"összes vezető [nem mainstream] elméletben megtalálható :" tessék rákeresni a cikkben: monopole https://en.wikipedia.org/wiki/Inflation_(cosmology) ugyan a Maxwell egyenletek szerint nem létezhet mágneses monopole... Dirac feltételezte azt, hogy ha felcseréljük az E és B tér szerepét, akkor az igazi töltés a mágnesesség lesz, és kvantált elektromos töltést kapunk. Talán ezért B0 a jele a részecske fizika "Standard Model" igazi töltésének https://en.wikipedia.org/wiki/Weak_hypercharge https://en.wikipedia.org/wiki/Mathematical_formulation_of_the_Standard_Model#Bosons az elektromosság a weak hypercharge és a weak isospin harmadik komponensének keveréke. Utoljára szerkesztette: d3s1gm4x2, 2020.09.14. 06:43:39
Ha előre küldünk jelet, a jel lasabban éri el az x távolságban lévő másik mozgó pontot, mint a hátul levő -x távolságút. A B összes pontja mozog az A vonatkoztatási rendszerben. Mivel a fény sebessége állandó, az A szerint a fény c-v sebességgel közelít az elöl levő ponthoz. Ehhez nyilván több idő kell. De az órák a mozgás irányba késnek, tehát ez a többlet idő el fog tünni a mérés során, így a fény sebesség ugyan akkora lesz a B rendszerben is.
Nem szabad elfelejteni, hogy a hullám megoldás a hossz kontrakcióra csak a felgyorsított testekre igaz. Tehát amikor ugyan abban a vonatkoztatási rendszerben [frame of reference] vagyunk. Ekkor nyilván nem lehet megoldás az egyidejűség relativitása, hiszen nem váltunk koordináta rendszert. Ellenben a sima koordináta rendszerváltáskor számolható hossz kontrakció oka az egyidejűség relativitása: a két eltérő sebességű megfigyelő a test két végének pozicióját nem ugyan abban az pillanatban méri. A két koordináta rendszerben eltérő az egyidejű hyperplane / hipersík. És meg is kaptuk a választ az elején feltett kérdésre: t2=(t1-v*x1/(c*c))*gamma A fényjel szinkronizáció miatt menetirányban késnek az órák a mozgó vonatkoztatási rendszerben.... és pont emiatt mérhető a fény sebessége állandónak.
A fényjelekkel történő óraszinkronizálás ekvivalens a hullám fizika konstruktív interferenciájával. Könnyen megmutatható, hogy nem csak a QM határozatlansági relációja származik a hullámcsomagok fizikájából, de a speciális relativitás hosszkontrakciója is [amennyiben a hullámforrás idődilatációt szenved a kompakt dimenzióbeli mozgás miatt] "This trade-off between spread in position and spread in momentum is a characteristic feature of the Heisenberg uncertainty principle, and will be illustrated below. " https://en.wikipedia.org/wiki/Wave_packet
A csőszerű extra dimenziót sem olyan nehéz elképzelni: 11:11 What are the Strings in String Theory? https://www.youtube.com/watch?v=k6TWO-ESC6A
hasonló megoldást kapunk a quantum field theory-nál Wick rotation után: "Wick rotation also relates a QFT at a finite inverse temperature β to a statistical mechanical model over the "tube" R3 × S1 with the imaginary time coordinate τ being periodic with period β. " https://en.wikipedia.org/wiki/Wick_rotation#Further_details az S1 nem más, mint a kör.... https://en.wikipedia.org/wiki/Circle_bundle A string elmélet ugyan ebből a felállásból indult annó... https://en.wikipedia.org/wiki/Kaluza%E2%80%93Klein_theory#Group_theory_interpretation "the equations of motion provide the four-dimensional geodesic equation and the Lorentz force law, and one finds that electric charge is identified with motion in the fifth dimension. " Ez a mozgás a kvantált elektromosságra is magyarázatot ad... ami Dirac ötlete volt és jelenleg az összes vezető [nem mainstream] elméletben megtalálható : a mágneses monopól örvények
Ez az egészet úgy lehet elképzelni a legegyszerűbben, ha veltételezzük, hogy a tér kompakt dimenziókból áll. Ekkor a "fényóra" nem más, mint egy ciklikus mozgás egy csőszerű dimenzióban. (konstans sebességgel) és pontosan kiadja a speciális relativitás idődilatációjának mértékét... https://en.wikipedia.org/wiki/Time_dilation#Simple_inference_of_velocity_time_dilation A fényóra két tükre pedig ugyan az az axiális / tengelyirányú vonal a kompakt dimenzió felületén. Ezzel módszerrel megkapjuk a Minkowski tér idő koordinátáját . Miután az órákat fényjelekkel szinkronizáltuk , megkapjük az "egyidejűség relativitását" is. https://en.wikipedia.org/wiki/Relativity_of_simultaneity
WSU: Special Relativity with Brian Greene 5:48:00 igen 5 óránál xD https://www.youtube.com/watch?v=XFV2feKDK9E
https://www.youtube.com/watch?v=A2JCoIGyGxc sokszor olvasható ez a hibás hasonlat.... nem, ez nem olyan, mintha 4d euklídeszi térbe mozogna , mivel a Minkowski tér hiperbolikus geometriájú ... a videó végén a "szakértő" is bevallja hogy a hasonlat "pontatlan" 7:19 és 7:28
"elektromágnesesség és gravitáció némileg hasonló dolog," ja az egyiket egy 4d vektormező exterior deriváltja adja meg, a másik meg rank2 tenzormező
Szóval két esemény távolsága a fénykúpon mindig nulla... 0= x^2+ it^2 = 1+i "The light-like vectors of Minkowski space are null vectors. " https://en.wikipedia.org/wiki/Null_vector minden vektor a fénykúp felületén 0 hosszú (4d-ben)
"Mi van ha két fénysebességgel mozgó fény sugár mozog egymással szemben? " a fény a fénykúpon terjed... mivel nem rendelhetsz a fényhez vonatkoztatási rendszert, ezért ezt az esetet csak egy harmadik megfigyelő szemszögéből írhatod fel... ott pedig egyértelmű a válasz.... Ugyan az, mint euklídeszi térben
"Azért van ez így mert a fény valójában az időben mint dimenzióban nem mozog? " Na ez nem olyan egyszerű.... ugyanis a Minkowski tér nem ugyan az mint a 4d euklídeszi tér... Nem véletlenül kezdődik így ez a cikk Complex Minkowski spacetime https://en.wikipedia.org/wiki/Minkowski_space#Complex_Minkowski_spacetime ["Biztonsági okból a regisztrációtól számítva 30 napig nem szúrhatsz be weblapcímet a hozzászólásodba!" OK] A lényeg itt rejtőzik https://en.wikipedia.org/wiki/Minkowski_space#Metric_signature -+++ [vagy +--- de a két megoldás ekvivalens] az S^2 = - dtime*dtime + dx*dx + dy*dy + dz*dz vagyis sign(dtime*dtime) = -1 ezt pedig már ismertjük : pont így viselkedik a komplex számok képzetes része https://en.wikipedia.org/wiki/Complex_number tehát az idő koordináta képzetes szám...
x2=(x1-v*t1)*gamma Az (A) koordináta rendszer pontjai mozognak hátrafele (-x irányba) a (B) koordináta rendszerben. Minél több idő telik el, annál távolabb lesznek -x ben. Ennél sokkal érdekesebb kérdés az, hogy az idő koordináta miért így transzformálódik? t2=(t1-v*x1/(c*c))*gamma
Üdv! Talán ebben a topikban választ kapok kérdésemre, a többiben teljes a közöny. Arra lennék kíváncsi, a Gouy balance kísérlet a világűrben is működik? Tényleg megváltozik a tömege a tárgyaknak erős mágneses térben? Amiket olvastam cikkeket, erre nem térnek ki, vagy csak én vagyok tudatlan hozzá és nem értettem meg az olvasottakat.
Ezt kérdezd meg itt : Relativitáselmélet Ezt is egyre ritkában látogatják, de még mindig vannak páran rajta . Remélem nem lesz harag ebből .
Sziasztok! A speciális relativitáselvnek nagyon egyszerű a matematikai nyelvezete. Egy apró dolog volt ami mégis megzavart. A bizonyítás során két koordináta rendszerből indulunk ki amelyek a t=0 időpontban egybe esnek egymással. A K koordináta rendszer nyugalomban van míg a K' v sebességgel mozog az x tengely mentén, pozitív irányba, azaz balról jobbra az origótól kiindulva. Megadja hogy az x' koordinátát x'=x-vt képlettel számolhatjuk. A kérdés az lenne hogy miért negatív a vt tag? Mivel van egy x pont ami lehet mondjuk az origó is ettől az K' koordináta rendszer origója t idő múlva vt távolságban lesz. Nem x'=x+vt lenne a helyes? Nem értem a negatív előjelet.
Köszi, jó példa. Nos neki kezdtem a Lorenz-transzformáció ès a speciális relativitáselmélet értelmezésének/levezetésének de egyenlőre csak a végkövetkeztetéseket értem. A levezetésből is annyit hogy vesz két koordináta rendszert amely közül az egyik nyugvó, a másik v sebességgel mozog ès mindkét rendszerben útnak indít egy fényhullámot. Feltételezve hogy mind2 rendszerben azonos, c sebességgel terjed a fényhullám.
Az első kérdésedre, HA jól értem, nekem a választ Fiz A3-on a következőképp magyarázták a mü-mezon példáján. (A fénysebesség mindamellett nem állandó, hanem vákuumban felülről korlátos és közegfüggő.) Képzelj el egy részecskét, ami légkör egy rohadt magas pontján keletkezik, onnan fénysebességgel (külön nem ragozva most) rongyol lefelé, de nagyon kis ideig él - elég kis ideig ahhoz, hogy "sztenderd fizika" szerint s=v*t-vel ne érje el a földfelszínt. Ennek ellenére mégis kimutatható azon. Nézd két szemszögből: - Ha a "részecskére" ülsz fel, igaz az, hogy fénysebességgel haladsz, és igaz az is, hogy "nagyon kis ideig élsz". Annak, hogy mégis eléred a földfelszínt, az az oka, hogy a távolságot másként érzékeled, az lerövidülni látszik - ez a hosszkontrakció. - Ha a földről nézed mindezt, akkor igaz lesz az, hogy a müon fénysebességgel érkezik, és az is igaz lesz a születési helyétől a felszínig lévő távolságot azzal be is futja, de számodra sokkal hosszabb ideig él, mint ahogy azt várnád tőle. "Lassabban öregszik." Ez az idődilatáció. Ennek a matematikai modellje a Lorenz-transzformáció, elvileg azzal el tudsz szórakozni, ha ez bővebben érdekel. Mérnökhallgatóként akkor ez engem nem nagyon hozott lázba, azóta meg nem(/sem) értek hozzá.
Köszi a cikket. Lenne egy kérdès a speciális relativitás elmélettel kapcsolatban. Az elmélet kimondja hogy a fény sebessége bármely viszonyítási rendszerhez képest állandó. Hogy lehet hogy a klasszikus relativitás itt sérülni látszik? Azért van ez így mert a fény valójában az időben mint dimenzióban nem mozog? Ergo időutazó így az összes többi test számára olyan mintha nem mozogna? Csak így tudom elképzelni. Továbbá van egy érdekes felvetésem. Mi van ha két fénysebességgel mozgó fény sugár mozog egymással szemben? Ekkor is igaz marad hogy a fény bármely inerciarendszerhez képest ugyanakkora azaz fénysebességgel mozog? Ez igen csak érdekes.
Köszönöm a jósági tényezőt :) Hát azaz igazság hogy kiestem a matekból is. Szóval letöltöttem egy microsoftos AI-t vele oldatom meg a diff. egyenleteket hogy kèpbe kerüljek a differenciàl egyenletek megoldásával. Ha megtalàlom elküldöm a linket és elmondom mi a problémàm a megoldással.
Amatőr naivitàs volt az gondolni tőlem hogy hozzà tudok szagolni a problèmához. A 3 test problèma kb 300 ève megoldatlan probléma a fizikàban. 18-ad rendű egyenletet kène hozzà megoldani. A mestersèges intelligencia persze màsodpercek alatt megoldja. Több 100 milliószor pontosabban mint az erre a célra fejlesztett szoftverek.
"tegnap elkezdtem foglalkozni a hàrom test problèmàval" Néz körül a külföldi interneten is, a Google lefordítja . pl. a külföldi Wikipediákon .
Ha a három testet úgy helyezed el, hogy a pályályuk szimetriás legyen, akkor satabilak lehetnek . Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2019.12.04. 22:20:09
Lehet hogy hülyesèg de nekem az jutott eszembe hogy az egysègnyi idő alatt befutott s ív ès a sugàr által körbe hatàrolt terület megegyezik az ellipszis pàlya kèt tetszőleges pontjàn. Gondolom azèrt is mert az r tàvolsàg vàltozàsàval arànyosan vàltozik a sebessèg is.
Sziasztok!
Tegnap elkezdtem foglalkozni a hàrom test problèmàval ès felmerült bennem egy kèrdès. Mi a feltètele annak hogy egy test stabilan egy màsik test körül keringjen? Igazàból egyenlőre próbàlok a kör ès az ellipszis pàlyàból kiindulni hàtha közelebb kerülök a megoldàshoz, de gondoltam itt is felteszem a kèrdèst.
a hiteles mérésükre hivatkoznak, a tudományban már pedig a méréseken múlik minden
A kis pertubáció, ami a labilis tengely szerint van, az komplex számmal irandó fel, ellentétben a stabilis tengelyel, ahol a kis perturbáció reális számmal irandó fel. A komplex számoknak meg két összetevője van, ellentétben a reális számok egy összetevősek . Ez a két összetevő egy deviáló pályában nyilvánul meg .
Amit nem értek, hogy felhalmozódó perturbációnak írja az y tengely kitérését. Nekem ez azért furcsa, mert úgy tudtam az egy elég random dolog, a prögettyű véletlenszerűen kezdődő és lefolyó bukdácsolása ilyen. A Dzsanyibekov jelenség meg egyáltalán nem így néz ki. Nekem olybá tűnik, hogy adott tárgy adott sebességgel megperdítve mindig ugyan azt a pályát futja be, méghozzá számtalanszor megismételve egy érdekes görbét ír le, ráadásul a forgás egyenletesége nem ingadozik. Valamilyen összefüggés van az alakja/tömegeloszlása, tömege, forgások, forgásirány, sebesség, átfordulások száma között. Nem értek a fizikához, matematikához, így bátran írhatok hülyeséget. :D
Azért ez nekem még mindig nem kerek. Légüres térben, súlytalanságkor, nagy tömegű téglatest a közép tengely körül forogva is elkezdi a Dzsanyibekov jelenséget. Érdekes lenne építeni egy kísérleti modellt szenzorokkal... persze az nem elméleti fizika. :D
megnéztem, nagyon jó videó, tanulságos De hogyan forogna egy 3 dimenziós aszimetrikus merev test a negyedik dimenzióban, ha már a harmadik dimenzió is a bolondját járatja velünk ?
Igen, ezzel találkoztam. Viszont találtam egy ilyet, csak sajnos ennyire nem értek a matekhoz/fizikához. Ha jól értelmezem egy téglatest rövid és hosszú (x,z) tengelye mentén stabil a forgása, de a közép hosszúságú (y) tengely képzetes (?). Max elhiszem, hogy meg van magyarázva, bizonyítva. Egy érdekes felvetéssel találkoztam, hogy bolygó méretben is előfordulhatott Dzsanyibekov hatás, egy instabil y tengely alakult ki. Pl. kontinensvándorlás következtében, vagy magma áramlás, vagy eljegesedéstől, és emiatt a szokásoshoz képest kilengések történhettek a forgástengelyben, akár teljes átfordulás. Utoljára szerkesztette: gosub, 2019.10.31. 20:15:48
engem is izgat a wikipédia ezt írja róla : A jelenségre klasszikus mechanikai magyarázat létezik, ld. teniszütő-elmélet (Tennis Racket Theorem). lásd a linkemet róla ; Mit szólsz hozzá ?
Sajnos nemtom. Még néhány: dancing T-handle, Эффект Джанибекова, hosszabban, pályarajz. Érdekes, hogy a forgás tök egyenletes marad a 'bukdácsolás' ellenére és a bukdácsolás is nem véletlenszerű, hanem határozott pályát jár be, valamint minden ilyen jellegű tárgy ugyan azt csinálja. Apám nyugdíjas villamosmérnök és hobbiból matematika, fizika, csillagászattal... foglalkozgat, de erre nem talált igazi magyarázatot, hogy mi okozza, mi az a kényszerítő erő. Nem szándékos bűvésztrükk, nem légellenállás, nem Coriolis-erő... Euler-re is szoktak hivatkozni és hogy 150 éve ismert a jelenség (?), de magyarázat tudtommal nincs, vagy nemtok, nem tudunk róla. Viszont egyre jobban kíváncsi vagyok rá.
Osszefoglalni akarod a tudomany mai allasat, vagy megkerdojelezni? Csak mert utobbi esetben ne nekunk celozd, hanem irj tanulmanyt a tudomanyos kozosseg szamara.
Azt hiszem, hogy három egyszerű-nagyszerű művem van titeket megcélozva: ősrobbanásról, tezauruszról és szimulációról; de még finomítgatom, kotlok rajta . Ha kiadom kb 1 éven belül, akkor a fejeteket fogjátok paskolni tőle . Még jókedvemnek is kell hozzá lennie .
Nos, ahogy pl. az elektromágnesesség és gravitáció némileg hasonló dolog, vagyis alapvetőségei egy kaptafára illenek, úgy elképzelhető az is, hogy az ismert részecskefizikai standard modell mellett működnek még hasonló részecskefizikai entitások, melyek kapcsolódnak a standard modellhez, csak éppen gyengén, alig észrevehetően. Ez leírhatja a sötét anyagot. A standard modellnek nem csak a bonyolultsága nagy, de érdekes furfangjai is vannak (CP-sértés, keveredési szög, hasonló nyalámságok..). Ha a modell ilyen, akkor általában a csűrés-csavarás lehetősége is bővebb, mint egyszerűbb esetben, tehát van min agyalni. Merőben újat nehéz kitalálni, ezért (ahogy Feynman mondta) gyarló módon a meglévő elméletet modulálgatjuk, hátha kijön valami jó.
Az kellene az elfogult vaksi kisfizikusok helyett, hogy valami laza profi nagykoponya, aki az egészet kellően jól átlátja, rendszertechnikailag vizsgálja, és egy magasabb elvszerű elgondolás alapján megtalálja a megfelelő felbővítést. Ha még kétszáz évig testi és szellemi jóegészségben élni fogok, akkor lehet én leszek az. Utoljára szerkesztette: szabiku, 2019.06.26. 22:46:40
Hagyjad.. Ezek ilyen idétlenkedések csupán. Levegő után kapkodnak a sok feltörni vágyó fizika szakon végzett doktoranduszok, mert pénzt akarnak keresni meg híresek akarnak lenni. Mára már popszakmává vált a (fizikátlan) fizikusság. Minden hülyeséggel próbálkoznak.
No hát itt lenne. Az A kör egy hagyományos vízvezeték, sarokszelep állandóan nyitva, csak a végén található csap zárja. A B kör nem kap "tápot" állandó jelleggel, viszont ha kap, feltölti a tartályt aztán megint megszűnik a nyomás benne. Idáig egyszerű.
A probléma az az, hogy véleményem szerint az A kör folyamatos nyomása mindig "lenyomja" a tartályt, ezért az sosem ürül ki. Pedig a környezetvédelmi feladat az lenne, hogy felhasználásra kerüljön ez az adhoc jelleggel érkező víz a B körről anélkül, hogy külön csapot kéne neki betenni. Nem tudom egyáltalán megoldható-e. Vezetékszűkítéssel pld.
Ha mndkét csapról feltudod tölteni a hifroforn tartályodat, vagyis nincs komplikáció, akkor le is tudod engedni, mert a légtér csak egy egyszerű rúgóként működik .
Az az igazság, hogy ez egy egyszerűsített szituáció, természeteen értelmetlen ebben a formában. Valójában egy nagyobb rendszernek a - szerintem - kritikus része.
Van két kör. Az egyik, legyen A, egy hagyományos háztartási hidegvízvételi hely, végén csappal, a másik, B, pedig csak néha üzemel, rövid ideig, és egy eltérő hálózatról táplálkozik - viszont ugyanahhoz a csaphoz érkezik! Utóbbinál fontos lenne, hogy amennyiben innen kap vizet a rendszer, valami mindenképpen tárolja azt akkor is, ha a csap zárva van. Amennyiben kinyitjuk, akkor pedig először ez a tárolt vízmennyiség távozzon (pusztán azért, hogy a következő alkalommal újra legyen kapacitása, illetve hogy ne legyen pangóvíz a rendszerben).
Szóval a nagy kérdés az, hogy A és B versenyében elő tudjuk-e segíteni, hogy B nyerjen a távozáskor, ha amúgy a nyomás egyforma. Természetesen a rendszer tartalmazhat nyomáscsökkentőt, de a két "forrás" nyomása (hálózati) adott és a hidrofor is csak egy ötlet tőlem, valójában nem is vagyok benne biztos, hogy létrehozhat-e a víz elegendő nyomást "saját maga ellen".
Ráadásuk a baj az, hogy a hálózati nyomás sem állandó, valamennyit mindig ingazodik. A tized bar értékes eltérésektől is lehet olyan, hogy az egyszerre nyitott állapotban csökkenhet is vagy állandó is lehet a szintje. Ha a tartály feltöltésekor kisebb volt a hálózati nyomás, mint amikor mindkét csap nyitva van, akkor ha az áramlási vesztességgel nagyobb a nyomás a T idomhoz érve, mint a tartályban, akkor addig nőni fog a szint, amíg ez ki nem egyenlítődik, idővel beáll az egyensúly.
Fordított esetben meg addig csökken a szint, amíg be nem áll az egyensúly. Azt hogy ez mikor és hol következik be az függ a
A föltöltetéskori hálózati nyomástól Az aktuákis hálózati nyomástól, amikor 1 és 2 is nyitva van A tartály magasságától is A vezetékek nyomásveszteségétől És az egész rendszer végén levő ellennyomástól is.
Nem világos a kérdés. Annak az üzemnek (szerintem nincs sok) értelme, ha te a tartályt tölteni akarod úgy, hogy nyitva van az 1 és 2 is. Vagy afféle folyamatos biztonsági nyomástartást akarsz elérni, hogy ha elmegy a hálózati nyomás, akkor rövid (?) időre szakaszos (?) áthidalást adjon a rendszer úgy, hogy a gravitációsnál nagyobb kitárolási nyomás kell?
A hirdofor tartály alatt gondolom azt érted hogy a folyadéktér feletti nyomás az a hálózati nyomással tart végül egyensúlyt, a a töltődés felső határa szintben.
A beépítési magasságtól függően és a vezeték nyomásveszteségtől is lehet olyan, hogy a tartály elkezd ürülni, de mivel nem adtál meg elérendő célt, ezért nem lehet erre számszerű értéket adni. Igen, lehet olyan rendszer építeni, de ehhez pl. elvárt hálózati nyomás is van.
Valamilyen paramétert fixre kell tenni, hogy a többit tud számolni és célértéket keresni. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.03.19. 13:30:23
Feltennék egy kérdést. Ha egy hidrofor tartályt hálózati vízzel (tehát nem szivattyúval) feltöltünk, a képen az 1-es csappal, majd megnyitjuk a 2-es csapot, kiürül a tartály? Vagy egyszerűen az 1-es csaptól folyik a 2-es csap felé a víz és a tartály sosem ürül ki. Tegyük fel, hogy 1,5 bar a rendszerben a nyomás, van-e olyan nyomás, amire ha beállítom a hidrofort, várhatóan - részben - kiürül?
Köszönöm
Na+ és F- példák az ionokra
Úgy írjuk, hogy fluor, és úgy ejtjük, hogy flór .
hipotetikus = feltételezett
"feltevéseiddel és képzelgéseiddel" = naturalista transzcendenciák
Na+ és F- {flór} És? Ezeknek mik a szerepük az ionizáció szempontjából? Miért ezeket a példákat hoztad? Egyébként a flórt nem ismerem, én eddig csak fluor-ról hallottam.
Négy és több dimenziós hipotetikus atomról van szó . És az mit jelent? Mert a neve máris arról árulkodik, hogy semmi köze a valósághoz, mivel hipotetikus. Azaz állítólag létezik ilyen, mint Columbo felesége, csak még senki nem látta. Dávid Gyula a létező, minket és a világunkat alkotó atomokról beszélt. Ezért nincs itt keresnivalója az antropikus elvnek. Nem a világunk működését igazítjuk a képzelgéseinkhez, hanem fordítva.
Látom még mindig nem érted, hogy mi a baj a károgásoddal. "Megtudnátok-e engem vigasztalni, megtudnátok-e engem menteni ?" Egy szakember munkáját akarod szembeállítani a te hipotetikus, értelmetlen feltevéseiddel és képzelgéseiddel, melyeket az oldaladon öntöttél írásos formába. Sajnos semmi közük a valósghoz, akármennyire is nehezedre esik bevallani.
Akkor válik ionizálhatóvá, ha a semleges atomhoz töltés kapcsolható, vagy ha töltés választható le belőle Szépen bemásoltad a wikipédiáról. Csak erős a gyanúm, hogy pont nem érted, mit is jelent az ionizáció, ahogy azt se, hogy mi a szerepe a fizikában. De ha mégis, akkor várom a példáid.
Az atom akkor lesz stabil ha a pályarendszere nem kaotikusan érzékeny aránylag kis behatásokra Ez mi?? Bullshit magas fokon.
Léteznek olyan atomok, melyek magjai Alfa-részecskék (Alfa-bomlás), vagy elektronok és pozitronok (álá Béta-részecskék, Béta-bomlás) leadása során más atommagokká válnak, vagy egyenesen lebomlanak, széthasadnak. Instabil magokkal rendelkeznek pl. a természetesen előforduló rádióaktiv elemek: Radium, Uran, stb. Egy molekula áll az atommag körül keringő elektronokból valamint az atommagból, mely protonokból, és neutronokból épül fel, ezt mutatja meg a tömegszám. Ha egy atommagnak túl magas a neutrontartalma, akkor válik instabillá. Mivel a mag saját összetartóereje diszkrét, valamint az összetartást segítő nukleonok szintén diszkrét pályákon helyezkednek el, sokat számít, hogy a neutronok hozzájuk képest hol jelennek meg. Hiába nagyok ezek az összetartóerők, ha a neutronok pályáit egyszerűen elkerülik. Alacsonyabb tömegszámmal rendelkező atomokat jellemzi a relative nagyobb stabilitás, pl 56 (Fe). A magasabb protonszám nagyobb taszítóerőt eredményez, álá destabilizáló Coulomb erőhatás. Kb. ez lett volna a válasz a kérdésemre.
Az antropikus elvet én tettem hozá, persze hozzá kell igazítani Miért kellene? Ha releváns lenne, akkor Dávid Gyula beszélt volna róla. De nem beszélt róla, mert ez nem filozófia-előadás volt. Majd a filozófusok megmentik az "elméleted".
Tudod egyáltalán mi a logikai különbség a legalább, és a legfeljebb között??
Szia "Te legalább naponta, vagy legfeljebb naponta nézed meg ezt a fórumot?" Ahogy kedvem szotyan rá . Mostanában gyakran .
"Mi tőrténik akkor amikor egy atom ionizálhatóvá válik és mit jelent, amikor egy atom stabil lesz?" Akkor válik ionizálhatóvá, ha a semleges atomhoz töltés kapcsolható, vagy ha töltés választható le belőle . Az atom akkor lesz stabil ha a pályarendszere nem kaotikusan érzékeny aránylag kis behatásokra .
Az antropikus elvet én tettem hozá, persze hozzá kell igazítani .
"hogy az írásaid" Vannak régebbi, és vannak újkeletű írásaim . A régebbiek vannak előrébb, az újabbak vanak hátrább; köztük stílusbeli különbség van . Hajlandó vagyok egyenként megvitatni veletek, csak ne nagyon sértegessetek, ha már időt szakítok rá .
Az "elméleted" inkább nem kommentálom. Már sokszor megkaptad, hogy az írásaid értelmezhetetlen, a valósággal köszönő viszonyban nem lévő halandzsa. Az pedig, hogy össze akarod hasonlítani egy valódi (értsd szakmabeli) fizikus TUDÁSÁVAL, a pofátlanság és az elmehibbantság határán billeg.
Dávid Gyula: Az ember megint multiuniverzumban gondolkodik. Sokféle univerzum létezik. Egyik ennyi dimenziós, másik annyi. Egyikben ilyenek a fizikai törvények, másikban olyanok. Egyikben ennyi az elektron tömege, másikban nincs is elektron. Összerakjuk ezeket a modelleket, akkor azt mondhatjuk, hogy hát pont abban, amelyik háromdimenziós és olyanok a fizikai tőrvények, abban lehetségesek stabil struktúrák. A mi világunkban létező stabil struktúráknak olyan a tulajdonságuk, hogy csak ebben a 3 dimenzióban lehetnek stabilak. Sehol nem mondta, hogy nem létezik 2 vagy 4 dimenziós világ. Semmi nem mond annak ellent, hogy léteznek 4 dimenziós világok, ahol az ottani stabil struktúrák itt omlanának össze azonnal, ha megjelennének. Az antropikus elv pedig még csak nem is szerepel az előadásban.
Kérdésemre meg nem jött válasz. Mi tőrténik akkor amikor egy atom ionizálhatóvá válik és mi jelent, amikor egy atom stabil lesz? Te legalább naponta, vagy legfeljebb naponta nézed meg ezt a fórumot?
Szia 1:45:12 -- ha azt akarom, hogy az atom ionizálható legyen, akkor legalább 3D kell; és ha azt akarom, hogy stabil legyen a pályarendszere, akkor legfeljebb 3D lehet . 1:46:13 -- a gömbhullámok jelensége: csak a 3D-ben van az, hogy a nem mennek szét a vetületek . Ebből az következik, hogy csak a 3D-ben keletkezhetett az élet . És az antropikus elv szerint, mi azért vagyunk a 3D-ben mert másüt nem is lehetnénk . Megvigasztalni, megmenteni az elméletemet meg azért kellene, mert az elméletem a hiperteret favorizálja, ahol tetszőlegesen sok nD dimenzió lehet; ellenben a fentiekkel, ami csak a 3D dimenzióra redukálja a létünket .
Pontosan mit is találtál? Mi az ami ellened szól ebben az előadásban? Kitől várod, hogy megmentsen? Kitől várod, hogy megvigasztaljon? Mit is kellene itt megvigasztalni, megmenteni? Mi tőrténik ebben a videóban 1:45:12 és 1:46:13 között?
Mi tőrténik akkor amikor egy atom ionizálhatóvá válik és mi jelent, amikor egy atom stabil lesz? Mi a különbség aközött, hogy legalább három dimenzióban és legfeljebb három dimenzióban van értelmezve egy atom?
Szia A sokdimenziós hipertér modellem szerint itt 3D és 1K komplex irányú kiterjedés van négyzetes gravitációval, ahol a komplex rész a kétoldalú gyorsulásé . Ettől távol ott nincs kétoldalú gyorsulás, ezért ott szabályos 4D van köbös gravitációval .