tovább kevered dolgokat. egyáltalán miért hivatkozol az áltrelre, ha az imént azt bizonygattad, hogy nem érvényes? nem is említettem órajárási sebességet, hanem csak azt, hogy a szabadon esõ test nem gyorsul. errõl szól az ekvivalencia. erre persze nem tudsz mit mondani, hitelen témát váltasz, amint azt már megszokhattuk..
"Van egy másik szempont is.. Einstein függvénye szerint a tömeg növekszik a növekvõ sebességgel m=m0*gyök(1-(v/c)^2) mértékben. Ezért F=m*a éppen úgy érvényes mint F=m*g"
Ez egy nagyon jó megállapítás! Ami azt mutatja, hogy Einstein tömegnövekedést jósoló függvénye téves.
A te függvényedben pedig nincs tömeg növekedés.
Esetleg ha a kettõt összehoznád valahogy az nem lenne jobb?
de igen, ezek a példák igazolják. áltrel. levezetése pedig megtalálható az ezzel foglalkozó könyvekben. várom azokat a linkeket, ahol olyan kísérletek vannak, amik cáfolják az áltrelt....
Én nem tudom levezetni, csak kimásolni tudnám egy könyvbõl (Hraskó Péter: Relativitáselmélet, Typotex Kiadó) Mivel te még cáfolni is tudod, neked biztos menne. Levezetés közben rámutathatnál a hibás részekre. Lehet kezdeni!
én vezessem le? megtették nálam okosabb emberek. szánalmas amit csinálsz.. azthiszed, ha én nem tudom levezetni, akkor ezzel meg is van cáfolva? Einstein levezette, van róla sok könyv írva. menj be a könyvtárba aztán olvasd el.
ha pedig nem tudsz linkelni kísérleti eredményeket az azért van, mert ilyenek nincsenek. tehát megintcsak hazudtál, amikor azt mondtad " Kimérték, igazolták, hogy téves".
A levezetés egyébként kikezdhetetlen. Legalábbis eddig még senki nem talált benne kivetnivalót. Ez egyébként nem azt jelenti hogy tökéletes, hanem azt hogy a kiindulási adatokhoz képest egzakt. Ha lesz is jobb modellünk ezen a területen, a levezetés akkor se fog elromlani. Ezzel csak azt akartam bemutatni mennyire nincs fogalmad a dolgokról, és mennyire szánalmas ahogy itt pattogsz.
Amit másoktól veszek át, azt csak hihetem, de sohasem tudhatom. Az sem számít, jó okom van-e arra, hogy valamiben higgyek vagy sem. Hinni annyi, mint nem tudni. Ezen a valószínûség-számítások sem változtathatnak. Ebbõl a szempontból a természettudomány* olyan hitközösségnek tûnik, amely a felismerhetetlenségig újrarágja néhány valóban tudó ember tudásának morzsáit.
______ * Ide helyettesítse be magát az, akinek inge, és magára vette.
Ez szépen megfogalmazott ökörség. Ugye tudod? Csak játék a szavakkal, jelentése jelentéktelen:)
Tehát nem az, hogy átveszel valamit valakinek a könyvébõl. Meg nem abból lesz a tudás, amiben "eddig még senki nem talált kivetnivalót". Ez olyan, mintha arra alapoznád a tudásodat, amit a TV-ben mondanak, és utána arra hivatkoznál, hogy "ha hazugság lenne, valaki már csinált volna valamit". Valaki és valamit. És te mit csinálsz?
Nem, ez olyan dolog, hogy ha olvasol valamit és utánajársz, igaz-e, és bebizonyosodik hogy igen az a tudás. Ez persze nem úgy zajlik hogy minden egyes infó után rohanok kísérletezni. A tanulás egy életen át tartó folyamat, és egymásra épülnek a részletei. Mondjuk nehéz ezt elmagyarázni aki semmit se tud, csak hisz. Én megértem, hogy egy ilyen ember mint te, nem hisz abban hogy vannak olyan emberek akik tudnak is:)
Aki idejön nagy pofával halandzsázni, az tõlem másra ne számítson. Ha kicsit is értenél a fizikához, biztos hogy te is rájönnél, hogy csak a száj a jár. Egyébként az elején rákérdeztem pár dologra, válasz helyett támadás jött. Nem kell sok ész hozzá hogy kikövetkeztessem mi célból van itt. De engem nem zavar, amint látod elvagyok.
Legfeljebb az én függvényemet lehetne I=m*ß*v alakban is felírni, mert így az Excellel nincs akkora pontatlanság mint az eredeti rD számításnál. Az erõ így is F=I/t alakú lehet azaz F=m*ß*v/t vagy F=m*ß*a
Ne haragudj, nem szándékozom bele avatkozni a magas röptû eszmefuttatásokba,de kíváncsi lennék rá, hogy ezt hogy hoztad össze?
"Például 6000K hõmérsékletû abszolút fekete test esetén is 0 Hz és 1500 THz frekvenciák közötti minden frekvenciájú fotonok jelen vannak a termikus sugárzásban."
http://en.wikipedia.org/wiki/Color_temperature
megnézted a #21 táblázatot? A termikus fotonok csupán milliárdod résszel szerepelnek az összes foton okozta impulzus különbözetben.
Érdekes, hogy a többségnek elsõre a legkisebb hatás jut eszébe ha sugárzásról van szó..
A #21-ben nincs táblázat.#23-at ez ügyben nem tudom értelmezni mert nem tudom mi mire utal.De nem az a legfurcsább hanem ez:
"6000K hõmérsékletû abszolút fekete test."
Hogy lehet egy 6000K (napszerû 5726,85 fokos)test abszolút fekete?
Az abszolút fekete test egy ideális dolog, a valóságban nem létezik. Elvileg olyan anyag lenne, ami az elektromágneses sugárzás teljes spektrumát elnyeli, gerjesztve pedig az összes frekvencián sugároz.
Elõfordul, ha megnevezések elsõre megtévesztõek. Nem kell fekete "színû" legyen, a hõje miatt nyugodtan sugározhat, mint a Nap. Viszont, ami beérkezik rá fény máshonnan, azt minden hullámhosszon elnyeli.
Most, h már tudjuk honnan ismerhetjük meg Gézoo-Wan Kenobi mester tanításait, már sokkal okosabbak lehetünk. Csak azt nem értem, h a félrevezetésen kívül mi értelme annak, ha 1bõl a közepébe csap itten a témájának, ahelyett, h szépen okítana és magyarázna.
Én sajnos már ott elakadtam a szkeptikuson témaindító hsz-ában, h miért ad egy hivatkozást egy múlt-kor cikkre, aminek gyakorlatilag semmi köze ahhoz, amirõl utána ír. Én nem emlékeztem rá, h Lebegyev ilyen levezetést írt volna, ezért megkerestem az eredeti cikkét angol fordításban. Egyébként emiatt kamu az is, h "Einstein gondolkodás nélkül átemelte az 1905-ös cikkébe ezt az összefüggést". Továbbá Einstein cikkében sem találtam az általad említett levezetést.
Most mennem kell, de nekem ennyibõl is úgy tûnik, h mindez elég jól mutatja, h mennyire mozogsz otthonosan a témában.
Tehát az emberi szemmel nézve? Úgy saccolom, h erõsen kékes-fehér.
"Tehát az emberi szemmel nézve?" A meglátás jogos, mert ha jól tudom sok állatnak nincs szín érzékelése.Egy bika számára csak egy "baromi" világos valami lenne.
na mi lesz hol vannak azok az "általános relativitáselméletet cáfoló kísérletek és mérések?" gyanítom el vannak rejtve valahol, meg szupertitkosak, vagy az összeeküdt tudóstársadalom tüntette el azokat?
Elnézést kérek ez az én hibám. Gézoo még egy hónapig nem illeszthet be linket, képet stb. én pedig rossz helyre és rossz táblát illesztettem be, de most pótolom: Valamint a forrás oldal linkje: A Higgs bozon létét kizáró levezetés.
Anélkül, hogy bármilyen kritikát gyakoroljak megmondnád mi a két táblázat között a különbség?
Az elsõ táblázatban az excel pontatlanságából adódóan 0,3c feletti sebességeknél eltérés volt az átrendezés elõtti egyenletekkel kapott értékek és az Einsteini egyenlettel kapott erõ értékek között.
Régebbrõl csak annyi maradt meg bennem, h a beltérben használt lámpák fényéhez képest a Nap fényét kékesebbnek mondják. Legalább nem rossz irányba tippeltem.
Minden spinnel rendelkezõ részecskében folyamatosan hat centripetális gyorsulás a töltéshordozóra.
Minden töltéshordozó fotonokat sugároz ki ha gyorsulás hat rá.
Az egy fotonhoz rendelhetõ energia nagysága E=h*f és E=m*c függvényekkel jellemezhetõ az átadási idõtõl függetlenül.
A foton által szállított energiát elnyelõ részecske gyorsulást szenved a foton hatására.
A foton által szállított energia munkavégzése az átadott energia és az általa kiváltott gyorsulás hatására, az általa fotonformájában lesugárzott energia különbözete.
Tehát a foton által szállított energia munkavégzõ képessége az idõegységre jutó átadott energiával egyenesen arányos.
Ebbõl következõen: A foton által szállított energia munkavégzõ képessége az átadott és lesugárzott energia különbözetének idõegységre esõ részével azaz a teljesítményével P=ΔE/t egyenesen arányos.
Nem kötözködni akarok csak szeretnék egy kicsivel tisztábban látni.Elõször is nem vagyok fizikus.És nem is szeretem.Ezeken az oldalakon kaptam rá,hogy egy kicsit mélyítsem az ismereteimet.
"Minden töltéshordozó fotonokat sugároz ki ha gyorsulás hat rá."
Nos beírva a keresõbe a szavaidat minden találat az ellenkezõjét mondta,kivéve egyet de ott Te állítottad ugyan ezt.Sõt.Egy helyen ezt írod "Sajnos nem lehet fordított, mert az energia mozgatja a töltéshordozókat."Ez nem cáfolta annak amit állítasz?
A többire már rá sem kerestem.Nekem az az érzésem hogy a "tudjuk" jelen esetben az "Én azt állítom"ra módosítható.A "6000K hõmérsékletû abszolút fekete test." rejtélyét nélküled kellet megoldani de gondolom most, hogy vége a sulinak egy idõsödõ tanárnak sok az elfoglaltsága. Mint azt írtam, nem vagyok fizikus és azt írhatsz amit akarsz ,hiszen Einsteint is támadták a tevékenysége miatt,de nálad ,egy laikus számára is sok az ellentmondás.Itt ismét a "6000K hõmérsékletû abszolút fekete test."-re és immáron a mostani állításodra kell hogy mutassak.
töretlenül várom az áltrelt cáfoló méréseket... ezt most nem fogod elsuttyóskodni
".A "6000K hõmérsékletû abszolút fekete test." rejtélyét nélküled kellet megoldani de "
Nos, amint beleolvastam a "megoldásba" nekem úgy tûnt, hogy vak-vezet-világtalant módon a lényeg lemaradt."" Akkor mi a lényeg.Légy szíves tájékoztass!
Nos, Planck abból indult ki, hogy ha lenne egy olyan test, amely minden frekvenciát elnyelve csak termikusan sugároz, akkor a hõmérsékleti sugárzása:
P=E/t=I(v,T) az abszolút fekete test egységnyi felületre és egységnyi idõre, valamint egységnyi térszögre és egységnyi frekvenciára esõ energia sugárzásának teljesítménye.
h Planck állandó c =299792458,108 [m/s] k Boltzmann állandó v (nû) a foton sugárzás frekvenciája [Hz] T a test hõmérséklete [Kelvin fok]. E = h*v P= 2*h*v^3 / c^2 / (e-ad( h*v / k*T) - 1)
sugárzási teljesítményûként lenne érzékelhetõ.
Így ha azt vizsgáljuk, hogy a teljes sugárzási spektrumból az egyes frekvenciákon lévõ fotonok milyen amplitúdó résszel szerepelnek, akkor azt feltételezte a teljesítmény függvény alapján, hogy a hõmérséklet függvényében a maximum sávszélessége csökken és közel egyenesen arányos a középfrekvencia az abszolút hõmérséklettel.
Erre a feltételezésre késõbb Wien elkészítette az eltolási függvényét amit mérésekkel igazoltak.
Természetesen az abszolút fekete test fogalmától a természetes sugárzók jelentõsen eltérnek, lásd lángot: http://en.wikipedia.org/wiki/Flame a Nap és a kisebb csillagok sugárzási spektruma pedig egészen jó közelítéssel követi Planck sugárzási törvényét (majdnem tökéletes fekete test sugárzást mutatnak.)
Miután szemmel látható, hogy a nap nem fekete fényt sugároz, azaz nem csak infra tartományú sugárzó, így nyilván az "abszolút feketet test" mint fogalom, csak képletesen értendõ.
Nézd meg a láng vagy a Nap sugárzási spektrumát.. Tanulságos.
Biztos igazad van, de valahogy mindig kimarad az a 6000K.Az általadbelinkelt oldalon van egy skála ami mutatja az anyagok hõmérsékletébõl adódó szín képet.És a 6000K-nél nem fekete a terület.Mellesleg akkor a színképelemzési technológia valójában hamis adatokat közölne.Mivel fizika tanár vagy tedd már meg hogy az adott képletet behelyettesítve levezeted.És bizonyítod hogy a Nap valójában fekete.De hagyjuk! Az igaz hogy rendelkezik a feketetestre jellemzõ sugárzási jelleggel de nem fekete.Kukk
Igazából a lényeget én is kihagytam nem jön ki a sugárzás az abszolút fekete testbõl. Minden belejutott energia benne is marad. A külvilág számára abszolút fekete az abszolút fekete test. A belsejére érvényes az amit Planck leírt.
Tudjátok hogy készítik a csövet? Vesznek egy hosszú kerek semmit aztán körbe öntik.
A fizika is részben ilyen ,feltételeznek egy tárgyat ami nem létezik, azt idealizálják , és hozzá képest állapítják meg a törvényeket. Ami a rosszabb verzió ha fordítva csinálják.Tehát megalkotnak egy látszólagos törvényt de mivel nem mûködik ,kitalálnak hozzá egy idealizált valamit és már minden OK.És ha valami mégsem stimmel, alkotnak egy egy másik törvényt szintén a semmire alapozva,és a kettõ átlagát veszik.
"A feketetest-sugárzás egy idealizált testnek – az abszolút fekete testnek – a sugárzása, amelyre jellemzõ, hogy tetszõleges hullámhosszú elektromágneses sugárzást képes elnyelni vagy kibocsátani (és értelemszerûen a rá esõ sugarakat nem veri vissza); így idealizált elméleti alapot ad az anyag és a sugárzás kapcsolatának vizsgálatához."
"Feketetest idealizált formában sohasem fordul elõ a természetben, de számos csillagászati objektum megközelítõleg feketetest. A feketetest jól modellezhetõ egy üreges gömbbel, amibe vékony lyukat fúrtak, ahol a bejutott sugárzás csapdába esik." Akkor most hogy van ez?De ne fáradjatok vele .Én végeztem. Keressünk más témát.
És hogy készül a csõtészta? Kihúzzák belõle a spagettit. Más téma?
Na jó.. Lentebb Albertusnak hála beillesztette az átrendezett függvénnyel készült táblázatot.
Szépen leolvasható belõle az is, hogy Einstein tömegnövekedési elvével azonos eredményt kapunk, ha az impulzusok rel.Doppleres eredõjével számolunk.
Ebbõl több dolog következik. Az egyik ilyen következmény, hogy ha a tömeg növekedne, akkor az impulzusok eredõjének hatványosan növekednie kellene az Einstein féle tömegnövekedés hatására.
Viszont a mérési eredmények egyértelmûen azt mutatják, hogy az impulzusok eredõi nem nagyobbak mint a számított érték.
Tehát fordítva van! Nem növekszik a tömeg, hanem csak a tömegen képzõdõ impulzusok okozta erõ növekszik a sebesség növekedésével.
Erre utal az is, mint ahogy lentebb már szó volt róla, hogy például egy repülõ, de egy mûhold mindenképpen nehezebb lenne ha F=m*g a növekedett m=m0*γ tömegre vonatkozna.
Viszont a mûhold pályák számításakor, de még a bolygó pályák számításakor sem számolunk az m=m0*γ tömegnövekedéssel, mégis centire pontosak a pályaszámítások.
Azaz nem jelenik meg pluszban gravitáló tömeg.
Ezen két tény alapján kijelenthetõ, hogy Einstein tömegnövekedés elve téves megfogalmazású. Nem a tömeg növekszik, hanem kizárólag csak az impulzusa!
Az impulzus függvény eredményének van más következménye is..
Bocs de nekem az impulzus szóra a hajtómû ugrik be, illetve Mézga Aladár amint egy puskán ülve kilövi magát a világûrbe.Szerintem egy puskával ,kellõ mennyiségû lõszerrel légüres térben elérhetõ a fénysebesség a fent nevezett "Aladár" elv alapján.(Az más kérdés hogy mikorra.) De van itt valami Tételezzük fel hogy van egy ûrhajó ami képes a fény sebességre.Az ûrhajón elhelyezünk egy órát amelyet egy mûholdról vezérlünk atomóra jellel.Mi történik, ha az ûrhajó közeledik a fénysebesség felé és mi történik ha eléri azt.Mikor mennyit mutat majd az óra.(Az hogy mennyi az idõ most mellékes) Szerintem, az ûrhajón elhelyezett óra ahogy a hajó közeledik a fény sebesség felé ,egyre lassulni fog, majd meg áll ha elérte azt.De ez nem jelenti azt hogy az idõ is megállt mert az ami vezérli az órát most ott jön az ûrhajó mögött és csak akkor éri el ha a hajó lassít. Szerintem.(Ez nem tudományos tény ez csak úgy van)
Gondosan válasszuk két felé arra, hogy az Aladár órája mit mutat, és arra hogy a megfigyelõk hogyan látják az órát.
Mert a megfigyelõkhöz az óra látványa, azaz a jel ami az óra állásáról tudósít, csak a jel továbbítási sebességgel érkezhet el.
Ezért nem a valóságot, hanem a valóság helyett, a jeltovábbítási sebesség által eltorzított képet közvetít.
Javaslom olvasd el a jeltovábbítási sebesség és a relatív mozgási sebesség arányából fakadó jeltorzulásról és annak kompenzálásáról szóló részt a kiemelésben: http://gezoo-vilaga.blog.hu/2010/08/18/uj_es_egyszeru_relativitas#more2230412
Aladárnak ehhez semmi köze. Az csak példa volt az impulzusra. Tehát a világban mindenütt közvetítenek jeleket mûholdról .Azt tudjuk hogy ezek a jelek fénysebességgel közlekednek.A jeladó , kellõen nagy teljesítményû.(tehát akkora amekkorára szükség van.)A legegyszerûbb jel kisugárzására van tervezve mivel nem bonyolult utasításokat kell neki továbbítani hanem egy léptetõ jelet,egy BIP-et.A jel alakja tökéletes négyszög, nincs torzítás.A világûrben létezõ összes zavaró tényezõt kizárjuk.A jeladó által vezérelt két óra (mivel a jeladó mellet is van egy) tökéletesen szinkronban mûködik az ûrhajón lévõvel. Na már most, az ûrhajót elindítják, ami lassan közeledik a fénysebesség felé. Mit fog mutatni a két óra .Lesz e eltérés a kettõ között.
Nem egészen ez a probléma.. Hogy megérthesd, vegyük úgy, hogy az óra mutatója minden másodpercben amikor tovább lép, villant egyet.
Így ha a megfigyelõ tudni akarja az óra mutató állását, meg kell számlálnia a villanásokat.
Ha csak szimplán ránéz az óra számlapjára, akkor ugyanaz történik, mint a villanások megszámlálásakor.
Miután a villanás és a mutató tovább lépése egyszerre történik az óra számlapján, vagy ahogy "tudományosan" mondják, az óra rendszerében a két jel egyidejû, és az óra rendszerének ugyanazon helyérõl indul mind a két jel.
Tehát egyenértékû a mutató állásának megfigyelése és az impulzusainak megszámlálása.
Na most!
A megfigyelõ szerint, amilyen mértékben növekszik Aladár v relatív sebessége a megfigyelõhöz viszonyítva, a két villanás, valamint a mutató két lépése közötti idõ az 1/gyök(1-(v/c)²) -szeresére növekszik.
Azaz ha t a lépések=villanások közötti idõszakasz hossza Aladár óráján,
akkor a megfigyelõ szerint két lépés=villanás közötti t' idõszakasz hossza
Ezt a t --> t' hosszváltozást idõdilatációnak nevezzük. És a c jeltovábbítási sebességnek és a v relatív mozgási sebességnek az aránya okozza.
A levezetést a "fényóra" illetve "jelóra" nevû elvi eszközzel megtalálod a megadott linken.
A levezetést figyelmesen végignézve láthatod, hogy teljesen mindegy, hogy a c jeltovábbítási sebesség mekkora, az ehhez a c jeltovábbítási sebességhez viszonyított v mozgási sebesség aránya okozza a relativisztikusnak nevezett hatást.
Ha jól vettem ki a szavaidat -mivel látom tetszik Aladár órája-akkor Aladár óráján lassabb ugranak illetve villannak az impulzusok.De szerintem ez nem az idõ tágulása hanem, mit ahogy te is írtad, a jeltovábbítás sebességének a korlátja.Ha találnak egy a fénynél gyorsabban mozgó "valamit" és azzal információt tudnának közölni (BIP)akkor meg szûnne ez a korlát mind addig amíg el nem érjük ennek a valaminek is a sebességét.Tehát szerintem az idõ állandó csak a mérése változik.
"Tehát szerintem az idõ állandó csak a mérése változik." Egy kis kiegészítés. Tehát szerintem az idõ állandó csak a mérése változik.Vagy nem létezik. Erre találtam egy leírást Itt olvashatod.
Nagyon ügyes vagy! Így van. Csak az óra járása lassultnak látszik.
És igaz, ha lenne gyorsabb jeltovábbító jelenség, akkor annak a sebessége határozná meg a megfigyelések torzítottságát.
Folytatva a tegnap általad felvetett kérdésre adandó választ, érdemes alaptételként leszögezni, hogy ha a térbeli sebesség abból fakadóan, hogy magával az ürességgel nincs ismert kölcsönhatása a fénynek sem, anyagnak sem,
(Kölcsönhatásnak nevezzük azokat a hatásokat amikor a hatás-ellenhatásban résztvevõk kölcsönösen hatnak egymásra.)
nincs megalapozható indoka sem annak, hogy miért lehetne korlátos két egymástól fizikailag független test közötti relatív sebesség.
Nincs ilyen korlát. Ezért valóban elérhetõ lehet bármekkora térbeli sebesség, akár a fény, akár a tömeggel rendelkezõ testek esetében.
Az egy teljesen más kérdés, hogy a ß mértékben a jeltovábbítási sebesség és a v relatív sebesség arányában eltorzított látvány szerint mit látnánk, ha egy test hozzánk viszonyítva fénysebességnél nagyobb sebességgel távolodna.
Miután ilyen esetre még nem készültek modellek és ezzel a modelleket korrekten elíró függvények, csak "logikusan találgatva" mondhatnánk akár azt is, hogy semmit se látnánk az ilyen testbõl. Mert gyorsabban távolodna tõlünk mint a tõle felénk közeledõ fény.. Így akármilyen furcsán hangzik még az is megeshetne, hogy a tõle felénk indított villanás fénye a mi szempontunkból nézve "hátrálna" a kisugárzója felé..
Azaz nem közeledne hozzánk, hanem távolodna tõlünk a róla kisugárzott fény.
Ez persze felvetne egy olyan lehetõséget is, amely szerint ha a fény kisugárzását még az elõtt megkezdte, hogy elhaladt volna mellettünk, akkor a fénye "nekünk hátrálva" milyen jelenségeket okozna?..