Amúgy tegnap volt csatahajós film. Segal ,,mester" és az Úszó Erőd. A USS Missurri csatahajót egy rakás hülye terrorista elfoglalja. Meg Erika Elenak akkori melle látszik. És Patkány Casey Ryback jól leveri és lelövi az összes terroristát. Amúgy igen vacak film, bár régen jónak számított, és tokaharcos új filmjeihez képest is egész tűrhető. Meg USS Missurri. Azért érdekes, hogy maroknyian lazán elfoglalják, és semmit nem tud tenni ellenük a flotta...hiába csatahajó, és? Tengeralattjárók, repülőgépek? Szarrá lőhetnék, na mindegy, ez csak egy film.
A Murmanské. De nem az ami a játékban van, hanem a Sverdlov-osztályú könnyű cirkálóé amiket az '50-es években építettek. Amúgy szerintem nagyon szép hajók voltak.
Sziasztok! Melyiket érdemesebb megvenni először a Clevelandet vagy az Aobat? Mindkettőt meg akarom venni de most egyelőre csak egyre van kapacítás.
Pont az a lényeg, hogy eleve nem is lenne háború, mert normális ember nem kezd háborúzni, főleg nem olyan indokokkal, amikért leginkább szokás (pl politika, pénz, vallás). A normális ember belegondol, hogy miért is kéne nekem kinyíratnom magam? Azért, hogy pár fejesnek jobb legyen? Vagy: miért is kéne lelőnöm azt az embert, akivel sosem találkoztam, sose volt vele semmi bajom, csak mert valaki "odafent" azt mondja? Ellenben a parancsvégrehajtók irtják egymást, meg az ártatlanokat, utólag persze a szokásos "csak parancsot teljesítettem" dumával védekezve. Gondolkodni kéne eszetlen parancskövetés, bólogatás, seggnyalás helyett és jobb lenne a világ... De ez esélytelen, mint napjainkban is látjuk...
Vagy az amerikai polgárháború Fredericksburg-i csatája, vagy a mohácsi csata, vagy a tavaszi ébredés hadművelet és még vagy egy rakás másik. Van egyébként ebben a témában egy nagyon jó kis könyv, az a címe, hogy Hadászati Balfogások. Érdemes elolvasni, eléggé olvasmányos darab.
Nincs vkinek esetleg fölösleges invite kódja? :) Szivesen kipróbálnám a játékot...
Köszi:)
"Aki parancsot ad, mindig többet tud az adott körülményekről, mint az aki kapja."
Már bocsi de ez hülyeség. Számtalan példa van a hadtörténelemben amikor a parancsnok olyan hibás parancsot adott ki amiről a beszottjai is tudták, hogy eleve kudarcra ítélt parancs és a vége katasztrófa lesz.
Namost gondolj bele mi lenne ha egy háborúban mindenki a saját feje után menne. Vagy hol van az a határ, amikor egy katona megkérdőjelezheti a parancsot? Aki parancsot ad, mindig többet tud az adott körülményekről, mint az aki kapja. Utoljára szerkesztette: Toweliee, 2015.05.07. 05:55:44
nem a parancs betűjét kell követni hanem a "szellemét", hasonló helyzetben én is ugyan így járnék el mint Wilhelm Marschall, amit vele tettek a győzelme után az jól bizonyítja hogy a német haditengerészetnél mennyire rugalmatlan agyilag zokni emberek voltak fontos pozíciókban.
tengeralattjáró hadviselésben és kisebb felszíni hajókkal végrehajtott hadműveletekhez jól értetek de mikor kezükbe adtak 2 csatahajót egyszerűen nem tudtak velük mit csinálni, bum neki kiküldték portyázni a bismarckot egymagában.... pont olyan feladatot adtak neki ami egy BB feladatkörében létező legutolsó helyen kéne hogy legyen, de tegyük fel ha sikerül kitörnie az atlanti óceánra a hood kilövése után és mindenféle hülye sérülés nélkül akkor mégis mit kezdtek volna? volt egyáltalán tervük arra hogyan jutnak vissza hazai kikötőbe? :DDD kötve hiszem.
és akkor még ezek nekiálltak anyahajót is építeni....
Az attól függ. Ha egy idióta ad idióta parancsot, az nem vezet sehova. Csak egy jó hadvezér/stratéga/vezető parancsait követve lehet elérni valamit...
"Fisher tengernagy aranyköpését lehet idézni: "A parancsok arra valók, hogy megszegjék őket! A parancsot követni minden hülye képes!" "
A gondolkodás előbbre való az ostoba parancsteljesítésnél. Legalábbis az kéne legyen. Ha gondolkodnának az emberek, akkor a legtöbb háború simán elkerülhető lenne, mert senki nem gyilkolná le a szomszédját csak azért mert valami gyökér a hátország kényelmében, távol mindentől, politikai okok miatt kitalálja... Hány kép van a neten, ahol a harcoló felek karácsonykor pár nap fegyverszünetet kötnek, együtt ünnepelnek, cigiznek, stb, aztán 3 nap múlva újra ölik egymást. Ez szimpla hülyeség, ahogy pl a mostani orosz-ukrán konfliktus is az...
Eh, mindegy, vissza a hajókhoz... És egyebekhez: voltunk pl Kecelen a tankmúzeumban, ahol hegyekben rozsdásodnak a régi teherautók, tankok, egyéb gépek. Vagy épp nemrég volt hír, hogy valami rég halott francia milliomos kihalt házánál olyan autórégiségek rohadtak a garázsban, amik milliókat érnek és igazi ritkaságok... Ugyanígy méltatlanul van elfeledve sok hajó és sok ütközet. Történelemórákon nem is említenek ilyeneket, amikről itt a fórumban tudomást szereztem a napokban...
a parancs lényege,hogy ne gondolkozz rajta hanem tedd meg! Hidd el,hogy bár ez kivételes eset legtöbbször és leghatékonyabban a parancs teljesítésével lehet eredményt elérni egy harcban
Olvasgattam ma néhány csatahajós cikket. És még így olvasva is elszomorító egy-két eset, pl a Tirpitz, korának legjobb csatahajója és végig állt egy kikötőben, pár havonta szarrá bombázták, kijavították, aztán állt tovább, majd partvédő hajót csináltak belőle, de ott is szarrá bombázták... Mindezt úgy, hogy végig a közelükben állomásozott egy reptérnyi Luftwaffe alakulat és egyszer sem szálltak föl segíteni nekik! Nemhogy kiküldték volna még utoljára harcolni a vízre, akkor már úgyis mindegy volt, legalább dicső halála lett volna a hajónak is és az embereknek is... És miután annyit szenvedett (és helytállt), simán feldarabolták és széthordták a roncsot évekkel később...:(
A másik a Bismarck. Klasszikus eset, mikor hozzá nem értő idióták a vezetők (a mai világban ugyanez megfigyelhető, szinte bármilyen nagyobb cégnél, egyik főnök nagyobb állat, mint a másik...). Ezzel a hajóval is mit lehetett volna kezdeni, ha meg van rendesen tankolva, ha nem kis rombolók kísérik, hanem egy másik csatahajó, ha foglalkozik azzal, hogy angol cirkálók és egy angol felderítőgép is észrevette, ha nem hagyja elmenekülni a Prince of Wales-t a Hood kilövése után, ha megpróbálják lerobbantani a sérült kormánylapátot, stb. stb. Döntésképtelen ostoba kapitány és vezérkar miatti hibák okozták a vesztét... Azóta is lent fekszik az óceán fenekén...:(
Marschall esete meg egyenesen szánalmas (egyben ismét számos példa hozható fel a mai civil életből erre is...):
"Marschall azt a parancsot kapta, hogy támadja meg a Norvégiában harcoló angol csapatok ellátó bázisát, a harstadi kikötőt. Csakhogy saját légi felderítése jelentette Marschallnak, hogy a britek kiürítették Harstadot. A német tengernagy ezt jelenti is a főparancsnokságnak, de válaszként csak az eredeti parancs megismétlését kapja. Marschallnak azonban esze ágában sincs a semmit lövetni az üres kikötőben. A többször megismételt parancsnak fittyet hányva nyugat felé fordul, abban bízva, hogy elkaphat néhányat a kiürítést végző angol hajókból. A német kötelék június 07-én találkozik a Juniper aknarakóval, és az Oil Pioneer tankhajóval, és mindkettőt elsüllyesztik. Másnap, június 08-án reggel újabb két hajót fognak el. Az Orama teherhajót elsüllyesztik, az Atlantis kórházhajót futni hagyják. Aznap délután aztán sor kerül a legnagyobb fogásra, a német hajók találkoznak a Glorious anyahajóval és kísérő rombolóival, és mindhárom hajót elsüllyesztik. A Scharnhorstot közben egy torpedótalálat súlyosan megrongálja. A győzelem jutalmaként Raeder azonnal kirúgatta a haditengerészet kötelékéből Marschallt, és éveken át szabályos bosszúhadjáratot folytatott ellene. Vagyis nem fontos a győzelem, nem fontos az eredmény, hanem kizárólag a parancs feltétlen teljesítése az, ami igazán fontos, és elismerésre méltó."
Ezek szerint csak néhány helyi harctéri kiválóság akadt a németeknél, akikből legenda lett (Wittman, Marschall, Rommel, stb..), a felső vezetés tele volt alkalmatlan idiótákkal? Ilyen sztorik után már érthetővé kezd válni miért bukták a VH-t...
Én már eladtam, hogy meglegyen a Pensacola, de lehet hogy visszaveszem majd, mert a tűzgyorsasága 2x akkora mint a Pensacolának, egyéb értékei meg szinte ugyanazok, az MM-nek meg tökmindegy, hogy hatos vagy hetes tierben vagyok...
Fuso 55 HIT-->100k dmg.......azaz 1800-as átlag sebzés...........volt 3 citadella HIT-em is...OFC semmit nem küldtem a tengerfenékre..........oké mind 10-12km es találat volt,de akkor is viccesen alacsony Utoljára szerkesztette: StrikeFor, 2015.05.06. 18:20:34
a konkurens war thunderben van éjszaka meg esős időjárás de nagyon ritkán látni ilyet(talán csak sim battle-ben van) mondjuk azért ott se viszik túlzásba.
most jobban belegondolva mégsem lenne olyan jó ötlet ez a éjszakai csata a wows-ban :DD egynéhány szaros romboló már így is pont akkor tűnik fel mellettem a fűst és sziget mentes nyílt vízen mikor már rég késő... hát akkor mi lenne éjszaka jajjj. Utoljára szerkesztette: kissssss, 2015.05.06. 17:50:06
"A torpedóvetők negyed tízkor érkeztek meg, s három csoportra bontakozva szét, egyszerre két oldalról támadták a német hajót. A támadás alig tíz percig tartott. Néhány torpedó veszélyesen közel ment el a Tirpitz mellett, de a csatahajónak, a kormányszerkezetet a végsőkig igénybe vevő éles kitérőmanőverekkel sikerült kikerülnie az összeset."
WTF? Csatahajóval "éles kitérőmanőverek" kétoldali torpedótámadás elől, sikeresen??? Lehet, átküldöm a cikket a Wargaming-es fiúknak, hogy tanulmányozzák...:)
Erről beszéltem, lényegében ezért van, valószínűleg a második pontról van szó.
A 16" Mark 7-eseknek 36,5 km-re pedig 80 másodperc volt a repülési idejük. Csak 10 másodperc a különbség, azt hittem több lesz. Vajon ez le lesz-e modellezve? Mert ha igen, akkor az azt jelentené, hogy ugyanakkora távolságot hamarabb tesz meg a laposabb röppályájú lövedék (pl német) mint a meredekebb (pl USA), azaz nem kell annyira elé tartani a célpontnak a német löveggel mint mondjuk az amerikaival. Nagy távolságokon már lehet hogy számítana.
A játékban se pattan le amikor sebez, hanem átmegy a lövedék a vékony lemezen robbanás nélkül, mert nem aktiválódott a gyújtás.
Dagohun74: Tényleg nagyon jók ezek az idézetek, Zoli hajóiról vannak kimásolva. Nem ártana őket idéző jelbe tenni, mivel mástól származnak. (Hacsak nem te vagy Horváth Zoltán, amin igencsak meglepődnék.)
megcsinálhatnák,élmény lenne reflektorozni a kis destroyerek után nehogy felnyomjanak a hátsódba pár torpedót :) de hát látjuk a wotban,dinamikus időjárás vagy éjszakai pálya egy darab se :) valszeg itt sem lesz.
Olvasgatom a Bismarck adatait. Azért nem semmi, hogy 36 km-re lőve a lövedék 70 másodpercig repült mire odaért. Így már nem csoda, hogy a játékban a romboló meg a cirkáló is simán kimanőverezi a 20 km-s lövéseket, pedig itt nem is tart egy percig mire odaérnek... Bár gyanítom, a valóságban nem lehetett látni a lövedéket ahogy közeledik, maximum hallani.
Illetve a Bismarck AP lőszer:
"Páncélátütő képességük 4.572 méter (5.000 yard) távolságon, 2,4 fokos becsapódási szögnél, oldalpáncél esetén 616 mm, fedélzeti páncél esetén 19,3 mm volt. 27.000 méter távolságon, és mintegy 25 fokos becsapódási szögnél, ezek az értékek az oldalpáncélnál 304 mm-re, a fedélzeti páncélzatnál 126 mm-re változtak."
A játékban meg tolod a 150-310 sebzést 5 km-ről. Mert lepattan. Persze... Utoljára szerkesztette: Dewri, 2015.05.06. 16:09:50
Hát ez az, az MM nem is volt baj, a baj a csapattal volt, amint azt a táblázat mutatja. Szemben a fél csapat 1000 pont fölötti, nálunk meg én vagyok a legjobb 2 killel, 600 pontosan, persze szinte elsőként haltam meg, egyedül harcolva 3 hajóval... Miközben a mi hármas szakaszunkban még teamkill is volt. Röhej...
Ezt írtam is korábban hogy pl. a bismark elvesztéséhez nagyban hozzájárult a német hülyeség is hogy a parancsot mindig végre kell hajtani. És rossz parancsok születtek és végre is hajtották. Utoljára szerkesztette: Dagohun74, 2015.05.06. 15:10:08
A németeknek már akkor sem a hajóik, vagy azok legénysége miatt kellett szégyenkezniük, hanem a (felső) vezetésük volt "lemaradva" egy kicsit e-téren is... Pl. ahogy Wilhelm Marschall-t kirúgták a flottától azért, mert az értelmetlen parancs - a frissen kiürített, üres Narvik lövetése - végrehajtása helyett, öntevékenyen üldözőbe vette a briteket és elsüllyesztette a HMS Glorious anyahajót, és 2 kísérő rombolóját. Ezt hihetetlen mértékű parancsmegtagadásként értelmezték ott "fönt" és eltávolították a tisztet beosztásából - máshol, ilyesmiért kitüntetés, előléptetés járt, pl. a briteknél is. Utoljára szerkesztette: Kotomicuki, 2015.05.06. 14:39:58
Azért a Monarchia esetében túl sok hajó így sincs. Még nagy és még nagyobb csatahajó terv akad, de azok se versenyképesek a II. vh körüli hajókkal. De cirkálókból még rosszabb a helyzet. Legalábbis, német nyelvű írásokban, könyvben néztem, és szegényes. Ha csak nem lenne a fele hajó tiszta fantasy hajó. Akkor meg inkább prém hajóként kerüljenek be, vagy valami mellék ágként.
Mivel tervek mindig bőven születtek - sokkal olcsóbbak voltak, mint a valódi hajók és ha mással nem lehetett "szórakozniuk" az admirálisoknak, mert nem kaptak rá elegendő pénzt... - , egy-egy, megépült hajóra akár tucatszám is jutott, így nem félnék attól, hogy nem volna elegendő lehetőség, akár csak a kisebb nemzetek közül is teljes fák létrehozására, némi trükközéssel, akár. A magyarok esetében hátrányos lehet, hogy a tengerpart elveszett az első VH után, így EZÉRT nem lehet majd teljes nemzetként ott az osztrákokkal karöltve a végén. De kisebb tier-ű prémiumhajóként, vagy fél-faként, a németekhez csapva, el tudom őket képzelni.
A német csatahajók védett övezetére (immunity zone) vonatkozó eredeti adatok meglepő módon nem maradtak fenn. A háború után az US Navy mérnökei a rendelkezésükre álló adatok alapján megpróbálták kikalkulálni, a csatahajók milyen távolságokról élveztek volna védettséget a 406 mm-es amerikai hajóágyúkkal szemben. (Talán érdemes hozzátenni, a német csatahajók tervezésekor ezek az ágyúk még nem is léteztek. A német hajóknak a 38 cm-es ágyúkkal felszerelt francia, és a 35 cm-es lövegekkel épített angol csatahajók ellen kellett volna tevékenykedniük.) A védett övezet értékeit végül 10.973 és 21.031 méterben állapították meg, azaz számításaik alapján az amerikai hajóágyúk 406 mm-es lövedékei 11 ezer méter alatt lettek volna képesek átütni a német hajó oldalpáncélzatát, 21 ezer méter felett pedig a fedélzeti páncélzatát. A kettő közti távolságokon a csatahajók páncélzata –elméletileg- védelmet biztosított a lövedékekkel szemben. A számítások során az oldalpáncélzatnál a 320 mm-es oldalpáncélzatot, és a döntött páncélfedélzetet vették figyelembe, azt viszont már figyelmen kívül hagyták, hogy egy vízvonalon becsapódó lövedéknek ezek leküzdése után még a 45 mm-es torpedóvédő válaszfal felső részén is át kell hatolnia, ha el akarja érni a csatahajó belső tereit. A fedélzeti páncélzat esetében annak leggyengébb, 50+80 mm-es vastagságát vették számításba. A fedélzeti páncélzat erősebb részein becsapódó lövedékek esetében a védett övezet második értéke 23.319 méterre tolódott volna ki. A belső, 30 mm-es hosszanti válaszfalat minden esetben figyelmen kívül hagyták. Az ilyesféle számítások persze mindig nagyon megbízhatatlanok, elvégre minden nagyhatalom hajlamos a saját fegyvereit tekinteni a technika felülmúlhatatlan csúcsának. (Alekszander Jakovlev véleménye a Me-262-ről: „Kimondottan rossz gép. Repülés közben instabil, nehéz kezelni. A németek sokat össze is törtek. Ha rendszerbe állítjuk, el fogja ijeszteni pilótáinkat a sugárhajtású repülőktől.”) Ennek, és a kalkulációk előbb említett hiányosságainak a dacára az amerikai szakértők alapvetően kedvező véleménnyel voltak a német csatahajók védettségéről, és azt összességében véve jónak értékelték.
Tirpitz esetében nem maradt fent adat? Gondolom a páncélzata azonos vagy közel megegyező volt. Még is csak egyazon hajó osztály tagja. Utoljára szerkesztette: Pluskast, 2015.05.06. 13:22:10
A kerekítés, átváltási probléma biztos benne lehet. Megnéztem az angol wikin, oké a wiki nem a legpontosabb forrás, de hosszra ezt írja:
hossz, overall:( és nem vízvonalnál, mert ügye ez se mindegy hol a hossz) 823 láb. Ami 251 méter. Egész pontosan 250,8504 méter, amit lehet van ahol 250,5-re, máshol 251-re stb, kerekítettek. És lehet a 823 láb se pontos, kitudja azt honnan vették, és melyik adatból melyiket váltották át, oda vissza.
Ha angol vagy amerikai hajó lenne, akkor amiatt is lehetnek eltérő számok ,hogy nem méterben mérnek, és az átváltásnál hogy kerekítettek. Mondjuk ez német hajó, de ettől még lehet ilyen probléma is, hogy átváltja a métert lábra az angol szerző, majd a magyar szerző a ezt vissza méterre, és és szépen sikerült is kicsit más eredményt kapni. Persze nem biztos erről van szó, de az eltérő mértékegységek, és apró fordítási bakik, szoktak zavart okozni.
A másik dolog: a hajó hossza. Nem akarok nagy hülyeséget mondani, nem mindegy hol a hajó hossza.
http://militaryhistory.x10.mx/shippictures/warshippictures/gallery/Bismarck.jpg Ha megnézed a képet, a hajó nem mindenütt ugyanolyan hosszú. Bár én logikusnak gondolnám, hogy a legfelső fedélzet hosszát értik hosszúságon, de ki tudja? Lehet egyik szerző ezzel számolt, másik szerző mással.
Abban lementek hozzá több merüléssel robothajóval és körbekukkolták. Elmondták, hogy nem volt megállapítható az elsüllyedés pontos oka, ha jól emlékszem, mert mikor leért a fenékre, szépen lecsúszott egy vízalatti hely oldalán ami leszaggatta a hajótest aljáról a páncélzat nagy részét a sérülésnyomokkal együtt.
Az elsüllyesztését is bemutatták. Nyilatkozott még egy akkor élő volt tengerész szemtanú is. El lett mondva, hogy pár válasz sorozat után a lövések összehangolatlanok és pontatlanok lettek a részéről. Ennek oka az volt, amit a merülő hajó felvételei is mutattak, hogy a tűzvezető központ egyik páncélozott ajtaja közvetlen találatot kapott, amitől leszakadt és mindenki azonnal meghalt a helyszínen. Innen kezdve csak a tornyokba épített kisegítő lehetőséggel lőttek összehangolatlanul.
Övpáncélt is végignézték kamerával (már amit meg tudtak nézni). Na azon is jó sok találat volt, de sikeres átütés talán 2-3! A valamelyik német túlélő tengerész is nyilatkozott, hogy mi volt a helyzet. Az is mondott érdekes dolgokat. A tervezésről is mondtak érdekességeket. Meg részletesen le is van írva itt: http://acelmonstrum.host22.com/bismarck.html
Na most a játékban ez mennyire lesz hitelesen betéve, na az még érdekesebb lesz :)
Csak az övpáncélt írtam. Nem tudom miért, de a hajók esetében szinte lehetetlen két olyan, különböző forrást találni, melyek a szóban forgó hajóra vonatkozó adatokban megegyeznének. Természetesen így volt ez a Bismarck esetében is. Jóformán ahány helyen néztem, annyiféle különböző számadatot találtam az ágyúk lőtávolságára, a hajócsavarok forgási sebességére, és úgyszólván minden másra vonatkozólag. (A hajó hosszára például a következő adatokat találtam: 248 méter; 249 méter, 250,5 méter, 251 méter, és 252 méter. Tessék választani!)
Nem maradt fent? Szerintem elég sok könyv, és netes oldal is tele van a Bicmarck részletes adataival. Nagyon sok hajóról tized ennyi infót se találni. Vagy ez mind hiteltelen?
Kétféle építési mód volt anno. Az all or nothing amit a britek, amcsik és a japánok is alkalmaztak és a német ami mindenhol páncél, páncél, páncél. Ezért is bírt ennyit a Bismarck mielőtt elsüllyedt. Viszont az elsüllyedésében közre játszott a német szűklátókörűség is miszerint a parancsot mindenáron végre kell hajtani eltérni nem lehetett. Arról nem is beszélve hogy nem igazán volt üzemanyag se. Szóval többről szólt a tenger hadviselés pár agyúnál és páncélnál.
A Hood csatacirkalo volt es az elso vilaghaboruban epult, a kor kovetelmenyeit figyelembe veve (oldalpancelzat vastag, fedelzeti gyenge). A Bismarck nemileg lassabb volt nala de joval pancelozottabb es modernebb, brutalis arzenallal. Felelmetes es utokepes hajo volt nem csoda hogy a fel brit flotta uldozte.
Eleve soha nincs 100%-osan objektív történetírás. És nem kell ebbe még csak azt se belelátni hogy győztesek írják blablabla. Egyszerűen mivel emberek vagyunk minden embert befolyásolnak érzések, gondolatok, neveltetés, világnézet, bármennyire törekszik valaki az objektivitásra, soha nem érheti teljesen el.
Különben is, ki az elfogulatlan, vagy viszonylag elfogulatlan? A németek? Az angolok? Amikor a jütlandi csatát mind a kettő a saját győzelmének tartotta? Na például melyik az elfogult? Mindkettő egyszerre?
A hajóknak meg persze, voltak konstrukciós hibáik. Elfogultság letagadni. De ugyanúgy elfogult dolog a Bismarck-ot felmagasztalni. Arról nem is szólva, ha elfogadjuk azt hogy a Bismarck és a Tirpitz magasan felülmúlta bármelyik angol csatahajót és? Ez önmagában egy dolog. De nem az a lényeges, hogy van egy jó fegyverem, van egy hajóm, hanem tudom-e használni, és tudok-e győzni vele? Mert hiába épült meg két nagy német csatahajó, az angolok akár mi van jókora túlerőt tudnak felvonultatni ellenük. A németeknek nincs repülőgép hordozójuk. Ráadásul a háború előrehaladtával a szárazföldi légierőjük is rohamosan csökken. Ha meg nem lehet légi fedezetet adni egy csatahajónak, régen rossz. Meg mire jó a két német hajó? Nyílt csatában az angol flotta ellen? Az nem. Akkor vadásszon ,egy ilyen értékes, drága nagy csatahajó kereskedelmi konvojokra? Ez meg buta pazarlás. Arról nem is szólva a németek már a legelején szűkösen álltak mindenféle nyersanyagból, üzemanyagból. A csatahajókra meg mindenből sok kell, és megéri-e egyáltalán?
Szóval nem csak az számít, hogy milyen hibái voltak az angol vagy a német hajónak, hanem hogy megfeleltek-e arra a célra amire épültek, tudták-e teljesíteni a feladatukat, megérték-e a befektetést. És hát nem igazán.
Ez azért van, mert a győztesek írják a történelmet, így abba csak az és csak úgy kerülhet be, ami az ő céljaiknak megfelel!
Ezért van az pl., hogyha egy "szakavatott" merül le a Bismarck roncsához, akkor az az angol gránátok darabokra szedték eredménnyel tér vissza, míg, ha egy viszonylag elfogulatlan, akkor féltucat páncélátütést alig bírnak összeszámolni a feltűnően jó állapotban lévő hajótesten...
Az angol hajóknak, köztük a Hood-nak is az volt a legnagyobb hibája - a hagyományostól eltérő páncélelrendezésük mellett - , hogy kényszeresen spórolni "kellett" a (páncél)súllyal - holott, saját magukon kívül erre senki sem kötelezte az angolokat.... - és így olyan úszó alkalmatosságok jöttek létre, amik eleve hátrányból indultak és csak a legénységükben és a körülményekben bízhattak, hogy túlélik. A Hood-ot a saját legénysége is az egyik legx@rabb hajónak tartotta - nyilván, az "angolszászok" uralta tengeri történelemírás nem ezt fogja szajkózni, minden oldalon... - : pl. már közepes hullámverésben hallatta hangját a hajótest, mert a hosszirányú merevsége nem érte el a kívánatos szintet az előbb említett spórolások miatt. KG V osztályú hajókon szintén nagyon spóroltak a súllyal, de itt még a fegyverzettel is komoly gondok voltak - ha utána ered a Bismarck a Prince of Wales-nek, akkor szinte ellenállás nélkül lekaszabolhatta volna, mert az angol ágyúk zöme, konstrukciós hibák miatt, addigra már üzemképtelen volt. Így nem meglepő, hogy az ángliusok hajóit - igaz, részben a Bismarck kormányszerkezetét ért találat is ide sorolható, viszont a Tirpitz nagyot "mentett" - szinte mindig vmi kis "apróság" küldte hullámsírba, szó sem volt Musashi-féle - bár, ott meg inkább a nagyobb hajótest (és a legénység) volt döntő, mert ez a hajó is az "angol" minta szerint épült.. - , hosszabb haláltusáról -> ennél egyértelműbb jele a szerkezetgyengeségnek nincs!
Jütland semmiképpen sem volt vereség. Igaz, hogy a britek több hajót vesztettek, de ettől az egy csatától nem lett tengeri fölényük a németeknek és ráadásul többet ki sem futott a Hochseeflotte a tengerre (illetve igen de annyi hajóval egyszerre mint 1915-ben már nem), csak 1918-ban, hogy elhajózzanak Scappa Flow-ba, hogy ott aztán megadják magukat.
Ja, nekem is új volt. Mondjuk a franciák is szépek, hogy megszállt, elfoglalt országként inkább szétlövették a flottát, minthogy átálltak volna a "felszabadítókhoz"...
A twitch.tv élő adásai között szokott olyan lenni ahol adnak kulcsot, csak nézni kell az adást egy darabig. Van aki így került be, itt a fórumon is írta. Néhány ilyen cím, de azért még nézelődj azért:
Azért a radar téma sem ilyen egyszerű. Japán radarokról nincs infóm, de a német, brit és amcsi radarfejlesztések elég más irányban indultak és a kor radarjait semmiféleképp sem nevezném modernnek. A Britek eleve 360°-ban pásztázó légtér és tengerfelszín figyelő radart fejlesztettek azért, hogy mihamarabb kiszúrják az ólálkodó német portyázókat. A brit radarok 1946-ig össze sem voltak kapcsolva a tűzvezető rendszerrel!!! Úgy próbálták meg tűzvezetésre használni, hogy vizuálisan leolvasták az adatot a radar indikátorcsövéről és kézzel betáplálták a tűzvezető rendszerbe. Ennek a gyakorlati hatásfoka kritikán aluli volt. A Duke of York a Scharnhorst elleni sikeres éjszakai akció során 80 sortüzet adott le a főtüzérségéből, ami minimum 400db 35,6cm-es nehézgránát!!! És ebből csak 31 találat volt azonosítható, ezek is 9km körüli távról, miután a Norfolk cirkáló 8 világítógránátot lőtt a német hajó fölé. A németek nem felderítő eszköznek fejlesztettek hajófedélzeti radart, hanem afféle nagy pontosságú éjszaka is használható távmérőnek. A német radarok nem pásztáztak, fixen voltak az optikai távmérőkre szerelve és egy viszonylag szűk, kb 80°-ot tartományban észleltek előre. Természetesen a távmérővel együtt célra lehetett fordítani a radarantennákat (max 180°-os kitérítés). Tehát a német radar célja nem a kutatás volt, hanem a már felfedezett cél követése és annak pontos távolságának megállapítása. A német radar ráadásul közvetlenül a lőelemképzőbe továbbította az adatokat. A leggyakorlatiasabbnak az amcsik bizonyultak radarfejlesztés terén, mert ők eleve felderítésre és célzásra is tervezték eszközeiket. Ráadásul ez úgy-ahogy működött is lásd pl. South Dakota vs. Kirishima éjszakai ütközete. Bár elég sérülékenynek is bizonyult a rendszer, mert pont az említett ütközetben a South Dakota néhány találattól és az azok nyomán kialakuló elektromos hibákból kifolyólag elvesztette a radarját és a komplett tűzvezetését. Szóval szerintem a radar témát le lehet úgy tudni a játékban, hogy a radarral szerelt hajók közül a britek lássanak picit messzebbre, a németek lőjenek picit pontosabban, az amcsik meg kicsit mindkettő.