Hogyan érzékelheti a legmagasabb pontot? Idõzítõ van benne? G-szenzorral nyilván nem mûködhet, hiszen végig egyforma gyorsulás hat rá.
Valahogy az az érzésem van hogy ezt a startupot is a Google fogja felvásárolni, vagy valami nagyobb cég. Jó koncepcio...
Pont, hogy G-szenzorral, hiszen pont, hogy változó a gyorsulás. ;) Egyszeruen folfelé feldobott labda esetén, a legmagasabb ponton a legkisebb a gyorsulás.
Ehhez kéne egy gömbnyomtató is. Aztán beleûlni a közepébe. :) De akkor belûl kéne lennie. Hogy jönne ki?
Csak akkor van gond, ha lefele jovet nem tudjuk elkapni. Mehetunk a bótba masikat venni :D Jo biznisz! :)
Mivel a dobálás rendeltetésszerû használat, így érvényes rá a kötelezõ szavatosság. Azaz ha emiatt meghibásodik, cserélni kell. Nincs olyan bíróság, ahol leesés miatti meghibásodás miatt nem köteleznék erre a céget.
A v2.0 kap egy kis ejtõernyõt és/vagy felfújódó párnákat mint a marsjárók és úgy landol :)
Zavart érzek az erõben.
Ha a légellenállást elhanyagolod, akkor ez nem igaz. Tudod már Gallilei bebizonyította, hogy a különbözõ tömegû testek gyorsulása azonos. Ugyanaz az erõ lassítja a feldobott fényképezõt, ami a ledobottott gyorsítja. Ezek szerint még középiskolás fizikából is megbuknál...?
Ami mérhetõ, hogy feldobáskor van egy nagy gyorsulás. Egy átlagember erejét feltételezve beállítható egy autó exponálás, de a legegyszerûbb az, hogy adnak egy táblázatot, hogy ha izomtibi X méter magasra dobja, akkor mekkora legyen az exponálás késleltetése.
A másik megoldás az, hogy számtalan más távolságmérõ módszer lehetséges, csak nem tudom,hogy ezt hogyan építik be.
Hogy mukodik a g szenzor? Ugy hogy a felszinen allo helyzetben 9.81 m/s^2, azaz 1 G-t mer, tehat a kis pizeo kristalyt a mero tomeg ennyivel aranyos mertekben nyomja. Aztan amikor a labda a felso holtponton van es elkezd szabadon esni lefele, akkor ez az ertek leesik 0 korulire (+legellenallas), mivel ilyenkor a szenzorral egyutt gyorsulva esik a mero tomeg is, tehat nem nyomja a kristalyt. Ilyenkor kell exponalni, mert eppen elkezdett esni, tehat pont most volt legfolul. A trukk az, hogy a tomegvonzas merteket es a gyorsulast egy kis referencia tomeg mert sulyanak valtozasaval hatarozza meg. (2G-s gyorsulasnal a foldi alap 1G-re jon ra, tehat 3x nehezebb lesz a mert suly, mint nyugvo helyzetben)
A "legmagasabb" pont fele haladva a gyorsulas egyre kisebb, es a tetejen, amikor exponal, akkor nulla, vagy nem igy van? Gallilei azt bizonyitotta be, hogy kulonbozo tomegu targyak vakuumban azonos sebesseggel esnek, de hogy ez hogy jon ide, azt nem tudom.
A gyorsulas mindvegig g, vagyis a foldon mert gravitacios allando. A sebesseg valtozik, a gyorsulas nem.
Lehet hogy fizikából megbukna, de a G szenzor nem a föld gravitációs vonzását méri, hanem a földhöz képest stabil állapothoz képesti bármilyen irányba való mozgás sebességét. Értsd: lerakod az asztalra, akkor azt adja vissza, hogy (x,y,z)=(0,0,0), ha meg feldobod, akkor mondjuk az y érték pozitív lesz. Mikor meg lefelé kezd esni, akkor meg negatív. Azt kell figyelni, hogy mikor vált elõjelet, és akkor kell kattintani. Persze lehet hogy nem y tengely, meg lehet hogy negatívot meg pozitívot felcseréltem - nem tudom. De az elv nagyjából ez, még ha sok más dologra is oda kell figyelni (ne kattintson attól ha lépsz egyet, pörög, szóval a tengelyek nem pont ugyanarra fognak nézni, stb).
tehát akkor idõzítõ van benne, hisz a gyorsulás végig állandó az eldobástól kezdve
Homalyosak az emlekeim :), de volt egy magyar talalmany amit ha jol tudom hasznalnak is az urben. A lenyeg hogy egy gyujto lencset hasznaltak/nak ami teljesen 360 fokban csinal panorama kepet egy kattra. Persze az nem dobalni valo cuccos, :D
Legmagasabb pont ott van ahol a feldobást követõen elõször lesz nulla a gyorsulás. Egészen addig null a gyorsulás míg szabadesésben van a cucc. Amint erõbehatás éri gyorsulás történik. Szétõl tekintsünk el. :) Próbáld ki az okostelefonoddal.
Komolyan mondom, hogy agyfaszt kapok...
Tényleg ennyire nehéz megérteni, hogy a kis légellenállás miatt, ha azt elhanyagoljuk a gyorsulás állandó...? Tényleg ennyire nem figyelt senki középiskolában a függõleges és ferde hajításnál sem...? A gyorsulás állandó, a sebesség az, ami eltér. Ez persze addig igaz, amíg a légellenállás nem lesz számottevõ. Egy ilyen dobálásánál szó nincs errõl.
miért pont idõzítõ? Ha van rajta kamera, akkor szvsz a legegyszerûbb a képbõl kiszámolni a környezethez képesti sebességet...
The Panono Camera contains an accelerometer, which — when the camera is tossed up — measures the launch acceleration to calculate when the ball will reach its apex. Right there, where it is barely moving before its descent, the 36 fixed-focus cameras fire at the same time to take a 72 megapixel, high-resolution, full-spherical image. A complete 360° X 360° memory is captured."
Eldobás közben a gép valószínûleg felvesz egy gyorsulás/idõ diagramot, a görbe alatti terület pedig kiadja a labda elengedésekor jelentkezõ kezdõsebességet. A kezdõsebességet g-vel osztva kiszámolja az emelkedési fázis idõtartamát.
Pontosan errõl van szó, ezért nem is látnám értelmét az optikai mérésnek. Lentebb írtam, hogy a az eldobás után a gyorsulás ugyanaz, csak eldobáskor nem. Ezt lehet mérni. Mivel a légellenállás ekkora sebessgénél elhanyagolható, ha jól integrál a rendszer, akkor elég pontosan számolja a csúcspontot.
Most esik le, hogy ezt elfelejtettem leírni. Mindegy, más már megtette. :)
Informatika és tudomány
