Ez a 75000 év hogyan jött ki neked? Nem tudom, honnan tudod, mekkora sebességgel megy az a leendõ aszteroida, napvitorla, ion, vagy egyéb hajtómûvel mennyire gyorsítják fel, stb., és így mennyi lesz a végsebessége. Te mindezekre gondoltál? Vagy csak trollkodsz?
Elõször jeget fognak bányászni a holdi bázis részére, meg a földkörüli ûrtevékenységekhez. Olcsóbb a Holdról ellátni a földkörül keringõ mûholdakat üzemanyaggal, mint a földrõl.
Galaktikus ûrbázis...
Ha most nekiindulnánk az Alfa-Centaurinak, cirka 75 ezer év alatt érnénk el. De azért galaktikus ûrbázis... Nóóórmális?
"Nehezen érthetõ, hogy miért kell nekünk legjobb esetben is 300.000.000Km-rõl idehozni nyersanyagokat."
Az ûrben ez a 300 millió km nem ugyan az, mint ha a földön kell egy szállítási infrastruktúrát kiépíteni. Ott a haladás/mozgás nem kerül energiába. csak megfelelõ páylára kell állítani aztán ideér.
A felszínrõl alacsony LEO-ra vinni a dolgot az más kérdés. Visszahozni megint más, ez utobbi szintén minimális energiába kerül, amíg a fellövés óriásiba. Szóval ha fennvannak a bányász cuccosok akkor a kitermelt anyag a Földre már minimális energiával/költséggel lehozható. Ezért éri meg.
Sok nyersanyag csak nehezen elérhetõ formában van már csak jelen a Földön, vagy csak nehezen bányászható lesz belátható idõn belül, ami felnyomja az adott anyag piaci árát. Egy adott árszinten lehet, hogy jobban megéri az ûrben bányászni, mint a Földön.
Ez nem hókuszpókusz, bár a vállakozók részérõl nagy adag optimizmus, sõt idealizmus tapasztalható. De ez nem feltétlenül gond.
Azért nagyon kíváncsi vagyok, hogy valóban ki tudnak-e perkálni annyi pénzt, hogy egy pici távcsövet feljuttassak, tüzeltessenek. Persze ha Nasa beszállna, ha.
Szerinted, ha itteni erõforrásokból megyünk fel, akkor a kiherélés egy része az hol fog történni...?
Néhány diplomás, elismert tudós bármivel be tudja csapni a befektetõket és a közvéleményt...
Nem kell kifejteni a kõzetet, hanem fel kell seperni a rajta lévõ port. Az tartalmazza, legalábbis tudtommal, a hélium-3-at. A hevítés megoldható egy napkohóval, mással nem is tudnák. Az egyetlen hátránya, hogy a holdi éjszaka alatt nem mûködik, az alatt legfeljebb bányászni(por felseperni) tudnak.
Igen. Végül is egy ilyen tömeges feltérképezés már nem olyan drága. Úgy fest a milliárdos réteg már úgy érzi, meg engedheti magának ezt az összeget.
Azt tûnik logikusnak, hogy mondjuk Hélium 3-at bányásznak. Bár ebbõl a Holdon is van. Igaz ott kb. 200 millió tonna kõzetet kell átmozgatni és 800 Celsius fokra hevíteni, hogy 1 tonna Hélium 3-at kapjunk. Az USA éves energia mennyiségét kb. 25 tonna Hélium 3 fedezné, amennyiben rendelkezésre állna a gazdaságos fúziós erõmû technológiája. És ehhez a fenti számadatok alapján 5 milliárd(!) tonna holdkõzetet kéne átmozgatni. Nem vagyok bányamérnök, de kíváncsi lennék, hogy mi az a géppark, amivel ezt éves szinten hozni lehet külszíni fejtéssel. És ezt a gépparkot még át kell vinni a Holdra és ott üzemeltetni, meg karbantartani. Valamint nem beszéltünk arról, hogy ezt 800 fokra fel is kell hevíteni valamivel, amihez megint csak energia kéne. Bár mondjuk ezt napkollektorokkal okosan meg lehetne oldani.
Szóval ha az aszteroida kutatásban találnak olyan célpontokat, ami jóval magasabb Hélium 3 arányt mutatnak, lehet benne ráció, de itt is kétséges, mi az a mennyiség, amitõl már gazdaságossá válik.
a földön sok nyersanyag van még. kitermelni nagyon rondán tudjuk.
ki akarná tönkretenni a saját kertjét egy darab szarért? nem a milliárdosok. :)
szerintem ilyen egyszerû. ha van mibõl.
Én is ezen gondolkozok. Lehet úgy logikáznak, hogy egyszer biztos kifizetõdõbb lesz, mint itthon turkálni, és már most le akarják stipi-stopizni a jó aszteroidákat. :)
Elgondolkodtató a Planetary Resources "mohósága". Nagyon tekernek, hogy mielõbb ott legyenek az aszteroidáknál, és feltérképezzék a lelõhelyeket. Valahol értem ezt az igyekezetet, de nem tudom józan ésszel összekötni ezt az egészet részleteiben. Nehezen érthetõ, hogy miért kell nekünk legjobb esetben is 300.000.000Km-rõl idehozni nyersanyagokat. Van köztük olyan, ami már elfogyott a Földön (értsük úgy, hogy nem tudjuk megoldani az újrafeldolgozását)? Tényleg gazdaságosabb/olcsóbb lesz az ott kibányászott nyersanyag? Számomra ez nehezen hihetõ... Persze a tudományos jelentõsége igazán nagy, de hogy lesz ebbõl profit az elég homályos számomra.
én, mikor a Stargate Atlantisban a Táblagépekkel szórakoztak, megemlítettem egy dolgok 2007-ben: "Vegyétek tablet manufacturing cégek részvényeit..."
Most egy újabb dolgot jelentek ki: "Vegyetek ûrhajós részvényeket, 3 év és aranyat fog érni"
A problemajuk az, hogy 5 kulonbozo palyara, 5 darab 50 kilos muholdat nem lehet egy darab 4800 kilos muhold feljuttatasara tervezett raketaval felloni. Igy egy raketa araert kapnak 5 kisebbet. Jelen esetben nem csak a tomeg/ar arany fontos.
Informatika és tudomány
