Szóval leginkább a mozgás darabossága tud kiütközni aktiv-matrix-al felszerelt panelû tv-n, nem a folytonossága, + az egy igazi temetnivaló technológia a fix pixelekkel együtt.
Ott kerzdõdik az okostévék utálata, hogy egy ingyenes app-hoz is meg kell adni a hitelkártyaszámomat..
"Motionflow kötelezõ sajnos minden LCD-n ha nem diavetítést akarsz nézni"
Ez az elsõ amit minden magára valamit is adó FILMnézõ rögtön kikapcsol (meg az összes többi Motionplus szarság), mert a mozifilmbõl kapásból csinál egy barátok közt feelingû élvezhetetlen képet.
A hagyomanyos filmvetitok is igy mukodnek. Megjelenitenek egy kepet a masodperc kb. 1/24-eig, majd gyorsan valtanak a kovetkezore. Megse mondja senki azt, hogy rossz a hagyomanyos mozifilm minosege.
Egy 16.6-os black to black felbontasu tv-n persze, hogy nem lesz szep a kep, mivel ahogy a mozifilmes vetito is kitakarja a vilagitast amig valt a kep, ugy az lcd-n is ki kell. Ezzel annyi baj van, hogy egy 16.6-os tv-n 16.6-ig kellene kitakarni a kepet, mert eppen csak kepes valtani. Viszont egy 4 vagy 5 ms-es btb sebessegu monitoron vagy tv-n, foleg ha multisynch-es, akkor mar 24 fps-nel a 41.6 msec-es valtasbol csak mondjuk 5-ot tolt atallas kozben, lekapcsolt hattervilagitassal, azaz minden kepnel 31.6 msec-ig stabil a kep, azaz kb. 88%-os kitoltes mellett garantaltan blur mentes a kep. Persze ehhez egy 5 msec-es multisynch-es tv kell. Mondjuk nekem pont ilyen monitorom van es eleg rossz neven vennem ha szellemkepet latnek mondjuk egy jatekban. (igen, effektiv 200 Hz-es a monitor, kepjavito trukkozesek nelkul) Az egyetlen baja ezeknek a megoldasoknak az aruk, atlag 5-8 szoros arban vannak mint a lassabb lcd panelek. Otthon egy 1200p-set, mig a cegnel ket 1024p-set hasznalok es egyik sem huz szellemkepet, se filmnezes, se jatek kozben.
Az meg, hogy valaki 60 Hz-es tv-t vesz, amiben 16.6 vagy 20 msec-es panel van, az mar mas kerdes, de azokon tenyleg ronda lesz a kep ha mozog.
A 3/2-es pulldown-t pedig nem pulldown-nal kell megoldani, hanem 41.6 Hz-es frissitessel es 4-5 msec-es backlight blanking-el. (tehat pl. egy 200 Hz-es panelt kell 41.6 Hz-en jaratni vagy ennek egesz szamu ketto hatvanya szerinti tobbszorosen, 83.2-on vagy 166.4-en) A legtobb jobb multisynch-es monitor tud 83.2-ot, ami egyebkent 12 msec-es framerate es 48 fps. Ertemesebb tv-k, amik jok multisnch-es monitornak is ugyancsak kepesek kezelni ezt. Egyebkent nem csak a sharp es a sony arul ilyeneket, pl. az apple cinema display-ek is hoztak ezt a szintet.
ps: Egy nativ 120 Hz-es kijelzo is kepes jol kozeliteni a haromszorozott 24 fps-es 124.8 Hz-es frissitest, tehat ugyancsak kepes pulldown es extra jelfeldolgozas nelkul megjeleniteni egy 24 fps-es filmet. Ha mindezt egy alacsony kapcsolasi ideju panellal teszi, akkor a blanking interval is alacsony lehet, tehat teljesen elkenodes es rangatozas nelkuli kepet mutat. Mondjuk ezeket a nativ 120-as, 3x-os es 4x-es szorzokra kepes panelokat jellemzoen mar 360-as vagy 480-askent aruljak, de valojaban csak a minimalisan elvarhato szintet hozzak, tehat ennel gyengebbet nem nagyon szabad venni.
"repositions the pixels quickly for the next frame. "
<--- szóval még ez a része is épp elég problémás, nem hogy a többi.
Ezeken az LCD-ken 120 is alig van meg, õk meg jó szokás szerint 1200hz-et ígérnek .
Nem kell n-djére is magyarázni ezt, meg ósdi szabványokkal jönni:
All LED LCD TVs have an inherent problem with motion resolution. For this reason, HDTV makers adopted higher refresh rates, namely 120Hz and 240Hz. These faster rates reduce motion blur, but at a price premium over “standard” 60Hz models. LG claims the 55LM6700 has 120 Hz refresh. After extensive testing, we find this claim very misleading. The 6700 failed to show any improvement in motion resolution compared to any 60 Hz HDTVs we’ve tested.
60 Hz LCDs sample a frame and keep the same image about 16.67 ms. This allows little time for the pixels to move to create the next frame. The panel holds the image and then repositions the pixels quickly for the next frame. Our eyes and brains are programmed for seeing continuous motion, not sample and hold, change and repeat. The result is we see smear know as motion blur. _________
LCD-ken nem csak hogy a motion blur/resolution nagyon problémás , de még a response time is, amivel úgyszintén trükközés/kompenzálhatnékok folynak.
Utannaneztem es jopar neves marka is arul 120 Hz-eskent 50 Hz-es tv-ket. Ezeknel a btb ido 20 msec korul van. Ha ehhez hozzajon a csikos frissites, akkor siman lehet egy full hd tv 2 frissitesi csikkal 40 msec-es is, ami kb. a 25 Hz-es regi videotonok frissitesnek felel meg. Dvd-hez es a legtobb hdtv adashoz talan eleg is, de tenyleg lassuak. Ezeken pl. nem lehet elmosodas nelkul jatszani.
Viszont ha jatek kozben hozza a tv az elmosodas mentes nativ 60-80 fps-t es nem is csikoz, akkor mar jol all. Egy szamitogepes lcd monitor 4 ms-es btb-vel, full image switch-el olyan 250 Hz-et tud. Nem trukkozve, nativan. Persze ezert van az, hogy egy 50 centis monitor annyiba kerul mint egy masfel meteres tv panel, de ha olyan tv-t veszunk, ami tudja ugyanazt mint egy normal high end monitor, akkor megfelelo minosegu kepe lesz. Erdemes olyan tv-t venni, ahol nincs vagy kikapcsolhato az osszes kepjavito funkcio, igy az input lag is max. 1 frame lehet. A legtobb modern tv-n be kell kapcsolni a game mode-ot (ezt akar a boltban is meg lehet tenni) es akkor trukkozes mentes nativ felbontason es frissitesen megy minden. Ha ebben csikot huz maga utan, akkor az adott panel tul lassu.
"és attól darabos a képe meg pixeles,"
Ha darabos, akkor keves az fps, ez a forrasanyagtol fugg. A rossz minosegu bejovo anyagon tud javitani a szoftveres trukkozes, de ha csak 24 vagy 25 fps-es a felvetel, akkor az gyenge.
"emennek meg se nem darabos , se nem pixeles"
A motion blur elmossa a darabossagot es a pixelesedest is. Attol, hogy valaminek eletlen es kis felbontasu a kepe meg nem lesz jo, csak legfeljebb rosszabb latasu embereknek szebbnek tunik. Ha viszont valaki latja a monitoran is a subpixeleket, akkor annak ez nem sokat segit. A nem lcd-s projectorok egyebkent is teljesen mas kategoria, viszont a legtobb ember nem akar behuzott fuggonyok mogott tv-t nezni vagy jatszani/internetezni.
a motion resolution teszt darabosságot "mér", "Mivel egy aktiv matrix gyakorlatilag egy sima dinamikus memoria modult tartalmaz, ezert ha tudja az adott valaszidot, akkor abban benne kell lennie az adatnak, fuggetlenul attol, hogy a kep mozog vagy sem, mert minden kirakott kep teljesen fuggetlen a masiktol. " és attól darabos a képe meg pixeles,
<~ emennek meg se nem darabos , se nem pixeles :)
"A nativ 120Hz tv led panelek (manapság ezt árulják mindenütt) 600 soros mozgásfelbontást tudnak,"
Akkor azok 600p-kent lennenek feltuntetve. (a 800x600 egyebkent regen egy eleg nepszeru felbontas volt) Egy rendes aktiv matrixos monitor, mondjuk 8 ms-es btb valaszidovel kepes 120 hz-en kirakni barmilyen kepet elmosodas nelkul. Akar veletlenszeru fekete-feher ponthalmazt is. Ha szellemkepes, akkor az nem 8ms-es, de nem is 16, ugyanis az meg eppen eleg a nativ 60 hz-hez. Mivel egy aktiv matrix gyakorlatilag egy sima dinamikus memoria modult tartalmaz, ezert ha tudja az adott valaszidot, akkor abban benne kell lennie az adatnak, fuggetlenul attol, hogy a kep mozog vagy sem, mert minden kirakott kep teljesen fuggetlen a masiktol. Azert is nezek a black to black erteket, mert ez azt jelenti, hogy a teljesen feltoltott cellat kisutik, majd visszatoltik maximumra. Ez egy pixel frissitesi lepesenek a legrosszabb esete, mert altalaban csak addig csokkentik/novelik a toltest, amig az uj ertekre be nem all. Ennek a teljes kepernyore meg kell tortennie 8 ms alatt. Amennyiben nem, akkor elofordulhat, hogy tobb darabban frissitik a kepet, de akkor az a keszulek csak papiron 60 Hz-es, valojaban jo ha 30, europai valtozatban meg 25. Ilyen gyenge kepu tv-k voltak anno a qpal felbontasu fekete-feher videotonok, de csak a nagyon bena gyartok adnak el egy 25 hz-es tv-t 120 hz-eskent. Egyebkent ez a 600 line/frame-es tudas kb. a hd ready 720i-nek felel meg, ami majdnem sima sd tv. Ilyet azert ertelmes ember nem vesz meg.
Viszont a szamitogepes monitoroknal, foleg azoknal amik jatekra keszultek eleg nagy lenne a botrany, ha nem tudnanak full frame update-et. Ezek utan a jobb tv-k gond nelkul hozzak az effektiv 60 vagy 120 Hz-et. Persze ha rakuldjuk az sd jelet, akkor ez nem fog latszani, de egy szamitogepes jelgeneratorral es egy nagysebessegu kameraval barmikor kimerheto, hogy kepes-e egy panel eleg gyorsan valtani. Csak olyat erdemes venni, ami kepes, mindezt egy lepesben.
A mi lg plazmánk 310W-ot eszik (amúgy a tv hátuljára van írva)
Az elettartamrol mar nem is beszelve ami a toredeke az lcd-nek. Ja, ha az ember milliomos akkor lecsereli 2-3 evente. De tv-t egy atlag ember 5-10 evre vesz. Egyebkent azt irtam fos nem azt, hogy szar.
Szerintem nem vagy kepben vagy valami 70es evekben gyartott tv lehetett. Egy 72 centis crt tv kb 55-65 wattot eszik. A 100 hz-es slimek ettek 100 korul.
A tobbi is komplett marhasag amit irsz. Hidd azt, hogy a plazmad 200 watt alatt eszik.
"plazma 260-300 a (regiek 400-600) watt. A plazma egy fos meg motion flow nelkuli lcd-hez kepest is."
2011-es pana plazma 42" fogyasztása 140Watt óránként, ez nem konstans inkább kevesebb. A régi 70cm fele ekkora CRT állandó 130W ennyit a veszett nagy fogyasztásról. Ok elismerem a hiper energiatakarékos led tv a harmadát fogyasztja de annak a képével büntetni lehet (konyhába jó lesz) Nagy méretben olcsóbb a plazma (pláne az LG) a fogyasztáson mire az árkülönbözet visszajön elavult lesz mindkettõ.
A nativ 120Hz tv led panelek (manapság ezt árulják mindenütt) 600 soros mozgásfelbontást tudnak, a varázslatos mozgás javító eljárásokkal már elérik ennek a dupláját is, huuuha. CMR meg egyéb vackok is olyan parasztvakítások mint pár éve amikor a pár centis kis mûanyag hangfalra ráírták a marketingesek hogy PMPO 6000W, az általad fosnak nevezett plazma meg tudja a full HD-t jó ideje.
Nekem egy tévén a mozgókép legyen tökéletes ne az álló. Nem mondom hogy a plazma tökéletes, de nem kell ajnározni a led tvket mert közel sem annyira jók hogy mellettük a plazmát szarnak lehetne nevezni.
De a gyártók pontosan tudják, mi kellene egy okos tévébe, csak a szükséges hardver még nem jön 3 dollárból, és szeretnék ha az emberek jövõre is lecserélnék a készüléküket. :-)
Okostévék? Mitõl? Mert a marketinges ráírta? Ugyanmár!
Majd okos lesz egy tévé ha: - felismeri a majmot aki elé csücsül, - lehet hang- és gesztus vezérelni, - az elõbbieket felhasználva próbál értelemmel bírónak látszani.
igen, sajna én nem tudtam annó még a plazmáról, hogy beleég a tv csatorna logója... Sajna nekem az rtl klub felirat halványan, de látható...
Az e az w akart lenni csak mellekalapaltam :D
Ha volt mar plazmad latod a kulobseget a villanyoran. Lcd 60-80 e (regiek 180), plazma 260-300 a (regiek 400-600) watt. Meg ha vilagos van a szobabana plazma nagyon jo kepet ad. meg zizergetni kell mondjuk a sarokbana kis feliratot mert kulonben hamarabb beeg mint crt. A plazmanak nem egy bugja van mint az lcd-nek. A plazma egy fos meg motion flow nelkuli lcd-hez kepest is. A sok idiotat zavar a maszatolodas de az, hogy meg lehet szamolni a tomoritesi negyzeteket az nem . Errol ennyit.
Kinai fostalicska, szarraketa, okadmany az osszes. Egy masik oldalon szoktak lenni tesztek. Nincs olyan darab beloluk ahol a tervezeosztalnal akar csak egy szivacsot is lehetne sejteni. Olyan minta kinai alsogatya. Combba szuk, seggen meg akkora hogy 2* belefernel, a tokodnek meg nincs hely. Eleteben nem latott meg embert aki kiszabta. Egy mosas utan meg kapsz 3 darab kiszabott anyagot meg egy marek cernat. Na ez a szint kb.
"Motionflow kötelezõ sajnos minden LCD-n ha nem diavetítést akarsz nézni a nemlétezõ mozgásfelbontás miatt 24p-ben."
Elvileg nem kellene es a 24p-nek elegnek kellene lennie egy gyors (desktop monitor minosegu) lcd-n, ugyanakkor az egesz csak abbol all, hogy az mpeg p es b frame-ekben a mozgas interpolaciot nem 1 frame-re szamoljak ki, hanem joval tobbre. Ez ket esetben nem er semmit, az egyik az analog adas, ahol nincs mit interpolalni, ellenben kellhet a deinterlace (a legtobb lcd panel progressziv modot tud csak), a masik a csak i frame-ekbol allo hazilag tomoritett vagy at/kikodolt esetleg stream-elt video, ott sincs mit interpolalni. Egyebkent ha mar panel minoseg, akkor fontosabb, hogy 6 helyett valodi 8 vagy 10 bites szinmelyseg legyen es legalabb 60 Hz-es fekete-feher-fekete valtas. (azaz legalabb 16 ms-es black to black) Egyebkent a panel btb-jenel nem is erdemes magasabb fps-en hajtani az egeszet, mert nem fog latszani. A kepminosegen meg sokat javit ha atmeretezes csak egesz szamu szorzoval tortenik. Ennek elereseert neha meg a vekony fekete keretet is erdemesebb vallalni, mert ugyan kisebb a kep, de sokkal elesebb. Nagyobb felbontasrol lemeretezve persze kevesbe szamit, mint nagyitasnal. Idealis megoldas meg az 1200p-s full HD panel hasznalata, ahol a hagyomanyos SD adast ketszeres szorzoval torzitasmentesen is meg lehet nezni, persze ez a sima full HD adasoknal egy vekony fekete keretet jelent. Fontos, hogy az adott kijelzo vagy az azt hajto media pc kepes legyen ilyen nyujtasmentes megjelenitesre, foleg ha desktop-pal vagy jatekra is szeretnenek hasznalni. Kulso media pc eseten ugyancsak fontos, hogy az tamogassa a kijelzo nativ felbontasat es a masik oldalon a kijelzo szamitogep bemenete torzitatlanul keruljon ki a kijelzore, tehat utolagos szurok nelkul.
Szemely szerint egyebkent nekem pl. mar a kozepkategoriasnak tekintheto sony braviak kepevel sincs semmi bajom, de a profi kategorias samsung monitorok is megfeleloek. (ugyanaz a panel van bennuk) LCD-bol a legjobbak jelenleg a sharp paneles keszulekek, nehany mobilban es a jobb sony-kban is ez van. Viszont a sharp peldaul nem nagyon gyart okos tv-t. (egy sima opera bongeszot adnak es nagyjabol annyi)
Motionflow kötelezõ sajnos minden LCD-n ha nem diavetítést akarsz nézni a nemlétezõ mozgásfelbontás miatt 24p-ben. Ha volt elõtte plazmád egybõl látod a difit, hogy miért kell a motionflow.
Btw, már két évvel ezelõtti Sony-knál is kb. ok volt a motionflow, nem hiszem hogy azóta rosszabbodott volna a helyzet. Sportközvetítéseknél is egy áldás, mert végre nem szakaszosan mozog a labda egy focimeccsen... Samsung, LG rendszere nyilván az olcsó készülékekben gagyi, de ne ebbõl induljunk ki motionflow kapcsán.
Ne mondjátok már állandóan, hogy a 3D döglött mûfaj!
Nyomjatok végig 51'on egy Uncharted 3at vagy más 3Ds játékot, és azonnal máshogy álltok majd hozzá.
Az okos tévék funkcióit meg nem tudom alapból hogyan képzelték? Alapból csak egy buta, húsz forintos távirányítót adnak hozzá? Ilyen volt már a 94ben vett tévémhez is, az meg már vagy 20 éves ... Na már csak ezért is a K. anyjukat!
Az meg már csak hab a tortán, hogy pl. a youtubeján bármi lazán megáll lejátszás közben, fõleg Samsungon.
A funkciok nagy resze sokkal kenyelmesebben hasznalhato az oledben tartott laptopon, vagy tableten. Szerintem az emberek jo resze par funkciot kesobb sem fog igazan hasznalni, mert kisebb meretu, kozelebbi platformon egyszeruen jobb hasznalni.
A tv ipar megpróbálja ugyanazt az üzleti modellt követni, ami a pc és a mobil piacon bevált: az ár/teljesítmény fokozásával akarják készülék cserére késztetni a fogyasztókat, így az innovációikkal folyamatosan növelni tudják a bevételeiket. Csakhogy míg a telefonok és a pc-k esetében a megnövelt teljesítmény érezhetõ a felhasználói élményen, úgy a tv gyártók olyan funkciókat próbálnak a tv-kbe erõltetni, amik nem valós felhasználói igényeken alapulnak. Kb. mintha egy autónak nem a teljesítményét, fogyasztását vagy kényelmét fejlesztenék, hanem mondjuk gofri sütõt meg jégkása gyártót szerelnének bele és attól várnák, hogy növeli az eladásokat. Ha jól megnézzük mivel is próbálják eladni az új tv-ket? - 3D - képjavító funkciók - mozgás javító funkciók - okos funkciók - 4K
A 3D-rõl már most látszik, hogy döglött mûfaj, az okos funkciók nem tudják tartani a szintet az olcsó, dedikált eszközökkel szemben, mint a média playerek, vagy droidos minipc-k, mert rengeteg formátumot nem ismernek és rendszeresen elmaradnak a firmware frissítések, de legalább típusonként egyedi fejlesztések, így házi barkáccsal sem lehet rajtuk javítani. Ami az "intelligens" képjavító funkciókat illeti, itt sem jobb a helyzet: ezek gyakorlatilag nem csinálnak mást, mint rányomnak a képre egy nagy adag sharpent meg felhúzzák a szaturációját, amivel kb. agyon is b..szák a látványt, de az áruházak polcain a többi tv-hez _képest_ úgy tûnik, mintha annak a típusnak élesebb lenne a képe és telítettebbek a színei. Aztán az egyszeri nézõ haza érve nem érti, hogy miért olyan fos az új szupertv-n a kép. Ugyanez a helyzet a "motion flow" technológiákkal. Itt gyakorlatilag a képkockák közé beiktatott extra interpolált kockák segítségével próbálják megnövelni a bejövõ jelen az fps-t, de csak azt érik el vele, hogy a mozifilmeknek is gagyi, "brazil-szappanopera" hangulatot adnak. A 4K-ról meg már elméleti alapon is meg lehet állapítani, hogy úgy hülyeség az egész, ahogy van, a megfelelõ rálátási szöghöz szükséges optimális nézõi távolságból a 4K-ból kb. semmi sem látszik, ami mégis, azt csak a nézõk 1-2%-a veszi egyáltalán észre. IMAX felbontás 46"-on. Gratulálok. Ez is csak arra jó, hogy ha a bemutató teremben a páciens 10-centirõl nézegeti a képernyõt, akkor elvarázsolja a kép hihetetlen részletgazdagsága, de ha már 2.5 méterrõl nézi a kanapéról, akkor a valamivel jobb antialiasingon kívül semmi extra minõséget nem tapasztal. (Az antialiasing meg kb. a képújság fontjainak szebb rajzolatán kívül máshol nem nagyon jelentkezik, mert a mozifilmeknél ezen a felbontáson a filmgrain már elmossa a kontrasztosabb éleket, ha és amennyiben egyáltalán újrascanelik õket a 4K verzióhoz és nem a már meglévõ 2K-s scanneket húzzák fel 4K-ra némi extra sharpennel.)
A tv gyártók tehát már jó ideje nem a nettó látvány minõségére koncentrálnak, hanem marketingesek által kitalált virtuális igényekre, és minél jobban elfordulnak az arcukba tolt hülyeségektõl a vásárlók, a gyártók annál jobban görcsölnek új hülyeségek fejlesztésén.
Aki tehát manapság új tv-t akar venni, az menjen be egy tv szalonba, kérje meg az eladót, hogy kapcsolja ki rajta az összes parasztvakító funkciót és alaposan tanulmányozza a képet minimum 3 méter távolságból. Az árához pedig tegye hozzá egy jobb médiaplayer és/vagy droidos minipc árát, ha okost funkciókat is akar.
Azért az igazsághoz tartozik, hogy a sok marketingbullshit ellenére a tv-k egyre olcsóbbak és jobbak lesznek. A felsorolt felesleges funkciók nem rontanak a kép minõségén, ha kikapcsoljuk õket, az okos funkciókat is simán ignorálhatjuk, mert nem játszanak jelentõs szerepet az árban, a 3D valamivel drágít, de nem jelentõsen, kb. ugyanazért az árért valamivel nagyobb átlójú tv-t kaphatunk, ha nem 3d-s, de pár éven belül ez a különbség is megszûnik. Egyszerûen tehát csak a szemünkre kell hagyatkoznunk tv vásárláskor a marketing baromságok helyett és mindenkinek jó lesz.
Persze hogy nem! Nekünk is okos tévénk van, de csak böngészünk raja meg youtube megy és ennyi, a többi ezer baromság amit gyárilag ráraknak kell a kutyának se, töröltük a francba és ne is használjuk! A telefonom is amikor megvettem egybõl lecseréltem go launcher ex-re a rendszerét, aztán rootoltam hogy rendszergazdai jogaim legyenek és leszedtem a rengeteg felesleges gyári baromságot, ennyi
így van. ráadásul az android már nagyon elterjedt, viszonylag egységes kezelõfelületû
Pár napja vett a kollégám android stic-et 18 rugóért. Mindent tud, amit kell. Szóval azért mert egy tv-be beépítenek valami saját gagyi rendszert már jogosnak tartanak elkérni több százezert pluszban.
Szóval én ezt ajánlom:
Végy egy lapos tévét! Legyen neki nagy képernyõje! Tudja a FullHD-t! Végy egy alap android stick-et olcsón! (2 mag, 1GB RAM = 18 rugó mostanság)
Ennyi.
Szerintem fele vagy harmad árból megvan az az élmény, amit sosem érhetsz el a beépített megoldásokkal. Mivel a natív androidnál nincs jobb.
Miért nincs olyan TV, ami annyira buta, mint egy sima monitor, (csak épp 40-50'' méretben) a távirányítója pedig 1 darab piros gomb, amivel ki-be kapcsolhatod? Aztán ha akarok valamit, akkor rádugok valami kütyüt, amivel azt tudja a TV, amit épp akarok.
Na igen, pedig az arcfelismerés fontos dolog ám :) Bár helyette lehet, hogy inkább normális képfrissítésre lenne szükség, hogy ne csak 60 Hz-et bírjon számítógépre kötve...
Ahhoz meg külön gratuláció a samsungnak, hogy az okosTVjük képtelen idõinformációhoz jutni interneten keresztül, csak Tv hálózatból képes beállítani azt. Egyébként igen, az is gáz hogy a smart menüben nem mûködik a TV saját menüje. És nem tudni hogy hiba vagy feature, ha nincs beállítva az óra, idõnként bekapcsol a háttérvilágítás éjjel :)
Én a másik oldaláról közelíteném meg a dolgot. Egyetértve az elõttem felszólaló fórumtársakkal, képzeljük el, hogy a technika kiforrja magát, patentul megy a WiFi és az appok is reccenés mentesen futnak a filmekkel együtt. Na de a TV egy szociális szórakoztató eszköz. Általában többen használják egyszerre. Ha anyám elkezdi az e-mailjeit nézegetni, amíg a húgom tûkön ülve várja hogy elindíthassa a fitnesz appot, mialatt az öcsémet hallgatjuk, hogy hagy angry birdezhessen, én megõrülnék mert kezd a meccs. Na ezen mit mér a GFU?
Az a TV hibája lehet, Samsung tévénken megy a felirat minden probléma nélkül. (de akár is lehet, hogy rossz programmal próbálod "streamelni").
De amúgy teljesen jogos a cikk, rengeteg app van, de szerintem mi egyet se használtunk még. (YouTube össze lett kötve okos telóval, talán ennyit max)
Ha mar okos tv, akkor erdemes venni egy sima nagy meretu digitalis monitort, egy kozonseges x.1-es hazimozi hangrendszert es az egeszet rakotni egy digitalis tuners media pc-re. Ez utobbi lehet x86-os vagy arm-os, windows-os, linux-os vagy android-os. Taviranyitonak meg szerintem a bluetooth-os vagy infras egysegek a jok, amik billentyuzet/eger funkcionalitast is tudnak, de van beloluk sima taviranyito formaju is. A megoldas hatalmas elonye, hogy tv nezes es internet mellett akar jatszani is lehet rajtuk es az egesz szabadon fejlesztheto/javithato komponensenkent, viszont hatalmas hatrany, hogy a legtobb kabelszolgaltato nem adja ki a kodkartyajat, tehat a szolgaltato settop boxat nem lehet a sajat digitalis tunerrel helyettesiteni. Ez utobbi problema viszont okos tv-k eseten is fennall. Ezert is lenne jo, ha kijonne vegre valaki egy integralt rendszerrel, aiben van egy szep es nagy kijelzo, egy 3-4 evre eleg eros kozponti egyseg /media pc/ es van rajta egy konnyen frissitheto operacios rendszer (linux, android, barmi), tovabba kompatibilis a legtobb pc-s es/vagy mobilos periferiaval. Onnantol a tv tuner mar csak +1 feature lenne es jo esellyel a legtobb nyugati (amerikai) felhasznalo inkabb a gyarto boltjabol stream-elne a filmeket is.
Firmware-hiba vagy mi, nem vagyok informatikus, csak amikor a Linux kiakasztott, utánaolvastam. Egy fejlesztõsrác írta valamilyen levélfolyamban, hogy ez tényleg hiba, egyszerûen eldobja a jelet, ha az túl gyenge. Engem, mint mezei felhasználót ez nem kéne, hogy érdekeljen, de tény, hogy a fél méterrel közelebb rakott WiFi-antenna megoldotta a problémát (ugyanúgy két csík a jel, de most mûködik).
"Lehet, hogy ezeket a paneleket már csak 2-3 év mûködésre tervezték?" Ez nem lehet, hanem biztos. Egy tévészerelõt interjúvoltam, mit érdemes venni, azt mondta, mindegy, mert az egyik panelt a dzsungel egyik oldalán gyártják, a másikat meg a másik felén. És ha szerencsénk van, mûködik vagy négy évig. Fasza, gondoltam, úgyhogy vettem hozzá +2 év garit.
A 60 kilós full sd Sony szélesvásznú tévém meg röhögve 13 éves...
Értem, hogy nem a készülék hibája, de egy létezõ olyan hiba (vagy feature) ami taszítja az embert (legalábbis engem) az okosTV vásárlástól. Én a HDMI-s tuneres monitorokban hiszek, persze ezekhez okosító és valami hangcucc is kell, mert a szokol rádióénál is kisebb hangszórók... hát nem az igaziak. De ez már 3 külön darab ami (ugyan 3 konnektort igényel de) külön cserélhetõ, fejleszthetõ. Darabonként, igény szerint, olcsón.
Raspberry PI-vel néztem (volna). A lényeg, hogy a készülék támogasson HDMI CEC-t, tehát vezérlõjel küldést fogadást hdmi-n keresztül, amivel a tv távirányító használható a hdmi-n lógó eszköz irányítására.
A gond ezzel az, hogy jellemzõen hdmi cec-t már eleve csak az kategória támogat az egyes készülékek közül, ami amúgy is okos tv, tehát pont azok a buta monitor szintû készülékek nem tudják, ahol szükség lenne rá az ilyen kis dongle vezérléséhez.
"Nekem is ez a gondom. A videók nem elérhetõk, nem találhatóak. Mégis milyen alkalmazást használjon az ember a tv-n,ha nem videóval kapcsolatosat?" Ez sajnos az upnp-re visszavezethetõ, vagyis azon belül is a dlna "szabványra". Egész egyszerûen egy fostenger az egész. Használhatatlan hulladék.
Eszközök közti streamelésre lett kitalálva, de annyira fix gyártói szabványokra épül, hogy nagyjából lehetetlen(a protokoll megerõszakolása nélkül) ettõl eltérõ adatot átküldeni rajta. Ilyenkor aztán jönnek a különbözõ gyártóspecifikus taknyolások, és már el is tértünk a szabványtól, elvesztette az értelmét az egész.
Korábban küzdöttem vele egy ideig, de eléggé esélytelen kihozni belõle bármit, a saját film lista esetén kb fele esetben vagy kép vagy hang nincs, az egyetlen megoldás pedig kb az lenne, hogy valós idõben transzkódolja az ember az adatfolyamot küldõ oldalon, hogy megfeleljen a dlna szabványnak.
Pedig ez nyilván csak egy egyszerû drájverhiba. Egyébként meg pont ez az egyik baj ezekkel a ketyerékkel, hogy teljesen "zártak" azaz nincs rajtuk root jogosultságod (drájvercserét felejtsd is el). Aki nem ért hozzá, az használni sem tudja, aki meg értene az ki van zárva belõle, ezért inkább olyat vesz amibõl nincs. Egyébként meg mi a baj azzal, ha rádugok HDMI-n valamit, ami okos. Így az okos rész cserélhetõ, a nagy kijelzõ meg több eszközhöz is jól jöhet. Szerintem zsákutca, hogy ezeket egybe akarják gyúrni. Egy telónál érthetõ, de egy méteres panelt tunerestõl ne cseréljek már 2 évente, mert elavul az "okos" része és nem tudok mondjuk frissebb op. rendszert tenni rá. Lehet, hogy ezeket a paneleket már csak 2-3 év mûködésre tervezték? Akkor pláne nagy a szopás!
androidos stickekrõl van tapasztalata valakinek? hiszen az lenne a legjobb okostévé megoldás szerintem...
"Ezenfelül bejelentkezett fiók nélkül azért illene ugyanazokat hoznia, mondjuk magyar keresõszavakra. Nem teszi..." Sokminden befolyásolja ezt. Totál más találati listát kapsz azonos keresõszavakra, ha eltér a böngészõ telepített nyelve, de akkor is, ha a megjelenített nyelv.
Szóval simán befolyásolja pl a user agent, tehát hogy milyen eszközön át keresel. A tv jó eséllyel átdobja azt is, hogy õ egy TV, és a szolgáltatás simán más találatokat dob emiatt. Viszont ez nem a tv és a rajta futó kliens szoftver hibája.
"Viszont aki ezt eloszor meglepi, az a gyarto meghatarozhatja akar es le is tarolhatja az okos tv piacot." Az egész tv piac azért döglõdik, mert az elemzõi elvárásokkal szemben a vásárlók nem cserélgetik 2-3 éves periódusonként a készülékeiket, lévén az kissé értelmetlen, nincs akkora hozzáadott érték. Idõnként erre jön némi fellángolás, amivel megpróbálják ezt katalizálni, okostv, 3dtv, most majd a 4k(de már ugye van hír arról is, hogy a 4k is lófütty, már van akik az azután következõ felbontáson dolgoznak...)
Ezzel az egésszel az a gond, hogy minél komplexebb és nagyobb tudású az új eszköz, annál kevésbé akarja majd azt lecserélni a vásárló egyben, csak azért, mert egy adott részegysége némileg megkopott már tudásban a legfrissebb fejlesztésekhez képest.
Szóval itt egy megoldás az lehetne, hogy bevezetik a teljes modulatirást. Lenne a "buta" monitor rész, és arra tetszõleges tuner modult szerelnél, illetve okos modult, ami ha megkopik tudásilag egyszerûen lepattintod, és helyére teszed a szabványos új modult.
Ilyen megoldás persze részint létezik, hisz vannak a filléres androidos hdmi-re dugható kütyük, amik kb ezt lehetõvé teszik, viszont gyártónál erre nem épül még semmiféle stratégia, ami ezt kihasználná. Ennek kivédésére annál inkább... Nemrég néztem tv készülékeket, nem akartam okostv-t venni épp azért, mert minek, jó nekem valami hdmi-s okosító kütyü, ami ígyis úgyis többszörösét tudja annak amit a készülék. Igen ám, de pl Samsungnál a "buta" készülékek ügyesen úgy vannak kialakítva, hogy jellemzõen épp használhatatlanok legyenek. Majdnem totál egyforma két készülék egymás mellett, és a bután receg a kép, az okoson meg folyik. Teljesen gyári beállítások mellett. A gyengébb készülék nem is azért készül, hogy azt megvedd, hanem hogy az üzletben megfelelõ elhelyezéssel két erõsebb készülék közt lásd, hogy a másik kettõ mennyivel jobb, és nem is annyira drágább, hát akkor már nyilván azt vedd...okos funkcióal, mert abban már az is van megkerülhetetlenül. :)
Aztán lehet örülni a számoknak, hogy mennyi okostv fogy, meg lehet sajnálkozni, hogy az emberek mennyire nem használják.
Fõleg az bosszantó ebben, amikor azt mondja egy konkrét keresésre, hogy nem talált, nincs ilyen, pedig egy másik eszközön már többször meg is nézted! Ezenfelül bejelentkezett fiók nélkül azért illene ugyanazokat hoznia, mondjuk magyar keresõszavakra. Nem teszi...
"Meg pl. több mint idegesítõ hogy a youtube alkalmazás TELJESEN más találatokat dob ki az okosTV-re mint ugyanarra rákeresve PC-n." Ez normális. A gépen cookie, anyám kínja, google szépen felépít rólad a keresési szokásaid alapján egy nagyjábóli profilt akkor is, ha nem vagy bejelentkezve. Ezen adatok alapján rangsorolva kapod egy keresésre a találatokat. Ha odaülsz egy egész más eszköz alá, amin nem érhetõ el ez az info, vagy akár egész más területi beállításokkal is fut még emellé, akkor teljesen eltérõ találatokat kell kapj.
Philipsünk okos részét a gyerekek használják ki, Youtube-on mesét néznek. Ami engem zavart, hogy egy Linux fut alatta, és ugyanazokat a hülyeségeket produkálta, mint a Linux-os netbookom, pl. az istennek nem volt hajlandó csatlakozni a Wifi-hez. Aztán rájöttem, hogy Linux-os, és közelebb kellett szerelnem a Wifi-antennát, mert ahonnét egy Windows tökéletesen mûködik ugyanazon a hardveren, a Linux-nak kevés a jel. Azért a full hd 3d dobja magát :-)
Nekem is ez a gondom. A videók nem elérhetõk, nem találhatóak. Mégis milyen alkalmazást használjon az ember a tv-n,ha nem videóval kapcsolatosat? Mintha nem érdekelné õket,mit is akarnak a felhasználók. Pl miért nincs úgy,hogy minden felhasználó saját programsorrenddel rendelkezne és a távirányító azonosítaná.. Így ha pl én ülök a tv elé és nyomom meg az 1-es gombot,akkor bejönne az egyik zenei adó,míg apámnál ugyanezen ez a gomb a sportot jelentené.. stb..
"Pölö streamen nem viszi át a filmek feliratait, de ha rádugok egy vinyót, azon már igen. Megkérdeztem az LG-t, ennek mi az oka, a válasz, hogy csak..."
Merevlemezrol kozvetlenul jatsza le a file-okat, tehat latja hozza a feliratokat. Streaming-nel a kuldo oldalnak kell rakevernie a kepre a feliratot, majd ujratomoritenie, ugyanis ilyenkor a streaming protokollon mar csak kep+hang megy at.
Egyebkent az okostevekkel egy baj van, a szoftvereik harmatgyengek. Ha raknanak rajuk egy sima android-ot, akkor mindjart megnone a felhasznalasuk, persze ahhoz rendes hardver is kellene, tehat pl. full hd-ben 3D-ben, opengl alatt, pc szintu komplexitasu modellel 60 fps-el gyorsitani kepes videokartya. A hozza valo processzorrol nem is beszelve. Viszont aki ezt eloszor meglepi, az a gyarto meghatarozhatja akar es le is tarolhatja az okos tv piacot. Amig egy atlag okos telefon tudasat nem tudja belerakni, addig nem okos, max. feature tv-krol lehet beszelni.
Én az MTVA-n már akkor kiakadtam, amikor a weboldalt silverlight-osra csinálták. Mert az jó fizetõs és májkroszoftos. Közszolgálat mi? Aki meg nem akar windózt venni az nézze csak a kereskedelmi adókat...
Meg pl. több mint idegesítõ hogy a youtube alkalmazás TELJESEN más találatokat dob ki az okosTV-re mint ugyanarra rákeresve PC-n. Vagy az MTVA alkalmazása semmi mást nemcsinál csak kiírja hogy hálózati hiba. de azért JÓ hogy van.. hát persze
Nem véletlenül nem használják. Ezek az okos funkciók jelenleg inkább gyöngy a benszülötteknek. Szép színes szagos, de használhatatlan. Nekem LG okostévém van (42LM660S), de mivel a wifije harmatgyenge, ezért a hálózatos funkciói máris beszûkültek. A jól ismert programok appjai, erõsen behatárolt funkciójúak (youtube, böngészõ, stb). A streamelés is gyerekcipõben jár. Pölö streamen nem viszi át a filmek feliratait, de ha rádugok egy vinyót, azon már igen. Megkérdeztem az LG-t, ennek mi az oka, a válasz, hogy csak... Tehát az okos funkciók kívülrõl jól néznek ki, de jelenleg még alig alig használhatók. A végén mindig az marad, hogy az ember hdmi-n rádugja a laptopját, és monitornak használja. De akkor miért fizessünk az okos részért...?
Informatika és tudomány
