órát.
Mert a megfigyelõkhöz az óra látványa, azaz a jel ami az óra állásáról tudósít, csak a jel továbbítási sebességgel érkezhet el.
Ezért nem a valóságot, hanem a valóság helyett, a jeltovábbítási sebesség által eltorzított képet közvetít.
Javaslom olvasd el a jeltovábbítási sebesség és a relatív mozgási sebesség arányából fakadó jeltorzulásról és annak kompenzálásáról szóló részt a kiemelésben: http://gezoo-vilaga.blog.hu/2010/08/18/uj_es_egyszeru_relativitas#more2230412
Bocs de nekem az impulzus szóra a hajtómû ugrik be, illetve Mézga Aladár amint egy puskán ülve kilövi magát a világûrbe.Szerintem egy puskával ,kellõ mennyiségû lõszerrel légüres térben elérhetõ a fénysebesség a fent nevezett "Aladár" elv alapján.(Az más kérdés hogy mikorra.) De van itt valami Tételezzük fel hogy van egy ûrhajó ami képes a fény sebességre.Az ûrhajón elhelyezünk egy órát amelyet egy mûholdról vezérlünk atomóra jellel.Mi történik, ha az ûrhajó közeledik a fénysebesség felé és mi történik ha eléri azt.Mikor mennyit mutat majd az óra.(Az hogy mennyi az idõ most mellékes) Szerintem, az ûrhajón elhelyezett óra ahogy a hajó közeledik a fény sebesség felé ,egyre lassulni fog, majd meg áll ha elérte azt.De ez nem jelenti azt hogy az idõ is megállt mert az ami vezérli az órát most ott jön az ûrhajó mögött és csak akkor éri el ha a hajó lassít. Szerintem.(Ez nem tudományos tény ez csak úgy van)
És hogy készül a csõtészta? Kihúzzák belõle a spagettit. Más téma?
Na jó.. Lentebb Albertusnak hála beillesztette az átrendezett függvénnyel készült táblázatot.
Szépen leolvasható belõle az is, hogy Einstein tömegnövekedési elvével azonos eredményt kapunk, ha az impulzusok rel.Doppleres eredõjével számolunk.
Ebbõl több dolog következik. Az egyik ilyen következmény, hogy ha a tömeg növekedne, akkor az impulzusok eredõjének hatványosan növekednie kellene az Einstein féle tömegnövekedés hatására.
Viszont a mérési eredmények egyértelmûen azt mutatják, hogy az impulzusok eredõi nem nagyobbak mint a számított érték.
Tehát fordítva van! Nem növekszik a tömeg, hanem csak a tömegen képzõdõ impulzusok okozta erõ növekszik a sebesség növekedésével.
Erre utal az is, mint ahogy lentebb már szó volt róla, hogy például egy repülõ, de egy mûhold mindenképpen nehezebb lenne ha F=m*g a növekedett m=m0*γ tömegre vonatkozna.
Viszont a mûhold pályák számításakor, de még a bolygó pályák számításakor sem számolunk az m=m0*γ tömegnövekedéssel, mégis centire pontosak a pályaszámítások.
Azaz nem jelenik meg pluszban gravitáló tömeg.
Ezen két tény alapján kijelenthetõ, hogy Einstein tömegnövekedés elve téves megfogalmazású. Nem a tömeg növekszik, hanem kizárólag csak az impulzusa!
Az impulzus függvény eredményének van más következménye is..
"A feketetest-sugárzás egy idealizált testnek – az abszolút fekete testnek – a sugárzása, amelyre jellemzõ, hogy tetszõleges hullámhosszú elektromágneses sugárzást képes elnyelni vagy kibocsátani (és értelemszerûen a rá esõ sugarakat nem veri vissza); így idealizált elméleti alapot ad az anyag és a sugárzás kapcsolatának vizsgálatához."
"Feketetest idealizált formában sohasem fordul elõ a természetben, de számos csillagászati objektum megközelítõleg feketetest. A feketetest jól modellezhetõ egy üreges gömbbel, amibe vékony lyukat fúrtak, ahol a bejutott sugárzás csapdába esik." Akkor most hogy van ez?De ne fáradjatok vele .Én végeztem. Keressünk más témát.
Tudjátok hogy készítik a csövet? Vesznek egy hosszú kerek semmit aztán körbe öntik.
A fizika is részben ilyen ,feltételeznek egy tárgyat ami nem létezik, azt idealizálják , és hozzá képest állapítják meg a törvényeket. Ami a rosszabb verzió ha fordítva csinálják.Tehát megalkotnak egy látszólagos törvényt de mivel nem mûködik ,kitalálnak hozzá egy idealizált valamit és már minden OK.És ha valami mégsem stimmel, alkotnak egy egy másik törvényt szintén a semmire alapozva,és a kettõ átlagát veszik.
Igazából a lényeget én is kihagytam nem jön ki a sugárzás az abszolút fekete testbõl. Minden belejutott energia benne is marad. A külvilág számára abszolút fekete az abszolút fekete test. A belsejére érvényes az amit Planck leírt.