én sem ismerem a képregény, de több helyen is azt olvastam, hogy ez a film áll inkább közelebb hozzá, és nem a régi

hogy csak 1 telepata csaj van, nem egy csoport, az érthetõ, kísérleti jelleggel tették mellé, gondolom õ az elsõ... miután megfelelt, így több ilyen képességû személyt is beszerveznek, és kész a csoport..

valahol olvastam, hogy amúgy is úgy készültek, h siker esetén lesz folytatása, így gondolom abban már majd a megalakult csoportot is bemutatják
(ha lesz folytatás..)

A filmet múlt héten néztem meg moziban, aztán tegnap az eredeti 95-ös változatot is, nosztalgiából, meg azért bennem volt a kisördög, hogy összehasonlítsam a régivel. De véleményem szerint nem nagyon lehet.
Ugyan az eredeti képregényeket nem olvastam, a "háttéruniverzumról" csak a wikipedia alapján vannak információim, így azt nem tudom megítélni, hogy melyik verzió követi jobban a képregényt, ha követi egyáltalán. Az viszont nagyon tetszett, hogy nem a 95-ös verziót próbálták meg foltozni, vagy javítgatni, hanem egy teljesen más szögbõl közelítettek a filmhez. Szerintem a két filmben talán csak a karakterek neve egyezik meg, valamint Dredd jelleme közös valamennyire, de azon kívül olyan, mintha két különbözõ univerzumban, vagy alternatív valóságban játszódna az egész.
A 95-ös Dredd bíró sokkal inkább beleillik egy klasszikus science-fiction disztópiába. Habár a film felvezetõ szövegébõl csak annyit tudunk meg, hogy a történet a 3. évezredben játszódik, a képregény cselekménye a 22. század elsõ felében játszódik. Azonban én a környezet, a város és a technológiai fejletségi szint alapján – ha a mai szintbõl indulok ki – sokkal inkább a 3. évezred végére helyezném a történetet, vagy legalábbis a második felére.
A 95-ös filmben Dredd bíró egy genetikailag létrehozott klón, egyfajta „szuperrendõr”. A jogrend felépítése úgy néz ki Megacity-ben, hogy a bírók/bírák csoportját egy három fõbõl álló tanács és egy fõbíró irányítja. Dredd-et úgy hozták létre, hogy a film cselekménye elõtt 40 évvel az akkori bírók közül kiválasztották a legjobbat – õ a film ideén éppen fõbírói posztot betöltõ Fargo fõbíró volt, majd a genetikai adatot módosították, hogy csak a jó tulajdonságokat tartsák meg. A kísérlet azonban szokás szerint félresikerül, Dredd mellett egy másik egyed, Rico is létrejön, az összes genetikai rendellenesség pedig neki jut – ezt azonban akkor még nem tudják. Mindkettõjüknek kreálnak egy háttértörténetet, hogy a szüleik kis korukban bûnözõk áldozatául estek, majd mindketten az akadémiára kerülnek, hogy bírává váljanak, aztán – anélkül, hogy tudnák, hogy genetikailag klónok és testvérek – a hasonló sors miatt jó barátok lesznek. Ricoban azonban egy idõ után felülkerekedik a „selejtes” genetika és elborult agyal, civilek mészárlásába kezd, majd pedig Dredd szereli le és ítéli halálra, azonban Ricot nem végzik ki, hanem csak börtönbe zárják. Késõbb egy korrupt (Griffin bíró) tanácstag és Rico szövetkeznek, hogy saját maguk vegyék át az irányítást Mega-city felett, Rico-t megszöktetik a börtönbõl és elkövet egy gyilkosságot – egy a rendszer korrupságát felderíteni kívánó újságírót öl meg - Dredd nevében. Mivel ugyanaz a genetikai kódjuk, Dredd-et bûnösnek nyilvánítják és halálra ítélik, azonban Fargo fõbíró lemond a fõbírói posztjáról, utolsó kívánsága pedig az, hogy kíméljék meg Dredd életét, így csak életfogytiglant kap. Ha egy fõbíró lemond, akkor egy törvénykönyvvel és egy fegyverrel fölszerelkezve el kell hagynia Megacity-t, hogy az anarchikus viszonyok közötti nukleáris katasztrófák nyomát viselõ metropoliszokon kívüli pusztaságban hirdesse a rendet és terjessze a törvényt. A pusztaság felett Dredd-et a börtönbe szállító gép lezuhan, Dredd és Fargo egymás mellé keverednek, Dredd megtudja az igazságot a múltjáról, majd visszamegy Megacitybe és megöli Ricot, aki közben újabb klónokat akar létrehozni a saját DNS-ét használva, hogy azokból állítsa össze az általa irányítani kívánt város bíróit.
A 95-ös filmben Dredd egy ikonikus szereplõ, egy sablon, az érzelmek nélküli, kizárólag racionális, törvény által elõírt szabályok alapján cselekvõ egyén, akitõl majdnem mindenki tisztel, egyaránt a bírák és a nép között is, azonban ez a tisztelet félelmen alapul. Késõbb aztán bukott hõs lesz, majd az elveire támaszkodva, szilárd hitének segítségével megingás nélkül, az összes hátráltató tényezõ ellenére egyfajta egyszemélyes hadseregként mossa tisztára magát és szolgáltat igazságot.
A 95-ös film sokkal patetikusabb történetû a mostaninál, Dredd bíró személye szép ívet jár be a hõs-bukott hõs- igazát bebizonyító majd ünnepelt hõs vonalon. Dredd egyedi, bõven az átlag ember felett áll, ám érzelmi világának hiánya miatt sokkal inkább hasonlít egy robotra, mint egy emberre.
A mostani Dredd film világa sokkal inkább a közeljövõ világát mutatja számomra, nincsenek benne repülõ jármûvek, égig érõ házak, sokkal inkább olyannak mutatja a világot, ami akár egy évszázadon belül is bekövetkezhet technológiailag.
Történet szempontjából, míg a 95-ös Dredd bíró film inkább egy „eposzt” jelenítene meg, a 2012-es Dredd inkább olyan, mint egy novella: simán eltudom képzelni, hogy a filmben bemutatott történet egy átlagos napi/délelõtti/hétvégi esemény, amivel ha talán nem is nap, mint nap, de elég gyakran találkozik a fõszereplõ.
Anderson személyétõl féltem, hogy csak egy kolonc lesz Dredd nyakán, akire majd mindig vigyázni kell és folyton megmenteni. Az, hogy telepatikus képességeket adtak neki (és mivel õ az egyetlen ilyen képességekkel rendelkezõ bíró – a képregényben egyébként egy egész ilyen csoport van), szerintem nagyon jó ötlet volt, mert így egy felöl képes volt hasznos lenni Dredd mellett, önállóan cselekedni, valamint a gondolatolvasási képesség érzelmekre való hatása szerintem remekül ellensúlyozza Dredd racionális jellemét. Dredd itt is hõs, azonban csak egy remek képességû rendõr, nem pedig emberfeletti ikon. Nem kapunk róla semmi háttér sztorit, szó sincs arról, hogy egy genetikailag módosított szuper-bíró, csak egy egyszerû jó képességû és talán túlságosan elhivatott felügyelõ. Nem kapunk továbbá semmi információt a jogi rendszer kialakításáról, annyit tudunk meg, hogy Dreddnek van legalább egy felettese, valamint hogy az utcai bírók mellett vannak gyakorló bírók is (Anderson személyében). Az is tetszett, hogy Dredd igenis képes beismerni, hogy néha szorult helyzetbe kerül, míg a 95-ös Dredd annyira elvakult és ikonikus, hogy sose akar panaszkodni, inkább csak faarccal tûr minden „lehetelen” körülményt. A film végén, habár Anderson nem megy át a vizsgán a feltételek alapján (elveszti a fegyverét), Dredd mégis azt mondja a fõnökének, hogy teljesítette azt – ezt a régi Dreddrõl pl nem tudnám elképzelni, annyira elvek alapján „mûködik”. Egy másik számomra nagyon tetszõ dolog a négy korrupt utcai bíró szerepe volt, a 95-ös filmmel ellentétben itt nem csak a felsõ vezetés, hanem már az utcai rendfenntartók szintjén is megjelenik a korrupció. Aztán a civil szereplõk jó-vagy rossz oldalra állítása is érdekes szempont a 95-ös filmben valaki vagy egyértelmûen pozitív, vagy negatív szereplõ volt, nem nagyon akadt átmenet közöttük (talán Fergee-re lehetne csak kivétel), míg itt a lakosok egyaránt félnek a Bírótól és a helyi kisfõnöktõl is, és nem nagyon akarnak senkinek az oldalára állni, amíg nem biztosak abban, hogy valamelyik oldal teljes biztonságot szolgáltat nekik. Aaz elõször helyszínelés segítõ orvos, majd késõbb a hajtóvadászat során a segítséget megtagadó, aztán a korrupt bírák megjelenésekor ismét segíteni akaró orvos, akik a korrupt bírák megölnek szerintem remek húzás volt, nagyon jól érzékelteti a hatalmi viszonyok változását.
Az hogy a 2012-es filmben Bdredd nem veszi le a sisakját, sokkal inkább utal arra, hogy õ csak egy a rendfenntartók közül, nem pedig egy mások által vakon tisztelt bálvány. Másfelõl, mivel úgymond nincs arca (és arról sem kapunk információt, hogy a Dredd az igazi neve lenne) sokkal jobban reprezentálja az arc nélküli törvényt. Szerintem a mostani filmben az ellenfelek sokkal inkább félnek azért tõle, mert bíró, míg a 95-ös filmben sokkal inkább azért, mert õ Dredd. Mivel nem tudják és mi nézõk se tudjuk konkrétan személyhez kötni a karaktert, számomra a mostani filmben sokkal jobban érzékelhetõ a jogfenntartó rendszer által a társadalomra gyakorolt nyomás.
Szóval hiába akartam tudat alatt mindenáron versenyeztetni a két filmet, számomra annyira más világot mutatnak be, hogy nem tudom õket egymás ellen állítani. Filmes megvalósítási szempontból, ami nekem nagyon nem tetszett a mostani filmbe, az a rengeteg lassítást. Rendben, hogy a drog hatását próbálták bemutatni, de számomra ezek a jelenetek sokkal inkább tûntek olyannak, ami kizárólag azért kellett bele, hogy mutogathassák a 3D lehetõségeit. Történeti, dinamikai és cselekményvezetési szempontból egyáltalán nem éreztem indokoltnak, meg úgy lényegében az egész 3D-t sem (oké a film elei feliratok jók voltak, meg a légi felvételeknél elfogott a tériszony, de azon kívül szerintem indokolatlan és zavaró a 3D elöltetése). Nem egy világmegváltó film, az igaz, nekem viszont nagyon kellemes meglepetés volt. Tuti újra fogom nézni párszor.