egy mig21-es hajtómûve jó 180db-el is képes volt szólni. Ez azt jelenti, hogy ha mellette vagy akkor azonnal meg is süketûltél, és olyan 190 felett meg túlnyomásos lökéshullám = halál ui. az agy ezt már nem bírja ki, a lökéshullámt okozta károsodás kicsinálja. Namost a hangrobbanás az 194db ami az 1atm nyomáson a legnagyobb elérhetõ lökéshullám. (ez elméleti határ gy.k. nagyobb még nem volt) Tehát ha a nézelödõ közel van a robbanáshoz akkor halott lesz nagyon hamar. Ez ritkán fordúl elõ.
az nem hangrobbanás volt, hanem simán ilyen hangos a hajtómûvük. Kecskeméten van az egyik telephelyünk a reptérhez közel. És amikor a Grippenek gyakorlatoznka ott minden ablak/ajtó/fal bele remeg.
tévedés. A hangrobbanás csak 1x küvetkezik be amikor eléri. Ui. akkor van az, hogy a gép már kibocsájtott hangja és az aktuális hang egyszerre éri el a nézõt. Utánna már lehagyja azt, tehát kicsi eséllyel fogja megint egyszerre elérni a földet a már kiadott meg az aktuális hanghullám. Ettõl függetlenûl egy ilyen gép akkor is baromi hangos ha nem megy hangsebességgel. Én még emléxem arra amikor a Concorde itt volt Budapesten... Nem ment hangsebességgel, még is remegtek az ablakok.
Ugy ‘95 korul Badacsonyban en is rendszeresen hallottam ilyen robbanasokat, gondolom a Bakony felett csapattak kicsit a Mig-ekkel. Picit megremegtek az ablakok, azt ennyi. Gepet sose lattam, gondolom jo magasan mentek. Papan voltak anno a Mig-23asok ugye? Azokat hajtottak ott, vagy kecskemeti/taszari 29-esek lehettek?
Köszi, gyönyörû! És többek között arra voltam kíváncsi, hogy a lentebb leírtaknak megfelelõen a két szárny eltérõ síkból indul e! És NEM, látszólag egymás tükörképei!
Csak laikuskent belekerdezek, nem hasonlithato ez a jelenseg a Doppler effektushoz?
Ez az egész lakott terület feletti hangsebesség átlépés tiltás egy hülyeség.Gyerek koromban még a 70-es évek végén és a nyolcvanas évek elején ott ahol laktam szinte napi rendszerességgel lépték át a katonai gépek a hangsebességet,jó volt egy felismerhetõ hangja de kárt soha nem okozott,kicsit beremegtek az ablakok.
Az F-15 quiet spike errõl szólt. A durvább linken a supersonic arear rule részeket tessék megnézni. Látható, hogy supersonic repülésnél ahogy a síkmetszetek is a mach kóp alakjából számolva adnak hullámellenállást, az egyértelmûsíti azt, hogy állandó geometriájú gépnek adott Mach számra lehet optimalizálni a hangrobbanság csökkentését. Minden más estben gyengébb lesz a végeredmény vagy az is lehet, hogy még el is barmolnak valamit.
Szuperszonikus utasszállításra nincs is ma már akkora igény. Akkor nem volt net. Ma van.
Az eredeti szerint: "Wang says this kind of performance could potentially cut the amount of fuel required to fly the plane by more than half." vagyis több mint a felével csökkentheti a repülés üzemanyagszükségletét.
"Wang szerint ez a teljesítmény több mint felére csökkentené a gép üzemanyag szükségletét." - úgy érti, hogy *kevesebb* mint a felére?
A hangrobbanas hasonlo mint amikor egy hajo kelt orr es tat hullamokat. Ahogy ezek kioltasara is talaltak megfelelo formaju orrot, ugy a hangrobbanas kioltasara is lenne egy relative egyszeru megoldas. Megpedig az orr es a fraok resz olyan kialakitasa, hogy ket ellenkezo fazisu hanghullam keletkezzen. Ez a kialakitas egyszerre csak egy adott sebessegen lenne kepes eltuntetni a hanghullamokat, tehat az orrresznek kepesnek kell lennie a sebessegfuggo forma (szelesseg/hossz) valtoztatasra. Egyebkent a nasa dolgozik egy ilyen valtoztathato orru gep/hajtomu megoldason. (a szovjeteknek is volt anno hasonlo kutatasuk) A megoldas elonye, hogy a tulnyomasu es a kisnyomasu hullamok kikuszobolesevel kevesebb energia kell a repuleshez. Alternativa meg a hanghullamok reszleges kioltasa, tehat amikor csak a talajfele oltjak ki. Ez az egyszerubb eset, mert ilyenkor az ur fele novelik, a talajfele csokkentik a hatast. Erre jo pl. a ketszarnyu modell, amikor az egyik szarny valamivel elorebb van, akar az orr reszben, mig a masik hatrabb. Ez az elrendezes csak az egyik iranyban oltja ki a hanghullamokat, ami idealis esetben a talaj iranya. Az idealis repulogep ilyen szempontol egy nagyon hosszu, nagyon vekony gep, kis nyilazott szarnyakkal, kupos mozgathato beomlonyilasokkal es orral es az orr oldalso reszen kacsaszarnyakkal.
Köszi a kimerítõ válaszokat :)
Balázs, esetleg írhatnál néhány szót az utánégetõbõl távozó lángcsóva és a környezõ levegõ találkozásakor kialakuló lökéshullámokról, én már fáradt vagyok, hogy ezt elképzeljem mondjuk M 1,5 környékén..:)
A hangrobbanás longitudinális hullám, vagyis a légnyomás a lökéshullámkúp palástjának irányában változik. Gondolatkísérlet: rakjunk ki az asztalra fél méter hosszan egymás mellé fogvájót, majd építsünk mégegy ugyanilyen sort fölé vagy alá, úgy, hogy a két sorba rakott fogvájók hegye összeérjen. Tegyük fel, hogy a fogvájók csak hosssztengelyük irányában tudnak elmozdulni, nem kuszálódnak össze, nem ferdülnek el. Ezután a két fogvájó sor között toljuk végig mondjuk a ceruzánkat. Ennek hatására a fogvájóink a ceruzára merõlegesen ugye kifelé mozdulnak, majd az elhaladtával vissza. Ahol ki vagy be mozog a fogvájó, ott van hangrobbanás. A hangsebesség átlépésekor a test környezetében a közeg a rugalmasságát veszíti el, ennek az állapotnak az analógiája a merev rúd, vagyis a fogvájó. Aztán persze a testtõl távolodva a lökés energiáját szép lassan felveszi a test és a vizsgált pont közötti közeg mozgatása.
A szél nagyon kis delta p-t csinál, viszony szép tisztességes felületen és állandó. --> Nagy tömeg mozog, aminek tehetetlensége is van, tehát máshogy csillapodik.
Kicsit leegyszerûsítve két példával.
Ha felrobbantasz egy bombát, akkor igen nagy nyomásdifit csinálsz, de viszonylag kis levegõmennyiséget mozgatsz meg ami ráadásul nagyjából minden irányban tágul. Elég frankó csillapítás van. 100-200 kg robbanóanyag hatása 100 méter távolságból nagy zaj és egy kis fuvallat. Egy 10 kt-ás nukleáris robbanófej már jóval komolyabb mennyiségû levegõt mozgat meg.
A szél nagyon kis delta p-t csinál, viszony szép tisztességes felületen és állandó.
Nos, a hangrobbanás is ilyen. Közel a forráshoz a nyomás alig csillapodik. Viszont a kúp felülete nõ. 10 km magasságól is hallod a hangrobbanást, ahogy ágyúlövést is. Ellenben érzed, ahogy a levegõ mozog ezektõl? Nem. Láthatod a videón, hogy ~100 távolságból is max. a hallásod károsodik, de még az is csak kis mértékben maradandó.
(Az emberi hallástartomány tizenvalahány nagyságrendnyi nyomástartományt fog át. A mikorpascalos tartománytól a több száz Pascalig.)
"Ha tehát a megfigyelõn keresztülhalad a lökéshullám, akkor egyik pillantban még a nyugalmi 1 atmoszférás nyomás veszi körül, majd a következõben akár 12-szer nagyobb nyomás és egészen más hõmérséklet." gondolom ez akkor lehetséges csak, ha repülõgép mondjuk 10m-el a fejünk fölött repül el. Távolodva tõle a hatásai is gyengülnek a kúpnak. Legalábbis nekem így logikus.
Azért ezt a link is ír baromságokat...
Ha tehát a megfigyelõn keresztülhalad a lökéshullám, akkor egyik pillantban még a nyugalmi 1 atmoszférás nyomás veszi körül, majd a következõben akár 12-szer nagyobb nyomás és egészen más hõmérséklet.
A lökéshullám két oldalán valóban nagy nyomásviszony lehet, viszont a levegõ kompresszibilis...
A nyomás ilyen hirtelen és brutális változása durva dolgokat mûvel: a megfigyelõ dobhártyája beszakad, a lökéshullám sok méterre repíti.
Ez már a megalol katagória...
A gyengébb abalkokat képes volt betörni 30-40 éve, az IAF szórakozott ezzel Kairó felett. A mai nem üvegbõl készült üvegek valszeg csak megrepednének, de nem törnének ki. A videón is inkáb keretestül szakadt ki...
Jujj :D ez tényleg hardcore :D Angolt ugyan értem, de gördülékenyen sajnos egyelõre nem megy, de köszi a linket. Ha végig nem is, de bele fogok olvasni.
Hangrobbanas folyamatosan van, ez teny. De az erosseg nem fugg a sebessegtol es a legellenallastol?
Aerodinamikában, repülõgépekben nem vagyok otthon viszont a téma érdekel, ez a leírás megközelítõleg helyes a hangsebességrõl illetve a hangrobbanásról? Jobbat nem találtam hirtelen.
Mert ez alapján a leírás alapján Molnibalage-nak és Deus Ex-nek van igaza.
Deud Ex, Molnibalage, rosszul emlékeztek, nincs hangrobbanás a kúpnál, mert a hangrobbanás a kvázi-végtelen sûrûségû hang, amikor a hosszú métereken át keltett hang egyetlen pillanatban ér oda egy pontra: ehhez kell a hangsebesség átlépése, de ez már nem történik fölötte, ahogy alatta sem. Hangsebesség fölött nem sûrûsödik be a hang, hanem lényegében visszafelé játszódik le a külsõ megfigyelõ számára a repülõgép hangja, mert a késõbb leadott hang elõbb ér oda a megfigyelõhöz, mint a korábban leadott hang. A hangrobbanás az, amikor minden egyszerre ér oda.
Kérdés: Szabad hangsebesség felett haladni lakott terület fölött? Szabad és nem is hallunk hangrobbanást. Mit nem szabad? ÁTLÉPNI a hangsebességet. A rendelet is árulkodik.
No meg ez a link, ahol egy interaktív Flash-animáció is az átlépéshez társítja a hangrobbanást: http://sulifizika.elte.hu/html/sub_hangrobbanas.html
mérnök létedre csodálkozom a hozzászólásodon. hangrobbanás csak akkor van amikor a gép ugyanakkora vagy annak egész számú többszöröse sebességgel halad mint a hang terjedési sebessége ahogy xantia is írta lentebb.
Így van, ha egy test hangsebesség felett mozog, akkor folyamatosan fennáll a test alakjától függõ szerkezetû lökéshullámkúp-rendszer. Az iskola példa szerint vegyünk egy, a sík talajjal párhuzamosan repülõ testet, ezesetben a talaj metszeni fogja a kúprendszert, kúp síkmetszete pedig parabola. A hangrobbanások mindíg ott hallhatóak, ahol a kúp síkmetszetét képezõ parabolák elhaladnak. Próbáljátok meg elképzelni, nincs kedvem képet keresni hozzá. Egy forgástest alakú lövedék esetében viszonylag egyszerû a lökéshullámrendszer, de egy olyan alakos testnél, mint egy szuperszónikus repcsi, igen összetett lökéshullámrenszer alakul ki, lényegében minden kis antenna, pitotcsókonzol, stb. saját kúpot generál. Általában repülõknél jelentkezõ sajátságos tartomány a transszónikus sebességtartomány, aholis a repcsi egyes részei felett már hangsebesség feletti, , más részeinél viszont még hangsebesség alatti az áramlás. Ugye nem nehéz meglátni ezek helyét, lévén a repcsi attól tud repülni, hogy a szárnyak, illetve a mai integrált sárkányszerkezetnél a törzs felett nagyobb a levegõ áramlási sebessége, mint a repcsi haladási sebessége, így a transszónikus zónában az ilyen helyeken lokálisan már hangsebesség feletti az áramlás, noha a repcsi még lassabban repül a hangsebességnél.
Nem a hangsebessség átlépésekor van hangrobbanás. Folyamatosan, amíg hangsebesség felett mész. Ergo teljesen mindegy a csendesítés szempontjából, hogy milyen gyorsna léped át...
Hangrobbanás bemutatására van szemléletesebb leírás is: hangsebesség átlépésekor a repülõgéprõl induló hanghullámok ugyanolyan sebességgel haladnak mint maga a repülõgép, emiatt az összes hanghullám a repülõgéppel egy idõpontban érkezik a figyelõhöz - ez az összeadódott hang a hangrobbanás. Belátható, hogy minél gyorsabban lépi át a repülõ a hangsebességet, annál kisebb a robbanás.... Illetve kisebb mértékben hangrobbanás keletkezhet x2,x3 hangsebesség átlépésekor is.