Hangrobbanás bemutatására van szemléletesebb leírás is: hangsebesség átlépésekor a repülõgéprõl induló hanghullámok ugyanolyan sebességgel haladnak mint maga a repülõgép, emiatt az összes hanghullám a repülõgéppel egy idõpontban érkezik a figyelõhöz - ez az összeadódott hang a hangrobbanás. Belátható, hogy minél gyorsabban lépi át a repülõ a hangsebességet, annál kisebb a robbanás.... Illetve kisebb mértékben hangrobbanás keletkezhet x2,x3 hangsebesség átlépésekor is.
????
Nem a hangsebessség átlépésekor van hangrobbanás. Folyamatosan, amíg hangsebesség felett mész. Ergo teljesen mindegy a csendesítés szempontjából, hogy milyen gyorsna léped át...
Így van, ha egy test hangsebesség felett mozog, akkor folyamatosan fennáll a test alakjától függõ szerkezetû lökéshullámkúp-rendszer. Az iskola példa szerint vegyünk egy, a sík talajjal párhuzamosan repülõ testet, ezesetben a talaj metszeni fogja a kúprendszert, kúp síkmetszete pedig parabola. A hangrobbanások mindíg ott hallhatóak, ahol a kúp síkmetszetét képezõ parabolák elhaladnak. Próbáljátok meg elképzelni, nincs kedvem képet keresni hozzá. Egy forgástest alakú lövedék esetében viszonylag egyszerû a lökéshullámrendszer, de egy olyan alakos testnél, mint egy szuperszónikus repcsi, igen összetett lökéshullámrenszer alakul ki, lényegében minden kis antenna, pitotcsókonzol, stb. saját kúpot generál. Általában repülõknél jelentkezõ sajátságos tartomány a transszónikus sebességtartomány, aholis a repcsi egyes részei felett már hangsebesség feletti, , más részeinél viszont még hangsebesség alatti az áramlás. Ugye nem nehéz meglátni ezek helyét, lévén a repcsi attól tud repülni, hogy a szárnyak, illetve a mai integrált sárkányszerkezetnél a törzs felett nagyobb a levegõ áramlási sebessége, mint a repcsi haladási sebessége, így a transszónikus zónában az ilyen helyeken lokálisan már hangsebesség feletti az áramlás, noha a repcsi még lassabban repül a hangsebességnél.
mérnök létedre csodálkozom a hozzászólásodon. hangrobbanás csak akkor van amikor a gép ugyanakkora vagy annak egész számú többszöröse sebességgel halad mint a hang terjedési sebessége ahogy xantia is írta lentebb.
Deud Ex, Molnibalage, rosszul emlékeztek, nincs hangrobbanás a kúpnál, mert a hangrobbanás a kvázi-végtelen sûrûségû hang, amikor a hosszú métereken át keltett hang egyetlen pillanatban ér oda egy pontra: ehhez kell a hangsebesség átlépése, de ez már nem történik fölötte, ahogy alatta sem. Hangsebesség fölött nem sûrûsödik be a hang, hanem lényegében visszafelé játszódik le a külsõ megfigyelõ számára a repülõgép hangja, mert a késõbb leadott hang elõbb ér oda a megfigyelõhöz, mint a korábban leadott hang. A hangrobbanás az, amikor minden egyszerre ér oda.
Kérdés: Szabad hangsebesség felett haladni lakott terület fölött? Szabad és nem is hallunk hangrobbanást. Mit nem szabad? ÁTLÉPNI a hangsebességet. A rendelet is árulkodik.
No meg ez a link, ahol egy interaktív Flash-animáció is az átlépéshez társítja a hangrobbanást: http://sulifizika.elte.hu/html/sub_hangrobbanas.html
http://195.70.36.141/elmelet.htm
Aerodinamikában, repülõgépekben nem vagyok otthon viszont a téma érdekel, ez a leírás megközelítõleg helyes a hangsebességrõl illetve a hangrobbanásról? Jobbat nem találtam hirtelen.
Mert ez alapján a leírás alapján Molnibalage-nak és Deus Ex-nek van igaza.
Hangrobbanas folyamatosan van, ez teny. De az erosseg nem fugg a sebessegtol es a legellenallastol?
Jujj :D ez tényleg hardcore :D Angolt ugyan értem, de gördülékenyen sajnos egyelõre nem megy, de köszi a linket. Ha végig nem is, de bele fogok olvasni.
Szeritem hagyad abba, mielõtt nagyobb boldondot csinálsz magadból az erõlködéseddel...
Ha tehát a megfigyelõn keresztülhalad a lökéshullám, akkor egyik pillantban még a nyugalmi 1 atmoszférás nyomás veszi körül, majd a következõben akár 12-szer nagyobb nyomás és egészen más hõmérséklet.
A lökéshullám két oldalán valóban nagy nyomásviszony lehet, viszont a levegõ kompresszibilis...
A nyomás ilyen hirtelen és brutális változása durva dolgokat mûvel: a megfigyelõ dobhártyája beszakad, a lökéshullám sok méterre repíti.
Ez már a megalol katagória...
A gyengébb abalkokat képes volt betörni 30-40 éve, az IAF szórakozott ezzel Kairó felett. A mai nem üvegbõl készült üvegek valszeg csak megrepednének, de nem törnének ki. A videón is inkáb keretestül szakadt ki...
"Ha tehát a megfigyelõn keresztülhalad a lökéshullám, akkor egyik pillantban még a nyugalmi 1 atmoszférás nyomás veszi körül, majd a következõben akár 12-szer nagyobb nyomás és egészen más hõmérséklet." gondolom ez akkor lehetséges csak, ha repülõgép mondjuk 10m-el a fejünk fölött repül el. Távolodva tõle a hatásai is gyengülnek a kúpnak. Legalábbis nekem így logikus.
Kicsit leegyszerûsítve két példával.
Ha felrobbantasz egy bombát, akkor igen nagy nyomásdifit csinálsz, de viszonylag kis levegõmennyiséget mozgatsz meg ami ráadásul nagyjából minden irányban tágul. Elég frankó csillapítás van. 100-200 kg robbanóanyag hatása 100 méter távolságból nagy zaj és egy kis fuvallat. Egy 10 kt-ás nukleáris robbanófej már jóval komolyabb mennyiségû levegõt mozgat meg.
A szél nagyon kis delta p-t csinál, viszony szép tisztességes felületen és állandó.
Nos, a hangrobbanás is ilyen. Közel a forráshoz a nyomás alig csillapodik. Viszont a kúp felülete nõ. 10 km magasságól is hallod a hangrobbanást, ahogy ágyúlövést is. Ellenben érzed, ahogy a levegõ mozog ezektõl? Nem. Láthatod a videón, hogy ~100 távolságból is max. a hallásod károsodik, de még az is csak kis mértékben maradandó.
(Az emberi hallástartomány tizenvalahány nagyságrendnyi nyomástartományt fog át. A mikorpascalos tartománytól a több száz Pascalig.)
A szél nagyon kis delta p-t csinál, viszony szép tisztességes felületen és állandó. --> Nagy tömeg mozog, aminek tehetetlensége is van, tehát máshogy csillapodik.
A hangrobbanás longitudinális hullám, vagyis a légnyomás a lökéshullámkúp palástjának irányában változik. Gondolatkísérlet: rakjunk ki az asztalra fél méter hosszan egymás mellé fogvájót, majd építsünk mégegy ugyanilyen sort fölé vagy alá, úgy, hogy a két sorba rakott fogvájók hegye összeérjen. Tegyük fel, hogy a fogvájók csak hosssztengelyük irányában tudnak elmozdulni, nem kuszálódnak össze, nem ferdülnek el. Ezután a két fogvájó sor között toljuk végig mondjuk a ceruzánkat. Ennek hatására a fogvájóink a ceruzára merõlegesen ugye kifelé mozdulnak, majd az elhaladtával vissza. Ahol ki vagy be mozog a fogvájó, ott van hangrobbanás. A hangsebesség átlépésekor a test környezetében a közeg a rugalmasságát veszíti el, ennek az állapotnak az analógiája a merev rúd, vagyis a fogvájó. Aztán persze a testtõl távolodva a lökés energiáját szép lassan felveszi a test és a vizsgált pont közötti közeg mozgatása.
Balázs, esetleg írhatnál néhány szót az utánégetõbõl távozó lángcsóva és a környezõ levegõ találkozásakor kialakuló lökéshullámokról, én már fáradt vagyok, hogy ezt elképzeljem mondjuk M 1,5 környékén..:)
Köszi a kimerítõ válaszokat :)
A hangrobbanas hasonlo mint amikor egy hajo kelt orr es tat hullamokat. Ahogy ezek kioltasara is talaltak megfelelo formaju orrot, ugy a hangrobbanas kioltasara is lenne egy relative egyszeru megoldas. Megpedig az orr es a fraok resz olyan kialakitasa, hogy ket ellenkezo fazisu hanghullam keletkezzen. Ez a kialakitas egyszerre csak egy adott sebessegen lenne kepes eltuntetni a hanghullamokat, tehat az orrresznek kepesnek kell lennie a sebessegfuggo forma (szelesseg/hossz) valtoztatasra. Egyebkent a nasa dolgozik egy ilyen valtoztathato orru gep/hajtomu megoldason. (a szovjeteknek is volt anno hasonlo kutatasuk) A megoldas elonye, hogy a tulnyomasu es a kisnyomasu hullamok kikuszobolesevel kevesebb energia kell a repuleshez. Alternativa meg a hanghullamok reszleges kioltasa, tehat amikor csak a talajfele oltjak ki. Ez az egyszerubb eset, mert ilyenkor az ur fele novelik, a talajfele csokkentik a hatast. Erre jo pl. a ketszarnyu modell, amikor az egyik szarny valamivel elorebb van, akar az orr reszben, mig a masik hatrabb. Ez az elrendezes csak az egyik iranyban oltja ki a hanghullamokat, ami idealis esetben a talaj iranya. Az idealis repulogep ilyen szempontol egy nagyon hosszu, nagyon vekony gep, kis nyilazott szarnyakkal, kupos mozgathato beomlonyilasokkal es orral es az orr oldalso reszen kacsaszarnyakkal.
"Wang szerint ez a teljesítmény több mint felére csökkentené a gép üzemanyag szükségletét." - úgy érti, hogy *kevesebb* mint a felére?
Köszi, nagyon érdekes! :)
Nincs valakinek egy képe a repcsirõl másik nézetbõl, mert ez hogy is mondjam szépen, hogy mire emlékeztet... :)
Az eredeti szerint: "Wang says this kind of performance could potentially cut the amount of fuel required to fly the plane by more than half." vagyis több mint a felével csökkentheti a repülés üzemanyagszükségletét. http://www.gadgetsnu.com/supersonic-biplane-puts-an-end-to-sonic-booms/
Az F-15 quiet spike errõl szólt. A durvább linken a supersonic arear rule részeket tessék megnézni. Látható, hogy supersonic repülésnél ahogy a síkmetszetek is a mach kóp alakjából számolva adnak hullámellenállást, az egyértelmûsíti azt, hogy állandó geometriájú gépnek adott Mach számra lehet optimalizálni a hangrobbanság csökkentését. Minden más estben gyengébb lesz a végeredmény vagy az is lehet, hogy még el is barmolnak valamit.
Szuperszonikus utasszállításra nincs is ma már akkora igény. Akkor nem volt net. Ma van.
Ez az egész lakott terület feletti hangsebesség átlépés tiltás egy hülyeség.Gyerek koromban még a 70-es évek végén és a nyolcvanas évek elején ott ahol laktam szinte napi rendszerességgel lépték át a katonai gépek a hangsebességet,jó volt egy felismerhetõ hangja de kárt soha nem okozott,kicsit beremegtek az ablakok.
Csak laikuskent belekerdezek, nem hasonlithato ez a jelenseg a Doppler effektushoz?
Köszi, gyönyörû! És többek között arra voltam kíváncsi, hogy a lentebb leírtaknak megfelelõen a két szárny eltérõ síkból indul e! És NEM, látszólag egymás tükörképei!
Ugy ‘95 korul Badacsonyban en is rendszeresen hallottam ilyen robbanasokat, gondolom a Bakony felett csapattak kicsit a Mig-ekkel. Picit megremegtek az ablakok, azt ennyi. Gepet sose lattam, gondolom jo magasan mentek. Papan voltak anno a Mig-23asok ugye? Azokat hajtottak ott, vagy kecskemeti/taszari 29-esek lehettek?
tévedés. A hangrobbanás csak 1x küvetkezik be amikor eléri. Ui. akkor van az, hogy a gép már kibocsájtott hangja és az aktuális hang egyszerre éri el a nézõt. Utánna már lehagyja azt, tehát kicsi eséllyel fogja megint egyszerre elérni a földet a már kiadott meg az aktuális hanghullám. Ettõl függetlenûl egy ilyen gép akkor is baromi hangos ha nem megy hangsebességgel. Én még emléxem arra amikor a Concorde itt volt Budapesten... Nem ment hangsebességgel, még is remegtek az ablakok.
az nem hangrobbanás volt, hanem simán ilyen hangos a hajtómûvük. Kecskeméten van az egyik telephelyünk a reptérhez közel. És amikor a Grippenek gyakorlatoznka ott minden ablak/ajtó/fal bele remeg.
egy mig21-es hajtómûve jó 180db-el is képes volt szólni. Ez azt jelenti, hogy ha mellette vagy akkor azonnal meg is süketûltél, és olyan 190 felett meg túlnyomásos lökéshullám = halál ui. az agy ezt már nem bírja ki, a lökéshullámt okozta károsodás kicsinálja. Namost a hangrobbanás az 194db ami az 1atm nyomáson a legnagyobb elérhetõ lökéshullám. (ez elméleti határ gy.k. nagyobb még nem volt) Tehát ha a nézelödõ közel van a robbanáshoz akkor halott lesz nagyon hamar. Ez ritkán fordúl elõ.
Látom új az új repcsi új fizikát hozott nekünk esgére.
Az elsõ esetben nem találkozhatnak a hanghullámok egymással. A második esetben egyszerre érnek megfigyelõhöz, ezért van hangrobbanás. A harmadik esetben meg szintén metszhetik egymást a hanghullámok, nem? Azaz szintén valamiféle hangrobbanás, vagy nagyobb hang kell hogy legyen. A repülõ kiad egy hangot vagy lökéshullámot vagy mit, utána marha gyorsan arrébb repül (közelebb a megfigyelõhöz) és újra kiad és a kettõ egyszerre ér a megfigyelõhöz. Nyilván folyamatos a hangkiadás, csak a példa kedvéért írok kettõt.
A legjobb, ha úgy gondolsz a hangsebesség fölötti repülésre, hogy akkor a repülõ olyan gyorsan megy, hogy a körülötte levõ levegõ nem tudja követni. Ahol a repülõgép az egyik pillanatban volt, ott utána vákuum lesz. A vákuumba visszaáramlik a levegõ és ez lökéshullámot gyakorlatilag kis robbanásokat kelt (lásd vákuumbomba).
a robbanást az összes, egyirányba menõ hang adja. Az 1sec elöbbit utoléri a 0.999 azt a 0.9998 és így tovább. Ez mindt egy pillanatban éri el a megfigyelõt. Ez a robbanás. De ez csak 1x van, amikor eléri. Utánna ilyen nem fog elõfordúlni hiszen lehadja és nincs még egy lehetõség, hogy minden hullám egyidõben egy helyen legyen. Ha ez így lenne akkor több hangfal átlépés is lenne, de ilyen nincs. Még akkor sem ha a gép 1Mach után 3-ra gyorsúl, hiszen amiért a gép gyorsabb a hangnál a gépbõl kijövõ hang sebessége nem lesz gyorsabb (ezért hagyja le) Ez a többszörös robbanás csak akkor menne ha a 3Mach-al menõ gépbõl kijövõ hang is 3Mach-al menne, mert akkor megint az összes hullám egyidõbe kerûlne a megfigyelõhöz. De a hang nem lesz gyorsabb attól amiért az õt kiváltó tárgy baromi gyorsan megy. Nagyobb hang az biztos, hogy van, hiszen a hullámok erõsíthetik is egymást de robbanás már nem lesz.
Honnan jön ez a téveszme? Egyre jobban megdöbbenek... Csak egy nagyon egyszerû példa. Ha csak átlépéskor lenne baj, akkor nem tiltanák, mert akkor csak kétszer lehetne hallani.
A Concorde repülése alatt az A-óceánon lehetett hallani hangrobbanást.
Maga a lökéshullám rendszer okozza a hangrobbanást. Az meg folyamatosan létezik a gép körül, amíg szuperszonikusan repül..
Basszus Molni, lényegében semmit nem tudni meg a hozzászólásaidból. Annyira hulladék véleményed van hogy szánalmas. Az alapján amit írsz semmit nem tudni meg. Lehet hogy tök hülyeséget írsz, mint sok máskor, lehet hogy nem. Ne oszd az észt, ha nem akarod. Vagy tiszteld a többi embert és mond el amit gondolsz vagy kussolj.
Tegnap valahol találtam egy olyan körülírást, hogy úgy kell elképzelni az egészet, mintha vízen csónakkal mennél, míg lassan haladsz a csónak által keltett hullámok terjedési sebessége nagyobb, mint a csónak haladási sebessége addig túl sok vizet nem zavar. Ahogy gyorsul a csónak, egyszercsak átlépi a hullámok terjedési sebességét és kialakul a csónak után egy V alakú hullám. Ennek az ereje, lökése, többszöröse annak, amit egyébként a csónak szimplán a haladásával kelt. Minél gyorsabb ez után a csónak, annál szûkebb V alakú hullám szöge és annál nagyobb az ereje. A hullám hatását pedig akkor érzi teszemfel egy gyanútlan strandoló, amikor õt a V alak egyik szára metszi, nem pedig akkor, amikor a V alak kialakul. Nem tudom mennyire korrekt a hasonlat, de nekem elég jó párhuzamnak tûnik.
Mit kellene még mondani? Mit nem értesz abból, hogy a gép körüli kialakuló lökéshullámrendszer okozza? Mit nem értesz azon, hogy az Mach szám függõ és szuperszonikus áramlás estén adott Mach szám és egyéb fizkai paramétereknél állandó? A Scliren optikás felvételeket mondanak valamit?
Az IAF és Kairó példa nem világítja meg a lényeget?
Hát ez? A gép körül ott van folyamatosan a lökéshullám. Látni a vizen is. A gép teste maga okozza a hullámokat, tehát azok úgymond folyamatosan keletkeznek. Ha valami folyamatosan létezik, akkor folyamatosan zajt sugároz.
Az, hogy semmit nem tudni meg, az a fogadó oldal hiányossága. Apám már sírva röhög két napja, én már csak sírok...
(A repülõmérnök ismerõsnek be sem merem linkelni ez a topikot, mert a végén még a kardjába dõlne, hogy hol tart ma az oktatás...)
Igen, ez magyarázza azt is, hogy miért taréjosodik a hullám a parthoz közeledve, a sekélyvízi hullámterjedés sebessége miatt van ez, a hullámsebesség nem állandó.
(Nyílt felszínû csatornákban ez különbözteti meg a normál áramlást a "rohanástól".)
Az emberek többségében, köztük bennem is az a nézet alakult ki, hogy a hangrobbanás azért alakul ki, mert a hanggal egy sebességgel halad a hang kibocsátója, ezért egyfajta speciális interferenciaként egy szélesebb idõintervallum hangkibocsátása egy rövidebb idõintervallumba sûrüsödve éri el a megfigyelõt.
Elhiszem, hogy ez nem igaz, csak akkor adj egy magyarázatot is, mert ez így egy lófasz. Mert nyílván tisztában vagy azzal a ténnyel, hogy az emberek mit hisznek hangrobbanásnak.
Ez tök ugyanaz, mint amikor az emberek azt hiszik, hogy az elektromos energiát az elektronok közvetítik. Akkor én is kifejtettem, hogy ez miért nem igaz. Hogy az elektron csak kísérõjelenség, az energiát a két vezetõ közötti szigetelõben az elektromágnesestér szállítja.
Az lófasz, hogy kijelentesz dolgokat akkor, ha arról alapvetõ és általánosan elterjedt téveszmék társulnak.
A fenti videókon azt is láthatod, hogy az álló figyelõ miért csak egyszer hallja. Azért, mert a géppel együtt halad a zavarás és nyílik a kúp. Egyszer áthalad a hullámfront rajtad és utána nagyon hamar lecseng a zavarás.
Ha a parton állsz és elmed melletted a hajó, akkor az általa kellett hullámok is egyszer érnek téged, nem terjed hátrafelé az információ.
Érhetõ már?
(A hajós példa azért nem túl szemléletes, mert a víz összenyomhatatlan, erõsen viszkózus és baromi sûrû közeg a levegõhöz képest, ezért a hullámegyenlet megoldása is más. A modell nem teljesen analóg.)
Tessék. 10 sec google. Ha ennyi megy, akkor gyere vissza...
So imagine now this plane in a level flight. Before the plane passes you, you can only see it but you can not hear anything. The pressure cone is trailing behind the plane. Once your ears intersect the edge of this cone, your will hear a very loud sound - the sonic boom. Therefore you will hear the sonic boom once your ears intersect this cone, and not when the plane breaks the sound barrier (as it is commonly misunderstood)
Bocs Molni de a linkelt repülös videokon nincs hagrobbanás talán csak az utolson, de lehet hogy az sem az. Én gyerkkoromban kunmadaras környékén laktam és még emlékszem amikor az oroszok át lépték a hang sebességet na az nagyon durva volt beleremeget az egész környék. Ha azok a videokon nem túl magasan, az emberektöl nem messze lépték volna át a hangsebbeséget ott az emberkék már meg feküdtek volna.
Én abszolút nyitott vagyok, és valószínûsítem, hogy még igazad is van a hangrobbanással kapcsolatban.
Az a lófasz, hogy nem értetted meg, hogy mit hisznek az emberek -ezek szerint tévesen - a hangrobbanásról, és nem arra reagáltál.
A közhit az, hogy mivel a hangforrás együtt halad a hanggal, az feltorlódik egy rövid ideig, ezért robbanásszerûen hangos. Azt kellett volna kifejtened, hogy ez tévhit, és a jelenséget leírni.
Ok igazad van Mybusteres-en van de én erre gondoltam http://www.youtube.com/watch?v=6o0zmafxTmE&feature=player_embedded#! ez nem tul jó példák gyüjteméne.
Ez kellett volna az elso kommentbe es mindenki megerti. A mezei bameszkodo csak egyszer hall egy baszott nagy dorejt, mikor odaer hozza a lokeshullam azt kesz.. Csak eppen az a robbanas folyamatosan halad a geppel egyutt, igy meg ertheto az is, hogy miert van tiltva surun lakott terulet felett.
Mondom, hogy nem vagy képes megérteni azt, amit a másik ír, csak hajtogatod a magadét.
Már rég túl vagyok azon, amit te még nem érzékeltél.
Felfogtam. Képzeld. De Gforce9 volt az, aki nem csak hajtogatta, hogy de nem, de nem, de nem, hanem érdemben reagált.
Még mindig nem érted basszameg, hogy nem az álláspontod nem tudtam elfogadni, hanem azt kritizáltam, hogy nem voltál képes érdemben reagálni az általános tévhitre. Gyakorlatilag három bõvített mondatban összefoglalhattad volna, hogy miben téves az általános tévhit, és mi a valóság, mi annak az oka, a magyarázata, és mi a leglényegesebb különbség. Helyette inkább háborogtál, meg arról elmélkedtél, hogy kínodban hányszor fejelted le az asztalt, meg jó hogy nem azt, hogy Chuk Jager forog a sírjában.
Egyébként mit kellene megérteni egy téveszmén...? Olyan, mintha kitartóan bizonygatná, hogy az ég nem kék, hanem sárga, a Nap meg sötét és nem világos.
Ja, csak "omg mind hülyék vagytok" helyett megmagyarázhattad volna érthetõen, hogy miért nem igaz amit hisznek, és mi van helyette, és miért. Amúgy is baromira nehéz belinkelni ezt vagy ezt (ha valaki nem ért angolul, akkor ott vannak a képek, animációk), vagy elmesélni, hogy rosszul emlékeznek középiskolából, mert nem azt mondta a tanár, hogy egyszer történik hangrobbanás (aminek valljuk be elég szar az elnevezése), hanem hangrobbanást akkor tapasztalsz, amikor a hangsebességnél gyorsabban haladó objektum által kibocsátott hanghullámok feltorlódva, egyszerre érnek el hozzád (tehát valójában "hangtorlódás"), és nem összekeverendõ a hangsebesség átlépésével (ami inkább a jármûre hat, vagy inkább hatott, amíg megfelelõ aerodinamikai újításokkal ki nem küszöbölték). Valójában inkább a Doppler-effektussal kell egy lapon kezelni, és ebbõl már sokaknak leeshet, hogy mennyire számít, hogy a megfigyelõ által tapasztalt dolgok fontosak, hiszen egy mentõautó utasai mindig ugyanúgy hallják a szirénát.
Ebbõl már meg lehet érteni azokat a dolgokat, amiket magyaráztál, és be lehet látni, hogy egy folyamatos dologról van szó, ami amúgy egy egyszerû megfigyelõt csak egyszer ér el, hacsak nem fordul meg a repülõ. Aki meg többet akar tudni, az elolvassa a linkelt wikioldalt. Egyébként meg jóval bonyolultabb dologról van szó, mint ami az emberek fejében van, avagy amit az ábrák sejtetnek (pl. két hangrobbanás, ami nem a kétszeres hangsebesség miatt van).
És nem tartom magam semmiféle szakértõnek, csak vettem a fáradtságot, és kb 15 percet gugliztam meg olvasgattam.
"ami inkább a jármûre hat, vagy inkább hatott, amíg megfelelõ aerodinamikai újításokkal ki nem küszöbölték" - Mármint a negatív hatásait természetesen, nem a hangsebesség átlépését
És akkor a következõ videót küldöm a fiatalságnak! :)
http://www.youtube.com/watch?v=LJXKoubh9sQ
De az elsõ hozzászólásaid:
1.: "????
Nem a hangsebessség átlépésekor van hangrobbanás. Folyamatosan, amíg hangsebesség felett mész. Ergo teljesen mindegy a csendesítés szempontjából, hogy milyen gyorsna léped át..."
2.: "Ez a téveszme honnan a fészkes fenébõl jön...?"
3.:"Sajnálatos, hogy ma itt tart az oktatás... "
4.:"Szeritem hagyad abba, mielõtt nagyobb boldondot csinálsz magadból az erõlködéseddel... "
És majd csak ezután kezdted el azt kifejteni, hogy miért is hülyeség amit az elején írtak. Abban igazuk van a többienek, hogyha az elsõ kommenttet lecseréled pl olyanra: "Ez tévhit! A valóságban így mûködik a hangrobbanás: link, link"
2 mondattal le lehetett volna tudni és ez az egész vita nem is lenne, ha ezek után még mindig erõsködik 1-2 jóképességû, akkor már lehet elõször finoman, majd erõsen elküldeni. (félre ne érts, jelen pillanatban a téged fikázókkal sem értek egyet) De a fórum 10%-a tartalmaz így hasznos infót, a többi csak acsarkodás.
Hogy a témához is szóljak: Ezt a szuperszonikus repülõt én sem értem, hogy minek kell ez nekünk. Iszonyatosan erõforráspazarló, néhány órányi idõért. Fõként, hogy manapság nem kell elutazni sehová, csak azért mert üzleti megbeszélés. Videokonferencia, aztán kalap.
Kérdés, mennyire szuperszónikus, az eredeti cikkben sem láttam az optimális sebességtartomány megjelölését, ezt az emeletes elrendezést meg valahogy nem tudom elképzelni, ahogy M3-mal veret.
Az X-32 sem volt egy szép gép, attól függetlenü tudta amit tudott. Manapság már nem mindig igaz az a régi mondás, hogy ami jól néz ki, az jól is repül.
Konkréten nem az esztétikusságára gondoltam. Nem derült ki számomra, milyen sebességtartományra optimalizáltatták ezt a formát. Tekintve, hogy a Comcorde-t emlegeti, feltételezem valahol M 2+ környékén lehet a munkapontja, azt viszont nem tartom valószínûnek, hogy ez a forma nagyobb sebességeken jól mûködne, elmés duplaszárny konstrukció ide vagy oda.
Amúgy érdekes téma ez a dizájn-hatékonyság kérdéskör a repülõknél és a fegyvereknél is. Kíváncsi volnék, pl az országok hadseregeit mennyire befolyásolja mondjuk, hogy egy adott vadászgép, jól néz-e ki.
Kb a 70-80 as évekig szempont lehetett, egy über brutál kinézetû gép feltehetõleg tüzelte a katonákat, az ellenséget megfélemlítette. Manapság inkább az számít, hogy mennyit tud zúzni, ill milyen technológia van mögötte.
Rohadtul nem volt szempont, sem a SZU-ban, sem nyugaton. Sõt, soha nem is volt. Elég megnézni azt, hogy milyen furcsa formák születtek egyes fegyverknél már a 30-as években is, ami mai szemmel is furcsa, vicces vagy futurisztikus.
Harkocsik és vadászok tekintetében 100%, hogy ez fel sem merült. Okkal néznek ki úgy a szerkezetek ahogy.
A katonát nem az alak tüzeli fel, hanem az, ha a harkocsi frontpánéclja megfogja az ellenfél pct. lõvedékét és az, ha a géprõl indított légiharc rakéta eltalálja a célt.
Informatika és tudomány
