"Az elkövetkezõ 5 napban mágneses káoszt zúdíthat bolygónkra a Nap felszínén tomboló vihar." Szerencsére nem zúdított...
Te is az a parasztbácsi vagy, aki áll az álatkertben a zsiráf elõtt, és azt mondja, hogy ilyen állat nincs.
Nem egy szokványos napkitörésrõl beszélek, hanem egy olyan extrém erõsrõl, aminek éppen a legintenzívebb nyalábjába kerülnénk. Hiába okoskodsz arról, hogy mi volt a 80-as meg a 90-es években egy-egy napkitörésnél. Mert amit te a legsúlyosabbnak hiszel, az több nagyságrenddel kisebb, mint amik a föld történetében elõfordultak.
Lol. A legsúlyosabb napkitöréses esetben is a mikrohullám környéként levõ készülékek bolondultak meg a '80-as évek végén. A trafókat rohadtul nem érintette. Teddy jól látja és tudja a dologkat.
Ma a navigációs = GPS. Ha a mûhold túléli, akkor a navigáció leszarja az egészet...
Igen, a napkitörés induálhat áramot és feszültésget, de komolyan azt hiszed, hogy a több száz kV-os távvezeték ebbõl érzez valamit? Kerekítési hiba az execl táblában, amit a cucc okoz. A vezeték nélküli kapcsolatok és az autóriasztók és egyebek azok sípolhatnak. A teljesítémny elektronikánál labdába nem rúg a dolog...
Javasolnám, hogy mellékes, a témát csak súroló okoskodás helyett tájékozódj, mondjuk a Wikipedián a napkitörés cikkejben, és nézd meg, hogy mit írnak ott a földre gyakorolt hatások között! Mert feleslegesen okoskodsz, hogy mit jelent az elektronikára, mert pont nem arról beszéltem. Így az is elkerülhetõ lenne, hogy ecidens dolgokról osszad az észt, mintha nem tudnám, hogy az EMP nem hat az 50 éves Moszkvicsra.
Akkor a Wikipedia:
Ha a Föld a kidobott anyag útjába esik, a földi magnetoszférának ütközve mágneses vihart okozhat. A vihar megzavarhatja a navigációt, megbolondítva az iránytûket. Emellett a mágneses tér gyors ingadozása erõs kóboráramokat indukálhat az elektromos berendezésekben, ami olykor - elsõsorban magas földrajzi szélességeken, például Kanada, Skandinávia - nagy területeket érintõ áramkimaradásokhoz vezet.
A kóboráram nem csak az elektronikában okozhat gondot, hanem a sokszáz kilométeres áramvezetékekben is. A föld mágneses tere mondhatni állandó. Ha nagyon erõs napkitörés éri, akkor nem lesz az, az pedig feszültséget indukál a hosszú vezetékekben. Extrém erõs kitörésnél akkorát, hogy túlterheli az elektromos elosztóközpontokat. Egy galvanikus leválasztás mentheti csak meg ilyankor a trafóállomásokat.
Hogy ezt te kétségbe vonod, az a te véleményed, de attól még nem tény. Arról meg ne okoskodjál nekem, hogy mit tesz az elektronikával meg a távközléssel, mert azt tudom. Nem errõl beszéltem...
Úgyhogy enyhén szólva pofátlanságnak érzem a kioktató hangnemedet, hiszen te is tisztában vagy azzal, hogy amirõl próbálsz kioktatni, arról magad is tudod, hogy képben vagyok.
Ellenben te azzal nem vagy képben, amirõl beszéltem...
Nem értelek félre. Te érted félre a szitut, és lazán benyaltad a félmûvelt újságírók elmeszüleményét. Ez is olyasmi, mint a 2k volt. Hûhó, egymást hergelõ beköpések, egyre nagyobb bemondások. A valóságban viszont a nagyközönség semmi különöset nem tapasztalt.
A napkitörések csak egy csomó töltött részecskét(alfa és béta sugárzás) zúdítanak a nyakunkba, amelyek viszont csak a Föld mágneses terével lépnek kapcsolatba, és az megakadályozza hogy a felszínig elérjenek. Mivel megzavarják a mágneses terünket, megzavarják az ionoszférát is, ezzel megzavarják az ionoszférán alapuló távközlést is. Van ugyan gamma sugárzású része is, de az meg maximum a processzorok atomjait alakíthatják át másfajta atomokká, és ezzel elronthatják az áramkört. De egy 100 MW -os trafónál ez nem oszt-szoroz. Viszont a nagytávolságú vezetékes hírközlés mostanában optikai kábelen meg, amit sem a töltött részecskék, sem pedig a magnetoszféra háborgása nem zavarja. Akad még sok koaxiális kábel is, amelyen a régebbi távolsági hírközlés alapult. De ezeket sem tudja zavarni a napkitörés, mert részben erõsen árnyékolva vannak, másrészt az ilyen kábelek, akár optikai, akár hagyományos, vagy vastag földréteg alatt, vagy a tenger fenekén vannak lefektetve. A felettük lévõ föld és/vagy vízréteg viszont szintén árnyékol, azaz a hatás mindenképp minimális.
De akármilyen nagy ez a kitörés, a teljesítményelektronikákat, fõleg az áramszolgáltatást illetõleg szinte teljesen mindegy. Maximum a vezérlést tudja befolyásolni, annak is a rádiófrekvenciás távvezérlõ részét. Maga a teljesítményelektronika rész olyan nagy teljesítményû, hogy azt nem befolyásolja semmi. Pláne nem a magnetoszféra háborgása, ami ehhez a mûködési teljesítményhez képest elhanyagolható teljesítményû zavarjelet képes csak generálni.
Egyébként az atomrobbanás EMP-hatása annál kevésbé hatásos az elektromos szerkezetekre, minél kevésbé fejlett. Azaz egy '60-as évekbeli autó, mondjuk egy Moszkvics 407-es esetében, szinte semmilyen hatása sem lesz. A több amperrel mûködõ, masszív elektromechanikus gyújtását nem nagyon lehet befolyásolni kívülrõl. De egy mostani, elektronikával, számítástechnikával telezsúfolt modellek már sokkal kevésbé bírják az ilyesmit.
Minél kisebb a mûködéshez szükséges energiaszint, annál érzékenyebb a zavarásra. De ezt neked is tudnod kéne, hisz te is híradós kiképzést kaptál egykor, nem?
Félre értesz. Ha egy extrém erõs napkitörés pont felénk irányul, akkor az kiüti az elektromos hálózatot is. Olyan erõs napkitörés, hogy az egyenlítõnéál is sarkifényt generál. Természetesen nem a sarkifény miatt menne tönkre az elektromos hálózat, ahogyan ez Észak-Finnországban sem történik meg a sarkifényeknél. Egyszerûen az a napkitürés, ami az egyenlítõnél is sarkifényt okoz, az sok nagyságrenddel erõsebb, mint a szokásos, és az bizony tönkreteszi az elektromos hálózatot is. Amióta van elektromos hálózat, még nem ért minket olyan intenzitású napkitörés. De egyszer lesz olyan.
Kevered a dolgokat. A naptevékenység a magnetoszférát befolyásolja, ennek egyik hatása az északi(déli) sarki fény. Ez ugyan látványos, de csak kismértékben zavaró. Részecske-sugárzásról van szó, ami meg nem EMP-csapás.
Zavarja egy kicsit az alacsony-frekvenciás rádiósugárzásokat, illetve a rövidhullámú összeköttetéseket, mert az ionoszféra torzul. Ennyi. A mûsorszóró adók közül a nagytávolságú rövidhullámú adók nem lesznek elérhetõk egy darabig, meg esetleg az alsó néhány tv-csatorna. A mikrohullámú sávokat a felszínen megint nem zavarja, ahhoz túl kis energia-szintû. Esetleg tönkretesz pár mûholdat, ennyi. A kábeltévét meg megint nem tudja zavarni, árnyékolt kábelen megy, nagy frekvenciával.
Az általad emlegetett több százezer voltos feszültség-ingadozások, ha egyáltalán generálódnak, gyakorlatilag azonnal kioltódnak, mert csak minimális energiájúak, ellentétben az állandóan bennük folyó üzemi teljesítménnyel. Pont.
A vezetékes hírközlést nem zavarja, mostanában hosszútávra már optikai kábelen dolgozunk, annak közömbös az egész, rövid távra meg árnyékolt földkábellel, azt megint nem tudja zavarni. Esetleg okoz némi zavart, zajt a légvezetékes telefonkábelekben.
Egyébként Izlandon gyakori a sarki fény, mégsem borul fel az élet. Megbámulják és ennyi. Ugyanúgy, ahogy Grönlandon, Alaszkában, Szibériában, meg a Déli-sarkon. Ez megint egy hoax.
Száz kilométeres vezetékekrõl van szó, ahol akár igen nagy feszültségek generálódnak. Egy olyan napkitörés, ami a teljes bolygófelszínen sarkifényt produkál, az képes kiütni a trafókat. Mondjuk 20 KV helyett 500 KV. 500 KV helyett 2000 KV. Leégnek a picsába. Nézz utána... A NatGeo/Spektrum/Discovery valamelyikén is volt ilyen téma, hogy vészhelyzetben globálisan le kell állítani az erõmûveket, és a transzformátorközpontokat. Feltéve, ha a kitörés extrém erõs, és pont mi kerülünk a közelébe. Az 1800-as években volt olyan, hogy a világ minden pontján sarkifény volt.
Nem a trafó sül ki a napkitöréskor, hanem a vezérlõközpontok elektronikája. A trafó túl nagy energiával üzemel, azt nem tudja befolyásolni a napkitörés.
A vulkánok a láván és a széndioxidon kívül több más gázt is kibocsátanak(kén, kéndioxid, vízpára, stb.). A széndioxidon és a vízpárán kívül a metán is közismert az üvegházi hatásáról.
A napkitörésre. Mindig voltak, és mindig lesznek, és az mennyire érint minket, az mindig egy lutri. Az erõssége mérvadó, illetve az iránya. Ha nagy az energiája, és pont felénk irányul, nem csak egy kis része éri a bolygót, akkor az elekromos vezetékekben feszültséget indukál, ami tõlterheli azokat, és agyoncsapja a trafóállomásokat. Napkitörések mindig voltak és mindig lesznek, csak elektromos hálózat nem volt mindig.
Márpedig, egy tragikus pillanatban majd bekövetkezik egy olyan is, ami kiüti az összes trafóállomást. Azt pedig nem tudnánk egy évtized alatt sem helyreállítani, fõleg úgy, hogy az iparnak sincs energiaellátása.
Egy ilyet csak úgy tudnánk kivédeni, hogy a napvihar megérkezte elõtt lekapcsolnák az összes erõmûvet, és órákig áramszünet lenne mindenhol.
A villamosenergia nélküli világot remélem senkinek nem kell elmagyarázni.
A wiki még azt is írja ebben, hogy a vízpára erõsebb üveggáz, mint a CO2, amit gyakran nem vesznek figyelembe. Ezt csak azért mondom, mert a globális CO2 mizéria kapcsán is elfeledkeznek errõl.
Ajánlom figyelmedbe a közép-szibériai bazaltréteget. A geológusok felmérése szerint ez kb. 1,5 millió négyzetkilométeren terül el, és helyenként 3 kilométer vastag. Állítólag ez a kitöréssorozat okozta a perm-triász kihalássorozatot.
Aztán ott van a Közép-Atlanti magmás övezet(Central Atlantic Magmatic Province) is, amely 200 millió évvel ezelõtt alakult ki, és mintegy 7 millió négyzetkilométeres.
De van még több olyan idõszak, amelyhez nagyobb, földrésznyi méretû vulkántevékenység fûzhetõ.
Ezek tényleg megváltoztatják az abeldót, de nehezen tudom elképzelni, hogy az egész Föld lávatengerben legyen néhány száz millió évvel ezelõtt. Nincs rá geológiai bizonyíték. A kiömlõ láva hõje apórpénz ahhoz, ami a légkör és a talaj felmelegítéséhez kell.
Különben az eddigi adatok szerint legalább két olyan idõszak is lehetett, amikor a Föld teljes felszínét hó és jég borította. Ezeket nevezik Hógolyó-föld idõszaknak.
Az elsõ kb. 725 millió évvel ezelõtt kezdõdött, és eltartott úgy 25 millió évig, ezt sturti eljegesedésként ismerjük.
A második ilyen periódust marinoi eljegesedésként ismerjük, ez ie. 660 millió évvel ezelõttõl 635 millió évvel ezelõttig tartott.
Ezeket a hideg idõszakokat kriogén idõszaknak is nevezik. Gyakorlatilag nem volt hó és jégmentes terület a Földön ebben az idõben, az élõvilág kishíján kihalt, kizárólag az óceánok legmélyén maradt meg az élet.
Az elsõ eljegesedésnek a Rodinia szuperkontinens széthullása vetett véget, a törésvonalak mentén feltûnõ vulkánok ugyanis nagy mennyiségû széndioxidot bocsátottak ki, és ez felmelegedést okozott.
A második kriogén idõszaknak a Pannotia szuperkontinens széthullása vetett véget. A vulkánok ismét mûködésbe léptek, és a Föld ismét felmelegedett.
Ezeket az idõszakokat a geológusok a tillit nevû, üledékes kõzet világszintû jelenlétével igazolják, amely kõzet a jéghegyekrõl lehullott és a tenger mélyén összecementálódott ásványszemcsékbõl áll.
Kisebb jégkorszakok(a Föld részleges eljegesedése) gyakrabban fordulnak elõ. A legutolsó tulajdonképp a XIV.-XIX. századi, úgynevezett "fiók jégkorszak" volt. A szóban forgó korszakot az úgynevezett középkori éghajlati optimum elõzte meg, amikor például a vikingek le tudtak telepedni Grönlandon (987-15. század). Ottani településeik pusztulásához alapvetõen járult hozzá a kis jégkorszak. Magyar vonatkozása is volt, Mátyás királyt a befagyott Duna jegén kiáltották ki királynak a magyar nemesek. Ilyen hideg tél(hogy a Duna szilárdan befagyjon) tudomásom szerint az elmúlt 50 évben nem volt.
A Grönlandon kiemelt jégfúrómag szerint az utóbbi 800 000 évben a glaciális ciklusok 100 000 évenként követik egymást, ami megfelel a Milankoviæ-elméletnek.
Körülbelül az utóbbi 400 000 évet öleli fel az a jégmag, melyet fúrással ki lehetett emelni és ezáltal meg lehet ismerni az akkor uralkodó légköri viszonyokat: a légkör összetételét, a hõmérsékletet és a jégtömeg mennyiségét. Ezen idõszakon belül az interglaciális és glaciális korszakok annyira összeillenek a Milankoviæ-elmélet által leírttal, hogy ezáltal el is fogadták azt.
Akármilyen szupervulkán azért nem terít be mindent a láva, egy nagy vulkánkitörés hosszútávon pont hogy lehülést hoz a légkört beterítõ por és füst miatt, gyakorlatilag ugyan az mint a nukleáris tél.
„Amúgy most egy olyan idõszakot élünk a földön ami még sosem volt.” -Ez egy most afféle zen bölcsesség, hogy senki nem léphet kétszer ugyanabba a folyóba?
Egy szupervulkán kitörése "összekoszolta" a havat, meg a kiömlõ láva is felolvaszthatott ezt azt. Ezt egy kisbolygós ütközés is meg tudja tenni olyan is volt "pár".
"Amúgy most egy olyan idõszakot élünk a földön ami még sosem volt."
Volt hidegebb és melegebb is a klíma, mint most. Az átmenetben lehetett ilyesmi is.Az igaz, hogy akkor másképp álltak a kõzetlemezek lokálisan más klímát okozva, de hasonló globális átlaghõmérséklet volt már, nem is 1x, és nem is 20 évre...
Én nem tudok ilyen határól. Az tudom, hogy 26 ezer éves precesszióval bír a Föld forgástengelye, de ez állandó. Azt nem tudom, hogy ennek méréke mekkora.
Vagy csak kellõen magas hegy volt. Ha az egész Föld hógolyó lett volna, akkor mi mozdította volna ki errõl a holtpontról? Az hõ nagy részét visszatükrözte volna így a felszín. A Föld pályája és a Nap teljesítménye gyakorlatilag állandónak vehetõ.
A közérzetet is szokta befolyásolni a napkitörés. Úgyhogy ne kövessetek le egybõl harakirit, ha jön egy kis depi :)
Persze hogy van. A glaciális rétegek monstre eljegesedésekre utalnak, a réteg keletkezése izotópos módszerrel meghatározható, sõt a kõzet mágnesezettség alapján a keletkezési helye is meghatározható ( feltételezve, hogy a pólusok a irányváltások ellenére is ugyanazon helyen voltak akkoriban is). E három vizsgálattal pl azt is sikerült megállapítani, hogy kb 700 millió évvel ezelõtt az egyenlítõi területet is gleccserek tarolták, tehát valószínûleg akkor volt a Föld hógolyó állapotban.
Több ezer? Ez tuti? Van tudományos módszer ami képes kimutatni a néhány millió évnél régebbi jégkorszakokat? A kontinensvándorlás és a szuperkontinensek idején is volt jégkorszak?
Lehet, hogy a mágneses "torzítás" miatt nem veszi az órám 2 napja a DCF77 jelét Mainflingen-bõl???
Amúgy most egy olyan idõszakot élünk a földön ami még sosem volt.
Teljesen nyugodt, pedig eddig már több ezer jégkorszakunk volt de most már jó ideje úgymond "stabil" a helyzet.
Ezért szoktam röhögni akkor amikor valaki azt mondja "Mi okozzuk a jégkorszakot", mi kérem szépen lófaszt sem okozunk mi csak gyorsítunk. (Mert gondolom az õsember is annyi tábortüzet gyújtott hogy jégkorszak lett a vége)
A 1000 méter mélyen lévõ surgárbiztos 100 évre ellátott bunkerem mélyérõl üzenem hogy szorítok nektek és ha bármi is történne én a guminõm bármikor készen állunk a föld benépesítésé... A francba!
Azt jól tudom, hogy ha kitör, akkor kb. 8-9perc alatt ér ide hullám? Vagy annyi idõ múlva látjuk?
Ez csak egy elmelet a sok kozul. Qrvara csak talalgatnak. A nehany ezer fo, meg alapbol tulzo.
A szerzõ megemlíti ugyan a Röntgen-sugarakat, de az annyiban marad, hogy észlelték a felsõ légkörben. Amit tudni érdemes, hogy ez nem csak addig jut el, egy ilyen méretû napkitörés során, hanem szépen eléri a talaj szintet. Azt meg gondolom nem kell mondani, hogy minél rövidebb ideig szeretjük mi ezt a fajta sugárzást. Állítólag a chemtrail-ekkel ezt akarják megakadályozni. Hát elég vicces próbálkozás... nem sokat látni mostanság. (legalábbis felénk) Talán lassan feladják?
A másik meg a mágneses mezõ változása, amitõl a földkéreg alatt a magma áramlása is függ, illetve a tektonikus lemezek mozgását is befolyásolja. Semmi komoly következménye nem lehet, csak néhány extra méretû vulkánkitörés, porfelhõ, cunami, földrengés...
És akkor még valószínûleg a facebook ism egszûnik :P :D
(és még nem beszéltem a 2005 YU55 nevû kis barátunkról, ami GMT szerint 8-án 23:30 körül éri el a Földhöz legközelebbi poziciót, 2/3 Föld-HOld távolságot. Reméljük, hogy a Holdunkat "békén hagyja" :P )
valszeg a yellowstone-i parkban lesz a következõ, de ez már szinte köztudott, hogy évente pár cm-t emelkedik a talaj ott, akkora a nyomás, szal amerikának (és valszeg az északi félteknek így európának is) annyi lesz az biztos, csak kérdés hogy mikor 1, 10, 100 vagy 1000 év múlva?
Mostanában olvastam, hogy azért a Föld sem olyan nyugis, mint általában gondoljuk. Pár 10-100 ezer évenként szokott lenni 1-1 mega-vulkánkitörés, ami az emberiség által átélt kitörések energiájának akár 10 ezer X-esével rendelkezik!!!
Kb 70 000 évvel ezelõtt Szumátrán volt egy nagyobb, a Toba vulkán kitörés. Sok kutató összefüggésbe hozza, ezt azzal, hogy ekkoriban kb 1-2 ezer fõre lecsökkent az emberi populáció létszáma. Aztán a modern ember újra benépesítette Afrikából kiindulva a Földet. A Neandervölgyi ember viszont ekkortól tünt el, pedig pl átlagos agytérfogatban "fejlettebb" volt nálunk. Lehet, hogy volt már itt civilizáció kérem, és még a zolajat sem kell kiszittyózni, meg a zatomot magunkra dobni ahhoz, hogy baj legyen.
Egy ilyen kitörés kb 10 éves téllel, egy kis jégkorszakkal egyenértékû és nem biztos, hogy nem menne át a klíma egy hosszútávú jégkorszakba.
Fogalmazzunk úgy hogy az elektromos rendszerek kellemetlenül érzik majd magukat, és a mûholdas kommunikáció is betegeskedni fog. Lehet majd 2012ben ezért lesz vége a világnak? Mert hirtelen visszazuhanunk az elektronika elõtti idõbe és majd a sok facebook rabszolga hirtelen bestiális dühvel fog fosztogatni és õrjöngeni, mert nem tudják kiírni az üzenõfalra hogy éppen elmennek wc-re. :)
Informatika és tudomány
