Meg csak fel sem merult volna bennem a 70-80-as evekben, hogy lesz valaha is olyan ember, aki mosdatni probalja majd az akkori oroszokat... hihetetlen. Nagyon csodalkoznek, ha eltel volna az akkor rendszerben.
"Az akkori Oroszok, akiket te utálsz, akikre te emlékszel, semmivel sem voltak rosszabbak, mint az akkori Amerikaiak"
Akkor csak egy kerdesre valaszolj! Miert volt az, hogy a szovjet blokkbol "mindenki" nyugatra akart menekulni, ami miatt nem is engedelyeztek az oda valo utazast es ezzel szemben forditva ez csak par hulyenek fordult meg a fejeben, de elhanyagolhato volt a jelenseg? Ezt mivel magyarazod?
" az oroszokat megint? " -Fejtsd ki bõvebben kérlek, mert ez így csak süket duma, nem több. Az akkori Oroszok, akiket te utálsz, akikre te emlékszel, semmivel sem voltak rosszabbak, mint az akkori Amerikaiak, csak pepitában. Ugyanúgy könnyû volt kikiáltani valakit és elítélni, kivégezni - kommunistának, mint a másik oldalon az ellenkezõjét. Semmivel sem voltak különbek. És úgy érzem, hogy most sem. Csak talán annyiban, hogy az amerikai népet sikerült az elmúlt 70 évben "agymosni", ami a mai napig tart.
Az pedig, hogy mi lenne, vagy lesz jobb, én sem tudom megmondani, de az idõ majd eldönti. Ha jobb lesz, ha szarabb, akkor is. Biztos, hogy elõbb-utóbb kiborul a bili, és nagyon nem mindegy, hogy kire fröccsen majd a szar.
nem mondom, hogy nincs igazad, de én azért emlékeztetlek, hogy ennek a rendszernek egyszer jó eséllyel végeszakadhat abba pedig inkább bele se gondolj, hogy ki, azaz mi jön utána...
Amerika, Kanadával együtt, legalább olyan államközösség, amelyet mi magunk leginkább a nyugat európai kultúrközösség leszármazottjának tekinthetünk, és amelyre nem csak rákényszerítették a demokráciát, hanem maguk akarták ilyen módon szervezni önmagagukat, fõleg az Egyesült Államok, ami fundamentumától fogva ilyen. nem tanulta a demokráciát és nem váltotta a diktatúrát.
tõlük délre, vagy épp nézz Afrikába, Ázsiába mit látsz? kit szeretnél, de most komolyan, baszd meg?! Iránt? az oroszokat megint? ugorj le szerbek közé, megtapasztalhatod azt a barbár geci népséget. vagy az arabokat, parancsolj, egyed! nincs bajom a szexizmussal; nekem módi, hogy a nõt a teremtés koronájaként tekintsem, de ami náluk megy ahhoz meg nekem kell hánytál. kb. barbár szeméthordalék körbe mindenki. de hát mit szeretnél, halljuk, ha már ennyit tudsz rinyálni?
én örülök, hogy ez az állam tartja sakkban a többit és nem fordítva áll, mert akkor aztán Európában szopni fogunk rendesen.
Morálisan semmi, de biztos vagyok benne, hogy lelkiekben teljesen másként éled meg, ha Afganisztánban ülsz és ha az USA-ban. Elõbbihez el kell búcsuzni a családtól, bepakolni, kell egy 15 órás repülõút, ami eleve egy pszichológiai felkészülést ad. Végig katonák között vagy, egy ellenséges környezetben. Utóbbinál pedig adsz egy puszit reggel a gyereknek, és pár perc autózás után már Afganisztán sziklás terepe felett repülsz.
" Ha valaha járõrözöl majd Afganisztánban .." -Nem fog, mert õ nem lesz fizetett killer. Úgy írsz, mintha mindenkinek kötelezõ lenne. Nem az. Ahogy ezeknek a "pilótáknak" sem az.
"Aztán megpróbálják úgy idõzíteni a támadást, hogy a családja távol legyen - például amikor a piacra megy bevásárolni."
-Igen, ez már sokkal emberibb, szerintem is. Hazajövök a piacról és apu ott van 118 darabban a legelõ kecskét közt. Valóban sokkal, de sokkal humánusabb megoldás a családra nézve. Ne csináljunk már gyilkosokból hõsöket és fõleg ne állítsuk be õket "szegény, szerencsétlen" embereknek. Tisztára olyan ez a cikk, mintha fizetett hirdetés lenne.
Ebben szerintem az a borzasztó, hogy ül Amerikában a csávó, közben pedig a világ másik részén, sokezer kilométerre adott esetben embereket gyilkol. Persze, mondhatnánk hogy pl. egy interkontinentális rakéta is ugyanezt csinálja, de tényleg zavaró lehet, hogy a nagyfelbontású kamerák révén órákon át nagyon közelrõl figyeled az adott személyt vagy környéket.
Pl. szerintem az a csávó, amelyik a járõr biztonságára ügyelt a levegõbõl (gondolom hõkamerával, éjjellátóval), míg lent aludtak a többiek, adott esetben a sziklák között, és beszélgetett egyikükkel egész éjszaka, milyen közel kerülhetett hozzájuk, teljes mértékben a csapatuk tagjának érezhette magát, hogy ott van õ is Afganisztánban, és most õ az õr, a bajtársai élete múlik az õ munkáján. Ezután hazamegy, utközben beugrik a bevásárlóközpontba, vacsorázik a családjával, eközben pedig a többiek mászkálnak tovább a sziklák között, barlangokat néznek át és egyebek. Lelkileg elég nehéz lehet átállni, és jól aludni, nem azon aggódva, hogy másnap amikor beautózik a munkahelyére, a csapat jól van-e.
3. bekezdés helyesen: direkt neM használom...
Más: a cikkbõl áradó tömény ocsmányság NEM a cikkíró hibája! Ez a valóság, sajnos. (ha a tükör rondaságot mutat, az nem az õ hibája)
Alaposan felkészültem a cikk elolvasására: odakészítettem a hányásfelfogó tálat és valami szétrúgható tárgyat. És nem is csalódtam! A cikk tényleg azt hozta, amit vártam: a világ mocska és aljassága csordogált itt szépen.
Ezek az amerikaiak azt gondolják, hogy jogukban áll más országokat adós- és kamatrabszolgaságba dönteni, eladószítani, szarrá privatizálni, rájuk erõszakolni a világ leghazugabb rendszerét, a háttérbõl irányított áldemokráciát és a demokráciának hazudott rabszolgaságot.
Azt képzelik, hogy nekik igazuk van, aki õ gyarmatosító katonáikat támadja, az a terrorista, míg õk a jófejek, amikor a lakóhelyüktõl (direkt nek használom a "hazájuktól" szót) tízezer kilométerekre szarrá lõnek valakit.
Miközben az általuk már gyarmatosított országokban támogatják a romlást és pusztulást, erõszakkal tódítják befelé a muzulmánok millióit európába, miközben az õslakosságot rasszistázzák, fasisztázzák, mocskolják, ingatlanadóztatják.... richardfieldeket küldözgetnek a nyakunkba, hillaryclintonok mondják meg ("aggóódva") hogy mit szabad itt nekünk és mit nem, kroesek, redingek és vörösdannyk ordítoznak havi több tízezer eurós fizetésekért, miközben a tisztességes és reménykedõ dolgozó népek pusztulnak és szenvednek ... Nem is részletezem mert még 100 oldalt lehetne írni.
Ez az irtózatosan mocskos, szennyes rendszert csak a legmodernebb katonai erõvel lehet rákényszeríteni a világra.
A nagy problémájuk a következõ: egyre kevesebb embert lehet találni, aki annyira bunkó, hogy egy ilyen mocskos háborúban a bõrét kockáztatja, parancsra gyilkol tisztességes embereket, ugyanakkor képes kezelni az egyre bonyolultabb technikát. Ezt az ellentmondást csak a robotok és az automatizáltság fokozásával lehet feloldani. Hogy meddig, azt nem tudom megjósolni. Ezek a senkik szimplán gyáva bárgyú gyilkosok. Vajon felfogják-e a teljes lelkükkel, hogy itt nem doom-patry zajlik, hanem élõ emberekre, hazafiakra és hazafiaknak vélt civilekre lõnek?
"Szín tiszta demagógia. Ha valaha járõrözöl majd Afganisztánban és el kell döntened, hogy belõsz e egy AT4 est a z ablakon, vagy te meg 2 haverod kézifegyverrel tisztítja meg a házat, majd átértékeled a dolgot."
Amit leírsz egy harccselekmény. De, ha Afganisztánban járõrözöl, megállítasz egy autót akit egy feltételezett afgán harcos vezet, civilben van, nincs fegyvere, az autóban van a családja, kikötöd egy sziklához és szétlövöd egy rakétával, vagy õrizetbe veszed?
"Egy háborúban van egy vesztes és egy nyertes. A nyertes az, aki túlélte. És nehogy azt hidd, hogy harc közben elõbb figyelmeztetõ lövéseket adnak le az orvlövészek."
Igen, egyet értek Veled! De akkor van különbség az között, ha egy piacra autózó fegyvertelen parancsnokot kilõnek rakétával az amerikaik Afganisztánban, vagy ha egy szabadságra hazainduló katonákat szállító vonatot felrobbantanak az USA-ban az afgánok?
akik számára számítógépes játékok virtualitását idézi egy kizárólag drónok bevetésével lefolytatott háború, azok számára a hús-vér emberek vezénylésével folytatott háború az igazi játékot jelenti.
Szín tiszta demagógia. Ha valaha járõrözöl majd Afganisztánban és el kell döntened, hogy belõsz e egy AT4 est a z ablakon, vagy te meg 2 haverod kézifegyverrel tisztítja meg a házat, majd átértékeled a dolgot.
Mindaddig, ahogy a lakosság nagy része, kanapé-moralitást hirdetsz. A probléma nem azzal van, hogy nyerünk meg egy háborút, hanem azzal, hogy elkezdtük. A háború pazarló és hasztalan.
A háború azóta igazán szemét do9log, mióta a király/hadvezér/parancsnok nem azt mondja a katonáinak, hogy utánam, hanem azt hogy eelõre.
Más farkával könnyû...
Ennyi erõvel vissza a középkorba. Ott test test elleni küzdelem volt, igazi férfiakkal, álságos, sunyi, gonosz tettek nélkül... Vagy már akkor is rájöttek, hogy az íj jobb, mint a kard?
Egy háborúban van egy vesztes és egy nyertes. A nyertes az, aki túlélte. És nehogy azt hidd, hogy harc közben elõbb figyelmeztetõ lövéseket adnak le az orvlövészek.
Vegyük példának 1956-ot, a Corvin közi fiúk orosz szempontból nagyon-nagyon gonosz dolgokat mûveltek. Volt is utána megtorlás (börtön, kényszermunka, kivégzés). De legalább a látszatra adtak valamit, még, ha színjáték is volt a bírósági tárgyalás. Ezek az afgánok nem érdemelnének meg egy bírósági tárgyalást?
Más. Anno a seregben azt tanították, hogy a harckocsira azért lõhetünk páncéltörõ fegyverrel, mert a harckocsi erõsebb ellenfél a gyalogos katonánál. Ezzel igyekeztek megmagyarázni, hogy bent ülõ esetlegesen a támadásomra nem felkészült embereket megölhetem.
Itt viszont "esetlegesen" fegyvertelen, piacra utazó embert ölnek rakétával! Nem harc közben! Na, ennek az erkölcsösségét aztán magyarázhatják nap estig...
Nekem úgy tûnik, hogy kb. ugyan ez az érzés lehetett, amikor bemikrofonozták, sõt, bekamerázták egy-egy gonosz ember lakását, és a nap 24 órájában figyelték õket. Ott még az ágyjeleneteknek is a részévé váltak. Igaz, utána nem egy gombot nyomtak meg, hanem max.alkalmas pillanatban lerohanták a lakást, és esetleg tûzharcban elfogták, vagy megölték a nagyon gonosz illetõt.
A drónnal el lehet pusztítani az ellenséget, és akár a családját is, de a drón nem fog elbeszélgetni, vagy cukorkát, jelvényt osztogatni a helyi kisiskolásoknak.
A levegõbõl pusztítani lehet, békét teremteni, biztonságot sugallni nem. Ha kijön a NATO Afganisztánból, annak nem lesz jó vége, bármennyi drón is marad ott.
"Látják, amint az illetõ gonosz dolgokat mûvel, és aztán azt is, amikor normális hétköznapi életet él"
Pl.: megtámad egy amerikai járõrt?! Hát, amerikai szemszögbõl, ez valóban ultragonosz tett lehet...
"Aztán megpróbálják úgy idõzíteni a támadást, hogy a családja távol legyen - például amikor a piacra megy bevásárolni."
Informatika és tudomány
