Javaslom az indiai kormánynak jöjjenek hozzánk tapasztalat cserére. Hazánkba szakadt rokonaik mire mentek a mobil telefonnal?
Lehet tapasztalat, de lehet, hogy a többségi társadalmi komunikáció miatti beidegzõdés, de végül is nem ez a lényeg, hanem a saját tudatomban ez így van, és ez befolyásolja a elõítéletes gondolkozásomat.
Ezek az emberek nem tudják kivárni, amíg a vetemény beérik. Évezredek óta gyüjtögetésbél tartották el magukat, vagy kosárfonással, agyagozással stb. foglalkoztak, amibõl a "termék" elkészülte után AZONNAL lehetett pénzt kapni. Ki van mutatva, hogy amit eszünk, ahogy élünk, az genetikailag is rögzül. De csak 100-500 generáció alatt olyan erõs mértékben, ami már tudatalatti cselekvéssort indukál. (Függ a cselekvéssor fajtájától is.) Azok, akik 20'000 éve csak gyüjtögetésbõl éltek, csak az aznapi ételükig jutott el a gondolkodásuk, hiába tanítod meg, hogy milyen klassz szántani vetni aratni, annyira reménytelenûl távoli az aratásból származó bevétel, hogy elhanyagolja a kertjét, mert EL KELL MENNIE GYÛJTÖGETNI, hogy a család éhen ne haljon, még akkor is, ha megtanítod, hogy napi 1 óra elég lenne a kertecske mûveléséhez. A telefon meg azonnali segítségek lehetõségét jelenti. Talált egy ..... (valamit) az õserdõben, fel tudja hívni a kereskedõket, hogy melyik ad érte többet. Ha el kellene vinnie, az elsõnek odaadná, alku nélkül. Hidd el, a telefon sokaknak lesz nagy segítség Indiában.
"Bele van égve az agyamba, hogy a többség nem ilyen," Ez nem inkább tapasztalat?
Indiában már eltörölték a kasztrendszert! Jogilag. A fejekben még egyenlõre be van égve, de onnan nem lehet sem erõszakkal, sem reklámmal kitörölni. Talán 100-150 év alatt kimegy lassacskán. Ez valami olyan, mint a cigánykérdés nálunk. Ismerek tök rendes cigányt, dolgos az egész család, nem is italoznak, de aggódnék, ha a lányát venné el a fiam....Bele van égve az agyamba, hogy a többség nem ilyen, és (ráadásul nem is tudat alatt) attól félnék, hogy az esetleges gyerekük majd visszaüt a cigány nagyapára...... Kb. ugyanez a kasztrendszer problémája is. Egy több ezer éves beidegzõdést jogilag egy perc megváltoztatni, de ellene tenni évszázados munka. Ráadásul nem is lehet feltûnõen csinálni, mert társadalmi felháborodást vált ki.
Nekem van egy telefonom, amit promóban kaptam, valahol a irodai szekrényemben van eltéve, napelemes töltõs. Amúgy tök primitív, viszont áram nem kell hozzá. Gondolom, piszok olcsó lehet egy ilyen, ha promóban adták. Valami ilyen mehetne az árammal nem rendelkezõ szegényeknek is.
A nyomorban élõknek nem mobiltelefont kellene adni, hanem kis földecskét, amit megmûvelhet és a családjának enni tudna adni... Vagy néhány állatot, amit tarthatna, szaporítana és annak segítségével megmenekülnének az éhségtõl... A nyomorban élõ családoknak nem segítség a mobiltelefon (és a laptop meg az internet sem!), ez csak arra lesz jó, hogy fillérekért eladják a piacon, és legalább 1 napra lesz ennivalójuk...
Személyes tapasztalataim vannak az egyiptomi nyomorban élõ emberekrõl : aki nincstelen, annak eleve áram sincs a házába bevezetve (mibõl is fizetné?)... Vályogkunyhókban laknak, áram és folyóvíz nélkül, szabadtûzön fõznek, a közeli folyóban mosnak és mosogatnak...
A nyomorból OKTATÁSSAL és MUNKALEHETÕSÉGGEL lehet kilábalni!!! Meg kell tanítani õket írni, olvasni, gazdálkodni, földet mûvelni, állatokat tartani, kézmûves munkákra (kosárfonás, kerámia edény készítés, hímzés, ruhavarrás, szövés, stb.)...
Az indiai kormánynak ezt a 70millió x 1000 rúpiát inkább erre kellene költenie!...
Vagy pl. Indiában a kaszt rendszert kéne inkább eltörölni, mint ilyen hülyeségekre költeni...
Aha oké. Hogyan tölti a telefonját az, aki az áramszolgáltatáshoz sem jut hozzá? Már bocsássatok meg, de ez nem tûnik túl okos dolognak. Abszolút felszámolandónak tartom a szegénységet, mindenhol a világon, de úgy gondolom, hogy ezt nem a mobilok elterjedésével fogják/lehet elérni. Félreértés ne essék elhiszem, hogy ez segítséget jelent, de ezeken a helyeken, ebbõl az energiából inkább iskolákat, vagy élelmiszert kellene elõteremteni. Feltételezem, hogy a legszegényebb helyeken sem írni sem olvasni nem tudnak. Nem itt kéne inkább kezdeni?
Kb. én is így gondolkozok, mint fityisztma. Bár nekem inkább a külkereskedelmi kapcsolataimon kersztûl vannak ismereteim indiai, dél-afrikai, kínai szegénységrõl.
A lányom Nigériában dolgozott 4 évig, teljes családostul. Õ mesélte, hogy mekkora segítség egy egy szegény családnak: 1./ kecske 2./ egy mobiltelefon A kecskével sajna az szokott a baj lenni, hogy ellopják tõle, meg éhes, és megeszi. A mobiltelefon meg elfér a rongyai alatt, és valóban, ilyeneket is megbeszélnek, hogy mikor érkezik a kínai hajó, ami a mûanyaghulladékokat veszi át, vagy holland vevõ vásárol hajat, esetleg vesét, és tudnak szólni egymásnak. Szóval, nekem vannak fogalmaim a szegénységrõl, ha nem is sok. Viszont több nemzetközi misszióban dolgoztam, több misszionáriussal megismerkedtem, és nem csak nigériaiakkal. Van például három indiai misszionárius ismerõsöm, akikkel több alkalommal is beszélhettem, külön-külön. Na, még egy képet is beszúrtam volna, de mivel új vagyok, nem engedi a rendszer. De hidd el, nem fantáziálásból írtam, amit írtam.
Úgy tûnik, hogy a szegénységrõl nem sok fogalmad van. Bakker telefon kontra éhhalál. Betegek ezek az biztos. Egyébként konkrétan milyen gazdasági folyamatokra gondoltál? Pl.:telefonon megbeszélik a csóringerek, hogy hol gyûjtsenek szemetet? Baromság...
Véleményem szerint, a szegénységbõl való kilábalásban többet segítene a mobiltelefon, mint az áramszolgáltatás fejlesztése, pláne, hogy áram van, csak volt néhány áramszünet. Ha van a szegény-embernek egy mobiltelefonja, akkor be tud kapcsolódni olyan gazdasági folyamatokba, amik egyébként el vannak zárva elõle. Pl. ha az erdõben gyûjtöget gombát, gyógynövényt, nem tudott szólni a felvásárlóknak, (többnek is!) így telefon nélkûl erõsen kiszolgáltatott volt az élete. Az áramszolgáltatást meg a magánszféra fejlessze!
Informatika és tudomány
