A robbanófej a sima rakétákon valójában nem is fej, mert a rakéta elején a szenzorok vannak és mögötte van a romoló töltet. Tehát ha szembõl jön a rakéta, akkor odáig le kell bontani elõtte a rakétát...
Ha szembol erekezik a raketa es az ut nagy reszen csak az orra latszik a hajorol, akkor gyakorlatilag csak ide kell ablativ vedelmet tenni, ami aerodinamikailag is megoldhato.
A cikkben szereplo lezer inkabb kisebb hajok, motorcsonakok ellen lehet jo. Tipikusan olyan dolgok ellen amiket altalaban robbanoanyaggal megrakva vezetnek a hajo oldalanak. A masik felhasznalas a ballisztikus raketak lelovese. Igy pl. egy eszakkoreabol inditott ballisztikus raketa meg a felszallasi fazisban megsemmisitheto es mivel csak feny ment at a hataron, ezert nem bizonyithato, hogy lelottek. A meghibasodas ilyenkor tipikusan egy termikus serulesnek tunik, tehat olyannak mint amikor ateg az egyik gyorsitoraketa oldalfala vagy kilyukad a fo uzemanyagtartaly. A bejovo raketak megbenitasara is hasznalhato, de egy reszuk vezetekes vezerlesu, a masik reszuk (az oroszok) az indito hajo celzo radarhuallaman utaznak, tehat hatul van a szenzor, mig a maradek jo resze inercialis modon is kepes tovabbmenni. (tehat egy vonalban egyenesen, mint altalaban a hagyomanyos harci raketak) Nem azt mondom, hogy nem hasznalhato, de igazabol csak akkor ha eleg sokat telepitenek minden hajora, hogy le tudjak fedni a teljes kornyezetet es van eleg folyamatos kimeno teljesitmeny.
Na de pont ez nem áll meg. Mivel a lézer legfeljebb CIWS szerû védelem, ezért alig képzelhetõ el egy hajón olyan eset, amikor nem pont szembõl jön a rakéta. 1-2 fokos eltérés esetén a rakéta palástjából szinte semmi sem látszik. A rakéta forgásának gyak semmiféle hatása nincs a saját hosszetengely körül. Ha lenne, akkor a DIRCM sem mûködne...
Ne! Te haborurol beszeltel, ugy mint fegyveres konfliktus, de nem kivanom tovabb folytatni... eddig sem tamasztottad ala semmivel a kijele nteseidet, ezutan sem fogod. Igy meg sok ertelme nincs...
"Nem véletlenül gyûlölik az egész Latin-Amerikában az USA-t."
Persze, a te fejedben! Nem kedvelik kimondottan oket, de peldaul a spanyolok ellenszenvesebbek nekik... dehat mit tudom en... csak 7-8 evet eltem a tersegben ;)
Ha egyáltalán utána néztél volna, tudnád, hogy abban nekem van igazam. Vagy katonasággal, vagy kalandorokkal, vagy lefizetett ottaniakkal, vagy gazdasági háborúval, vagy a CIA-val, de mindegyik ország megkapta a magáét, esetleg többször is. Még talán az európai gyarmatok egy része is. Nem véletlenül gyûlölik az egész Latin-Amerikában az USA-t.
De én nem verekszem trollokkal, így büszke lehetsz a "sikeredre"...
Igazabol csak viccnek szantam, mivel szerintem szamantikai hibarol volt itt szo... de neked szemely szerint csak az faj, hogy en ala is tudom tamasztani a kijelenteseimet, mig te ezzel a "vegighaboruzta egesz Kozep-Amerikat" dologgal egy kicsit besultel es ezert most orolsz ram :)
Különben a döntött páncél a T-34-es sikere óta az egyik fõ jellemzõje az összes tanknak. Nem linkelek ide képet, de van dögivel. Az általad belinkelt képen lévõ tanknak is döntött páncélja van az orrán, a torony eleje meg a lövegpajzs, rátéttel. Utólagos átalakítás.
Persze ballisztikus rakétával nem sok ország tud támadni, de azért van olyan is. És egy atomrobbanófej csúnya munkát végez egy flottakötelékkel is, ha elég nagy.
Ez a fajta lézer, amit itt mutogatnak nem elég nagy egy ilyen rakéta kivédéséhez.
A másik. Ha a rakéta elején van az irányítórendszer, p. radar, vagy infra, akkor azt bizony nem igazán lehet védeni. Abban mindenképp kárt fog tenni, azaz hatásos lesz a lézer. Már ha nem gondoskodnak arról, hogy az érzékelõ tönkremenése esetén is valahogy becsapódjon a célba. Pl. másodlagos GPS vezérléssel.
Ha nem pont tengelyben tudják becélozni a harcirészt, akkor a nagyjából kúppalást szerû visszatérõ egységen szépen körbe megy a megvilágított terület ha forgatják. Ráadásul ezek eleve el vannak látva valami hõvédelemmel (mert a légkörbe kell nagysebességgel visszatérni) + mivel a felület ferde ezért a megvilágított terület sokkal nagyobb lesz, mint merõleges megvilágításnál, mondjuk 1/2-1/4-re esik a cm2-re jutó energia. (Analógiában hasonló szitu amiért a harckocsik oldala is döntött).
A visszatérõ egység a suúrlódástól esetleg annyira felmelegszik, hogy egy plazmaréteg alakul ki körülötte. Ez a plazma elnyeli valszeg a lézersugarat.
Koszonom, bar en is tisztaban vagyok ezekkel a fogalmakkal es rendszerekkel ;)
De azert a 20km az mar area defense es a USN altal publikalt videoban is teruletvedelmet demonstralnak. Mindazonaltal, ahogy emlitettem is, ha mar egy CVN point defense-re kenyszerul, akkor ott mar nagyon elcsurtek valamit...
Különben minden védelem esetleges. Van amelyik az adott szituban nem ér semmit, van amelyik igen. Ha minél többet kombinálunk össze, az eredõ annál jobb, csak túlzásba ne vigyük.
De például egy nagy ûrméretû ágyúlövedék például sokkal nehezebben leküzdhetõ cél, mint egy szubszonikus robotrepülõgép.
A pörgetést ballisztikus pályájú rakétánál érdemes alkalmazni. De még a szembõl támadó rakétának is jó, annyiban, hogy kissé megnöveli a támadott felületet.
A rakéta a közeledõ célpont felõ szembõl látszik, tehát a pörgetés sokat nem ér, ahhz oldalról kell a rakétára rálátni, ami a mai lézeres álmok mellett kvázi nem elõforduló taktikai helyzet. A kísérõhajók 8-15 km-re is lehetnek a CVN-tõl, tehát az oldalról rálátási idõ szinte 0... Még, ha elõ is állna ilyen ponots célkövetés és célzás van egy billegõ hajóról? Ugyanis a CIWS rendszer hátránya és elõnye is a természetes szórás, mert így felhõ képzõdik. A lézernél ilyen hatás nincs...
A lézerfegyver minden, csak nem 'area defense'. 10-20 km-es effektív lõtávval már örülnének, mint majom a farkának. A már közepes magasságban érzkezõ célt is eltakarhatja felhõ egy tök átlagos napon. Az említett kategóriájú fegyver inkább a AEGIS + SM-2/3 meg az Sz-300 leszármazottak.
Tükrözõ felület. Valamennyit véd, és itt egy támadó rakétának nem is kell hosszas védelem. Elég addig, amíg becsapódik a célba. A lézer teljesítmény nagyobb felületen való eloszlatása. Ha nagyobb felületen oszlik meg a teljesítmény, akkor megint nehezebben lyukasztja ki. Ezt a legegyszerûbben a rakéta megpörgetésével érhetjük el. Hõálló bevonat. Magasabb olvadáspontú anyagot sokkal nehezebben lehet elpárologtatni. Ablaktív bevonat. A védõbevonat egyszerûen elpárolog, és ezzel megóvja az alatta elhelyezkedõ szerkezetet. Hasonlóan, mint az ûrhajók hõpajzsa. Hõvezetés. A megfelelõen magas hõvezetésû bevonat a szerkezet más részeibe vezeti át a közölt hõt, ezzel védve az egész egységet. Nagy sebesség, és gyakori irányváltás. Ha ide-oda ugrál a cél, akkor minden célzórendszernek sokkal nehezebb eltalálni. Ha mondjuk 6 Mach sebességgel közeledik a rakéta, akkor sokkal kevesebb idõ van a megsemmisítésére, mint egy hagyományos, szubszonikus sebességû hajórombolónál. Tömegtámadás. A legtöbb fegyvernek két célpont leküzdése hosszabb ideig tart, mint egy célponté. További idõt követel, ameddig az egyikrõl átáll a másikra. Ha sok támadást indítunk egyszerre, túl lehet terhelni a védelmet, akármilyen jó az egyébként. És minden célba érkezett rakéta rombolja a védelmi rendszert is.
Természetesen a módszerek kombinálhatóak, ezzel még jobb hatásfokot lehet elérni.
Ez a lézer most leginkább az ellenséges katonák megvakítására jó. Esetleg még fel lehet gyújtani a ruhájukat vele.
Egy olyan vastagon páncélozott célpont ellen, mint egy II. VH.-s csatahajó kb. a kõrösi szenteltvízzel egyenlõ. Amire lyukat éget a páncélján, az sokszorosan is kilõheti, ha egyáltalán a közelébe tudnak férkõzni. Ráadásul az okozott kár sem nagy, mert míg a lövedék repeszhatással/saját töltettel pusztít a védett térben, ez legfeljebb némi kényelmetlenséget okoz a lyukas páncéllal. Esetleg felgyújt valamit odabenn, ami nem nagy cucc. Az esetleges tüzet a jólképzett legénység pillanatok alatt eloltja.
Egy ilyen lézer, de még egy sokkal nagyobb sem, sohasem tud akkora kárt okozni, mint a Bismarck ágyúi a Hood-ban.
Ami pedig a csónak/rakéta elleni védelmet illeti, egy Centurion, vagy Phalanx osztályú rendszer sokkal megbízhatóbb. A radarzavarás a lézer célzását is megnehezíti, de a lövedékes fegyvereknek közömbös, hogy milyen vastag füstfelhõt kell átlõniük.
Ami pedig a starwars-os fénykardot illeti, annak a filmben a helye a sárkányokkal és a fénynél gyorsabb ûrhajókkal együtt. Ugyanolyan badarság.
Vicc volt. Ketlem, hogy egy sok tonnas, sok kobmeteres, nehezen szervizelheto kondenzator monstrumot kivannanak telepiteni a CVN-ekre. Eleg nagy mar ott igy is a zsufoltsag, meg amugy sem hiszem, hogy a hordozo dolga lenne a area defense, ha meg mar close-in van az ASM, akkor ugyis nagyon elbasztak valamit.
Az idõjárás nem befolyásolható, tehát innentõl fogva vicc az egész. Egy CSG meg a sarkvidékektõl a tórpusi tengereken keresztül bárhol üzemelhet. A hely korlátos. Inkább teszek fel több RAM-ot közeli védelemre, mint áldozzak fel lézert. Ezen felül valahogy egy "apróság" kimaradt. A lézer képtelen párhuzamos céllaküzdésre, a rakétákkal meg lehetséges. Egy lézeres védelmi rendszert a rakétákhkoz képest röhejesen könnyû túlterhelni ha nem tized másodperces célzási, célváltási, megsemmisítési idõvel számolsz. Ja, hogy ehhez meg akkora teljesítmény kell, hogy az dolláros lövés csak lózung duma? Ezen felül gyak. ugrásfüggvénykét jelentketõ több tíz MWe teljesítmény igényt hogyan elégít ki egy atomreaktor? Kell valami instant üríthetõ és gyorsan tölthetõ puffer, az atomreaktor önmagában alkalmatlan a feladatra...
"Szerintem nem lehetetlenség megvalósítani valami reális formában,"
Manapsag ezt kezi plazmavagonak hivjak. Ha jol van beallitva a sugarmeret, akkor kb. egy olyan kardot kapunk mint a filmekben, csak vivni nem lehet veluk, mert magneses ter hianyaban atmennek egymason (es az ellenfelen). Mondjuk ertelme nem sok lenne, mert meg az erovel sem sokat ved egy plazmapisztoly ellen, marpedig sokan (pl. Han Solo) is olyat hasznalnak. A problemara tipikus pelda az Indiana Jones kairoi jelenete, ahol a karddal hadonaszo embert a fohos egyszeruen lelovi. (a szinesz talalta ki, mert nagyon meleg volt es a jelenet ismertetesekor megkerdezte, hogy van nalla pisztoly, nem lohetne-e le inkabb, ez valamiert megtetszett a rendezonek is) Egyebkent az eredeti csillagok haborujaban is sokszor igy vegzodik a jelenet, hogy Solo egyszeruen lelovi az ellenfelet. :-)
A fentiek alapjan a fenykard realis felhasznalasa max. golyoallo ellenfelek ellen a pancel kinyitasara jo, csakugy mint a kisse lasabb es egyelore joreszt vezetekes plazmavago. A gyakorlatban egy plazma alapu lofegyver hatasosabb lenne minden palzma/feny kardnal. Mindket megoldasnak jelenleg ugyanaz a baja, mint a szovjet digitalis karoranak. Szep is, jo is, pontos is, kicsi is, csak az a ket hatalmas borond amiben az elemek vannak, azokat ne kellene cipelni.
Van egy hagyományos fegyvered véges munícióval, amit használsz olyankor, amikor a lézert nem tudod. De amikor az idõjárás lehetõvé teszi, spórolsz lõszert, spórolsz pénzt (mert Cifu - bármennyire is becsülöm egyébként - azt a számolást bizony benézte, arról nem beszélve h egy carrieren a reaktor így is - úgy is termel, ha leveszed róla a fölös teljesítményt, azzal megintcsak nyertél) és nem utolsósorban egyszerûsíted a logisztikát pusztán azzal, hogy kevesebb hadianyagra van szükséged hosszú távon. Persze ha van olyan stratéga, aki ennek ellenére ködös-dzsuvás idõben akar egy várhatóan elhúzódó csatát megvívni, annak szívás lesz a vége. Remélem azért ilyenekbõl nem sokat alkalmaznak döntéshozó pozíciókban :)
Az elsõ fénykardok () övre csatolt erõforrásokat alkalmaztak, amivel kábel kötötte össze õket. Több ezer évig tartott, míg eljutottak a filmekben (és játékokban) látható fénykardokig. Szerintem nem lehetetlenség megvalósítani valami reális formában, bár más kérdés, hogy gyakorlati haszna a mai fegyverek mellett, fõleg az Erõ nélkül, nem sok lenne. Egy másik SW fegyver, ami mondjuk csak képregényekben fordult elõ, de talán megvalósíthatóbb lenne az a "fényostor" (lightwhip)...
Ja, egy hajón lenne egy parabola ahogy írtad (miért pont parabola, azt te tudod, gondolom azt hiszed, hogy azzal vissza is küldhetnék az ajándékot, pedig a párhuzamos sugarakat az csak szétszórná), és akkor mi van? Nem a parabolát céloznák, hanem a hajó más részét. Vagy három Ahmed tologatná a fedélzeten, hogy éppen hova lõ a Joe? Komolyan mondom, hogy borzalom, hogy bizonyos embereknek mennyi esze van, és még ötletelnek is. Ez nyilván egy tesztfegyver, amit fejleszteni fognak.
Szeritnem simán, labdába nem rúgna a lézer, hacsak nem irgalmatlan nagy teljesítményû. A harckocsik néhány méteres füstgerjesztése úgy megfogja a lézert, hogy ihaj...
A lézerfegyvert én azért tartom értelmetlennek, mert irgalmatlanul idõjárásfüggõ. Legyen bármilyen csodás lézered midig kell helyette valami más is. Mi a péklapátnak teszel akkor két rendszert a hajóra? Ennek akkor lenne értelme, ha filléres lenne a lézer és faék egyszerûségû. Na, errõl szó nincs...
Ja, a katonákok meg megvakul, mert besüt a lézer az ablakon. Ha egy ilyennel telibekúrnak egy repülõgépet, amit teleraktak prizmával (igen, a repülõket biztos teleragasztják prizmával, és repképes marad, hát persze), akkor is lesz egy vak személyzet a gépen. Ha meg UAV, akkor annak a kamerái mennek a levesbe.
Ja, azért pöcsölnek vele évtizedek óta, hogy most demoralizálják az irániakat. Hát persze. Megcsinálták, kész lett, és ki kell rakni egy hajóra, mert azért készült.
Ennel a magneses gyorsitasu agyu nem lenne egyszerubben kivitelezheto? Mondjuk ez maganak a technologianak az eles helyzetekben valo tesztelesere van szerintem, nem hinnem hogy komoly harcaszati erteke lenne, de valahol el kell kezdeni, raadasul kellenek adatok a fejleszteshez. Az elso repulok is szanalmas tljesitmennyel rendelkeztek, mamar meg lassan olcsobb repulni mint vonatozni.
"Az iszlám köztársaság rohamcsónakjai ugyanis zaklattak már amerikai hadihajókat, és a jelenleg épülõ "
Az jutott eszembe, hogy ha a tukros felulet nem is jo megoldas vedelemre, vajon egy mesterseges kod, vagy fust az mennyire valna be ? Tehat megy a hajo, es maga korul intenziven porlasztja vizet, tobb tizmeteres vastagsagban. Ez vajon szettudna szorni szamottevoen a lezert ? Vagy a hajo elott, konfetti szeruen szorni a levegobe kis, tukrozodo, hoallo folia darabokat.
Akkor lenne pontos, ha egy lövés egy órán keresztül tartana. Ez nem pongyolaság, hanem alapvetõen hibás számolás. Nem a lövés árába kell itt belekötni.
"Egyebkent ha mar star wars technologia, en mar r2d2-vel is boven ellennek, mind funkcionalitas, mind intelligens beszelgetopartner tekinteteben. Gyakorlatilag a tobbi karakter inkabb csak idegesitene eloben..."
Höhöhö, akkor te beszéled a párologtatók bináris nyelvét is, gondolom!? ;) Monnyuk nekem a telómon volt csengõhang egy Arto csipogás, olyan fáraztó hogy felveszi az ember:D
Aki azt a lényeges kommentet írta nem tudja megkülönböztetni egymástól a kW (teljesítmény) és a kWh (munka) fogalmát. Ráadásul az egész érvelést és számítást erre a tévedésére alapozza. Innentõl kezdve a komment és az érvelés értéke 0. Az hogy ilyenek osztják itt az észt pedig röhejes.
Egy gép készült a YAL-1, de azon kémiai lézer volt és messze nem hozta az elvárt paramétereket. Le is lõtték a programot. Több milliárd dollárba fáj, cirka 15 évig dolgoztak rajta, de nem sikerült...
90+% viszont visszamegy, és ha ügyesek, akkor a feladónál okoz "melegséget". A hõt meg el lehet vezetni - hûtõközegnek ott van egy tenger éppen kéznél.
vö: "A lézer prototípusa emellett nem képes még leküzdeni a harci gépeket és a rakétákat, de a fejlesztõk dolgoznak a feladat megoldásán."
a lézer hadászati szempontból szerintem nem hatékony fegyver. Egy tükrözõdõ-prizmás felület (ami nem csak tökrözi, hanem szét is szórja a fényt) kellõ védelmet tud nyújtani a támadás ellen. A lézer ugye olvasztja a felületet és ez okozza az eszköz vesztét. Tehát ha meg tudom oldani, hogy a felület nem tud annyira felforrósodni a becsapódásik, hogy kár keletkezzen benne már nincs is gond. Ez inkább pszihológia hadviseléshez köthetõ fegyver, sem mint normálisan használható eszköz.
*Boeing
És ami a Boingokon van lézeres rakéta elhárító,az akkor mért nem lézerfegyvernek minõsül?Azzal is lõhetnének robotrepülõre pl,nem?Az pedig nem most lett kész.
Na jó, akkor a "lézerkardhoz", vagy "fénykard", vagy mi a szösz... Csak, hogy kekeckedjek....
Szóval, ami most rögtön megvalósítható lenne, az valami teleszkópos, gázzal töltött lángszóró-féleség. Egy hosszú csõ, ami visszahúzható a nyélbe, és áramlik ki belõle a gáz, ami ég...
Azért, ami azt illeti ezzel hadonászni sem teljesen veszélytelen...
Ez a lényeges komment. Rövidem, ez egy techdemo, semmi több. Harcászati értéke 0. A közölt ár meg röhöjes.
Arra senki nem gondol, hogy ez egy jó nagy parasztvakítás. Az ellenség megélemlítése akar lenni. Viszont ezt már eljátszották vagy 30 éve. Az oroszokat értelmetlen hadikiadásokba, fejlesztésekbe kényszerítették hamsi, fake hírekkel. Itt is valami hasonló lehet. Megpróbálják megtörni az Iráni katonák lelkivilágát. Joek elfelejtik ez azért nem annyira egyszerû, mint máshol.
Egy aranyozott, tükrökkel telerakott, esetleg krómozott, így persze jól álcázott harci eszközzel nem egy életbiztosítás felderítõ és kommandós akciókban részt venni :)
forumon nézzéték meg a hadviselés az ürbeben topikot, épp erröl van szó. :D
A star wars leirasokban egyebkent mar jopar evtizede plamza ivkent szerepel. A lezer csak ionizalja a levegot a plazma vezetesehez. A hossz pedig elvileg az ionizalt terulet hosszaval szabalyozhato, ami viszont a lezer altal leadott energiatol fugg. A plazmat pedig elektromagneses ter tarja a helyen. A magneses ter miatt tudnak egyebkent utkozni a kardok es ezert van az, hogy nem vagnak at mindent. A kard-kard utkozes eseten egyebkent nem ernek ossze a plazmak, ez a filemeken is latszik, csak magzavarjak egymas magneses teret. Az irl fejlesztes egyebkent a markolatban levo mini atomreaktornal akadt meg, valoszinuleg a filmbeli kardokat reszben az ero hajtja, ezt irl nem sikerult reprodukalni.
A 'lezerfegyverek' egyebkent angolul a blaster kategoriaba tartoznak, a csilllagkapuban a botfegyverek is ilyenek. Ezek egy lassu plazma golyot lonek ki, ami gyakorlatilag egy iranyitott gombvillam. Ezert is lehet elugrani eloluk es ezert is veri vissza/teriti el a kardok magneses tere.
Egyebkent ha mar star wars technologia, en mar r2d2-vel is boven ellennek, mind funkcionalitas, mind intelligens beszelgetopartner tekinteteben. Gyakorlatilag a tobbi karakter inkabb csak idegesitene eloben...
ps: Egyebkent az ugye mindenkinek vilagos, hogy a starwars az a multban jatszodik, amikor a foldon kb. meg egysejtuek sem voltak? Ez onnan is latszik, hogy r2d2 vegul a foldon kotott ki az oegyiptomi idoszakban. http://www.blastr.com/2012/08/little-known-sci-fi-fact-9.php