El gondolkodtam egy dolgon,mégpedig Einstein speciális relativitás elméletén.Ha jól emlékszem kihagyta a gravitációt.A két órás változat valahogy nem jön be.Milyen óráról van szó.Ugyan is az egyenes vonalú egyenletes mozgást végzõ ûrhajón nincs gravitáció.Hogyan tudná az elméletét bizonyítani két kakukkos órával?Gyanítom hogy sehogy. A teória szerint van két óra mind a kér ûrhajón ám a két ûrhajó különbözõ sebességgel ,de egyenletesen gyorsulva mozog.A gyorsabban mozgó ûrhajón lassabban telik az idõ.Miért?
Én most beleteszem a gravitációt.A gravitáció hat az óra mechanikájára,mégpedig lassítóan mert a rugónak a gravitációs gyorsulással együtt járó súlynövekedést kell leküzdeniük miközben a rugó energiája nem változott. Tehát az elmélet már meg is bukott.Valójában nem az idõ lassult hanem csak az óra.Legalábbis én így látom.
Egy kis kiegészítés.A "megoldásban" nem kakukkos óráról van szó hanem a kornak megfelelõ(1905) rugóerõ tárolós órákról.
Kérlek, ezt olvasd el: http://www.freeweb.hu/kvadromatika/eter/atpelm_jav.pdf
Idézet,ebböl a kifejtésbõl.Nagyon hosszú ezért nem másoltam be az egészet.Akinek van kedve olvassa el. "Visszakanyarodva a beszélgetésünk elejére, azt kell mondanom, ez az egész mítosz, hogy a relativitáselmélet alapjaiban rendítette meg a térrõl és idõrõl alkotott nézeteinket, semmi más, mint egy intellektuális lufi, ami azonnal szétdurran, ha közelebbrõl szemügyre vesszük. Ha valaki továbbra is szereti a világot a jó öreg klasszikus tér és idõ fogalmainkon keresztül megragadni, ennek semmi akadálya."
Faszságon agyalsz, nem gyakorlati a probléma, hanem elméleti. Nem az óra jár lassabban, hanem az _idõ_telik_ lassabban.
Egyébként meg egy fénysebesség közeli sebességgel haladó ûrhajóban miért is lenne gravitáció?
Hali! Bár nem nekem címezted nekem ez a véleményem. Az elõ tételnél nekem egy kicsit furcsa hogy a vonaton utazó megfigyelõ jóval késõbb látja meg a "hátsó " villámot.Mivel a szövegben az áll hogy "A"tól el "B" elé.Ez rendben.De szerintem hamarabb látja meg mint a külsõ megfigyelõ mivel a becsapódás pillanatában õ "c" vel közeledett a "B"pont felé, és "B"-tõl is "c"-vel közeledett õfelé a fény",míg a külsõ megfigyelõhöz a teljes utat be kellett járnia.Az "A"-t viszont nem is látja mivel "c"-vel távolodott tõle,így az onnan érkezõ fény soha nem jut el a szemébe, a vonat vége és a megfigyelõ közti távolság miatt.De ez csak "agyalás" mint ahogy azt említették.
Alapból nagyon helyes a meglátásod. A relativitás lényege a kölcsönösség, azaz két test közül mindkettõ a másikat látja-méri éppen annyira lassultnak-rövidültnek mint õt a másik. Így valóban minden ami a relativitás szimmetrikus alapelvét megsérti, az helybõl megsérti a matematika zárt rendszerekrõl szóló alapvetõ tételét.
Egyébként ha a számítási adatokat megfigyeled, láthatod, hogy nem lehetséges az Einstein féle tömeg növekedés..
Arról nem is szólva, hogy Einstein csak tippelt, mert 1905-1955-ig eltelt 50 év alatt egyetlen egy olyan mondatot nem írt le amellyel alátámasztaná, vagy indokolná a tehetetlenség általa feltételezett okát.
Miután az impulzusok relDoppleres különbözete csak a gyorsulásra mutatja meg az erõigény növekedését, de a tehetetlenség esetében nem feltételez "maradandó" anyag változást mint a specrel, ezzel megnyitja a lehetõséget a sokszoros fénysebességû utazás elõtt.
Különben is csodálom, hogy senkinek sem tûnt fel eddig Einstein energia függvényének az értelmetlensége.
Ugyanis ha az univerzumhoz viszonyítva egy m tömegû testet v sebességre gyorsítunk, akkor Einstein függvénye szerint (forrás: http://www.fourmilab.ch/etexts/einstein/specrel/www/ § 10. Dynamics of the Slowly Accelerated Electron fejezet http://www.fourmilab.ch/etexts/einstein/specrel/www/figures/img157.gif ábra )
növekszik az m tömeg energiája.
Viszont az m tömeg rendszerében ugyanez érvényes az univerzum v sebességre gyorsulása következtében az univerzum teljes tömegére.
Azaz az energia függvénye nem invariáns a transzformációra.
Pedig a relativitás alap axiómája szerint minden folyamatot leíró függvénynek invariánsnak kell lennie.
Tehát nem csak a jeltovábbítási sebesség, hanem többek között a saját energia egyenlete is ellent mond a relativitás elméletének.
clarck = gezoo = albertus
Ha pedig az energia összegzõ függvényét nézzük, akkor önmagában rossznak találjuk.
Miután a kinetikai energiák közül csupán az önkényesen kiragadott egyenes vonalú mozgás energiája szerepel benne.
Miután nem tudta felírni sem a perdületi sem a rezonáns kinetikai energiák egyenértékeit, így egyszerûen kihagyta a specrelbõl.
Az impulzusok relativisztikus Doppler változásainak eredõjére a
ΔI=m*v*ß alak alkalmazva több kijelentés is lehetõvé vált.
Miután a gyorsítás erõigényeként az Einstein féle erõ F = m0 * ß *a alakban az m = m0 *ß tag a tömeg m nagyságúra növekedését jelentette,
ugyanezen F = m0 * v * ß /t alakban pedig a t idõ alatti v sebesség változás a = v/t azaz behelyettesítve Einstein függvényével azonos alakú erõfüggvényt:
F = m0 * a * ß kaptunk azzal a különbséggel, hogy amíg Einsteinnél ok-indok és magyarázat nélkül a nõies "csak" a válasz a tehetetlenségre, addig az impulzusok különbözetének eredõje ok-okozati magyarázat a tehetetlenség okára.
Einstein: F=m0*ß*a Gézoo: F=m0*a*ß
A szorzási sorrend felcserélhetõségébõl következõen a két alak között csupán az indoklásban van különbség, az eredményében nincs.
Einsteinnél az m0*ß a tömeg növekedését úgy jelenti, hogy a tömeg nagyságát megváltoztató hatásnak tekinti a relatív sebességet. Én pedig az a*ß jelentéseként a gyorsulás okozta impulzus eredõ értékét változatlan m0 tömeggel értelmezem.
Einstein tömegnövekedése a gravitációra nem érvényes, mert a növekedett tömegnek nem lett nagyobb a gravitáló hatása. Mint ahogy az én függvényembõl eleve ez a kísérleti tapasztalattal egybeesõ eredmény következik.
Tehát a kísérleti tapasztalat szerint Nem helyes az F=m0*ß*a alak, helyette az F=m0*a*ß alak érvényessége mérésekkel igazolt.
Ezért javaslom az einsteini elv lecserélését az én általam levezetett impulzus különbségi elvre.
Bocs, elírtam..nem ΔI =I* v*gyök(1+(v²/c²) ahol ß=gyök(1+(v²/c²)) hanem helyesen: ΔI =I* v*gyök(1-(v²/c²) ahol ß=gyök(1-(v²/c²)) .. Bocsánatot kérek az elírásért!
Nagyon ügyes vagy, de a "a k=c/2 és (gyök((c+v)/(c-v))- gyök((c-v)/(c+v)))=(2*v/c)*gyök(1+(v²/c²)) " biztosnem azonosság. A két kifejezés nem lehet azonos átalakítás eredménye. Gimnázium 1. osztály matematika.
Sajnálom, hogy még nem jártad ki az elsõ osztályt.. Mert ha kijártad volna akkor tudnád, hogy:
Ha x=v/c akkor gyök(1+x/1-x)-gyök(1-x/1+x)=(gyök((c+v)/(c-v))- gyök((c-v)/(c+v))) azaz nem az (gyök((c+v)/(c-v))- gyök((c-v)/(c+v))) alakból hanem az gyök(1+x/1-x)-gyök(1-x/1+x) alak átrendezésével kapjuk a 2*v/c)*gyök(1+(v²/c²)) alakot.
Vagy még pontosabb legyek.. eredetileg a(gyök((c+v)/(c-v))- gyök((c-v)/(c+v))) alakból vezettük le a gyök(1+x/1-x)-gyök(1-x/1+x) alakot is.. majd ebbõl tovább rendezve a (2v/c)/gyök(1-(v²/c²)) alakot...
És amint látom, nem okos dolog félvállról levezetést idézni.. más megint elírtam az elõbb is.
Cuki vagy. (2*v/c)*gyök(1+(v²/c²)) vesd össze: (2v/c)/gyök(1-(v²/c²)) Mindkettõt te írtad. Látom sunyin azért próbálsz javítani, de ez így még mindig nem jó. Mielõtt azt gondolnád, hogy idelapátolsz még pár oldalnyi elcseszett próbálkozást azonos átalakításra, szólni szeretnék, hogy én mindig idézni fogok tõled, és leírom hogy hol basztad el.
Ne is haragudj, de ha valaki a gimis elsõ osztályos anyaggal sincs tisztában, elég röhejes mikor egyenrangúként emlegeti saját magát Einsteinnel, sõt megmondja hogy hol téved....
Tudom, cuki.. Munka közben "erre fussa".. elírások.. Lentebb megtalálod a linken a levezetést.. ne kelljen újra és újra kapkodva ideírni.. persze, hogy elírom ha hülye trollok b*szogatnak közben.
Ahelyett, hogy az energiádat egy épeszû kifogásra tartogatnád, hülyeségekkel cseszegetsz.
Mondjuk ha úgy vesszük, lehet ám hogy minden levezetésed jó, csak mire eljut hozzánk, egy nagy elírás lesz belõle. Ez természetesen a mi hibánk, mert nekünk tudni kéne, hogy te igazából jól tudod, csak elírtad.
Még a legnagyobb hülyeségnek látszót is érdemes megnézni. A múltkor egy Elminster nick-û idióta teljesen értelmetlen hülyeséget írt, amibõl viszont levezettem a "táv valószínûség elvét" .
Azaz ha egy esemény valószínûsége egy foton kisugárzási helyének meghatározott környezetében konkrét értékû, akkor a befogási helyének ugyanekkora környezetére is érvényes ugyanezen valószínûség.
Azaz az idióta hülyeségébõl megszültem a virtuális féregjárat elvét.
Az abszolút fekete test csak a belseje felé sugárzó, ezért abszolút fekete test a külvilág felé. "Minden fotont elnyel, de semennyit sem sugároz ki." Szól a definíciója. Hogy-hogy nem tudtad?
Ó, minõ meglepõ! Senki sem talált hibát az impulzus eredõ levezetésében?
Ami azt illeti egy kurva nagy hibával kezdõdik a levezetésed. Az azonos átalakítással kapott képleted más eredményt ad mint az eredeti, ami ugye lehetetlen.
najó, ma éjfélig adok idõt, hogy idelinkeld az áltrelt cáfoló "kimért" adatokat. ha nem, akkor konstatálom, hogy olyen nincs is, és már megint hazudtál.
Te honnan olvasol ilyen (téves) definíciókat? Lehet nem ártana egy mai középsulis fizika könyvet fellapozz, ha már azóta "elfelejtetted".
Már szerepelt itt jó pár link a helyes definícióval és leírással. Az a legszomorúbb, h még azt sem tudod, h a hõsugárzás leírására használják ezen modellt. Szted, ha csak befelé sugároz, akkor hogyan volna használható pl. a Föld energia-háztartásának legegyszerûbb modellezésére? Állításod szerint a Földet abszolút fekete testnek véve sosem adja le a bejövõ sugárzást, ráadásul a bejövõ fény a Napból valójában nem is létezne ezen modellben (igen, arra is illik a feketetest-sugárzási modell).
Hogy-hogy nem tudtad hogy abszolút fekete test alatt nem azt értik, ami nem sugároz kifelé még hõsugárzást sem? (pedig ezer1 helyen le van írva)
1. Nem definiáltál semmit. 2. Tájékozatlanságodra csak ellenvetéseket lehet gyártani. Vmit nem értesz, erre kitalálod, h hülyeség az egész és mindenki hülye, aki azt használja. Majd sorolod a scifi mûved részleteit. Ezek után nehéz követni, h mire reagáljak 1általán, mert olyan sok helyen tévedsz és folyamatosan ontod magadból a marhaságokat. Közben meg pl. qetoul és bárki más belekérdezésére csak lapítasz. Kezdjük talán innen szépen sorban vagy a szkeptikuson levõ nyitó hsz.-nál? Ezen topikban úgy látom sehol sem építkeztél az elejétõl, hanem már "kész eredményekkel" (amit erõs annak nevezni) jöttél, amik önmagukban semmik. Nem tudom feltûnt-e neked, de nem azért nem reagálnak az írásaidra azok, akik konyítanak a témához, mert hülyék, hanem mert kirí a szövegedbõl, h te azt hiszed, h már ismered a témát kellõen és kész kijelentéseket teszel. Amikrõl bárki, aki egy kicsit is olvasott specrelt tudhatja, h nem úgy van. Nah mármost ebbõl arra következtetnek (végeredményét tekintve nagyon is helyesen), h egyáltalán nem érdeklõdsz, ergo fölösleges is az idejüket rád pazarolni. 4. Mintha az elsõ értetlenkedésednél megálltál volna az olvasásban és ezért nem adsz magadnak lehetõséget arra, h egy témát megérts. A saját idõdet pazarlod hülyeségekre, ahelyett, h egyszer megismernél egy használt, jól mûködõ modellt és aztán kezdenéd el kritizálni. 5. Azzal meg, h másokat félreinformálsz velük és a tõlük informálódókkal baszol ki. (A Bibliában is van errõl vmi a hamis próféta és -tanok címszónál.)
Csak hogy legalább a vitát értsem: Milyen levezetéssel kapcsolatban kéred hogy sorolják a hibákat? Ezzel?
Másik kérdésem, hogy qetuol kérdésével mi a baj? Ha összeollózom a hsz-eidet, akkor ezt a kijelentést kapom: Sokan kimérték és igazolták, hogy az ekvivalencia elv téves. Errõl van valami forrásod?
Pontosabban http://gezoo-vilaga.blog.hu/2011/6 ezen van a levezetés.
A másik téma csak megalapozta ezt a felismerést.
Az továbbra sem izgat hogy a "(gyök((c+v)/(c-v))- gyök((c-v)/(c+v)))=(2*v/c)*gyök(1+(v²/c²))" kifejezés hamis? A két oldal nem egyenlõ! És ez a legelsõ mûvelet a levezetésben! De hiányoznak még definíciók is. És mellesleg, nem a jelentésüknek megfelelõen használsz szakszavakat.
Én azt értem, hogy ti ilyen jól elvagytok a patthelyzettel, de nem lehetne félretenni a csatabárdot? Én kíváncsi lennék az eredményére annak amirõl itt beszélgettek. De nem vagyok fizikus (az sem), ezt mindenki tudja, így érdemben nem tudok belefolyni a vitába, esetleg megpróbálhatok eljátszani egy botvacsinált mediátort.
Szóval látod, azt válaszolta, hogy nem kell forrás, mert: "Bekapcsolod az interferométert és meglendíted az asztalt. Azonnal leolvasható a különbség." Ez azért annál több amit neked válaszolt.
Mivel nekem otthon csak kávédarálóm van, de interferométerem nincs, így max rátok tudok hagyatkozni, hogy elmagyarázzátok, hogy mit is látnék, ha meglendíteném a "meglendítendõt". (Na jó, hazudtam, mert kávédarálóm sincs. Csak a feszültséget próbálom oldani egy kis keresetlen viccelõdéssel. Elnézést.)
Nekem ez magas. Csak azért kérdeztem, mert hátha van más is, aki nem tudja már követni, hogy melyik levezetésrõl beszéltek. Mert néha a semmibõl jönnek olyanok hogy "az a levezetés".
Ennek a topicnak a címe: "Miért nincs Higgs bozonra szükség a tehetetlenség indoklásához? " Albertus a kérésemre indította, mert én új vagyok, még egy linket sem csatolhatok, topic-ot sem nyithatok.
Ha itt levezetés kerül szóba, akkor az a blogomban lévõ tehetetlenségi levezetést jelenti, azaz ezt:
teljesen rendben van, h nem vagy fizikus, és ezért nem tudsz érdemben hozzászólni. a baj akkor van, ha valaki (igen, gézoo az) szintén nem fizikus, viszont "tudományosnak lásztó maszlaggal" próbálja megvezetni az olyan nem-fizikusokat, mint te. (a fizikusokat nyilván nem tudja megvezetni).
most tekintsük félre ettõl, és nézzük mit válaszolt:
"Bekapcsolod az interferométert és meglendíted az asztalt."
nos, ez a válasz pont annyit ér, mintha csak ezt mondta volna: borotvahabot fújok az orrlikamba és felseprem a padlást. vagy: megkakiltatom a teknõsbékát és kifõzöm a spagettit. ha ezeket válaszolta volna, akkor a nem-fizikusok mindjárt azt gondolnák: sültbolond. de mivel a mondat tartalmazott egy tudományos szót (interferométer), ezért a nem-fizikusok általában erre hüledeznek, mivel nem tudják mirõl is van szó. viszont a fizikához kicsit is értõk (igen, én annak tartom magamat, sajnálom, ha nagyképûnek hangzik), elolvasva a gézoo agymenésiet nem fognak elájulni, hanem sültbolondnak fogják õt tartani.
ez a válasz : "bekapcsolom az interferométert, ..stb" egyszerûen nem mérés. a mérés egy nagyon bonyolult, összetett feladat, amit dokumentálni kell, hogy reprodukálható legyen.
tehát egyrészt: ha valaki kitalál egy elméletet (modellt), (legyen az a relativitás), akkor azt elõszöris alávetik megfigyeléseknek, hogy jó elõrejelzéseket ad e. azaz összhangban van e a megfigyelésekkel (ez eddig teljesült). egy modell éppen addig helyes, amíg meg nem figyelünk egy jelenséget, ami nincs összhangban a modellel. abban a pillanatban a modellt el kell vetni. ezeket a jelenségeket dokumentálni kell, mert ugye, ha valaki azt állítja, lemérte a fény sebességét, és az 3m/s -ra jött ki neki, senki nem fogja neki elhinni, hacsak meg nem mutatja pontosan hogy mérte, stb.. mert az ugye nem lehet h az egyik ember 3x10^8m/s-nak méri, a másik meg 3m/s-nak. na de errõl nem is beszélek többet, ez nyilvánvaló. tehát ha gezoo azt állítja, h einstein téved, akkor nyilván tud olyan megfigyelésekrol, amik ellent mondanak annak (ezt is állítja). na de ez nyilván nem elég. meg is kéne mutatni, mik ezek a mérések. ki végezte el azokat? pontosan hogy nézett ki a mérés, h reprodukálható legyen, stb.. szal amíg ezt nem teszi meg, minden erõlködése hiábavaló, a "Nem kell. Bekapcsolod az interferométert és meglendíted az asztalt" -típusú megnyilvánulás meg inkább szánalmas, mint röhejes.
másrészt: gondolod, hogy ha " Bekapcsolod az interferométert és meglendíted az asztalt " lenne a relativitselmélet cáfolata, akkor erre 100 év alatt senki nem jött volna rá, csak gezoo? azért legyen már egy kis arányérzékünk
Egyébként ha egy függvény alakja miatt nem kezelhetõ az adott témában, azonos átalakítással nem lehet elõrejutni. Másik formában ugyanazok a nehézségek jönnek elõ. Ha egy függvény helyett másik kell, mai bizonyos hibahatáron belül azonos eredményt ad, arra megvannak a módszerek.
gondolod, hogy ha " Bekapcsolod az interferométert és meglendíted az asztalt " lenne a relativitselmélet cáfolata, akkor erre 100 év alatt senki nem jött volna rá, csak gezoo?
Nem gondolom hogy ennyi lenne a cáfolata, hanem azt gondolom, hogy ezzel is szimplán hivatkozik valami összetettebb kísérletre/bizonyításra. Pont mint mikor annyit ír, hogy "az a levezetés".
Arra nyilvánvalóan nem fogok tudni válaszolni, hogy van-e ilyen kísérlet/bizonyítás, de te viszont legalább azt tudod már, hogy az a kísérlet, amirõl nem adja meg neked a kért információt, annak köze van az interferométerhez.
nem patthelyzet, mert nem lehet mind2 igaz, csak ez egyik legfeljebb. a kérdés az, melyik a valószínûbb. ehhez viszont már arányérzék kell.
ad1: vajon gezoo tud olyan kísérletekrõl, amik cáfolják einsteint, de eltitkolja mindenki elõtt? vagy létezik tudósok egy szûk köre a világon, akik végeztek ilyen kísérleteket, amelynek gezoo tagja, de nem mondják el titkukat senkinek, ezért nem kerültek napvilágra ilyen eredmények?
te szerencsétlen, ki beszél itt ekvivalenicaelvrõl? nem is neked írtam, hanem remarknak. egyátalán te épelméjû vagy? különben is, a rel. doppler, a relativitáselméletbõl van levezetve. ha a relativitás hamis, akkor a rel. doppler is az.. áhh.. felesleges beszéd..
Azzal kezdtem ezt a szálat #213-ban, hogy "Sokan kimérték és igazolták, hogy az ekvivalencia elv téves." Erre írta õ, az interferométert. Erre írtad te, hogy "gondolod, hogy ha "Bekapcsolod az interferométert és meglendíted az asztalt" lenne a relativitselmélet cáfolata..." Erre írta õ pár kanyarral arrébb, hogy "Nem valószínûleg, hanem biztosan nem érvényes az ekvivalencia elv." Erre te: "te szerencsétlen, ki beszél itt ekvivalenicaelvrõl?"
A kérdésedre a válasz az, hogy mi végig arról beszéltünk. Mikor azt írtad, hogy "relativitáselmélet cáfolata", akkor én úgy vettem, hogy te az ekvivalenciaelvre gondolsz, mert hogy arról volt szó egészen addig.
Már mikor #81-ben azt írtad, hogy "egyáltalán miért hivatkozol az áltrelre, ha az imént azt bizonygattad, hogy nem érvényes?", arra az volt a válasza #86-ban, hogy "Csak az ekvivalencia elv téves, de ettõl még a téridõ geometria, persze némi feljavítás-átalakítás után még használható lenne." Tehát elvileg ennek tisztázottnak kellene lennie, hogy mirõl beszél.
Nem lehet hogy csak valami félreértés van kettõtök között azzal kapcsolatban, hogy minek az érvényességét vonja õ kétségbe?